Játékgyűjtemény

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Készítette: Pintér Blanka

Kiscsoportos korosztály:
1. HANGKERESÉS (2-25 gyermek, értelmi képességet fejlesztő)
Egy gyermeket kiküldünk a szobából, egy másikat pedig elbújtatunk valahová, pl.: szék
mögé, asztal alá, sarokba, hogy ne lehessen látni.
Behívjuk a keresőt, aki megáll az ajtóban, és figyeli, hogy merről hallja az elbújt gyermek
hangját. Aki elbújik, az néhány hangot énekelve jelzi hollétét, pl.: „itt vagyok” vagy „keress
meg” szavakat énekelve mondja, esetleg nyávog, vagy ugat.
Addig játszák, míg a kereső rá nem talál. Új szereplőkkel lehet folytatni.
2. KIS KANÁL (4-25 gyermek, értelmi képességet fejlesztő)
Körben állnak a gyermekek. Egyikük a játékvezető, aki a vers elmondása után valamilyen
mozdulatot végez. Ezt kell utánozni a többieknek. A következő versikét mindannyian
mondják: „Kis kanál, nagy kanál,
Zöld erdőben kis madár,
Minden gyerek így csinál.”
A mozdulatok lehetnek mulatságosak és szokatlanok is, így sokszor vidámmá válik ez a játék.
Jó alkalmat adhatunk ezzel a bohóckodó gyermekeknek, hogy kiélhessék magamutogatási
vágyukat.
3. FIGYELD MEG! (6-25 gyermek, értelmi képességet fejlesztő)
A gyerekek körbe ülnek, egyikük, a vizsgáló állva marad. A játékvezető feltesz egy kérdést és
az álló gyermeknek mindenkit sorban meg kell figyelnie, hogy van-e neki olyan. Ilyen kérdés
lehet: -Kinek van pirosa? zöldje?
-Kinek van zoknija, szandálja?
-Kinek van kék szeme? hosszú haja?
A vizsgáló minden gyereknél megmondja, hogy Zsuzsinak nincs, Pistinek van pl.: inge. Ha
végig jól megfigyelt mindenkit, más gyerek lehet a vizsgáló, aki új feladatot kap. Nehezebb a
játék, ha azt kell megállapítania, hogy „Kinek nincs?”.
4. LABDAGURÍTÓ (6-40 gyermek, testi képességet fejlesztő)
Két párhuzamos vonal mentén a gyermekek egymással szemben felállnak, nagyjából két
egyenlő csoportban. Egyikük valakinek a nevét szólítja és közben felé gurítja a labdát. A
megszólított igyekszik elfogni az oda guruló labdát. Most ő szólít valakit és lendíti át a
túloldalra a labdát, amely így gurul ide-oda a két sor között. A két sor távolságát fokozatosan
növelhetjük aszerint, hogy milyen ügyesek a gyermekek. A vonalon belépni nem szabad, aki
ezt elvéti, gurítson újból.
5. ÓRIÁSOK-TÖRPÉK (3-25 gyermek, testi képességet fejlesztő)
A gyermekek libasorban körbe játnak. Ne menjenek túl közel egymáshoz, hogy könnyebben
tudjanak mozogni. Ha azt mondjuk, hogy „óriások”, akkor mindenki lábujjhegyen járva a
kezét magasba emeli és úgy halad. „Törpék” kiáltásra leguggolva mennek. Felváltva mennek
így meg úgy és ha már elfáradtak, akkor „bumm” kiáltásra gyorsan leülnek a földre. Rövid
pihenő után lehet folytatni a játékot.
6. DOBOZGURÍTÁS (2-25 gyermek, testi képességet fejlesztő)
A gyerekek a földön ülnek szétterpesztett lábbal úgy, hogy a lábfejek a szomszédokéval
összeérjen. Így zárt kört kapunk. A gyerekek a földre fektetett dobozt (pl.: konzervdoboz) a
szemben levő oldalon valamelyik gyereknek gurítják. Érdekesebb a játék, ha a doboz
belsejébe kavicsot vagy golyót teszünk, mely csörömpöl benne.
7. SZÓPOSTA (6-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
A gyerekek egymás mellett ülnek. Az óvodapedagógus/gyerek súg egy szót/mondatot a
mellette ülőnek, akinek tovább kell súgnia. Az utolsó gyerek hangosan mondja meg, mit
súgott a társa.
8. SZÓVONAT (2-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
Egy bizonyos szóhoz kapcsolódó szavakat kell mondaniuk a gyerekeknek. Akik helyes szót
mondanak, egymás mögé állnak, így alkotnak szóvonatot. pl. cirkuszhoz kapcsolódó szavak:
trapéz, bohóc, zsonglőr, bűvész. tavaszhoz kapcsolódó szavak: kikelet, rügy, vetés, virág.
