Érettségi.

com a tudástár

Széchenyi és Kossuth
erettsegi.com/tetelek/tortenelem/szechenyi-es-kossuth/2

Miért?

Landerer Metternich besúgója, így könnyen ellenőrizni tudják

Úgy vannak vele, hogy nem tud igazán érvényesülni a munkával
Landerer vállalta, hogy szükség esetén leváltja Kossuthot

Kossuth kihasználja a felkínált helyzetet és megteremti a modern újságírás alapjait. A Pesti

Hírlap első oldalán a vezércikk helyezkedett el. Kossuth ebben a legfontosabb problémákról
ír (pl. börtönök állapota, Erdély uniója, közteherviselés)

Kossuth nagyon jó publicistának bizonyult, mert lendületes cikkei széles rétegek számára
közérthetőek voltak.

Cikkei azonban egységes programot alkottak. A polgárosult köznemesség vezetésével

polgári és nemzeti átalakulást kell végrehajtani. 1844-ben a kormány azt az utasítást adja
Landerernek, hogy bocsássa el Kossuthot. A lap főszerkesztését Szalay L. és báró Eötvös
József veszi át, de sokat veszít a népszerűségéből, mert túlzottan a kormány szócsövének
tartják.

Kossuth eszmerendszere:

1/3
Míg Széchenyi a fokozatosság elvét vallotta, addig Kossuth szerint gyorsítani kell a
reformokat. Kossuth célja a független nemzetállam kivívása. Kötelező örökváltságot követel,
mely értelmében az állam segítségével kárpótolnák a nemeseket, de a kárpótlás összegét a
jobbágy idővel visszafizetné az államnak, bár teljes közteherviselést nem javasol, azt akarja,
hogy a nemesek vagyonuknak megfelelően fizessenek adót. Távlati célja, hogy választott
képviselők jelenjenek meg az alsóházban. Mindehhez a köznemességre és az értelmiségre
támaszkodnak.

Kossuth gazdaságpolitikája:

„ ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”

Börtönévei alatt közgazdaságtani elméleteket tanulmányozott (Adam Smith gazdasági

liberalizmus valamint Friedrich List hatottak rá). Azt vallja, hogy a nemzet politikai
önállóságához az önálló nemzetgazdaságon át vezet az út.

Kossuth nem követeli a belső vámhatárok eltörlését, hanem igyekszik azt védővámként
felfogni.

Kossuth még a Pesti Hírlapban harcot indít egy országos védegyletért.

Védegylet: egy olyan társadalmi szervezet, melynek a magyar ipar védelme a cél. A tagok
becsületszóval kötelezték magukat arra, hogy 6 éven át nem vásárolnak olyan külföldi
terméket, aminek van magyar változata, illetve csak magyar mesteremberekkel
dolgoztatnak. A védegylet igazgatója Kossuth Lajos. A védegylet jelentősége nem gazdasági
jelentőségében rejlett, hanem abban, hogy megmutatta az ellenzék, hogy mekkora
összefogásra képes.

A védegylet újításai:

– a nők bevonása

– nincsenek tekintettel a nemzetiségre

– nincs társadalmi megkülönböztetés

– a védegyleti díj fizetésével a közteherviselés is megvalósul a tagok között

Széchenyi – Kossuth vita

A vita az 1840-es években bontakozott ki. Kossuth a Pest Hírlapot szerkeszti, amikor
Széchenyi támadást indít ellene a Kelet Népé-vel.

2/3
Elismeri ugyan Kossuth tehetségét, de bírálja modorát és azzal vádolja, hogy népszerűségre
törekszik. Véleménye szerint Kossuth módszerei izgatóak és forradalomhoz fognak vezetni.
Kossuth Felelet címmel a Hírlapban jelentette meg válaszát (Ebben nevezi Széchenyit a
legnagyobb magyarnak).

A vita 1848-ig elhúzódik és általában Széchenyi marad alul. Részben azért, mert Kossuth
ügyesebben vitatkozik. A vita során Széchenyi mindinkább elszigetelődött, míg Kossuth
népszerűsége nőtt.

3/3