FEDEZETI PONT

1. lépés: alapeset és a fedezeti pont meghatározása

Megnevezés Alapeset Fedezeti pont Mennyiség Mennyiség
(millió Ft) (feladat növelése/ növelése/
megadott Közvetlen költség Közvetlen költség
adatait csökkentése/ fix csökkentése/ fix
beírjuk) költség költség
csökkentése/eladási csökkentése/eladási
ár növelése ár növelése
Értékesítés A
nettó
árbevétele
-Értékesítés B
közvetlen
(változó)
költsége
=fedezeti C D
összeg (bruttó
eredmény)
-Értékesítés D D
közvetett (fix)
költsége
=Értékesítés E 0
eredménye

A–B=C–D=E
Fedezeti pontban a fedezeti összeg aránya: D/C (%)  + vagy –
2. lépés: eredménynövelés eseteinek meghatározása
Megcélzott eredmény: E + …. = …. MFt
a) mennyiség növelése esetén
Megnevezés (millió Ft) Alapeset (feladat Fedezeti Mennyiség
megadott adatait pont növelése
beírjuk)
Értékesítés nettó árbevétele A
-Értékesítés közvetlen B
(változó) költsége
=fedezeti összeg (bruttó C D E+…+D
eredmény)
-Értékesítés közvetett (fix) D D D
költsége
=Értékesítés eredménye E 0 E + ….

Mennyiség növelése esetén a fedezeti összeg aránya: E + …. + D /C (%)  + vagy –

Árbevétel x (%)
Közvetlen ktg x (%)
b) Közvetlen (változó) költség csökkentése esetén
Megnevezés (millió Ft) Alapeset (feladat Fedezeti Közvetlen
megadott adatait pont költség
beírjuk) csökkentése
Értékesítés nettó árbevétele A A
-Értékesítés közvetlen B A – (E+…
(változó) költsége +D)
=fedezeti összeg (bruttó C D E+…+D
eredmény)
-Értékesítés közvetett (fix) D D D
költsége
=Értékesítés eredménye E 0 E + ….

Közvetlen (változó) költség csökkentése esetén a közvetlen költség aránya: [A – (E+…+D)] / B (%)
 + vagy -

c) Eladási ár növelése esetén

Megnevezés (millió Ft) Alapeset (feladat Fedezeti Eladási ár
megadott adatait pont növelése
beírjuk)
Értékesítés nettó árbevétele A B + E+…
+D
-Értékesítés közvetlen B B
(változó) költsége
=fedezeti összeg (bruttó C D E+…+D
eredmény)
-Értékesítés közvetett (fix) D D D
költsége
=Értékesítés eredménye E 0 E + ….

Eladási ár növelése esetén a nettó árbevétel aránya: [B+E+…+D] / A (%)  + vagy -

d) A fix költség csökkentése esetén
Megnevezés (millió Ft) Alapeset (feladat Fedezeti Fix költség
megadott adatait pont csökkentése
beírjuk)
Értékesítés nettó árbevétele A A
-Értékesítés közvetlen B B
(változó) költsége
=fedezeti összeg (bruttó C D C
eredmény)
-Értékesítés közvetett (fix) D D C – (E+…)
költsége
=Értékesítés eredménye E 0 E + ….
A fix költség csökkentése esetén a költségcsökkentés mértéke: [C – (E+…)] / D (%)  +
vagy –
3. lépés: nyereségérzékenységi szorzók meghatározása
Nyereségérzékenységi szorzó: nyereség %-os változása / tényező %-os változása

Nyereség %-os változása: (E+….) / E

Nyereségérzékenységi szorzók:
 mennyiség növelése/ Közvetlen költség csökkentése/ fix költség csökkentése/eladási
ár növelése esetén: nyereség %-os változása / tényező %-os változása
 mennyiség növelése/ Közvetlen költség csökkentése/ fix költség csökkentése/eladási
ár növelése esetén: nyereség %-os változása / tényező %-os változása

OPTIMÁLIS TERMÉKÖSSZETÉTEL
1. lépés: jövedelmezőségi rangsor meghatározása (táblázat)
Megnevezés 1. termék 2. termék 3. termék
Eladási ár
-közvetlen költség
= Fajlagos fedezet
: Fajlagos anyag
felhasználás
= Szűk erőforrásra
jutó fedezet
Rangsor

