Az emberi magatartás alapjai

• Az emberi tudat
o Az ember magatartására is jellemzőek azok az általános elvek, amelyek az álatok viselkedésére
o Az emberi magatartás kialakulása hosszú evolúciós folyamat eredménye
▪ Viselkedésünk elemei megtalálhatók az állatokban
1. Sokáig az eszközhasználatot tekintették különbségnek
o Téves elmélet, az állatok közt is sok eszközhasználó faj van, néhol még
primitív eszközkészítés is megfigyelhető (csimpánzok)

2. Gondolkodási képességeket / tudat lett a legnagyobb különbségként megnevezve

o Tudata van minden olyan élőlénynek, mely idegrendszerében képes
környezetéről modelleket alkotni & a modelleket úgy működtetni, hogy
előrejelzéseik alapján cselekedjen saját fennmaradásának érdekében
▪ Előrelátó magatartás → komplex, belátásos tanulás lényege
• Jellemző a magasabb rendű állatokra is

o Ember modellezési képessége eltér az állatokétól

▪ Környezeti modelleket nemcsak tapasztalatok útján tudja előállítani a
tudatában → át tudja venni őket nyelv segítségével
• Nyelv:
o A segítségével elődeink környezeti modelljei
generációról generációra átadódik → emberek
kommunikáció révén közös gondolkodás
eredményeként fejlődnek
▪ Beszéd
▪ Írás

▪ Kulturális evolúció
• Környezeti modellek túlélik az egyes embereket
• Nemzedékeken át fejlődnek
• Evolúció új szintje
• Öröklött magatartási elemek
o Emberi magatartásban is jelentős szerepük van
o Nagyobb a tanult viselkedésformák aránya
o Feltétlen reflex = idegrendszer működéseivel kapcsolatban tárgyalt szomatikus reflexek a
magatartásban is megnyilvánulnak
▪ Bőreredetű védekező reflex
▪ Izomeredetű testtartási reflex
▪ Szemhéjzáró reflex
▪ Újszülöttek / csecsemők vizsgálatával feltérképezett öröklött viselkedésforma
1. Szopóreflex = éhes gyerek → érintés felé fordul→ emlőt szopni kezdi
2. Mimikai izmok mozgásmintázata = mosolygás (süket, vak gyerekekre is
jellemző)
o Különböző kultúrában egyforma mimikát mutatnak az érzelmek kifejezésére
o Érzelmekre utaló arckifejezések
▪ Környező emberek felé irányuló fontos kommunikációs jelzés
• Figyelmeztető hatásúak (undor, düh)
• Tájékoztató / tevékenységet összehangoló szerep (öröm,
félelem) → eredményesebbé teszi az együttélést
• Agresszió (fenyegető testtartás→ megfeszített váll,
kidomborodott mellkas, határozott léptek, dühös
arckifejezés)
• Agresszió kivédésére irányuló mozgásmintázat (elfordulás,
szemkontaktus kerülése)

o Erős szociális vonzódás az embernél más élőlényekhez képest → alapja a csoportképződésnek

