Készletezés

1. A készletezés funkciója, szükségessége

2. Funkciója a kereskedelemben:
 A termelés és a fogyasztás közötti térbeli és időbeli
 Különbségeinek áthidalása.
 A termelési és forgalmazási folyamatok stabilitásának biztosítása a vállalkozás
egészének optimális működése érdekében.
 Miért szükséges készletezni:
 Előreláthatóság a gyártásnál
 Kereslet változékonysága
 Beszállítók megbízhatatlansága
 Beszerzési ár védelme
 Árkedvezmények
 Megrendelési költségek csökkentése
 A normálisnak tekinthető beszerzési és értékesítési ingadozások kiegyenlítése
 Váratlan helyzetekben az átmenet biztosítása
 Az üzleti lehetőségek kihasználása mind az utánpótlási, mind az értékesítési
folyamatban

3. Miért kockázatos?
 Költséggel és kockázattal jár

4. Milyen vásárolt készletek vannak?

 Anyagok:
 Áruk (lásd: továbbértékesített készletek)
 Göngyölegek

5. Melyek a továbbértékesített készletek?

 Kereskedelmi áruk
 Közvetített szolgáltatások
 Betétdíjas göngyölegek

6. Melyek az "anyagok"-on belül a vásárolt készletek?

 Alapanyag
 Segédanyagok
 Üzemanyagok
 Fűtőanyagok
 Alkatrészek
7. Mi az az elfelkvő, lejárt, zárolt készlet? Hogyan, miért kell figyelembe venni a
készletgazdálkodásánál?
Egyéb készletekbe tartoznak,
 Elfekvő: megromlott, eladhatatlanná vált készletek (pl. szezonálissal fordul elő),
felhalmozódott készlet. Ezek azok a készletek, amiket szinte 100%, hogy a
vállalkozás már nem fog felhasználni, leginkább selejtezésre várnak.
 Olyan legyártott alapanyagok, amelyeket a vállalat valamilyen okból adódóan nem
hív le a keretszerződésben foglalt időn belül (megrendelés visszamondása vagy
termék gyártásának megszűnése miatt) - a szállító egy tételben kitárolja, az
ellenértéket a vállalat egy összegben köteles megfizetni. Ezekben az esetekben a
csomagolóanyag jelenti a legnagyobb veszteséget a vállalat számára (az alapanyagot
más termékekbe beépítheti), ezeket elfekvő készletei között tárolja, majd speciális
módon megsemmisíti.
 Lejárt: fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejük lejárt - le kell selejtezni
 Zárolt: nem jelenik meg a gyár készletei között, de fizikailag ott van, mert már előre
leszállították, hozzáférhető, a heti gyártás arányában vételezik ki, a kivételezést
havonta lejelentik a beszállítónak, ez alapján történik a számlázás és a kifizetés

8. Miért kell figyelembe venni?Mert nem jelenik meg a készletekben ???

9. Forgási sebesség szerint hogyan lehet csoportosítani a készleteket? Hogyan, miért kell
figyelembe venni a készletgazdálkodásánál?
 Gyorsan forgó készletek (Fast)
 Normál módon forgó készletek (Normal)
 Lassan forgó készletek (Slow)
 A készletgazdálkodásnál figyelembe kell venni, mert …

10. Készletérték szerint hogyan lehet csoportosítani a készleteket? Hogyan, miért kell
figyelembe venni a készletgazdálkodásánál?
 A: nagy értékű készletek
 B: közepes értékű készletek
 C: kis értékű készletek
 A készletgazdálkodásnál figyelembe kell venni, mert segítségével a nagy értékű
készletek ellenőrzésével csökkenthetjük a veszteségeket és a költségeket.
Alacsonyabb készletekkel növelhető a gyártás hatékonysága, illetve a vevők
elégedettsége. Figyelembe kell venni a kockázatokat és a költség-haszon elemzést
telephelyenként és időszakonként. Az ABC elemzést is megfelelő sűrűséggel célszerű
újból és újból elvégezni, így jelentős idő- és költségmegtakarítást érhetünk el. Azért
érdemes kombinálni az XYZ-elemzéssel, mert figyelmen kívül hagyja a
készletelemek változékonyságát.