Eladási ár – közvetlen önköltség = fajlagos fedezet

Fajlagos fedezet / fajlagos anyag felhasználás = szűk erőforrásra jutó fedezet (rangsor)
2. lépés: termékenként a termelés meghatározása (táblázat)
Szűk erőforrás:
Termék Termelés Felhasznált anyag Maradék anyag
….. x db x db x fajlagos anyag szűk erőforrás - y
felhasználás = y

1. lekötött / kötelező mennyiség +/- az állományváltozás

2. rangsor
Optimális termék összetétel:
 termék:
 termék:
 termék:
3. lépés: értékesített mennyiség meghatározása
 ha nincs állományváltozás: termelt mennyiség (optimális termékösszetétel) =
értékesített mennyiség
 ha van állományváltozás (táblázat)
Megnevezés 1. termék 2. termék 3. termék
Termelt mennyiség
Állományváltozás
ellentétes előjellel
Értékesített
mennyiség

4. lépés: bruttó eredmény (fedezeti összeg) meghatározása (táblázat)

Megnevezés 1. termék 2. termék 3. termék
Értékesített
mennyiség
*Fajlagos fedezet
=Bruttó eredmény
(fedezeti összeg)

Értékesített mennyiség X fajlagos fedezet = bruttó eredmény (fedezeti összeg)

Összesen:
FEDEZETI ÖSSZEG (FEDEZETI HÁNYAD)
1. lépés: a fedezeti összeg változásának meghatározása
Megnevezés Bázis Fiktív Tárgy
Értékesítés nettó bázis db x bázis tárgy db x bázis tárgy db x tárgy
árbevétele (eFt) eladási ár eladási ár eladási ár
-Értékesítés bázis db x bázis tárgy db x bázis tárgy db x tárgy
közvetlen önköltsége önköltség önköltség önköltség
(eFt)
=Fedezeti összeg bázis értékesítés fiktív értékesítés tárgy értékesítés
(Bruttó eredmény) nettó árbevétele – nettó árbevétele – nettó árbevétele –
(eFt) közvetlen önköltség közvetlen önköltség közvetlen önköltség

Fedezeti összeg változás: tárgy fedezeti összeg – bázis fedezeti összeg (+ vagy -)
2. lépés: a tényezőváltozások hatásainak a számszerűsítése
Árváltozás hatása: tárgy árbevétel – fiktív árbevétel (+ vagy -)
Önköltségváltozás hatása: -(tárgy közvetlen költség- fiktív közvetlen költség) (+ vagy -)
Volumenváltozás hatása: fiktív fedezeti összeg – bázis fedezeti összeg (+ vagy -)
Ellenőrzés: árváltozás hatása + önköltségváltozás hatása + volumenváltozás hatása = fedezeti
összeg változás
3. lépés: átlagos fedezeti hányadok kiszámítása (minimum 6 tizedesjegy)

bázis fedezeti hányad = bázis fedezeti összeg / bázis árbevétel

fiktív fedezeti hányad = fiktív fedezeti összeg / fiktív árbevétel

4. lépés: volumenváltozás hatásának szétbontása

Tiszta volumenváltozás hatása: (fiktív árbevétel – bázis árbevétel) x bázis fedezeti hányad (+
vagy -)
Összetétel változás hatása: fiktív árbevétel x (fiktív fedezeti hányad – bázis fedezeti hányad)
(+ vagy -)

Ellenőrzés: tiszta volumenváltozás hatása + összetétel változás hatása = volumenváltozás

hatása

5. lépés: Szöveges értelmezés

A vállalkozás fedezeti összege (bruttó eredménye) bázis időszakról tárgy időszakra …. Ft-tal
csökkent/nőtt,
az alábbi tényezők hatására:
 az eladási árak átlagos csökkenése/növekedése … Ft-tal csökkentette/növelte,
 a közvetlen költségek átlagos növekedése/csökkenése … Ft-tal csökkentette/növelte
( ellentétesen vesszük figyelembe!!!),
 az eladott mennyiség átlagos csökkenése/növekedése ….. Ft-tal csökkentette/növelte a
fedezeti összeget (bruttó eredményt).
A volumenváltozás hatásából
 tisztán az értékesített mennyiség átlagos csökkenése/ növekedése változatlan
összetétel mellett … Ft-tal csökkentette/növelte az eredményt,
 valamint … Ft-os fedezeti összeg növekedés/csökkenés adódott abból, hogy az
értékesítés eltolódott a magasabb/alacsonyabb fedezeti hányadú termékek irányába.