• Motiváció - érzelmek
o Öröklött & tanult magatartásformák nagy részét első késztetés / motiváció irányítja
o Motivációra hat:
▪ Hormonális állapot
▪ Biológiai szükséglet
▪ Érzelmi élet
1. Külvilág ingerei / gondolatok → idegrendszerben jellegzetes folyamatok→
érzelem / indulat
o Érzelem
▪ tartós, nem túl nagy intenzitású gondolati állapot
• Szeretet, ellenszenv
o Indulat
▪ hirtelen megnövekedett, rövid hatású, gondolatokat teljesen kitöltő
állapot (düh, félelem)
• Indulat ébredése → szimpatikus idegrendszer aktiválódik
o Elősegíti az indulatot kiváltó jelenség elleni
védekezést (düh) / menekülést (félelem esetén)
▪ Tudatosan befolyásolható → indulathoz kapcsolódó mozgásos
magatartást a szomatikus idegrendszer kontrollálja
▪ Szocializáció → indulatkezelés / szabályozás / megfékezés
megtanulása → társadalmi együttéléshez alapvető
• Tanult magatartás
o Tanulás
▪ alapvető szerepe van az emberi magatartás szabályozásában
▪ Lényege az új ismeretek / tapasztalatok hatására tartósan megváltozik az egyed viselkedése
▪ Alapvető szerepe van az utánzásnak és a komplex tanulásnak
▪ Ismereteket nagy részét nyelv útján szerezzük meg
▪ Egyszerű tanulási folyamatok
1. Megszokás & társításos tanulás [operáns tanulás, feltételes reflex]
o Negatív megerősítés
▪ egyén megtanulja, mely inger következményeit kell kerülni
• Kellemetlen szag → rossz közérzet → büdös helyeket kerüli
az ember
• Sok fájdalmas orvosi beavatkozás → épület látványa
félelmet kelt → vészreakciót mutathat → felgyorsult
légzés & szívverés, megnövekedett vérnyomás
• Reklámszakemberek pozitív & negatív megerősítést is
kihasználják hirdetéseikben

o Pozitív megerősítés
▪ Vonzó, kellemes érzelmi állapotot előidéző ingerek

o Operáns tanulás
▪ Gyakran rászokás & leszokás folyamatának alapja
• Pszichoaktív szerek → pozitív megerősítő hatásúak
o Kedvező hatás a közérzetre
o Kellemes érzelmi állapot
o (Dohány, alkohol, kábító- és serkentő drog)
• Leszokás = leszokni vágyó önálló hatás nélküli szereket
szed → droggal együtt rossz közérzetet okoz

▪ Család & közeli társadalmi környezet megerősítő hatásai

• Dicséret / elmaradása → viselkedés alakításában
o Dicséret = pozitív megerősítés
▪ Elismerés → kellemes érzés → szívesen
tölt a megdicsért személy a dicsérőjével időt
o Elmaradása = negatív megerősítés
▪ Büntető ember → elutasítás érzés → nem
a vétkes cselekvést szünteti meg a
megbüntetett fél → elkerüli a büntető
embert / letagadja a “vétkes” magatartást
o Dicséret / elmaradása → feltételes reflex kiépülését
eredményezheti
▪ Később hatással lehet arra, hogy az egyén
milyen magatartáselemeket ismer fel,
melyeket utasít vissza
• A tanulás életkori jellemzői
o Újszülött
▪ Idegrendszere fejletlen
▪ Agyvelejének mérete sokkal kisebb → axonok velőshüvelye & idegpályák nagy része még nem
alakult ki
o Bevésődés jellegű folyamatok
• Családtagok felismerése
• Mozgások megtanulása → utánzással / önálló próbálozással
• Izomműködtetés kontrollálása / markolás → környezet felderítése
• Megfordulás → felülés → felállás → 1 éves kor körül járás
• Mozgásos játékok gyakorlása → mozgáskoordináció kifejlődése
• Hangadás tökéletesedik
• Valós szavakkal kifejezett gondolatok először a közvetlen környezetből /
cselekvésből indul ki (Mi ez? Mire való?)
• 2 éves korára néhány szavas mondatok alkotására képes → lehetővé teszi a
szociális kapcsolatteremtést
• 3 éves korára megtanul tisztán beszélni a gyerek normál körülmények között
• Beszéd tanulása → kritikus életkori szakasz → ha ekkor ingerszegény közegen él
a gyerek → nincs lehetőség beszéd gyakorlására → később nehézségekkel
ütközik majd