9. KI LEHET AZ, AKI ... (2-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
Ebben a játékban foglalkozások nevét kell kitalálni. Ki lehet az, aki: ... eloltja a tüzet? ...
meggyógyítja a gyerekeket? ... vezeti a repülőt? ... a gyerekeket az iskolában megtanítja
olvasni és írni és olvasni? Stb.
10. IGAZ-HAMIS (6-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
A játékvezető igaz és hamis állításokat mond. Az állítások vonatkozhatnak konkrét tárgyakra,
vagy képekre, amit a játékvezető a kérdés elhangzásával egyidejűleg felmutat. Akinek a
babzsákot dobja, ő eldönti és megmondja, hogy az állítás igaz, vagy hamis, majd visszadobja
a babzsákot.
Állítások lehetnek: környezetében élő személyek tulajdonságai, szokások, személyes adatok,
mindennapi élet eseményei, általános ismeretek, használati tárgyak funkciója, mesefigurák
tulajdonságai, a közelmúlt és a közeli jövő eseményei.
11. ADOGATÓS JÁTÉK (6-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
A játékosok körben ülnek. A játékvezető elmondja a gyerekeknek, hogy melyik irányba adják
tovább a babzsákot. A játék célja csupán az, hogy minden gyerek tovább adja a babzsákot,
míg az visszaér a játékvezetőhöz.
A játék változatai: több babzsák körbeadása – a babzsák átadásának iránya megváltozik, ha
tapsol a játékvezető – átadás szabályok szerint (pl.: csak a barna hajúaknak adhatják tovább a
babzsákot)
 12. HÍVOGATÓ (6-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
A gyerekek félkörben ülnek. Mindenki a hívogatóra figyel, aki velük szemben áll. Egy
gyermeket mutatóujjal magához int, aki egészen csendben és lassú léptekkel megy hozzá, ő
pedig hasonló módon csendben annak a helyére megy. Most az új hívogató int magához
valakit. Így cserélnek helyet. míg mindenkire sor nem kerül. Fegyelmezett, meggondolt
mozdulatokra nevel.

Középsős korosztály:
13. TYÚK-KAKAS (8-40 gyermek, értelmi képességeket fejlesztő)
Annyi cédulát kell készíteni, ahány játékos van. A papírok felére hím állatok, a másik felére
ezek női párjának képét kell felrajzolni (lehet az anyaállat és gyermeke is, pl.: tehén-boci).
Mindenki húz egy cédulát és óvatosan megnézi. Jelre a megfelelő állathangot kiadva
mindenki keresi a párját, addig sétálnak míg össze nem akadnak. A párok félreülnek, hogy
helyet adjanak a többieknek.
14. KERTÉSZJÁTÉK (12-25 gyermek, értelmi képességeket fejlesztő)
Minden 6-8 gyermekre válasszunk egy kertészt! A kertészek a játék elején kimennek a
szobából. Ezalatt a gyermekek keresnek maguknak egy-egy virágnevet és azt jól megjegyzik.
Bejönnek a kertészek, megállnak egymás mellett és sorban megneveznek egy-egy virágot.
Aki olyan virágot kért, amilyen nevű éppen van, azt félreülteti a „kertjébe”. Az a kertész
győz, akinek a játék végén több virága gyűlt össze.
15. FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ (4-25 gyermek, értelmi képességeket fejlesztő)
A játékvezető rámutat egy gyermekre, miközben azt mondja, hogy „föld”. Akire rámutatott,
annak rövid időn belül olyan állatot kell megneveznie, amelyik a szárazföldön él. Ha a
játékvezető „vizet” vagy „levegőt” mond, akkor vízben élő, illetve repülni tudó állatot kell
mondani. Minden gyereknek nagyon kell figyelnie, mert a játékvezető összevissza mutogat és
többször is sorra kerülhet egy-egy játékos. Amelyik állat nevét már egyszer említették, azt
még egyszer mondani nem lehet.
16. KARIKAPÖRGETÉS (6-25 gyermek, testi képességeket fejlesztő)
A gyermekek körbe állnak, egyikük középen hajtókarikával áll. Felül megfogja egy vagy két
kézzel és magától távol tartva, nehogy beleütközzön és megpörgeti. Közben ezt a verset
mondja:” Pörögj, pörögj karika, kapja el a Katika!” Ekkor a megnevezett gyereknek oda kell
ugrania és a karikát el kell kapnia. Most ő pörget és nevez meg egy másik gyermeket.
17. DUGÓDOBÁS (3-25 gyermek, testi képességeket fejlesztő)
Dobóvonalat jelölünk ki, melyre az első gyermek feláll. Nem messze tőle egy kosarat
helyezünk el. A dugókat egyenként kell a kosárba bedobni. Mindenki megjegyzi, vagy valaki
feljegyzi, hogy hányat dobott be. Ha már mindenki dobott, akkor versenyezhetnek az
ugyanolyan pontszámot elértek egymás között. Az nyer, aki a legtöbb dugót dobta be a célba.
