. J :! .! :5 F! .!

_,LHLHLHLHL.L.LHLU_LÉÉ.I
 !-
!-
r-'
[á'
l'l'
[I'
§ Dr, H:::'*::::::::: R:::'::::É:::CÉ: MW: — ÉÉ'ÉZZÉ ::ájví psxivhnm::üíiikur: —- Carl Guam:
ÁHng: ::zf, ::::::§iE:§:::s—: Ég.-M:.apím pwáo?:::§:':g§a ::wgi:::*:r:::::f3_l§:1:::f—És, E:-:::íE:-fá::_: :: — Évgía—
::::*:*E:%E:É: ::Ek: ::í:'::::::xvii EH'I'EfÉR-C :: R:::*::':É':aaífhJem! [P:-aj::?P'uu'íáagnngi :(; HMS].
ÁMCH í.:k§í:í§á3—:É ::hg:*%í:::§:'::g :: N-"íé':*::§-íaóh: LV MMM ::Éapjána Míl:_g::zoi.i:::: §'::z::'*h::í::gzis

I..
:;mÉx'vn: §:(::*:':L SiáiüáíÉ kéwüíi: Vga-""ÉH'FE': E.:sxivigés ix--""'í:'3::::: 'Éíf::*:::::* í ::í::: 49331: :: hám:
r::rwhaüí:(:zá: Ha?-§":ez::fmm(Égi-"gabi: :::::::k::::::::g:: ::ÉÖEL :: haza: pgzíviu:Éógu: híva":

I'.'.
És A::íaiá: !E':::E:::; ::áié::-*:í'f§_j::iaó:_:': i.i:z:.::EE _:É:É:"v: Tauár (:: m::::k:::;::::g:::?:*á É::§r£:!i§:—

I.:
:Éíja! ? 55519): és: H:::::::*É:§:H:*g P::É—vmEa'?ká?:::'::::i kapná: ? (3821, Nhí'rv: ífvrrw': mm:
§.::fá::§:::í::gus, ::c:§::g:3g:::: (és :::::'::zoiká:x: hírű ::mviáí§:sxi€l:::§:':g::: lméÉ—wn: M::íri:
(: ÉÉÉÉÉÉ—han :: §--É::i:::::::€t::m s:::":._:z::í rész:—kén: adu: k: R::rmrhad": próha ?: köiviót
§ É::;:::::H::::: 37, (::ff: :: ::':::§.:'_:f:::*:::"sxágá :::E::iá:: ::ia::d::::í:?::h Mérei 41"??? ?::::".:;H::wí:—

II'.
ír:-sz:: :: Miníku'um ig.:wüüígügvé mr:-ü:::;a::ké:*ié:—__ ::::*':-:4:3:;i la::ámadáa— ő:: gmLmH ::
MW: sem:-§: ki: ::i::::z:::_:: ::'*:"':':É::::'1:: :: Maggi: MM: (ix-'iízmii: ::z vgy-"ii: i:.*g::lí:;:::v:1ví .:É:
f:;:í:?§:h:: LÖFEMWR ::.§§l—;:.:É:::::z::!i prwjvixiív sz::::::ÉE§J-*isőg:iíagmmziikai ::Éjárás,

F.]
$: i.:awi :::::g::: ::í:::::::::§:: i'::::;x::á!::::: :wm ::ÓÉÉxiüEöxhvi: SWE: :: ::mkwvrű g.:syivhülG-
gát-:: És: ;:azipÉ'1azapaí::Iógiai !:Umáériégh ::em §_.::::'Eig :: Hii':ika: !3::::sxl.::§::!::i. ɧ::::_:f::h:§l

TI1
:*:*:::§:::í:::*:: :: k:—:::::EE X-f"'ÉEíiE—%Y.í..3k£ií :":E ::5Áopn: i..::§:É:ix::_E:':s_j:':l᧧ó:i :*(::-::'ísx:::f*h(::: (%s:-ay.—
f-síáé, HMM: :'§E:::::::i§ai:::!::g: :: MÉM: fehzóÉíRó tjpíípgck szerin: 13::ká'§5::::::., :: X'ÉERSZÚR

l—1
::g:'::':::::i:::z mh: ::sz:":::__:--":: ::zwml SZM—::(::Múáíísan.) :.::_E::.:::É::i. ::z éissmsímu. ::::,:l::t::k
(:: skálák ::zímjéü :: vendég: (:: ::ÉSZÉUE gazdag :'3:*E::i:':t:más: Eámpümuá. nyúj: :: gm—

f.!
íg::_:fíf:i: :í':::*:::íái:::vh::zó i:::zí€h::ióg:::: ::zá::::i:*::.

f-T
:ívívm svgaE:::-:_f:*::::' ÉÉÉ!2—É::f:l készüiá: m', D:: Raw: Emőke Ecki:::*á§á:á::-:É_ ::k-
más: ::_:-:e:--'::gia.:3:':: :: K.:-ird: (;:ígpár R::íbr:::áius Egy:-*.*::::':'::"f:: Harim! R::rmmmmhnx.

f.!
R::sxémmwí iarhwun: É:::ők:'§:wk :: hákiawáíáshan M:":Éjiuíílí svga/i:;ógéaf-Érh :: Rf'ía'f'rrf-ú
Fv:*:::::'* _É::g::::3:§::§::::k :: M::geüdkí': (:::§':::"§:_Éí::'f3':'*i.? W'íóreí írásainak ÉHE:awnáiásáérl.,

"1
::m(bit:-"Épül ::jvg: x::i'm ögswáiiímím::i: :: g:::k:::*í::: :zái'nám g_::*::klík:::::::: É::::;::_:::'ií£:::l::
f':::f::::i§:::::. §:*g:f€:ség:':k. :: i.e:azív: i.:mnié vg::ei:r:::i ::::_Éig::(:k m::gs::gí:..ó:;:x ::gjziwn ::
i

É-*É:F::::i H.::'::::?É:::::§: hag::::::á:§:r Éjmzai ::ín-fábi: éhvítfffséá is: az::igáíga— .:

IIT
87.::::::3§::::: ::mkumi §á::::::::ó:§:::::g (íí::g::::::zlik::i és le:-:ápiá: ::uu-akám fla-aim
::i:::g:iiE:'-::T:n :'1-:*E::E::wzési kor:-m.: hifi: (r:: :: Rukia Hiáfbüí mim: ki:::§k:::aá nun-Mám—
É::::: §:4't§:::3g:::::::: m:: ::Ékah'nmn k:—:::::::::z::::::ig :: ::gyuwrx: szí: hő: kíváinün: mimüw: l.]

%.:piíégának És: aki sége: dönt §'::'%§:':: ::gg ::E":É::.if :: É':::::::_:3MEG:;ágánáí Éhgm i:3i"*:'*(;r%íf_ d::
ma:-niki:-::É E:::7E::É::::::: és: izgahnas : áli:ük::zá:í:::1

%% :.':1;:f::§::::: Héra §:€_*i'?*i'*íií"í : R:::*:s:::::w§r::róba ::í:::::::-:L :: I'S-""'É:::'Eí::::::: köny:kia:i:3ná€

ÉíHÉZ—Ém: ::'::::_§j:.:§::::£ ?ZÉ: ::Eeíaga: 'k.£::':1::f:1:': %%:a annak ki::z:::::!::§i :--'::§:::z::i::,

És?:mel ÉÉÉ:::"—§:::'§:: R::íaiíu

_iía:":§::£::€ aéLaí és: :::::::E.á'É'É':§gÉ:'É::i::_§ ::xak§::Yifíuiüágu:
§'%:::É_::p::::§._ ZÚÉÉ, í'iffvií'ié:(?!" "M:.
l.:
l.!.
l-'
F'FFP'P'FP'P'I'FF'F'P'FF'F'FF'F'F'F'F"P'F'P'l—F
[p L'á
.

Tartalomjegyzék
.

OSZLOP: FELFOGÁSMÓD 3
..;
-1'

LA.)
ÁW ........................................... 4 l) U.!(77'
f_l' "("
J
J

(_A_)
3
IO ,,,,,,,, ,,,,,,, 4. .Of'lf'
DGk (;
v.,-

kg
GkOi'llb .............. .a .............. _,,,,,,, 4 DIE/VG 6
__
'

,
L"W ......................................... 4
,—,.__Á
, , i
_. _ .................... DGkomb .................................. 5
Li'

OSZLOP: DETERMINÁNSOK ?
ll'

F(Fb) ............... 9 . _ .,

'—
F(FbH ...................................... 9 BSEC ,,,,,,,,

Ha
ön.—x
'

F(Fbli ...................................... 9 Bsec—E,.,..W ,,,,, . ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,

l-——-_x
!—A
F(Fblw..................................... ._..9 BSE-fajununmnn ,,,,,,,,,,,,, . .....

1—4.
M
'

FEKETE ÉS FEHÉR szí/v VÁLASZOK .......... 9

mLI!
Lh'

BH": ,,,,,,,,,,,, 12
BF;L és BF? ............................ 12
w

_ ' b ,,,,,,,,, ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, 12

aFFbi és FFb— ...................... 10 b"!— ....................... 13
ih!

MOZGÁSVÁLASZOK ........................ 10
B ........................................... 10
un

B* ......................................... 11 AsszacBmmu ............. 13

Bi— ......................................... 11 Absztrakt B ..................... ,...... 13
lm
lm

Álarc / ................... 16 lel ........................ 919

Álarc //., ................................ 16 F(?StményMmm.,mmml,,,,,, 19
un

Mam; ,,,,, ......................... 14 Álarc ill................................. 16 . ! , .

.MdOi'
Djm ................................1 4 Taj ........................................ 16 Szobon." ,,,,,,,,,,, § ................. 19
'th!

Pf?......................................... 17 Karlkai'ÚraWHMW,".WH ...... 19

'FFF'F'F'F'F'FF

Asztr..................................... 17 Szcénag,..,,,.l..n ..... 1.9

II!

Sacrum ................................. 17 Ennivaia.5..,,.,.....W,..m, ......... 20

Felhő .................................... 17 Szimbólum ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, 20
'A.

. ...V.4.a;ns;::;:;:.;::;n-:,;:,;a;.—.x4.—.vanc rrrrr Füst ...................................... 17 Absztrakt.......... , ................... 20

Hegy..................................... 17 Szem 20
l...

Szikla .................................... 17 Tőr...., ................................... 20

Tűz ....................................... 18 San, ...................................... 21
Víz .............................. : ..... 18 Szakadék ............... _. .............. 21
lb.

Jég .................................. . ..... 18 Kő ......................................... 21

Expl ...................................... 18 Barlang ................................ 21
n..

Térkép .................................. 18 Szrn 21

Geom ........... ., ....................... 19 Amorf............... ; ................... 21
u.;

Orn... ..................................... 19

aszmp: GYAKORESAG 22
?
ug.
'*'"frFFFFF'F'F
IL IL. u.! u.n !; IL.
59 OSZLOP: KÚLÖNLEGES REAKCIÓK
JELENTÉSADÁS/ TUDAT.,...H...M..23
Jelentéstua'at ........................ 23
Bedeutung ............................ 23
Fokozott jelentéstua'at .......... 23
lnfantílis jelentéstudát.......... 23
Szubjektív kritikámn......u ...... 23
Objektiv kritika ..................... 23
Szinkritika ............................. 23
Vagy—vagy reakció ................ 23
Kérdő reakció,,m ................... 24
Tagadó reakció, .................... 24
Annuliáció.,,,g..n..,, ................. 24
Bizonytaíanság ..................... 24
Tehetetlenség ....................... 24
Unbestímrnt ,,,,,,, 24
Elnomálw sodás ,,,,,,,,,,,, i .......... 24
!nkornpetencia ...................... 24
e'mkfmmsoicwH.H.,"W., ......... 25
Versagen.Hmm,..mm.,mmm25
Sokk Ma', Szín) ..... § ................ 25
ütközések .............................. 25
G -—utközés ............................ 25
Laterál-LitkózésWWW ......... 26
Fid—ütközés ............................ 26
Szinutközés ........................... 26
Piros—ütközés ........................ 26
Kék—zöld ütközés ................... 26
Barna—ütközést ,,,,,,,, ............... 26
Sárga—ütközés ....................... 26
ZW—L'itközés............................ 26
Medián—ütközésmm .............. 26
Del—ütközés ............................ 26
Zavar..................................... 27
Kilépés .................................. 27
Agraváció.,,..,.,.,., .................. 27
Eltolóa'ott sokk lnterferencia 27
LEiRÁsOK ................................... 27
Szinleirásmmu,e_.....n,..a,.c.,...a,27
Ha' leira527
Képlei'rá.s,..m._.m ................... 27
Szimmetria-utalást.."...W,.,.327
Szimmetria—hiány,...,....f...5,.,__27
Szimmetria—ütközés ,,,,,,,,,,,,,, 28
Szimmetria leirás ,,,,,,,,, 28
Technikai leiró'sW ................. 28
Tartalmatían reakció ............ 28
Hézag—hangsálv .................... 28
TAPADÁSOK............................... 28
"ztereon'piamwm ,,,,,,,,,,,,,,,, 29
Arc—sztereotipia .................... 29
Mci—sztereotípia 29
Visszatérés ............................ 29
Részletezés............................ 29
Propriocepü'v reakció ............ 29
Érintkezési hangsuly ............. 29
lNFANT/L/S REAKC/ÓK ................ 29
Inverz látás ........................... 29
Transzparencia ......................... 29
Kontúr—reakció ...................... 29
juxtapozicíó .......................... 30
OOOOBDOIOÓCOÚGCOUÓUIGIO
......O........9.....'....'..UÖICUÖÚO.E.9
0000DGÚWOÉICWÚODDÚÚUÉÓC
GÚSSGSSÚGNGÉO 23
Sár/tés .................................. 30 Medián-utalás ......... 36
Ppt Pars pro toto ................. 30 PARADOX—REAKíÉ/ÓKm.n.n. ....... 36
Moleku/a—reakció ................. 30 Befestésu.,,t,,,..,.,.....,.,_.e, ....... 36
ldeovizua/itás ....................... 30 Szinnivás..,,H.M..,._,,..,..,,, ......... 37
lnfanü'lis alakválasz ............. 30 Hal—hívás...,,.,.,,,.,...,._.,c ,,,,,,,,,,, 37
Ismeretközlés ....................... 30 SzinniánynmmwMMMW,,,,, 3
lnfantilis tartalmak .............. 30 Szindicsérevfu,..,.,s.,..,t. ..... 3
lnfantiiis pozició ................... 30 Szin dramatizálás ,,,,,, _.,_.,. ,,,,,,,, 3 7
Mese—reminiszcencia ........... 31 lmpresszióu..;MM.,MWMWLM,_.,, 317
VERBAL/Z/VIUSOK ...................... 31 Szintagadása..."MW,...Hmm..., 37
Szubjektív reakció ................ 31 Hd—artefaktum .............. 3 7
Kitérő verba/izáció ............... 31 Hol—szimbolika 38
Bizarr verbalizáció ............... 31 Hal—kompenzálás Hol-
Konkretízálás ....................... 31 tagadás..,....,.....,,,..,,..,..,.,m., 37
Autisztikus magyarázat ....... 31 Válaszrontás.,.....n.,,,,..:.....,._. 38
Gyanakvó reakció ................ 32 Rejtett értelmezés,., ............. 38
Neo/ogizma .......................... 32 Konfábu/ációmum ............ 38
Absztrakt szóhasználat ........ 32 DEZOR/ENTÁC/ÓK..,...k..,.,..,.5,,.,... 39
Gépies fordulat .................... 32 Élettelenítésa...,m,.2..z..,..,,,,,,, 39
Értékelés .............................. 32 Dereizá/ás .................. 39
Vélemény a vizsgálatról ....... 32 Táblal'zatár—átlépés .............. 39
Énes verbalizáció ................. 32 Énbevonásmnmmm,,.H ........ 39
Feltételes verballzáció ......... 32 Autolokalízó—ció ,,,,,,,,,,,,, 39
Fabuláció ............................. 32 Kontamináció..,,..,.a,..mHm...: 39
PA RAMNÉZ/ÁK.......................... 32 Transzformiz—mus ................ 39
Kifejezési amnézia ............... 32 Kicsinyítés ............................ 39
Ismétlés................................ 32 Nagy/tás HHHH s. 40
Ráismerés ............................ 33 Aránytalanság 9999 40
Értelmezési illúzió ................ 33 lntenció ............ 40
Hason/ósági illúzió ............... 3.3 Áttételes reakció,",m ......... ,. 40
REJTETT DETERM/NÁNSOK ....... 33 Lokalizóciós bizonytalanság. 40
Pozíció .................................. 33 Fordulat az érte!rnezésben,,, 443
Számreakció ......................... 33 DEFEKTREAKCláif-(m.,,Mm.,,m.,ss. 43;
Kettőzés ............................... 34 Csank/"tás..,,m,m,...,tm,_m,..._u, 41
Tükör—reakció ....................... 34 Hiány—reakciómmc.,,,._.g,.z_.z,..c, 43
Medián—preferencia ............. 34 Deforrnálásu.m.,w,_.,,.5,_.,,.m,t ....., 42
SZENZOROS PROJEKC/ÓK.......... 34 Defekt Fbm ....... ,,,,,,,,,,, 43
EOa._....,....., ......................... 34 Defekt Ha 41
Akusztikus asszociáció ......... 34 szexuÁus VÁLASZOK... ....... ,,,, 42
Szaglási asszociáció ............. 34 Bizarr szex—válasz,.uunnu ...... 42
Tapintási asszociáció ........... 34 Szex—labilitás....,..,.......,...n..d, 42
B-Fb testérzés ...................... 34 Orális reakció.,,,,..t...n..,.,p_,c., 42
Haj/ító B ............................... 34 Anális reakció ....................... 42
Feszítő B ............................... 34 Uretráiis reakció .................. 42
ELABORÁC/ÓK ........................... 35 A tergoummu ..... s ................. 42
Szin—elaboráció .................... 35 EGYÉB REAKC/ÓK ,,,,,,,, , .............. 42
Hd-e/aboráció ...................... 35 Metamorfizrnus 42
Távolitás .............................. 35 Kettős lény ........................... 42
Kombináció .......................... 35 Groteszk,...,,,...,..,..a...,.,...,.,.,._. 43
Perspektiva .......................... 35 lnadekvát kinesztézia ........... 43
FH......................................... 35 Antropornorf BF ,,,,,,,,,,,,,,, 43
Figurá—háttér ....................... 35 Takarás,...,,.c...m,.,,....: ,,,,,,,,,,
453.
Lu
Feszültség elaboráció .......... 35 AmputóltG....,_,, ..................
413.
Ua
Statikai zavar ....................... 36 ELfojtottB
43!
Ua
Kettős válasz ........................ 36 Kereszt—metszet,,.,.._....,.a,,t.. 43
Kettős B ................................ 36 Under—reakció ,,,,,,,,,, ,a ......, ..... 43
Int. Fb ................................... 36 Veszélyreakcíó 43
lntel/ektuális szin válasz ,,,,,,, 36 Agresszív asszacíaeié aztcrhfv-ícr 4—3
Pld—utalás ............................. 36 ru .,. 4.3 ' _a_ ,M ,
kiasfu ÚUUD 443332.Umaf'cis) .,!
., ., w
Zw—uta/ás ............................. 36 BGgGÉH/lzűiüa w
 !.
it'-ir-ri-Fi-rr-rr-rr-Fr-rr'rr-rr'i'-Fi-rr-'r-Fr'rr-ri-ri-rrrr-vr-r—r-i—r-v
u
u.
in

MUTATÓK 4-4
ki.

Á válaszek száma 44
lm

ia 4— Vti tábiára edett válaszok 44

44
I.:

Vili, X. tábla alá/eszek

Színes index 44
I..

idő 44
idő: Válasz szám 44
I..

ln esz/op jegyeinek összesítése 44

FT ('Feifegé tipus) 44
ii.

Csepei'tesített FT elemek táblázata 44

l— )

Kiegészítő FT etetnek táblázata 45

42 FT éitelmezési sémája 45
lb!

FT változatok 45
Lb'

Szeliseesszié 45
ii; eszlee, e determinánsok összesítés mutatói 46
lb.

F 1 %% 46
Kiv

Fil-%% övezetek 47
[EZ—%% 47
llh-h-LbkblbLl-kblblbtbkikhlilh—km

Fri—%% és FÉ—i—Ée viszonya 4.7

É?" (Élmétiytipus) 47
ÉT váltezatek 47

MF (Másod/ages formula) 48
MF Váltezatei a két oldal viszonyát tekintve 48

MF és az ÉT viszenya 49
! T (indulati Típus) 4§
lT fajtái 49

"? es É ? viszetiye 33
iii esziep, a tetteimak összesítés mutatói 50
Megi'ietárezett es meghatározatlan tartalmak aránya 50
"t'% 50
"i" : "fel 50
M% 50
M Md 50

Ob] % 51
Szeretigás jelzés 57
"r-rr'Fr-"r'r-"I-'r-

R! Realitás index 51
Áttétel skála 51
iv. Osztap, Gy'aia'efiság 57
lb. Us
 !.Úsziop §:É:?m:zé:

OSZLOP: FELFOGÁSMÓD
%%;rfááá-Mamaáz Absziraksiú; %műuáaáwmnüás;
?; ;; vám: ;: M$: wémém $$$; Ef.-§: ;: vaiéaágtíü váó ;:étfjaíói'íá: az 5:§:$;£?[;*a:?—á;';§ó ?";áeííí:
.: car: ._ ,. m, ; ,
:;gmám; mm;?m géméüáéwá s; , Uff? iii"? vár? ., Kevéa §: aiat'xswy igény az. ám:-gó f:;iümá;:%;:?f;—3 ;— :

f_!
;:gyüü; absztrakfgióra, RÉSSZÉFÉSég Küívé§53ggíwzf ur
4 !; H' . J!
"§; Kivááaár aíy'an váéwmk; (VIZ;
. .. '
ii)/:;CÉ—(jilál íjvJ uff-JD viszmyuiásban
amawx néhány SZÉÉ? kés G"?- Tagdt, kádüégümü GENE??? jei: ér;?geiíecküjza

l-!
/ ;; ;: ,; ,.;.; ; ; ,wsz'y; ' ....._5 4' ,";:;a
ré5gx§e?;';: %m 'i.;:;g;3;í;;;:k ki. )x; (bírái; f.?!a fááíxőáív Ha; fix; gíÉÉ/mf, rám,)? '7. *Jlj; szintézáskészsség; inkább GÉS'T'EÉÉGÚ ?:mái?íá0á?ság __
2; ?; mm;—;; ;;;;;;;;;;;3;;;; (BL-?m Az aÉkaimazE—áodáa DíCSÓbÉ' fríz—"; ;: vsz, ' ** '*- fz. 'n
a.,íírjcm: ;
:gyaűím smmí—áíeü akna;

l-!
aitalánogít Eézaiaö sévárságm, Dmx §;;ég:z;5—:Lt;_;ra
;:máméw: fi; xs: anyag;": 63— A szemíéie? femme?— da'?í"ea'er'aCíáka'üan. Pam? ;;
:mda: ;:"egg 32 835334; Wim aáacsony értelm; szín:/ma?, Ér'áeimá függ;-faiémssgk.asz §

mr füka'mamsan mama-m; ;: ;: gyaküri. Áüag hesszúgágú _É5*§:!.—-hr€:'§"; 3 ;:b G;- végig

'-
wáemeésí; nem ;: ?ÉSZÉÉZÉÉRÉÉ súiyos patúiógiás geg;
;vw— ben—s, uj; puha—_; m" , . .,
;cííxm? brumm:— uűfhaözg.
$"? ";"; ZV'Y'W'" (Kg/( ;

:: :;áíawi :: %s:.ímaáá ügy
megnám, §$§É§§€§ mm;;
vmmamik;
!-
(a,
;", e,; ;; d§"157;£;.; -, Pmktikuaa, reaíígm; ágamdék a vaáágághfm
kg;-44; w; (W.; W,
www—.t: abs; zim anim? , Pmmémamagüáűásái a Mama éa: (;;mm gadág :%s—14353
írányíája. Érzeimé :zempfmtböi r;e§:;f:zk;:s$égreg Az mm
gündGÉKGdáSbaH vaió jára'üangágra ajta?
: Öptémáüsná? :: % (§??m geéanák meg;: Éf'zaémi ;
kür'íámk, séváraí'm beeáiáíímtság ?
: Kevég ii? (?? be;: már nem szampaág: P:;ekcm?
képeaség gyengébb, a %d%%? ;§i**s;,? tami;
érdekEödés Riga—abb.

De! üámvá gfaááígük ;; Máma; ha ;: 4!:— ) "./"v 9 '— 1/V75'V'; HP" ', f *:
? í; .
( j/j
i,;íc't'j;
'. ; f,. ['
ahá—..,? ;;
M/V-
? 542234
f— '
Ájáamésaáás fassxíüwégéi ;: kéügém; ;: gaáamiákáaíaűm
ÉÉÉLBÉá—É %m gms'nmmm ?:SZÉ át
ez. ; , ma' ' . , , ,; ;; ;;A ;; 1.7 [_
YÉ$Z£§€ÉɧWÉ :mmíküzáko És: . a,,
ÉU r—- § Máig—í?
; A r:; " f.,? *' ; :;
5- _, * * ;;ffkayi
UH. ?— m: ím,
w:-
: Jé %ukmwzéá magát geiöíések' Sün'endje, faj;.
;. ; ;; .,- " LV., .,,,,.__,f ';
mmáaá'; üwan fésmáeá; fm?" ffi-5.337 f::fáfíc'm
j/ (..?! később) és; amémáüa gyakwíigágámm
ameáynak ;:§§*;m m::gnám Én?;eEíektuááisan éó;egy ") Apröíémg; gamma deágüe—r
.; ,; , : ,; fbi" W., _3,,,;(; H,
mmáwga; hamm :: vam; ;
'az E.
. N .: . ,
$__ fa./(; ;;x/fáAAYMCJUHz/íMJ
Szemiéietáieg gazdag, szemésáy
mímügy "Máig: :
1432. 559/"55
: Eaétaamí :zukwggzáémé ;: nagygíámü m;:
kármyüm'íámáí :: mamam", s:
-,u m - ;
a.,); "
1231-
x,:íjűwd
bizonyíaéanságm, szám;:ragásra: ;;íaí. !; van "GG? :

$$$? :: ;: váémz ága; amáybw :
gaímáée: szegy mmm: ;:
mamiéw VÖÉ'ÉÉÉRÚKÉR; 53; m;;
így ;: mmm:
künmrkágaégaíáwka aáüü
vágaml
:
vaiöság ;:IÖE, :: %ényegmefméé tagú-;: "wc; s: és;
?ávsáüdák ;:i a í'eaéiíássíáí.
, .
: Nagygzé'amú üd: haaieseté ké; SZSGGYE?) ;: *;f'áhfu'GS—í
hemagáéásra: (mb?:£:r'séka:§:3; itt;—"tig ;n;;;;1;:;;;;;; §Éá::;**;*';t.ízÉaÉ:-f-É;:,E,
gyakori 'ÉÉVGSRÉɧC;"í§f$§"-S:3 MET—33.
: ;?é %xükmemzw m;:üesá? nagyszáá'íaü mi: za;;'n;?_t;í;:áeís
*--/ ; 'x—vz. , ; , ,". [153;;_ ;: bizar'wtaéaraság k;:?;";:f'ém— És:Ejf:fsí?:;;:;%nf;ir;: M;
"1. ;—' ,_
.,! u,, * , Ed./(1
(má'/' 45: T_._5:x
r ; '.
X., 3232 39?!) ujjuk/43373, Lxxjíf, bug-.; 43553.
.: minöségi kövem'éménybö? enged.
: Gyemkaknéü : sak" EM kadvmáüw gagy; ?

_
És? ;; mgym'g kámá ünáííá nyugáaianok; ;;ba!es;:?§znek", gyakran
;"ászáaá ?: :mmmyámn mm megszégyenüeü gyerekek; pé; meg;:zégyümte'ái :

b—.
;:mmmaiüísíí enurmikusok prefer'áigák : Da? rmegfü-gáaükaá,
: Kérképekban hámazaü mi: pszíchözésrz: uáaí; :? ;
dereézáiö, autészáékus tünaíképzésre, szenzéáí'v

._.
indí'íású antiszocááiás magmanásra. Szkéxeyfrén
betegcgüpor'iban Dö; szám szignáfákánsan nagyo—bb;
mán? ;: sine- marha-csapatban..
: HáF deáermmánsgaí együü gám': %d.: pmÉeksiCs
maga?:űás hang::úíyára ami: ,,az ;:íefvegzáiy'aa a:
en'mgrei; ff5;nyeg;:íós:if, üidözőek, gib,
Dzw $; vaz; % há§?§;';:á aíküiá %%; A fágura háttéf áábiáíenéá aíkaiüm annak; ak; ami; szaka;
:;émawívá mi ;wwwm: A Éɧ֧ɧ akaímaxküüná, Agmsgzíá; arűszaküsság;
k*;éíéfíuma : ?ágmmmháüé; haiámzaáüág, ma::wküníwmázmug, anargmkaá ?
ááwíiméw, fegzüüség Szakk/ennie; szerűen is máriegeígükz ;
: TábBára adati ahá váéaümk Észw: füküzmá auf? :
:. Leha: ;: mi: ám? %:aiámái hangsúíy, 3:zerr;lé£e?á szembefordulás a ?aada h. a:
:?
ha?:é ?:üé; ;ésxámv ?, :?m %%. ;? M., M;.
;. fr:. " '"?i. H , MMM.
?, ami. 534;
';H' 'a,
r;;:r;—k0r:?;:rrnézmüss; 339355"; ;';:;'§§?;;:m:§a. ;
2; Vagy ;: mém: %m; : ?áháám adati: magas;: váíagmk üzw: ;:rewgkf; ?
bagaágaüéga, hangsúíy; szeüamá hatámmmág; amugy: LFMT-Ling: A.- *vrwé—z

: Füümháííé? vágagmk váátamzága egy ?;ámám ;

Éöbbazöf á5mé?!ödve; Núr;—kamííxmiamus ?
: FÉÉÉ közag3és': Eévö fahég" rénetakm ad;/gű; ?"L: §?)
* 35, (173— m;: künfüktusra um;
: Széáá fghér ;;n máma Bzw válasz, ;:E: %; 559;
Beisö bézonyía anaág ;:röszaéws kam§:f'üá—áíásámk !
v...—..

eie ?
: Hiány DKW, pi; ,,áyuk" Agresszáóvaí ?iárssuáö ;
bázmwáaéanság irafaméiég §;:l;:
P
 ll
FFPFFFPFPFPFPFFIFIPIFIPp
!.
[A*

_W§,.j§§záüp §§§§§ §§§§§§§§§ ɧ§§m§§§§

!.

Úíígw 23; ;W§N§e§ § §§§§§§ §§§§§§§§§§ / / Ráika mááá, mág § §§§§§ny§§§§g§§ §§ §§ §§§§§§§§§§§
§ §§§§§ mwwm
Kh!

§§y§§§§§
*a'z-SA- mpg? . '
§§r§§P§V6§ ' ' ' § Já ?mma m;:aEEeézí az §§§§ §Z§m§§§§t ÉS az §g§§§§z§£
[_ ;'-*;gy§f;§§§§e, CSÉpRÉEÖÚÉS; §§§§ hmmm"; giga/sikra";
"§§§§§§§§§ § §§§§§§f M§§§§§ váseákedésé §x§*§vag§;'§f**§§§,
m

lk)

§M§§§§§§§ §§§§§ §§§§§§§m § R§§§§ §wm§va§ ugyane-"93 garéí'niíív víziááüzaíban;

Zsöríöiödés, §§E§€§nö§köd§§ árégyáaég ;
li;

ZW §6§§§§§§§§ §§§ § §§§§§§§§§§m§§ Ágmssziót is müzgészáíané mm;; magam;, §§§

§§§§ §*§ m§§§§§'§, §§§§§§§§
$

53;

,. ., §§§§Ém§§§§á§ §§§m§§y§§§gu
;;

§ §§e§§§ 53; 313 §§§§§§ $$$? § §§ jíEf;

li;

;;f'wxíw" ár;/n' % Laká Esan érteimezzük.

§§§§§§§§§§3 §§§ m§§§§§§§a 77; f i; § ; * Szervezésié!ek§an §§§ü§§§én értékes mamat).
§; ; §§§§§ § §§§§§§ §§§§§§§§§ §§n ' ' "" § : , '
DO §; § §§§§§§ § §§§§§ §§§y §á§m §m§§§§§§§§ vagy V§rb§§§ §§§n§ü g§§§§§ §§§§§§m
li

§§§§§§§§§§ §§§§§§§§§§3 §? vagy méáyíaám, magákzsm § §§§m8§§§§§§n §§y§§§§§§§áí§ g§§§§§

ÉM, §§§§
ii"

ZS? §. §§§§§§§§§§ §§§§§§ §§§§§§§

§§§§§ §§§§§§§ §§§§m§§ $$$ H§§§§f§ íöbbféíe Eeheá;
vagy §; § §§§§§§§§ §m§§y§§ * %eumtáküs §§E§j§nz á§p§§§§§§v §§ kény§§§r§§
ki?

§§§§f§ gy§§§§§ §§§g§§§§§§§§ : ': szaméíyak §2§mng§§§i é§ §§§§§§§i Az érdekáídési

§§§§§§ § §§§ §§§§§§§§§ §m§§§ .; kör bfeszúkm; § sgzei'néáy közönyöwbb, b§§§ö
ki!

§§§§ § §§§§§§§§§ §§§§§ vagy: W,

*.
§ *
:?R
ágain; ;;Mgz !;ímwzy rugatmassága csökken, asszméáséóé szegény§§§i§.
§§§§1§§§ §§§§§ § §§£§§§§§§§§ mém § / ! ' § GyÉFGÉ—(ÉküéÉ § iááenüéa §§r§§§§áb§§ .! §; §§§§év§
§§§§§g§§§§§§§§ §§§§§§ §§§§§ §. jeBenákezö gandüíküűáá gáüáa megimpanásgz,
;, ??;f', §§§§§§§ § §§
sürü-Lt

ɧ§ és ÉV. Valószínüia ez § je §n§§g mmdeii reeakciójfa.

r'r-rr'Fr-rr'r'u—rr-F

3.5; :-x ', : ._ a; r

.i— ÉIJÉÉJ 2353; Gyakúréság; Óvodáscaknái 45%; 8—9 éves karban ÉKF/§;
12 éves karban 4896; Serdüiö korban %%
§ Magas §§§nvan§Eú €§§§ő§§§§n§§ §§ §§Öf§ráu§§§§t
§g§§ E§€§E§§m§r§§§ aggáéye'a §§§§E§§§§ § fantáxia §§ gaz
Endusamk §§E§n§§§§n§§ § fékje;
§ —— mit-., " § it';— . _..x, _.
f—MíLJHUcEE: §...§U: 353 REÚUD iHUHf-jjd ői % Rassz jkvwben $§§§ és versagfm meiEeü,
;, mm;,— NJ ri, ; M ', .na
; aha, azt?; $$$—ÉR 531338* §";, dx.
," w.
kgnfabuááaéévag váEáaküzva § És
. .A- it,..z ,.i**,;3..
§; ÉÉEGLX'Ú §§§§§§§ hamáÉyáÉiapatnakg § game? §§§n§§§m§n§§ § §§gy§
E§h§§
f; §, % §§§§§§§ §§§§§§§§§ mámá § Haimümü Em §Yɧ§§§§§ §§gy§§§§§§§§§§§ mmm; §§§
*Lh'

§§§§§§§§§§§§§ §§§§§ §§§
§§§§§§§§ §§§§§§§§§ § §§§§§ §
33 §§§§§§ §§§§§§§ §§§§§§§§§§
veg
g §§§m§§
§§§§§§§§§ §§§§§ % §§§§m§§§7 §á§
[— 1
A vsz úgy adja § váiasmkat, §§§í§§§h§ (vegy §g§§zn§k §
részietéí mondaná 54, de nem nevezi meg az nemaz?
§ KüÉön §zin§§ám§§ § DG §§ §; §§§§§p Pm §§§§§§§§§§
§§§§§§§ §gzgj§ Hát de §g§§§§§ Miami; §§§y§ §gyü§§ Em §§§§ az
mé'íaszi §§§§n iárha'águk §§§. Péáda: %i. Kés? EITÉÖÉF
5:

§§§§§§ § §§§§g§§§§§§§ §§§§§§§§§§ u.i.: (E)—§ Eáüa §mb§rf§§n§§ G§§3᧠és g᧧§§§§§§§§§g

my §§§§§§§§§ §§§§§§§§ §§§§§ még;" , , együímss §E§§§§áui᧧§ §§E§§, amá §gy§§§§§
mm $$$; §; fa)? § :; jeientkezhm neumtákus; éabéiiíás §§§t§m §§§zmáá§á§
th'

V§§2§§y é'";V§Z§§b§f's fává §Z§m§íy§§neh §§§§§§g

§ §á§m §§§§§§§§§§ §§§§§§§§§§ Mgamkus pszichüsézámdrúrna h§§§§s§§§ §Eám§§§
§§§§ §f§§§§§ §§§§§§§g§§§§§§§ , mgressaxióban
w; une ;;
§§ÉÉɧ ÉÉÉRa.
Er'r'r-rr-r

Gkümb "énfíí §§§ 5333 §§§§§ §§§§§§§ §§§§§§ A _;kv.m zinvanaiáíóí függöen küéönbözá §zmt§§§§§
§§c§§§y§m§§§§§ §§§§§§§§§ §§§§§ érteémezhei'ö, de mindenképpen ;;sms'v § jeiemése:
m Lm

' %
ne; m;;ww hagy ;. Ab§§§§§§sió§ §§§§§§g
; Já §§§§§§E§§m§
§ S§§W§§§§m,
(( f*k")
7411; wr-
.JsÉ; bad: f; , '
; :
§ §§W§z§§m §§§§§§§g§
Li

$$$ § §§§m§§m ;§§§§§§§§§§§ FGÉÉ §§ háüés'" összekapcsaéáw §E§b§§§§§§§ m§g§§c£§§

§ §§§§§§M§ §§§§§§§§ É'mgy § _, két egyidejű ingert egymmtő §§k§Em§2§§d§§ Aki §§f§
§§§ mgywmw §"§gg§§;§§§ ;;mg § képes, az megüükia § n§h§z aíkaEmazkadáü.
[

§§§§§§§ §§ §§§§§§ § §§§§§§ %, mufw m;; s váiaszt adó vsz rend §2§§én§ körny§2§t§ve§ súhgcs.
"I—rr—fr'r'r'fr—Fr-rr'r'

§§§§§§§§§§§ §m§§§§k § konfláktusban, dac—%szüitségben §? d§ más heiymíbw,

' " ' "" " ' " §; § más 'fegadamkhüz tud aíkaimazkednéu
kill

% M§g§§ §§§n§§n§§ú jkvnwhen: ljó ZF %; B v§í§§20§

; § mux; MMM §§§§ :;§; §§§ ÉZW §§§§§§§É駧 §§§É§§§§§y g§n§§§§§d᧧
§;;§§.§;'§§§§ §§§§§§§§ §§§§ §É§§ § (§; ;; f N §M§ ö§§§§ó§§g§§ §§É§§
§§§ Magy §g§§§§§§§§ §§§§§§§§ § §E§§§§ny színvamáú §§§a§§§ §§§§§ w váBag—zazak
mgy' §§ §§§§§§§§§§§§§ §§§§§§§ Énadekvái, m§§§§§ §§§g§§§ §g§§§§zá駧 ütamak,
LLLElblbth;

§§§§§§§§§ §§§§§ ' §z§imfmm Éünatkégzöáéwknéá §§§§§Eh§§á

* Gywmek §§vmb§n §§§§§§§ jegyí M§§§ő§§§§ü§§§é§§§§
áá, űgyeámeiéen, reni'iens §y§§§§§§§§§ fmáug §§§1
Ty Éráékes—s §§§§§3§§§ indikásááí ami méhöm
ppmbiémátíeíez; meíy gyakran § vsz.
környezetében !étrehazoü vááwzáswi
megoldható.
§ R§§§Z fmmávaE §§§§u5§ sz § gyerek Sardü'iö
§ környezméveá mááá kmefíikíusháá §§§§§c§§§§§
§§§;";y§§§ Éög" %
[. ;
 !
,

§§§§§€§§§§§§§ küáéüüMük §§§§§§§§§§§§§§§

%A vga, §"§é§2§§§á€§§a€ $$$; Fantázia hangsúíyú, gó §§É§§ÉÉRÉL£§É (gsm: Öiígám

awküáí g'akga $$$-m 33: embémk aűgák, akik main :gsaak ;; kÉÉapm—gmá akítás; naívak
ɧ§$X€$ járni: Az áiéíőké§9$§é§ nem Mindezen 953353 W:
%% mmm wa Ésmmáéáethm üídaáük, §f§£sZ§'§§'§j—;§ag könnyü: engednek kiássa-a:;
% a gaíenáégüw íg" www Készwfjefaeknsak...
%ndw §§5§§§§§§§§ mm %% §zénvam§ meghatármágm §§3§3§£§§á§3§3§§3
gamma; * Ha a ÉPíÉkümb mmámws'a 3 %ÉÉEYÉÉ'ÉÖÉ áaváüék (NM
i i—i: %% aim, §'%$x§e§§*ű§ §"§j§$§x§§§'§m Magas MHK—fm szánvünah
%aígáva fammmaan %xövá a Péidáuánz EE: J'Tomyüs íempám'n (4), aíöüfa tisztás í*§?§
vámgz'i, a. §§§§§x§§§§§§§§§§§ Körüiime adók §? § mindkét máz—332 színes szrijkökumi-HEÉ 3;
ámáaímááag áwmkmwüiga G ;_:§§- ;: xi:- §—'-'b§'-'-'
xii, fix %iwmfrzénaáév
%% :.§§K$ZÖ%SÉ$§3€%§§ a mm: nam * Ha üűkümb maga vagy "§"? %mmávm ágás'gui, mgy
WW
§::§§z§§§!, : _'..
egys-ama ,
kamsw;5.§§§'"m_
mama ha % úüermMánÉmn % mmm másmdiagmr a
kembmaiív keys; én: 3: ötE—gáesség 'í'am'aááí, ifi-35

x
" §, AH §,
$££§§2§§9§§§§§ §§3ag§§§ %% a füg-§ csábíihaióságfa, befüyáagíhaíóságfa:
.v
könnyeiműségg'e mié gmdüánum
;??—

riva %% ggggymmgimm§á$áva§
ag§§§§§§§§á駧§§ $$$,
§?"

§ kéíüs'gwxiésw Lényega hagy a %Zühíükiív mmmnaá hető? a

mamammmum: A "$$$, parmgmióba és áthamgüága az ámákaáéz—gáz megmaám fas
mamíémmm ááá mmwm'a'man vaiéaág übjaktiv faifügágái.
ggyayám egy fágzwwí mgaá * Én—gyűnga, ganáüáküáágámg %ZüÉíÉükÉÉ—i;
mag. aEsüűmhaié gamer? 353532
* Gyaküré tüneie a gamma
Éísmíái %% Éaráwmí ré§z§€§h§§ ÚÉ áíhangoiása, mely usw §§1.f'f;_§?-
§§§§§s§§§§§§ Mem %amxámága ? Pszichepáiéában és hifi—zzííerrfvi
mm;: a kémetaákaááxx e§öf9rdu§
számtgén egésmá mináÉ fa * Já minágégü gkvgwben r' ííZPE'LL—Bksi'mf fm? §.Úf§í;"áié'i§íí€?
aáságbói Maga-árat;, §; sax? múwxíi utalhat, fökém vágyiaigasíáá §£§§§§á2£§§k§fs§§á§eí§§§
%% § %mmmaám. aEapugá Csábáihamságw:
M wz. ;düa ib ;; §.,§§§§3a§fa§. % ÉÉGK mer-§ váEas—x: Ééák'ám de eiöfwcíuimk M;
333333 egg; 3; a wieryeézt'áéfa társult DGK Únf váiagzgk §: '
8§£T§.í§'i§€§£§á*§f, üí'?§*íáéí'§'j§f'€:38, ici Péidáui; Vi. vígy madár" rr'ffzagfájfdiííí a paf;:3:f;§í_§f:—ilzban,. §
kemg'wedeái imák—jaaa? mm most iáíszik a nyüma " % gmhiimáü ÉníanüÉéá—a
faág-33 M; ; fí.'J-:*Áf'§§§'§3§"§a§í. Éz? $zemié§eáaá 333532; művégzá Éáaásm, ábrámm ktzmxsawn
%%ÉGYÉDüÉ? 8 13535. MÉ 378??? Kükígi'fgíi, uáaénak
.,: _ ,; f. '*xw ,; ,: '.5
ama. §; sáEEiTɧwÉdEb
Kafka: mechanizmuw' § jöhe'í Eétr'e:
",: §: ganaméáaáió kanfabuiácáó: Hiányzék a
komárüiíg a VÉSSZHCSBÉÚÉÉSÉ Eé;3és eingrai
Gáüág'íaían, éngyenge sgenxéíyeketgeléemzí
Z gmamüxüás Feánötteknéí amiszscááíísm; krémináíés
mashanáxmumi 33 $" híg-§ egy psgiaeczhüpatáknáí forduá ági-ii. ÚHMGMM atai
mgüeáém mmm agágzai indulati mix/ag? geílemzi, akit az imám-atai
amzmaíáí elscdümak, s a vaiC—ság nem fékezi.

így és; üggyamx a vám

§éár§§ömt %ámrgwxátéwgg été;
gemmüaáÉáMaÉ és," gyermakkarban éíetkgrá _geienségnek
pemépüía'fw ffiak Sze'm'zpmg"Hígxóé mimika '
körü-s. árreaiiíágán,
Deébiéiseknéí gyaküri.
 §

II
IP!

!.
rr-rrrrrurrrrrrrFr—Fr—rr-rr-Fr—rt—rr—rr—Fr—rr—u—u—-r--F—-
'

Émaámazw
!

Afasmaiaüv vszéáágú kámg egyámfüáyág az

ész§93é$ben
!

* Ex a faüa sssűs'átés ax áámüűáaéhüz Mmmm.

* Egysiiün aiöfgrümága Ha aaszmíaüv ésa pamepüv
zavarra ütaL
ll!

% A Szkimfrénéás faáyamai jlegya

% Öáágafrén mmaménáaióz
;- Éríeámá fogy; á'éküaüknáÉ '?'ürduá 3553, akik Bed uhmg
I.!

aüáíüddel nézik a füüot ?- mándemek megh-aiámzaü

ieientége van de .é'i (Hágai: ááá,
. § , ,, (fin/Más karban gyaküré, de a későbbiekben
I.!

"'*':É ' f aiacscny Fair/mai és Beáeutung atáétűddeí a debéiiáás't

:.533333mfa v.,íá'áiáé . jeizár
m'

ami; mmm ' : ' '

m

$ _
. : :."s: -' f,! ": * izu" .": " *
' :. Hg uff alsz A (A ; ::A—Éí 91213 3,"
ha: § ff'nz'afíék § Ji
lm

: DZWG ME %s'-aim"; §á§€ü£§§íüií" . % JóE fáiémmái aágkváá váÉaw amíén: FÉSZÉGÉ

5
$$$

53)
:?
:;
mi

í *§§§%§§g;§§ a mm § §i§§§§§b§§§f§§ Hdt—x laümívinácáááa; Eegémüb dátum

afüagfma'wnu * Lazán feéégaiigia ánadmwáá váza-333 €£§§Ééní 32
m

'; A Mgmám üíw kéÉwűáásá agresszív gimi'gaéizáiaígss au Amákmr ;; rá'—mmmma végük

? És www wwwátsak % 3 adamax—ű es rnmeslmm mumnaw
I.!

