Tizenharmadik fejezet: Emlékezet és öregedés

Az öregedés vizsgálatának két legfontosabb módszere a hosszmetszeti, illetve a keresztmetszeti vizsgálat. A

longitudinális vizsgálatok korlátja az, hogy egyes résztvevők biztosan lemorzsolódnak az évek során, és nem
zárhatjuk ki, hogy a mérések közötti időben ne történne tanulás. Ezeket a problémák kiküszöbölhetjük a
keresztmetszeti vizsgálattal, ahol különböző életkorú csoportok teljesítményét hasonlítjuk össze egyetlen
alkalommal. Ennek a hátránya viszont az, hogy az egyes személyek teljesítményét nem tudjuk
összehasonlítani korábbi vagy jövőbeli teljesítményükkel. További hátrány a kohorszhatás, ami azt jelenti,
hogy a különböző generációk között nem csak életkori különbségek vannak, ami befolyásolhatja az
eredményeket.
Úgy küszöbölhetjük ki ezeket, ha úgy kombináljuk a longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatokat, hogy
minden tesztfázisban felveszünk egy új vizsgálati csoportot. A kezdetben vizsgált csoportok
összehasonlítása az évek során adja a kohorszhatás mértékét, és amikor a megfelelő longitudinális életkori
csoporttal hasonlítjuk össze őket, az a tanulási hatásokat mutatja.
Rönlund és mtsai azt találta, hogy a későbbi születésűek jobban teljesítenek, szerepe van a táplálkozásnak és
a tanulással töltött évek számának is – Betula Kutatás.

Munkamemória és öregedés
Rövid távú emlékezet
Egyetértés van abban, hogy a munkamemória érzékeny a kor hatására, de nem egyértelmű, hogy mely
komponensei a legsérülékenyebbek. Az időskor előrehaladtával romlik az irreleváns információk gátlására
való képesség. Ezen felül nehezebb figyelemmel követni a sokféle forrásból származó információkat. Tehát
a munkamemória az életkorral progresszíven romlik, különösen, ha olyan feladatokban mérjük, amelyekben
szerepe van a feldolgozási sebességnek vagy az epizodikus hosszú távú emlékezetnek.

Öregedés és hosszú távú emlékezet

Epizodikus emlékezet
A vizuális és verbális anyagok felidézése romlik az életkor növekedésével. A hanyatlás mértéke függ az
emlékezeti feladat jellegétől és az emlékezeti megőrzés mérésének módszerétől. Craik és mtsai az időskori
epizodikus emlékezeti megőrzés mérésének 3 fő faktorát határozták meg:
1. Az epizodikus emlékezet általános romlása
2. A személy feldolgozó kapacitása
3. Az előhívás során rendelkezésére álló segítő környezeti ingerek
Mivel lelassul az információfeldolgozás, az idősebbeknek több időre lehet szükségük ahhoz, hogy
megfelelően észleljék és feldolgozzák az ingereket. Ezért valószínűleg kevesebb idejük marad arra, hogy
komplex tanulási stratégiákat alakítsanak ki és alkalmazzanak.
Asszociatív deficit hipotézis: az a feltételezés, hogy az időskori emlékezeti romlás annak a képességnek a
hanyatlásából ered, hogy új asszociatív kapcsolatokat hozzunk létre az elemek között. Viszonylag megtartott
az a képesség, hogy felismerjék, mely elemeket látták együtt, de nagymértékben csökkent az a képesség,
hogy egymással össze nem függő szavakat összekapcsoljanak.
 Az időskorban megjelenő asszociatív deficit kisebb mértékű, ha az elempárok tagjai valamilyen
kapcsolatban állnak egymással – az öregedésnek az epizodikus emlékezetre gyakorolt hatása
minimalizálható
Önindította cselekvéshatás: a személyeknek tárgyakat tartalmazó listát kell megjegyeznie, ahol minden
tárgyhoz valamilyen cselekvési instrukció társul (végighalgat vs meg is teszi). Ha végre is kell hajtania
ezeket, akkor lényegesen jobb lesz a szabad felidézési teljesítmény – csökkenti az életkor hatását.
Gazdagabb kódolás esetén, kisebb mértékben kell csak egy-egy kódra támaszkodni.
Az életkor hatása leginkább a szabad felidézésben érvényesül, ahol nincsenek külső hívóingerek.
Hívóingerek esetén csökken ez a hatás, legkevésbé a felismerési helyzetekben jelentkezik.

„Emlékszem” és „tudom”
Az idősek könnyebben meg tudják mondani, hogy találkoztak-e az adott elemmel, mint a kontextust,
amelyben az elem előfordult. Az élményszerű előhívás folyamata is hanyatlik a korral, mivel ez feltehetően
attól függ, hogy a személy mennyire képes előhívni az elem és a kontextus vagy a tanulási helyzet közötti
asszociatív kapcsolatot, ez az eredmény összhangban áll az öregedés és az epizodikus hosszú távú emlékezet
kapcsolatáról alkotott asszociatív deficit hipotézissel.
Ha a felismerési döntéshez szükség van az eredeti helyzet élményszerű előhívására, akkor romlik időskorban
a felismerési képesség. Ha azonban elég hozzá egy általános ismerősségi érzés, akkor elég jó felismerési
teljesítményre képesek az idősek is.