FEDEZETI ÖSSZEG (GYÁRTMÁNY-KARAKTERISZTIKÁK MÓDSZERE)

1. lépés: a fedezeti összeg változásának meghatározása
Megnevezés Bázis Fiktív Tárgy
Értékesítés nettó bázis db x bázis tárgy db x bázis tárgy db x tárgy
árbevétele (eFt) eladási ár eladási ár eladási ár
-Értékesítés bázis db x bázis tárgy db x bázis tárgy db x tárgy
közvetlen önköltsége önköltség önköltség önköltség
 (eFt)
=Fedezeti összeg bázis értékesítés fiktív értékesítés tárgy értékesítés
(Bruttó eredmény) nettó árbevétele – nettó árbevétele – nettó árbevétele –
(eFt) közvetlen önköltség közvetlen önköltség közvetlen önköltség

Fedezeti összeg változás: tárgy fedezeti összeg – bázis fedezeti összeg (+ vagy -)
2. lépés: a tényezőváltozások hatásainak a számszerűsítése
Árváltozás hatása: tárgy árbevétel – fiktív árbevétel (+ vagy -)
Önköltségváltozás hatása: -(tárgy közvetlen költség- fiktív közvetlen költség) (+ vagy -)
Volumenváltozás hatása: fiktív fedezeti összeg – bázis fedezeti összeg (+ vagy -)
Ellenőrzés: árváltozás hatása + önköltségváltozás hatása + volumenváltozás hatása = fedezeti
összeg változás
3. lépés: 1 gépórára jutó fedezetek meghatározása
Megnevezés Bázis Fiktív
Fedezeti összeg (Ft/eFt) fenti táblából fenti táblából
Gépórák száma (perc/óra) bázis db x gépóra igény tárgy db x bázis gépóra-
igény
1 gépórára jutó fedezet bázis fedezeti fiktív fedezeti
(minimum 6 tizedesjegy) összeg/gépórák száma összeg/gépórák száma

4. lépés: a volumenváltozás hatásának szétbontása

Tiszta volumenváltozás hatása: (fiktív gépórák száma – bázis gépórák száma) x bázis 1
gépórára jutó fedezet (+ vagy -)
Összetétel változás hatása: fiktív gépórák száma x (fiktív 1 gépórára jutó fedezet – bázis 1
gépórára jutó fedezet) (+ vagy -)

Ellenőrzés: tiszta volumenváltozás hatása + összetétel változás hatása = volumenváltozás

hatása
5. lépés: Szöveges értelmezés
A vállalkozás fedezeti összege (bruttó eredménye) bázis időszakról tárgy időszakra …. Ft-tal
csökkent/nőtt,
az alábbi tényezők hatására:
 az eladási árak átlagos csökkenése/növekedése … Ft-tal csökkentette/növelte,
 a közvetlen költségek átlagos növekedése/csökkenése … Ft-tal csökkentette/növelte
( ellentétesen vesszük figyelembe!!!),
 az eladott mennyiség átlagos csökkenése/növekedése ….. Ft-tal csökkentette/növelte a
fedezeti összeget (bruttó eredményt).
A volumenváltozás hatásából
 tisztán az értékesített mennyiség átlagos csökkenése/ növekedése változatlan
összetétel mellett … Ft-tal csökkentette/növelte az eredményt,
 valamint … Ft-os fedezeti összeg növekedés/csökkenés adódott abból, hogy az
értékesítés eltolódott a magasabb/alacsonyabb 1 gépórára jutó fedezetű termékek
irányába.
FEDEZETI ÖSSZEG (INDEX)
1. lépés: a fedezeti összeg változásának meghatározása
Megnevezés Bázis Fiktív Tárgy
Értékesítés nettó bázis A + bázis B 2. lépés (2) tárgy A + tárgy B
árbevétele (eFt) ért.nettó ÁB „A” + „B” ért.nettó ÁB
-Értékesítés bázis A + bázis B 2. lépés (4) tárgy A + tárgy B
közvetlen önköltsége ért.közv.önktg. „A” + „B” ért.közv.önktg.
(eFt)
=Fedezeti összeg bázis értékesítés fiktív értékesítés tárgy értékesítés
(Bruttó eredmény) nettó árbevétele – nettó árbevétele – nettó árbevétele –
(eFt) közvetlen önköltség közvetlen önköltség közvetlen önköltség