§£§§§sf§a$ sw; ámmmmgmíámwá viseikedésheaz ut

§ msa $$— %ww % Ritka reakció, gin—111533 mérfegeiése az ámammés
:; f' 4,
.,,j" (A $zempüm§áb᧠űö'náó Mámi"?
[k*

';

: um %%s mmm ,
thx
lm
Liu
lb!
un
ki!
[h*
lkv
lhi
r' _rr-rr—rr—Fr-Fr—Fr—Fr—rr-rr- ?
!
!
li.
lna
li
ln—
ln-
l.-
l..
IL
!
lb
 0-
k*;

M.Oszicp

li-
:.É:;É:í;§:€;

§:
§: GSZLOP: DETERMBNÁNSOK
Formaváiaszok
::::::::::::;: z.: ' ., nu/uf'kxn
_ :; . HÉT/381338? ami; . (3.3: A mamam erőfwzíáég :: szabááymá: 335;
:; ;:mmm; ::gymiüí :: Mmm "E. A megy:, :;zeíi;éiy::;!en képzeíekmek fek—;: meg.
: §): ; A __v_ f,:: ;
§;:;:;:::;zm mag: -,,v mi
;:4.
emg—ff.:— A," ("J'—!
,s'-)£'/;*:47:'íí?i,.1aff?
';
;. : __: 2. A kanáméíá kép:/isa: :; %%;aiae'nnwi-J %nduEaHaS—g ::aándw
f .: ,: ...: :. :_. .;
M:;wmwm: :; ::;::z;;:. irracimaíás :;áe:::::1:;§ sz:;mben
Vaósginüséíi, nagy :; sgeméáy végeikedes: . '.Wgyéag. 3.

§
*" van?: VÉN—vé iNWCN ": x* :;
Ragi-JAR ad.-EL? :? :ÉE Kán.-w A ment:-%i: végeikadés és :; agyas; víz;;ikedés

-
az é:z::€má viszony:.síásí, :;áagmsztjg: :; képmiekaí és ;: y
!
:;iszagényíti :; gzeméíyáségat
HMM: 373:— §:';§:';: Aáükváüéóz péz: hagy ::'::;:;:;y§b:;:; :;m:;:;y:;3:;§ :;
m:;;:;:::: ::3 . í'iCÉÚHáÉÉS funkció), mm: §::;:;:;:c;:§ az Enduáaiá — hang:;íaíá —
75! ::-
J'
sz:;mngásas :;iarnakkeí smmmn.
F:- Aja'f; ::Éaámé m űküáéa já; memá üg; Mabáiyüzág, :endezeü gandüáküüáa jó magf'égyeüűkéggwég 333:
69
Mutaáégmmen: jó értem:: működé:
$
Ézgáwmmááüanz induáamk fékezés—:;
%müzaimü: f::ksgmü :égidiiás :; f:;lszóiáftó j:;§%:;g alia: képviseii :;eéygieümn. "WW
__, (" W
'i— / ?. R.W., ág,. , "; yx
'*'
cum -. , _A_.
-—. - .:,',..,: ,. .. ...,:,-.',-.;z L.,-: ;;3. ...,-,..: ;;MM: MM 1
,
.; -. (— ...,,._,.1:.,._
Miaz/4553? ami: : ;. cím-m ;: ':f 25554. aki, E:§í.§a.:i:rí§::3€§.. Ui'iÉH-á'; (.:Éíní'í: www izét.:áff-züa*c, ! gáz;
5723225: í'fl'f'
..., ; .
.. . az (.,;11

A V33. ki::é: :: a:;ai ekvéa ;; áiiásfagmíá: :Eői. Nem ;: 32: igazán íhÉHÉáiÉS eröfgszíáésí, mm Eiöíaáazödák :;2 vááasza ::aeiéeái w:;rr'
sabáünokhüz f:;ÉyamGdék, mindenre :áiiiö váiaszí ad,
12
M::taáésmw éneimüzéa ha több mént 10945 :; száma egy jkv.—:;:;::: :; sz:;méáy :: késabb ;;§E:;n:í;§§á:s i:á::yá:§;:m §—:::;::;s;: :; %":::§;:z:;::;S—zr
megadása:.
Az ért::mi ::ő:$§ZÉ::';$ amdményiemn.
1. Á vsz.-snak $ike:ü5 ugyan mentáiás fékazésseá küszmrítania képzetámmiásáhúá az én::áuiaü :;Éamat. at:: ám:; :: ám:: ám:; x:
reakséói Snaáekváiak.
A gandmküdási faÉyamat fegyeímezetíen.
*?*?*?J

Gyenge Rangenifásiw képe::ségw,

Gy::nge me§€§gya§őkészség jea—Nemz:
M::taiá§z:;:űwi Értelem fogya'íékosgkra jeiiemzö.
6
Lükáíágani Feiszöiétógeiieg, áiietve :; váiagz küiönieges reakcióinak m::gfeíeáö heEyzetben, :; :acéünááía ::::::::;:: %s:: §;:;::1:;;:—;::y. _..—. x,;

?:
EEakadáSük !Zava: MKC-zása, Sokk/ bizáüs kritéráuma :; szinvonaimmiás.
::É. Szi—:; fa: ya,. "
Fb ::mmmww: m, ,..-főfő. A: múmia: feEáaEgazaHan. nám: sza§á£yűxva $::;É;:;:::;:;
Wmi: m::wááam Egbag. A mamam fék m:;m éwényegm.
Jaáentéw:
"§. Ragmggzíó: viseákedésban aíawünyam sz::aáü :':;:.—;k::é:;,i—:
::"gagjeíen:;$e —— f:;ászóléáó jeüw. ::m'áaírnak mainak az
éi:at§"::;iyz:;i::;.
. '.
:--:;:::;::s m;; m;; ;: Rum: ?;, : .-,_: .
*" . V ,2, L.. [. ..., ,: VW ;,132 '
be 517 ;; Az :wáiamxía jagyémk §: tekénáik m-Épiáegczszéás
;. ,. .... tc. ._. ".: . .]: , . .._
;.::;§:—;em:3,::;:; :;n::::;:;;::;:;;i : sz:;méiyéség váiíüzág maga és :eg::-;sszifj;3 f:;fyamaí.
;:j::;3:;§:;üí§§: 'íará'aáw'sai. Fk; m:;m :: károkü'í, :: went: :: §:i'w:;:§::;z::;:;::yí jeézé.
; ._ %YÉ'ÉPÉSÉ ám::mzísi;
C_J
KJ ; Rü§banékünysá§f cseéekvésbe ; m:;gnyéivámuíó
:

545353 m;" m:; ím; ——b:;:: árapuázivéáag. íöbhwére ag;;*':;f;$;;iw, 9.3; :; ga: x:: más;;
:;gy:;:§:;:; GífjmídmáSí "M$ geizék.
átka, Fé§:;§:;m: fökém kínos; tamás: m::a: :;iöfcaüuíó ::ái:;sz:;e;3 ,

mim :; : :;::;::; :i::;z::::i:.

FbF ÉNMWmamwmi Maníaííís; fék %. ám:-;!am. Mágia: viszonya ;an :;
::::::::::::::: ::áéam jeíentésadás az Éndüáai §:ányában áüíódéé: ::
!: günáüiküűá$ és; :: kémammn'úá: Szubgekáw.
%xímvexéÚág, ;;::::;::y:;: ,. m': f::
.: x.. n': ;Éaí f,: sz::
: :; ;.
./ .. ":": Women?"
; Jugaauxa cí: :: %a. sauggagzübáéig, nem m:: :;Henáíám az :.z:
,
www: ::;:::;:;n::::. inga'ekngk, :; küiváiág csábi?é::zaé:::;kz :::::;;w::::
az:;nmaüak, a má:;e:§:e:;§::;:§ Émüym: áitaá
meg::aááwmüüak.
A vüseükadéw :: ámaémüeg %d%%; ::Eíenáaíííüaégm ,—
..
csökken, kö'áödégeé Eabáíásak, ::yugiaían, mindig;; a:; 'Éíé:§;§,v'a:i?
_ .,M : ._.,.,,_ ",,"
ÉÉ, íJÉ ,.íiádíjfáJMf/áízéá. í.) : íj?" keres.

t';
a:; . f...—., (
.:::;::.;:;:.::;:mm;:
? SZEF—vek Máma maga333b. mint :; mm:
; ' hangár—:; ag; ;, -f _, fr.: "3
:i:::.;;,::c;:m;gc: :; : egüwmríküa. én:;ss ::::::::: :;::::;;:_ :: ág:; §"?
Higztéma mm;: §$m:";:v:;: PDF P";:;E§:;:.€: :; :%::;:.:::z ::
"Ö

;
, :;j:
"ii A'
,.í::,;.f::::.;:..—r;:u.,-::
fbi—a'" " '; ;"f'fí" Vf )
:, M;:
" FW: Z'-
F'I %% ég egy:—éb ::eumtéí—áus jegy:;k Mam; :::::::;:;:;_a
reakciók, defek: váiasmk)
* "m; .: . _ ,..: f: :: f'"-
Pi... .,.Éríí-F: ; www (256335. f...;
* fi?" f": ; ,, ._
FFb ?mmfamanMüü Mi?. .,:Dífw/íxfüydíímá:
_ Ms.; "". ,—. '" ?";
:; !" P::
r:": A §Z§C§3h§§§€á$ ::ümgém angm kövatkeziánáz Ha:
: "fi, ;.§__m:w-.
?mmavaxéüémí': :;ánwááam fil??? Mi?: kifújni, :) ?" értem:—zés: FFb : Tartamm.

Fm'ww: :; %S.—gő: : am
mámxiíagügg §: %:Éügáágxék Keáiamgg :a::a§:;m Háj, szép ':áf'gy, egenn;
;? ím. í") ,) ., H,: ,... ;__._..1)';. 7,:.,..._._;_.'. H ;
;; §:;§:;:':::;$:::;é;3 ::::a;::::::;:. ..; ,: Ha? ..):::-.::/.f:::.í ...:tifuazfáf. :
adakvásáótói függ:;üenífii jó SZDCÉRDÉÉÉÉÉSS'B
' 7'" E
? f' ;; --
követkazmtímk
:: :; m; cif; m á :; :; és:;gá; í %o!)

Reüemmían :::::;;:;m .fvégr, betegség, igegxíö d:;ig:;'::/m:

Vf

?
"_;
A., :4: ,,—:;;::::m mm;/cm;,
;;

An
,?
,... _..., , adekvációiöí függ:;tienüi m:;z szmáabíiéíásm
m SM ' 3.4
§ : f.,; f..
következteiünk.
'Ii
 H O$,§"3P__ Érraémaaég

Ár: Énárráarí szárai ramrrrráéraarr sgabáéyümra a váárrákrrdárr;

érzahrrr' Ésaiás—rég égarérr ér; grab—EL A mra—marás; SamirÉÉyrrzág
U
:!
T!

f" :'"f..
ér;—zaámé éngerjeíerráétéberr %% kárügáz—sáaEamuE rrrükáíáák.
r 4 vagy § FFÉH— % jó; szaciabriirásr mutat, a P.J.—márk
rrrragfraEr-Brö hraíyzrrrbm arkaín'razküdási kétMT—nírgröi
tanárai—(razziák, jó farag-as; pegig—tímár Hur
* §:s wárrra kérsmr aranya mára? a ráirbhé www—vana;
Jrír aH—faárrraxküüáa, Érmirrrá éreüsség, Kaprzsümrá VPN—wa?
[l'

* FFb'r— ázáma rra—rar; mint a röbhé gzánvámgzé:

Neriröxés r—aEir—m gázár. JÓ aíkairrrazmdás, krmtakrus karara—rág
, /,._ f. ..,, ..A,,
.,,. _ ,; A
.xéü.
A vi rra", égygksxék azaháryüzná érzgimi feszümégér, aga
mi L..

; _ 4. __ l
( §)! . / 7,,
,. uuuzi"; Ju .- Ha] íz)

aBkaEmaZÉ—wáás igénya m$gvana de Mmm—"tarara,

, [_ ? ("**-
-:*r "' '; r."— '7 ;: ?? c 5
"N f"; 4'7- / íf-
;f'.3í, ;; ru Ár'zczufirj, " 4 .,
ah,/' Gyaksri (ri—ra
7774;
% Az: aiacsony érteími színvonai !" FWWG aram—any:
* Érzeimé kötödés kenfiikruózus [farakacíási reakcÉó geázé.
w

* Aíkaímazkadár—zá zavar,
r Aiasssr'ry szacáabüitás,
w

Érirsgrwvezi a szárat? ria aram ari ha:—zza tartaimai,

ÉÉEerriésadáSi éárrsérrrryeí
% Éme marha; ssrrrmrtrzsarr nem fürdm raki
un

% Szkimfréníág bat§§€$$$üüükm _áeáiemzű, Sénrr mmm:-

és rreurütékusr csopürrban nem fürdu! akár, csak ha? évag
Lm

maar aiaü. Har éves kúr radart már gamEÓ—gááa gagyi,

* %ieérröráeéméi már argyeüw'r Fbrr %% rggmsrsrzéég marrisíríár;
._ ; _.,_ ,: , ;) _? %,. A, .
L . 2 ' : :AJÖOÚ Liga—ti bí? aászegényedégg ürgarrékrrs; aazéüüüazmdráma vagy
my Lm

??5 273851? ÉÉEÉY'É'OZÉWÉSEÉ €§$SÉVÉTÖSGÖÓ $$3§$h᧣i$ iürrgm máma?

Á regresszió magnyiivánuihar az aáábbéakbani

..___ '..rá f::"Fí ,; !
—*7§-§w...§íííst 333. VÉBÁ. * Súiyes merrtáiés Eerümiás
r'lw ;. ; ?? V.,,("x
r-für agar rim—ffi. * mnirááásá képte—Éenség
L.!

r A5320rj3üv szagényrsérg
"VÉfiá'íáíiLES SÉÉÉ'VSKYÉ r A kepzaráramEás—s bes—ZÚKÚÉÉSG
gaztÉLEÉ iíráríáí
mummu—uum;

$$2$uáa %m vááasa: Éxfiragruavexr % r—zser (fr:;— mra Eriggy nerm

GÉCÉOÉÉEE meg a farada'tm,
** Csak ennyi hírük beáüéa
%

A vizsgám semrrribaveieáer fear—z ki: ?,fi'jiyüi rá"

V

A: e'arteimezésben a Srrkk—rraakízíúvai egyrerrér'íéékü

V

Árnyékolás válaszok
— % fiu?"
rÉWrzrrá A vsz—r %iöntr a szarüngás, vagy a Eehangmrgág Nr.—%m gimi
dí? rrríríarrgr uraEE—mdné hanguiatán Nem működik: OÉyam mechanizmus,
marry tárgytalan szamngásár, nyerheti hanguiatár Máma—2773
' ::rcr §s far Mrrrra fékezné vagy racianaiázáiná
— r,. Jai- re'? §? árát * A hanguiatá tehetaüangég rear—mááá: pánikszerű
szmrongás, haEáWéÉr—aEem.
? Já Wren/és és; amimáüs Wfa mraáirrtt %% Hd: feáeüesén
reaksró, r—glfrrnágra arra!, nem egű—számba szamngáa
Karaktemeurózis mehen? SZÓÉ.
Aaassar'ry Há'-% Há: hápüchündriág és kényszeres
V/

neurózis meiietr SZÓL súryüs 'féEeimakm, haláiféieimet

jeíez
arr—7777 A hanguraü—érzeimr ergrrr rúígúEyban varr % racÉmnaEitássaE
; 5 153; az —127—— rr— %i: írrrrrra szemkgm A V.SZ. foiytünüs szomngásms készgr'riéiben ér s
[; :

f:? ——:._ A ;" vrxgxo

,_;É€Jf,3r§fí€;vrí f/aá'ylíf/
5 AJZJM ",
ezt a tárgytaiarr feszültséget mindenkor tárgyhüz köré,
aikalrrrrrszerűen racáünaíizáígía.
r Gyakcri váüasz sine mürbü ÉRV—53831 És, az aÉ'rraEümSZá'err'g
tárgyra taiáió szomngásr mutatja.
% Kórüs egerben naurózrsra Mar
* Gyerakekné? '%G—íí—E éves.—3 kemi KÉEZÖVG már a rreurarrkus
áramra rírr—ífuá—rrgrr erc—_ irányú szemét;/iség rejéödérs jaée,
W _.
§
cobur-

rí rr rar; r:,— rá
""?"

§);
Óva.-

;?
"5
?

far

u—vrrríá árrryéÉ—rrgíáa 353332,

arra? réma—gram? ria az árnyákaús %% mragárwrrr

akrrrmrrrrrrrrr; táma árnyarr réaxérr ax árnyaáághár kémsr: fÚYMÉÉa
r r'r'rér'rr'irsrírrwí "37; $ ! ,, W

..,_W :a ;, .. ,
mi?—7353. reám-apa r,,árrldr'ráarzrgr,
_ , " ,, :7 , —
(§? .
rra—errr. Em 7; § § § .va/EM, (z- _A. _;-;r:-
4722 infúzi— hmm";
; '—. ..,/ air/víni; iffwírí dá ::áeíájÉjKUÉűfy iDÉÚEÉARÉ ;; gr.:rtrírítÉS—mrzfg.. ;.)t ugyi—arra??
/-. , —.,, , -. ,- n ,— -- ya y— --.-._ a; u—._ f. a ,— ,—$ ), m.;— ,, ——-._ LM- -.- ., -_ án! M. ..,, § * ,-. . . !. , ;" §. , — ;
 9777:

§
; !!.Ö3ziop §? § ,:
§ ÉÚÉÉÉ i' ifíáafáűáim. ɧ§§§§§§§§§§

fá?
,
! , "'. 7,
a . ')(7 ?;
. : . 3,.,;'.,._ 7'
"' *(Jffawffírí

. __ ;_ :. , ._ _.
71-11 _! 3":— r'3'á' :"l', * ',"—,"vr".'í f' ; f'. 513617", 7-;"- Ér
;
.
ptf
; §)
J
L/u
rí". fm
:. ' ; §ái:44.£7ifuí'_'-._Jai hu' , '

FHd-i- Fékaze %t. memáááwn $za§á§yüm§§ Smrüngáa ami: a ma: %Eámgüzg eiahwáie A vádagx §§§§§z§§í§§§á§a §g§§3§§é§ §§§§§§§§§§§ Wűm
K§ha§á3a§z
: Fükümi'i; érzákax' yis—Ég a haEymíeE: megítéiésábaa''a
: As'n'yaüabb érzeimí é§e§ és ááá-nk farüáziavé ir"
ic.ag —— szmgngásaa fesuiv—mg Regazaeté feádmpüzágáewak sci mm x.:

' Eiabmácéóa váitgzata: §é§énkséggé, Óvamasaggá, körüüakmiiéagé áífígígüzaü sgfgá'ongáa "§: faigüea él;-n funkmá'; :
FHdi A higanytaian hanguéaü aika§mazküáá$ gaáa.
: 35 áh FHdi ami,: a v.,—sz, efősen hümyásmhatú a:: a§§:a§ma;:§10c§á5 égénye 5.565 c§§3 a: önááhís- már:?vaw:. ha:—TEJ."
::-_,

nem eiegendö, ;: így a péííanaínyá vesszéáyeikerüáéa érányába megy..

._ :
_

§ Pémwíwvégak: az: §gény_ a, vagy ez:—radeiá §árg§§á§ö§ eéíiéwe hamar kö§"§:;§ne§: más azemáygkhez, adná? utal;:
————-————-——v——————————mm-——.__.——__ ...—__

1.
iiieszkadnek 338 más haEyze—Éekbe.
N ' * ; , mi _. _ e.t., .— WW..." TUIM irtás—ág,: " ,—_.,.,:.sw,_
§ Gyaküű: aeriüeknei adGEesacenseknéi %könnya'1 südf'údnak (:?Ea
Van): URUÉÉUFÚHD", eíaeaíefí c.:áÉuifDLÖCÉíÉÉE—W
., Pxíjsl.§JL'_—afxzc*'*GVEJÉTL
- .. 45.16
'...)
: .,

ív nnüszükaüag dwéanciagaüéa
FHd-a Az aEkaÉmazmáássi §ör§§k§fés sikeüüen. A vgz. küzá a §zg§an§á§ §§§§§§L de mak a§a§$9ny gxínvmmhé §§§§§á§§§§§§ m::aw "rve": 5-1"?
Óba—5 z ; ha ;, ;

md wwxgáíaíáaniz :: Magamat A k§§§v§§é§g§§§ smmngásának %% áénóáájáHaK megfaiaéáp'gü hangaüa áá:

§ A. paran0§d szenzáüvüás
* $é§'§3§§$ég—,
: Gyanakváa java.
: 3 §: Wki mamád érzékenysége mai,
Ha:
§ §: v£§§§§z§§§ §§ §:§§§§§§§§§§§:§§$ §§§§§ ár§§§§§§§m§§§§§§§ vméríáo
§ §: sí§§§§yé§m§á§§ és: 5§§§'§§§€§§§§$M§§: §§§§§§§§§§§§§§á§§§§§t
. a— ÖÁHcáÉcEwÖ hwa: mamam: ma:-;: mmm
*— ;; _. .. ,z _ §, ", W ;__. § ,. ,, ". (_. : .,_ _- _.
§ mmyexükxc vau—.ÉSS: mm: 8§£§O§§§a§§§x§§§a m;: dísunk,
71- JA y—M'WS'HJ-
.,wxaízáaáwacz:§
?S u — ?
§É$§§SÚDGGCÁ §, §:A §

Éu)? ,W (: ( H." -:'M7—,/.):"52,_,!;u';9'f7;'§f/"zf'f' ;"? t'") fíí'ii'r— "; ;ff- - 7 , -: ": :*.*—L
;; u.i :) -,7' A,. w' : 5,/'.,J' L/ 1 -1. : mi . , ! ;./

RPM-§- Á vam érzsám mgaws hamg u§a§§ vá§agz§ mi: A gzéna—s §§§§§§§§z§§§§ §§§ az: ᧧§y§í§§§§3§§§§ VÉZÉÉÉ § §á§§§§§§mdm$
§ F'ükmmü és::iákenység, megg/wki: reakübiiiiáá §§e§§ef§§z§ f':§§y:§§'§ ɧ'§g%§§"§ §s reagáé a:: auíüá'íóa'YE §§-3§, ;%§§'§'§á§ igan
?
á— §? § §?z'
§é§8ime§üsne3k
§ Aikaimazkodás§ készenéétet je§ez
§ 3 §: HFbW § éngs beieéiés a a'násákba aiacsanyabb erzeimé höüjk,
A tazenziüvétás révén d§§a§a§§v §§águió) iendencáájú éiményüpus m§3§§§§3§§ x:"aüvéaszé érzék és más: áwfczh ;Ez",
(

§
Herb): A hangumi áümmáá mv᧧§§ra E: a:: érzeEemmeE szemben:
§ Nagyíekú érzékanység
: Az aikaimazkodási készség v§$zony§ag aiacseny
§ Gyaküm az madekvát hangagéaivazéáésü érza§m§ (ami
: Jaüemzö a vamság szentimemáüs áíhangüéása, az érmigösaég
: Többszörös aíőfm'duéás dazaráeniációk meüeü karak§em )áiláraíeüamzö
F(Fb)u E§§§§É§§ agymeű ::Eéfmdmága ás pamnüáüüázwst EüM:
§ Exáá'avemáü ÉT % Entrüvaríáíi §"? MÉÉÉÉÉÉ sszmsiá vesxé§y§e %% gmmdümmnki
§ Hamgmaü hangsühf és azenzáíávéiás §e§§em§ a vsz.—§, de a íeidüigüzásmz í—Ziáxíbgöw n'aeniáüs Pákix §§§á:ay:§:;:§§:§§:_
§ Á hanguáaü vezéríéa fékek h§í nyában eiísede§§§a§ja a szen'xééyésége:
§ A feádüigümüan sz::enzéüvüás gyanakvás, séüöűekünygég für'májában §§§u§a§küz§§a§
Á§:§*:§§§§§§§§§§§§§§ $§§§§§f᧧§§§§m§§:
*" . _ _' "___! ' Wu .'._'.A _ _ "___-Mc a._., w;..... _.
_ §á§§§4§§§§3§ mem azagM §13§§í§§§§§ . 315335s a§§u§§§§§§§ §§:z.§_:a,§:3w;§§ M:; 837593": s:e3§§;§s.—;§:u—§§e_ m:.
, :
; ," xWr van:" " _ M _J
"(* "M 533? (__-f ,.

§! %e: §§ m UÖÉG si; §: § §; :; §; .

. ___. _,_* ,_. ka' _, J,), A __71 ' : ', MA' __,
§§§7í:;f§€?íi§ Ha.—ágak: www 53-i;- Mmm-a
""N"? . .L, ,
,r___,_n_ _. x_m_:§_,___ M;, _A_ _
__9: É—VVÉRO : u§§'-..
.A!
O'?

zar: u.i H-míug" ici; : .: Am: 1321).

,

Á§§a§á§§§t§§§ j᧧§§§§§§§§3§§§gi ,.
?.

A képzetámmiás fakozazaüan szmzariáEis, érzéké. Sek bamme-"3. az: éí'ZékÉf-SÉGS §á§m§3nyh§33 §:§T§§ei§§§ eken: CÉG :: res—1
)x.

1. Arh
Ex m fíéiíiÉíííá
_:

meg küraírwé: :%rzékkeití—as ingenáaknai—i.

2. Aránytamn (eseüeg paradüx) reakmóképzás, az §nge§'§§':'a§ erösen kuiönmgö; vagy §Z:§§§':3§§§£3§§3$3 rsz§a§ászáú
- .— a-._t- : "_. ..: _. a: 5_
A. §E§rgy§§úz vam érze§m§ vásgmyuiás _:avaíá. Az akmma—ükus hai; 53§§§§s§§§ :: §:§:1s§§§:§§§§:u59;§, :: §_'§§§'§§Es:§mc§£§§a HLÉÉÉSÉUÉ.)
f'"?

3. Éj§í§a§sjiúga

(§§§§ere§§c§á§§abbaE:§,§§.
4. Parma néíkúíá váimzafía ák. massmv H %% nwüeü debéáiiásra, és epéáeptmd m::níáíég raz§§n§á5§§ra utam:
Fekete és fehér színválasmk
a §§§§§§§§§§ sx§§w§§§§§§§§§§ "MÉM: ' " :4 ' 54' Hanguwü §§í§§§§1§§§§ :: ámazaíwfsi §á§§§§§t§§§§'§, A ""—*"
§§'i§'§g§§a§árüm§§ :iáf5:.§fí§§'§á§§á§§ warm tw§ ?: .
§: www :: §§§§§§§§§§§ 3§§§§ naházaéwa émaimá í'jtünyüűá§§í§§7§§"Z—á Mgwwsgm §":
§ 1 ," s '- na; ' .; h na.—v ma.—,.—
v3mí§'§§, §:§§§§§§§ §§§§§§á§§§§§§§§§ Nawmm Ramada, :ísé'üísyídádü Éájüwi
§§§§§§§ §§§§§§§§§y§§§§§§§ mwáü mamáüg §§§§z§§z§z ;3::§§§§g—m§'11,
vaáú mmazwvw Earwva? §§§§§a
%% § §: § R:: M ázni: §§ ÉT a x:;- §f§;:§'§§é§ rá:-§ m
;
ɧű§$§':§§§§§§$§§i Gi"ái§3£€§ '
_,:_._ :__4 ., _ ; __ ._._. ......;__ _ _, .,
vita-ÉÚExfz-Juijím ízt::§,§§?_3gí...: nk;
 li
!:

_l
lb—

lLOsüOp ɧ*%§Ém§§$$
!—
li!

! aF a A haí'agüáaáá eíamak méaúíyüan vannak a v§$§§k§üé$b$a

.iv

% %; gmmééyngk nénm magam,; öméráékaíéw kármyen

%Sámmg,

!— ;; Eiűfwdaíáaa karakmmgáüám mag;

Li!

!
lkv

.L
Liv

L ; És;
th!

!— 5; f; ;; hamgugaü fmxüátgégaá megg izgága zabmáznég áegmsszív hangüáaáaét kémg mséünáügan %Edüggazni,
[. ;

; tss iámpom a szervgzésíéicaktanban: az önummm ÉÉEZÉSÉ.

! ?gxéaáv Éaáikáaáá Émbamkkei vaáó fügEaEküzá$hmz

ag: érzékáetesgég éáményközeiséget
k. i

;; 3. ágy-mm adakvásiá padig mamáiis féka'azés? jaiez.

nFFbi
'FP'F'I'

www ugasMÉáw
m;:z; fgküzaáé küáüübgég van.
bükki

é$üFFbs
§; gigaüeíew amaémazküdáám
? %%Ézággmámán
;wüaáwá %abüítáavwía
e Ééakürágéég igény; mgáy §Ek$rie§$n maraá
sizexígwmámíá váígaa _ §?
'*'-;!) áz; ( ;? ' * ;r
WM! Ágmsszáv fé$2ü§i§§§ a kégzeááramiásban; Maüsüny
%m ;; fmgzífácáás mies'ancia és; SÉE'ÉSSZwÉűféÉ'i; Eiáfwduáása kénüg
r'r'r'r'rr'rr'rr'r'r! ,! F'FFP'I'FP'F'F

M ;;xáá'awá ?; üáiálí'mak %%".zér emügéünáíís éÉményekÉ—É geÉez;

;'§§v;;a%§§§ mááár émÉs'aÉéw % Gyakízrá: aehw. SOFSÚ szaméiyák gkvfsz—aébefm; áwaká—zm
,; FM; mpg-§? így;"ggagággwg felnő-tá, éiáewe nehez. heíyzeíbw eáhagyüü szeméíyeknéi;

aF Mg ggg—wgmyaéá mmm %% ifi ;;fo 5% ááá—'f—bá—ff Érzékanység smnma'iaiiiás; aiamüny ámigmnaia és; euíórááa
m

* kEEgngégak együüega a vga; szaméáyágégkéwében; A

VÉÉÉÉÉÉí—EÉÉÉS agzaéááái; axíg'avagánaa
;;

alíg Éíííí §€3§§§É$aek

aFFb ; ;Mmaáá Mé; faamváwgz
kb

mzémíá mmm %%;ÖÉ ;; %m; fázis"; máüaümgüa;

") ;f— x':
%xa_3z_,m mgewmgu "§" "§" *
,,:.. v'x H ' v :; *) T). (;; :;-
3
,
m
!
ü

"' :fv ,'§::7:$W.'v

5234! 83. . ff./'?
m a ?: ?: m
Ú-

.," ,
; :/ ;.) "f,
; .; fá?
a.!!! 3769)
MAN-_.
; §.) %

;; Henin; É—wü'íméáüak aíávaíeü hanguíatí huüámzás:

CE: mi; ÉÉÉÉEÖY'ÉÉÉÚZ
a?"
m
mg—
"" (
"41

m;

"21?
Ewan
C';
45:
!"?

...A

§;
Én
W
;:
xb

;.

Cys—fm; Mmm; áss hamgmaü üásszímmáaáótjgáez

Lb

,
,'*_'-'." /::,.- * gy;- vgy r- arab/av, ' ?""4,;_' f ;, Lánuc,
' MV,— mm;; íáífi-űüdíí, bug' 555"? a.:- ;
És; két; váéáüzai küÉönbgéga faküzati jeáEagű,
ü—

;; wmvawm éí'dekíödés, de a képességek rendszerint nem elégségesek a megvaiósításhoz

* A. a'sksarieíen eEabürácéót és az így kgieikezeü érzeEmE—hangmati feszüiiségeí a szeméiy dászszimuiáija íeelíűnteti vagy
í'mjáiÉÚSÉÉ'ÉE n'aegíévö adüüságaiíie
"xb

Mozgásválaszok
§á§á§sma3mww€ ; wazgmvááagz
LL

%%;cazsggáaéhmmyí %éfggmá mmm; 3 áönáő Éénymáá agyasát: fmmay mmgág, ambar m %Éáí kinwmázááa éímény;
%s'ááásmmaáz
kiüti—bú.-

univ; mmöaága §: 133; _

még
ta'?

§
§; ;* 3. MM? mazgáaáá műü fá a %fégfam 'awmwah mimÉkávaá; %m; gaázáy aágáámm % mwgáaí; vagy smwmmm
§'§m§§§sf;§a§mama; vagy %%kagíaÉüÉÉa a wanaíé—rwihg ;; mm;; ammg hémgm § aíakáémkmw Wámaz ex, 53; "Ma?. amiga" K

M;)" ÉV. %% %;Gzeiaűík nagy Éépáűkm áf ,; EL ,,Eíéi gamma faag'ük 5233); á'f'§f2$i$k 9131; %S?— %S 1-
M;; áig-aha? ;?"z'utáxgmgxisé van ÉZÖ; Kávéáüz mawámgé azmhw m;"magga anyak: hm?;mmámy; Mamma amgyaá; %%ááag ááá; %imü
$$$—fi; amámgmmmác mamíuáaíümt Véggá' Mai; gi; magiam...
431 §; $$$-una gagém embwt %% mwgáahan mm;; íü'áááÉ még %ahm (§; MÉ, 2133 vagy ÉXWE;
;; '?a $$$; íwíaw, 53453 mmm akkar %m gammeámk But, ha a %emáéy haz'agáúwüzm a mamám;

' *; ., ;! ;M.
"1 w
; aláí-94 (Buy ífűí § f % f'f"'v/ **
; á,,ííMEÉ-xíáíM; i' 4;;
. _ _M, ;.. , — r"; '*'; ;_
"'izuíí-JÉ, §M; §)?

Év:: ; ;--- ;; ;
V"f'"
(AtLNlb

' '; —.) -.';.£..,£.; (Mam. 1. :,J

10
_lri
!EDsziep áMÖÉM
*" 3207

? Máá?
7' "'

ÉüaÉmazég

B-l- É, ET: Szén'váiaszhaz végzonyííva nyer áiifaimet.

Ég Fékmmdgmügeizáz Ha mmm Hán váa;

§ Vess mm mégsem az énduiaiaéf fékezni, így bgfsíyáwíhata csábíiiható, Südümaíö, ímszirácéág 'Éf)§5;3§"a§'m§á§3 aémmny
)? Náncs B* da színvááasszok vannak: gátiásiaáansg'ag, aszücááiás baáéiímüság; deviancia fGH'ÉüS máaáúpa A "
a Ha 1-2 §á— váEasz—z van: A konvee CÉOnáEis viseEkedéshez szükséges fékgk megvannak!
láv 3 ? 34- váÉagz: A szinvgnai ándikácéója, a vsz. inciuiaáé feszüi'iségeit eiabüráija.
); 5 § 34, váiaaz: Ha nincs ezzei egyenéüékű színeiem %% befeié forduéás , a fékek m; erősek, az érmimák eáfüjmáíiak, 3
szeméiy nehazen kötődák, magáévá köíödéseén nehezen üsd váimztamá. "%— Éiaávazeáésé küm'íékíusmk; Éva/em a
magas érzeín'aá höfüknak faéeí meg, amit a szeméiy nem ind kimutamá, J"

3. Bá- minőttaknéÉ össtzefügg az; éráeéms sxánwmaüai ia:

Müzgást ö veüté rá, képzeieü pmdukiumüt, éníeiiaktuális; teágesa'tmény? nyújiva 92.331

ág Küníkaiáag: ssak 3—5— váEas—z: a küisö vaiógág ÉÚ§ZOÉÉ beisö feádüigozása: wenzáüvmwamnmd VÉÉÉÉKGÉÉÉÉJ

§; gyemkeknék Kevés a BE SOR 34— váEaszt adó gyerekek rosszui aikaimazküdnak, érdekÉöda—éaük a faánöüek éáe'ááw ága—ím:
,,kmavének". '
§" Kvaütaáév émeimezégz hámm összeíevö: fama—, mczgásn, ember tariaíom összafüggéseinek éí'áékeiés—a
% Eám fwma (netem vuiger) "% más áekíuááig aspektus
** Maga B
% Kankréi emherí máaiüm (eámgsódüü vagy széiueü nem jó) "? empátiás ammsííásé képesség
Ráma? mmmaa áá? ag gáahwáüáé kavéssbé aműményas;
* Ézekvgiméám éüamezégbgn jÉÉZÉ 329343? 3 heáygemmt, müiybün az aEahmásáóg fgáyan'áaá %Bakaá:
a SX és; Xan—1533 áábáán: jeázh nagy a szeméíy képezi—sségeá aiaüa magadnak igénygémek. Többgi akar eéésmá, mint amamnyám xmp"
így tevé§eny$égéüem wmnkájában aiuüeijesít
Bafaíé fmduiág mentágég mmm; néáküí. A bak—sé (ami; eEszakadhat % küivááág tapawima'íaáiüén
% Ritka váéasz. FeEnöttgknéE már egyetien B- és; íüneíká'apzödésre uit-as.
* Epiiepsziásaknáh vagy súiyos hisztériás; beiegek jvkl—eéüan jí—zíáemzö, _ÉÉ'EÉXL ha; .y a hésztérááa vagy magma knmamáök %S

-_v
rühamük a tudatzavarig, a dezsrientácáóig menö regmsszáói eredményezhgtmk
3388 Szakamüm Magmás; váéam

Mmgágáámáw üe'áwmim'ma $É3ɧ§£ü$ ámímwmt a www mamám mamam—an

%fááééfmmaá ?: §
* ímmavezéreíi; f'íxsjekvácéö minöszégg: ván; É; m
% mászgásí mááá ki
* szagát mazgáaáímámyaí öwzefügg a kíwíiíág
* mássz emaiáezwsk a nnáxsáí §áí§a JDG ama meÉíeái mm jaíöáhaíö
% kéííöfjüűí ámára mnaákszák fűzi, Ddzw meiíeü nam geéöíheíö
* Cigi—3334 Hmmm jeaíöéheíű
' adekvacíós fokazaím kap
' f,; J ,, ., : f.. ; _,V
' AA . ',H'M) , . . , . , .
Vilag; www f.,,ííoZIÉ-a,
'
így;-mí c?,, ;ff;így,
J ',
fg; gén, ',1
mi,-ááá,
,
, (. f
; um,
/
",a,
( _ x _,
__ ,._ .,; ._ ;4';
.,... ,? f.,. . 4.
íja/fa)! xii-;ufiíjífífíaía % ;; ;;íríffÉdipíraí/íiíixcwí.
%A, u ! _
., . ,. .A" ;_.,. __, ..,. y,.x í ?

ra. ' , a,:_. 's , ul;—

, .
A .,í ! ,É
ifi. ' I""' 5!..4, v az! mid?
§
;mi; !Fux—3133:
,,
. ,A
Bsec-P A V: 323 mazgáséiményt vetít RL de nem dinamikus, hanem iónmíss feszümégm pmiektáí Nam müzgáa—íggzü$$$-5;; ;;
szándék—fwzüüség fejük % válasz mögöü, '
Jaáwtése: Ááianáá kégmméá szánáékvezéűésű gseáakvéwe:
?, Ámwcéá, esaíieg sirébwség, _
* Já gzánvanagün (B*, düa'áatív ÉT): a képességeknek megfesaEő maximááis %eíjesátmény ígénye,
e Közepas gzánvamaáú jkvmben, hangsúiyümü zwmveéz a kíméEe—üen töráeíés jege a szeméáyiségképbgn
Én Éráakvezémh vaéóság szemEéEgÉ, föként iokáiisan émeimezheiö.
§ Váfaküzágé gömaöwégg %% iámpaáázy vagmizmm,
4. Kiimíkumhan: görfJSÖS magaáaííás, várakczási bénuámág, gyanakvóm, paraméd betageknéi gyakoribb.

Fünmg kéegégzítőja Eehet a 3 váiasmknak:

§— 3—4 B* nmüeü "3—2 Ewa? % védi a szeméEyt a túizgtt Entraverzáö esien, eiösegíü, hegy a beisö feidoágüzás Eassabban,
hatékonyabban integráEúdjOn a viseikedésben.
) Émk 34. Bag néEküE: a iapasztalás hátiérbg szoruE a beiső munkákkai szemben; a szeméiy aitávmiüdik a VBÉÓi'SágÉ—ÖÉ.
Bseci Bsem mm; annyiban küáönbözék, hogy a váraküzági feszügtséghaa az ambíaióhaz vászmnyáíva a mwááiig %ZÉE'SÉ aiawmwaáö.
% Ráma vááasz
* Görcgösség méaü haieset veszéiy áiE fenng
Bsec- A váraküzási gös'cszÖSségat a mentáiis aikaímazküdási zavar fakazza. Kfáükug heEyzeábe—m sáupm makaíá egöwg'áuEÉ'saL
% Csak iokáiisan énelmezhatö.
* Nagyfükú baiesawaszéwí
Bkl Ékígmm %% mmgáwááasz
A mmmáa: Mmmm mém ká?

* Azziaakxfácéü g's'xmáaege: "Sur; áz; w

* Ket eawbw §a3§ó§gíá3§a
'"? , Émhwá mmnááamsknáig amaéyakwak amága Mi vagy www ARM? és Sínai ha 93. vesz a í'mxgáaí míffgÉ'§'§%.§É€:$É_§Eá.
253 Ha mása ámwéwwtm ááá mawwbam % a'égam ááá; $$$n amhm'ín
PÉÉÚÉÉÁT

11
"!

u
Jn

L-.
'*

Ha
'I ;!

Éűaámmég
uz

';"É ' 5 1.1): É :73. (fé/' ?,.J

1
'.

33—3333333333 333333 33333

393933 353353 333333333333, 39333333333 kégzségaiieiéz,
mi? 33333333
?x " 433n 43334 Mpmwh ámfjéáEew3
fm

5; "VE? .;x.)x
4 33333 vááassxi' És gának — áinwdüzü üpus, vágyaéí (373 küü'üékíusaü azzá—333333; 333
,_,,4 %"
(*)-Hát
!ww

13.373 333733 ;3駧€i§§ 33333333§

* 373337": esxkeéheíö:
_, *" 33333 premszéchózEsban
———3 %u ÁHGÉBÉÉB'ÉP
. x:r_'xE. ."7—7
' akna-D:;—
m''JLl!

_ .,..f.); .(; M? ?m; _...u ! !

("A").
!,
, "fa a; -. l/zzfA/frny-
" . A . .

33z:w:.:33:—.Zf
. '
s,í.n.g Ez?-(.. 33 133 ',f
)" ,

BF4- a 5213 7—3 a:: nam 3.3!3331373233333ége'3 pmjakíáijuk, ameiy nem eiéggé magfü nme mag— badeígagva 3 szanáiyégégba Ezek; az i
s.

49 39333333333335'333 RÖFNPÉHZÉCÉÓS faszüífzése3 (étrehoznak ugyan, dee eiaborácéöhsz nem vezetnek.

igyeímsmáü'zéE és serdüüökné§ a BF váEasz megfeieí az ééetkmnak: .a meg szeméiyiségjegyekké nem éráeií amnosítás—zá
)

fra gyakran 732 azanosüási igénynek a 333353. Prggnoszükaiiag Pbr az émeéembím kami—332313 jegy.
m

f"—
333333—3333333333333333, ha a 33: Rétamwga a 8 váEaszaknaK Eiénk farúáíia, "madar maga;-333813, az amnüw'iás bimnytaíanságá'á
' %
_ ,.
3".,
il
77"—

a. 53 333333; 333333 3333333 a 33335 Karán Eejátszódű ammsátásra, az vev 3213 öhöz veka íapadágí'a, ; így 333333323033333333 33633332533'3333'6
nem
Ú.)
1

35333333332§3333§É33§3é3 a $$$—3333 nagy SZÉMH (átíag 3333! $$$, 339532333 333337 32 323
Li- u.; L)

Li—rüm 3333" a v, sz. az azanmsíiás füíyamatában eEmaradt, nam—328373 köüjdö.

v"
H§§Á§á§ 33 (3 ff; 333a farag, (;
' MZ
zrw
mya"; %szüüségnek 333393 meg, maáwá a v,. 32, 533333
amherre, sem áÉEaÉm, Csak tárgyra kégms fávatíiem.
335333 imgyaÉ—a 3 Váiasznak nincs meg az a pmjaktív araba, meiy az
?

333 3333132§á$33$ 3Z—zí'33 "Kíiz'afáék maga,—437 31333 eáöiényre vala ráveütéshez, a kvázá 532033—333333333392 keii
Li

3.3 3333335333333333331 337 * KüdaméEmények, önéW—ényegüégi vááság 3933; 333393

;; áwgw 33333333 3 Jeíentése:
§ 333333.? , -., ,,"I,;,a: ..,;1'1
n,.f ;,'.s.
adoma/734, miuúí MW,
,,M 4, : .
Éífjgk 433 ;? Eredményteien kezdeményezések
L'L

433333 33333 532333 ; Nem reaüzáit fgszülíség éimény ! ÉÖFÉRVÉS nem ÉÉ'ÉÉ'É',
. 33333333333 az eiaborácéöra
.. .. _
' ' ' "' "
3-1;v (" .! .; ' ,
Eironmtt heiyzeiiek
u-

r" , —._,— 55111; :í__.-' :: 133 %i"? 333543; 430:

vvvv

Mageidaüan pmbEémák
Megvaíógítás küszöbeig sem gumit 3örekvések
MC: gar mm; ( 3 §)s
15

3* ms 333, 333332", 333333? %% Pszichéa köve3kezmény: kaaáaméámény ! a F.a—333333

mErgfeEeiő heEy'zetbem
uuuuuummmmm

* MM 353 3335;
33333333
ai";

mm;
%%ün$§a$R§§3
; ?, Li. _... (,, . N _, " " . "
3253333333353333 333333§13ű§§€l3
—x') 1; -.-§': "
' (333333?

12
ILOszgop

b"?- Feinöüeknéá meníáiáSan fékazet'í kudarcáéménytieiem.