Prospektív emlékezet
A prospektív emlékezeti feladat kivitelezéséhez kétféle kódolásra van szükség: meg kell jegyezni magát a
cselekvést, és azt, hogy mikor vagy milyen hívóinger esetén akarjuk ezt megtenni. Craik szabálya szerint a
hívóinger jelenléte javítja a felidézési teljesítményt időseknél, de a kísérletek ezt nem támasztják alá.
Azokban a prospektív emlékezeti feladatokban, amelyek a hétköznapi élet szempontjából relevánsabbak, az
idősebbek még jobban is teljesítenek a fiataloknál, míg laboratóriumi helyzetben ez pont a fordítottja. Ezt
azzal magyarázzák, hogy az idősek tisztában vannak emlékezetük korlátaival, ezért sokféle stratégiával
segítenek magukon, míg a fiatalok hajlamosabbak inkább csak az emlékezetükre támaszkodni. Valamint az
idősek rendszeresebb, szervezettebb életet élnek, ami megkönnyíti az átgondolt tervek kidolgozását.

Szemantikus emlékezet
Ha szókinccsel mérjük, akkor a szemantikus emlékezet nem hanyatlik időskorban. A szókincs még
növekszik is valamennyire a kor előrehaladtával, így általában az idősek jobban teljesítenek. A történelmi
tényekkel kapcsolatos tudás is nő, bár a hozzáférés sebessége lassul.
A szókincs mutatóit általában „állandó” tesztértéknek tekintik, mivel nem nagyon befolyásolja sem az
agysérülés, sem a kor, sem a különböző betegségek. A sebességet, pedig változó tényezőnek, mivel nagyon
érzékeny ezekre a hatásokra.
 A SCOLP teszt mindkét értéket méri: a szókincset úgy, hogy egy értelmes és értelmetlen szóból álló
pár közül kell megmondani az értelmeset. A másik komponense egy szemantikus emlékezeti
vizsgálatra épülő feladat, ahol el kell dönteni az állításokról, hogy igazak vagy hamisak –
ismeretekhez való hozzáférés sebessége.
A szókincs megtartott, a nyelvhasználat mégis beszűkül az életkor előrehaladtával.

Implicit tanulás és emlékezet

A motoros teljesítmény gyengül a korral. Ennek az lehet az eredménye, hogy lassabban tanulják meg az
olyan időről időre végzendő feladatokat, mint pl a célpontkövetés. Bár a teljesítmény gyengébb, az nem
egyértelmű, hogy a tanulás üteme is lassabb-e. Egy mozgássor elsajátításának üteme vagy egy inger-válasz
kapcsolat megtanulás nem mutat korfüggő különbségeket.
Primingfeladatban, ahol a válasz egyszerű és a teljesítményt javuló sebességgel mérjük, az idősek kiváló
tanulási teljesítményre képesek. Ahol nem nyilvánvaló kapcsolatokat kell elsajátítani, az már gondot
okozhat.

Ha nem használod elveszíted?

Az egyén különbségek jelentősége a korral nő, ennek okai:
 Általános egészségi állapot hanyatlásának mértéke – genetikai és életmódbeli különbségektől is függ
A memóriatréning javítja az emlékezetet, különösen fiatalkorban lehet nagymértékű javulást kimutatni.
Az aktivitás együtt jár a mentális kapacitás megőrzésével, az ok-okozati viszony irányát azonban nehéz
megállapítani.

Az öregedés elméletei
Salthouse elmélete: az öregedés minden kognitív hatása a feldolgozási sebesség időskori csökkenésének
köszönhető.
E magyarázat problémája, hogy nincs értelme a feladat jellegétől függetlenül beszélni a sebességről. Ha sok
különböző feladatban mérjük a sebességet és ezt összegezzük, akkor valójában a teljesítmény több eltérő
aspektusát vesszük figyelembe. A korrelációs vizsgálatok egy másik problémája, hogy sokféle fizikai és
intellektuális képesség hanyatlik a korral, így nehéz egyet kiemelni és ennek tulajdonítani oki szerepet.
Manapság elterjedt az a nézet, hogy az öregedés hatásait a frontális lebeny funkcióinak romlásával
magyarázzák.
Az idősödő agy
Ahogy idősödünk, agyunk mérete zsugorodik. A funkcionálás színvonala elsősorban attól függ, hogy mely
agyterületek zsugorodnak. Rendszerint a frontális lebeny mérete csökken. A temporális és az okcipitális
lebeny lassabban zsugorodik. Az idősek agya más agyterületeket is bevon a feladatmegoldásba, így
kompenzálva egy-egy komponens túlterheltségét.
Erős korrelációt találtak az agy dopaminszintje és az epizodikus emlékezet között.