 18. FARKASVEREM (6-25 gyermek, testi képességeket fejlesztő)
A földre kb. két és fél méter átmérőjű kört rajzolunk, ez a farkasverem, melyben a „farkas”
tanyázik. A többiek a kör szélén állnak és kérdezik: „Farkas-barkas, kellene egy kis
báránypecsenye?” A báránykák közben bemerészkednek a körbe és azon átfutkároznak, mert
csak itt érvényes a fogás. Akit megfogott, azzal helyet cserél, mert az lesz az új farkas.
19. MESEFONAL (4-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
A gyerekek körbe ülnek. Az óvodapedagógus elkezdi az ismert mesét, elmondja az első
mondatot, majd egy gombolyagot gurít az egyik gyermeknek, aki folytatja a mesét. A
gombolyag minden mondat után tovább gurul egy gyermekhez, mindaddig, amíg a mese
véget nem ér.
20. MEGJÖTT A KISHAJÓ! (4-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
Elindult a kishajó a kikötőből, előtte felrakodott árukkal. Csak állatokat szállít. Soroljatok fel
állatokat! (kutya, macska, egér, stb.) Szállíthat a hajó növényeket (fenyőfa, hóvirág,
szarkaláb, stb.), gyümölcsöket (banán, alma, körte, stb.), olyan árut, ami fából készült (asztal,
szekrény, ajtó, stb.). De szállíthat olyan árut is, ami ugyanolyan hanggal kezdődnek (Csiga,
csibe, stb.).
21. SZÓPÁR (4-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
A játékosok körbe ülnek, a játékvezető a kezében egy csomóra kötött kendőt tart. Valamelyik
gyermeknek odadobja és közben mond egy szót, melynek az ellenkezőjét a gyermeknek
lehetőleg azonnal rá kell vágnia. Válaszadáskor a kendőt vissza kell dobni a játékvezetőnek.
Ilyen szavak lehetnek:
nagy-kicsi
magas-alacsony
sötét-világos
éjjel-nappal
Ha már jól begyakorolták a játékot a gyerekek, akkor egymásnak is dobálhatják a kendőt.
22. AZÉRT SZERETLEK MERT… (4-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
A gyerekek körben ülve helyezkednek el. Az óvodapedagógus egy tárgyat (labdát, követ,
kedves tárgyat) indít el valakinek, a következő mondattal: „Azért szeretlek (pl.), mert ma
játszottál velem.” A tárgyat a gyerekek egymásnak adva mondják el az érzéseiket. A
pedagógus a végén adhat értékítélet-mentes visszajelzést, dicséretet a gyerekeknek.
23. „ADD TOVÁBB!” (6-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
Körben ülnek a gyerekek, a pedagógus elindít egy mozgást (például: megsimogatja a mellette
ülő fejét, hátára teszi a kezét). Ezt a mozdulatot kell minden gyereknek továbbadnia mellette
ülő társának. A mozdulatot gyerek is indíthatja. Például: „Én most lassan megsimogatom a
fejedet, add tovább a melletted ülőnek!”
 24. CSENDBEN ADD TOVÁBB! (6-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
A gyerekek körben állnak. Az egyik gyerek beáll a kör közepére, a többiek hátratett kézzel,
szorosan egymás mellett állva egy tárgyat kézről kézre adnak. A középső játékos megpróbálja
kitalálni, hogy hol van a tárgy. Addig találgat, míg meg nem találja. Az, akinek a kezében lesz
a tárgy, helyet cserél vele.

Nagycsoportos korosztály:
25. KEREK, DE NEM ALMA (4-25 gyermek, értelmi képességeket fejlesztő)
A gyermekek félkörben ülnek bekötött szemmel. A játékvezető egyenként adja a tárgyakat
(labda, pamut gombolyag, hagyma, paradicsom, barack stb.) az első gyereknek, aki
megtapogatja, megszagolja és továbbadja a másodiknak. Így adogatják kézről kézre, míg az
utolsóhoz ér, aki érkezési sorrendben leteszi őket maga elé a földre. A játékvezető pedig
letakarja egy kendővel. A gyerekek leveszik a kötést a szemükről. A feladat az, hogy
felismerjék a tárgyakat és abban a sorrendben nevezzék meg ahogyan kézbe kapták.
26. MESTERSÉGEK (3-25 gyermek, értelmi képességeket fejlesztő)
A gyermekek félkörben ülnek. Az óvodapedagógus valakinek odadobja a labdát és közben
megnevez egy mesterséget. Aki elkapja, megnevez egy tárgyat az illető mesterség köréből és
azt is megmondja, hogy mit csinálnak vele.