% JÓ mUi'akakéegimsség m'iéüékeiésé pmbiémákkal
% A jói aÉKaGmazmdó szama-My 'i'—2 (hosszú jk.--ben 3-4) 53 vááaszná3 többet nem ad. Ha mégis, 33: önértékeiésE keraüékgíust imez.
-;-z _

? Adgaeszcanseknéiz jó pregnoszükai _;Éeizés, úrrá tud %enm az éietkc—rávaá (agyag—ént; önértékeíésé zavarom
;)
BunáE töm; %%: a"; ilietöt kudarcéiményei túisagüsan fügiaEkoziaüák
űyerakeknééz az érdekiődés, a tárgy feié forduiás? mint komparazácéónak' a kfffÉW-EEÖ jük-31
N:
;:

Ha haEn'wmüan fmduá eáö, a dahiii§á$ egyEk geáee

:": i.sván— —,'w lyó/i fa." ut.; va'-;
Filyúk? ,,L'fgő ázni/fh; c),-firm iááh

Debiiígeknéiz
Érdekéődés prEzTaiüv vmitára,
V V V W

A meg nem feieiés éiményére,

Az eiváseát áiiandó Rudarwkra vona'íküzák
DebiéifiáSi neurózis:
Sajáms életheiyzeiükböE, küíviiághoz vaíö vigmnyukbóE fakad.
"%f V

Sagát ieheüetlenségükea eredményességükat %; a küiviiág v - azéiyességeként éíék mag, meigfgkgeí úgySs-am ha ÉSLÉV'r'ÉiíTÉ%E*"§§,
?ahát eEgve visszawnuinak.
;; HüyzetekböE vaEó— visszavenuiás, ÉÉCSÚSZÉS
Kadam eí'eáeiű Misi)? kanfükmg és aiassany mantáiis fékezés,
s S'uapm makaáó iehaáségag /' Az érzeámá reaakciök ég a mütivácáök teügs hiánya, májas magmás—x%pétámaéaggeé $$$.
Szkizefréniában. depresszióban szenvedö bategnéÉ fOi'düÉ eiö, de K§§í§§§§§gf§§ hatására is kifgjiödheá.
* Nagyon mm jegy
Ágsmc %awvíi § wáíÉ—ÉÉ Káagyarmeáwknéi § éws kmig gyakmé É€;ɧ$Z€3É'ÉLÉU8ÉÉ—á$§
mód. 33239";k a vaság mekakvágé zsé—má ha van sarzdgzve.
B
Mmgáwái—ám $$$—mm a Amit n'mmianak, ami. ;a"eagyaíá;zínzak, aga nagyrégm
nz—ámwméámgag %m a csaáekvésheg van kötve.
mmm—man Mmm, mémánw Eíöfmüuíága gaáziá magy" sak az. imiuéaáümm íí'iegíSSEÉÉÉÉ
% gaáamémiáwá mmm séma a képzetéramÉüan se?: a 'smbjekíív eáem,
awmüáámékmg's van jaáw, vágyíeígeaááö forduáat.

!
[_
3319 mama gkv,mb$nz egy-vegy Ahmad-3 a Éáí'Sí'E—i
A 1583. nem ááá sankíí vagy magyar; aákaimazkcdás készségére ieihzan'azö.
aagnmái mnáaíma 338 a 15053

I-'
keíía'iis—s mpzeiármmas Muiaiéként ér'ámmazve:
ím

anyagámn vaéaméiyen )?) JÓ aíkaámagkadásm $$$—áá jegyakká agyása gamag ??

csaüífakvéás Aggímik meg, WÉGÉÉÉÉÉ %% az: éiméanyközeáség difíaffríancáaiga az.

.—
aikaimazkedási és a máfás kapesüatoí a ?iííiíÉVvÉ'fEÉíííif?
hei'yazí.

li
Já Fiát—% éa: Bv? meaáügü %% (haz-95333 hw; 4;
szubjektív güradgíküdás égméw %;ö %% x

eievenség, ffiasesaég a gfmdmiiiúűágbaü.

Kavés (ünn?) Bán maügü 3 vagy mm;; űggwía
V

énfejíödéía mun—hd uiaít ! imámEaüaiarzmaa ;;

sikeaf'eS, mert az: ei'nárüö YBFEÖSXÉY vanm a: a";
kiaiakuiatáanabb, ezzeé együü az auatctanámia fg
csökkent
? Sük AssmsÉ függé helyzetben éáö ezt % : mg'aiv x:/
Absztrak Ámk % vágaamkg amaiyak A ká nem éit csaiekvé§ fasxüááwga mamam ÉSEÉHÉÉÉL iii-Zé
imgamgaxáágmfííwa raaüünáüs fékrendwer néiküü éwéa'aywüí,
tB
ímáaÉmg—smak maggáwáemaí 33
A fasaüitség áartaámaüam nyugtaáaügággwy ág:???
vigüikeáésben geüemkezék
* ÉZGR sa váEaamk a Serdüiéses váiság ÉüüéÉEÉÉ muiató kamagzaknáá JéGZ—riiüíhiié.
áümménám aazíawmü min? 3 bázarrság jeizése
ma:—$$$ kagmk Wim, % Egynéé több Absziraki B nmmáfig ákat—been s a nagyfüku
ki

ama-mmm Malik gíma

;
nyaagiaíamágm fágyeámazíeá

13
"7."I" 'P'F'P'P'I'W'FF F'!-'P'F'F'F'F'F'F"F'P'F'PFF'FPF'P'F'P', MPE—' WM?
L'
L',
C.

Éüeiámaxég
E

) !

% É-wáumánug és $Z£3€§á§§$ %;aáááímámágra ambafá dmágmk ÉHÉHÉÉ

w
ki

érűekáöáéwü mai a máá Mahadgágu ési—; ünéígmemi Égényéwá,

** Á; Év? vááaszük magjsienésg a gremjezskmm; fmíyamaá mém—ámáwa'a ami

!

akámgak %% B vámüüknáí, Mig—ÉS mm %% váÉagxá kammk, annálé

nagyübá; a vagószínügégé, hagy vaiáüag'a mggéíinmíw ;; ,gíaiamáimáíááá
!

%myamaá a magzat és; igazzá garübüémáé megi'ááégnnakg

; A rr'gagaáaí'tásában haáíémny, megéíiű viv—nek a msg—ek több .M—

!

váiaszt adtak, mint a kemény, agrevszívabb vagz—nnek

V
A méiyiéiektani eiemzés szerint az: M—vváiasz pmjekciók többnyire a
l

:rw-szzsf—güéggguram? nem Muaé V.SZ. éíatheiyzetéveí ögszefüggésben áiinakr az esaiek

háromnegyedében a vsz, vágyait, éieíheíyzetét fejezik ki, maradék;
részében alienazmosátásban áévö emberekkei kapcs—Glatosak.
1

Érmáüs itúizásba vitt vagy csökkent/" vászanyuüás emberi döigakban, péádáuát

kötődés, másak. iráí'úi köteiezetiségek, stb.
!

§ 53- § "amvámy §§§§a§§á§agg Az ambefhez vaáé ví§mnyüi᧠ambivagans emberhez hasoníö, de az emberé
( . . , ,
_ —. -; u. 4—4 po w,
fiju/7.3 n,],
ia'iéggáőá mégis megfeszmtt tariaíamx
Lakááigan a—r'iMr—b tartamra nwfaiúgzerű éráeámezesére ráákán kerüí 5503
§!"
!

Há meEíeü infaniíiig, gzsmngásas gáüükaá ÉÉÉÉZ

ÉF- váiagsza agyütí faiáüigmhaiaüam éweáüs vágyakra maL Pá,-.
,,Vágtaáö kama;
Ll'

Lakáüwn % mmaÉÓR—ém is % gáüás iaiezága ?máaküm mgrasgzív ém

áüagümak §e§e§het meg,
ll'

;? Feíszó§§ió gfeHag gzes'ánt kagasaáéáásá és; önigmamté gáüásg 33352

( "Mam; amáwá Éswímamk %ms'gmmwz $ZÖCÉaÖÉÉÉÉá$ 3933;
, s- ; $$$) Kkt—35.33! akar a ÉRÉÉE "6533!
": T'?
;; Ha a kíánákai kérdéa ÉráeEmi maháémáréí gram? a gizai—§ Md a dabáüáása
meáiaü szó?,
LI

' ,: gy.
§ ;;um m mm , ,
a gamma, , . :.
müamná ,.
a 5? M : Muti aránypár
—. :; r m;. —-'——.— fiu m.:v 1 f ( (N*—ac— *
?;X £3£A,ÚÉ5§3§:ɧWÉ Pif—$$$ §; $$$, aDáÉS'X
J'

; " 12i sem.

ki'

:; ; ";; aga—3333 ama? ??"ESLÉEÚÖOÉÉ, ásra

:; Ám; ?: Éá'éS'áÉWSSiá—ÉÉÉ, ágika") * ?; ív?
, A, %Mícgztw feámmíáw az
u,;gzkégsba Éíü'í'ÚÉí Résazíetezég
LI

VW ,; a mi a; KK
x:.tkí ami H.")cxmíní; ;.
WM d (ki a" f w—
—: :),afZÉÉsÉH'EáaZÉÉí ' 9 *
pmáíaaasv :,"s .,.. ;... ,, 4
rfíahzítgzZL-nfiéa .
aí.;§._§fr;a.,3í.. Gyakran féieímat impiikáEé i mért csankításgai társaim! és bázaw
Liu"

asszacEációkkai gzínezeti váiasx. Az akut féieiem kempenzáciöjakém

jeientkezik, meiy !egiöbbször agresszicüban, gyermeki báíátástaiaz'aságban 93
kíméiatienségben muiatküzhai meg.
* Gyerekeknéi jeiiemzöf ritka váiaszn
Mutatúszerűen érteEmexzük,
A sztemütipáát —— wiki éEet merevségét, gmnüaiamk agysmmmúságátg a
ki

iaaümgm maáégáaé reakciók münü'iéniájáá - masíaüa a vüseEkadé—sben és a kéwzeáémmé'ágbam

$$$? nézíkáü ia Megrögzüü szakáSGE—(ban geieník meg.
§ m..
mmmhmbubu—

§ ; ,. mém az. eieíánii. a Ez a leggyakeribb tartaimi kör;

* Mutatóként csak akkor édeímezhgtö, ha ez a megközeiítöen Eegnagyobb
; :;L: ama?" ésaz a **kámmm'í taüaámi kör a Ésa-ben;, Egyébként mint mutam nem éráehnsezhetö és a
Siterec'típáa Éendenciáját más tartaáomban, a !egnagyobban keii keresni.
* eísáiaíí'égwák (tarkán? gráf? $$$.)
.? mm f*xfíyáh imítajáögíaé
x

A Td haÉmüzédás regresszív váwEkeds—ás? jaiez a íaigzóüaó iaiiegnek

megfamő heiyzetüenn
* Lükááisan és mutatósmrűen ÉS éüaümezaük ("E"%, "É" i "m,
ágán? az; max; mág mm mganü'áía,
N km;—3535; www; vagy mamám %%

M: áiííí-EÉÉ www rá;-MW "% Sam

" n 5933 M %swwwérw a ?355'3f_taf's_te§a§aai
§§;§$§z§€§a§£§§$, mim k.iáífjrüífgm ífűakíjíö 5, u. __)

a, urak
ki:). (JUN-

Myth izma; magma müí'wmmmka mamfigwák * ÉEőfümmaM naiv héedümekm utak fekáwgümü ammngá$t Miaz-, ki;
* Lakálisan émaEmezzük, mint a szgmngágüg É'séíadaámak iaEzőgíátJ

_ f,; "a ._._

NK
Rég—ii";
.' : . ,—
,. ,,Kacsamixon
ln- L—
"l'—"
l.-
 ismslzuop §$§ö§é$ ÉYÉÉÉWÉÉÉÉÉÉ

Szörny A vwmman §é§$§m§§w gmbm'í figma A féEeBem kivaíüésa, az. éÉményfaidmgmágá a vagzéiy pmÉekcáá §€§§amzá
sammmá: a van vagy kgnkréáam kimümüa, a V. tábiánf a V.SZ reáiás haiyzetre, a vaíófságüs kö siíén'gaímyfekfe'a vam; fá.
vagggy 353033? me§§§§§ze§ái§§é$§ 3.833? amé ra §á§e§mé§
kÖxgammimdággam kímwáii a fémmümg
wömyemg kémaáéán
Legáööbazöf ;; W., kiabázáza'a §£E§§L§§u§í , M * ; § ,. s * ?m
ÉV'ÉZHÉÁÉÉ, ,,í/í'íí'É-xa
,, ,.) ( L,; grew; :: _. . ,. ; .. ,]. *
5.4(NHI3/fmí-fgá x,).viÁJíIYÉV. %xífauwíífíjíg .
v

Anat Ámawm'áa; máaax 1. Lükáiissan érmhnexve: En'aeüégüncia kümgáüxuaz 11.52 rni:

í

ianúsküdó váiaszá akar adni. SBÉÉÉ éüeEmé szánüéíe, műveűcágáre Vüííí-ÉÉÉEÚSC

Émbw vagy ááíat %s%s—Rá amwaí, mümgaí önértékeiési pmbééma racáünaáizááásái %amgáa ?"
awa'wmmáaa
* Same markas f§í§§á$§§§§wub§n 243 Ami—gi ib- ?... Muáatöaxefű értaEmezéí—ahen: sajái'í tástwá vak"; mm€§32€§§§€ü$ §a§g§a§§awáa ;
13396; PéEdáuÉ a sah eívakarása. Admáeszcemiáí'a _áeáíemzzö.

3. Tasü gyanasmk Szamngáwg aüúázáwl Ana—ai §í£i %— ?öáái'aáá: %% ,, §

mutam 12 % föéöü; van: naa'mszükus, hépechgndréáiés íüiyamma xxx; (w, %—
s ,; áfa/M;:
*. ff., Ua'iníxü'
%. ff
%, Fokczaü betegség§udat mim a betegaég nyújmtta naí'cászükug öröm—a.
a ,): rút,—. .,,v— ,.,,_, "k'aw *'
fm, Am; úgy §)! vas; %% ya,/5305. '3 "
4. Főként szskvenciáüs érteimazé$mn5 ütközések és paradüx smwrw !
meüeü a szexuáíis áüéteit mária—agajük. Gyerekak és; ianumüaü §e3§s§á§§§§a§á §; i
--' f)," ; §./._ V.: ,1 ., . ,._ . ' ),._ ._ .,. ",";3 ,.1' ;,;_r: A'
35- ).7..;3t::*;§;í,(:í3 fal—'tfzngfc 3! Six-Ész ; ; uiíí; . 53??? váÉaszaí gyakmn a tudamsan iegsáwatíz $zaxu᧧$ ?ggzüi'íiaégm éaáaék,

%Ha az Ami a ieggyaküübh tartaiüm: szmreüíiép sabion í'endaxeí,

aiacsanyabb számú, mm a "??/5, %% §ö§ö§§ %% szieraüüpáa jam: éííl§?f€;a—n᧠a
kéapzaiáramiáwan Záriaí Éépeü föE, a likv. nem éneá'mazhgáö A vsz. Öí'imagáííi §
vonaíküzá sz§erea§§p§ákba vaiússágmi vakít? eíszége§e§űdése ímküw'tt: sabímük §
rácsára és az ÉHÉS szubjekiéviíáfs rácsása szm'ui É

§Egé§zságügy§ áüígmák jkv.—-ben Szakmai anyag mamád—égig 96 32? fi-

Anat náíuk is baszűküiést, rassz alkaimazküdásueéez.
Rtg RűMgm's www wámászf, Angi: váiagz ÉÉSÉÉ §e§ew§ésém§€7 ax: m kgmpáaxugnak §e§e§ meeg_ í
* Ha a vsz. pemown meze—ggg § ááá) Mm; maiyák u.-

gxeá'vnek a rönágga'mém smíékazáeáá ói a Mi, Ézekvanüíáíiwn éüaimexzük: feküzoü szarmgássai iemeá'í fTaáííaveéígágé és;
akkar Rágg Áüa'í, éítelmi pmbiéma érzége.
$$$-ááá"7 .
rím iágfííy'fzíaűfi? 5-2 m;: fa./..azazraxjsfxyam;
"i'" x,.í, .,.f, '. í.- v,f/,m *. !? . ' "_ 'i?!

Vér Mmi'áan méga? amwyámn már aagáífümíuk Erős énáüíaü; agresszív és; §é§a§m§ tarmámakm ami
mmm-á méÉküE mm? nagy a $n Mágia-ian gyám"; ;? gzex iaüaiümmw pámsuívav mr ' ' ' '
mum adta § hagy mág—§ %armíümmaé gzexuaáítástéá mié véwzaúadág jei-%%, madar á az. mm a mami %
párüsímtmaa kapcsmaman. Ennek íünate gyakran a H'iáíSÉk Wmü'iiai vag-ö JFZ—Öui
* fix vár váiaszskm—m §é3§§§ö§3bször mm r Sémmngásüs gagyekkeh Ha vagy üeüaká makaúeákkm gggwmdsw
i'aítaírm ;"535 smmpeg, fanáázáák áÉÉéÉeáém günűmhatünk: agrasz'szíűíöá wa §é§e§em
Páíáa: fantáziákban,
%. %; %% fí'íífííífáí fs— CsanküásmE ágyút? Vég" Vá§a$z: sajáá agresgzámáé vaéö §s§§e§§am
Eiííi. §??? varga m
Szex A mamám mmm—s káfaíawümw gawmk mage
%% váéasz áüag hmszú gkvuubamz
m: iaafmÉmi img; M$: §, amit szex fmszis'áüéé
* A WÉHSÉmáC—ÉÓ iátxeex % VSE-(ÉL Z., sajámg nemí preferensíag inna? a §e$zü§§$égn
% A míafáesgza—Ek (Szex és Ana'É) $$$), ?? Gráiís reakcéóvaü: oraiátás hangsúiy,
* Ézemek §§3§Ö§§íí§§ 83 ásammí magán zómákm P;— A tefgümvai: poiimümára,
ÉSí maiábámbú amég, azümbok, sm ? %, BRG mÉEiett: mániás fantáziákra mainak.
?áíijíat fiát;/'mi MMM %m! dián 3. Tünetkémőűésben beteggégiud'aüm jam pmensáas és argagzákug
zavarük
és %üűnően sak % bázarr %% vá§a§z $sx§$hü§§§£usa Éxkámüfén
beiegeknék szokaüan vágyképEet, gondüiküdás megszááíeiisága.
§; Gwamk, pazichüüégumk esetébw nam éneámezhatá
§i www Áwáwmí * Éí'dgküőáéssh ambíaááis a gmméáy munkájáhm: %% adafümmwáá
Tárgy vág-333 geizin
% Úpümáüs száma: sine mama feinöti jkvxban: §2—"3 § %
Ngm kaggák: hiánáaúveíaz, SKÚÉHTBXF ruhadaramk'. % Muáatémerű émeímezégéüan fégyeigmbe kai! venni az; ÉVE _ arámi—amig
KWÉMÉ: A §á§á§§au§ö "% 33; mm míndw Számát is.
gááák'ááx'gyú 63 Kevés NE? magas; Gb; % "% az emberekáöé vaéó effürduiág jéggéa Égheí'?
?áeííia: * Lényegag, hagy a jkvmban vanna %amz m váEasz,
§! § . " ifju ) És? %% : § ff . ? Magas Gb; % és iegaEább egy 8380 váíagz a megaéapazüü ambíaúafb—á'
v; (/ ő-
M. §, %; az?"—,',
Huíá.,! ;: jeázi.
§? Kevés übj? meiieü a Bsec a tödetés igék—§, a megaiapszaüan ambácági: :;
)? Legkedvezőbb kúnsígüácáó: Gb; "5245 %, iegaáább § Bates, ággaiábn
B, 15 % M (kevés Mci—yei)?

15
P-l-'r-r-F-P-HHP-F-rIP-P-P-HP-wrurnr— w w fv' M' §
L';
L—
!

Ém§§m$xé$
ki,

Kemsá, aEméwüÉíé; íníaíiükáuáüg váiaszügma

Lie— Ha agy váíagzban übj és Mai §$ van; 93 Entgiáakmááíg eáaümáüáóra
ami, Á Ma? váiasmk Égy régxét 33 5 ügzmgaban Eüanvag és jaáöiáük
?;

iv A Éáfgyhüz nam köüöitg fürmátáam Mat vámüük; m,: umánü'sa vagímí

ienne**gye§maküeü kivánmásságm, üáffemnüéááatáan énmníiüs'g
LP!

$a$m§é§§§m mm
* i,,üixíáüs érte-*;Emezggben és SZÉERVEÉEÉCÉÉÉDÉE§? pij—műv wagy.
L!

Nasztaigákug tárgyi érdekiődégt ÉÉÉÉZ,

L!

Az ami) ! autóaákatrész __ váiaíamk agszociaiiv köre: autünómia igényt; a

táv05$ág Eegyőzéséáy a gzeméiyiség haáóemgének a kitwjeaxiégét jea—zik
* BÉZÉün$ágDÉ igényáö; ggyben a háttérben húzódé b§29ny§aian haEyzei
LI

áttéteies kéfag'ezéw,
' ;;1 Ságííé'ÉGÉí amthéíxfekiufának * Gyerekeknéí gyakori válasz.
'

A vá§a$zban kifejezésre jam wigesítmény meiáett a kisérű íaüaimakat íg

értaimezzük:
hl'

;; Archéí, Éasrüm együt — atíhonnaí sszembeni bűníudatai feiez ki.

; Amhit éÉ ügfm' együü (,,Rcmcs ház,") Szorongást jeiez ag otthonnak és
LF)

azzaÉ a szgméáéygi kapcsoiaában, akiiöi a szemééy Eegénkább reméi

bizáünságoá.
más.

A kégzaíáramíágban a tesi heiyatiesítöje,

L!

22. Mágik érteimezési támpm'si a feiisázmus, mely ugyancsak ggy mhávaE

;fz§;%§§§í§sa§§ §w§§é§§§3§§z ám gmíag %% az heiyetíesiái a tésiet, s ekben a heiyzetben az éivezetszemés
ll

3.513 §§te§§ m§3geí§§§amb %a $Z€mé§yt§3€ü. Szgméiyteianáég if: a pmstituciú prefereméájás'a 63

támpo ÉÉOÉ füg ?v'iíndkeüö a psszéchüg.)᧧á$ s,;aezméiyáségjegyre jfBElemzö.
* Rejtőzköáéy a feéeiösség eiői vaió eibújás, gy€ngeaég.. 2 m 3 ruha máz/332:
LP,

egmkvmmn mak EükáEisan éüÉEmazhe'áé; min? 3 rejtőzködési,

szeméiyíeiense'gi szindróma gek—3.
§!)

* Férfiaknái hümüszgxuáiis vanág ághgá a nöi mhadarabeki fökéa'at a

fehérnanü emháése, mágztáfákáim ágyat;—ikszaa'aek %s'wfe'erz mami. köüfsdégüke'i
EnnéE nagyabb $zámmn a gaszáchüpáiia aggyák mutatója.
L!

marc! Hál m Naía ggg, A.

; z'egiözgöűésá %xmáíómáha tanüzák. ARE mamat Eáá, az miszááfikáüa a küávüágüt hagy mánéá kavsmhheü magan maüamáa
3 a 335535, Áácámtt vááágban ék és magát is, áácázza.
L!

*éárwkáamíag a wkimiű pwíchüpátia iegye, § főként az; érzeími kamaktus héányám, áepwgmnaíáaáűóm mmm Má?
zu; §§ő€műu§á$a §§ érteímezhatö, mivsei réáka váiasz.
LF.

Aaam ; . Eíí, aagmmáwg'fg §á§§a 3.3 agéw ammg Mágüktm vágyteigegítő günáüiküdái—a és pszeudüáügézáié tendenaia,
* Főként gyermekeknéá jaiiemzö. Az én dEfferencáááaiianságáí jeízi 63
tn 323553 vá.—Max?; mer? az am mágikus gmdoikodásrói tanúsküdik,
LF.

a bisz; 933; a Man'; %aivágüü % Differenciáiaüanséga révén a wz.. saját szubjeküxnáí tearmésxeü erökén'i'
éii meg, vágyait és; gmndoiataét pedig vaüógágnaku
* Gyakran úgy éiá áá ami kívül, mássai töráégrat, méntf'ra sagát magávai esen
LP,

vaina meg.
%% %% áÉwahaw A V: sza a viiágm féáeimetesnek Eátja, fenyegetettség ééménye jut
* %a; ?íáüm vááam? mm": m: kifgjezésm, Az Nyár; váiasz féháás §üne§képződé$re utasa Főként Dd
lbU-U—lhhklklbhblbblhlhll

' % §§§"§'§y€§§'íü§á$ mája, vágaszban gyakmiu

wan; IH; % ff www A geEmazes áEarc a regtőzködést az önéwénywítés tendanaiágávai köti

I
!
§

, ,' *,-',y/—'4_
, , ,———_ ' , .;
,,
4 .
?
. . v:
.hu-14
,/ (..._
-. "Jr
: fc, ami,-,: .r
::
,;
,,...
,.
,,"
!(L'.,/$.,;"fvv;f I.u..
rá,/ív .
(—_(/k, x,y.
össxe, Megnövaii 33333; feEeEősségéá küisáségek segíwégévesg s
ugyanakkm rejtve maradni, feieiőtianüi birtükaáni a hataámat,
_nr-rr-nr-lt—ur-lrllplrirlrr

Táj ** ? "amim aűéwümk; ***-: Magány? aumemüka, námizmus, Az ember és a társadaiüm nélküíá világ, a
** '- .: még áááyníagmwamwk: XVH. sz. Gaia kéaiakuli': képze§k§n5sünk. TöbbféEí—a váümzatában amngs az
énewég: a szeméfy kevés érzeimeí §?d mármkra, Éöbbeá sajái magá-ara,
aggáííégégwöé wgy ÉÉÉÉÉÉÉÖÉ Áimak iaí'taimi vizsgáüata szerin? az áimak náéküié íájakréí vissxahúzááó;
§ §§§ a ;,maguknak vam"; táfsaságÉÓE óvaküdó emberek á§müdnakv
*a; Én; aa ásááíáémw méÉyaégámn Váimza'áai:
güzüx%§3§3§§§§§f§§gaggaáfa §á§§§§§§ü2§§§ §í§§§§é§30 %i Persspeküvíkuss tá]? Namisztikus áh'mdozásokban meggnyilvánuiü, éíénk
.A ., ,x ; mg,: [(?/(5, , 'i'?
/ Vi 'az! Az,-fu! § .)? érzeimá éiet; a kötödésá vágynak. megvan a Paöfüka, de a szaméiy i'§árcézn'§i.§sa
' Way ?r;w3f3 Mm; mi;
c,; §";
?,:
; miatt nem iud elég jtó-E kapcsaiódni. 53 313433 "?
Magasbéá -- mpüÉögépe'öi, hegyi'őE, magas;; égüimbáií m— áámü ááá Áki éáygn
v
sa.- Maaágeamafmímü
IX -' -- ; fu: 34" m -."
káíimgmm'é: másak. ;, M$ váiasszt ad, mi? az önértékeiés közpm'até pr'übién'ia ÉS Mig-w $$$. ?víagassr'öá ááíga a
ma,—..,
aíam§? _,._4. _; váEágot, mert í'öiöüe van.
Térképmszerűen Eáioü táj? ! Mező, erdőség, gib. Az aiacsmy höfükú', kéégeii
na.;
:.)
énesség reakciója.
;", r;
— 3§8m£3í mara; meg "? m:?
'*"J e
Táj, iös'ténéssei A nárcizmus eiaboráit tendgnciájái feajezi ki: a
- E
eat wwíúk m. 3712? szabadságvágyat, a nehezen betörhetö ember meneküfésá ígényét, ami a
-
;, .,.x ,;1 .,ér. " 'f,w
gyun áa§ggcz§3§§§ mm aki?
w , Ha
függgíienség igényébői fakad. Pfífíeziía; %, ?; %; %MM v'fz'ffáá—erfm magma
_; fuz; :. §
32: _, ; ?. É §€33e3§ ÉS kiíggszük. - f(Á' í/iű. ; f'):
' lazán/UJ gizi/s ".;
DL! Uff fiáé—31,
 llLOsziop 35§§á7§§á§§§ Éűámaxég

Mmmm ; %övény váíasz ); A nőé és az; infantááis közös ianáemáája jaaa—ük mag be.—mm; egy
Pf!
%rőc—zebb másikra 'Éámaszkwná, kávüá kemaná védeémet amdezz-záf—gá, dus?
Virágak, ma, náváwyw? vaÉamém a; nöwémyé ágánymm,
magam;; áawáaámá 3339
Aki sak ??E—váÉaázá mi az, axávwan áakánü z'nagáa gyengéiwkg

V
%m %; magam uiaáág Éüráánik fára vagy áíűüzaÉs—aakg myamxak ami Je Eaí'sgi Eégméf'í
hakwwa a "$$$ %máásam a M$ gaáeá Ea;
aékaímamuk ; A növény ÉÉÉEÚÉÉÉÉÉV fünaíans hgáyhaz kaí'fsmá'ág gmaámmk; vérágm *;
mm a nőíeggég jeákégüe geéamkazák,
üres; Máá; magát;? midi: mm WE? hanem Tá;

* Gyerekeknéí, leginkább ses'düáö §ánygkn᧠gyakará mainaáxía.

? Szakve—ncéa érteimazésben: vérag—va'iiasgmk a garasa/Mamma? Ézz'slmwfra

ái'eákban a pagzszivüásnak az igényű igézék.

'rsínoáz. f'

Agztr ; Caíáíagágmii Ééáafmgégak, égi mechanékaá Az áimadazás img, áaüzég hagy % minágnnam éket 573355 ay; áímmfmzágmk Mm
"gin? ;; Nr. fáimf/ határvünai könnyen %Bmasódék a sxeméiy magy kémeíati kammmméám
;— ?mméamii geáamégw M$); JV képes—
f " ; GyamkgknéE és: az ábrándüzás kümpenzáió haiásáí geié.
; ádáíáfááaé ááányáaxéki %% ! 33 ; A ;; vááasz, akárhol is fm'du! 554453, az ármáüs köáááéüi vágya—ga? ?;
magma Szükgégméi, a ,ymaáeg" kw93é3éi §$j§££§ ki,
zim. _ W ; Á szemgéggeí összafüggá bárméiyan ÉÉÉMÉÉ kífegezá Éaüaímw mm
Sagmm sík-ááá $$$;

Á kémmámmmgmm magéaáamák ügy vaüági árangzmmienááüg kataegáíáágáásan íiéá,

a Mam-még; %aáegméágát %fá'amikáíó maÉMW—as ; %mmékáüa a bűn ?mgaEmáÉ ia amaáynek érmímé ínagfaágáájíe a
%%;m néékááí $$$? %gggf méáymf'g vaüáam ááíÉMuáat, HaSm'sáEga a hím '?ügaámáá Önmaga $$$ méga
vanaámzik; és; míáyüm kümmxmgmn fmdaii magítéiéséban, és nam MÉÉ'ÉÉGS a maga-%%? bünmáaüéá
Máig,
** Éyakfan kék-§ mmémm Máá §§§§ÉH§3 A Sacrum tartaímak az áiomképek n'iinitájára ÉÖE'ÉHÉK áétre, eáhág'á'mü
; 7733359'3535c3f1c'?H' Archi? Ézacrum %fsgzüítségak kerüEő úmn, kampmmisgzumas képződményi hazának iétg'a;
függ" Sacmm W? ameiy végagamai ax amieií fügzüiiségm, A gzaméw eiégmaüam
ömmagávaé, E'üsgznak, héüáanak ásáániásvsimk %% magáán
ɧɧíífk ,f,?íí.ízrf;f'f'£jfiz;í, , ,: .../(M.J.f, . .. 1,
" m:
vagy vaéiasa m .A a _.- — ): m .
wmikuzasu ; ' )
A_JSGEÖKVÉS (.,—fr:, m 45; nun/ju;—
,,usmc;.4fm ; ; Muáaíówerüan mmm éűaímezhműí da %m agy ÉkvaímH 233 §á££§üí$§
, ; ,,._c,.,_ .., ,. , , . . ;.r (., , . .!,, 4 —. ;. . [_
,.7
Mr.:zííviaüwz, 533513 :, Sír-r'. 25 5.135. m,? fürdw aki, 532 önbümeiésag haiterü kmwaméús—g táéíínaeákémőüéwg UJ
a psgichüfiáküs kan,?iéktus iesté kéfefazéséra
; Lükáiásg éüeémezégbgn a vágyamüz fűzöáá'á bűmáuüawa §ÖHÖÖÉÉ'33ÉHÉÉ9;,:
§; hmmüamíikus fasgüáwégü

Felhő Ha gáőfümw a kémeiámmáásmm küiáw Két, egymágí—aaé öasmfüggö j§§€ü€é§€í ai sagxazsmngást's és: WÉamÉafwíi—i 52314?
%%k aífejáése,
Ááiandó ÉÉHÉY'ÉÉÉSYH kész'áeíő, arázs én maüeiá SZÓL
; MÉM muiaáó (3—4 Feíhő vááam'; % Szamngásf: ÉS a fia?;héáí m
beiáleszkedést jeizi.
; Főként szekvencia émeimazésben éüékasíthaíö: az máma mwímzs
válaszok utainak arra, nagy a gzenfaéiy mi?: mi? %%, máá—tí? ?SZÚEÚíEg.
Füst Riikán málémíduíá mamám! Rüwn káááukx Smmngás és küzdeiem a smmngm %m; kümmy mháriáá m'űwgy de?
eíabürácié néEküL
* Csak Eakáiisan éüaámgzhaáá,
Hggy Kfáiámmaz wagymémáü, maaa—333; Éwmémaáá Már 2-3 Eigner; váíasz áá a bézmnság hiáüyámakg az mümn aiégiüámmégmwgá
M;:máümény, émésére % beíüeszkgdéü zavarra kövaikgzíeáhaiüs'akm
A ;w viszem ?á; §§if3€t m;"); ? Gyerek-vágsz. A gyermekség egzisztancááüs szgmngásái faágzi se: ,,A
Jeíáégzeigsw gyarak-vááasz. hegy nagy, én kicsi vagyak"; "A viiág ijeszió és; én Ari vagyak smigáiíaívaf
9 Óvadáskm'ban, a gyarekek í%2%—ánᣠáöbbször fürduá eéő egy ám.—ben,
késöbb csupán 7-409/áwuknái.
FanteaS az V. ÉébÉa:
* Ha ez maga (mínusz megaüdás), akkar a vakíafsághüz ?apadö féieán'ae'akw
göndüEhatunk.
% Ha gó, akkar az kifejeze'í'ien a heEyzmé báwnytaianság jaaa—ae.
Hagy váíasz SEÉaaammámáhan és elöferdui, ez azi jeiemá: hagy a viseEka—déaüeíe,
óvodás karban az o'ühünra vmnatkozó nagyüakú bizmnytaiansági fegzüüség pw
szerepet játszik; 8 éven feáüi csak debiáiseka'aéE fürdui eiö.
Szikla Ha a VW? kámgndga a mm küíön %%e A küáviiágra ve'áíteát vwzéáwéEmény.
Gyerek váíassa csak iokáiisan, vagy szakvencéáüan éríem'aazhetö
Feínőtt karban is a gyarmakkmra utaió fegzíééáség kifegazűga, A w; " í "
vagyak" élmény has—en??? a "kiss-í vagy *k amcma de van bézúnyüg *aíM
szme %%

17
 1
W %a

L'
, "F
L',
F'FlFFPIPlrlPlF—igrw
LS

Éráeümeeee
?,

%egy szenvedeáy; émiuEeáá mbeanekenyeeg;

máma
Ézecüeeáíiááe; e közöeeegéü veiá eeeiekvee
Mage—ege e tuáagdeeeágekeek a emmegáe, emi'í ezzeá
?.

magyeíezhemnk; hegy a szemeíy %% e eegát Émieie'áeüeí;

Sámeiemeáfiai vézegegeáek szerim 33 % ezeeááiáe pezéeáegú eeeperíeen júveá
P)

aem a ?űx — wie—§? mini e MMA/' szecíaabiiáieeaj; (_zeepef'i'ben A a!

eneíegáejeben eze-"fmfefíeíy es ezubiimáeáó, im'iuie'íek ááree-deímeeedeezza ven
egyém. Ezeknek az. eneiegéee összefüggeeeknek e wegen é—HDEMAJWJJI "§
L!

Tűz ;; vááeszek, .,.

A %eáeükee eeeáegéehen e hímes e íúzben ,,megiáeziuí"_, e fáiííüíwedéiyük
LI'

ká'íánemuinak, Estenive válnak 6 szubiémáiednek.

Betegekneí eíöferdui szerongáees neurózéenái, dyspneee ái'inetekneE
(nehezáegzes), ee epéiepsziáeeknáE; Ez uíebbi csepeg—tban az mduieü
a'obbenekenyeeg es a tűzhöz veió váezeny összefüggését Szendi gyakran
LI

kiemeíte.
**J E 2. Több eákkben eriemezését ez eikeheiizmuseek garázüáíkedáeeaig
D'

f*mn vágj; mya fe; fengef; feEeEőÉáeneeggeE, peziehepáiiávaá hezzák összefüggeehe;

Mefe's ea wetráüe tünetkepződée feneEán heiad,
;:._.W v ,; ,WNWP
-§ee§;e§e§e§§3ee Nem; we Ureireiiiáe:
D'

,— ae §"; e; § ee Ria—fi) w a § e vázeieshez kepeseíóde infantilis vegyek, feszügieegek, femezáák,

'eeiieges geíekels; gyűj'áfá fegeíme,

§
L. §
PIPIFIFI

Ureáfáiie karakter áipue jeíiemzáge:

% e heíyeg kémerüíee ürömeí'e rrwiniegíödeü könnyelműség, ez. enie-kek
!

eádebáee, %Zf5£"f3——8 Ezek a iíuiejdoneegek nagyjából

L!

eu %% ete; exe neme kinmmíve, beéiáeszkednek e pszichepeüe kepbe és

Muáetekem eiieímezeü Vézzvámezek: %% Víz váEesz egy jkvaben: ua'etráüe
L.;

kerekíwkémááée,
o NőkneE embieió; gyakori frigiditás, káéteráéie mgzödeeeeí;
o Feűáakná! ez elemez-evés ánerciáje: idösebb nőkhöz veEC— köígödee, idösebb
D;

feáeseg, ez elei'x/ezetes Erenyiieee nőkre íeüezák;

o Méndket nen'meí ez eivezökepesseg infamiiés ieÉE-ege: böremüke hengsa'géye
J!)

e genéteiáseei szemben, Beieiiiék ez eákeheiézmue —— garázdaság ——

P'P'F'F'F'HF'

Czeevafgás áréásza; mm az uretreüiiás peteiógáei Eeegezáse,

Lekáéíe erteémezeeeee
Ul

es e könnyeíműseg,
§ ez ambíció,
% ez ií'afenüiie erotika tuiejdenságwegyáísátesere kövmkeüemeü.;ma. e
Ul

feíezóié'íe geüegnek megfeieiöen.

"., ;? kemem eeeáee e§§§e§meee§§ geá; Kuíturáüean geiiemző veí'báiáe ferduEet e jegwhé—hideg aeeáágáái az
emékeüeneéggei, e Reese—giai képÉeEeneegeveL ez aEeeeeny EndUEetá
Ul

höfekkaá ezeneeítaeé,
,,Jeges a szíve.; Megfegyek a férjemjelenleteben.
Ul

29 Egy jkv-ber; egyí'aei több Jeg váieez—í e höfek-kenfükmsra uíei,

? A ezeméiynek probiemát jeíem, hegy nem 'áud eáegge köíödná.
; Gyakran egyazon jkv.-ben Tűz-, Xf'ígi—s Jeg veáeexekei ie íeiáázmk. ici—íz
Ui

keraktemeumtékus szemeEyekre jelíemzö, ekék medemseeggaá

meetea'keiíeeggei próbáEják rejtegetni índweteiket
Ul;

A V . §áb§áre edeti Jeg váiasz

m

* Nőkneir fz'igáditáemszindremára utai,

§ Feífieknái, mint az eieceeny hőfok jeEe; az impotencia egyék; összeievöjíe
%ehet
Ul
!!!—l

!
N'

Heves EnduEeieket fegez kí; me!yekke§ ezemben e ezeméEy teheteáíennek

("É
T)

em magát,
U!

_ ,.—. _a,- _;x

5." ,.xlyi—K)" ,., ,a,; .,._., l,.if;
:. ._..15 ,. .,. :!, a,,:g,;
( ,". .,. ,v., (..,
! 4.1— !
;;_,..l; ( .! -.
H.? i.,-' ku; ; í 2.4" 1.3 .— * Mint e. rebbenekonyság jeie, föként ezekveneéáben erteEmezhetö.
"rrr'r'r'r'r'r'r'r'rr'

' ' exereeeí. § Az eiehefáeióe kuáameeí együtt járás rebeanekenyeág e munkaheüyé

kenfiiktueek medeiije
u.

?" ' : ', , . / ! .v- — 93/- 4—3?- Ipl'. — - Ha'-,— n ,, a; áru/l'; , Vim xiv, vá.!
t/v f'z , 1 '
"3 §".?!tiz-f.,,áfz, ÉÁ. §, :? ,,Éxít'ff tubi/(ff ?!:Ézií, ; ' (,; hig/zu. (:%pn'fn
* )/'v. "f' ' !;J'v *- *; '_,— "'" 3r'u3 ? ". r- ' '7 );*" .4
fizum "-/c:;áf;í:cz§s'*z; ágai/035523? 212, f:) át;? —
f ' , '/ * :
f*3w3;4-f ',"l'f§ ? ;
-'4,r:;.—"-.5';_rc-. -, §: -'
;-..'--$/-.; ../'4r.-'x24 kg.—K/ . ,
4 - u -/ r
'

?
Ul

í 3" Mi áísua.aác.%,a,í:_ iuczf'" ,.

§ §; ? §! ,. ,; )R,. " §Kígín'"
. %
.Áf.

Terkep
Ft,—%.
fh -.

Neee aÉÉMÉMÉí * A kudarc, es kemp meséi) kenfükmeát §e§ezá ki, Az: Nyers ezemeiyt
4.1,"

m
§,,

)
Ul

az Rémemige a "mm;? eget

.. P"?
gyakran kedea'eek emg, meáyeket ágyekszik kemeenzemi; Köaeü
§

5. i.e

§? m § wwáfww ezem§e§e§eeee nekem e ea váÉeeznek,

* Az eiceó megeídáeek közé %ertexó vááaexüpue. A ezemeáy müvek
U!

Mg"? mm eem ieráeí mega váiaez Hátezaáát keEtene; de csak mináeme ráiáíeezkedö; eaeáenee;
r.. § ("3 .. .
geeeeparteuá váíeezm keeee,
; ..
r ,.
.; _,/,§
.:,_J, _,d. ;
'€,5'.1,4. fiává/f'
Un

§ Lekáüeen e beisö üresség efmeny'ere ee bázenytaíeneágre ma?,

? : mm, %? %ekeezeeme ambéeiövaá együü;
Un

atm—"emg; ekkef Fé"; ;; Musetekení' (3—4 terkep váiesz)t kiégett embicéözue emberek, kerüEik a
veezeíyt, ez ekedáíyekat;
U.

18
li.
[Auth
 7-1
F

EHDgziop gmm Éfágmméa

Geom %aümewm A ÉanuÉ't sabmnük visszajárám a képmiámmiágm,

%m hámm3€azü§§ kém mégymá, Ömxög? sm )? Smk Éükáüsan éráeémazhmű: z'ná'áveit, baszabáiyümü, (enyhe-án énfanáéüa
reakció, "jó iaí'iuió" attáiüd, sabímwssága a visaEkgdég indmíaüaíamujgáaaá
ígndenciájáa'a uiaá.
e Ritka, isküíág véséasz.
Om Úg'mmmáika: § wmüéá kémaw mmmüym Hagiik % hgáyzetak küigágéges maggmwégémf a áátsxamá Éémyag§3mk %?
mássága hangámy'i maga % váíwmaw Égi—***éáázíéaz: meg!
15;e a " : , ._. Ji _; ,,, az "FH/w ,
;.,—-*;§,,4;áat?- mm.—§ egg/' ííiífcfífÉ/ÉIÉÉÚMSH. , ;,mwfmn Ess-— Ha a gkvmben (hig-vé- váéawük fműuínak aéő! az. íér'a'a a www;
á', 'r'- ) "4" ur)- a. ( "
;áifxgugí MW, beáiiítottság kéegészííöjeu
:

;— Lakááia éüeámgzwban a küáasögégakm swkaí máá $$$ grmsggaéravm

simuáékfmyg gyakmn éűgakész § a'mmm mm %mwwüw
kanfEEE—dusmkms
dei Jaáaxwmü %%fagüü gesmmáégaü ggn, mém Az: még? ámeéáekáuáüsan %% müzgégáiham mámmigam
%% Hitük? Mámzzahkg küüvmgwm᧧$ *? FegyeEmezett anberek mamája, akiknek. azonban hmv: m JM
Wigmgmmükc máaíi szűk az érdekáödésá körük.
$$$/' ,a v., ; ; ..:H,
Fog/,Zy',
gű $$$
,
faja,-nunwa giai-ram.
));

Szív % Ritka iaréjaáom.