11. Felhasználás/értékesítés változékonysága szerint hogyan lehet csoportosítani a

készleteket? Hogyan, miért kell figyelembe venni a készletgazdálkodásánál?
  X: stabil, egyenletes
 Y: kissé változékony, statisztikailag stabil
 Z: rendszertelen, statisztikailag instabil
 A készletgazdálkodásnál figyelembe kell venni, mert segítségével fejleszthető az
előrejelzés pontossága, növelhető a készletek forgási sebessége, csökkenthetők az
elfekvő készletek, csökkenthető a készlethiány, ami javítja a termelés stabilitását és
hatékonyságát, illetve a vevői elégedettséget. Lényeges, hogy milyen időintervallumot
veszünk bele az elemzésbe! Ha a készletem szezonális, egy hónap
változékonyságának számításához nem elegendő. Ha egy készletelem életciklusa
rövid, egy rendszertelen felhasználású/keresletű termék esetén elfekvő készlet
alakulhat ki. A készletelem értéke is befolyásolhatja a készletezési módot(!), ezért
érdemes kombinálni az ABC és XYZ elemzéseket.

12. Milyen készletszinteket különböztetünk meg?

 Maximum (Qmax)
 Minimum (Qmin)
 Biztonsági (Qb)
 Átlagos (Qa)

13. Készletmozgások szerinti csoportosítás. Miért lényeges ez a csoportosítás a könyvelést

illetően?
 Úton lévő (bejövő)
 Raktárban lévő
 Foglalt (már megvették)
 Komissiózás alatt
 Előrendelt
 Úton lévő (kimenő)
 Könyvelési vs. Fizikai hely
 Miért lényeges? - Későbbi teljesítéssel is lekönyvelhető ??

14. Melyek az idegen tulajdonú készletek? Kinek a tulajdonában vannak?

 Bizományos
 Konszignációs (VMI)
 Kiszámlázott
 Nem a vállalkozás tulajdonában vannak, a vállalkozás birtokában csak - a vállalkozás
tárolja.

15. A szükséglet, mint az idő függvénye lehet:

 Determinisztikus, bizonyos pontossággal előre látható

 Véletlenszerű, de statisztikailag stabil
 Horizontális: az igény a kizárólagos véletlen okokra visszavezethető felhasználások
átlaga körüli
 Trendjellegű: hosszabb időszakok folyamán egyenletes növekedés vagy csökkenés
jellemző
  Szezonális: periodikusan visszatérő időpontokban a szükséglet minimális vagy
maximális
 Véletlenszerű és statisztikailag instabil
 Ismeretlen

16. A készletezés költségeinek csoportosítása, elemei, mitől függ a mértékük?

 Beszerzési költségek: beszerzési ár
 Rendelési költségek: megrendelés előkészítésének és bonyolításának költségei,
szállítási költségek, minőségvizsgálat, stb.
 Raktározási költségek: raktárfenntartási költségek (amortizáció, bérleti díj, fűtés,
világítás, stb.), anyagmozgatás költségei, készlet értékvesztése, avulása,
eszközlekötési költségek, stb.
 Hiány költségei: készlethiány költségei, (termeléskiesés, kötbér, helyettesítési
többletköltség, presztízs, elmaradt hozam, stb.), komissió
 Mértéke függ: a megrendelések számától és a rendelt mennyiségtől. (Továbbá a
beszerzési, termelési és értékesítési folyamatok szervezésétől, az egyes termékekből
tartandó készletek szintjétől.)

17. Mit jelent a tisztán készletező rendszer?

 Amikor a megrendelt mennyiség egyszerre érkezik meg a raktárba a külső szállítótól

18. Mit jelent a független igényű rendszer?

 Ha a raktározott termék iránti igény nem függ egy másik termék iránti igénytől

19. Mi az a trade-off hatás? Hol található ilyen a készletezésben?

 A logisztikai költségek között ún. átváltások vannak, azaz bizonyos költségek
csökkentése maga után vonja más költségek növekedését (pl.: nagy mennyiségű
beszerzés során a mennyiségi árkedvezményből elért megtakarítás kevesebb lehet, mint
az ehhez kapcsolódó készlettartási költségemelkedés.) A logisztikai rendszerben
meglévő költség átváltások miatt az összköltség alapján kell meghatározni azt az
optimális szintet, amelyet követnie kell a vállalatoknak.

20. Mi az a készlettartási ráta? Mihez használjuk? Mitől függ a mértéke?

 r: készlettartési ráta. A beszerzési költség hányad részét tekintjük készlettartási
költségnek egységnyi időszakban. (beszerzési költség készlettartási költség aránya H =
cb × r, készlettartás egységköltsége)

21. A készletezés összköltségének függvénye hogyan viselkedik a minimum környékén? a

minimum értéktől távol?
22. Mekkora biztonsági készlet szükséges, hogy biztosan ne fogyjon ki a készlet?