o A szociális tanulás eszköze, a nyelv

• A beszéd fejlettségi szintjétől függ az ember értelmi / pszichés fejlődése
• Ismeretek nagy részét nem saját tapasztalatok alapján szerezzük
• Más emberek közvetítése
• Beszélt & írott nyelv használata
• Beszéd
• Emberi faj sikerének legfontosabb tényezője
• Kimondott / leírt szövegek → egyre növekvő mennyiségű ismeretanyag
továbbítása egymást követő nemzedékeknek → tudás halmozódhat → nem
kell minden generációnak újra saját megfigyelések révén felfedeznie a világot
• Elvont gondolkodás képessége
• Agy különleges modellalkotásán alapul
• Absztrakció = elvonatkoztatás → konkrét tárgyak & jelenségek
közös jellemzőinek kiemelése / külön fogalommá általánosítása
(intelligens)
• Matematikai gondolkodás→ környező világban tárgyak
és események léteznek → számok fogalma az emberi
működésének eredménye
[ emelt ]

o Memória
• Beszéd, tanulás, gondolkodás alapja
• Magába foglalja az emléknyomok
• Rögzülését = kódolás
• Elősegíti, ha az egyén fontosnak tartja az információt
• Megőrzését
• Felidézési képességét
• Módja = érzékszerv révén felfogott információ → 1-2 másodpercre érzékszervi
benyomás → pillanatfelvétel-szerűen rögzül az érzékszervi memóriatárban
(olvasás közben a szöveg képe)
• Egyszerre többféle érzékszerv felől is bejuthatnak információk (hangok-
hallószerv, tapintás - bőr felől)
• Amikre figyelem irányul → rövid idejű memóriába kerül (10-
20 másodpercig / 1 percig egy ismeretlen telefonszámot
emlékezetből hívunk) → környezetből folyamatosan érkező új
információk kiszorítják a rövid idejű emléknyomokat
• Súlyos sérülését jelzi, ha a beteg nem tud 3 szót sem
megismételni, de a korábban tanultakat hibátlanul fel
tudja idézni
• Hosszú idejű memória
• Tartósan tárolja az emléknyomokat
• Visszajuthatnak belőle az információk a rövid idejű
memóriába (probléma megoldásához frissen szerzett
adatok mellett szükség van a régeben tanult adatokra is)
• Rövid & hosszú idejű memória
• Agy eltérő területeihez kötődnek → különböző agysérülések
esetén sérülhet csak az egyik memóriatár, miközben a másik ép
marad
[ közép ]

• A tanulás kontrollfolyamatai
o Kontrollfolyamatok = Információ feldolgozását számos tényező befolyásolja
▪ Felismerés
• Felismerhető információt könnyebb megjegyezni
▪ Figyelem
o Az ember az őt érő ingerek sokasága közül csak néhányra összpontosít
o Befolyásolja az ingerek
▪ Erőssége
▪ Újszerűsége
▪ Váratlansága
▪ Mennyire fontosak az illető számára
• Figyelemfelkeltő ingerek rögzülnek a legkönnyebben
(monoton előadás közbeni légyzümmögés érdekesebb lesz
az előadásnál, mert újszerű inger)
▪ Ismétlés
• Rövid & hosszú idejű memória egyik legismertebb kontrollfolyamata
• Megjegyzésen fontos szerepe van az új & korábbi információk között értelmes
kapcsolatot kialakítani → logikus tanulás
• Könnyen maradnak más ingerekhez kapcsolódó emlékek a memóriában (egyes illatok,
látvány, hang egy egész történetet idézhet fel)

▪ Eltérő típusú tudáselemek

• Két különböző típusú hosszú távú memória tárolja
o Tények (adatok, verbális információk)
o Készségek (kerékpározás) → kevésé hajlamosak a felejtődésre

▪ Felejtés
• Tényszerű emléknyomok egy része az idő múlásával eltűnnek
o Nem használt információk törlődnek
• Élettanilag fontos
o Lehetővé teszi az új információk rögzülését
• Memória kapacitásának bősége szándékos tanulás lehetőségét alig korlátozza