%

Akár kromatikus, akár akromaükus falára adja a vsz. ez? a VáÉE—ÉSZÉ, a

az

Festmény Á mazó % mm %gím nymk 'ÉÉRMÉÉ? mm

mwwámga a áaüa mi §e3§á§§é$§g aka? küziá faitszerűség éwénygsüi (FEF; HdF): az áháráía'aaban a iaüaégm Sgr—':ssüíáyeű; ggg
menni

vagy mm Mézga hagy máá mmm; indulas? és a hanguiat maradn Az; eihárííás a'nechanátmuga: awainagwh
ámeüekiuááis elszegényedés. ,
Éíeámáanííéáws tariaimatianátás mradwssia
%mpükáüa % emazúmmfunkssiát: az éigüehanííésnek az a Ézaíüíg'BC—L hagy ;
eiiávaiíága a immáá % íaríaiüm'íúé. MegÉeE'xí—gmsen aíacgfmy EEZÉE'EWIH'MÉMÚ 333 -
mágiábanázmusatzkai jeiez, mán? az, áméáaáó és; a geg—3356
A szakveméa érÉeEmazésbg—n Egán fünmgsak mm az erői—'s, aí'edn'aényea,
garámái'ív aháréiásmk [ig—gyei"
!iiusztráció Á vagy a ?Úímí'; vaáamüyw ámázü'éásnak Szekvaméaséüaimgxésben Éényege a jeáwaiékteáemííéa a bagateüázá'ááa
Éakég'mv mint %ihárítáa ;,Csak' iiíuszíráció."
A szaméáyiségkégmn a ÉÉHÉZEHüS-va aza éráékak agyfajia §§§§€§gii§á§áü§§€
*
"a .o". '.'_.*7*' ,. , ; W, .,a. 7.7.. ;: §, g., ,,9 s m' a:
' _f. x,).4,(,—.§—,_-,_m, ,..z _t
§ %?íígií ,. ? df;is:fíáiííyfc,—,pzf',ír.,£ g.,fg'ffíc/L/jgíaí, (
'.::€"/.'.*/f'
teába-.,,áf/iufíy a!, Egyik ásszeíwőga

Émimágnáíé$s5 iarmémaüanítágé iend§nséa

Émpükáéja § cenzúranmnkaiáíz az éiaüeéeníáégnük az a szempe; hagy
eiíávoÉíá'sa a fürmáí a íaá'áaáümíói. Megiehe'íösen aEaciaüny szie'wmaiú ÉÉÉ'EÉ'EHÉÓ m
mechanizmusokaí jeiez, mint az izoiácáö és a g'egrgsszáá.
Á szekwnaia éüáámazégben égen füníügak, mán? az. 95533, eíadg'nánygaa
pa'ámáiív eíhárítáwk jegyei.
Szobor Á %% a mm aigádwgmw %Zühüíkéüá %m %Ehár'ááágg a gyaranüéd kááéféü gaizá, Mmüanázmuga a fükümü
é$x§a§§x §§E§üté$aüáaz mEndgnmk van vaEamí mm vanmmgiamü giaágáiiwa %aá'ááá
* Ha eíaöááegmen emmá ááá, és a:: man miüáeü gyanús.; azért mamam keü, Mínűez gyámság—gyúr, köfüémé—gwáfs
$$$—zé Emzzá, 510933; nszabw" "ök/E Sammy magataná$§an nyíwámgi megn
Éíeüümnítág
Éieát§§enááé$-, Éariaímatíanááés anaemia;
imgáikáéja a aanzúmáunkúát az éíeüeienméanek as: a weféape am
eitávgmga a formái: 3 íaríaiemiái. Megkheíésen aiacamy sszámfgnaáág Mu; _!
meahanizmusakaijeEezí mim ax ázaiásáö és a segieaaau
A szekvemáa éüeámazésben Eger; fűmamk, mint azt erős., iif—dnmw—
primitív eühárításgk jagyeé.
Karikatúra A. %m a váiaazbm kéüagwégm Wüatga? hagy Lükáügan éüaámezhaíöy mint devaáváiág, mm az éámények áriák '
sa fat? % mü émaímezg kaükatúmx c3ökkenése,
Ez is eghárítáa a áevaiváiássaE csökkan a feszüííaégn
A szeméEyiségképben éüékhigítágt jaíem: frévaiéiáa: vaiamiiyez—tn régmemea
hasanióság aiapján a magasabb ériékeí: aáacgünyabb ér'iákkgi mm; e "ygásnEá-své.
Fráva! pi, az az; író, aki a a örög Süí'SWagédiáÉ Rrámékání'. kemíé Aun kaff— mi
aEapján, hegy abban ÉS nyomainak a gyáiküsa után,

ÉSeüeEanitéz—aa Éaráaímatianéiás Égndanüia,

Emgükáája a cenzúmufunkmét: az éEeüeia—enááésne " az a szempe, hogy
eiáávomsa a fiamat a taí'taáümiói. Megáehetösen aíassamy Száravmnaáa'j aiháríáátz —
mechanizmuwkatjeiez, mini az izeíácáó és % rege-333286.
A szekvenüia émeimezésben igan fünmsak, mint az erös, eredményasg
primitív eihárátámk jegyei.
Szcéna %aaéna __, JGÉÉRÉÉ * A áramaüzáiáys készgéga A szeméiy Giyan jaieneáakaí dGÉgÚZ ki
Kfátéáumaá: vááagszában, maywet nappaiá áimmdüzasai SOE'áH 530n2? Egán—;. Az áiyem
. a váéaisman 353233; szia—ne?; ez;:ierepéaá szemé-Hy képes arra, nagy akár a vaióságbaa dee még inkább Rajt-39333;
2. a szeméaáyeamí és az egyéb esaEe'amake/i; wie-35, kümpei'azácéűs heiyzeíekgt ieremmen.
háűér, íárgkyaáf íörí'énésg asaáekvás % Taatmiáíásü a. heü'yxeiek gxaábjekíév, emüsmnááé§ azínamíémk a
m; magia 538326; vísükeáési kiéiezettségét gamma.
3, a váíafsg sxövagezése a Szinpadéafsfság a * Fükwüü képmáeü kümpemáaáém vaáEamkf 5—3 ágy a hégzmméá
diamáíízáéáía í'eíé mmdáá, A mazgaímaaaág széndrómáhmz kömeáő,
geázökben is kifejgzégre _;m; az mamám?
mm;; mm csak a feímk szimmemkug
wíiábü fiai—(aa

19
 *" 'Hp— [!
L'.
L..

.7

Éymmaxéá';
(n' m' t.! un w; "u.-.
IPIFIFIPIPI

fv- Az máiig mahágág megnyíávánuüága a kémaiámmiágmn,

Serái'üöknéí és; feEnőiigknés: énümáüs szemmügény

§,
Vagy a vsz. egészen egyszműan égmen éhw a vámgááaá %%vémáakm.

%]
U)
N

Az irreaíétás bsáüméséá mamája a képmtámmgáS—sba.

%"
.,... ._.. - ., §"
Hűűű Égüüavárá$ban áss megnyáávánmkat.

%?
w; És.-%séanfgsr.
. - l'; :"x'ivi' *")
MÉHÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉpÉH a sxkimíűéaw. a vaiáságmé vam aéiáwiüsiwiágmía a §§$

Y
*a'f'
Áká Éöbü $z§mbú5um vááawt mi, az; %dáámn és; térmü fmaiazuá
áágáéküzááík. gyakmáaiá ÉFZÉkü máekkam.

"'-'/*x/;Ás-, f_ő'lyf'g ' ' Rf"

;- f ad:; : áfát;
,
Ezt/i,:-
LI ;
3 ő-W:

á bájtra M 3.931. %fááaüi, amaáj—g ámmáma Ambicíézus azeméiyre uiaí, aki küáönb akar Garan? a többáeknéé,
l—FH r'"!-'l"P'F'F'HHP'F'F'F'F'FF'
m Ll' w

* % §§"§§§§§§€3§É§é$ ígémya méíküá Egény'í tart a környemt tiszieíetére és magbecsmésém. jóSEahet gandüiatai
: — a áüíááai. gyakran üresgk.
..gggéfg üáy'ag'a %am. "á'wgy %
LFLFJ'WLFDJ

fa
*" ő.,
M
5 —.

.. ambar vagy Mm: waméráí %% Az önáüó 532333"; vááasg önmagában ága. a részmwzégkém feügümü Émm
ram? á'máííé váéammm. akár VáÉaSZ mak Müíáíóáíéfű§ü, 34 aiöfmdmáa %eíén ériaímazhgtö. ágkásámn
§. %% M$: Éwíaáümkém kééÉöífs %m.
A szamnak kéemaái %nápá van 33 áím§kban ég % haiáumnáüíákhaü.
Áimükban. mém % másé tiiaimi FÉHÖSZÉH a feieüea én kégvégeáöje Ésaiamk
mag éS a vágyak teígeseáéw feáé mm áEüm$zövé$á megááíáüa, a kümfmí
hangsúEyazásévaE más irányba termi
A ,,vááaió $zem" Régi kifejezöje a bűntudaá éáményéneá'á, áÉSais; a szemükkg
ánkább az eEEenséges iekiníeiek merednek ránk;. a bafááságosak más... amagídáaá.
mámikájukkaá együt gek-ennek. meg.
EP-

A Szemmvááasmk nagyrészt az énwfunkaüé töüénéwimk kivaíáíéwé:

§; Eegenyhébb fürmáiban szmziíivüágt
? önáiióan vagy haimozoüan pmjekciói és vunaiküziaiásí fiaimnak.
ih,

A Ézem a paranüéditás jeizéSG, egynkéá eiőfürdüiás esetén $$$ iükáüs

émeímezésben szenzitiviiás, hámmnáE több %ZGma-vámgz BakáÉEa—a
LP.

éáeámezésben vanaákazáatás.

Szenziáévütásan — ez. a Szem-válasz ÉOKáHS és Szekvencááiás értelmezésének

IF.

jeíemése —— az énnhangsúéyú, veszéiy—színezetű, Driemácáös reakcáát értjük,

* A szenzitív—"ember vigyáz áliásban áiE, mindenkor készenáéiben várja, hogy
veszéiy fenyegeti—e, séreáem éri—e.
LP

* Ennek az attátűdnek a felső feka a gyanakvás, aha! a készeniét

magfügaimazódik, tárgyhoz kapcsoEödák, és könnyen báiienhm áá
www-Usu—

P?V€o€§ sam—313303 %gyvmk
" Tör ém %%
isis img; iammwgz
,.,
"PrP'F'P'F'F'P'P'
vonaákoziatásba.
* A szenzáiéviiás tárgytaían gyanakvás. vcgnaákoztatáa A paranoiditás
szeméáyéségképa a szenzátivétág —— vanatküztaíág —— üádöztetés attitűdök
áétaE íogiaihaió Össze.
Agresgzív tartamra áüéteEes kifajwödésa szadamamshiszüku3
feaszüíwégm utaÉ.
;.1 .._ www ...,/. ,1,,,,,
ffííí/Éíif-Zíí—J'J
L,
._/ fáéazfíínáxiie Szekvemíáhan érteimezzük:
űepersmnaiizásíós tüneiképződég a Szaáéwükm %%züiiség

?
mháritásának következiébm.
VL
U
MüM—l!

20
 F

!!!.Oszlop áüáümg ÉríaEmmégg

Áwk a vámgmkg amaíyakban m,, ;űsfévz 19 AnaÉágúmn a ,,ÖÉ$£§§'ڣɧ magáé", ,,mmxsáma gááiiyaáíá ;
Sár
fut, atm/ággá %A; x% $3a§'$$%§,, Hpügswyáámn fgímng", Mfegexéggk arkömsé %ámzatű ;áüémégk,
agysmvw ü yan maganak, ami-333333 % ? A azeméiyá fanaikmzmtja a züüéa abban % kamgáriában Éáési ég azt; !
magyar kém$§k§nmmn a xüüéa % mm ehhez; tariüzó mháríámak megvannak bamm: nüám'nmaémiáí mi. Nem
gzémbwümaá Éghaimk, Mehet mama gégét magáé Éaftjaua giazkümak, vagy m§§'§ü$n§£§ maa?
hagy vágyódékmg a ssms'mym, vagy áazc'myüdík §á§$§
% Ézígmú behsö Cenzúm — ennek gamma—Vw umiguriga—zséában§ ;
egyben a nemeükus iüneákápzödéa EüM—,:íffa*x HJM
?? Lükáügan $$$ szekvengíáhan ZüÉÉÉ-SÉ ;);f'íZ'EÉEÉÉHÉHÉii Via '
neumükua §á§ne§képzűdégnek ésieEmezhe'ítgüía

Sárképes kifejezéseihez ké'iíéEf—ze kEinékaiEag regisgira§§§3§ó ;34 §

;;
áapad.
? a zü§§é$§ő§ vam? féÉÉÉgm és;
2: a züiiés vanzáwa
A 332433" váíasgük annak az ambwaienaíának a gm'sxmagáwg max-Emma..
Fé§e§am a mmwcgkáái a gzm'myáőh ami % smméiy §a§á§ gáüágiammgí .
vaié féíeimének a magáemEÖÉa A keüö gyakí'aí'z fürduá e§ö myüü Ham ; ;;
Síüméáfy'í'áéí, aaaiens médián? de a ,,gDGCE—EGÉWE iráni; magam" Mam !
nöknél esetian pr'üsii'íúcéás ábrándükban geíeníkgzék §
;!
l
'.

Szakadék Á Mi,-ai gmmáámw vagy Maműémá % Lakáüaam m§n§ veszéiyheiymi káve'íüésg érmémwhaw, mm a
? M
Hmm wa mamdük §§§§gyrű§ %% amíááésziu smrüngás k$m$§nzá§á§a._
* Éymmekáknéá akáuáineumiikug Éüneikégrazéáéma uáaL

Kő A vámmam ká kémia WWW? ággá—magáé? Az assmsiácáü'fk gzegéüységéra a gandümüáág küaüácéágám r:—

máwámy, ágába mamgmx áaeszáéküíiségéré ami a forma—adásé nehézség: a vsz.-mek van Easssz§::céáí7§ó§a az;
képhez, de 4309: nem maga.

Ha a 35527; 駧§m§ SEZÉH'ÉÉÉÉ vizsgáüuk

Ha a iümákégzódég háüwéi eáamexaük

Több Kö-váEaaz ürganikus ÉüHÉÉRÉpZÖÖÉS—sre, ffi; beim f§'£7§§Éɧ§§S$—S;íí§§'§í'í"Ó§'§"§É§§'€§.
az, alakitág f*aehézságére uiaii A szeméEyáségkép agmsxükug hmmm?
íampünüa.
Barlang A vámmmn Émiang gmwgmi Átiéiemwn %Haújáaáként; §e§ké$esgm ": anyamáh ámwemggggéegáww
éfáisEmezzük,
De sgekvenciáiis áűgimegéwéi Számüiní azzaá mi a: fu, §§§§3§§§$ɧ€£Eeí§ffs
szerepű jéiszik a nmüvációs rendszer kí'fepödésáben.
Szín A $$$ ma'mmmkém Mamwíu Taüaimaüamág és érzékietesség agyüüw eááíefműüása §a§§gmxí
Rabbanékgnyság beESÖ zár§at§a§, Szanzmiaiáim gzagényaa ammaááaáámg
§? Muáatószerűen az. epüeptmd szeméwek ("(abbanáküny
tudatkiürüiésére utal.
)? Lakáüs érieímezésbea erős zár§a§05 reakaiók a Éai'íaíafnak :
távm'tartása végett. ;
Amorf ?wwmiíam mm máaghatámmü %wmxam, §§ssz§mu§ác§ó§ §e§ez.
mágia mrmímaaa vámmg azf'míy mág ;— Aká Hyén váéasxt ami 33 vmáakéggmn mm maar nwmíamá számmá?
%aáámmüaéxh mgpwám mm gümmaáúx )? Az aÉammw wánvanam szeméwgk káwhbgégá érgéga az,
ka ígmemtaií, tudágátg 33§nv3na§á§ §§§3§ő§£ag k§$ahb$ég§ érzésa var-§?
" f :— ' !;
.u,,_,4§,,f,- , ;:
'm' _ '; .,__...._
'l-U'hw— , ';b ;
',(x'v.
/, f*"J ;; HF
; -,,. 4 ,
[c./71 .
;)? , '?'
igazga/Nade. ; Life, . í'zzáá/Hí , a.:zzáz. , :...i:§í:3fi.;;§ic.u ,
nur- x: az_ ;. ;:
ki"; if ftc—%f -.:',- §. " Xv-Hámm Ammf vááasz metán már az Egész: é§e§w3ze§ées§ gamma
tendenciákg'óE van szó
§; Lakáüsanéüeimezhetö.
Autisztékus tüngtképzödésná fürdui 3§öj amá f.,—'az m'ganákus §§§m§kégsxíádéaa
kapcsán aáak'í'íásá nehézség aiaku! ki.

21
 l-
L
P'P'F'F'P'P" "FW—
_—

iv VSZCD Vulger és Originális válaszok

L'L

OSZL OP1AGYAKORISÁG
L',

_ez—te" ralamennyit jelöljuk. Sine morbo felnött vizsgálati csoportban: V1 25 % V216—24% VB Bsz—15570
?;

'VÁLÁÉÉ JEL LOKALlZÁClÓ VÁLASZ JEL

IX. Tábla
L!)

l, [) Állatok vz
1, D Ember (szerű) VE
G
D Virág VB
mi mi ll' '

X. Tábla
D Soklábú állat Vt
3, D Állat v2
-r—ri—'l-'i-' l"'l'"l'""l'"r'l'l"."l"'l"l""l"'l"'l"'l'l'l"F'P'F'F'F'F"F'F

D Négylábú állat VB
Arc V3
ll, Tábla Virág VB
— az 5, D Melltartó V3
rá;-rt ember Víziállatok V3
ví
epulo. rakéta Ember VB
_epke (Vargha tl .. Császár—Nagy N. . Bagát" E. 201 3)
l. l

"/
-'_A

t?

Bill t
R)

V% : a konformizmus mutelójg
m

Ac emberfej V1 * V2 4- V3 válasz számhoz viszonyitva %—osan "éva/o

O..
.
LFlFlLlLltlAlFlb.lFlPiFilllFllllJ

lvledence. csipöcsont
O
Normál átlag értéke: 40-50
O..
6.0
Közgondolkodáshoz való alkalmazkodást jelzi
0

ill, Tábla A vsz. társításai mennyire fedik az adott kultúrkör

Ket ember konvencionális képzeteit.
Obi (kosár, csomag stb) Mennyire igyekszik érzelmileg és értelmileg beilleszkedni az
Ruha (pl. masni) adott közösségbe.
C-ipo v Mennyire azonosak nézetei a közvéleménnyel.
Belsö szervek (tüdö stb.)
Bogár. rovar Az értelmezés függ a ikv. teriedelmétől
Lepke V1 : jVZl-V3l
Állat (nem rovar) A normalitás mellett szól:
) Sine morbo -k _), fele ezt adja
lV. Tábla 3: Neurotikusoknál .,) Vt több
Szörny. majom ; Szkizofréneknél % V'l kevesebb
Allat V1)(V2*V3)—)hosszabb, 40 válasz ( jkv.—beni
AllatbOr Eredményes, de kényszerű alkalmazkodás, vsz. szinte elvárja; hogy
Csizma alkalmazkodásra késztessék. Például autokrata élettárs, irányítást
igényel, e nélkül bizonytalan. A szabályozás miatti szorongást
V,Tábki védögátlással próbálja fékezni.
Denevér V1 V1((V2*V3)—)rövidebb, 20 válasz ( jkv.-ben:
Lepke V1 A vsz. feszültségmentes helyzetben jobban, konfliktusnál rosszul
tdadar V3 alkalmazkodik, ergo a fontos döntéseiben lesz szubjektív és
Krokodhűep V3 kevésbé tárgyszerű.

Vl: Tábla Originális válaszok Adekvációl * i —

í—filatber V1 El D*; Ot; O- : O% Normál átlag értéke: 10—15
Bajuszos állat vagy El A szemlélet eredetiségére vonatkozó, statisztikailag ritka
annak; bore V3 válaszok.
Kereszt. toiem, szobor V3 Cl 100 jkv.—ben legfeljebb egyszer fordulnak elő, saját tapasztalat
stb. alapján.
Bajusz V3
Orig válaszok értelmezése
Vll. Tábla 3-4 Origi— válasz márjó színvonalra utal, eredetiséget, önálló
véleményalkotást jelez, Tehetséges személyekre jellemzö;
Ember (szerű)
o Depressziósoknál nem találunk Origl— választ.
Emberlszerü)
o Egyazon jkv. több Orin és Orig— váltakozása pszichózist
Emberfej
valószínűsít.
Foldrész, térkép, sziget
Orig- igen kedvezőtlen jegy, pszichotikus és oligofrén jkv—ekben
Felhö, füst
fordul elő. Neurotikus vagy sine morbo jkv—ben lokálisan
Fej (lt/ld. l
Négylábu állat értelmezhető —) bizarr viselkedési fordulat a felszólító jellegnek
megfelelö helyzetben.
Origi Jellegzetes pszichopátiás jegy.
Vlll. Tábla
j;

Négylábú állat
Szikla, hegy
Lepke
ll

Orvosi abra, belsö

U

szervek
Fa. fagyokér
lkül!
 a V. Oszlop l

._._.—.. _..A
tte—toto;
azt .?

Éttétttteeée
v .a
_.V".'n'"1'w-.wru—wrvv"—x—A 7

V. OSZLOP: KÚLÖNLEGES REAKCIÓK

JELENTÉSADÁSl TUDAT
A teszt—helyzet feladatának átélése a jelentésadási tudat. A nappali álmodozásra emlékeztető képzeleti képszövögetés élménytudatára emlékeztet. Normális
személyeknél csak akkor nyilvánul meg, ha külön rákérdezünk. A tudatosság küszöbén vibráló jelentésadási tudat sokféleképpen eltolodhat: fokozott
hangsúlyt kaphat, vagy elhomályosodhat, teljesen hiányozhat, más esetben a vsz. a feladathelyzet többértelmúsége kapcsán válik bizonytaianná, haboziwá.
s magát a jelentésadási tudatot saját szemléleti tévedésének tekinti.
Jelentéstudat á vsz... úgy toggá tet a támogatott hogy á Mos/tott 0
Esaieiés beszűktiiése, oteotátis t'igittitás, itttaotttis attitt'tt'ie
Bedeutung együttest;( megt'tetátoeott goiotttése yoo? s neki tít't't'é tá a
Alacsoh színvonalú, iskolázatlan eéartrjfihfp gya '

"fr:.
kett gottmo

*1'
(5

(.
.
, : 4 . . , 5 .1, , .,
: M. rja—v.! r; /" ap A; "'S. *o/VP M. " .: (15-44 —.—f ( .," ;r'x ('v/er, 4.1; f,.y'a ***/7 re 'r't ) '- /x_ m",
,i ! f"' Kötött íí??t'3§i7;'£fíía.íiití3;, nutj'í/ fgíéá.raj§'$,/f.,4£3 ./ awn Hair?! áíjr'íci'f:

._ ,, , ; ;.
:
' ..;f'É/iíxfííf-ftiff§
, fe .,N ;'íá:.;á—f,í;_iéf .:
ff., Hiram/'

Fokozott A volt vaiomiképoeo kezit, hogy Et tetteit ttem Éiméoytdégeoség, oiioegeoottés._ kivitt rekodés ,, w
ielentéstudat meghátátotott tetetttésűeks ée át ott net—dit Étéifífttáéáit t'ogiezttáigá az. éiméoyt? de nem éti ét.
;: (ha? ;. _,3
f" (et./ic, tfokozott ottmogttgyetési hajtom; ontuoátoaitás oi'itieiemzéfai N*
." .. ... A ;.' 7.
(".. . .,,. ; el") .
,: 'A ***-'é:
' ,. í , .' if " J. u..
. (., /_-5,.,/_,;4_7 .. ,.
. (I,). i'; ; .. . ..
": A) . A
:, ;1/35 .. . i'
;,,,
'.f, r.,áÁ t.ff: ii.—H.J.— ítíáí'tífí'rff'fggijf (,a/trutyi; r.? i/ u.i.; 5.351?) m., (H./34 :/ !: :; Eottei összetüggo szotongások:
? eivesztéttt a kontroilt,
;. nem tudok hoiytáiloi,
r kimondok vatai'oiti amit mea—'n kéne.
üisszimuiáoio: kompenzáio erőfeszítés? hogy a ieikt éwewitx
egészséglátszattai tteiyettésiteé.
§
Bedeotoogaat váttakozva: todatsxtot togeoozás,
infantiiis A 33530 motto; hogy tátott vátámt is _ tehet etetni; de ezt Gyerekeknek
telentÉSÉljdag t'tiseit ttogy a soktéto vétett-t'; kottát vett egy itt ?
Évá éves korig éietitoti soit—timsót;
mégotdás, §
tü éves kottát biztonéágigéttyt szabályozottság unétormizattsá-

( 0
v

w grg/w
,a! i rá:/r:) arca;": ff;-
Kim-?g; min. Hur
,
vágyai
terápiás és pedagogiai munkához hanem prognázia ; évei
motivációja az aikaimázkodás igény,
Féittöttekttéi:
Sa
totaotiits tégy. Fokozott kaposoiatigéri'y, gyenge tiéokpgesseo
arstanttlás nedtságjeie.
Szubjektív Ált vetít úgy érzi, váteszi—t ttem gé, s: ezért ottmaoát Szohtoktiv oeáiiitottságot; betéti bizonytatonságot tetézi A
kritika hiÉÉÉÉÉÉÉÉÉS ktittzáige, fát tetáottt tooztittségttttt adodo neurotikus viseikodés sajátia, hogy á vez a Home—ett evre
tavatát itomogám vooátkoxtotgáv éjet f:.sséiékvéseit'wk szándéí ának következn'iéoyeként é :: T"? :.T: 3"
: ; lift.; .
*.-"' a ?. " 171 ,, Ez;
[( ) ' —— m,: ,
Töobszöti megjeienéso aiaosooyatto teooűeégi émést,
"" "

;"f. ')'???472 *];"n ' "

v
f ;

ki,-
.)
.X'
n.o

()x
x

sw

szorongásos? neurotikus tttnetkéozőttéot getom

%.

A Bizonytaiaoságg a Tehetetteoeég moitett erositi. az Was

,

4;71/35/
; ,-—4, e:irr-
,; pszichoszindroma tudatéiméoy—tabéiitáoát.
,

Objektív kritika A tiszt., ttét't't-Öt'ttttagáa Lokáiison értelmezve: "ví táoiáo tagokozot'iát;—tr.) Vi. támáo __
bizonytaiánság teto.
Összeei'tve éttéimezizük, ha tobbszor elötotdtiá ei kt
.
, .,.-,4 :
;,"gfx-f
Feieiösség—éihátitás modott reokotogan Etzeozitív vissza:-nyalást;
ülviiághoz,
g,? mg., ,. f,, ,r;:,.:;,—....
""f !". 5.351?- fzf'íx'e'j'f/
X.,/ml
?:íííxiéíiííí , iii-,: ffi/Étv. hu; ', a.,-fi a:": Szubjektív kritikávai váttekozvoz hot miooét'anek iii az oka ho
küivilág, Diosekvés- panaszkodás váitakozáea nemu
magatartásiormáia.
Léttegöt'tét visszaosatoiási zotiát kovetkezett-ímet a. *a "" ; ,
megtörtént, a visszaosatotásnái azonban bizonytalanná tott tig-
beszüküiés, a mentáiis tomtás it?,gf
ürgánikos jegyeit meiiett, —— főként gyakori pors"wu—o£ ég.;yifft
többszöri eiöfoi'duiása az artéi'éoozkiérozis korai ieie tehet.
Több (fitt; tott, és mint egy Bedeutoog makoto: 3, Mosom
eihátítás t'oiyamatát it'—*;Élii
űiigott'éoiá eiién szét és etktitooiti ezt a képet a tegtessziétot.
Tudatxavat ttttagszztioéeét ÉÉÉZÉZ a Set'ieotuog reakcio eltűrte-ee % (
Detektív kritika megjeienésé,
Színkritika Ézioek; oxioámyatotok vtozooyátáwg ossáttáoggátá Ág éméimiiég eitogtitt, ÉszltiíiÉt—Bktiti; védekezett magotattáss ioter
vonatkozo kritikái mogtegyeés, mintha érzeimei hitetesiteoék értékitétetét.
gfjw mm,, , r., ,.,_,,, ' _A_/p.; *,5 ;,,,,,_I m,, ;;Öy. woww; zni), (HA-Mn,; -,
Hewí 53353 SZíí-lij/t/dÉíLx-fűa fia;? c': 5353 ibgíÁ/J—(f-JLJ fJ'HC—"J'uíz' ifjú fun'iff'í ;? Neurotikos iegyekkei együtt: jelenéti'eodezési hagiam, fokozott
fiá—Tfí'í'??£ié'3583 szubjektivitás; érzeimi eitogultságs teatrálitás, szenvedéiyes Jer
.t
áétotéei ktttátiomok: jégcsapviseikedés.
) . ., ;) .; ,." _ " ;: W.; W,; m.u.,
"3. A vaiáeziaan tettét; súgom ezt:;eoei. .,,fm/ e ,:a
"?? Piros ütközés
22. A színái'nyáiátok txtezooyátái van szo és nem 8 xm és
) -' .' ,-

tartott:-tn ogyot'wetéeétot u §: ' :.-,1'' f.,:f"— síri/ff. if ;'/.':-

6." 513'. :.'/J.. (a: -— ; "* 'r
(,f 1.3 ('d'; '(

írt?" pedig 3 tői; zott?" mát Ohiekt. kritika

153 ?x/iiodegtz hogy e mogg'egyzés oegettv vagy pozítiv
ttáogstttyowe.
ágyazott táotáoá egyazon ooziotooáo és iátoszögooo a
Éizooytaiánságot tegez ki, a döntés elodázását.
Vagy-vagy
tátott Váitwíig a mo? kotoszomt oeszokaoosoivav Tohbszötös eiötoi'dttiása a téieiősség éiitát'itásáta, erös
reakció . . , A H.. , ; , ,
Niitttikt'ffi vaiáozt kotott ott;"SZiatttozt—"ittik es, geioigok. bizonytaianságtá utat.
..;y. : a_A , f.;v
,,ieoma vagy Gene 'f—ff.

23
JFIFIFIFF
[)
u-

X
Vf "Oszlop Éüemmég
un;

vana? § 5532 ráátsmw

ur

mmm?! a Bázm'ayÉaÉanságm fejez ki

A küéviiágban rasszm tájékmédó? bizanyiaiam smméw eEháí'ítá-sé
%i??? reakmo
mádga.
:

sem); :: Exázííaía) SZGCEJÖ

!

Tagado reakcao §m mim? Baégé aytaiansággüí, amhévaáancááá geiaz,

IF!

Töbmzá'ifös gEőfürduiága' 3 szcmngág 435933;

DEfíemncüáádEagnmzükában inkább mganákua "'iátiiíéa' maááe't'i a):
DJ

A'frwWamo — www mááÉagm—g viwzavmmm; Szkimfürm farmaéneímaxég %egggiéggmmmbü ge'—agya, 'ízífdefíkmnms._;fg

. M 3áakma fagaámama mag $$$-Hakinen gyakuré. Meg nem történtté áavés; kgfezdeááfegess éihdrM—é
íaémtá'áyíaiamá %%: meggmáaüa DEfferemiáááiagswszükaüag: Pszicheiákua képban az Aí'mui'ááciű
m

szkizofrénéárói, a Tagadó reakció pedig organécitásróé Éanúsküdik.

r. .,,j.N,._ gy, jaj,". g,.gm w am . ,,
?"üjí', :e/fcsáfufííf/fííf vagy, affíf
L."

Rimn'ytaiansag fái-§? maga az mwgmám %mmaéki § Bede—utana; reakció éa a Fükomü éa'íeEme—zési tudsz?. egyszarre van.
;; m. pg ; ;;
M hugát: benne geien, s ezi: a tudatéimény'í kísérá a habozás:
;;

Égygmrre mamája a vaiéság funküáé Cgökkenéwta a megadás—33

tanúm. Bázfmyáaíaa hwa áeáígaaüawe az igazi kudarmk Gküzta szamngásá ég annak az aáhárítását.
Fürsms dáffemnsiáEdiagnasztákaiáag: Szkécrén betegekre geiiemzö.
mu

.így;; _;iaf'iwx ; §"; Ria—aggyuvagy, Kei-3260, Az Annuíiácéó "nem"—má zárja %% a bázanyialanságüi, a debiáis személy
w ?"í:?£:7e§íi3§£§§áálí É'EHÉWÖEÚ'ÉÉTEW adja, Jeleniésíudaíát nem kísérá habüzás, míg a Bizenytaianságí az
organikus pszichcszindröma Eegyek
m1
m) J

m'Tehetetlenség "§ aaa—% ? a áfáí Kéézpwtí idegmnászsrá %eépüiésm, kámsadásra utak

m;;gmá §Éɧ'$ɧ*§É, mem maga végű mggmamá ax ÉVI- ?xbmban ürganákus kömeníá idegrendszen károsodás.
(

?; rixgsamaáá www-32; ges-%méméé, Süáyaa, szuízsgskiáv Agyi—;érgá atrófiát viszonyiag karai stádiumában geízi,
.A;

'x ' .— .* :___V a ni.. í,- Ani.—

m 5.1 a.; e, uit
** Hága.) :eá3353§aríg€s§agfmmsz iúraí;mgamag,
,)

., VM... xv ;.,_ *,
ua, m:!íá ujmfíf.
ui,

, .? ,
'? " fali,
; ";; ":." W'f' : a(:- I': :Juan),
-:f'am'vííííífyv'z/i
, *: ,;zg',
iu'í'cá'Y'
4jtuf! Éf'í) ;íz
( .. % ,,._ __ , P.," ... . ,, __ .—._ ; c ., ( % , ._E .. ,, [.t
'"Uíff Mimi tűíjfírifar'uze, 513575? fiaid/?m)
um

lrwmetimmt A reagáíás iényege, hogy a vsz. Há'-Em akár eÉköíeiez C'H Neam Hím EE
_geienté$b%n, azért úgy fogaín'iazza meg; min? a maga-' sem *Ji—Bí'mé %iaíwaüíyan,
un,

x,.s—§§;§m ÉÉÉ'SÉÉáüg %aámnymmü mm;—míg; mm így az eset'ieges rassz megoldás kevésbé kgmpmmmaí %..
z'ÉÉÖÉESÉÉÉ 33325 améí ?; mmmm %%n § Fás és Én váiasmkkaí vagyggen jeÉgnÉkazve a.Z ürganákug szindróma
u.n.

és az epéiepszia másadEagos jeie.

Fé" meiieti depresszív áláapot geáe áeheí.
Síne marha ím,—ben inteíiekiuáéig'; rassáfségaí, ,,ÉeEki rgnyhes'sága? 38382.
w-

FbF hangsúEyú extraveüáát É'É', kevés Ni és, Em meiieü f*eamiszükus

eizárkózást, aszmcialétási, rassz közösségi alkaímazküdásíjeiez,
§ hümáiy áEiapüthüz hasmxió feszüitségwcfsükkentésá haz iétm a
Un,

Hmmm—a
tudatgzim csökkentéssei. Az észíeiési eáhárításek egy fajíája, Amií
914 Mert,—,
aim-*; hagy a §e3$2£23€5é§á€§§ a VW. a nem akar Eáíni, azzá nem képes élessen áámí,
u.;

wgei vaíúgzai'í'éségémek Csökkená aktivációs szintű neumtikusüknáü füg—dm eáö.

í
Muaimmía
3. J —*
Küaüáü ÉT, MF és ET meáüeü a hisztériás védögátáás Éeie.
Szuicid késztei'ést egymagában nem tanúsítja, (je aíátámasztjaa
a"

ím—aompetencia §§§$3$駣m§wg mm sági a DásgzÉmuEáúós jeüzés.

, %%n wakémmam; hmzááüés A pszichopátiás jegyek közé tartanák.
Li
Li
kb
L!
tb
LD.
U

bubu-.
!

24
j']

nnnrtltn'll'rfll
§ V. Oszlop [ Éztetetezee

ELAKADÁSOK
A feladatmegoldás sokakban görcsös feszültséget támaszt, ezek a személyek a számukra kritikus táblaknal vagy kritikus formalis
vonásoknal elakadnak, az értelmezésben zavar Következik be.
Egyszerűbb esetekben rövid zökkenö, komplikáltabb esetekben tudatzarlat is elöfordulhat.
llyenkor a képzetáramlás megakad, az érzékletes anyaghoz nem tudunkjelentést kapcsolni. Példa: ezemantlkal afazia
Versagen át eaz. egyetlen tartalmaetteet tetetltete valaezt eem Kettöeet töeb Vereagen maettl'ettaeeekeal %%, ezlttzetl'eeek 255
azt, "műtéttel—tet meet?" vagy lta eaak etyae valaazt súlyos eegattvlzmae te.-te, llyeeker ttelyeseeb a levet ttem eztetet?
azt, miat ,,Feíá'i'vagy atára/.", melyben aatéiahaa * ?eetee tateeettt, hegy metytk tabletta tertlttl ele;
etette tettetem. tát teagatae aee'l egy veteezta, ttaaettt l t.. ee Vt. Szexualis törtetképzöeéa, neurotikus elötöttéaettet
az egesz talatam veeatkeztk. l t'.l Szkizold tünetkepzödee, elt—lávaleemiae.
tv. Szorongeeee tünetek, azorgoeíteeoe kentlíktee.
ttyeelter megetebattak a ktteaet eezttttaet, a tti, ee til. Dieztétlae szín zete eszieltenelllézlt?.
teaatzattatet tetelaaet, hatba a vez. eealt rettegett ti. Eltavolodas a valésegtel, eerdüiökor: valsag,
vetetett: ti és X. Elidegenede'e, koattaoéé, szuleid veszely, com tuküütüüeeg.
til. Sze itatta hátterű, aktualrieul'etlkae vetített.)
? ,0 : _ J.. .._,.,,;,—, ;,;_.; .",wv v' ""
.;füíg'f'ífí'afz,
' MJ
fm; ffit ?:Jfg'fcr.)
.,
till. Agresszív teszülteég.
litt. Peztebaaztentae reakcio, ktg—ettentraelöe zu; allatt ne .
EX. és X. üiezt'öria, klimax, depreeezív neurózis; ea azoleéd vev? J'

Sokk (Hd, Szín) aaz, ttteggltett a melee, meggttöttltee, a tett % Az letenzlv, ezeteegaeeal ea félelemmel aaa—l. aemettkee eme
ezeeeataaa kleea érzeet tte—lt tág—elme, aaezeelaetet jegye. A sokkot a tábla toe-szt, térritmoea, a tettek eat-.leezlas;;a Mm
elakatleatt, eokkjeleneég pezlelttkea battete a eanlateakele.
,, Aktuálisan hate frueztréelö, ebböl tarat azo tétetett: é
__ ,.'-' _. ' :_,.,,. ,, ,, ,; N.. ., ',_ ..,... . ,..5; ' s; : ;,_:__.,.._,.,.
Érmek reciprok ptolekelé§a azért elek mert a helyze %-L
Ju _—

)
)
.A-
...:i ::tlálljljl tegyük. egy ltiíaűí; Ez; eleggtluú § §8$a3§§betzcz.. /

tutajdonltö prelettelöga " a helyzet veszélyt—aa és tenye (g,-ete.

t. az eteteeltaat elegem matat—ta, tirlter, morfium * A télelem targylasul a ktezelgaltatetteag érze—sebem, tteeel'eaa, §
eyegtelaaeag, a :z nagyokat nyel, tejét eeovaae. helyzet ertelmetteeeegeaet—z az. eleteeyeben
hm? szívta., ovja (jottel az asztalon, aaa-t ez: *- Ehhez jarol a tetletmezéi beezüktlleee. A. valosagetzék etttlzlltzaey
ett"). vlaelkedesl mintak megbt'malaaak, így e. *lfleelkeatee tellazalt, ternel-;
?. Vegetatl'a tüttetett; a lez eleg-Életed, kleltal, izzad. ée inadekvát lesz. A valosagerzek megint;—aaa ée a vleeikeeeeé rasa
stb. felbomlása leszállítja az. lregetküezöbet, meglazltla a ennem
?, Ézavakbae attegezt, hegy elezetyeg a melee. által; enged az. elabotálatlart indulatoknak.
Telt";pltett, látt'tüí'i azértt'azettl, vagy teszett hanga; * Feleelgezott Sakk: A jelelttessaeasl feiyamatbari lcee HÖK?!
mem §egyz-ieeelt. ??e § fiatal til-tett;. hagyjak af; .
! .. " * aokket. Paradox vieelltf—zttee ea viezeaylagoa §;l arg-ul tel/t
; § ti.—"n';— , is .—
RÚMJ mag—íja, ;)n figyu: tettekkel Juj—4
y—ó -':— Naa"-
mutatta.
embert,-f Hat az U Norm §; m; ' * Rettett Sakk: tegtöbbezta' egyedet a l.!alaszeet (*IiWágfit?flw lfs—iz:
tt. ltl teltttttöea etetgtteeaza ttettttt, $Gkk0'l.
li?

* Featea tetettem, hegy metylk melee tetttal etei

vá lat-"szt. adta, eeak l.;rsezo aer teaval. l.?élata: A vizsgálathoz, mint új helyzethez való ailtalmi—szlaeeaa :
%, a ezakeeeazte tttegvattezttt, eeetleg fül'tillíütt Mm" kieebblendüeég, lámpaláz, alkaimazkeclaal lhhbzfaíg fíByÉ'l' tüntetni—3; §. ,

De vagy De indulas, kel'ban gyakorl, lskoiaérettség Szamtílűntjáböl negatív ladát—al; el U,. r'—

?. A vez. eltett tezeeemek mennyisege neemck llilabla: Büntudati teazültaéggel kísért elteltett agreeezle.

".;
Leeyegeaea keveaebb valaszt act, mint mas önbüntetéees gelentkezéee szemelte galcsea tömzteltben.
képet—zett, vagy ttltktmteeezal ea a eletet—az;? szama találata: Az ennel kapeeelates szorongas. Félelem meat
ne, elbomályeeodasatol, vagy kleoa kényezeroeadolelf—aktát. a eu.

"(
3. atteeeegt valtezae: elzalteagböl való kilépés van/at, eeotlw e:t'et'§;-zaziteeet tele áttett.
it?.

a vaz, tettetett—szalat szll'wa'mala csekken NÉáttla: Neurozlenal a szorongásos tünetek es. fóbiát ÉÚHBÉÓ
lfs: 'lartatmatlaa; Leltaeba ateeúezö valaszolt ; Epllepazlásoknal is elöfordul. Gyetekeknél gyakerl: az iomiet , , ik,

valas-mmeg ;, Detekt valasztjak ; Hala-amott bizonytalansagtöl valo tokozett félelemre utal. Nökt'lel pezlelloeam.
UllÉD-Éí—B'lltltttlí reakciot; szemben dlttea'el'teialttiagneeztikal értékű a neurezle Javara.
?. a aaa tet'mat aestaealaak megtetelö eletemet ti.?ébla: A valéeágtunkelö károsodott, irrealis helyzetrelfzgelaaeett e;
teeeelek alanya: szirtee tabtakea omea aztatat; .: ';
életvezetee valószínű. Szuleld gont'lolatek, aetlrfag out lel—seta M.on, .!
k; xx,
)

tal—az lt ee élt.—ae tablaken t'tlttílííl meg e VLTabta; Félelem a nemi élettől, a oemlségtöl. Szexuatia tt'lraetketlzeftf—
bezagkltöttee, a getlegzetea vega vataezek kes—zött .ezlehoneurozie patognémikue jegye,
vagy egyaltalan nem tetelti'telt meg, esetleg Vti."l"at3la: ,,Úresweekk" "% tettet tolt váltja ki: az üteeeégtöl valo telel—r
'*a ,.
szokatlan megtegatmazaabae. elakadasa. tlalaltélelmet, halaltol valo goadolatokatjelez. Feb Bánáft'.
a): buli?.

"w. láttzal'l' megtegate'lazaea, letaatltleee ezemtétetee Szamos szerző szerint mlliökotttllktaera, anyával való kentliktuarel
eteteet valassz—azek, tanúskoölk.
ttÉábla: Kötödéet partik. A vez, érzelmileg könnyen elerheto, arzt
_ _ ____,—.,, —_.
lngerre intenziv teakelöt ad. Érzelmi, köte-(lesi keezaeae azo anima—
,

ttétleltlteet ktttetlemz _ . — "§, .

Éli—rút: l_:—':C€x

t. elezetygaen szóban, lttlmlkabae vagy gesztuebae Kötödesl lgéeye megvan, de gátlásai és narelaztlkue elzat'ko. asa miatt J
kátelezve,
? aztaveealeeekkeeee a többi táblához alez't'myittfe. lXÉabla; Feladat—panik. A vsz teledatbelyzetbetl t'rtélyert r le;-; r'v 53.
3 S:":* 57:* §.:; x.;
,,
t..
3,
's!,-. ? ,
(.t 2 . l

teljesit. Nehéz feladatra etuporral, eröteezltéete g'tlÉTtSCJl ree?

Pszlet'lasztéelae tljlnetek.
Xft'abla: Alkalmazkodael panik. Rtadt magatartas a nemem-lap;
helyzetekben, feladatokban. Depel'ezonallzáetoe, (temetem temri
ütközések fittyet; elakadael termelt, ametyet nem a tábla, mint Karaktemeumtikue, nearollkae vagy azlteativ tttarra'lláe§_§zötjéa. a" le
.ez, esetben egylkwt'eaalk fíítttl'líal yt'maee valtott itt. e
ez;tí. altalaban alkaln'lazkodnl, tte türteteket pl'eflekal ?ítlti'tíf'llá a (Vtv;
aokkttal gyengebb, a Zétv'áltltál et'öeebb lntes'lzitaatl,
:".
körében, amelytől az ütközeaben ittegrlaelt.
G ——ütközés A. tábla egeazel'e aeeatlteze tttttözee. Ertetmezéeeket a talatak telezellta gellegel'e tamaezlteaaek
ft l'eazíetaWel meg; f;a,al§t—.i4:;:a;f§lí, de az faggattam; e; § Pl: A Vi. tablat"; megjelenö C—tttközes a azematltae altal? ;
iáiíjű :. ??ffí ..íz?,—?,'íj€3i?í. Net—mel a szüzesség elveszteaétöl veto 'lélelel't'i ea t '
megriadés _lele. ldöeketbart organékue kateeoeaaeal

25
 I
ll
FF'F'F'F'FIPIPIP
u'

Éüelmeeee ?
V:;

l.;iteraIHUtl-(O'Zés :'—l.;:í ?if:"-"f:§-:.I.Eí*í §:.:§v-§§§§§:§§§§ ee—ezee Egyszeri elöferduláee ie jellemes, Úlyee keeekáewei'leem ulel; melynek
ip:

köveikezíeben a szemely vereilee; kiezemill'ielellen; eeeerereele

megeleáeekel eieeuláel.
É

§ A szemelyieegleilegiee ezempee'iieliel keglveeöllen gum Killiiinsfieizá-e

ervenyes ez ez V. es e Vili. táblán.
eli"; viiegeeweelel Éeláel ezeieege ezemelyek weekeieie; akiknek Éeeeezlelelek; §i§§§§—§§§,§§§
LI!

van e eeemegáe elvieellielelleneegeről. A merengés veezelye'iei i'ieenek

meg: ezerengeeek e ezei'ei'igeetel. Teljesili'nersyi'§;;i'iie li'iiiieefiiegee
SZÚlUllgÉSTÓi van eze, amely ifeegzeveaíje e germlelkeitiáel § ez erleims
mi

müveleiel—íel;
SZiimutkozes iii—ee; §§§§§§z§§§§§§ nem gelell§e§á; x
Az emelmek zeveiíjek e geedele'li ee keeeeleli illünlíái'; ez
,.

elkelmezkedáe ieduleltaleelíáel kiván,

§ Nereiszlikus viselkedésre jellemzö; Egyszeri elűlerduláee ie eleceeey
_. !; ,.Á , , ., Ha,If:
:
' ' /
; ; 5 A
. Éz :,z ? erzelmi lelei'eeeiánek felel meg;
i

Pirin-utkozes " ; §; § ie e zel; ele, A külvilág ellen irányule leleelgezellen agreeeeie ee bűn'lueeii
; 2575/5331? ;eflm; ezerengáe;
IF

_ i,; 4 ,,,-',,-.,
ff—Jfruái w.p., 45, . . .,
v::§.f:1í§f?fi. ,f-i pig/uit; áíjígíu; ím??? ;;áűüá'l'i; § Fentee, hogy mi es kövelkezö i"eel§eió;
'l. Elfeliels: A Piros mütközes elen e vez. nem ertelmezi ez. etkezesi im")
!"""f'í'fé'ílf'fifi—'?'? :.zfái'füfí t;? ffi? ':Ó-f'ir'l hifi/fi
füllel ') ez egreeeziv impulzueokel melyen elfojtja, viselkedésében
:r

nem agressziv, inkább féiűiml -— bi'imudeli iünelei veemek.

:r

z. Ambiveleneie: Ar ütközési kiválló lellre lelölhetö választ ad, de seie—

elem i'ielki'il. Az agresszív feezülieeg fennáll, de gálellen ee fekezoii
:F

emblvalenclevei ervenyesül e viselkedésben;

3, Kirebberiáe: A kiválló füllel. e vez. nem leldelgezotl ezinveleezkenl
ertelmezi; hanem Fe vagy PDF választ ad; Vagyis ez egresezio' ez erős
P

elhárítási lefekves ellenere feldolgezellenul, dühkilöreeben,

ielenelrendezesben kirob'eeri.
-;

lifeezelyezteletl egyeneúly: Ugyanerre a felere feldelgezeü veleezl Fife—§—

;),

fe; w— (Drág—;— ielzi, hegy ez agressziv impulzus elhárítása

F

eredmenyes, de nem pieblemementes. A hétköznapi illusztrációk

kapcsán az egész folyamat. újra meg újra levielezeciik; ami i'negnehezili
r;

e pszichikus egyeneúiy lemileiteeei.