Fedezeti összeg változás: tárgy fedezeti összeg – bázis fedezeti összeg (+ vagy -)
2. lépés: fiktív értékek meghatározásanaz indexekkel
 Árindex: (példákkal)
o „A”: 140%  1,4
o „B”: 125%  1,25
 Fiktív árbevétel: tárgy ÁB / árindex
o „A”: „A” tárgy ÁB / „A” árindex  beírni a táblába
o „B”: „B” tárgy ÁB / „B” árindex  beírni a táblába
 Volumenindex: fiktív ÁB / bázis ÁB
o „A”: „A” fiktív ÁB / „A” bázis ÁB  %
o „B”: „B” fiktív ÁB / „B” bázis ÁB  %
 Fiktív közvetlen költség: bázis közvetlen költség x volumenindex
o „A”: „A” bázis közvetlen költség x „A” volumenindex  beírni a táblába
o „B”: „B” bázis közvetlen költség x „B” volumenindex  beírni a táblába

3. lépés: a tényezőváltozások hatásainak a számszerűsítése

Árváltozás hatása: tárgy árbevétel – fiktív árbevétel (+ vagy -)

Önköltségváltozás hatása: -(tárgy közvetlen költség – fiktív közvetlen költség) (+ vagy -)
Volumenváltozás hatása: fiktív fedezeti összeg – bázis fedezeti összeg (+ vagy -)
Ellenőrzés: árváltozás hatása + önköltségváltozás hatása + volumenváltozás hatása = fedezeti
összeg változás

4. lépés: átlagos fedezeti hányadok kiszámítása (minimum 6 tizedesjegy)

bázis fedezeti hányad = bázis fedezeti összeg / bázis árbevétel

fiktív fedezeti hányad = fiktív fedezeti összeg / fiktív árbevétel

5. lépés: volumenváltozás hatásának szétbontása

Tiszta volumenváltozás hatása: (fiktív árbevétel – bázis árbevétel) x bázis fedezeti hányad (+
vagy -)
Összetétel változás hatása: fiktív árbevétel x (fiktív fedezeti hányad – bázis fedezeti hányad)
(+ vagy -)

Ellenőrzés: tiszta volumenváltozás hatása + összetétel változás hatása = volumenváltozás

hatása

6. lépés: Szöveges értelmezés

A vállalkozás fedezeti összege (bruttó eredménye) bázis időszakról tárgy időszakra …. Ft-tal
csökkent/nőtt,
az alábbi tényezők hatására:
 az eladási árak átlagos csökkenése/növekedése … Ft-tal csökkentette/növelte,
 a közvetlen költségek átlagos növekedése/csökkenése … Ft-tal csökkentette/növelte
( ellentétesen vesszük figyelembe!!!),
 az eladott mennyiség átlagos csökkenése/növekedése ….. Ft-tal csökkentette/növelte a
fedezeti összeget (bruttó eredményt).
A volumenváltozás hatásából
 tisztán az értékesített mennyiség átlagos csökkenése/ növekedése változatlan
összetétel mellett … Ft-tal csökkentette/növelte az eredményt,
 valamint … Ft-os fedezeti összeg növekedés/csökkenés adódott abból, hogy az
értékesítés eltolódott a magasabb/alacsonyabb fedezeti hányadú termékek irányába.

ROI

Teljes ROI eltérés: tárgy ROI – bázis ROI (%)

Forgási sebesség változás hatása: (tárgy forgási sebesség – bázis forgási sebesség) x bázis
árbevétel arányos adózott eredmény (%)
Árbevétel arányos jövedelmezőség változás hatása: tárgy forgási sebesség x (tárgy árbevétel
arányos adózott eredmény – bázis árbevétel arányos adózott eredmény) (%)
Ellenőrzés: forgási sebesség változása + árbevétel arányos jövedelmezőség változás hatása =
teljes ROI eltérés