23. Melyik készletezési mechanizmusnál nem tud kifogyni a készlet?

Figyelőszintes

ABC-XYZ elemzés

24. Hogyan soroljuk be a készleteket? Mi alapján?

 ABC: a készletelemek (a különböző cikkek száma) és a felhasználás értéke közötti
összefüggés vizsgálata (Pareto-elv)
 XYZ: a készletelemek és a felhasználásának ingadozása közötti összefüggések
vizsgálata
 Felhasználási adatok alapján:
 “A” kategória: az alapanyagok 5-20%-át teszi ki, amelyek a felhasználási érték 70-
80%-át eredményezik.
 “B” kategória: az alapanyagok 10-30%-át teszik ki, amelyek a felhasználási érték 20-
30%-át eredményezik.
 “C” kategória: az alapanyagok 60-85%-át teszik ki, amelyek a felhasználási érték 5-
20%-át eredményezik.
 Felhasználás mértéke, ingadozása, és az előrejelzés pontossága szerint:
 X csoport: jelemző a folyamatos, viszonylag nagy mennyiségű, egyenletes
felhasználás. (Legfontosabbak a gyártáshoz, mindig rendelkezésre kell állniuk.)
Beszerzésük keretszerződés szerint működhet, alacsony biztonsági készlettel.
 Y csoport: folyamatosan szükséges, de kisebb, változó felhasználási mennyiségű
anyagok. Beszerzésük előrejelzéssel, magasabb biztonsági készlettel.
 Z csoport: a rendszertelen felhasználású (kevésbé lényeges) anyagok.
 Célszerű az A kategóriás alapanyagokra koncentrálni, hiszen kevés elemről van szó,
viszont nagy értékűek. Egyedi beszerzéssel célszerű megoldani.
 Készletelemek (a különböző cikkek száma) és a felhasználás/értékesítés értéke közötti
összefüggés, másrészt a készletelemek és a felhasználás/értékesítés ingadozása közötti
összefüggés alapján.
 Az elsőt, az ABC-elemzést Pareto elemzésnek is hívjuk.

25. Melyek a JIT képes anyagok/termékek?

 AX: nagy értéket képviselő, folyamatos, egyenletes szükségletű alapanyagok: lehetőleg
nagy kicsit készlettel dolgozni.
  AY: nagy értéket képviselő, folyamatos, de kevésbé egyenletes szükségletű
alapanyagok: kis biztonsági készletszintet érdemes tartani.
 Ezt a két csoportot célszerű JIT szerinti beszállításra átállítani, illetve megvizsgálni,
hogy lehetséges-e a JIT.es beszállítás.

26. Mi a "specialitása" az AZ anyagnak/terméknek?

 Vásárlás igény felmerülésekor
 Nincs biztonsági készlet - a vevő megérti a hosszabb megrendelési időt, vagy sürgős
szállítási mód
 Nincs készlet
 Magas felhasználási érték/értékesítés, rendszertelenül változó igény, megbízhatatlan
vagy lehetetlen előrejelzés
 Egyedileg, akár azonnal, magasabb beszerzési költséggel célszerű megvásárolni (ritkán
használt, nagy értékű anyagok)

27. Mi a Pareto-elv? Hol alkalmazzuk itt?

 ABC-elemzés: a készletelemek (a különböző cikkek száma) és a
felhasználás/értékesítés értéke közötti összefüggés vizsgálata.
 Az ABC-XYZ elemzés hasznos a készletgazdálkodásnál, hogy megállapíthassuk a
termékkockázatokat, van-e kockázata a készlethiánynak vagy a túlkészletezésnek, így
megállapítható a megfelelő készletszint és biztonsági készlet nagysága.
 Az ABC elemzés a készletelemek osztályozását azok felhasználásának értékével végzi.
A felhasználás/értékesítés értéke egy-egy készletelem egy adott időszak összes
felhasználásának értékével egyenlő. Az ABC elemzés a Pareto-elvet veszi alapul.
 Pareto-elv: “Az eredmények 80%-át az esetek 20%.a hozza létre.” Az élet számos
területén megfigyelték ezt a 20-80-as arányt. A készletezésre lefordítva: a termékek
20%-a teszi ki a készletérték 80%-át. Az értékesítés 80%.a a termékek 20%-ából kerül
ki. Egy általános hiba, hogy nem erre a 20%-ra fókuszálnak, hanem a maradék 80%-ra,
ami csak a bevétel 20%-át teszi ki. (Vilfredo Pareto 1848-1923: olasz közgazdász, akit
a legnagyobb közgazdászok között tartanak számon, a modern közgazdaságtan egyik
megalapítója.)