Kek-zold Nőiee veeeeek eluleeitáee.
rl

LMKOZÉS Ferfieli: ejakuláció pieeeex, csökkeni pete-mia, melee veneeek eluleeiiáee

Nőknek anyasági ee nöisegi emblemek, alacsony ezimen telező; §§§g'§§;§l§i§.ie
m' wrí

keszseg, esetleg frigiditás.

Barna-Utkozés lv— e feb e §§§§§§§ eeme lellleieei; Szaz—lee e Ánálie kerekáerre jellemző. Az eeyegieeeeg az élet minden teriileiee, e
; M M lex—xi eaii'ii; elleli'eellei'ielez, vegy ESliülí kölőf esek'een ie erdekvezerelleeg. Kei'syegei'eeeeg, en'ieezleieede.;zeii
§; ; §. rve , 1§ei e m ell §;n, ell";
'l"'l'"l""

zeverekhez kepeeelódó ezemelikue hálieri'i hipeeheedraáe beiegeegleeel.

Sárga-ütközés wee e líaee lem llyee lellleieel; A sárga preferencia e pren'iiezkuilás leiideneiánek es e geiieelelee
kepceelódáenek felel meg, Égzaitál'i, eelieg üuÉ eeelekveei l'ieiiemeilelez;
Az ülközee ennek a leneeeeiánek ez; elhállláee; e geilee ele helyeeell
ezebeeeeeág.
girl-utkozes
lP'

_ es; . : § eee eeeee elle felleg" leltek eeverlek; Elfejietl egreeezló.

; § _. A,. Plug; //,-,
! fi fáját-fiún. .í :];- ez nem iálirlfílöi e lllllnl hátlemek edett lelenlee: e ezekásel—ikel ezembelerdele rel'iieene
;; ,,gnh ;, , ," :,_;§,;,,f hű' a'?
(§? nem ;/ ?; agressziv reagálás.
_,lelel'lll'leli e nőieeglel vele félelmei;
lF

Au)

"3 fájl,/Jill??? fíliűbijííísl.

l'i'"l"'l"

Gyerekeknek konfliklue az anyával, renilei'mie; agresszió.

Nőknek a nöi szerep elutasítása.
lF"

Férfiaknál: jellegzetes neurelikue tünet: a nöi geniláíieklól való félelem;

lliláble: ütközés háttere ez érzelmi és e ezexeálienak e viezeeye; Ffi: nemi
'.F'

kepeeoleleiben személytelenül veez leezl, eseileg preeliluállek

preferenciále. Nőknel a férfias beállitelleág melleti büntudeti mezzenel;
ciedegáe jellemzö;
!
xD ;
(34'

e e §§§§i§§§§§§e§§e keeeeveeel; Közepl'ől válaezteei % bizienságol preferálni, felelősséget vállalni.

LF

*U
(

_"

§§§§ elleeiele; leggyekreeeee e ix;

M
C
1

Közepeő reszt eluleei'leei : e lelnölli lelelösséghelyzelek elulesitáse,

LU—r

Cr
(D
i—
(

§"? , félelem a döntéstől, neumlikue bizonylaleneág, lekezelt szerengáe, ezereg-

?

bizenyleleneágek, ezerepköleiezeüeegel—l elutasileee.

( X:)
Dd-utl§_02es egy ixaíles ieüeimeílee; leleelee neme Hivelelnelál "pieeiziláe" és; ez élettér (igenyezlet) keelliltleee;
r'r'r'r'r-i'i-rri
LPI. li

eme geeeaalew killikeeei leleelmeel § Dol—He egylill : felelem, depresszió, cirkuieiilee, lelöresi hajlam;
m §§§§§§§§§§§§§i§§§§ ee ekedélyeeze el, e § Dd, mint szeli tüske, "kiszögellés" — korei jelzés a Közpeiili
idegrendszeri eeriileSie;
Plb;
(P
Li
!
UDV-'J-
"'i'"?
 §
!!
§
rr
§ V, Oszlop ! §§§§§§§§
! ?

! §§§§§§§§§§§ §

§
rrirr
]
Zavar A§§§§§§§§§§ m§§§§§§§g§§§§§§1§$ §§§z§§§§§ef§ § §§§§§§§§§§§§§§§§§ A lámpaááz ég § sggadrukk meghamxmuga: §§m§n§§§§§§ gáüó, bénán?

l
K§§§§§§§§§§É várakozási feszüüség;

:
§, A §§§§§§ §§§§§§É§S§M§ §§l§§§§§§ §§:-§§:; § A vsz. túlzatíz jelentőségű áuíajdümí § hely:-fianak; §§:: §'§§§'§*;§§Z§'§§:uséz,
O')
:; §§:: §§§§z §§§§§§r§ m§§§§§§§sái§§ §é§§§§§§§ (így, §§§§§§§ § akár künmrr§§§$§§ lndüélíláal. Fél § kudaífíöi m§nállamkép:"sz—tew f;

l
l!"
sakk); eredmény: akar eééml;
3 Verbállggm mia-m §§§§§§s§"§§§, §§§f§§ §§:—m §§§§§§§§§ 9 Ha §§§§§§§ §§§§§§§§ §lsí§§§§§§§§lg §§§§mv§§§§§§ §§§ §§§§§§§§§§§f§§§§mi %a:
WWHÖWBWÉS kümenüáclús nehézség gmadülküdém §§§L§§F§§
§. Mgzgámsw §§ §:§§§§§E§§§§§§§: § va; . § §§f;§§'§§§:_§l§§§

!!
§ Ex§§§§f§§§§§§ ET m§§§§§§ az ülö? §§ö§§f§§ §§§§r§§§ §: mi? mm 1 §
§§§§§f1§§§§ §§§§§§§§ § §§§§§§§, m§§n§§§ § l§b§§ §§§§l§pj§§ § Besxabálygzalt feladatú végzésxéref § Zavar mm pug
Stib. mánáha ádámi akarna warm. §

% wa §§:—§§: § v§§§§§§§§§ §§§§y§§§§§á§§ § P§§m§§§v §§§m§§y§kn§§ és §§§§§§§§§§§§§§ vadasz—; §

Kilépés Mné: az §§§l§§4§§§ §§§§§§§ § §§§§l§§ §§b. §§:—3 %m § vás—;eikedésben.
§§§§d§§§§§ §§§§§§§£02§§ § Gy§k§§§ § pszécámpaiák §§§§0§§§§§§§§ §. rejáöf:á.déS ö
Szubgeeküv §§§§ác§§f3§§§l is állammá § §§l§£§§§§§§ §§:—3 nem szlmpiómájának egyk j§§§ Menekülés § feka ássss§§§í§§
íép l§§ § v§§$§§§§§§ halyzaíísáh 0§§ eiöbbj utóbb § Küiön elemzégi §§§§§y§L nagy §§§§y§§§ §§§§§§§§5 §§§§§y§§§ aid??? §§:
§§§§§§§§§§§y§md§§i § §§§§n§§3§§§§mz történik, Ugyanis áüéteiesen aktuáüs megálni faszúlágég §:
megmutatkgz§'§a§, melyről a szekvencla §ámp§n§§§l fgcsl§§l§§§§ t
Táblán Kélépés Hd vagy §§c v§§§520k után %% énadeÉ—wál; mee-M
büntudams viselkwás apa—tanár—fönök személlyel szamba-§§:;
Agraváció § wa § §§§§§§§§§ §§§§§§ §§§§§§§§§§§§§3 §§§§§§§§m§§§ Émgg gzubjekiév v§§§lk§dé§f §§§§§ §§§§§§ ím§§§§§§§§§
§§§§§ §§§§§§§§ §§§§§§§§§§§§§§§o §§§§§§§ § ganasmk vaíós §§§§§sé§h§§§§§
vagy" V"$3§§£?3ɧ£:§§'§ §§§§§§§§§§§§§ö§ §§§§§§§§§§§§. § Teátrálls Öndemünsslrrálás. üzenelíei nézd, §§§§§y§§§ Wmi) M:!gyava:/ .
Egtoiódgtt sokk § 555133? §§w§§n %%: $§§§§ vam, §§§§§§3§§§§§§§§ §§§§§§§§§§l §§§§§m§§§§us §§§§L
interferencia § § §§§§§§§§§§§í§ §§§§§§§§§§ § §§§§§§§§§§íío §§§§§§§§§§§ §§§§§ % V—-X. táblálg Súlygsabb;
sal—§ w §Ö§273§1m3f§§8 :m § jkv. §§i§§k§§§§§§§ki§§ d§§ü§ ki, % §—§V.—-§§ reaktív, §nyl§§r§ §§§L§m§§§§§§ §§§r§§§k駧§§i§§,
§ § P§§§§m§§§§§§ ha §§."8$ és § ám,—§§:; táblán" §§§§§§§§§§
§§§§§§§ § §§§§w§§§§§§§§g § Háwsükk § §§§§a§ §'*§§.Me:§
§§§§§§l§w §§§§§§§§§ §§§§§ §§§§§§§§ § S§§s§ §§§§§§§§
LEíRÁSOK
Előfordul, hogy a vsz. leírja amit lát, mégsem ad a feladatnak megfelelő választ, mivel nem értelmezi, csakjelentésadág nélkü regigztrága
a választ;
Színleírás § vaz, § §§§§§§§ §§§§§§ §§§m §§§§§§§§§ §§, §§§§§§§§§ §§§§§§ § § §, vga, §§§1§§m§ §§§ly§§§§§§§ §§§§§§ §§§§z§ §§É§§w§§ §§m§§§ §§§§§ §§:
§§§§§§ ésa § §§§§§§§§§ §§§§§§§§§§§ §§§§§§§§ §§§§§§§§§§§ §§§§§m§§§§§§§, §§§§§§§ §§§§§m§ §§§§§£§§3 mal: §§§§§§§§§§§§ §§§§§§§ n
.,?í:.§ia,s;§§a;§i§ an.:ymmr: §§:/n— ;;-..e_;2e.;-,-::—::§:§, fm; §§gm.;:.,§.—§:fu elzelmáleg § GolgaaxxaL §§:—m:, nlml fTidifÖÚÖ.
netfmmfg773/5-"1
M:; e Az elmagányüsmdás és az ehhaz §§§§§§§I§ dész§§§§§ j§§§
A §§§§§$§§§§ § vszwzáak mmemn §§§§n§é§§§§§§ §§a§§§§§y§t % Wgurasüéüiágmmáé fürdul elé, §§§§§r§§§k§§ §§§§§§§§5§§§
§§§§§r § §§§§d§§ §§Ö§ § §§:-ál iísmában van, miaza: % % T§§§d§§m§§§§§§§í§ §lö§§§§§§§§§§ veszééy
%eíl'ja § §§§§l§§ N§§§§ §§§§§é§ §l§§§löní§§n§ §§: §§m§§ §§ne§k§pzöd§§§§ uliait Mán'lha §nfy§§§§§§§ §§: É;
melym amnban §á§§§2§dás§ éémény kísér, %% %% ü§§f§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§l§§ :: pamnülá
(T)

reakfxló §§3f§§§§§l§e§ §§y§nk§§ númdmüöl' j§§ö§§á§§g

Hd leírás §. §§§§§§§§ §§§§§§§§§§§§ §§§§§§§§§£§§§ §§§§y§§§ § §§§§§ A vsz. §§pl§§§ Szamngását §§y v§§§§§§§k §l§§§§§ A V§§§?y mm
§§§y§§§§§§§ §§§§ §§: nagyfükú érzékmységet §§§§§1 § V§§§§§ya§§l§§§§§§ %% MPZl'ÉL
m: :mfl §§: Mmm: rug/W :" % Paranüld §§§§§§§§§§b§n §y§§§§§§§§§§§
% M§§§§ §§§§W§§§§§§í§ gkv:n§§§§§, §§§§§§§§§§§§ §§§§§§§ m§§§§§§ §
feszültség körébe tanezlk: tépelődés, mül'fmdlmzás, sanya:
életre, § tudatra, a halálra, a végtaleme lrányulú §§§§§§§e§szö **

mi?
('
fenyegeteügég érzés: halálféáelem
§ Alagsmny §§§§V§§§§ú Ékvnben §§§§w$§m§ §§§§§§§§§§§ §§§§§ **
váEaszhalmGzás §§§§EE§§§: hlpüchondrla. A vsz, mieawgíuxn
raclünallzáüa szal'üngágát,
§ D§H§§§n§§§§§§§§n§§§§§k§§§§§ a paranmdnás mellfeü szól,
Képieír'ás § v§§§§§ §§§§§§§§§§§§§§§z még; §§:-§§:; §§§§§§§ §; § §§§§§§ §§§y Az §§§§§§§§§§§§ § d§§§§§§§§§§§§§§§§§ §§§§én§§§§§ % §§ §§§§§§§§§
§§: §§§y§§§§§§§§§ §§§§ §§: § §§:—§§: Mmm § §§§§ §§§§§§§§§§§§3 §§r§$§§§§ j§l§.
§§§§§§n§§ §§§m§§ nm'afégmmw §§§§§§§§ §§§§§§§§§§ az es Gyerek jkvcwekben átka.
avi—*llw mmm §Z§§§§§ly§§ ilmckázam §l§§ §§§§§§§§á᧧va§ §§: s Az elhárííás hosszú §0§y§§§§§§§ wul—fmgm ahhez § §§§§§l§§§§ §§§zcgsfxé§mís
gamma §§§n§§§a§ prí§§§§§r§§ §§§§§§§§ kégmáámrnláagi §§:; nélküli elhárl'íáshüz,
így Roríámmá §§: átélés §§Ö§0§íá§
.! §§: f*f, 32553É'Éíz'ií'ffífí'í' fuz föbfií'éffáé §§:; §z§ífz§§§iv§ ffif
.- _- . ) '
: "w'" '! "y
: _ í , x'?
;. ' ' §", fh'x " f*l f' "" [31 P"; r'v (

m ? 55571. (: 51 Ha -a££ffdí fa,/Á; mr: .

Szimmetria- A %x: §§§§§3 §§§y § §§§m§§§§§§§§§ §§§§§§§§§§ "f Lükáüsanz tájéküzódási §§§§§ny§§l§n§§§ § FJ: §§§§§§§§§ §§§§y§§§§§§§§
utalás Álánfms: maya/:: § %% ;? igazán akkar §§§§§m§§§§§§á§§ ha §§§§§§§§§§ h§§§m§§§§í §§§S§§a§§§f§
húzómk végig § §§§yzők§§yvönz
* $§§§ malma és §§§§§§ (Elam—bm §§y§§á§§ áulerzékemygéüreg
fél?;ékenységre, gyanakvásra való hajló §§§§§§§§§d§§§§§ úr
§

§ NÉHYÚÉÉRU§§§€HɧM§ p§§§§h§§§k§§§§§m§§ pmgíakalús WM §

séűödékenyaégn üldözte'líésmvünatküzfzaiaa_ '
* J§l§§m§ő § p§§§n§§§ §§§§§§§§§§§ r§§k§§§ §§§§§§§§§§§§ § §§: §§§h§§§
mziahózisra (rejtögzködés):
Szimmetria- §§§§§§§§§§§§§ §§§§§y §§§§§§§§§§y mém §§§§§ §§§§§§§§§ íy LÚRÉÉÉSEY'EZ §ájék§§§§§§§ §§§§§§§y§§l§§§§§§ § F:§_ §§§§§§§§§ §§§§§§§§§
hiány §§§§§§§§§§§§§§§§§§ % Tenáemiawerűen (mm? 3§§3 §§Z§l§§§é§§§§§ys§§ §§§H§§§§n
áj §§:: §: mmm Mmm xm §§:—Mig: nem"; §§: * gyanakvásra való hajló p§§§n§§d§§ás§ j§§§§
§ A h§m0§zexual§§á§§ólm, §§§§ülő mmm §§:. §§§§§§ §§§§§§É§§§§ §§§l§§

27
 L!
FF'F'F'FFP'F"F'F'F'P'F'l—'F'F'F'i'i"'F'ii' '*l' * l'
LS. ,

Úsmep ÉMeeeeeee
EL

. _——, .. l' vá, .v Nem"; .. * M

**a-ÖHÉSUÚG Éűisss,
ÉL

_? ,
Lekeiieen: tegekezeáeei eizenyíeleneeg e ?; szerémi helyxeáeeni,
igeeáe ekker ertelmexhetö, ha legalább hema—neem", tenderseéekem
eemee vegig e gegyzákenyven:
JE

% Sim meri—ae ee betee iker-Eeen egyetem tulaiznkmuwn

feltekenyseg;re, gyea'ielíváef'e vele helló g'Ja'ir'eneiditást jetezi.
;!)

? A más?? elemmel eeexefüggő eenyemeeek %eieelgeeeeenek

eeheeeege, eereneieüáe
% A hemeeeexeeli'táeteh eereülö Remixes? ee: eeeeee nemüek iránti
Ll'

mjengáeáól való félelem, vÉezelygáeg '—

** Nemeátkeeeknáls, eezéehetikueeknát (HüíífiáüiöS ttl§"ieteka'f;3 veil;
tl'

sértődékeny/"see üldözte'teewvenetkeztetás.
* áetlemze e pefeneid színezetű reekü'v nem'eeieres 3 ex eeiieeeeiee
.) U ,w. "t"
peziehóziere irejáőeködee),
Ll*

(:?r', a
elá— %eggegyeeetáiee vetteeeiei * Az epilepteid Személyek tartalmatlan megtagadásának e jelen
b— ,Á —_
* Gyerek §kv.-—ben ie eleősemen e tapadást, tájekezedáei
bizeeyteteneágeá jelez
!

ii.—i; full—(Bi leirás meg heáyet't; eegy e meltett effet A ezkizeid eliűegenedés jegye. Eltáveieeáet, kitereet gelenáenek e
'

es? e'eeeelheáeát e mem milyet? feladat? a jeienteeedáe elői, Nermálie gkvnben; ezkizoid karakterre, bizarr
*_eezkeeekkeá
ki'

fordulatok mellett szkizefreniára reitözködö jegyekkel szkizoid

pszichepátierez szerengeees _iegyek mellett szkizeid kerektemeurózisre etel.
% " (f:-ree esetben, eieeseny ???-fa mellett e szia—zizefrenie egyik jegye Ezen
ki'

belül a paranoid váltezeáet jelzi;

a Jó ?"?c és kiegyeriéitett keertetiv vagy emblekválie ÉT mellett
enláözpeetii narcisztikus. pszichepatákne , karaktereeuretikueoknál
LPJ

fer-dul elö.
esze? metyek e ?eifegee e; e áetes'mineee veeekező reekeie, regressziee eíháritáet jelem
l€—;3HFIO iga magamet geteiheteek, e itten—een emeeemezmkö a A vez. elutasitie e. jelenteeedest; Eleeritie a tartalmas veleszá, attól
lF-

meeeg—; eine-e tart;—elme? ez eiee i i? £135732§£'3§_3£"3i tartva, ez feed;

iSLZ'ífáÉi'Sái'jg'ilaSal't leuiUK e ?;etmedák eeziep * Gyenekve, szenzitív beállitettseget, paranoid imiegetertesí jelez,
nem Megért"; e: emelik aziezlizieeee pedig; * Pszichoterápiáre mesz erognózis.
Pl

(,.Az,-Kw '?
,. m. mV.,",
-.— ,w í/r'z y,;. ,). .—. - --.
-"-,—;" ? uf'a u'; r:,Aíf-J' .
" ? Vie/'n "
mlh'FlFiFilF-ilh_lF.iP-.F'

ne 3 tteeegktitöüeeeekx Ég,, áll,, 1321, welem ezieáe Egyszeri eíeferdeááee ie femme; ez inűuieüeieei'íee efeferálá
meg?" leesem eieeeée memáeveleezái elhárítáeáre utat!. A vsz, közömböe a külvilággal kegilcseletbee, emelmileg
. N- f'7 _w r : ,
a, ,? A (a ,--- ; fa ;- ,__ n. 'A: . -_.
.,f gy, : 55.132, ; !_ í_n,1':-112:/'- É")! "fá;-'Ji.*lm :"5 nehezen Kepes-elemk—

TAPADÁSOK
. megtapad egy kepzetnel, vagy kepzetkörnél, újra és újra megismétli a már ismerős, s ezért biztonságos jelentet—st. Nem
bocsátkozik az értelmező jelentesedás kelendjába.
Perszeveráció . :rís, Hitemre eeüheemáleá ?egeimeeee eeáme * A tájekezeaíáe nehézkes., 32 iieieáek müfevaka e ezemely meemi
%s.;ísít'eee'áíeeeí, teeeeeer vieemtei', elkelmezkeeiku
áfa eieezeteree eleekréteríem$ legetább 3; táblán? * Grgenikue pezieheezináremánál e tijdetfeiyemet szeggetettá Veliki
mitet" e %efeeevereeáe jelet vieeeemeneleg % Egy—Rei előferduláee infantilis, nemreükee megtepedáere uteiu
geeeeeeki * Étegnesztikeilag e perezeveráeió seek akküf értékelhető, ha
Name exem- %es tte e vez? e víeeeetefe kémet Eegeiább hárem táblán előferdül? Eleáeerban ergenikue háttet'ű
-'r—rl'"l'"l"'l—"l""l""l""l"Pl!'P'P'F

,. f—Éeseet verieágei tünetkepzőeeee'e következtetünk belőtea

c ,; f""§£%;-fí'É ÉNHCWÉÖÉBí 253, egy! , if;- ifj; e? iv., _ ou %ehm váltezetei:
: ,. . ,
* Teijee eerezeveráeió: Csaknem valamennyi vagy valamennyi táblán
, ; , , ,,
f'" "/
;..ff'xzf. '," -' 53? ff.? f": ( '*A " '.ís V" '?'—"(D)
felhat/sem,.) (tiedet—A.J.. ugyanez a válasz ter vieezei Menetipikus jkv; keves vátesz, mm. 64?
táblán ?"ferszeveráció, Közpenti idegrendszeri kámeedáe, ezkizofrenie
met gggeekefi lefeigef valesz es eligot'renie eseten ferdul elé.
negy teveleágte van ez első * Veriált Perszeveráció: A vez... e i'irieg'lapedt képzet egy elemet veriáije
: : . ,;

35, mege-zi X— ee teista—án ferfiui ele. (kutyatej, löfej, meeekafej). Epilesziát es epileptiferm tünetkepzödest
ielez.
* Szórványee (,,kérőáző") Perezeveráeie: A visszatérő képzet olyan?
mint 3 Teljes Perszevereció esetere" de nem urelkedik a Vikvxön.
Epileptit'erm 'lünetkepzödeeeel kombináií neuretikus mechanizmust
jelez. Ha a VSZ. ezexuálie váleezekat ismétel, perexizmális neurózisre
gendelhetunk indulati %ebilitáere, rebbenekenyeágfa emeeione'lis
u-

inkentineneiere.
* Szemléleti, pemepeióe Perezeveráeió: A RO táblák vieezeterö
elemeihez. vele tapadás, //H ff—w 34,
w—

(ffíw mr Renitens, nehezen kezelhető epilepteidoknál fordul elö.

* Gyerek glam-ben: Öt éves korig eletkeri jelenseg. A hetedik elemei
W!

- z el?-leinni gyengeség jele. A tetjee pes'ezeveráeie epileptoid vonas

meliett gyenge ettelmi kepesseget, esetleg ertelmi fegyetékeseáget
jeiez. Az; infantilie eáekváleezekm emlékeztető Perezeveráeiek e
V-

turbulens, nyugtalan, perexizmáiis gyerekek eveiben fei'cluinek elö.

w—
u—
mi

28
ip
m
l V, Oszlop I 3333333 Éaeimaxeg ;

Sztereotípia 533333 %iaaayae 3333333333 eraferaaeiága. A 3353, Az asazeeiaeiék beszűkülése egy temaköwe,
??ie§?apai:i egy mm,—33333 333 egy 333333 halmazza 333: 3 Ez a beezükülés a ezarengaa 333333333333333 a következményei a
egy;—333333 333333; 33333333333 333333, exegenyee fel mindentöi, ami vaimae, ami bizimytalan, ezett naja—ma
3333333333333, Nem 3333333333, hanem 3333333 geláieimk, 3333 kenzervatív, iteleteiben bigeü; óvakadiisi a váltezasemel, ,
Éagaiaiae 3 is? 333 353333, szami'igaeeal jarnak.
am 'i ? 3 mya/' .,.
's; m, ,;,4'3f7;€fff%ctr erjifaeíjíű, tág/í;3 Éric-,Áigfíáa
www :,— 33.33 ; 3.3 m " 3-
Éűí'há'pí'j; tig? 333530! 53?
íf—Éá'ííé'33j33333.
Arc-sztereotípia 333 am Mamim? 3gfe§e3eneiá§a 333533, azamngásee telinetkemődéa? 333333,
Mid-sztereotípia Émheri 33333333333 3333333333333 333333333—3333333, Főként peziehemtaknal few-31333? eiaíi. ii'ífamiiia, feieiáfaáiea, 3333333333
ezemeiyekaei, 3— ;
Visszatérés 5333 33331, viemater egy (333333? 333333333, melyet: Ez a jelenseg attaiaban 3333333333333—3333333, a 3333333333 Mt;
agyam—331333 ?? 333333 333333 emmiatt, Eaeiieg mak kamaelatea nyugáalaaáaga? fe3ez; ká,
3333333333333333 miawat 333333; 525333? r'éezia'aíegi, ett").
333333333333: az eredeti 333333: es a vieszaterö 333333 közt, s A belső 33333333333333 ?Éáá'ig kapkeáá viaeikeaéeaei'? 33???
333233 ialiaimakaak is keíi lenniük, kifagezeea'e,
ilyeaker e 33333333 nem 33333333 313333, mak a
33333333333333 33; 332 eexmeimn,
2353" "3 ;"333333 5553" it? a?.,u M? Maui(inf . '%?
No?/, _.5 33Had
,.,_.3 p. g/P'u). f/'o_
;,,
inf-5321: ( Jeg.

Részgetgzés 3333 333313 eiiáázik a vaiaemal, 333353333; iwaeeigaága, "faházat? magyaiiázkedáe, ertelmi bizaayiaiaaeág, a vsz, %a'sábeeaiíáii 333?
kiameii a Émieüiü ákker 33333333, aa legaiáeb Si heiyzetet, amelybe került, túlhamg.
eiem 33333333333333 3333333333 a 333333, 333333; %? Önmagában naiv, infantilis öröm, élvezi a felseraiaat, Mass-sen?
a'iaá'weü, azellemi szinvenaiatgelezhe? korlatoltsagat, Értelmi fagyatekeseknai
! 3'33'3'353333; íZÉfÉLÉ'éZőz'f/f %íitxíéíí't'if, ifi 333: 33 333303: gyakeri,
33 3333 fffuf/ 4533 Gyerekeknei
* alaszeeay aziaveaaiú gkwma debilie 333335,
33 333333 vagy 333333; felüli gkvfizaea a beszabalyeza'attaaa- s a:;
fái-ább
lbibilÁ,

% Sértett gyerekek miliőkaafliktueam amikat,

Pmpríoceptív űgy ?álsia Mayan-3333 333333 313333 33333333333333 Ági eve—(keresne? való fakezett kötödéere utal. A szerreielet PrlEDWU/EM
reakció feleieveneáik, Éifzieáikae 333333333, _?"ACEd
3333 333331, egyemwe két; 33333333 3333; az 333333 333333 33 333 33 Á 3333, nehezen deeen'trai, a máeik 333333333333 333333333333 33336
333333; 333333, ebben 333333333333 a meg, mmm, 333333 3333333—333333333,
?eremvefaeietáá a áeüemző a eeökkení 33333333333333, az 333333333333
ül §?) fg 33335 % 3335333333333—333 gyakari, föleg; niantmeekial
ifi? ?3-533353733337333335 a 3333 3 §§§aáativ §? e'e vaiáeza'tae ?,araaimak mellett az %?iiuiiíiv teme—0"
% Égerek gkvaben: jó keeeesegiíi, de labilia, emígyenge, S:; ezer?
veszélyeztetett gyerekeknél talalguk.
Érintkezési A 337332, kiemeli a faiáek érintkezéaet, e 3333; ggmgmgaazefüen értelmeznem.
hangsúly 3333333333333333, A megtapaaás egyik váltazata, 33333333333, 3333333333333,
,,532'33? ima aanányak (333503 áadulatvezereiáeeg, A genáeikeáaa 333333333333333 333353? 333333 ett
%a? 333343533733'35—3, ff 33313333'331-333 fááí'PYSESZÉWB, emblemáaai ayúiasmiapadáeja epiteeieia 335333,

Gyerekeknel az érzékszervinmezgáses elemek hali'nezaaaaanak feiaá

% Hatéves km alatt eletkai'i jegy,
* Heáakiiene éves kor körül a vieelkedeaee fakeze'tienaeget
indulatvezereitseg, i'iyugtalansag
3 Tiz eves küméi kezdve epileptaid jegy.
lNFANTlLlS REAKCIÓK
Gyermekeknel gellegzetes szemléleti jegyek, de felnőtteknél is előfordulnak. Az ún. nagyóvodáskor; az 5-6. évesek jellegzetességei, 3 7—5.
évben még előfordulnak, a 9. életévtöl viszont már infantilis maradványok.
inverz látás ?333333333333 a:; maga;—33333 333333 333333333333333333, 333333 3 Gyerek Bika-ben termeszetes jelenség, az ép értelmű felnőttnel már a nen—-
333332, 333333? 333333 333373 33 333333333, 333333, 3333 es? kanfannizmuei ak felel meg,
333333333333 gamma Magas ezá'avenalú felnött gkvmaen: művei—szi szemléletre, vagy a
?; ii??? 33 333333; 33333. 333??? pedagógusoknál gyakori infantilis szemlélete utal,
Vi ti?"; %3 333333 333333? ewnafak Aiaesany ezinvenalú jkvnben a pereepeióia is. kiterjedő, tehat végig—Lea §.) 3312 L,; . ;; (_ ...;

súlyes regreeszióra utal.

Transzparencia 3533 3333, mintha keitöe 333333333 333333 a 333333 vagy" Eletvezeteaeeen infantilis; felnőtt
emekeiáeíi, img-333 333333 mögáüe valami, különeeag, vágyvezeielteeg;
333, ez?,ebf'áfí, 3333/3133 3 vág)/teljesítő mohóság,
,55333 ember ige 33533? 2333 az á'ii/agie333f3a3ffi3a. - gzexualitas infantilie: kendieianali frigiditás, eralitas hangsúly
33333333 333333? 53, ha a küigá 333333; nem 33333333 a ,,Átiá?szó** ée ,,kiiá'tazó" trangmayeaeiak:
333???a ezeg'im, ele a 333333 mintegy kiláteaik a - magas ertelmi ezinvanal
mögötte iakváűáeg, a a 3333, alaizsái 333333, 333333 - fejlett ízlés
magá—tte van vaiamit - beleélö kepeeseg
if, .,,É'É—CW feaaf 33333333533 egy 533, 35? "333333 a ffi 33?
Kontúr—reakció 313 fali 333333 kewaaaiaira 333333; 333333, melyhea a A 3332, a aes-egere menekül:
megragadeü aiakxa? meal, elme maaa—333333 a — axubjektivitae,
eikhan, mines ,,áesáe", ,. makacakadaa,
33333333333 emheri, vagy 333333; 33333333333, -— felelötleneeg,
Ha magáhan ?egialga a emma? ia alizka?" más; nem _ irrealitás,
333333333333333—333, meri 333333333333 van; 333333333 Zita? — zw—k mellett %3 acting out,
3333333 faváuinak elős, eammman, —— kriminalitasuhajlam, psziei'iepátia
-. - 3 13 w—._ W: -3'
331,); 535,/;/,.,3
i.,; '; ;:Jí'ftf'ii
vk.);l);

29
 u.! F [A' L'! [5 [[
!FIFIFIFIPIPI

ÉmeÉmeeee
it,!)(tapozíció Feáeűüekne§ arra etei, hegy a he§yze§ inkább de§ermáneíje e végeÉKeeesL
mint ez e szándék vagy item emi méeü e heiyzet eiöááát.
§ $§ee merbe jáwtabee fekezeű __Eeeákeeeágre uteí
§ eleme jkv,,aben ez;-'. idös, keri depirfsseeziee feáyemeire ÉeHeeme

Éeekekneáz bézenyteEeneág kaziweeenzááfae áúizettágátekeiaeseggeá

si: ÉeÉeeÉÉÉe—ee'eá e veze eekeeyeeee
. , Wedge emá egymee §§§e§§e§§ meg ez
emmk Éeeéeázeá meeeg eme hegy
§ keeeeeéeeeeÉ máÉyee ebemreem se eÉá'fs;
I'm

. ,. , ?; f("fí ,aÉá—ff'f'ln'n ,,,, 7, ,._ "(,

;" ., , / , mi?-:í' mm;; az; ;5. 1.4..4: ja_,€_);,
$
!

/' % ,.)
?F'

e veéeeeeee ezeregyÉe eme egy reexe Reüee üyeege öeezeheéyezáea szemeágezó kepzetáreméáe, %eze geeeeieté §e§§
k

gcíeeww
*) eieeeenyebb teüeeümeey e várhetóeáí
LLtL'L'f

§e§eee§meá§áe §§§ §eee§egee ee eem gen §e§§e eg

Má
y

s'

§ FeEnő§§ gkvw—xeee _Eó képességű, gyenge önszebe'iyezeeú, ezerí

ÉÉÉÉÉ'ÉÉÉ;
. ,
%; Ramsemáeeeém nem gemem képességeihez viszerayüve eíeeeen'y ieEjeeítmeeyt nyúgió ezemáyekeéé
.,m. , §;- .:.; ..:f x-f; f..
IPFFI

).)!- , . .- - §
; ..,/_;
,
$ "áá/Vi. *;,_ 'i'!, Caíífífgcfff faji,???fíííf PAH- ÉÉÉVÉÉZÖÚ
?Sfxí 438??? ÉN???" 88 %B? ífíééf'íJZá'i,
.,; '. . J
geiiemze.
nem;
! ;:a ' eeea §§e§§ge§§ % kiegyermeká geeemkeeeec JeE es geEemee keeeeeáete Éehiüe e gendeikedáe fegyeímezeüee, A 3323
%% ere ÉÖÉÖ -' fecm mí §§§Ifs§3f§1a§zy§§e 51 Mer; de eggegíz fékrenúszerg e eezeudeiógúe vereáEÉe feénegyítáe je§e összefügg a
ne §; ;; §1§ § § % mim 453 , hemerefzekkei,
e a:: ERWR $
meg; meg ki, § A vsz. iazeságböí §ebbe§ mend, mint amennyit iát.
Ft—IPIPFEIP

v-eeme, hegy e küáöeüeek e eeneeeeeeeg, emé § A keefebuááeie rekeee, de enyhéhb: e gátiásteíeneág nem terjed ki e
eemeeefáee geÉeeeeg, eá'seá vez egy mieáeá ezemíéietre, csupán a verbáíés seéntre.
/'- ***yn %.. .
3..1.)3Ée.
;. ,
§ em; MVM ki; Ha wave? menü beeefm § Megyek ;GUOC- Hagy Janus.
LL

*xl rx ., ., —__,—_i I:; F- )

ést—: §e§ ;eáíeh *í' e § mek WÁÉWV'AÉ meeeeü meg

"

e§ §§§-§§ Eáe §e§eeeegl eeeeí'sáe weewv reéníív'eg33g

,§
L l— LL LL

áüekü? 38—' A, §; §":;ff;§,§§í§éu'§ memáe e §3§e§e§e§

§ ,;§, g., ,: __ ;, ,
;";
., ! .._,-,-
13 ": _ m';
á,; / '.f /
x,. *

Molekuia- §. veáeee §e§§e§me§ e §e§§ keüáeeege; eeámmemeie Gyerekekeeí

reakció ememme meg vagy íegeháeeie geíes"§§e%§;eeyen § §—7§évee kerig a páros 'iudeüeri'elfnek vagy meiekuiek eermáíéeek,
beíeágf'eeeíge eeree áeeeime'i ee; § A 8: eEeíeviőE kexeve már ez Reiökepeeseg es a geedelkedáe
g,.
H; Pá,/A; z":__ i.,);n
-. .. ' '4..A)? A _ J,§,
$,
női,—Vr
,. ,
í..r,7,— *
:w "x:. ".,/fifa; ' ).
ereüeesegeröé áruákedák.
Feéeőtá kerben e gendoákedásbee megnyilvánuíö áefeeüá'ázmuee 433

i
m
§x

.(.?
Á .
Reá-kepesseg gyengeségére uteiheE.
!deevizuelítáe veg §"e§§§e§eee §e§§§e§e§veee§e§§ vegye e "fek
%;

A gyermeki ábrázeE—áe kb, § eves keríg eezieshető eejemeeegeí eem ee

emuebeí e; %ernereáeáeek megfeíeé'e 'emeükue
'r-

regzeüe, emét set; hanem enm me: a prefáíbóí mese eíie§eknek mérge e negy
B.;
a

eáekzs—xeá Ralf? izseíeíeíge e feíitbe ez áemef'i sem;—fü. lebea, az autó ej§eie mögöü e benne ülö sofőrt, em
fr:—

§§§e§§emeíz
"ÉN
'1

§ Egyeeeri eiőferdmáee 53 Német értékű,

Wegeeee e§e§§záe§e§ meeeg ki? meeeg
L

§ %efaetáüe türeimeüeeeeget, meheeegeá, eííg $$$—(eme wegwegeeáte

;

eesoemezeg eme eeee feezüüeeget fejeei kí.

*)

%% ereggeeeeáe eáeegee Megeezüá e femaeá, § Ft; és zw váieezekkek Nehezen tud e; heáygemez eikeig'negkeáa'a
meeeg %% ígneek e §e§e§ Jeeeesí kempremíeezumot kötm, belátása eiepjen, igenye— ee vegye PHM
_

§; §e§ee§ee eeeemzeúee eeme§§e᧧ ereee eeeiekedné.

LI

§ FeEeőtíekeeE nyugtalansága; szkizefee'n tüneákee;íödee§ vafeezinüem

['_ F

§ A fekezetienseg a többi infentáiis jegyehex heseeíe, emeber; e nem

pl

,-' Ha'í'ű
"."; ii., W K'§ lű; jf'ásmP'ff'z'W—f
í
(
" 15917; gi.ác)$$/í.vz,,4 vezet §úlzáshoz.
§nfeeti§§e ' fi 1.3 §e§§e§§§ eeeíee §e§§egee§eeeege§§e eáeü Tendeeeáeszerű eEöferduBáee gyerekeknek nyugteieneág, dekcmeer'streeác');
eiekváíeez § § eeegeeyg %eeeeweeeeí eemeeee kemeteg gyenge vagy közepes kepessegüemei gyekeré, Gyenge §§eiökeeeeeegük
FI—F
ki

—. ...f .a . w, ,_ ív"? v. " - f

; —, , , ' -$".7 irgf W:
._1. L-f
ui; ?: x/LA-
; !
:ÉH. az;:""
ágy-1;
kapcsán Krimináais szempombóí veszelyeztemüeÉ—a
1 ,v; ?"

SerdüEőknéE es feEnőtÉeknek engyeegeseg ee e gáüástaéenseg

megnyáivánuiáee,
'I

SzíeváEeezek ee hengeúEyes MF meüet'í e kepzeteremiás fekezeü

[_

szenzoríeiátásáre etei, a görcs keezsege§ valószínűsíti;

1 Fi

gemereíköziee RIWÉRÉSEEÚESÉ'W ;; ez áeeeíeí Éedeee'iz eeemeíge,

: .

§ A válaszban igyekezet e megfeEeÉéere vese iöfekvee jeienik meg.

%fmu '§e§e§ee__ ;:- ehhez össze keüeee igyekszik megfeieiei ez eiváráseknek, megdeigozák a kepesoiatekee.
MU'X 'öZ/V, : Aga? .. § _, _.,.v_§p §,
:);ggrúísm É'ÉULSÉíc'í íizwfÉ'ÉÉEEEÖÚ HÉCÉÉu § A személy jó erzeimé kemekíue eseten jebben Éeijeeííc
r-i;

11/0' ;,n r; r'— A."! 'x'ls' 'x. fir :; ' %.

naja/'mi! ínxuhihz 553334 C'; § Peziehe§erápiáre je e eregeózáee

* Enfentiiíe Lekágieen érieimezzük, he wet-§ vagy egy tábien heámezetten fereuE

tarteimek eíő: gyerekes feieiőtieneegeá könnyen eáterühetö ügyeimet; csábíti'aetósegeí
g- l—

jelez.
Lk

; ,.
_.; "
.f. Lviv/ax,
214)? ": . f:.w ; ; í/fpf.ffaÚ.,
'a v fr.? izdíáfusjíj, § ':- §..v :"*5'': 'a'
'..ííííí-(4 EX: tebgáe: dekeneeníreítságet, VEÉÉ, §eb§ee erzeimé lebimest, TX, §áhiáe
. . _,x_ _, ,. * :: .. ,; ag. §),-.a! ;
isi/; ágyára/Ewa, bf.íÉ-.?;íf,w;'íf.
L_;,4 ic??§2§f*'*f-_
[..,Á'F. ("md—3, kepkedáe§ ee feEeEötieneeget jeáez.
? .; __?) , 54179. -' /
a

infantilis §; veéeez §e§§e§me§ e §e§§e§§ eeíyzem e; merem

[_ I—"F—

Gyerekekeei heepüelázáü óvedáeekeá! *geHe—mzöh A bizáeneeg hiányára ee

pozíció ;wáeyee vagy WegáeeyÉe—áek heíemxee meg, igényére uáei,
íg ,;1.5) ., A. A ,;-' / uv- ra'. , ; . "')'?
! , :J'
; ;' §" ,. . ;
7.5'"."cí/', ' '.
5; "'a ! /
' § M.J.—"I'— ?; '.7' '*'—3" ! 9"!
: uja ;.', 54; 5' 7 .f; (" ffi
ff; Lt f/Al; mim ff? "55! C' "' ;?)
lufi seg/C; c,; Heepéteiizáü evedáeek Ré?) ezéneremáge: keves G; haEmezoüg vagy ezek 3139
'J

ez, V, §ebiem vágy'teüesüe teeeímú vele:—szek a X. e een meiyek eüeteieew

ez eíetheiyzei megváiteziieiáeáre mainak
1
.

Aeeieezeeee ee feEeőÉÉ jkvfben e bizteeeáges kötözzéee szükseg§e§e§ '

(a',
LE

30
fir (L
í"

!
l!
É ('
1L VH Oszlop ! mamam !

Mese- A vsz; á váéaszááaan Ronkfáá másámg messaéakm A vsz. gé oádagogiaá árzákkaÉ randakazéka já paüagágus
reminiszcencia mamam A váiasz gyakran Szubgaktív makoéova § Mesálökádv, gazdag énnány és fantázéavéíág
ogyüüessn 3§§§§§m§§ msg. %? Könnyodán kapás vissza§§áaszka§iné a ggKf
U,! "'— '— .. .," ; ??
xA, L; ..,í,§4$;f)f€íí;fflsőffígrs,
._ ? .
§ Óvónöknáá gyakorL
!,3 " ;"; "51."- M !"; '*'/* :" 205"
ÉK; . §..s :.)ítajab ;: "H f'zf'
§ giud-§; wfzfzáá.r-,.,;. "

VERBALIZMUSOK
A jelentésadás megfogalmazási sajátosságai tartoznak ide. A Rorschach—vizsgálatban a vsz.-nek nem fogaknazási, hamár. SEÉɧY3§É§€3Vɧ
feladatot kell megoldania. A szavak és a szemléletes válaszegységek aránya így a valósághoz való a!KalmazKodás fokát fala-; iii §
váiasz, sok szöveg így a valóságfunkció alacsonyabb szintjére enged következtetni.
Szubjektív azámááyas vonaákmásokaá fűz: a vááast, Szak Köáéré—s a feÉadaÉmegoádás aiűi '"
reakció e'aam ianzoznaáá a §á§3§§§ Eiíoáva a íábíarászíai § A vsz. séahoráoáós készséges gyongsg ám:—sema? §n§§§§§a§a§§ Jn n.kJ .

haz, íja arr—áá gamma az www—§ nem maga gondoíaá'á munkám? 'í'aifíoágoa
,: i.. gy.. . * .. .: . _::'.j,_,, :f, ; ' M -, ) §
% aa; gsfusfwoamaí É/giÉ/Éumk §),-§; % Ennek megfeáeiöen Ésájssííménye ki?—gabi)? mint, a §§á§§f§§§§o
% Erzásah hangmaáaá %s%s ha§o§yáso§§áa
aaz—z: §§§§§§§§§§ a maggágyxás: _
fm fzw ;;33 Hisám 570; az
ái—Efáíffxzc-ffíBÉE-FÉ Éz Éíyán mmm nom
sofssámoamkg mak ax §, osgmooan g§§§§§§§§§§ a
smsgmw §§§§§§§§s§
§§§§§§ függaáíanüí issza smmáíyas maggegyzésá:
,f'41—f ., . I; 5" , ryfx H/ ,a, Cl/ÉF ; f,"
f-arff wit-*! lfL—"Éfáriííiifg ;?úzíwxíkfa, Nagya./if íJíi§:í:,f§;/?,.,, fa,—§; ?;
%

31%.

_.
"??

'%nítsné a Mamma- §§§§§§§§§§

Pi?
7535

§"?
5353
büfé

haz.—
522
,

§ *.üggsazi'í §, gaíoníásaá'íási íátaíya§naí§3§

?; ""—..;
§)ix; ECS?x

"okán; faakoiáüan a kápzsíáran'gíás i'ísx—féícz'i'i?