27. MIT FŐZÜNK MA? (6-25 gyermek, értelmi képességeket fejlesztő)
A gyerekek körben ülnek. Mindenki választ magának egy – főzéshez szükséges –
élelmiszernevet és azt megjegyzi. Elkezdünk mesélni, hogy mit fogunk főzni ebédre.
Mondjuk el, hogy milyen élelmiszereket használunk fel. Amelyik gyermek az általa választott
élelmiszer nevét hallja, feláll, egyszer körbe forog és leül. Így minden egyes élelmiszer
említésére megperdül egy-egy gyermek. Megbeszélhetjük azt is, hogy pl. a só és a liszt
említésekor mindenkinek fel kell állnia és körbe kell fordulnia.
28. ZÖTYÖGŐS (4-12 gyermek, testi képességeket fejlesztő)
A székeket nagyon szorosan állítsuk körbe, egy gyerek kivételével mindenki leül. A
játékvezető tapsára mindenki igyekszik átcsúszni jobb felé a következő székre, majd tovább a
következőre. A középen álló rést keresve próbál leülni. Ha ez sikerült, akkor a tőle balra ülő
gyermek áll be középre és így folytatódik a játék.
29. HOLD ÉS CSILLAGOK (6-25 gyermek, testi képességeket fejlesztő)
Egy nagy fa árnyékában lehet játszani ezt a játékot. Egy gyermek a hold, ő az árnyékban
igyekszik a napsütésről befutó csillagokat elfogni. A fogás csak az árnyékban érvényes, a hold
nem léphet ki a napsütésbe. Akit elfogtak, az átveszi a hold szerepét.
 30. BABZSÁKSZERZŐ (4-25 gyermek, testi képességeket fejlesztő)
A játéktér közepén kötélkarikában babzsákokat helyezünk el. Futás menetirányban a
kötélkarika körül. Jelre befutás a körbe, babzsákszerzés, majd újra futás tovább a babzsákkal.
Következő jelre a babzsák bedobása futás közben a körön belülre. Újabb jelre befutás és
babzsákszerzés.
31. MONDATLÁNC (4-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
A kezdő játékos mond egy rövid mondatot. A mellette ülő megismétli és hozzátesz egy szót.
Mindig csak egy szóval bővülhet a mondat. Nem baj, ha tréfás vagy erőltetett lesz. Sok
nevetésre ad alkalmat. Vigyázzunk, hogy a mondatunk értelmes maradjon. Nem könnyű játék,
minél többen vagyunk, annál hosszabb lesz a mondatunk, és nagyon kell figyelni a névelőkre!
32. ERRŐL JUT ESZEMBE (4-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
A játékosok körbe ülnek. Az első mond egy szót. A mellette ülőnek olyan szót kell mondania,
ami kapcsolatos az előző szóval, tehát arról jutott az eszébe. Ha a kapcsolat nem nyilvánvaló,
bárki rákérdezhet az összefüggésre. Ha a játékos nem tudja, a kapcsolatot megmagyarázni
kiesik vagy zálogot ad. Pl. labda, rét, fa, cseresznye, víz (a cseresznyét meg kell mosni), hajó,
kémény, füst, stb.
33. TOLVAJNYELV (3-25 gyermek, beszédet fejlesztő)
A gyerek nevének csak a magánhangzóit ejtjük ki. Kinek a nevét mondtam? Lehet játszani
gyümölcsnevekkel, tárgyak neveivel. Ha már jól megy, esetleg meg lehet próbálni
versmondással is.
34. NÉMAJÁTÉK (4-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
Egy sorban ülnek a gyerekek, velük szemben a kérdező, aki odamegy valamelyik játékoshoz
és némán, lehetőleg kifejező mozdulatokkal, mutogatva kérdez tőle valamit, pl.: korcsolyázni
vagy bálba hívja. A választ is hasonló mutogatással kell megadni. Utólag meg lehet beszélni,
hogy mit szerettek volna kifejezni.
35. ELLENTÉTJÁTÉK (2-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
Egy játékos mutatja és mondja, amit kigondolt, pl.: a kezével zongorázik, a szájával
furulyázik. A vele szemben álló gyereknek csak az ellenkezőjét szabad csinálnia; mindenféle
ellentétes mozdulat egyikét mutathatja (feláll-leül, sír-nevet stb.).
36. JANCSI BOHÓC (2-25 gyermek, szociális képességeket fejlesztő)
Egy gyermek elmeséli, mit látott a cirkuszban. Valaki megkérdezi tőle: „Láttad-e a Jancsi
bohócot?” Feleli: „Igen.” Kérdés:” Hogy nézett ki?” vagy „Mit csinált?”. Ekkor a mesélő
valamilyen furcsa mozdulatot tesz, amelyet mindenkinek utánoznia kell. Aki hibázik, vagy
elneveti magát, az zálogot ad.