28. Mi a különbség a SZORASA és a SZORASP között?

 SZORASA: az argumentumokat statisztikai sokaság mintájának tekinti, torzítatlan
módszerrel számol (az adatsor számainak a középértéküktől vett átlagos eltérését adja
meg; mintaadatok)
 SZORASP: az adatok a teljes sokaságot jelentik (alapsokaság adatai)

29. Hogyan állítjuk sorba az ABC elemzésnél a készletelemeket?

 Felhasználási érték szerint csökkenő sorrendben.

30. Hol lesz a "váltás" az A és B anyag/termék között grafikusan?

 Ahol ellaposodik a függvény, kb 80%-nál

31. Mi jellemző az A anyagra/termékre (a grafikonon)?

  Meredek

32. Mi jellemző a B anyagra/termékre (a grafikonon)?

 Meredeksége enyhébb, mint az “A”-ké, de nem annyira lapos, mint a “C”-ké.
 Mi jellemző a C anyagra/termékre (a grafikonon)?
 Még kevésbé meredek, “lapos”

33. Mi jellemző az X anyagra/termékre (a grafikonon)?

 Relatíve egyenes
34. Mi jellemző az Y anyagra/termékre (a grafikonon)?
 Kis kiugrások vannak
35. Mi jellemző a Z anyagra/termékre (a grafikonon)?
 Nagy kiugrások

36. A Z/X anyag mi alapján változhat meg?

 Figyelembe kell venni, hogy esetleg felfutó, új vagy kifutó termék előállításáról van-e
szó (termékéletgörbe!), mert ez befolyásolhatja az alapanyag jövőbeli állapotát is: Z
alapanyagból lehet X, illetve X-ből Z. Így lényeges szempont az előrejelzés (életgörbe!)
is.
 Információs rendszer
Hogyan épül fel?

37. Melyek a

jellemzőik az egyes szinteknek?

 Ügylet:
 Megrendelés beérkezése
 Feladás a raktárnak
 Megrendelés kiválasztása
 Szállítás
 Árazás, számlázás
 Vevő felvilágosítása

Versenyképesség fenntartása: Magas eszköz- és szoftverköltség, magas betanítási költség

 Menedzsment kontroll:
 Pénzügyi elemzések
 Vevői elégedettség elemzése
 Termelékenység elemzése
  Minőség elemzése
Versenyképesség mérése, fejlesztési területek meghatározása: Teljesítményszabályozás,
-értékelés, dolgozók proaktív utasítása

 Döntésanalízis:
 Szállítási útvonal és idő
 Készletgazdálkodás
 Hálózat felépítése
 Raktárak elhelyezése

Versenylehetőségek meghatározása: Operatív tervezés, analízis és értékelés, előrejelzés

 Stratégiai tervezés:
 Stratégiai szövetségek
 Képességek, lehetőségek fejlesztése
 Nyereségorientált vevőkiszolgálás
 Versenyelőnyök: Nagy kockázat, széles körű, hosszútávú lehetőségek

38. Melyek az információ alapelvei? Mit jelent, hogy kivétel alapú?

 Álljon rendelkezésre
 Legyen pontos
 Legyen aktuális
 Legyen kivétel alapú
 Legyen rugalmas
 Legyen megfelelő formátumú
 Kivétel alapú:

39. Az információáramlás a feladó és vevő között

Visszacsatolt információk

Áru, termék

Kísérő információk

Megelőző információk

40. Az információforgalom (dia)

 Termékazonosítás

41. Melyik három GS1 szabványcsoport van? Melyik mit tartalmaz?

 Azonosítás
 Adatgyűjtés
 Adatmegosztás, adatcsere
42. Adatgyűjtés:
 QR-kód
 Vonalkód
 RFID

43. Adatmegosztás, adatcsere

44. Mi az azonosítókulcsa a kereskedelmi áruazonosító számnak? Mire vonatkozik?

 GTIN - termékekre, mint például fogyasztói termékek, gyógyszerek, orvosi eszközök,
nyersanyagok, a csomagolás bármely szintjén (pl. fogyasztói egység, köztescsomag,
gyűjtő, raklap). Szolgáltatásokra, mint például szerszámkölcsönzés, autókölcsönzés, stb.
Egyedi kereskedelmi áru önálló példányaira a GTIN és a gyártási tételszám/LOT vagy
sorozatszám kombinálásával.