Cl
2135;

_ "ág és alá;* sas.* ma?; a famokkannamak §", Ev

Wa—

Éáxfazsííígáía §§í§ a vsz.—§ a iáísaíá'íáí (is m s;

ésn'xáá víss;'.aíámo%§ (%m-zzák, 3112 a K§5w5%í§w* LH
%% ?; Káíáráíé vsfásaáéaámoma moíyban a vsz. re
kanyar—tűk vissza a áábáához,
Kitérő §, osökkont vaÉáságémák házias geio. Nagaina; gogynák számíá az
verbalizáció tábááhozc aákaimazkodásí és az éiswszaiásá Eüaááásnv
.("* *: x '; r;í ""
. a "g.-;. ' fa.
' í :; J'; A' *. ( V; tv.
, ' '— ., r '. ;?S,/;. rN ,
-;
Hi./§áíf'cűjbfüícíy8 ..,.í§;'§íY3f-.á,zf.§í.?f, í.f13!1,/C?:áí; §S9ZCÉífy'z/űn, i.,y'
;: ., "; Ain, M., . , . .a. "x' _,_ M ;w. "; ! 35v I;- m,
ifíyfi-íjí fi? 553532?s ii./5.174, 3.4, ? üzlejis? Ui; ;3á£)§,á_f- ., (M'? "

Bizarr Égi—333333; szakmán smíázásokg káiáönös Vaéamannyé váEiozaia a szkéxo§rén skáia aásüüagás gogy'aé %%
verbalizáció n'aagfogaémazásokg szerspeE.
§ Nah; és %oEáíenos ammpom maghááámzási % Auüsztákus haááííáoüság, bizonyáaEanság avamwa
bizony§a§an vaíasz után íöÉÖsísgas mgmazsw megkapaszkodásé Msánoá a szoxam'm
(!)

köríáás, § ásokkem aamáoiás készrág

W . hmm; vak—jin§£:-;*;j,/§—'§§§3 sza-rám? 555; egy §ának f-e-, . /*-
§ Á kémondotí', szó arogáns v ami" nna
* Éémw Wááíákosság: magma manzow § A vsz.. nehezen megközomhááá, osak fááüáo'ías woww—§
msíy KomEn'zányffssságávaÉ, mintha a vsz § Pszichotorápiáraj fogiaákoztaíásra rosszá pmgnózas
bézáonságát s'áövoim. % Paranoid színezetű psziohózásokban neajrozismábars és 9
x' ;! §.f'.,f;;._._ ,..,i .. '-'- ;, .(í
.,..fí'ffífíffwf'í ára:?fÉÉíÉÉs fíía'i:s§.325;íf:§§ E/íjií'É-ÉL ÉÁÉÁjíX'ÖÚíáT/í r:! § Az abszum momáoio eísmoi a vsz boísö fasza;üságánoíéa
de nom kaposoiodnak az, axmnáít §á§a§áhaz
; É'íií7*3*???€%f3 VS'ZÉZíS—ííííí, '
.—

§ Égyaxon iamaámÉ sÉam megásméá§áss más

h §
az,; -. ,; 1 ,
e ; az, ,:
214 ;, ,; 'cfaí'iő'üfí "ÁÉÉS'c;. ;ííí'ffffeÁÚÉÚ
- ajííífűcgd,
g,; ,, ;:..—'. ifiisíf'
www
:
, oáiJ;
aru/V.. /
(:,
fia:;- ff.:ffxzaifty;
.,
. ;; 7.£';£"?'*;'íY/*'—f
': u u-xsxx—ií,

* Ábswm fahaááaáok; szákáéosaw asszooááoéoki

;fíz amin? Másé: más;;gfízs, ;; mm off/§ Zs-fini-vágsima
.):
"é,/53 F.? 95; T; afa-§;
§ Á V$Ém§§§§€ vámsmí mmm a magam függoiíon
assmowáw foéyamamoÉ woánánsk
%, §8; u,;W/fmwy azé-§? He 4
. ., 4 ,, . i,',,;s ; 'az/Vki"; "
533852 fmflíxf 54.531! ;.)Ug o, fifí.;i;sí)..
;

Konkretizálás mm., aivom §§§§§m§§ kifagááásak, hasongaMk ássák a szkízoüán koma mmm baáagak aájákg fogasszéás isága; A

konkrét amim; nasmámm, geiaz.

X Vá'láf'ííüfféí'?2353? "5 M;: §; affér 5751?) (is faág/ák í;§—. !; Gyárak jkvüwben megtagadás a gyermeki '?'-:.zmxánáE, faínött aE§onsssáa
s: ' ;, .., f. WW , ,._, ., :; .,,H;
%a. f/§7§ mmm/. fogfafímgaaasmf .,, , 7' .,,;a Ma'," ,.
mm, m ("fiam/3336 a renétenoéa,
%x 5... ,; (. cm;.
::í—Ádám. § Szkizoform §e§zásnok Csak a serdüiés Kozdoíán ÉBRÉHÉÉÉHÉÉÚK
Autisztikus A vamságos Összafüggásakíüé aszakad'á Önkényas A szkízoform szindmmába mamák, Az; amáaxááms §§§§§§§§§3§§§§§§ ;
magyarázat magyarázat tünete,
víías'ka is van, am; farkas.
M, 5163: (((.Eráíya, azok máig; békák, mai? a goíya
fííéf—íákűí (mi: Az Éndowás Egánya
föíáoo kom—mage; a %apasmagamak, %
morháá moáonaÉázáíái—s :? oíyan
magyarázat moÉy kizáf'oíg—ag a %aatog
gondoíaímanstéoan árványasüí,

31
 [L
l'i
)— ir- m— a— .p- ; ait—, i;— ii.-; LF— u- Jn 'P'P'F'F"F'F'" *

!e
(TE %
Éaéüaéaés
4_.

2! 9
_?
LL:

Gyanakvo Éaísiyoa paranoiá gégy, a vsz, voi'iatkoztaáé Ééndémiéiaféi émikoáik:

LL

raaaki;-%o mindénhén régtétág éiiénségés szanáékoü Eaág

*A!

% Naumáikus és oaziohéwéáias $$$Éh€n jéizi a ir'uszn'aoios ha'ítai'i'l'i

éi'akozpooiú vonaákoztatast.
Jh'

Néoiogizma er w mm ééré Hawaii kéméaég % Léggyakrahban a szkimfénia ÉÉgy—a Eiküiöniii a szkixofom'i kéoaí §
%% mm psziohoiikus aiiapotioii
* Léhéi azonban iéíékos magas szinvoí'iaiaía, koiiöi véna _iéixézigg is
Llf

ÁE§E§akt Csak Éénűénoiaként vaié éiőforduiéaéá áííékügük;

széhasznalat * A V$Z. éi'iévoiodik az éiményiéi, ménékiii ÉÖ§8._ Ami ia'iokj és. ami EÉÚÓÉ
Ji

eszébe jut csupan GÉVOHÉ isméréi, mintha nem is iénné éimés'iy

A szkizoform tünétképződés Éégyé. A hasadás a iéiki éiéí mináéé
Ji'

magnyiivénuiésáfa kitérjéá
"i-i'r' Fri-'i-'r'r'r'P'P'r'r

* Áiéiés néiküii viselkedés; szaméiyiéiénédés, éimény'iéiénédés.

i'iíaépáés fordulat
;; ???; BÉEÉS—
,agm nam Émmom kiiéíéaééék, gyafaziáa saavak A gondolkodás és a viseikédés siratégiéjat iépiézi ié,
V oéaaéűiomma'íoia véssmíéfééé, Hianyzik oaioía a A vsz., bizooyáaian, féi, hogy rosszat mond,, nam a mégféiéiö
mag; ami" szammáí mondas IÉGÉÉÖMZÉI mondanivaié jut eszébe, hogy rosszui féjiézi ki magat, a ami kÉÚi—Z'í'ügg
ák hazf'maoik égamamaaáag kémw géÉéigükm hogy éríéimiiég hanya'áiik
M,. N.,; N,, ,,. a ,. ÉN, , (, , ,;N 4/(
:r i,;i ff.::'/:.í:i: ;! ami: imat)"::fzí,f:7;ríá£:.íí;7 )::íí'afííjr (ha f2::- sífc'íí'fz % Öi'ganikus pszicho szindromakban, föként arterioszkiérotikus bétégéka'é
és saliyos pszichoíikus éiiapoiokra jéiiémzé.
. m c.,
1 'f i. ujazLííA-f mi?/fi???
/
* Ha egyéb organikus tünéiék nincsenek; a halmozott éiőforduiasa
§—;_. _ ' , 34 , (
-' 'f' ;, '-.f-—..
; ),f / ; ifj.? paranoid foiyamatra uáai.
§ § mikaío géigöá axá a wéía EÉÖácü$aü$§
A kégzatéramiés fokozottan szubjektíve
if?

_
" iimaé mama %%Lsggéüémg *g
Ki íéoíáfa még: § 34 áig egy (ásva-ben: iaétréiis magatartás, Az éiíoguiisag, gyéngé
a)

§§ii§ makaáéi itéiőké'aésségj az ér;:éi; i aiEapoEok demonstraiasanak igényé.

§ A szép—csúnya kaáégériaban vaié édékeiés a homoszexuéiis
".- ..,?" :": ,_, (:, .../.; :,5/ n,. _...)
...,...4 mg,, . "
', . f/,
; !, fiz; ugyis.) mi; ízzlff. JJ N osopoüokban gyakoribb.
ékkmiaáéigékg ha aggy kgaíasmm kapo—sémák.
* és: aggééa áaméía vomaákozé és magam
isaagaaáyos §"?3á33iiv éüékéíési akkor? üákéaésoék
vagy sokkmak mamák
! $£§§'§£§§€:§É§€EÉI vagy azíakfiáika maiíaá'i nam
ÉÉÉÖÉÉÉsÉÉÉÖ

Véiemény a isi—% aaa; mm a %iüűáámí ?ogiaikozikg hanam magam? a § Az épiiéoszia méiiéü szék
vüsgáiaűró! aiasgéiaáréi mami véiéméoyí, % Epiiémoiű jéiiéméknéi is ÉÉÖfÖRÉUÉZ Lassú, nehézkes és ingériékény
?
.— ., r ,
r:; -;.f 5 ,H.
.; f.? ; .M §r ".v , 'Jun
; m.0 (5
! 'r'..'- 5-
íipus. Erös, Éariés kapcsoiaiokkai rénci'éikézik, jéiiéo'azi a osoköi'éyosség
..: %. 773 (
riff, :? (tail/(.JF'ui/í'íw'í 41) !íí.--;1Ji'n$, 11 ' ' !

és a'iihataáossag az éieioéiok kövatésénéi. Padantéria, túiidéaiizé és

veszélye aEi fonn.
§ Paranoidiiés
§ Énés ák M öésmkoté éxáfevagkém héiésxévi onmaga * FÉgfÚÉÉ, fokozott énésség
F,. u ["Fi—

; *g'ésbaiizaoió géigamzésé'á a féiaűatbae § Kiinikaiiag: Namizmus, vagy a psziohopéiia korébé iiiik.

' Haji/cí: íjuhfíff/ ízű./;: it')?! Díj/zt??? 503057? Vágy/éjííu,
.7'1.
§ fifiakfliűt
.; ;;fs
ági ariam éísé azéméíy hangsúiya jegíí-BETÉZL
ft

?éitétéiés A afa—(xi a §€§§ *aáéé éwéayéi péméaoiés féiizéáéihéz köti,; § Ménéküi az éikötéiéződéstöi, a kÖVÉÉkí—BZMÉHyÉÖL ig "akszik
; ,, .. ;,.
'*JÉTÉ'ÉÉÉZÉCÉÓ ,,
f.,; : . i- 13.13 -
-.,-,:'_.i;,.;::.fa_,3: ' ,: 'gf?'
Látnia-u!
ényhiiéni a vaiasz féiéiösségéi', koriaiozva a vaiasza éwényéi.
§ A naurotikus szorongás kifégézőáésé.
Fr--F

§ ÉÉHÉ morbo jkvmbén: kibújik a riiégíéméiésék aiéi, fökéi'a'i önbizaiami

hiany miait.
*miiacaé nam WHYÉMsIMí—Ma— ÉÖÉÉűÉÉéÉRÉEÉfWÉgÚ
4

§;

Kriáikéíianség, maniform kontroiinéiküiiség, A mániás jegyék közötá

" Nyina ám a %éfgyíéig nam oaaáiakozik ahhoz,,
'

tarijuk számon, A kritikéáianság a viséikadésbén is magnyiivánai,

a xi
ÉWMÉÚH Híií'iíüísáo § A vsz. hajiik arra, hogy éiszakadjon a vaiésagtól és atszinéZZé,
§_ .. .' ..._, .. _, ._§.. ,;
i; .., u,? ;, , LJ ;, . / ., 'v
":;ff víözfííffffífíffíf"!
; §??? !cűzííí cí!!?i;íí,ff ca? átéi'tékéájíé a hah/zetét
!

.. N,; ,). §, ;;gx. % %" ,,—.; Mimi,—.

nic-"! . nám/(
' J
c.;í ifi/,ifrjfvfföjifí (?:Cííwfiíjei % Pszaudoiógia.
( r'
F
VT"; i

PARAMNÉDÁK
Az amiékézés élményének a sajátosságai tartoznak-e csoportba, de nem az emlékezés zavarai, kiesése
vagy torzuiása.
Nagyrészt emlékezési illúziókról van szó.
Kifejezési % véxoméék mém ám ééaéá'feé a mégféiéié még Kérésk Az amiékéZéti féiidézés zavara,
kérüiiygag dé ném Éaiai ra,
i)—

amnézia
?"

; 'n!
e Közponii idegrénosza'i sérüiés jéié Az artérioszkiérézis korai? az
: ;. ".ra apam, M:;
, ..x ;,_ m, . ,, .,
sajtíitiífíjáfí ázva-xiityífífíb (! fiáé,—"6. .— íjűííA-Éífáiíif 31395?" §??? .ií épiiépszia gyakori jegye.
, A.
v §
; az M;? ma a; mi j.., mg.. _K .,. 1;, § Naumtikus Ékbaní éifoitas;
i)—

* áíWéWiáakaéi mm géáéigük * Komwiéxíérhéiésű kifejezési zavakf egyéb neurotikus _iégyék méiiéiá

r'!—

% éis—Mtawwío a hig-ian" vérbaiizmussaí. % az amnesztikus reakció hangsúiyozottan Zavar vagy ütközés értékük
kifiiéf'ium %;n famaén nincs aao'án'ii mmíof'ázss.
ih—

ismétlés A %a a maga agyamaxon msaiéiéi'é magisméáai égy * A központi iáégréndszari organikus sérüiésénéi
véíasxt méiyéi még" monáoiáx Haoggag hangiégiésé * vagy aikohoios méniéiis mmiás ésatén foraui éiő.
oiyan, magma éíiéiégáéüé voma, és moéá monogam
(Li)—

%
[__ZV'I—F'I—F

Ritka jéiénség.
MÉÉZÚY
).

32
D—
_,I_,_
m.
?V- ÖSZIÓP ! ???-?????? Éüaémwég 7,

Ráismerés ??????éag ???—'a??? k?§?é?§amhax ?????? ?. Éeáamsjng ??áüéfan ??náanüáakén? végág mmm??? ???/zni"???
"? . agya??? ?afíaímn, defektuáiódot? szkézafránaknéá, fszag'séáis mámmfwnri fara??? asíó,
? a mi??? %a??? ??????g gaímgü. ?? ???-3???a'az.;?.u?a§??*zá??ar ?. Maasüny éüaámi $2Énvaaa§ú ssxaa'?é§y?k??é?— ??:éifiáííkmfan a???" az?
???-%%??? Raésmarégt .??? Ét? ?m??? amlékazat maradványai—( ?ajékazúdasé maiakkal)??? szagára???
ii? a VSZ—?????? 3.7? 3321 ??????éenya, hagy az area vaíúban ?. 3, Maga?? színvanagú ?m,-aham elő?-a????????aí, Ba??? ;?wg ???? ??:j " "
mamám? ?az'?a§ma? át;?"ámija, ?; ?? **??? faéúmeía ,;a 537 néíküá, mint aEavan, élmény Röfi??? at???? ? ???aaaaíbws A gmea's'fka
? énfan???és frisseggégat, az ??????akban higany??? .:?éitéámfe Mia?—??;
. ,
z ,
ruh— u., _. .?
,
;
, _. - _
- y— ,: a: _, Lp. ,__-, r_-
_ _ ,,—
É "" , ,) ' " / :53' ;.)L2§,a:,i'-./a,;£í

"ff; LL— , ;3'_M u,,,_;,,,_..,,.,_."

"" 51:
? 759.
?? u- ;.a? MW,/m
M. ,; 'a, REM/???, 355,;?
Értelmezési Az ??őwö? Mi???? ??????M?? az? ;? ???mmwati ?m??? Az mmm a va§ó$ág inadekvát ááá—???, §??? WWW???
illúzió kiséri, ??????gy má??? ma?-????a a??? a vám??? ?naáakvá? á?é?é%, ágai??? éámény §§§ÚLE§5 e"?* : *) "A";
" )

§m
. * §. " :
?; Fáma. :HUÁH, ' ' '

.
???? fiz ff.; . múltat átszínaz? a íeéen javara.
Narmáü? azaméEyaknéE
? Fokozat? szubjektivüas.
? Emiékeét érdekem-ak megfelelöen dmnZZ'a a?
Exífavertáii É?" ma????
? Könnyen aikaímazküdik,
? Szokásaét gyürsan vá?!?í';z?a?_§a.,
? Az értékekhez vaiö viszonya iabiiáa,
Haggniósági ?? ???mwöwég ??????éaw, 33233??? ?????? va??? ág:: §??? ? Egy-????? eSÖfmdmasa marmaaís Wmi—ban És?
ügúzgó ???—3??? ?? ??????s
K.?"éáéfémwaái
? ??????effzié, ? agy a:? ? ???)??? ?"3a$f_3e'§íí?_ fagy, vagy ????sis _ ,; Yariaímag váíiügaáa:
M?

,. ! a
___: ."N ,
xw

?W'ÚWEÖ' .? hasenáósag Et? egy elhárámü tartaíom aíáéáeiéra Ma?. !? vá.?asz? ;???r??? fiai;???
M

.-

? ?"? ??????lw'üf—ÉÉ??? ?????"???5??'??f 32793"??'33?? ?33"?5?3í'??3€333'?— 78335/7U5/ ???;aáyböi ? ?uwíkmmuam ami??? h?'???ías"e köa;*:—,t????1,a??1tf????"iif
'?aás;aí?'grsea,
3— Vigyágaü Nem ?amznak ?g??? 8 Vuáge'af ?;áíaeag mi? Tarfaimaíian váímxaía: a v ;? kanfíákms; ?"??"HDJ: azrmnn ami???
gyakmiságéxa *v'í3373ÉfKíEE'íÚ ma????w? eszí'éküééasal a'aagááha?
%?aüam'sas wá§imaáaz ?? aaaamíóság egy e???
), m_
WS

?afaaiam $$$???
?;z,?rof?fz :? ;? ???/???? ;? "*a? / ,, Twáaaséakém végighúzéáva dagargzm'aaiázaséág ??????ím ;??a
%É'amaámaüan vaámmia: ?????? ááá-á??? ,
??????áiáf? ?? ,??? ííüíáüíö ???—sár???) rumbaammassa ?-
Ééire.
"m' ._.__ 9—- ___—,
_, — __:_,f-ng,
* ("pH/.",f ._fy.4.-__; - x.,__.
Hufu??? .íiffsu Cf£j3?:'/f:r?z,c?"-., f.,-n,;íffÉ (Nő. atyám?;mí zum:
5 f.;/: i'
;x,__-/;. :..L

rendszerébe.
7 éves kor fölött alacsonyabb teljesítmény-színvonalra utalnak,
síció ?? ???—mm? ?? ???? hagymás? ??????mzm mag, TÉÉ'L?3J Szabgakiív, önkényes áágáküzéűáa
eza??? a wage??? ?as'áréMÉaáek ?????? vagy Tai) mi?
anatómia vaíaszok. ? ?? pszáahaáákus mgmgszéóm gamma???
?????? _???öáüaágüki ? A §Z§€ÉZÖ§YÉF€§5 ???—gy??? famas jegye,,
? Ha "így;"??? és? magam Makaó??? ? Tanszéamiasze-rü Pazáaéé váiamük végág a m;??? n?
? ???éwíaáazéa ha ? vaz, kima'mdía, hagy ama??? vagy pszichmákus ???-apr)??? jaíez degrasszív színemüai.
aiíaá ?)??? máma sarüája ffi? akár m:???;éöa;a?fs??fen annak
?"?ÉfSSIiÉEfÉáEEiÉ,
? §??? Maxia ? Paxáaáü gamma??? z.?gyamg ebbe'??? a:
?????? a ?m??? Hívd a Ma???? ;?mga? a mas
§e§?,§*'fs§ö??a?3?n, Mi???? az ??????aíye'azkaűés
.. m,", ,.._,.., ;, ,,
'fm,
, I,: ,_ *fíí_í"..,':ü.ffc.
(_!

Számreakció ?? §??? Mé??? ?? ;?n Máma haáamgm mm;, _ Gyarekgkvmban: _ _ _ _ _ _ _ _

* ,_ ' grg/:; ;" ?; geg-_a; ?
_/
? ? avas kareg A SZGFTaÉBÉEÉ! tampont ganerahzaiasa aiaíma ma?——
xi ,' ,. __ ' ,: __ _,_ _, __ ,; __ __ __Vlm f,; _?— (4 ';9—2 ;) ..,V... (( (_ 'Y'f'? ___/7/_ _ " ___/_; ___/L 71? )??? ___. i.;
'f'f'yff
, ;? ,.;:3,',; fifa/253? 195555: f:?- § iif .? f;- bzídiiil , ,,ífícíújcfű, az;-Mr !a'íLíc'VZML, ara/.. fc,
? ???-?jzbízeny??? abszw'd ?adwmúak, van amnbam, hagy ? § évas kami??? már bizarr forduéatokra uáa? a képzaiaraméaaüan ?".
afíaxváían igaza???? a ?mmavezéríésá'; ??????mneg: aikaímazkadási nei'iézségaka? aküzhainak.
?m? ? ági-gázsit " ?eánöü ?m,-aban a ?ájékúzódás kóros ramiását _éeizi.
? Nem; íaáöüük, ha a vá?aaz a fia????" számawmkug ? Naurmékus gügye??? mania??? pszichazszténéás minek???? a???
kütmwaave uíaí, faradékar'iyság, a képesssagekha'az vésza'myítva gáz—_??s—güriy ? .
%f? ???? Meiekaia ??aakaáú szin?
,,Éí??? ffi?"§fiíi?.?l Sgáawaaka??? ? Aiawany $3§nVüna§ú ím,—?????? a ma?:u Mk???
szemééyisgégra uí'a?
? $ú3ya§ zavarai??? Maki? maiaíák írásaim??? a §;Z?ai§;*-?a??ér;§a
())
(JJ
 l'?
P'P'P'F'P'F'P'F'
[5

Égemeeee l
L;

Kettozes
LL

% Úrgeelkee kereeedeei ielez gyerekeknél es felnőtteknél egyaránt.

a Az eeeeeheteeetie Rűnezleeremegánek egyik meieieje, Az
§ ;
- ) p.; a w.
§ ugyen—Sí,— Em xi a. ,;
': tirítg'ii t;i§§2§íéf;33*§t§3 %fráitmfér'a Ni" (: ; eeeephelepatiae ke see beleélte eikeÉmezkedáei nehezeeggei gar
Ú—J—il

lira
.—_. §á3§§8§33ye:§._
w ': mfaf—AÚ
neee.
íme—*
ÉUHRÖÉM
_a) "Mt ,- ?
egygü.
" HW gen e még.—semmi;; te. a Ritka tegy,
tri/"'. ;' ..
!
t/ i', Víg/';Z,. -.,, " (! f,; :

íeekei' e; eti; alagi egeeze

ué'

Tükör-reakció e ee e mee eeémmetréeÉeít Égkerkeeeek mm;—ggg, § Pezlehegetiaétees'tms Kerekiereeetie; Karakterneeerezie heteree geza
rea-ért?? egy e. f:: M 5ɧ§§É§$É3€§H ferdel eíe. nermelteeknái e Seggyakertee
§ VÉG megéri.? Seime'aetrieeee tree ketyev e f. / % Neuretlkueekrael ritka, pszichotikus lkv—ben különösen ritka jeEerteeg
.).

Z—
Iga/%%; ,; ff rid?
) / '
affffövllíkíem Táéker —————r, % %ereleztlkee tárgykeeeeeietetgelez: erzelmi hidegség eze-mey'EL—lea
me? a teker e 5; ;) eines Rege e eximrt'letrlenfm kepeseiatok preferenoieje jellemzé.
, ne (: . , '; (";-,,
. A ,. .,.; ,... ;, Az. M' . , ,a.
,, —, , exp—..,áfzf ,_ r,. a;- 5343"' f,.! ,m %
', .-./,
., (- ,-
le;, Ja,,fgyfaeev ff.,íí-_:aáí;gew._, aj VíÁS.)í'3':í zá % Eieeeráeiee gegyek meiiett a narcisztikus megetei'tee gaweylkuef—J
l'l"l"l"l"'l—F "!

reniteecieban mutatkozik meg.

% Töhbezöráe Tükörmreekeie: is'it'amtiie meneeag; a eeeguree
türelmeíienseg feszültségevei.
'!

Medián—:: e eeee edetá ye§eee eefre eegekg weem egyeden 8 Viselkeeeel megfeielő ee e ezimbeélkue áttétel megegyezik
preferenea emet-"eme, ha e yeáeeeek teeeeege e keeeeg'eem'e biztoneagkereeee, a státusz igenye ee keresese.
yeeeieeeíez
L l!

* Jelenteee: e parkereses feszüitsege, e felnotteeg igenye.

Jea/es emfef ehh ha egy Hehe me if vaíeez ** Klinikai enyegeee féken? málmeí fordul etei egzaltaeie, ny'ugteianeag,
bellteezkedeei vagy es nehezseg.
x—r . ..,—s.:u- ; u.,-§ ;" :"
? r—f—aa—i'sxtzáü ormán—ásra Defi veíeez eeeíeri § kei§ e
; ; .,fwwxu -y ,v',
ye;aeikmaee ..,4;
em.
. ,
L

w ,. .—4,_/:../.r-1tvx'f
' A Ir/p
' ; z.;;. -,í'..v4 , ('.
32.413. N.,/;: ampulla-írna.) ; 5.-

SZENZOROS PROJEKCIÓK
A %% elmenyt a vez. olyan érzékletesen eleveníti fel, mintha külső ingert észlelne. Ezek az érzékletes klvetltések a fokozott
!. lL

zazagmegieiyétaetjelzikf a kepzetaramláe erzelmi elöntötteégét, indulatvezérelt ítéleteket. Gyakoriak eredet gondolkodóknál, művészeknél.
nr—ir-ur—

A B valaszek hangsúlyozásaikent tekinthetőek, mind a paranoid jelleg, mind az alkotó készség tekintetében:
?_ .m
e... "' 7..-
L—, ing—ia $31§er'eaeg§'§eee§§ka.§e erzekeíee §: ee; remeg, He egy Je képességű személyekre jellemzö, legtöbbezöríavitja a valaszt:
yeÉeee egy teg'gy erem, heremeámeeeéee vettem, pentoeabbe, eredetibbe teszi.
temereegerey eá'gáyefe, eeáiereeegere yeeeikeeik, e Abeztrekelee ee eztetetlxele keeeeeget _teleza
!

;-,_;É$
1 , "
i....f, _
' "7, —,- - ,d
_tufa/".
Elit/133 'tuz'z l.)" i;
f.) :; .,...5 uit/'I ! f/l , :0: ra,.a cudar: ; úr már): ((; _;Jí,
az r /
* E§eeefáeie jegy,
a A vez. nagy erőfeeeiteere kepeen
Akueztikue
r'! I-íLr-V. l-Lr-L r-Ll—Lr— !.

Az elmenyek beíeő vezérlésű; intreves'telt §elde§geeeee

eeezeeteeie Magee eeínyeeeie mentális telgeeá'tmeeytgeleeg eeneieeg, erzekeeyeegx
* Zenei erdeklodeeüeknei gyakerlbbr
(MH. m_:l_,_..__ ..a Vt ,_ .
!

' * ' ?:_.-2v-.;x;.£nc;rffuí_§§ e keye'tkezíe'tl'teiünk

r

Szagláei Úáyee yeíeeeá egy mie'tee nem eeek yéeeeiáes hanem intrever'telt, szenzitív, pereeeid venetkeeteie ezereelyekeel ferdeéi eles
asszociáció eeegieeí §§t§§3§§§3 ée reegeMem akiknél az érzéki erzekenyseg es ez erzekeeewl weeelygee egyaránt
gat ;, 4 " ;:f: ("",",,.,.;.,Lj; ;
m'xn,1. (tág, fiáaí'r.,/.a:3wí.f.'£í; Jedi. feltelelhete Neuretikue elfejtáe (under): viszelygeeaák ne—guretlkue ekedályá
!

i '- 'u/ 5 " képezhetnek az: örömszerzesben. Megyeri. ritka jegy.

:Éeeánteeí §3§yee yeíeeeá egy mérethez eere eeek yieeeiíey hanem $zenzlbllitáet, ietrevertelt eriemeeiet jelez,
áeeémeeáu eef §egerre §e eeegelee, Ffáékerit ez.
,!

aeezeeiáeie
i-

_ "mi; (;o 34135 Éi/ÚS.

.)
,,,,,
.,t-w , fajra; ;. ;?
,; , M,? :; dáma,/(.ra.

§ eee meeeg yee. meegee ee eme eáe ei ée eze e yeieeeeeey e e" * A vez" e helyzeteket keeee megee ezánvenelee? dineí'eeeleüen
i-

§$teák etei ye§eml§yee §ee§ereee§e m ee? egyeeeewg atelni,

.
§§ ;.víZZÉÉÉÉÉa
,? ' 53333: '* *" etet_ s Fegyelmezettee, egeeltáitg ge keeeeeegű, ömteláldeze szemelyekeet
e; Nemá/( ee e íxrweee a kexe?
i-

ferdel elő, aki általában teljes beelvadáera kepes, önmaga

feledáeáxf'ei? eejet érdekeinek feleldezeeevaL
. . ,, .hu. ; . . ;. '), $4M. , .. l
ffi ??!fswéjíjíáif M,:iezefleí—í, áfííyíííí .. ., ,, a),
e Ritka jegy.
l'

; ,;g ; ,; fát.: A, . ,, ;:,

, _ , /_1 "-:'1' y 3:
!

/ ' ;. $),- 3,_'_/",( ' :;

:,/—, í, '.5,?í—ft3r'2í 1/ (2 fügefa/í ifi; '

e yee e'fseegeeyeieeet egy meíy % geeez? vegy ere? * A "menekülő" intrevertelt reakciója: reeez ezeeieellitáeú elemely, aki
emeeírá yegy eeeeeemerii meegee ee kitfeegeet? hegy eléteveleelk e valeeegtelg kerüli e keeeeeÉetteremtee lehetőséget,
i-
!

ee eee§e§§ egek megt—%tegük meggörnyee, 71 * Reeez pregnozie a pszichoterápláre.

*)l -3, . .A; (...-* . .,
*._,._.,A./_
;;e, f 'a' ' %, Hít H.,Jzásffz Vak/257355,
L

(
"V"F'il—Fl—l'

c ' 5__ V , . -,-"t,_.—'

.. , " 'flyííiL/z 5412) LJ:. V ,): , fw- -
sw. %m _, NB n (_ *. _ , ,
tunetek akkar Igei; e ;, . ," _
yeáeez ksíegezettee .,
giai
3.
erre e,"
rr'tezduíeáí'es etáeíeáeeeee
"! y
eríeár'ezve nem
L

Feezétö B e yee meegeeyeieeeá egy me§y B:, Beee? vegy Ékiy Aktív? eneree' ezemely, gyakran neureáikue eáfejtáeeelg
efeeee yegy eeáreeemeű meegee ee kifegeeh hegy % Áttetetz A vez. feszülten a külvilág felé ferfiui, akar kötegeei, es
ee eeeéee eáek meg§eee§§§5 eemeet hetrehegeíi ááá, fővá együttn'tűködeei igermyei, akar gyűlöletiel es agresszióval.
' íg; e Mit/"§ Csak akkor
A

? íemetelt előferdeleee egy jkyywbee elekedáei reakeée mel§e§t e

x 53 ne ez yeÉeeE f1i§e§eze§tee etei erre e memw'etg'e, " 'X
fallikus — narcisztikus kerekterneurezie jegye,
L.

' e ertetmezye ee ?? ) , * $2ee§eellltáe szempentjabel pozitiv venasÁz éndulat átteteii keszseg

jo a pezieheterapiee prognózis kedvező.
U.,

34
 i"—
l"
l V. Oszlop ! %%emezés !

W
"1
ELABORÁCIÓK
A ielentésadás színvonal emelkedésének különféle módozatait jelöljük elaborációs reakciókkal. Ezek egyben fesztitteág fetftolrtz'ezasé : 'mi ha: Ú

elhárítási módok is. A vsz. egy feszültséget keltő benyomást indulattalanít oly módon; hogy tartalomhoz; t'ormánez köti. A §§zttntkat

[Pi
gyakorlatban az elaborációs jegyek fontos támpontot nyújtanak: a belátás, a racionalizálás, a kooperáció készségei-e utalnak, firt-
racionalizáció, az életvezetest áthangoló psziohoterápiához is it') prognosztikaijelnek tekinthetjük öket.

IF!
Szín-elaboráció Á színes réexteárál a vsz; etsá bewemása wa § Únsxabályezá készségre";
ÉartaÉemágát §§§§§§§e§§§§§§a§t§§§ egy fennáttez nem 8— jo? erzetmt szabátyezásra utat,
§ A vsz, fekezett erőtesáítesre kegrges

Ill
teme eeántfátáee tenne ágika, ee ezt a henyemáet
megtá sátáeráiat egy" §mmá§m§ kémia éttetw egy § Pedagógiai es eszionoterápiai prognozfiis ezempentjátwi g—m— ;,
fertaavááesma %aeéttesztenée; Amz ímegrámt Mees— a

Ill
ketetten ,extebenyemásátl
, _;
§§ ( f ri " f*r/í/ , .,; tffmáceu
ne,/— a ,/ " §
színtsatáa nam émeime'í váttott ki, agressziv szitteztetá'í,

Ill
m

ás megsaelídátette Pt zoo
D.,
§

CZ;—
§,

35;
[ft
;

92
513
§:

,?)
(i':

?;
3

(?,

feeztíttíse§43i3ö§ ton'náttoz ilíet 3:. kedő szimálaez %ett.

u')
7

ru" ; Ir ' í—x. :; '

Ill
/.r-,'— )
; fil/(rrstf , ;?
'*'/1355 / ;Lí_

Hdnelaboráció itt feketefehér rásüetrü a tiszta eteö eeeyemása aa tyetemre mettó akaraterőt tételez fetl

Ill
ÉaY'ÉE Mamát vtssmkávetkeetetvem egy teímáüox nem Az értelmi atkatmazkeűásml a kempenzáeiá jetel
kááátt ámyeketáe 'eáÉesz testee een; tte ezi e * Az akromatikes folt szorongáses, Gisztátiás hatását a veg leküzdi a
henyemáet mega sékerm egy %ermáttm kátnée; tormánez kötés; azaz az intellektuális; tárgyilagos jeéentesadás

IUI
Ettewe egy tormevátaszm hetitesáíenáet Azaz. tet gute Ezzel leküzdi a hangulati íabéiitását %s stabtiázátie
§t§É$3§táÉt§§ kséges a köteüen akremat'ákus henyemáeá, s merleset
- ;;(a

(
2; árteiem és a szándék szabályozá sgterepe: Alellent'lejtáüítee

el:,
;; §§ liga, "§ , :, itt a t'tisl'w
19

lll
Mmmm válaszát sikereit ge "formám ittesztenie, caemocngatoi ló prognózis, oozitlv terápiás indikáció,
-: e f... Ha. ; s-M' -5 71 wmi—§:— :! 4 " "
'vX §:4 ,): atyáink, rafiií az) í:um.c_—;;§sfs.,;,ff:rí
.: %.; Éfffáifmfáfí,
, ., (. (. ft, 43
Az atkalmazkedást kásíséget §e§z§ A vsz. eitolia maeatn a fe!

lll
Távolítás Kt§e§exesr'e §§§ttet§ag hogy távet van tűte a temetem
?,'
WVM-, ' /g AM ;,
ewehet terhek; , ,) f:;,,- ost-offto. tinit, VHK zta; weben Kitse vernem, eíeísgef—tef

§
., , , ;: wc. %: . ,;4 (: .—:l az;; " apu—l; h ,,
vagy webet: :: - ft.f63-:eí?i,.fí7£§ estem,/%s. dans-:;Tsdíírxuueöm

2.1",
ti)
_,::.
;? l

lll
' áetlegáetes Éar'íatmekl meáyek meéte §§§§§§§§§g
tágítás gmnsben es a; e.gikaii'TlatZRÚÖdhÉ kesZseget jűiZi. Kamera §
," ,w. ' ' ,..__, ' :! __
,, '. , _.i,._' E,,í
:..._ .,,i " j ? ' , . , " .—-.
á ? m ;: -xí.—'— '/ ,! § ;4 m 33 m. A P.,, ,." ("t ,a ; , §". § u § rni, !". 4
3.5511'ícir-fyzttűíá §), ftc/fu; mi r.? Ölfid. a.,—f:") 535? Éuf'fr ; u 51) 53-17; ' ,
mi %aercnas pregnezts szempentjabol.
§.
(

Ill
Kombináció '?áíthte rásxÉetb§§ rakÉa essze válaszai, mety megittam

Ill
nem egása vátesz; * ÓZEH'E'ZUKGSESSC'.

§ Átt réeáeáek szemíeíetáxen áss getentáshen §s ; eltaclsaze ttaaottas

Önáüáek, al'ataszokkat együtt kekec

l
§ Mit—Men rásxtet küiöa És Éetölhetél a wátaex a
tattatmi Össxekapeeetáeokbát kerekeátk itt; ?, MMM??? a "zabatbawtát §a§n tlJ§ ferfi
§ A Úükembs—tál ebben ki;tán§3£íiziiks nagy nem eaí Hd'v tendencia metiett.

fll
ki ax egesyw § .Jó prognosztikai jele annak, hegy a gyerek le tudien szoknl "§
, "e? ;fért'íöt';§í§t§%;a fű,? mio tai—';apoa/ei (23 sűíe'fcfízá (:f vagy rá tudion szokni valamire.
)

§ " F—t melíett a feldotgezatian vágyakkal tott/tetett genealatá N*

fil
'*'-fa.; f') " VA '
. _, §, .
, ;").
W

SIM, ;_/,._4
r,, HÉRA?"l'-
,:.;f,.,,). "§;- .'.;,;,,_,,:.,,,..V;;
fil.-'mi, § ,; gífífs'ztfí:7.£eífí epiti; tzaZifíettfazé 5313.
W,, f.,, '; g,: ,,. *:
epu'iselt Era-"alat a gyern'tek int'jetatátvitelre rtet'zezen kfv

mi
Perspektiva %%;Éwnyee táma résxek méíyeégt benyemást Kemeenzáeíesmg akarattal. öntegyetmezési készségre utat..
§e§§§tetnekc § Zw, Hd, vagy Zw és %, tehát agresszéot, indulatot, ezmegaz

rll
:,É, a.)? ftiáááÁcH .*. ff
. '
[§ " ';N ; — : ru ! //í —'*'- ,.." ? f*t -v § r,-.,
í? tájt,",- -.T:,:.',f*fxítí' /?,
. ? ') ( ix
, , § ; ;,ry— w: n, y') —.— m, h., f:-
(? iratai-*a dixi:- ;í-Jaí'r'í/ííjíi'f'í
t A.,-
/ '?'.,
? Ar; mozgósító össgetevők elháritása: a kétdimenziós tolt" áttétele
( , , , ..
.; /' ,
így", "fu .mi/r : §' ff. háromdimenziósba.
fe, Jírbvmnit?)
iaw; '" . c.f/ ; ',xg ;; 3, , ?
la; 4. át.; (mas, ám; e; igaza/§

mi
FH Á tégurewnáttát' egybeetvadás a határ §§§§§§§§§§§ a Értelmezése a. "válasz. aűekváoiÓjátöl t'ügg.
tteüátsái e; mammon s ehnez aki hatteret: heg §§§§§§ Ft—H
Figurá—háttér
A mentális szinvonal jele. Rugalmatian gortaetkosríás, urmt'mí %:
?ehát mintegy átstmkmgátgá á tátttát vagy annak egy
beáüüódás, mi
FÉÉZÉÉÉÉÉ
§ Pereepoios hiba, etlentete a Éet'saektívea válasznak, Fl—iw
mi

Fejletlen valóság funkciót, pszeudelegizáiá gátiástalanságetgeiez. ; :r;

%% % f'!
§ ,, § : A ( .) §),:Miriam
§; § ", .C-u. .; -.
l'; /A,;"-, ;:x, "" : '; , . ;mmaf WN."§,§ I'f—u' i'
ft.. m.); ,;wnner nyema; marke wiki/§; better es §—
! VM ."' .'
pszichopátiás csoportban fordul elo.
"3

'..J

szürke egytaeötvözese *? FH FH"

(.t

Bizarr, karakteropata intoteráns, inkonvencionáiis.

Feszültség itt vátásx tatta§m§§ag feszültségre utat: §§§§§§§, A vsz. a zavaró teszüttséget kéeben ?eláetgezaa, emet ttteg§f§§
"i

t'msztráetá; kataextretag metyet a veg; Mmmm deígez zavaró indutatokat,

elaboráció
tell A feet—szett"; mechantxmusa ez atom merika § A személyiség komoly erÖfeszítás—aé teljeettmenye ez ewteayv—ÉM*
itáoatketására emiákeztetl utaL a ezuhltmáeiás készség jetel
3.5'8 §§§§t§ ÉWÖÚHV; ki Eke; bája a Akámőswexeu je § Reevező terápiáe inátkáeió.
8, wife a? %% enm—wet ra mm;; § Keres esetben ritka, ktinákaüág teggtnliáeh a hésgteméá §;
v r'w "X,; ; , . , ;,x ,..f . § ' , §; ' -:'-' .,. §," §;
A, (Á? Walk/"fáj?; Ziggfíwíf a:?íídf, ffit? 73585535 ággá-3 idaig-§ a:? fáit/cif
,.
metlett ezet. Az ilyen jkvmben sok az: emeelonátisen §§u— §; ;:
sok a másodlagos mozgásvátasa, a jeientesaoás meg _,
(Drág—§, gazdag FT, sok elaboráelás jegy), A vsz, n'segáe te,,
teliesi't,
"I

35
 LE
g— 'F'F'P'P'F'F'F'F'F'F'
L
LE, L'. L

*Ds
Úr

%
Éstt§lm§§§§ ?
% Kft

§ A.M.-, egye; Mft.) * M,

:: ::§2.__ mysmmígm §§t32§§§€ §, 2§§§§§t
:;N ' ove-., . _ :
§2§a§§§§t§ A tsaazültaági telaboi'áolóhoz hasonló,
: mtmsya mmm £§§a§§§ magy §§y§::, mlt'ztha
pax-sam )r :":yl'íg m— ?zw—ví'. ':'1;,,_ * ___—. ax *A'e' ? ** v -
: Éűntaaatra atal, klinikailag a neumtikus elfogt᧠agylk §§t§§§§i
títífagf'gg—iiu :: Viszanylag gelantékt§§§n vaaazétym is gaarúlma feszü§t§égg§l magat
(' " í/ (aaz; " ,, , :: Elat'zoraoios ——lt§pi kornoanzáoit'v rnfallett aránytalan valffwagfélainlak
A

mutathatoak ki.
:: Határátlapütakban y§§2§ly§§§yi attaillenea lehet a l'tíigl'ügí—EZlÓ tele.
J—

Kettős válasz § tását agyamamn 2§§§t§t§r§ §§t §§§§§§ §§§§§§§§§ Csak akkor értékethatö, ha tendenciaszerúea fordul §Etf: a _§::::,—-§§::,.
maig—em mi, %§*ÉÉɧ'§§§§*§É§B§€I : A §§§d§lk§d᧠rugatmawágára, §§§§l§me§§§§§§ utat,
Msat a life? ya§§5§23 t.").— vagy iífégw § A tiszt ötlet§§ m§golda§ol£ta §§p§§ :"
U—

a : ***33/ toltléatara atig; tér §l

tn: §; § gimi §; tt § lt § , §: yát; §§ltt tette,-ét Amarl, tstwaíztlan, Z

híg:
: 3, Lt rt ba fenti a* arat
A _s. '
ul" %

§ ta'ténáktéét "alvaz tattaímaa

§ ls:— MÉÉÖHÉDÖE'Ö §§§§§ lif'jrt'teí'iz tartozik, lagtaljabo az
eight—t tehet tfuígat ya§a§2
:: %ttntrtzaegyi tmggy ltááwattwüt §öy'§t§§§§§§:§
§§ym§§ Mámi vafgy mm,
;!

: Ha: § §§§i himaytamm ittttáársts m;: g§§§§§§§

, fa '. fr:.
.l'*
(_ _, 13": ;"

, ; : : ': ':V ; Mia,: ,5 m,; ,,,,.., ,A_;:,.:.,.K;4P -:

" af"; :-:'..J.,3£:t::;:í. (13 ! "5 m- FMJ-STI"; He,-' áá; amit! :fíyff..;;,):_íá.f;'á:;i
!. LF

§ §§2i §§§§§§§ §l§§§§§§ 'ágywaa § ááá-Ét alak §gy§§ magat Úlyan elaboraeiós §§§yi maty mögött y§§2éty§§ §th§r§té fülyamatült
§§y mm;: §2§§§§§§t§§§t §§§:§§. § §§ttt§ §§m§§§§§§§ § húzottnak meg.
wagy Mmmm Máá §§§§§ :: A vaz, a Kétfete mozgas kivetítéaeyel vadakezik az introverzloyal gang:
.

%ágttáiifs §: §tt§lm§§§§§i önismeret ellen. A kéttéte mozgatása mély3§g§töl fosztja mag a

l'

§§2§§§§m§t§§ § §§2 § §§t§§§§ §§§§g§§ §§§§t§t§§§y§l kineaztéziás jelentest, Az lntroverzló eli'nélyült öl'tismarete helyett
'

w§§t§§2§§f azt, iatmiwwzéréval §§2§ §a§§m§2§t §§§§§i § §§kélye§ spekulációkbai elmélatkéazésm bocsátkozik:
)

V"É?§§r mmegawas 2§§§y§§g§tö§ t§§§t§§ amég § :: Szkimid karakterre; vonatkoztatá§o§3 §p§kulatiy azellemi
l-

we—snw ;mwwt 22; it'ttmvm'xiá §§m§lytl§t b§ál§§tott§ágra utal,

; 3 F

L. L

§:'*:§§2l*§§2§t§ is:—:%xwtt §§§§§y§§ §§§§§l§§§§§§3 :: A kétféle rnozgáaban az egylk eltörli a masikat, Ez a. meg nem
l'

gatt":'t§§§t§:í§22§§§t§§ §§§§§§§§§i történtté tavai; mechanizmasara utat,, így kény§2§r§§ tünetekm

: 552 $ §§§§ §§§o § tobbi fajta múzgaatfalaazt nem gtmáalhatunki
"áfa ?": § ": §: ; tf—: §.
'

"s §§f§§ a ;; § ' §§t §§§mm§t§§§§§ §§§§§§§§ t§§§§§§§§

'f

? of

"wit §§Mt§ :ö §s§§§§§ti vagy ua., §§§§t2§§ két

!

az,.
g

§§ym§§ atta: § §áfw§t§§§§ §§§§§§t§§§ két ttültttttálaa

;
sa
f'
!

§§§t m§§g§§t küléa §§§ö§§ü§§

7.) 2.3. ',
fn

'n — .r * ! _; _—N , x' ,

' 1, (J:- f ."V'f. ! "5373: '." !" P/N' S'J'Yf'ai 'i') '
; ;); az.; á :ví [? %; a/f'.- :J
..:fi/$") fa): _te_/z L' alul?
F

.ra/.: ;, §:tí,
', '
f:": w '
ás,:
!
/( * :
Érti—if'j

. ' f -' : . s zmi 7?

z.,( . , '. :: ')'
így;-i.; :.íf/
' fa. ": ' M:: f:: " 3"- ,, "-
ot./Kán.,:,.:;.Z:.yaíf_fá,i;. Ha;
:: -- 4

tm, Fb $2§§§§ t§§§§§ § mint l§§§§§2§§§§§a§ 2§ma2t§t§§§§ rás—ak töbhszörl atőforduláa esetén értelmexhetö,
intellektuális §§§2§§§§i % Az §radn'tényas elhárítás legye. Az; érzelmek, ezotongáa, indulattal:
.színválasz tavolitasa, kivonódáís a helyzeti érintésböt.
'

* A ittvaön tendenoáaként vágtgyonuíó lnti Ha: yaEtozatos átfít—Hítm—st

szegényes kapcsolatokkal rendelkező: személy.
3. Hdmütat᧠§2 §§*'§'ty§§.:;§§t §§§§§g§t, § Hi᧧§§t§t mak rámutatáwa, Észamagásm é§ diszf󧧧§ f§§§ült§§ §l§§2lt§§§ t'áként imtaaiúval
§§§§§i2§§§§§§ tmmaátía,
., .: ff;. . " .: f:-
L/ -, L.,: X.,. ?,.4
: 273:
...Díf- Á,.)f É/'- z,— :): ;:zfvz/ "ifi? VW":
; X._Sfj a.; L; ? fd—l,.í*í'3;l,íiji *,
: ; —._ ,: .

