Segítségnyújtás, agresszió

Mitől függ a segítségkérés?, Segítség elfogadása

Van, hogy azok sem kérnek segítséget, akik rászorulnak, hiszen a segítségkérés és
segítség elfogadása nem könnyű minden helyzetben. A segítségkérés függ attól, hogy a
segítőnek milyen jellemzői vannak, például hogy mi a vélt szándéka, hogy miért akar
segíteni, a segítségnyújtás középpontjában a másik van vagy önérdekből szeretne segíteni,
valamint hogy önzetlenül segítene-e, valódi-e az empátiája. De nem csak a segítő
jellemzőitől, hanem a segítséget elfogadó személy jellemzőitől is függ, például hogy
mekkora az önértékelése, mivel ha nagy az önértékelése, akkor a büszkesége miatt lehet,
hogy nem fogadná el a felajánlott segítséget, ha viszont kicsi, akkor pedig lehet, hogy nem
meri elfogadni. Negatív reakció a segítségnyújtásra akkor lehet, ha az ént fenyegeti a
segítség elfogadása, ha a megoldásban nincsen saját felelőssége, illetve akkor, ha nincs
esély a kölcsönösségre, a segítségnyújtás viszonzásra. Ekkor negatív érzések fogják el a
segítséget kérő személyt és leértékeli a segítőt.

Darley és Batson kísérlete, segítségnyújtás

Minden nagyobb világvallás normaként hirdeti a “szeresd felebarátodat" parancsolatot,

különböző formában. Darley és Batson úgy alakítottak egy kísérleti helyzetet, hogy a
teológia szakos vizsgálati alanyoknak el kellett haladniuk egy ajtóban fekvő, láthatóan
segítségre szoruló személy mellett. Azok a személyek, akik úgy tudták, hogy késésben
vannak, nem nyújtottak segítséget. Azok a személyek sem, akik úgy tudták, hogy később
beszédet kell mondaniuk az irgalmas szamaritánus bibliai példázatáról. Az irgalmas
szamaritánus akkor is megállt segíteni felebarátjának, tehát a másik csoport tagjának,
amikor mások nem tették. Ők nem álltak meg nagyobb mértékben, mint azok, akik egy, a
segítségnyújtás szempontjából irreleváns beszédre készültek fel. Az egyetlen dolog, ami
számított, az az volt, hogy a résztvevők - miután azt mondták nekik, hogy késésben vannak
- siettek-e a beszéd helyszínére, vagy sem. Így tehát az eredmény meghökkentő, mivel a
résztvevők vallásos hitétől és orientációjától független volt, hogy az alanyok megálltak-e
segíteni, vagy sem.

Empátia - altruizmus
Segíthetünk valakin egoizmusból vagy empátiából is. Az egoizmus alatt azt értjük, hogy
önérdekünk fűződik hozzá, például rokonszelekció, társas jutalmak vagy modellkövetés.
Ezen kívül állhat a háttérben a bűntudat elkerülése vagy a pozitív hangulat fenntartása is.
Amikor a másik fél van a középpontban, az a valódi empátiát jelenti. Ilyenkor átvesszük a
másik érzéseit, törődünk másokkal, amelynek hátterében a felelősségérzet állhat. Az
empátia kialakulásában nagy szerepe van a családi szocializációnak. Vannak olyan
helyzetek, amikor altruista motiváció vezet segítséghez. Az altruizmus egy olyan viselkedés,
amelynek az a szándéka, hogy saját haszon remélése nélkül szolgálja mások javát.

FboboAgressziót elősegítő normák, az agresszió hatásai

Az agresszió az akaratlagosan ártó viselkedést jelenti. Definíciószerűen normaszegés, de

vannak olyan normák, melyek mégis elősegítik. Ezek közé tartozik például a férfi agresszió
normája, a fegyverviselés joga, a „szülői mindenhatóság” normája, a „szemet szemért” elv, a
családi élet szentségének jegyében alkalmazott agresszió és a média, mint normaadó. Az
agressziót korlátozza az az irányelv, miszerint a saját csoport tagját nem bántjuk, illetve az
empátia is visszaszorítja az erőszakosságot.

Az agresszió szégyen érzést vált ki az áldozatban, megrendülhet a másokba vetett bizalom,

és úgy érezhetik, hogy a világ nem biztonságos többé. Az elkövetőben újabb agresszió,
illetve betegségek alakulhatnak ki a stresszhelyzetektől, amely gyermekkorban csökkentheti
a tanulás képességét.

Frusztráció-agresszió hipotézis

Dollard és Miller alkotta meg a frusztráció-agresszió hipotézist. Feltételezésük szerint a

frusztráció mindenképp agresszív viselkedéshez vezet, és a harag abban az esetben
tapasztalható, ha a nyílt agresszió nem lehetséges opció. A pszichoanalitikus alapú
frusztráció–agresszió elmélet szerint, hogy ha valakit gátolnak egy bizonyos célra irányuló
igyekezetben, akkor agresszív hajtóerő, tehát drive alakul ki benne, amely azt segíti elő,
hogy az illető kárt okozzon a frusztrációt kiváltó személyben vagy tárgyban. Ezen
általános
elmélettel ellentétben a kutatások szerint az agresszió nem az egyetlen lehetséges reakció a
frusztrációra.

Instrumentális agresszió, hasznos agresszió, Bobo baba,

modellkövetés
Instrumentális agressziónak nevezzük azt, ha a cél eléréséhez hasznosnak bizonyul az
agresszió és az megerősítődik. Ez nem csak közvetlen megerősítéssel, de modellkövetéssel
is elsajátítható. Bandura kísérlete mutatja, hogy a jutalmazott agresszió növeli a gyermekek
játéka során mért agresszív viselkedést.
Ebben a kísérletében gyerekek megnézték, ahogyan egy felnőtt üt egy levegővel felfújt,
gyerek nagyságú Bobo-babát, amit utána ők is megkaptak. A gyerekek hasonlóan
viselkedtek a bábuval, mint amit a felnőttektől láttak. Bebizonyosodott, hogy a gyerekek az
agresszív viselkedést megjegyzik és lemásolják. Nem szükséges azonban a modellel való
érzelmi azonosulás, anélkül is memorizáljuk az agressziót, és amikor azt tapasztaljuk, hogy
az agresszív viselkedésű modell jutalomban részesül, úgy az agressziót átvesszük és
aszerint cselekszünk.