Alzheimer-kór
Mindig jellemző az epizodikus emlékezet zavara. Az Alzheimer-kór az időskori demencia vezető oka. A
diagnózishoz az emlékezetzavarokon kívül szükséges még legalább két terület – a nyelv, a
viselkedéskontroll, a percepció vagy a végrehajtó működés – zavara. A betegség progresszív. Két lényegi
jellegzetessége: az amiloidplakkok és a neurofibrilláris kötegek. Ezek jelen vannak az egészséges idősödő
agyban is, de sokkal kisebb mennyiségben.
A betegség több fázison keresztül zajlik le:
 Mediális temporális lebenyt és hippocampust érinti – kezdeti memóriazavar
 Átterjed a temporális és parietális lebenyre
Az egyik csoportra elsődlegesen a hosszú távú epizodikus emlékezet zavara jellemző, a másikra a
munkamemória végrehajtó komponensének zavara.
Az Alzheimer-kór figyelmeztető jelei:
 A munkavégzést érintő emlékezeti problémák
 Megszokott feladatok elvégzésének nehézsége
 Nyelvi nehézségek
 A téri-idői orientáció zavarai – előfordul, hogy eltéved
 Az ítélőképesség csökkenése
 Az absztrakt gondolkodás zavara
 Nem emlékszik, hová tett bizonyos tárgyakat
 Hangulat- vagy viselkedésváltozás
 Személyiségváltozás
 A kezdeményezőkészség elvesztése

Epizodikus emlékezet
Hétköznapi emlékezet: az emlékezetkutatásnak azon irányzata, amely szerint a memória vizsgálatát ki kell
terjeszteni a laboratórium falain kívülre is, a mindennapi élethelyzetekre.
Jellemzően mire diagnosztizálnak valakit Alzheimerrel, addigra az epizodikus emlékezetben már súlyos
zavarok vannak, akár felidézéssel, akár felismeréssel mérjük, illetve akár verbális, akár vizuális
ingeranyagot, akár hétköznapi emlékezeti helyzeteket használunk.

Felejtés
Ha már egyszer megtanultak valami, azt nem felejtik el gyorsabban, mint az egészséges idősek. A
szemantikus deficit egyértelmű jelei azok a helyzetek, amikor a személynek nehézséget jelent, hogy
megnevezze tárgyak vagy állatok képét, amikor a hallott elnevezés alapján nem tudja kiválasztani a
megfelelő képet, nem tudja jellemezni a hallott vagy látott dolgot, vagy amikor nem tud válaszolni olyan
egyszerű kérdésekre, mint pl milyen füle van az elefántnak.
Szemantikus demencia: az epizodikus emlékezet viszonylag megtartott, az atrófia pedig a bal temporális
lebenyt érinti. A szemantikus emlékezet fokozatos leépülése.

Implicit emlékezet
Az Alzheimer-kórban szenvedők normális priminghatást tapasztalhatunk viszonylag automatikus feladatok
esetében, az olyan bonyolultabb feladatoknál viszont csökkent priminghatást, mint pl amikor a felidézést
asszociatívan kapcsolódó hívószavak feszítik elő.
Munkamemória Alzheimer-kórban
A betegek képesek kis mennyiségű információt rövid ideig emlékezetben tartani, ha a késleltetés nincs
kitöltve más feladattal, ha azonban artikulációs elnyomás zajlik a késleltetés alatt, a betegek gyorsan
felejtenek.
Artikulációs elnyomás: a verbális gyakorlást megakadályozó módszer, amelynek során a személynek
folyamatosan hangosan ismételgetnie kell egy szót
Kezelés
Három tényező lassítja bizonyos fokig a betegség progresszióját: donapezil, rivastigmin és a galantamin.
Ezek segítik, hogy az acetilkolin szintje ne csökkenjen tovább.
A betegek és gondozók számára kidolgoztak viselkedéses programokat is: korai stádiumban a betegnek
megtaníthatunk olyan, a megőrzött procedurális és implicit emlékezeti képességekre támaszkodó
készségeket, amelyeket később is használhatnak, amikor állapotuk már súlyosabb. Megtaníthatjuk egyszerű
emlékezeti segédeszközök használatára is. A beteg környezetében érdemes néhány változást végrehajtani, pl
bizonyos tárgyakat feltűnő, színes helyre helyezni.
Realitásorientációs tréning (ROT): segít a páciensnek a téri-idői tájékozódásban.
Reminiszcencia-terápia: segít a betegnek, hogy a múlt felidézésével fenntartsák a személyes identitás
élményét. A terápia során összeállítják a személyes élettörténet könyvét, melyben fényképeket és egyéb
elemeket is ragasztanak.