§§§§5§§ : §§21 § t§§2§2 §§§2§§t§t ramattatáásm hammátta : Az agresszív feszült§ég redtlktálógai

t§§§§t§á :":áltíáít away Magy attwf; miat §§§§§t§§§ vagy : A gó indulati Ökanémia §§gy§
:: Lakal§§an artalmezzükz az adott vala§§e§§pmttal §gyütt 353512
!

:;.—. f .(_ ;.: .-§ (?

,— 38: If '7- r; f/x
,,l :" , ," m
a _;v; .— : :,M :,,,;: r?
, in;
- 174
, — .,l; ici; % c'a
, rá
a. .;"u. ".?
w Mg. ;4: 7 ! '?—
i' "; 'v' :. .;., f ; wow Á, :! í'a/r J'w'f tJ 24; alt-.,: 4.CA$:,,fJií,/' fifub£51,):1.)iLAL/i ffi/'- t§§zült§§g alaboráelé§ mökkantémi
§.
§i§§áí§§§as§t§§§§ A §§2§§33ü így átm §§2§§§§§§§ §ml§t§§§i Biztomagra törekvés,
. ,_ ,,m rar— %,.w
it—
l'

5 ; ; ' 52.51 (, .. : '. í. . . t .; §

::11' ír,/,; ,Éf 1/ IV.; /, Juja—C ; gaz"; :: it,: f;- iíc'ftaíjf ;) fái

PARADOX-REAKCIÓK
;

::"3 % arnyekoiaa ingerkvalitasaal kiváltott reakciók tartoznak ide, A magatartás jellemzéséhez nyújtanak értelmezési támpontot, mely
attiat§l§§§§ tekepazödve mutatkozik meg bennük. A jelentésadás e reakciók során —a magatartáshoz hasonlóan— szubjektíven eltolódik" A
:
l-; !
§

m...—.. ,

:atamtéaactas oly módon paradox az ingerhez viszonyítva, ahogyan az ilyen reakciót adó vsz. magatartása paradox a helyzethez
viszonyítva.
[

§§t§§tsé§ § §§§ ttiwmaaf§§§2§§§ü §§l§§t§§t ait §gy §§§§§§ Mutatga az alacsony tndutatt tolaranclát, érzelmi labilitáat, § az
§§§m§§ §§§§§yl§§§ § §§§§ §§yátt§§§§ %m lltilty a §§2i ügy§§k§da§t az embert kaposolatokban. Sina morbo jkvmben is arra
'l—

m§§i§ §2§§§§tlt§y§22§c utal, hogy a személy érzelmi kötödéselhen nem őszinte, kötni igyekszik a
L.

* A £§§t§tmitt§n§ rovatban a forma §l§m§t lelöigt'tlá, a masikat, de maga nem kötődik

"

ragi-first aan": HE ÖtÖdíl—i aagilogataan ytsaoat _iatöílala a :: Periférias szociáli§ helyzetü adoteazoenseknét 52 gyakoá'ibb, mint a §
3§l
r':A l_"l_;l'_l'l )

fái § WCSÉ, szocialis. helyzetüaknél.

í"?

s
l
l

:: Klimt—(atlag leginkabb a taátralis karakternaurózls és a hit—szteroid

_

pszichopatia csoportjában találjuk meg.

9 Beíeatés és konfabuláoic': §gyütt éngyat'lge, befolyasolhato,
fokozottan érdekvezérlesü, parazitizmusra hajlo, alacsony
szociabilitasú ügyeskedöket iallemaz.
l). ,

36
l)...
l'
_,r—i
!.
LV. Oszlop [ ÁÉÉÉÉÉÉÉ gwgámgaég
Színhívás §; wa." %m; ?gÉ'Ém wys??? mmm; m, ????Éy Snűuáaüüag eáöntüit hamggíaü íahéíáiágá? Sa ?";ea'Bnwüáá %%???
?a;?a§máw;§ ha?;áyga ;; az???? inguiamkkm kgmpgnzáíga, A. szemngáwg, mész — ; '— ";
? A, ;?e?;:;";";3;;;ám3 ggzégpmn Szín? nam 359353???e szürke ?üimkra ;: vsz. ;nadekyáian magáé, úg ;;aéá'űha ;§;'?;P?;';;? ...; ,, ?.
ÉV, a:;áfu; f';;;'r3;ff;;at; ;? 335535? affér, " Máma? ;; vé??? Rapai? vaBna, Égeimgzéséhaz ;; Minmiavm; Kara??? ;:!HÁHÚÉHÁEFÉL '1 a,)! . *
- ;
szürke ?gíízfa mamám—%? §z§rahwás ; Extravemáü ÉT mamat? emméünáíáaan ?ú'??;;?ö?? ? IPU; %;
mmamikus ?,)eáiáítüt'ííaágga?
? ?nü'g'yanáü ége; kgaf'ááá? É"? maga?? paíadgx hawgaaéaíá aze;1?;5:§u;§;;§:e %
dánóráa 6336; áí—eufói'íába ;;";;*;;§;:é§?a?iKAr

; Többsszöüás %Éö'?g;*£§ü§á$§a hám; a ára:—am???—mi.—iii:V ág.; F5 U MPE—?g meg?

n

? Nem gatgáégiás Enáákáeéá. Égyfgrma gyám,r:?ságg 33 mi; ;

mama és a neurotikus magamban, ?"
;; Rémes jagyek meüeü az érzem; ?ékek ?eiíaxuiásai, emg—cm;;áéig
inkontinencáá? geÉBZ.
? §n?an?§§§f$ íggyek mem??? gáüástaim i':;a;3'??*;3§
; Nagmtikug iegygk maga?? magá—atyát éffáeímé ;;weggzgíms ??
kötődéseknéi magas, tam-Lars kötödéseknéí amaxscmy ?;Iífgk.
Hd—hí'vá3 Ságiá'mg mm; giym mmm; mi, mm;; mamam; A vgz, érzeimi ?Éiszóiításra hanguia'ü választ ad. gmmg;'ú$ágg?, apa??
más;??? §;;;;:;§§§;á?, mágia? ügpmagzéám Maig ággy,
, . ; ., r :, . ; . : ; . , ( !
.. z V:; ";. f"f"-'$ "37? ; ?? A? :; " "* 00"? ("/S; 751; 4.3 : "A:/': 71; 77":*','§,"'H': ,... ;,
': :; "a,/iylmíá ? Csá,—'; is:/f.? fű./".? sőíffígí; iífgxl'kJ'á/m x)íxj.sxc.5€.a:'ííi -.-,.5.'— !CÁ 3.1; %f???

Színhiány ?? max, www ?áwán háányüüa a mmm—;, vagy üeümÉERU$ükn᧠jeűiamgáf param); visgeikedésüke? a szifire'íieíe-n és;'ze§;';';;
gímg ?áwán még agy wmi, meáye? §???e3w, igény és a környgzeiwi vam ármlmé kÚHÉÉKUJÉ küvwge §??? (:???32?
;;

?m,-,; , (,; ;,W— ;, ; ,íu, mm,... ; ,, N.,, M mc; .,

ny.-.,..-

x.

%f, ',"n '— !

m;,/ 03d 55.35, iga/"váj;
'v.—44
fáma"; í)£?f3á;'—-;;. ; Áikaímazkgdágá Nyamm? éa ggzégíwsaaunmükgg ?????gíkézggáé;§;iza;
yahásszínűgéá. Riíke'; ma'—aksi!)
Színdicséret ?? www áííaáábaw, vagy yaáamüyák 32??? mm;??- ;; w. :, -.,
bmw—334183;
, ;
idgdcafw,
,. :; .,,—
;?, mm
._.N -- ,-
agyán;.?
húga.—Háhá.
, Ju! — .? .; a.,—.
;; m;;sgeaagzgáfayf;
_, ..,-,a";

ygxwmak, magam;??? ; Á VÉZ, éfmámíáag könnywén kg;??? ???ggö hgéymám

?m??? mm;; ;; :m ? Tá?gy'ye$zt駧 amiemmáája aEasgüny, Hmvws??? am;— u;
? Végyámií ?? Émgámám? mm;?ég ?amagmaz eéien "forduáhai.
értékü??? mmmmmkaá ???; mi kümn nem ? §; gzuéciá vggzéáyaxáaágáwég ?g'gágüdéaggg ggía,
jgíáággk,
Színdramatizál A %x, magewywíáí, gggrmeáwü ;; gzímkgá, amkgak ?? gmmgíkgáág szuixjeküvááódágámak maga?? ;eakgmga

l-.
ás ggüáéma gűümeá §§§§$§ÉÉ$É mmjggná? ; A ,; JJ mez? i';;§;';?ha ?:z—rma mm;: a m;??? HJM ;?
Caak akkmgeíögük, ha ténymgm sxánuaágm és; Wedg ugy, mintha a ?Ormamz ggg-;zggg ragi "a???; 'Jíáíí,,;§$ %m;-
$$$??? van, ???—3; fehér, ?ekeáe, szarka SZÉRE'K ? Kié?;ixaüag a teátrális, m::z?em;d szemáíyekfe ge 35443"??? : ; - - .

l-
sammgehmk, Hű szímbgáíkájeíöíünk,
? Égámgg gaw? magába gáyagmz Mami?) A::aága:
%, §???W'3bé5f'3ácáöw; Samma mi?-EE??? 535??? ai gif-am
3
fel";

l-
SSEÉÉSYÉ geáöíjük, ha ?? hgzxájuk ?apadg gave-s
?????aímiíag ME; ?agy :; Színdranzgtézáégsm,
;;
., a: 593; 5.123)?
_".—

;?

l—
xx

;X
W; Av m "'S—"'- f—I
s') a (Én/': (v, *3— Ap./.,; -- .
5. s/Ú
"..-"C,; m, /- "A .,,m
??

f...)? wmi az? az)??? affifmg :? Vad-why fííífíxíf§- f"; Éacra'fgd fuz/55512
?

; .; ;; , ,. ., ,'_;,__.,..7,.
§? ;,f;..;:f'z§;3;;;, mm;?; iífíziyííííhzxrí
, Vf??? (3427/6113;

!.
impresszíó ?? yáíagz ;; ???—ax, gMbáHí—a %mggéaü ?:mwmwágá? ?ggaxé Hanggiaivezémiíség, szenzáüyiáág, gymgg ??éáákémmég,
???, igáwáémdásí éáménnyeá, ? Madeíireakcáója annak; a szubjsküyiíágnak, wzeíyá'aáaf'; ügy;;
Émwbüíákw ?3;*?a§;'m'; banygmággzwű yááaamk'aá és; benyomás; a dömö, és a racígnáíég Röfüémények háüérw

l-
így ;;;?;;;;;;;;, ?m ???—3??? azáüak maggíaygmiéz—aéráí var; e A. hanguáaté müzzana? yáiék eésödáegessé ;; wwhmwiwmf e .
3a
?; ,

a fürmaá ?";atás?,
"WW?
Én;

. ;
P.), ; ili/Ann :: c

'!f. ;ffii"*'-*; "';

; %s.;EfC/wífíf.
z'c. ; "ai-, //a ,, ..; ,;
;, , ,. .....
) x,y... ;; ,, ,"; ;;g', ,, :, ,:.,. au M " fugg
w, "Ápr-5113; (á,-f, wie—34. mm; a:; 3535??? é??? Mibu/????? :;aw'f,
Színtagadás Mékémm ;;yüyágwagé, hagy ;; ígíaméí—aagág? % sax???

'-
A vsz. a színre adat??? váiaszt '?'Grmai' ingemgk ?uiagdgmüa,
ha?;ámzw mag % yáwgzbam, a vas, akár ;? yákawhgx ? Erőss eíháríáá meghanizmuga gzágmú Mia?; amíg??? §??ügáág,
kagwgwa, agá; ax uáóizwxmw maga?—? giámkgxágáá ., Bünygéuií ?eEtémÉekhez köiötí örömgmméf—s

l-
ággá—2? ki, ? Kamktemeumáákus ?üneáképzágég,
??; ,,éíífx 52- Míg" ;/ ::xx, ZÉWÉ'A'J'ÚH
: , í;'la/M;.—
vm. u., (
,—y— :, " f'-; iz - ; . f) ; "7._'/ .;7
(uff, ;;fáíí alj/af: mim-20
; ' ' ' _ ' ?. .. f .

fiüáíí??íf*í§ ;? ???/N ??gííőf'fgíí mmm? gigas ;: ygz, ;;

l-
szín.??? adat? yáíassx? a ?mmaí áng;:;*n;3k ?:uíag'dmítja l-

Hd-artefaktum Éxürke ??????gkná? ;; gemmémdáá ?gémnége néma Igények nagyük, ;; Képességek kisebbek.
ámzhangmn a ggmapaáá magánygmégéwí, ? Önmagáróh képesgégeárőí Güemgnggáásgá kémgm; mm;;
Krá'iéaréumai: kiemeikedö teheiségnek ?artja magát, ugyanakkm ;miwfr;
?, űgak máma mm ymmákmhm, késebbságérzése van. Ez a ké? érzég válmmzák benne.
§, Á,? áwwáéa ?wmaamgény, áímfma, a Az így keietkező kHz-:)nytaíansé ga SZ;3;';3;;gásgg;—3 ?;_3;?;';á?;a;g w—
3. ?afmmmg gíyan képmákízrbg ?arágzék, may szürke tábíáknál,
műyeámégg'? émgmág, yaíégában amnban $$$??? ;; KEEnikaáEag ömsmemíükbeí? arrmi; áragrzíáeeíákjááísan !???
'-

?udáÉkgg; szerweüeü neurmikusgk Ewa—égen ?3r ;

y'? ,,űzíeíggaí mákmazkáp áfaf'á'. ; Rüka reakció.
.-

;: f,,á,-,?,,,l,,._i'...'*x.,,',.,
a; ?? ;?mnw anyag.; 333335),agya,/Haig?
l-
.-

37
[_
l—
l—
 'r— r'!- rzL- 'r'r-Fr'r'r'r-r-u-'r'r-r-r-r—
l .!
L';

Úgáüp Éügémaxa
LLL. L. A.. L, 'A. A: 3... 11. $.

í§gj-g.;ilí11b0iika
* JE'N'ÚSÖ égig—ime? mi Cirkuiai'iiásra hagáamass neumükug, dümewzév aíkamkm ÉÉÉEemzó.
* Ézaranagéüen swsímak maja magá—at, %% az éÉaitőE, passziv, aza
végig., hagy vaEaká amdasmfűw a segítségére sie-wan
* Ritka reakció.
Hd A wa, 233583; Maas hgiyzm egtén mm aífmxgíga, hanem hangguáaíiüas;
amihpBÚZ—Blás M$; wáwxgaáyüma kümganxááia a ammngáat
Ha?—tagadas * aw'amaáékua giaíwgac ** Ez a hanguáaté kümpe'enzááás hépezn'námáfg gzia'aezgíüí ad ;:

ha:
szeméEyásé-gnek.
* Bármeíy kiénikaá képben mÉgmUáIaíkezhat
% Ritka jegy.

3 %;feaáwü maggíggyzáai $$$—33: ami hagy" %% ááásia

másgeg §§É§ mááá—ággá van rá; íehá'i kümwmáiga a

-. ",, §. , ;
;,-;/.,7.4,., ,.x-2u ';
r)rr ff,
74/31— .k"..—'
vvz,-;/
.; /'_,;§/7f'-
í"
f , :".ífL/Zf'ax'ííif'f afaáf-Lfffzíau ?tífu':í€,4:se
_, it'/uid,
'a—- My;:( § _,;f.;'m'.m,—, ; —'..*—'-,
,
inf-*;wífí. rve'uiízu fiai;/,

? : 535339 Futás %xáaggyüm 'fm'gmsa mamám, ÁÉáÉíGY ÉMÖÉÉüR, ha ax A percepaiás színvanaí süÉEyeáége madeáá makciákém $$$; hagy
ge§s2§§§§§§§á§§3§§§§ $$$ ggg; Wigwam ímíüí MmmÉÉK kritikus heiyzetbén a vsz. men€á§§$ fékai feiüazugnak.
* §; ;"; 5335; %; % ?; § s; a §"; : * Gyakmi mgmsgzáóm vagy haÉSamm %aítéteEa-Zz
* Sims; marha jkvfben megnéz. heáyza—atben mi?;gfutarmdáa önsms gum-ata.
K,;

ááá fagy YÚ$$Z réwwiwí * Neumükusaknái súEyOS teijesítményromlas.

a;

%M

??
$
f

_; ? '?
' ig.;* ,; ; Az % EEient—éte az eiaborációe's jeíeníésadásnak. A feszültség itt és
§).
.;

, ,
4" rar
' "
V'LÉ
vs. -. www ánduéö geéem'éfgá aímmmía, bedüigüzódik a jeáentésadáaa, de nem javítja, hanem mnija a
_ , ' Kíűéifzéíüít nagy a %? szea-';e ;; teijegítmény szánvonaEát.
Mfáu a www Mm E'Yáiiág, Mi %% É'gge.
_ , áriák m a ház.—ars" msgfagaámazáamkaá ;3
533;7;Tí§z§§§3í'§-§Si§"§ %ia'íágwraaí'íafsááágcfsisía'í, Mmm az www
§ .
u: 4 1'***3-*,'*'.,
, %x—u 'n' '; ' 3 e % É'ífa § át;—sti 593 ffmíagzá _; e § 53 %; §"; %;
x
L. L,

**chwa Réítőzküáés,
?, fh §§3§e33§§§é$3§1§á3§ %Smégmyüá Máá—?m Magam Kettős f'nagatar'tásra és kettős ééeívezetésre uáai.
2, Ézw§§mmv᧧§§§ 535333! gawmégadáfai éáménnyü mm Karakíempáüában gyakori, Eegmkább férfiaknái.
aham? mamam geéíagúg magymám vááaga
%%? sí '*' *; áreíöígü ; §§jg§3§7k53§ §; dmwmmánaá és a
_
( :VYC
%4 ?. g-y Ét ?
,
r— 5". ru
; ___ " v'xx ( . -_ §— x .— .a.. ;r— § A . v ('
( -— "x ' , 1— ('v.— r— "; §' [( r -" ":! E.M.
L L, L, LL

aua um : :cu, 47 pl:, :iz; 23.539; vam VCÉMÉÖL §3€x 33; cím R— . tibupÉMN/É
"I-"FTP"—

; —.M _, ;: ,—.-4 Mi,)" ,V_ ,? ., a .. .,. _" , ,_—7 Yv ,, . ,.(

a,; "7 31.575? %d%%? .: ? ati/f. ffi/f. ízű,/;! ,,zr-Áí,f.7í:.,3§aííf

,,A.. . , W,
a: .,: .: . — ,H ,. .Na.— .fm.), , f
: § ; ' (N.: :..fi-xczm fiai;; 517143! ?íuff/cí

Konfabuláció %% 3833 a aammiéíáeámm és; % műaíümmm agyamm § Éngyenge viseikedést 39292. A szeméáyí vágyaá és képzeeéeeíe eissmmjak
mmímm g'agaá mag a vaióság—haáámk ein'wsófjnak.
Éz? asgmmgtíma alá; §§§§£YEÉÉ$§§€W %amáadám * Pszáchüpatáküáá és mumükuzmknáá gyakmá,
mm Éɧ§É$K§É§§ A kgéagewzíwí áwéfggü a ., Extraveftáát ÉT mangát anáásmciái'ss vegzéíyazáeígüségm;
S$i£;3m§€É(—BÉÉC;B is; ágy önkényag gek—mási: ami az * intravertáü ET maman alkaimazkodásá zavarása, came-
,. MX ; . "_
pSZEsudüEÓgéái'a azaz: "ártalmatian" hazuggágükra Év:;
.

dí 21285 high.

§ méz—"§ írt;-ff ;; m Mnw 'Éi'rN'ÉEE-íí ki, akkar í)G§k§;s§§f.—§3á' a Ézmüngásüs gegyekkei együt? a neum'áikus eifüj'áás; gügye _
'r-"r-fr'

: 34 ammmyéágam magán ügy mamám * GyarekeknéB kombinációs valasmk meiEeü egy Kazan? váéaaw az ágenk
vmmákazík, az. iiáödéía; §3száí3gaban geáöíünk fantáziának és:; az Eskmiaé zaákainfsagküdási nehezségek 36353
L. V.,.'

Rfmfeifaéfu;Éáíjxfái.
.;
?. J..
T' I'"
L.
p
I' F'",
J., ?.
!— f' [_f'
?. J.!
F

V...
"űr—I'!— ,"e
U,

38
!

L.
 j V. Oszlop [ Értelmezés
DEZORIENTÁCIÓK
E reakciók jellemzője, hogy a jelentésadás folyamán az eredeti percepció veszít valóságszerüségéböl, legtöbbször már a leképezés .--
eltávolodik a mintától. A perceptuális gátlás különféle fokozatait észleljük így, s mögöttük az elidegenedéstt a deperszonal lza C! rl El
valóságfunkció zavarát, esetleg valamely elaborációs tendenciába ágyazva a fokozott beleélésl készséget szubjektív VÉZÉl'lE'l'É'T
Minden esetben patológiás folyamatotjeleznek, mely a tájékozódás—, a valóságfunkció zavarában, és deperszonalizáclás elmrm ;

mutatkozik.

Elettelenítés Á vaz! által vagy ember választ követéea a jelenlésr A teszt helyzet elleni védekezésnek egy lellr,3. ezelas méeája.
elmar; alégészl'lveg megosztja élű voltálél: rajznak? % Egyszerl alélorrlulása: ellojlásas elhárlláal
: jelez. *"
szoboraak allat látjlal Gyakran a láloll emilem vagy jellege. és az adolt tartalom azerlntl pertazleu Félelel'rl ::
áll;—alol már líll'l'líj-l'lt'íi'f'. §; elölt él fiÉÉSL-éléől'llllu konlllklusl'lelyzettöl, nem ala-lar SZÖl'Élblfil'llÉZl'll az?: l ll;
".x
* Tállai; előforrtllllász valodi tlelsö állapot. olletrsé :xelf_
mutatása. ülsszllmll Él oltára allat: a személy l'elll valos életre
z

§ A. kellős élétveze'lés e jegye kllrlllrallag lremllllrllls mellre ; —

_m—7—___—— "mg....—

Amblekválls, vagy koar'latlv ÉT mellett léredél erga ?;

pszlohaszlénlával.
% Extravel'lált Él" latelletl kom'erzlrflval,
* Gyerek jvlr.-l:lerl konfliktus l'lelyzr'll és vllfkezw annak lelllal'rlr;3l'él_—:r—e
ellen Pélrjául: a gyerek. sejti,; hogy szüleinek nem r—Mes gyer-eke ííáj
nem akar szembe nézni azzal a problémával. Általálaarl az ölllsrrlaf'el
lel'letösége ellen védekezik
Derelzálás A"? életlelém'lés lolylalésa: a vsz, a lálott Öölgill alapállás mll'lllelllajta önlalrlerettal állEÉÉE'lí'mll, a projelrsíé
megfoszlla valészerüségélöl, a látott állal vagy ember ellehetetlenllesével maga sem tud önmagára lsmel'rll, sajat belsö :ltrt
Mmm—all élellelerl, ltal—"lam allam ls valéságosl '"; . nem akar nem tud szembenéznl.
Az érlelmezée folytatnám a. valasz lé; ésrél lépésre a ülsszlmuláelés esetekre jellemzö
távolarllk az lillsalszel'lllöl :; nem létezés olyan valtozalal * ?szlchopala esoportbarl a leggyakoribb.
lelé mint amyék, jelkép, áll: Ez lálxlarél táblára §?m * lűeíll'üíll'íílgűkl'láll főként a kllmax ldéézakáhal'l fordul til, Az
l$ érv-éw elsülhet a válaszok larlalma egyre y:"We—e félelem lartalma akkor: fél a magánylél, fel az lo;
valészerl'lllemallt";. ,allxl- MEA-_"lr-' !
v.
:;f:uz.,llu:c1ou.:s, m. s,Hidd;
54 _l Úlkl'üfí—A'ZLÉÉCDGÉÚL
..; e-n Ha!
fÉÉ % (S:-f *, —, , -— -r-. Ara,-ey -, , ;, .__ .A ,
' - : '( . -— . A ' ! ! 7." _.-1
w - ;): xc/. í.í1)lx.l-..Jx/1 f.,). "fájlt - : '
sf-r.s, .:.'g/;.mi" ,4! ; f',, , ,, .ts '...;5.,W
(x,-),.IMU/J, z, a, í_;,7_,
f'x'vffí'ffíl'ífilíá Háj/f.;f'zzáf'ft dír/;líyfs ifjúíífjíjÁsjíígr ím,; fent-a!.

szahar—— gyökér, s;zr.ll3r_3r'wlrép az újságban.

Táblahatár— áll vaz. úgy szövi a vélaazlarlalmalj hogy alfa-lak egy Félllétlelrrlél pszlchozisra; leginkább szklzolrérllára utalo jegy,
átlépés eleme, részlele már mérlege rajta a Éálílllál'l, Rllka ;*r'*alf;z'.1llf;l 'fermelreknél
.; !
fellazult kontroll, gyenge rt'larawr'lltrkk
*)" ;;Wí'; ;mm; r,.. mi.
' 'I 9—4
(! ) "n' 'A .
a,. **1 .Ö'.
59 r... . ,_ ' ,.AN
. . .. . . ' " a. 'r— - , al u- "JA —...—.. ': ' l,:i. . m.... *- ' .;
at ' ;. !. íj
§. ?,; él;;fría.fííu.,,fr .
áll),-x Hi;/ ;Úsl
f/
..o'n 55.73 fi) fríz-z ;zÉ' )" !") erauloknel (; kolos lű)?lll'UlÉMláZlíldL—l, esetleg lm; pillflermlgls—l jele.
-'... "mó—..na. ; __ N a,, 'r *.twj'
(cl/f (Élőlzfrítílulfl rí-flff; firf'áíryfííz'w ;"? fülífc'iá;

Énbevonás lla vsz) a lálslárl ségét magát; vagy leall'észéá l'íllillls Él!—533533 a yaltrl 'lllrlkrírfs éa: a te
mlalegy rálsmer sállal lllagárao üérlalllang hallotál .. Kern defekl állapolban.
válaszok! Ér'lylrléll'l formátlan
, .a, ;; :_,,,;.;t,. .,v. __
? Nem pszlchollkus színezelű jlrvfberz ls elölorllul elolerl v
49

""
a i.. 4 Hááát? ; maman; ti.-.t;

személyeknél, itt a blzarr vágyteljesltésl jelez.

,.
.. ...sm,
(j malmi! r,.fígalí'fz.
,-:;,.. M '"
* Kei—(s lájdalorm'rlal küzdő, defekt tlslegszerepbel'l el
Autolokalizá— lesír" szeket tartalmazél lülllallylre Allat válaszok? a Regresszlés legy, lalan'lllls magalarlásméára talal, díldljio l'; _
elé a térjél-(ezik a also vállalhatatlan megterhelésekkel szerrlberl. ?;
lgy ÉÉ'ÉÉ'ÉÉÉÖÉÉEÉ; §üll§ü§a§3§3á lefelé a válaszát prlzzblema, hanem a tájékozódási rendszer zavara,.
L (
. :azin
.mi—7
(
/'
'*
a,!)
W,;pf _A. f""e'*;; hal;/" ,a.
hifi/U.a.iílfr'fULA/E c'l...áír.re.í;.r:íz;r;á (:; I::íl?,'lílfi lazul-:
Amik—.,;
Gyermekkorbal'l ll) éves korig fordul elö.
Kontamlnáció § vszlwrlelr két. lall'lllflrl szemlélete vall a fall. egy'azoa A mentális lreatroll meglazuláaa? a valéságluakrzlé romlása;
részéről; ezeket ésszevmwa lfs; larlialmal hog: lélret pszlehotlküs legyg egyszerl elélertllllásban la.
, "

" lrílfi'íff'l ;; y f'? / ":"

:-. ( díjtfzflxw'zl
:"

.; ,
;"-'!J*;
;.J.
; _
'
, ,
11573"
:;
fi
:;
% Az álom—vmeclcanlzrrllls érvényesülése az éber tudatban ')fz
r !* ff" rrrf'sw Ei'if' fas/ni: i.,!
Agi-Á uleZFWL—H 5.1: 133! gp : r a.,:
r::- r,f. ;:z,
"f,, A t, tartozo tartalmak sa'l'rítése, pusztán azért, mert egylrlajllleg valll,,,__
Sui,/.
ajkvfben.
x::—

m:?

88 Ha a válaszát. a toll masfele vonalkazlk: lÉBGÉ'erll, * Művészlegyzőköüyvben mem értékelhlillé, mllll korosság.
* lla üí'lllgiláll egy részére? akkor Korltarlllrláslé az % Gyermekelmél 8. éves korlg forrlulllal'. elf"; korjelzé érték rlellxll,
ötödlll oaxlophan,
A a'll'lvészek f:;lfllllell választall nem ltllrlöslljllk
Kontamlaáeléaakt
Transzformiz— A. VÉÉWWÉÉ az a benyomása? hogy mlalatt a válaszát Mlndenfalta tudatzavars homály állapot esetén elölerrlul,
mus véglgmonálal a lábla formal elemelt lllelve a. már a labilis percepelo, az. elhárítás—; a percepolét ls lorzllja
kialakult jelentés a szeme láttára megvallozlk w Egyszerl előfordulása ls súlyos jegy. A szklzofrérl lar? al
Éz egy vállát/vár,, Jr; fer—M' emil. vallal, irt/W,? m;: llebe'lrén llpusnál 'l'orrlul allj
.—1 ': ,-*4.v *.5'4 ( '.—vf_,—*.N,' ., ,, "
dílc'zríuuáwl GawaZíz-xfü.

Kicsinyítés A vsz A tudat a tájékozéáás zavaráraj szalljekllvélérlásám ulléíll,

l., kleslnyltű lelalíll llasmál válaszábam Önlalzalomhlány, gyermeki attllllrll állszlérlat Azt
E., Ember vagy állal kélyokjelzé kllegezéal lmpllkélgat vsz. önmagát kevésnek; elégtelennek
Kajak kell föl ora gel/elf klcslrlek élzl a feladathelyzelekhez, keves—elül; elf—kun ,5
emberekhez képest. Lokálls értelmezésllerl mulalja .A
;

..—

mellellt Nega'llvlsztikus l'eakclébal'l zw mellell.

Ha tenéenclaként fordul elő, akkor islíllyoa talákozérlásl zl ,
Koartált ET me lett és elvár ll" mellett Xll*%lv grill—%t

39
 r—I
!
'P'P'F'F'T—"I—W'f'r'
;Aph
pvv

[ Ériemwé;
; wif— ' §; mááá; ;; Éééékagádá; zavarára; ;;;;§;;;;;§;;;;;m 33335: A düEge'ü—x'
[-

.— ;

Ham jeieníöségenek fei'foküzása, íúiemékeáés, széÉsógégekr; vaiö hajiam az

%x'EEIÉÉíJEÉÉÉÁ-ÉÉÉÉÉÉ hang;;íüyüxm; emberé kapcsaiatekban és ; hfeiyzgiek megítéÉésében.

%
-- " Kiminyüé; ;; nagyéáá; ;gyüttesw'; ; áudaízavar ;; időszaka;
!
btt—

tájéküzúdási zavaruk msiáeü 52433, Neurózás és pszichózis határán járó,

idönként ti.,idatködös smn'géiyekre gaüemx—íö. Mamim; szám/fanak;
jeegyxökörwvbren ez §")SEií3hÓZÉSÉ _geíezheí.

Aranytalanság ;; %; ;;§'*2;§m§ ;§;§;§;§ m;;mwmm mem §§§;n;§az A ;zubjektív vezéráé; gügye:

áfgma ;§;r;§;yát;§;;w§á ; -;;§;;;;;;; ;;;;;; ; Gyermeki ááiásmüdra, bémonságigényre i,;tal.
E...

* ;; az; ami—"*nyá;;§;zm;£;§oá ami-mas; nem ; ;;3 "'iszíeií, ; Neurázé; geg; Nöknéá gyakoribb, mint férfáaka'aái. A Mummmwsk
L.

;§;;;a*3e23§;; :; mr; bízanytáansági érzésének ;; bézmnságé §§§éüyém3§£ fiam ??";űag,

Hz; ;; vsz ;;533; ;; kémmdé; 32 2;fz£;§';;fí;;§g;mágia; ; Gyermekkmban '? G éves kmág HOE'H'IEÉÉS Néhai; az 13kd§ EYÉÉÚÉREB ;:
akkw Pb"; iif'íáíá—aáá ;: Ú€£f€3§má§88§ ÉE-IÉÖÉELERK függ, miiyen jeiemöségü
"F'—LP;

x,",.. ; /'I "," 'J'A .,

); ; ( ; a,, . , - ,-
., ", ,.
'f ,I'!—
u ;
ex./51, . ÉR"; ,,í'aíp'í í/a'ifiűai'űtí ; :,á,
,. ,, ,? . .;
Wii. fil'rxí, -.4'Zíi?'.-'. : ' ( !;

inter—mm;; 3"; ;;2; ;; ;; "§;§§ m;;áwwmkfmgy ;ümá mm;; ; $$$; akkar értékmmáő, ha agy §kv.—b;n áöísbsször ;EÖMMUL
.
$ ; ;;;;;-;;; ;;;;;;;;,, ;;mwkm; hanguáatmw
,; 't
; Szewezésimaikamasságé kérdéwküen tö§h$33örö$ ;Eéfmáuiáw
§ %; mágia; agg; ;§;;§§;;;§á;§ mm;;áázáái füníüs támpgni.
tb

* * ; Érzékénység, ;mpáiia, beieéméa ; szenzátüvitá; gegye; ; van;;

ura.-frut—

; éíigaműák ;; ;mbari kagwüiamküw:

; %;gaiív jegy; ; pszíahóxisnak:
; Jé áámas haiyzetr; atai.
; ámmvanáit ÉT, %% %ietti szines index ;; öntenaiékt szenzitív
!: LP:

$zemééyáség, projekció, vmaíküzíatásá készaég, gyanakvás,

bázaimaüanság, ; köfüimények n'íériegglese.
; Tamaimiiag §; ;áemezhetjük az ámenamnáü; váEasmkat: ;
fenyegető jeiiemvonáwk paramiü élményt, §.3iz.a—3Emaílanf;ágm
vaáöfszínűsítenek.
Áttetgígs 3; : ; $; ;;ÖRW;Z$S$ §;§;s;§;;;t ;ívm'üám; Már ; jeEeniésadö Eudatesüás eiött, magában az éazíek'é; fOEyamatában
):

rgakgiá ;;üwséwa mm;; §§3§§a§§§§ü££3 mm;; Megragadáf ;; eííávoéodák ; konkrét benyamásiói:

;; ;; ez ' (§; mm;—:; az; ;§;;3§fakit;§3§c:, _;eákéggzes ; Enduáaüaíaníáá; ;Hdegüniáőg ér;;íümimeníiá miyamamígaiez,
,
(V
): ?: P:;
!

§ fiai;-'ai'z'w3n fiÉE'ÉíSXÉ'GÉÉG mu; ami; :; ;zkimie'jiá; §;Éáamzi.

!

; efá'8ügegaaíé m;; $$$. (§; ezá nem mmdg;

Tvr—FF

ágá'íafasszé ;; s;§;'0§;§;§;§3 fmmárá'; §;f. _,ffr

Lakaiizációs ;; ;;5'; ;; m; ;ggy ;;;;§;§ém;§; §;§;;;§;;; mi; ;; ;a; más;—;; Az egész ím,-ön átíveiő Emkaüzácíés bizanytaÉaa'wgág ; mamáá'é';
bizanytaiangág kém-; ;;;;;;.;§m mgrewzíé matatéja, memériazavam ;zeüemi Eesjeááményzavm'; %%;
; Úrganiku; agyi kámsüáásban és; szkimfrén vagy agyéb
pszáahatiku; mgrewzióhan mm;; ;Eö. EEekímscykk után és
?:

megfigyeiiék ;; eáöforaiuiáfsái:
Fürdulat az %%; ;; ;géw §§z_;mf; ;;;;;;;;z;;t;; §€§§ö§§miéz ; Kíói'aíku; ;zkézafrén fmiyamamk maáíamja, ;; ;;;;;;;;;;;;;;
éftgimgzégbgn %agyfaka; az;;wmüw; ; ;,;;;;;; ; képmtámmíámam egymásióá Hüakadt ;öbbszmíűségé; múmia-;;
):!"

;; %; ami; mwy ;; ;; aggyák m;;vmwé; ;xé;;;g;;;§ ;; s Nem föSZÉÚhÖÉÉkUSs jkv.—ben és ; szkimidáa jeizew
www; ;mz—üh; ;; m;; agyütáw %%;m méüékb;n
fvwm :; w;"f;;:-f_ ; ';'%z;g;£;§aí §€8§Eií3€§ÉÉÉÉÖ3 §üg'3afa
'J-
Pr—F

;s'"§;s;§i§ ' 'cawgfwmőwmé; ;;§;;;;;;; ;; ügy;-ná; uti—m

2, . _' f
A ' )-
x

;; Mmm; mm;-;; kagünk;

!—

%% ;" ;; gkmmá két ;§;;;w ;§;;;;;;;§;;;;

r

;; ;;;;;§;;
§
!

, , , , (.
'/ ;1._ x]; ;" ;? Á-a'
!—

; .
:
ÁT',-
$-
rrf'"
%.

40
I V. Oszlop ] Éa§§m§§§§
DEFEKT REAKClÓ

jelennek meg. A dolgok romlásában a vsz. saját romlását éli meg. A defekt-válaszok a testi megbetegedések reaktáv kepzebiaáz—f
képviselik. Gyakoriak a klimax időszakában, mindket nemnei.

Csonkítás §ár§§e§§§§ma§i a vsz, A vsz. szadiszáikus §a§§a§§§§§í§ §á§e§§§§é§§e §§§§§§§

§, megeaenküoü embeü § ᧧a§e§ §á§
13. az mmm § ᧧a§e§ úgy esz§e§§, hogy annak iükröz,
vaÉame§y§§§ §ea§§ásae bányák; sárgát Fiáknál szexuális kasz§ráeiós féleímeá §e§ö§§§et
3; a meüegabnazásban k§§e§e§zee§e §§§§§§§§§a a Lányokná a szűzhártya átszakításáwl vaio felelem jeie §f§
mm;—mm §§§§§§§e§§§§e§l
i,; !,5" " , iif—275§á§5£§§í3§§u § N en";
_ v A.
lany, §_;§,_ ,,mnse._s_.'.n
me , §; ha
, x r' "M" - c' *. -':—r— ia f-r * -'
§ '
,. a"Rökk"c 3. n" x
Éji—33 VÉÉHPÁ ,.
53 35— .4-
§Ú§Éfrf§ 5553; atízmí TÉÉgf—Ysííjfí, saj-Év;
; : -— r ._ .,,rjíf m.. _a_, § 5.415
,/ / .na;
' :Ml J; m,; , az esonkdas
Hiánym'reakoió A vsz, knewmsw §§§§§a§§§§§ hogy az ez;—aber? ᧧a§ Vissza-esatolási bizonytalanság, Már egyszen e§§íf§§o§§z§§§§ása és
va§a§§§§§§3§ §§§§§§;§§§§§ mamam; vagy a §á§g§§g egy fáradekonyaáget's esbkkent munkakébeaségeí §e§e;§,
da§§§§3§a bányák, A neuraez§én§ás Éüneiképződésre geéiemzd: ki§áradás§
; §; §e§en§ésbe §§1§§§§§§§ szam§e§e§es kébböí bianyzik l'áradékonyság kimerülés, nbe§sö iireaaég éámány" jete.
vaíami m— nem §§§§§§§§§§§ a §áb§á§ó§l %eurotikus §egye§§ es Entreveüáü ÉT §§§e§§e§§ pszienaazlenéae —
§._.§;§ízf;e§4 53 wow mee-s fem
uja/. ' együües. ;
Ha 393. 3...) f ' ' ./,í (a'? ra
;; ág,, Vhr)?
)§f*í.'7 rt.—); ;; w
§;Cf;3.aíí,1'!§v.,dCÉ—'!C--'X/, (! ixijúvcffj Já fiú/u;42;ízű/za,
v ;—
gif 7/3. yvggí ', ;' 'Cíí'" f'réá/ '7'
Ék'íraver'ááli É"? melEetÉ vegetaiiv iabiiiiáa
Pszmbetikus gkvmben a tudat felbomlásámí vaio §;
aenkdás Mme-adása §§§§§§§§§§ §§§a§ás van ars—§; hogy a
31;

Deformálás
§";

ami; §§§§§§§§3 mexakadt e§§§§§§§§a§§§3 sw;

—' a.
"Ef.;
k
%f--,' 'A" TE!
műuáán (";/Z izű-Ááá.
m.— -4:§_:y v,)v'xf-E'L- (army; " ("a 5.111 A "' fg; -§(_'—* (".r— ("_/"343? '.CE;('.
; É 55521 Éííí ;...ÁÉT/Ce, (354 §;Éá';.ir-..í)f.;;a)-t :(.Tázz
4 4,. ' ' aama betegsege van a testnek",
i, 'I ' )! 1 1 ., § ' - ,,V. ' 77 ,H, g ?
ffi/HMM
r : §; fogam Mamám; , Kiámaxhoz kaeesmódé áepreaaaiában? szematékus batmww
% "n' 1-
(4
;)UÉJÚÚ, '? ' r'":
ai); ;;a. szenvedönéi, de a §§§poehon§§r§ás §; neemükua agmaáeme
áüneákepződes ese§e§ben §s gyakmí,
§e§§§§§§á§ §ányekn᧠defioráeáos §e§e§§§§§í§§e fir—d: ,
tartalmazo vá§aszokí vaiamint az onania ktmtmmuwm wan-
ie§elen§re
Defekt Fb Ama rakas szmvaxenáaü váíasmkm §e§§1§§§§§§§ agy,. az akad re§§e§es gegyel
meÉyekben a m; a reméásg §e§§§adásy §§§§§§§§§§§§§§§§§ %
Súiyoeí v§§á§is §e§e§e§§§g pea§ebe§§kne adag—mt ;z§§§ae§§§
eü; banyemásü s§§ga§§§al légfenkor a §a§efniwnm degresszid ádefem Ha; degyer
' ___ e... 5 :]:5 (1
jelbigíék a megfeieto SZÉfWáÉáSZÉ §s JÁ betegálmeny felfokozott, a beíeg sú aids rest; karesoeas
.;
iii.—§ .
"
fiai

;; §, .; a; ; —. - ; ff.—u m:; ki".—wys N"; ?! ffi-217

; a!: karosoeoi'sag feleimeben e§ §á§gge§ieni§i a vafos ! §§§í§§y§tte§§di
.,r-w'aűjííí um egy ;..3fe.í;;:.:á€.í:gfaín:; bán.);xázui gú?
Á vi§á§ra veáiteü §á§e§em az ami; ba§áse§§§§§§ vaÉá'; M;:feewb
m Pb imre ;"; (§;m ;1; ieienik meg:
O

'A ia; es az emberek §eleirnetesek, a belvilág be;—ra, a §;st 6——

lefekt Hd A D. te;/3. Fia—ben kifejezett szorongásnál §§§ §§angs§§§yoze§ta§3b Ja;
;.
-—'

:; " or.
. ongas jelzese.
(I)

;—

. ; a "a ᧧§§f§§§§§§§ás a. mméáss mama;

§§§e§§;;.§§*;e§§ ?S
Az iiyen erős szemngás btekkeiga a v§§á§§s funkeáákaá "§ ;;
ri
a§§§§§§§§§§§§§§§ m; benyomásáá'; sugabga szewmükddeség bamiáy e§e§§§§ szorongás készségei §§§§§§a§§a
;- a:? ,r- -: §" , ."3;
1,."; §"??? ??? dásítxííí ÉVI;
(; átívm; .
Pszieneáikus álÉapMekbam szomngásöwényben) banknak;
7'3'í-f'f" ") fa./') 413; genie/r'; azfix-,;
C*"' f": 5"-§!ni;- :;/ " ffi
a,;
; "J,! Én-C uhu .;mau
a"-
ferduÉhat eáő.

SZEXUÁLIS VÁLASZOK
A megjelenő szexuális tartalmakat a harmadik oszlopban jelöljük. Ezeken kívül is vannak azonban a kepzetáramlásnak Oiyat'i fordulatai.
melyekben a szexuális vonatkozások tudatosodása, vagy akárcsak észlelése elakadást okozhat, vagy szokatlan társításoknak lehet az;
elindítója.
Szex—ütközés A Rantábiák bizar'iyos reszietei körwnge§§ adnak alkaimaí Neuroükus jegy; az akmámeumtikus tünemepzddeat §e§a§ Feie§ee
szexuális vá'íaszokra, Ha a vaz; egek §;§§;§§§§§§;§§§§§;§§§§ nemíiaégtő§, a genitáüs érintkezéstői az aktussaí kamsmaáee
awa §§§a§§ hogy a §*§5;§§z eüeémebem §a§§a§ma§§ang gátlásokat jelz; M0§§ei§ie a kielégítetlen, teli asitntá-enyrontf; ae§§t§§§§eses
zavaráaa semm§§ nem tud §á§a mondaná §e§bí§§§§§§l feszültség.
Smmábs vámsa helyek: a
Serdülőkorban genitálektoi való átmenet; §á§elrn§ tecet—si; §á§§§§§§§§§ij
'*áagn'm §§§ m %i, %%; %,, 5235 áfája; §§§ gyakrabban (%%), íiáknál nil—nu; ritkábban Ha; §o§§1§§§§ a:;láfsl
mm

?ánész §; ááá; %, 5433; %; (§; Sina morbo fe§nő§§ csoportban %%").

; Ezeken k§§§§§§ %s §e§§§§§§§§§l ha ;; megbdkkenea A §e§nőtt neuroáikus betegeknei ("§ 8%§ a ezexuaiétes *;
Wsszanadás §á§§ee§§§§e§e§§en§§§ szakmába hangsúlyt kap az áléapot megeleseben. Ábizűudniun
asszee§áe§á§ megándüá §ászée§re venamezik, §. bűn, betegseg"
mM adva §?,'_ fia-aze ággá; ;; kezd,—tea?; maz!
fiamatzen ag; már"? van regiek ez .a van
Mam/§; 54;

41
 lrlrl.

I:;

É%%%§m%%%% ?
l.:
A.