45. A GTIN-14 milyen öt részből áll?

46. Mit jelent az "599"?
 GS1 prefix
 Egy gyártó valójában akkor tehet 599 kezdetű kódot a termékeire, ha az előállító cég be
van jegyezve Magyarországon – vagyis ebből kifolyólag végezhet gyártási folyamatot az
országban. Az 599-es vonalkódot használó cégek egy része azonban csak importőr, és ha
igénylik az EAN Hungary Kht-nél a kérdéses kódot, akkor rátehetik az esetleges
importtermék csomagolásra is. Talán úgy lehetne összefoglalni, hogy habár minden
magyar termék kódja 599, nem minden 599-es termék magyar.

47. Adatok "megjelenési formái" és adatgyűjtő eszközei

48. Vonalkód, QR-kód, RFID-k, GPS/GSM és alkalmazási területei

 Vonalkód:

 QR-kód:
 RFID-k:
 49. GPS/GSM:

Mit jelent "visszakereshetőség" és "nyomonkövethetőség"?

50. EDI
Electronic Data Interchange - gyorsaság, pontosság, könnyebb visszakereshetőség, naprakészség

Modellezés
51. Mire jó a folyamatok modellezése?
 Lehetővé teszi, hogy kockázatmentesen, tényadatokon nyugvó döntéseket hozzunk.
 A döntéseket tényeken és ne sejtéseken hozzuk meg (lehetséges kimeneteleket át lehet
tekinteni, legjobb megoldást megtalálni, elkerülve a költséges hibákat).
 A bizonytalanság betervezésével csökkenthetők a kockázatok (lefuttatható az
elkövetkezendő napokra, hetekre, hónapokra, évekre előre - percek alatt, így a
bizonytalan eseményekre előre fel lehet készülni).
 A véletlen események hatása meghatározható (leállástól a munkaerőhiányig a modellezés
képes utánozni a valóságban előforduló véletlenszerűségeket).
 A hatékonyság növelhető a költségek növekedése nélkül (a munkafolyamat fejlesztési
ötleteit kockázatmentesen lehet elvégezni a digitális környezetben).
  “Mi-van-akkor-ha” kérdésekre válasz keresése (nem csak “legjobb” és “legrosszabb”
eseteket lehet megvizsgálni, hanem bármely forgatókönyvet stressz-tesztelhetjük a
szimulációval).

52. Mit lehet modellezni?

 Bármilyen üzleti folyamatot:
 Gyártósor
 Kórház sürgősségi osztálya
 Gyorsétterem
 Dokumentációs folyamat

53. Mire adhat választ a szimuláció?

 Hogyan tudjuk csökkenteni a vevők várakozási idejét?
 Ha megvásároljuk ezt a berendezést, visszahozza az árát (ROI)?
 Hogyan felelhetünk meg a jövőben az ügyfeleink igényeinek?
 Hogyan tudjuk biztosítani az áteresztőképességet?

54. Vizuális megjelenítés

 A szimuláció vizuálisan és látványosan mutatja be a folyamatokat.
 Intuitív szimulációs szoftverrel vizuális makettet hozhatunk létre a folyamatról,
hasonlóan a folyamatábrához. Időket és szabályokat hozzárendelve a feladatokhoz,
az erőforrásokhoz és a működési keretekhez, amelyek leírják a rendszert, a
szimuláció pontosan reprezentálhatja a valós folyamatot.

55. Mi az a diszkrét esemény?

 Van olyan rendszer, amely csak időszakosan működik, és az állapotát csak egy
(adott időben ható) diszkrét esemény befolyásolja. Az ettől eltérő időpontokban az
állapotuk nem változik.
 Diszkrét esemény: az a jel, amely egy várható időpontban jelentkezni fog. Ez az
időpont pontosan nem adható meg.
 Az események véletlenszerűen következnek be, de a véletlenszerűségnek van
valamilyen jellegzetessége. Például az eloszlásuk lehet normál, exponenciális vagy
más típusú sűrűség-eloszlás.
 Az egyes események más további eseményeket is generálhatnak.

56. Milyen elemei vannak egy szimulációs modellnek? (Melyik mit testesít meg? (Simul8
leírásban)
 Beérkezés/kiindulópont (Delivery)
 Sorban állás/tárolóhely (queuing/Grind Store)
 Tevékenység/munkaállomás (Activity/grind)
 Kiszállítás/végpont (Dispatch/End Point)