'%%%%%%%%,%%gy %% %%famüés káfkémkm §%§6%m%á, Áiacsmy hűs-ka'; Orgaazíékus ÉűeÉfSKSsé-gs

CI

%) : . %%? §
, :%m§%%%%%%%s%%m§ %§%%%"%ií wagy méközb—ez'1 % fantázia kompenzawrákuaan %úizaúfült % %mxuáíás
'.—

%%emekkeL *'K%pze%%€b%n %% nem; éÉEfÉGÉ". Gnánia vaEáf—szím'í,

% Művé%x§egyzőkönyvb%n % mami %xtíavaganc—Ea %% fanáázéadám man-%%
A-J .:
l'" Fr-IlFrllllrllll

%fásszafüjíoüság %%Eöiöje.
% %% b%%%g%k körében p$Z§Chü§$3Éɧ€HáL %Zkixüfréneknéá (báxan'
%zcénávaá) fmduá %Eö.
** Ha; %m %% §;%%'%§%%§%§%%É §%%É%§maz, %%.íááuíi
t. !:

%% %§%s%%%%%%%%í ?üggaímazm mm;;

%%: %%%%%% % ma:—"%%; %%.%%%%%%§§% %%§%%§%%%§%
* e; %%%%'%§%%% %%:asmáí,
; ,, . 4, . , —.v— (; ;
,f.._g.,;,m. ;..5-. " . ,
t; :
urpr-nr, ;

' Sízéiéiabimás %% %% %mé'mrw vagy %§%%%% %%§%%%%§C%%% %§?%§%Zé%r% Nemi §d%§*%iitásn§a%§§§iá%, Vágykápáeááaen %Z%%'%p%§ % másék zza—%m
§%%%%%%:§%, %%%§j%% % %%m É%%§%%%%i%%%§% Esémnyiamm helyzetének vágya,
%d%%; %%%%%%%%%%%%%% %%wmí'ia? vagy azt %mgy % %%%%%%%€1 %% Nőnéí férfias rea %CÉÓ, neuroáákus jk%',--b%n %áika, same mürbü gáwnbw
%% www %%ü'ú, %§%%%£%% % %% %%%%%%§%%% %%Síewáí %§%§% %Özüá fordul %Eö, jó ürgawiikus készség meiíeü.
a.,-, mmkw %%m-Eérgg %. másfaíéáaí %%rsfámak §%E:£§, % Férfináí nőies reakcáé, hangsúéyümmn neumtikus indikáció.
t

%sr%§;%%% %%§;;%% %% %% % %%2, %gy' %mmáíé3 %mwváMw % A Smxíabiíátás mamám, mém %%umíákw mamam %Éáiámamüa %%
%%%%§%%%%% % %%:%§%%%%§%%% %%míai §%%%§§§i%%% %%aa% %% is;, ha % vsz, egy %% válasgban nemet %'1..%§%I§c§0r%%% %%: aáaknak, %% nem %
t.

: ::%_,;_%;%%%% %§%;._%ne.3%m %% Saüíeí-i— magá. vagy %%jg'át mamát %%.íja. Mint egy %%rfsjegyzökönyvbani g.; ?;
E'

:fv-n;:-;,.,/..f.;;:íf ffíá'ííifí'í :,íw afa/5.

%,J'
F;-

:,
fla—,;— Ela 4 ' , 7' ,
%% máá—% %%;niküiü %% um,, %,,ss %%aí % %%ággm, %%§%%%% %%%§§%§ Enfantiáüzmus jeáző gagy. Hagéam % m%h%%ágfa, %raéátásm,
%% %%%%%f%%%%%%, %%pmüencáám, vágyteiáesítő %mnnaüságra.
, . , ,. , v
13 c':- 7 "" f."; 11; r' % " —_ / "'a, fm "7 í") 2;- (: (; -
% Férféaknái neurotikus tünetképzésm %%.aE, %% többszöri az eáöferduiás.
!—

— 17 ny.—i,, fvíf'j .t): u,; , :,1 ff'v. Dix,—' %,, i,! a.), ááá/%f.
%
%; %% %% %%y'am %m'gyak? mém: %% Mőknéá statisztikaiiag gyaküribb, nem kóma.
!

L-

%% Lokáíásan éneimegzük.
ÚJ-

ami—%% reakció — %%'%%§%% %%gwmnáwÉ függ:; özeswss: Hümüwexuáííg irányú %%gmgszióe, füküzmt pmj%k%§ó%
%%sf mmmáa %%-.%%%%§ mm, mühanázmuwaia paranüád %%akciékkaL
'

. A;
%% Egyszeri %%öforduiása is rendeiieímssegrE—r, %mmíaááárga uiaá.
., -'
;?! M;" f5' "§; " )! i'!
,-:,£3f,'5.A/,'c,§
-/
,
:
'.
i 3
fuj :!
/
7' '%
[lej/;; %,; (7.

% Leggyakmíbb % férfi %%ziühapaiáknáá (%%)

;
t

A
— ,( .," _..,,
! ' — -..'/
szí—? . *-,.;
%% %%umiíkusa'zk %% szkimfrének férfiaknáÉ €€2n'§4%§
!
I...

'v:
!sr%tr%%§% %% %%%%%%% %%. %%é3á.%%§§% §%§%§%%§%§%§%%§ %%%%%§%Egg€§, %%áka %— Egysmr'é %Eűfamuiását %%kááisan érteimmzük.
reakcio? ádámi %% %s: %% ümtráiés karaktewanásak: Könnyeüműség, %%zserség, könnyedség,
t-
,l'

,, '_'/ , ..4,
% ,.,, játékússág, gátlástaianság, krátákáiianságra vaió haam. Az %%ekek
" ;á.k*§f§'ífí3'?§ ' széíszórása.
A tengo ff %%%%%%%%%, %. %% %%ngá'éúáywm, hagy %gy %mbw'í, %% $zemé§yt%5%n%%g jeázése %% %mtiímás h%§y%%t§3%n,
Ln,

%%%% %§%%%%% %%a%%%%§%%ie§ %%É, % A feüazuit, minüen irányba mmm %%mem §%ág%%%%%%%% www
% %s%s? %% %% 513533"; % háiíaé %%m %% %eg'ggo, %'%3%%'% %mxuááis %%m-ázáát vagy magamüáü §%§%§,
%m %-—%;—%,.;_:% %
$$$; ágai; ) % % Szabad %mxuáéás Miami-ááá Egye),
'—

EGYÉB REAKCIÓK
?;
[" "F'-f'

Eddigi besorolást még nem kapott egyéb reakció típusok csoportja.

úwamwüzmw ewm %%%§%%%%§§%%% %%%%%%%§%%§, %%%%%%%%%%% % %- vagy % fürma meiieü pí'ggmsztékaáíag Reach/%m, meri bekaö
k.

'§*%:1%§%%%%%%§:, %. %%z, §*%%%'% %% %%%'%§'§1%3%% %%%%%%%%%

; erőfaszítést mutat, % tájékozűdásé zavarok kompenzácéúgáí.
%%53 %mnmm %%"%%g%%%§% %% %%aáa%u%z%ma% % % Sim marbü %%üpmtban fürduá %Eö, nyugiaiaí'a, %gzaitáát, %d%%—d
p%%%%%%%% fégyeiö", nehezen dewmrááo' müvégzeti beáiiimüságú szeméaíycgk _ákv—
F

J-

%%zísfaííaá %%H EazgzaT-gá %% % %%íönian'z%%.aáaááómz, Csak ében, iágékezódási zavart %% nyugtaáanságm jeiez.
:?"s
,..4. nöi z§ír%z% faág-%%;"naáí, %; %%%%%§%§—z%%%§§%%bb, %% Neumükus §kv.—b%n regresszáói, % karai elhárításmódük feíé CSÚSZáf—S'É
[_

$;,.,

* * ' :%aagyag'áaaáfa, jeizá, pszichosmmatikus tünetképzödésre uízai,

%% Pwmhmékm gkvaben %%máfszazíóra (nyugaán'aé fázis) utal.
'7

% Rüka jegy,
a—
[_Ú— .T' [f'

%%Mim %ény * -.%%%%%% %%%%%% %%%%%%%%§ %% %§%%%§ §%%3'%%%% %%mnak % hamüműan Hyen váÉaSZÉ %%Ó %zeméiwkm %% %Bábbiak §%EE%m%ő%k:
1

, ; %,. Heigyuuyy , r.,"?— . ,. ..,, A

%%oÉ-xcsín; %s%%;;caf%e%%%§a %%. %mmr . ;, x ,, :, N..
%% %%.íaaá %%: %%fmf % %%famüízmus, mgaüóság, %gamntrékm, %%ő%zak%% vágyköwmés,
L )

" Pif-:: ;.7 f—ÉÉÉ'§_ érdesémiá figyeáam, gyakran %%méígeüwsaág,

%% Éíes %%?agókégwség, kevés %mdetáség,
%% un
%%teát kápvégei,
$ -;
'—

F—
,; ,
——F

a'v'
(%m-teak %Jífsg'ííií's nőm man % %%í'y 3'%§"3§§§Z£%%§§%É r'sagyaáfam, % ,, Haiáskeítés, feüeíősségweihárüás jegye,
%%5%%% mmm %% %%;veá %%yá'űáá % §%É%m%%ad%% %— Emocionális ítélet, paíazita szófordulatokra najírü, temak—ázó, hatáskelic'a
ága.-?
viselkedésre %örekvö, üemünstrats'v, feüüneskemsö, szemei; erga Wu
%
thx

A
x
F,;

, .,, A,_ .. .r ;
1 ,. % i.,, ,
"VH—3!
II,":ú.n.. ";
. Agi/,, 51715x:.x..;.%.:.;/í—,.,%s% %% PszichüpatáknáE (480/53-
% Hászteméá, laza %%hárítású neus'üükuaüknáí (SZ—%;
__

42
r

!
A
! V. Oszlop ! §9§§$§99 §999§m9999
lnadekvát ;; ;;ámazüan ;; mazgáa 999; 99; 99939 ;; Émáamwmak A szuicid váÉgág jegw.
kinesztézia 9999; 9993; 9933999 §9§§9mzáj€ mazgáü 99992999, ; Cérkuáamáságáxá, mán; az öngyiáiwsság eri; 99339399 "
Antropomorf §; . iif, ;; ?; ;: : 11352 45? ? áll?-32.311); Ú (li-"f? , Depresszív, önvádáü 9399;s Magába; Mmmm áááY'é£%Éy;,.-9.§§ :
Ny. .9
_,—
4 %A fa);
7.1 :: í)€"";£íá'; iíifjö'íi'íi ff (934525. ;; szeméíyéség ;; manáfm'n ;";Edaéfa.
BF 5.5 -,.5.';€:3L

Xf'sgy %mkangmmmia m;"; ;; WWW; 99 ;; m;;zgása ; A maumáékm csamsíban 9 áeggyakm'éb

MÉM;
; p.a., ....-.) ,M, :: gy,; . ;, f:,
;; ._99; 9959; vízf-ÖS "959999;
4 r.

. .ízs..szz;;. ,
x n, 54 1/5 .

sg;
tr. . , .) ("Uff.-';f-az-z;
;.1: ;,áí.);;;x.f.'-. ;mfvá 7.9,.:fin.
. n.,/': max./; 4.399 s;
Takarás 9; 9992. Mmmm; 9 99; 9439 rég—gzém §9§99i99§ 993, 9 99992999935 gegy. VÉSmHyEag gyakmá. Á wégywá 9; 999993
999 ;99935; 399999 k92999§ 93á9§£9$§9 Éömkvéüíüzi mániám %Ééfüfü᧧᧧3§ü.
' %%;95'399'; 99 93É999Y᧧ mmm; 9 A vaz—22. KíE'TDS hayzetmn 'v9d9kezéz's5595 aga .,9 9.5: ff; ;
9 sichüpáüa csmpüűgában 9 %eggyaköráíab.
a

Amputáit G ;; 999. ké§9§99§ 9999 az; 99993: 999999; ;; Éábáa 9 Pübgeriásküman. aáa§99999999§mé§ 539093; 9 fi; f';9íee*;ii;;5;f-3
;;s'áxagwm'; 379929; nem mmmmá—í 9939. szexuáiás f'eazüiíség 9.3 gátáás 37939. (Káüpáéf vázsgáéaiaé";
.a f.; ,.n.,..l. , — ,, ' ) A . .: .. " 1." '
5 ':7
:
'n"; 49
fa./: §-...5*../i
41; ;
"af-I ,
ír./*? *; ; 'n"- 7'
:.w/f y' 5? M;.
,
;";fí'; x.; '.' íj; 7.1": f; .
;ziz u,? 22 MLM; , ! ;,
_! ,...5 ;
._-.
, ,
.: ,. v,- ' 5' A r/" .
-:,' ;:., -..: ; Mém§ 939959; 9 gazgzácééwpaáa 999999999 gyaküíább. 959; ;;
mürbaaban.
! ;..w'yi/ 559999.) ff.-zzz (37 f' *? "§"? warm f'4;5"f/"G7;f;*' Évretvr—fi
álma,. '..uks; ' ig./j."."uw; fia.; i.; .. ; Éflv ; ( Ha./d ff ff.—4; ;LJcMUK ! ' '. * , ne. ; FeEnőüeknéi a szexuáíás nyugtalanság és gáíeiáaág jeizöje'e.
Eifajtott B §; 999. ;;Éiis—á; §;99y9má99 m99§á9vá§agz. 99 9 * Vásszariadás ;; kineszíázia ámmvmzáös és önésmerüé View—Huu
mwmgaémazáy;
,;
932999 9 mmgám. ?
"( %, . f., .,i/ : *.*-,. ; Hmm,. ,;_ i..
. _; : '. $
%.: ,..É'ű Vix: fÉÉCÉfizfáíí ffízfcas,;?Ká'üz(jazz—.:níejfiy. *g.,,1,..z
w ' 7" auíoráizás ala—jé.
". 'rt- ffi.—",. un.. r'
JJ; í"'_s§£,3§í-f§"íí. E' ; Kanfíikmgsmháüwü neumáákw ;ünéstkéméáéa ;"; img; ;ízsa'szf71riéasszg%a
, 9;M 352375;
,,M "'
egy 99919
' .... , , ' .ra—-
999,
4. w
99;
.", '
99999
" 59-71— ?

vált-395595.
:) , f;- 'v.- ' ' 'í '7 /"—.
"befagyasztása" 9 *;üneté váseákmági ammwmwan 99999
,
EE./: ;! .);; ;.3;;;;;;.4;;;1.9.
3" . i': i,", "55?
iimwáa '.3 ., 1.4. :;
%.; % Pszichmerápéában f9ioidódásí. _gc'; pmgi'mzigi' a(.t? A Mars—;
:; !ü'. . ; Mn ;, ;... f ; ; - ;
mi, 99; ;;9 Ama; 944993999. 99; war '-' /
f...;** rím.
szewüiése nem méíy.
' . is;; :;w-
: 3377!) . a.,,f. ; í); ;ÁÁ; §"? ; Súí'y'üs §kv.—ben depersmnalázáaiós iijneiek jegye.
Kereszt- ;3; 9933. ;; MÉM mimmmwkém 9N9Emm3. E? nem köt9§9z§d99 FeEeEÖmég 99999, ;; kánmysaém ;;áaka'á: 9-9
metszet mmmázágg. masgfmzága 99999999; megüídásakat §;93'99Ö magammás; 3939.
* Síváríkvmhean 9'9999É'mlüpái599 hái'ááefű zavarra; 929.
Under—reakció A 999. 999393, 9993; az; 9999: §9§99É9999§ 9.3. 999999'939 ??;99359 áíáááeüi 99999§9 45333 999399 999§§9M99m
kamaaáaámw véssmÉyag. unáamáíik. Éz; §9§€§99929r éí9umt§§£99 jegy.
méméka 99 §§$£É§kü§á£§€§ %i; aááiámmxüa. a "la/9 elöfümíuiáw áss Éaéemöfs— mami; ;"99; ;; 9 v! 9 9939 ' *
if. "I; 999c 9399 9; 99933929 05399; %e.—w gyakran ad uncia; reakcéó'í.
.
! '
zi; .,;"(f*- '9, .. §...
; ; ímjaagíuaággmn '. ,; (f.,, ::
ffi./ágai
Veszélyreakció 9; 999, vammáíym mwéíymwm'ám %? §9. 9999 9 ?ánékhaíáam. ami; waxéiymdaá, 99929Éyíéá9§9 %, 339599 ;;mwwaf:
Mmmmmmngágá; wazéiyhaáymámí raamnaiííáíga. ? Newcükus tüneíképzödésnek. fökén. ;; faba; 3939; "-1
, ,

zá. § ;: ; ..íwffywa 99.59 9.599

, -'—. ; ,4' ,: .._,;,.; ,..r , § ; , ;, ,, utá..(,.w,,,;.,.,. _..-,. ,. .
a!. § gf; ..Ái'í ÉÉUÚÚUÚ iáíjirfdíkií 3 !?di, :"; Én ./;.:f4í.:'ffff.;íf— Drizz/'a:
-
Agresszív 999939; 99§yz9€9k 9§ű§wáu§á9a 9 Gyakari aíőfáráuEága az; jaáziz az ágwsgzív §99zü§§99§ 9§É;9;§§9;;9
r

asszociácié kégmiámmámam. $$$—(999599. a áegtmkíév áteszüítság 955393; 9 Magam;

!! W
"a: *.'.*c "1.1; vag/; "
c':- "(, N' %Y."; ;: 7 ;'f'c"— ;;
Pi]?! ' ! 'v ;. . .; ; * Szadásztikus fia-93259; hazba; 3999.
!; um. ; ' ; H,;
* Kay—glam;- i;.-.rz9tk—.—:gjza;999, 5929,, 93999999
,"; .f—x'; ; ;" _. , "
v;;§993;m.;.
;, _ .. ,, 373295; f:;'3g;;.íeaf;;;í Cííiígjííeűífí 9.2 9;
fm ;.9gáö99999; még;; h9§yx9á9k9t §9§£§§999 így
999919; 9. wmmáa 999"; 9§9§9m§§ 39 agmwzíá
káí9§9399999
Frusztrációs Á ;99999999 f993á3§t99g RépÉ €9§d9§güzáaa Fmgzárácáó és fewüügég 9§9§m999§á Mamma; §99§ü§§99§áű999á 9959;
asszociáció fií ;? 9; maca mm;/fm ;; ffi—(;; de 9§ab9ráG§é$ kégzséga iaríaimaz.
'V ";n x% ; ,; ! —1'$*-/4,'"(' " ; ,
Én. 9); .,z..;;,;z9m mm,-í; 999995. ; Féieími neajrfszésban, pánik, gémemáázáíá fííii'íjü'igámm :szgs-wa'ír'e'ízma 99
ami: krízisáiiapütban gyak—gari.
Bagateliizálás ;; 9599gá§9§§ 99332999 és; 9 faéaáaam 999939999 Mánden 999t az óvamgságm, 9 k§999§§áíáamáwágm§ még; 999;
§9É€§99§9y§99 Éükrögá.
9 A. §9ien€é$adáahüz kötött bagateáaéxágág szenzéiív neumíákugcaiirá
Mwwzxíamíz 99?" 992959; zfm/ jefiemzö reakció, meiyjeizé a beásö bizanyíaiangágm. az 99933533'93355
ír.-z 9599 9949599999. érzékenység eihárításá'í. a feáaáösség ki;/9'íítégá'í.
; A 959995 néáküáé Ésagmeiüzáás; 9 garanüüá ááámíkémésg
megbázhaió mutaáfxia.
9 A pae'anüéd csopmek közül a mzáahügaáák 59999999999 9;
egzkáze.
; Paranmiá pgxááthúzéáabam ;; veszéáysegíégí, 9 993939 99393999 9

43
 Mutatók

"ao ara adott

a valaszok Beirjuk osszesen hány választ adott a Vlll. — X. táblára.

:4 mutatja. hogy a Vlll.—X. táblára adott válaszok az összes Érzelmi ingerek mutatója. Megmutatja, hogy a
(§
v'xJ

',8 a sz hány százalékát teszik ki. Kiszámitása: Vlll. — X, táblára adott válaszok az összes
válasz hány százalékát teszik ki. Átlagerteke
Vili, — X. táblára adott válaszok) X 100 30 körüli. Ha nagyobb, mint 30, akkor a
2 válasz kepzetáramlás az erzelmi ingerek hatására
gazdagabbá válik.
A vizsgálat teljes időtartama, az első tábla exponálásától az utolsó tábla letételéig. Percekben fejezzük ki, aetöredeket
; kerekltjuk.
'P'F'PlP'FP'W'F'lp-IHPWW ?

asz szalm Azt mutatja, hogy egy válasz átlagosan mennyi időt vesz igénybe. Az Időt elosztjuk a válaszok számával,
(U

Atlaga O,8. 0,6 alatta képzetáramlás felgyorsult. 1,0 fölött lelassult.

sz 010 jegyeinek összesítése
e fogo tipus) A felfogásmód elemeinek a válaszok számához és a normál populáció standardjához viszonyított arányát fejezi ki Az
WWLLL—LLLECCBHFJ

FT ertelmezeset mindig egybe kell vetni más mutatókkal, elsősorban az F1 JrO/o—kall Mutatja a szemetet műveleti
kiterjedését az alakító folyamatban: azt, hogy a percepció mennyire tendál az egésznek, a résznek, vagy a kis
resz/etnek a megragadására.
Ha valamelyik elem a válaszszámhoz es a populáció átlaghoz viszonyítva gyakrabban fordul elő, akkor ennek a
többletnek az arányában egyszer vagy kétszer aláhúzzuk. Ha pedig ritkábban, akkor zárójelbe tesszük, vagy ki sem
irjuk.
Az FT támpontot ad;
az eletx/ezet'e's szabályosságáról, vagy szabálytalanságáról,
a "Viselkedés energetikai regulációjáról,
az alkalmazkodókepesseg olyan aspektusairól, minta gátlás, fékezettseg, valóságfunkció, elaboráció, s a vegüi
az intellektuális színvonalról, például a problémamegoldás ertelmi habitusáról.
f. árajjlortosltott FT Leolvassuk róla, hogy a G, D, Dd, Zw jelek az FT—ben milyen helyet G csoport: minden jel, melyben G szerepel: G,
e elnek. táblázata kapnak. Ajkv. válasz számának megfelelő csoportból olvassuk le Gkomb, s, DGkomb, DGkonf, DGkont,
az értéknek megfelelő oszlopot. Ds.
D csoport: minden D és DG válasz, kivétel a
Dzw
Dd csoport: Dd es Ddzw
Zw csoport: mindazon jeleket, melyekben Zw
előfordul
A csoportosításban a vegyes elemek ket
helyen is szerepelnek!
Nem jelöljük ()-be tesszük Kiirjuk Aláhúzzuk Ketszer
aláhúzzuk
UJN—PhCOUJTIÚCONNIXDUJNI

4—7
OONCIDCDCJJNCDÓÖN—AD-ÓIÚN-ANOTN—KN-bA—XN-b-
(JJ
(DO—*AOCDO-ÁÓOÖ-AOCDO—A

CD
!
!
Naa-baomw—xo-Aw—xo—Awoo-AN

3—7
3—7
N

8
03
!

4—8
4—8
UJ

4 "g
10—1 1
..[:-
rio

00 00
!
!
WLL.

—5 6—1"!
3 4—11
4—1 1
N

13—14
C)

__).
(DOT

...A
(NCO
Ha

(?
Il

8-14
(D*-x!
Cl [3

(úrlCD
.

4—14
M

4—14
ÉJ
th

0
(I)

11—14 15—17
CD.—x.).

mó)

(II)—x
!
mm
E,? if)

9-11 12—17
!
i
L).

3—4 5—1?
'P'PP'P

4 5—17
?
"34
L

_A_-XAAAAOwAág

11—14 15—17
C)

U'l (J'!
Ja; on

!
!
N—A-Pb

004

9—11 12—17
(3
ÉCL.

3—4 5—17
N D

4 5—17
12—16 17—28
C) Cliff)

71
"?"

___X
on
xic'b

8—11 12—16 17—20 21—28

L V.,

2—4 5—6 7—8 9—2?)

l.

2 3 ' 4 5—28
(
xt
4:
lx

13-17 18-35
_A—c'ourx
(D

? __3.

21 -25 26—35
.Es
__Á
UD

AAA—AAAA

3—6 7—8 9—11 12—35

CL

ZW 2 3—4 5—6 7—35

14—1 8 19—44
mis—u.i:-
!!

O
N

29—34 35—44
4:—

_;
oo %"

Dd 12-15 18—44
_..x
§"

_A

zw 3-5 6—8 9—1 0 11-44

!
??
ll
i

44
'
 45—56 (3 6—8

[X)—x_x—x

. v.mm...._,..._.4
9—1 5 16—1 8 19-56

ovi—xm
19—25

oo
26-34 35—41 42—56
7—11 12—15 16—19

!
20—53
3—5 6—8 9—1 0 11—56
57-70 G

LOOOÖÚOOCDNU'I
6-8

..A..X—..k..,$...t-L—A__X(j)_A—X._Á_A._A_X.—k
9—1 6 17—20 21—70

0"!
26—34 35—44 45—52

l
_
9—1 5 16—1 9 20—24 25—76
4—6 7—10 11—12

!
13—70
71—89 G 7—8 9—1 7 18—21 22—89"

_is_
35—44 45—57 58—66

.; C;Lsflrf)
CF)

c'):
4:
N
10—1 7 18—22 23—26

ix)
(§; mi
db
.
4—7 8—11 12—14

01?
l
90—112 G 7—9 10—1 8

OO—ACIN'LIClH—X—ÖCD
19—22

lk)

, ._.x*
...;
CD
mi ; w
42-52

...s
53—66 67—76

'*Ní

TKZ;
__,x
..,.x
t
12-20

__x
21 -26 27—30

_...s.
(.. )—D

lú
"*A 0? CO 4?— 00l __t'
65—10 11—13 14—17

N
....A
A

!
113—141 8—10 11—19 20—23
53—66 67—76 77—82

ÖN
15—23 24-28 29—35
9—11 12—17 18—20

Kiegészítő FT elemek táblázata: atöbbi elem leoivasására

Do 1 18 válasznál rövidebb jkv.—esetén kiírjuk
18 válaszos vagy hosszabb jkv.—-esetén zárójelbe tesszük
2 18 válasznái rövidebb jkv.—esetén aláhúzzuk, egyébként kiírjuk
3 18 válasznál rövidebb jkv.-esetén kétszer aiáhúzzuk
18 válaszos vagy hosszabb jkv.-esetén aláhúzzuk
"ADD

minden esetben kétszer aláhúzzuk

DG Konf 18 válasznál rövidebb jkv.—esetén zárójelbe tesszük
Ds
18 válaszos vagy hosszabb jkv.—esetén nem írjuk ki
minden esetben kiírjuk
JOOCON

minden esetben aiáhuzzuk

minden esetben kétszer aláhúzzuk
DGKomb nem jelöljük
s
GKomb
18 válasznál rövidebb jkv.—esetén kiírjuk
18 válaszos vagy hosszabb jkv.—esetén zárójelbe tesszük
18 válasznál rövidebb jkv.-esetén aiáhuzzuk
hosszú jkv.—ben kiírjuk
18 válasznál rövidebb jkv.—esetén kétszer aiáhúzzuk
18 válaszos vagy hosszabb jkv.—esetén aláhúzzuk
a válaszszámra való tekintet nélkül
.....)—

DGKont kiírjuk
2 Minden esetben aláhúzzuk
3 Minden esetben kétszer aláhúzzuk
Az FT értelmezési sémája
Az átlagos FT G—D, azaz "átfogó kép az adott helyzetről". Az A G az elvont gondolkodást jelzi. Ha a (3 tobb—
átlagember felfogó típusa. Beilleszkedö életvitel, szűk érdeklődés, a személy áttekintöbb, "eivibb" nézeteket
sekélyes aspiráció. Azt figyeljük, hogy ez mennyire módosul. formái. Absztraktabb, távolodik a reaiitásiói 2-3 fx *

induiattalanít.
A D a mindennapok reaiitását (praktikus
gondolkodás) tükrözi, Ha a D tobb: A szernéiy
közelebb van a realitáshoz, de kisebb a;
áttekintése. A helyzetekhez: való ViSZOiTy'LiiÉiSC—i
intenzívebb, induiatosabb,
Minél több Dad "boldogtalan, de hasznos" ember. A szemlélet gazdagabb, de a lényegtelenre vaió átvitel aikaimazkodási
zökkenőkhöz vezet.
A Do előfordulása Gátlástjelent. Értelmi, gondolkodási vagy lelkiismereti gátlást. A vágy és a cselekvés közé ékeiödö féket. A
ielkiismereti mozzanatot képviseli (felettes én reakció). Neurotikusoknál gyakori.
A zw jelenléte az FT—ben Energetikaijelzés. Kiemelt zw: ambíció, lendület, ill. agresszió.
FT változatok
G—D A leggyakoribb FT, az átlagember személyiségképe. Alkalmazkodó, beilleszkedő életvitei, sabionos gondon—adás.

G ' Jó Pro/0 mellett aktív, ambiciózus. Rendszerint egyetlen választ ad egy táblára, de az a tá AJfh ia minden iram
magában foglalja. Ebben az értelemben perfekcíonista. Jó munkaképesség. Szervezési készség jeiiemzi.
' Rossz FJr% mellett a realitástól elszakadó, elnagyoló magatartás, alkalmazkódási zavar, Aitaiában kóros
Átlagövezetbe tartozik, de életidegen, nehezen alkalmazkodó emberre jeilemzö. Tájékozódási kg;??juí i
gyenge.
Szűklátókörű átlagember, mindig a körülményekhez tapad, mások szempontjának megértésére, decentraiáara '"
képes. '
Sekélyes aspiráoiójú átlagember, sok környezeti, alkalmazkodási nehézséggel. Körüiményektöi vaió függése af
érzékenyebben reagál a körülmények valós és elképzelt összetevőire. Sok normális személynéi is megtaiáinaio
FT, mégis enyhén kóros eltorzulásra kell gondolnunk. Neurotikus és pszichopata csoportban háromszor oiyan
gyakori, minta sine morbo csoportban.
G—D—zw Gyakori FT. Átlagos, aktív, lendületes személyiség. Aláhúzott zw-vel határozottabb életvezetés. Munkában,
alkalmazkodásban jó prognózis,

45
 r-Fr—v-r—pr—u-r—pr—r—pr—k

ELLLL:L';

Ha egyéb kóros indikáció nincs, akkor gazdag személyiség, fokozott akarati mozgósítás, erőfeszítéssel kísért
szándék. Ambiciózus felnőtt csoportban gyakoribb.
Szines. változatos életszemlélet, nyitottság, Az egzaltációra hajló normális értelmiségi csoportban és a
neurotikusoknái gyakoribb. Széles érdeklődés jellemzi őket, képességeiket azonban nem realizálják kellőképpen.
Aggályoskodásuk, cselekvési gátlásaik miatt nem érvényesülnek eléggé.
Szeretik a társaságot, szivesen élnek'csoportban,
Ajó társas pozíciójú személyeknél gyakoribb.
Változatos képzetáramlású személyre jellemző. Széles érdeklődés, s főként az élethelyzetek megélésében bizonyos
nyitottság. Képességeiket azonban nem realizálják kellő képen. Tendencia aktuáineurózísra. Kritikus helyzetben
neurotikusan reagálnak, a helyzet tényleges megoldása elől betegségbe menekülnek, vagy feladják önmagukat.
Statisztikai adatok szerint normális FT. Betegeknél ritka. Kiegyensúlyozott, jól alkalmazkodó, fékezett
személyiségeknéi fordul elő. Az ilyen személyek többsége színvonalához képest igen tevékeny, szorgalmas. Kritikus
'neiyzetben koartációval, kóros esetben önmagába való visszahúzódással reagái.
Betegcsoportoknál gyakoribb. A személyiség kóros elváltozásainak, a nem specifikus pszichés rendellenességnek a
!:

jegye. A sine morbo csoportokban korlátolt érdeklődésű, képességeiknél gyengébben teljesítő személyeknél fordui
elő. Ambiciózus felnőtteknél és adoleszcenseknél egyetlen ilyen FT—t sem találunk.
%. .

Hiányzik a valóság tagolódásának és az energetikának a jelzése.

l_"

Az ilyen személy a jelentésadás folyamatában szökdécsel az egész és a kis részlet között.

Meghökkentő ellentétek, szokatlan fordulatok az alkalmazkodásban és az életvezetésben, pszichózis indikáció.
!: Á.

irreális embereknél fordul elő. Bizarr viselkedésű, de a képességeiket többnyire érvényesiteni tudó szen'iéiyek adják
rr—rr-r-r—

(a zvv erre utal). lrreálisan álmodozó adoleszcenseknél gyakori.

Sok az irrealitás a képzetáramlásban, sok a bizarrság a viselkedésben, de a szeméiy energikus és fékezett. Gyakori
a feladataikhoz jól alkalmazkodó fiataloknál:
infantilis FT. Az óvodások 16%—a, az általános iskolások 12 %-a adta, adoleszcenseknéi nem fordui elő.
L.

Szen'iléletben a valósághoz, a konkréthoz kötött, gondolatban a valóság tapasztalat— és emlékroncsain tovább

spekuláló gyerek. Felnőtteknél szubjektivitást, élménymaradványok szerint való tájékozódást jelent. Kóros
egzalációra, esetleg pszichózísra gondolhatunk.
!.

Betegeknél elöfordul, de normális személyeknél gyakoribb. Erőszakos emberekre jellemző. A rossz szociális
r— j—

pozíciójú embereknél gyakoribb. A normális alkalmazkodás ellenére is a kóros sorsmegoidás határain vannak. Az
I.:

energetikai mozgósítás ellensúlyozza az infantilis helyzeti kötődést. Ritka konstelláció.

F

; ag i.; co Do vagy D Ez a három szabálytalan változat ritkán fordul elő. Pszichotikusoknál szignifikánsan gyakoribb. A gátlás (Do)
vaiósághoz kötötten (D), absztrakció nélkül (G) kórosan megrontja a személyiséget. A Do tehát csak szabályos,
r

gazdag FT—ben jelent belső ökonómiát, lelkiismereti fékrendszert (pl.: G-D—zw-Do). Szabálytalan FT—ben (G nélkül)
!.
L''l— . t

súlyos alkalmazkodási zavarokat jelez.

."Hiomb, mint kiegészitő FT Az FT—ben magasabb intellektuális teljesitményröl tanúskodik. Kóros zavarokatjelző FT-ben a paranoid,
4375";
vonatkoztatásos tünetképződésre utal. Pl.: G— Dd — nomb feltétlen paranoid személyiségre utal. Előfordul csak G
mellett (G—DGkomb), ilyenkorjó az F'l'O/o is, s mindez nagy szervezőkészségre utal.
i Fkt"

wnf mint kiegészitő rT elem

l'— r' *

Mindig laza fékrendszert, alkalmazkodásban labilis és megbízhatatlan személytjelez.

Minden esetben kóros tünetképződésre kell gondolnunk, elsősorban pszeudológiára.
Főként hiszteroid neurotikusoknál és pszichopatáknáljellemző.
_ Szukcesszió
é cfogamcc' elemeinek egy táblán belüli sorrendje. Táblánként mérlegeljük. Három változatát tüntetjük fel: Szigoru, forditott és szétesett sorrend
j—T- l—

limz'xnnzg ,. -, ..
X;

.i'i'jpziáí.?l(jíU Alibgi
?

!.

zigort'i szukcesszió
UI

Legalább 3 és a jelzett fokozatoknak megfelelően háromféle válasz kell a megállapításához. Először G és DG", ez
után D és Dzw, majd Dd, Ddzw és Do válaszok következnek.
!.

Példák: G—D; G—Do; D—Dd; DG-D

Jelentése:
* Következetes viseikedés, komolyan veszi a tábla felszólító jellegének követeln'iényeit.
F

!.

* Merevséget is jelölhet. Pl. !. "Bemutatkozás": amikor új helyzetbe kerül, nagyon fontos számára, hogy miiyen mi;
alakul ki róla.
l—

?ortjíiito'tt szukcaggzió
f.,

Jelöljük ha: Ha a D válaszok megelőzik a G válaszokat s a Dd és Do válaszok tri-agelőzik a ili—ket

a táblán csak Dd és Do válaszok vannak (akár csak egy)
l—

Példák: D—D—G; Dzw-s, Dd—Do—D

Jeientése:
F

!.
(__;

e A tábla felszólító jellegének megfelelően valamit titkol, amit nem akar fölfedni és ennek nagyjábói a tudatában is
van, rejtőzködik.
Ll— 'A

— Pl: l.—es táblán: a vsz. másnak szeretne látszani, mint amilyennek tudja magát és erre erőfeszítéseket is tesz.
A vsz. kétszer is eltér a következetes (szigorú, vagy fordított) sorrendtői, és legalább az egyik esetben G után, vagy
előtt közvetienüi következik egy Do vagy Dd
Ha csak két válasz van a táblán és az első G, a másik Dd vagy Do, a szukcessziót akkor is szétesettnek tekintjük.
lé] l?)
i L

Peldak: G—Do—Dd-D; G—G—Do—D; D—G-Dd—G

; ,, ,!x ; f-t
:uiák szukcessziórá IV. G — G — Do — D Szétesett Jelentése: A tábla feiszólitó jeliegének megfelelő
V. (3 — Do Szétesett helyzetben a vsz.-nek nincs tartása,
X, (* — Do -— Dd —— D Szétesett képzetáramfása leágazik, viselkedése labilis,
ili. D — G —- Dd — D Szétesett, egyben forditott tendencia szubjektivitás vezérli, tünetképződés
iv. C -— Do Szétesett valószínűsíthető. Pl.: l. tábláni magas színvonalú
i

V. D G Fordított jkv.——ben lámpaláz, bemutatkozási zavar.

'l
_W

a detarminánsok összesítés mutatói

'

Az osszesitett determináns adatokból 4 —féle mutatót számolunk. Fi %%, F24r%, Élménytípus (ÉT), Másodlagos Formula (MF), lndulati Típus (lT)
'L.
,!

F? ámú/Io Tisztán formaválaszokból számoljuk, ahol: Mentális /racionális kontroll: az értelmi

O

F-l— 1 pontot ér ' szabáiyozás hatékonysága. Megmutatja, hogyan

FH— O,5 pontot működik a racionális szabályozó a szubjektiv
,;

OC:
tk

F— 0 pontot ér mozzanatok nélkül.

F'l %% képlete
(7l
lf_ *

(ZtHOÖtZF-t—DMOO
(ZFrMZFr—irtZF-i
l (
Fa
i' l' itt l

46
F1 -i-% övezetek 80 -— 85 % (H— 5 %) Ebben az övezetben a mentális szabályozás hatékony.
90 —- f00 % Nincs rugalmasság, könnyedség. Gondolkodásbeli rigiditás viszont van. Pontatlanság. Kényszeresekre,
perfekcionistákra jellemző, ill, depresszióban,
70 — 75 % A mentális kontroll lazább, hiszteroid személyeknél.
70 % alatt A racionális kontroll rosszul működik, az értelmi szabályozás nem hatékony. Maladaptlv vlsellez
60 % alatt Akut pszichotikus állapot, vagy értelmi fogyatékosság. IG vizsgálat szükséges.
F2-l-0/0 F2*% képlete Megmutatja, hogyan érvényesül a n'tentálls kontroll az
(2*)t0,5x(2*—jx100 indulatokkal, érzelmekkel, fantáziákkal átszőtt hel; zett—fer:
(Z*)*(Z*")*(É _) ' A formavezérelt válaszokat tartalmazza, égy
. magában foglalja az Ft tti/ovet ls.
* Kiszámltásában minden %- jel '? pont, minden
0,5 pont. Az lgy kapott pont ertekeket uzen ;—
formavezerlésú válaszok osxetehw
' Az FZt—O/o—ot csak akkor értelmezzük, ha az íft —r% —
és F2—l—% közti eltérés legalább 5%. n'

Ha az arány az F1-l-% javára tér A gondolkodás indulattaian helyzetben hatékonyabb.

ef Az érzelem, a hangulat, rontja az értelmi szinvonalat.
Érzelmi helyzetben a mentális kontroll lazul,
Ha az arány az Fát—% javára tér Érzelmi helyzetben a mentális kontroll javul. A gondolkodás érzelmi feszültség mellett jobban működik.
et Példa: ingerkereső személyeknél, Motiváció —) érzelmileg "melegen tartott" ertelem.
Példa: FHO/o 88 és F24r% 94: A vsz. átlagos helyzetekben jól kontrollal, érzelmi helyzetben már túl erős mentállv
,sJ

kontrol jellemzi.
Ffi—% és F24—% viszonya Ft %% és F2t% tehát együttesen értelmezendő, egymáshoz viszonyítva:
4 és 12%—os eltérés között csak tendenciát mutat.
12% fölött olyan erős az eltérés, hogy a ráció és az érzelem viszonya a vsz. lelki életének központi problémája,
Egyezésük esetén a mentális kontroll félelmi, indulati, vagy vágyfelszólitások esetén ls ugyanolyan szinkron: ton
működik, mint amikor a gondolkodást semmilyen irracionális mozzanat nem billentl ki.
ÉT (Élménytípus): a személy viszonyulási képlete

l—e
A mozgáselemek és a szinelemek aránya. Az ET az én és a külvilág viszonyát tükrözl, és azt, hogyan
Mozgásé/ményZ (B, Bsec) : Szinva/ászok)? (Fb, FbF, FFb) dolgozza fel a személy ezta viszonyt. A személyiség körvonala;

f—
lntroverzió (énre irányul) : Extraverzió (tárgyra irányul) Extraverzió és introverzió nem rajzolja ki. Hogyan reagál a személy a külvilág benyomásaira.
egymást kizáró kategóriák és nem is komplementerek. Rorschach szerint: mindkettő hogyan dolgozza fel tapasztalatait a viselkedés szintjén. Mutatja.
megvan bennünk, hol egyiket, hol másikat alkalmazzuk "inkább". hogy cselekvés motivációjában feldolgozott tapasztalatainak

!-
' A mozgásválaszok és az introverzió: A mozgásválaszok az introverzió jelei, a belső mérlegelése érvényesül-e, vagy a külvilág esábttáeegatnak
mozgásoldal az introverziv oldal. Csak embermozgás választ jelölünk. Pontozás: enged Inkább.
Bal oldalon összegezzük: B : 1 pont, Bsec : 0,5 pont
Szinválaszok és extraverzió: Az extraverziv tendenciákat a szinválaszok
0

képviselik, a szinválaszok oldal az extraverziv oldal. Pontozás: Jobb oldalon

összegezzük, az adekvációs szint itt közömbös. Pontozás: Fb : 1,5 pont. FbF :

I-
r 1 pont, FFb : 0,5 pont
ET értelmezése Az extra — introverzió aránya. A két oldal mennyiségi elemzéséből a feszültségszintre következtethetünk

I-
3Minőségi elemzés: a két oldal pontértékéi milyen jelekből tevődnek össze, melyik van túlsúlyban"? Pom a.
Bsec válaszoknál az introspekció folyamatát a görcsösség megszakítja, nem engedi, hogy a szemety etmero s,,

introverzióban. Ideális: 2-3 Bt- és 1-2 Bsect

ÉT változatok 30-35 válaszos átlag jkv.—ekre,
Extravertált ET ,,A szeszélyes"
* ltozgásotdal 0,5, a szlnoldal min.
t,?) , max. 3,5
* vagy: a mozgásoldal 1, a
Gyakori változat, minden ötödik felnőttnél. főleg nőkre jellemző. Gondolkodása szubjektiv-'en most?
gondolja, amit érez. Vonzzák a külső ingerek. nagy fantáziájú, ez által könnyen osábulo, de. gy kran :
majd könnyen vigasztalódó személyiség. Széles látókörűek, jó közvetlen emlékezettel és ttgy'lntezs
képességgel. Feladatokhoz, helyzetekhez könnyen alkalmazkodnak, emberekhez kevésbé. Szoctabllitása a

.-
eztnoldal legalább 25, legfeljebb statisztikai eredmények alapján többnyire rosszabb. Ha idomulását elfogadják és ezen a téren kevés tres—ti
éri, jó párnak bizonyul. Konfliktusos változata: a túlzott idomulás folytán a tárgy inadekvát jelentőséget kap a

7-
' vagy: a mozgásoldal 'l,5, a visszautasítás fokozott beolvadásra késztet. az én labilissá válik, felmorzsolódik, nő az érzeiml csabithatoság.

szinoldal legalább 3 és legfeljebb
5,5
* Pl.: 0,5:3 , 114 , 1,5:5
lntroverzió nélküli extravertált ÉT
. szinoldal min. l,5 vagy
' mozgásoldal 0,5, szinoldal min. 4
Pl.: 0:2 , 0:3 , 0,5:5
Ellensúlyos extravertált ÉT
' mozgásoldal 2, a szinoldal min.
35 legfeljebb 5,5
' vagy: a mozgásoldal 2 ,5 8
szinoldal legalább 4
' vagy: mozgásválasz 3 szinválasz
legalább 5
' vagy: mozgásválasz 3,5 szinoldal
min. 5,5
Cu
személyes kötődés csökken. Cselekvési és döntési bizonytalanság, vagy képtelenség állhat elő. így válik e
személy elsodorhatóvá, szeszélyessé. ltéleteiben szubjektiv, viselkedésében labilis, gondolkodási funkciója
inkább a tudattalanban érvényesül, ezért infantilis, archaikus. Patológiai szempontból neorotukcs
tünetképződésre utal, hisztériás tünetképződésre jellemző, konverzió, teatralitás, robbanékonyság. Á hiszterofc
jelleg a tünetmentes extravertáltakat is jellemzi, teatralitás, t'únetmenteség, egocentrizmus. __
Szinoldal impulzivitását nem fékezi befelé fordulás. lndulati féktelenség, óvodásoknál a leggyakoribb, valamint
rossz társas helyzetű személyeknél, értelmi fogyatékosoknál. Fékezetlen indulatl feszültség, elkalrnazkooás
zökkenők. Normális életvezetés mellett is előfordulhat, más kóros jegyek estén pszichopátiára, pszichózis—a
utalhat. Fontos kriminál pszichológiai indikáció. Sine morbo-kban is erkölcsi lazaságot jelez,
Ritka. Átlagtól eltérő, szabálytalanságra hajlamos emberek adják. Extravertáltak jó verballtását szinvonalba'r
megemeli a mozgás válaszok mentális készség együttese. Művészi érdeklődés, esztétikum, mlm
azonosulás, szín válaszok jelzik a szuggesztibilitásukat, könnyen kapcsolódnak, B xJa'laszol—(nak'. ragtie,
feldolgozási készség lehetővé teszi az érzelmileg felvett anyag mentális feldolgozását. Sámulékony tanit—van;,xrf—
inceszt kötődés állandó ismétlése, azonosulásos igény. Vlselkedésben, öltözékben, beszédben feitorit'tgkce.;
excentrikus. Szabálytalan életvitel, szokatlan kötődés, biszexualitás, tüntető non—konforrn%2tnaes.
munkaképesség, elaborációs készség. Pszichopata csoportban nem jellemző, neurotlkus tuneteknei gut—,-
viszonylag jó elaborációs és önszabályozási készséggel. lnkább a külvilág felé fordul; Elwcxmncis
feldolgozás; a legkisebb pszichopatológiai lehetőség.

Dilatatív extravertált ÉT Nagyon szuggesztibilis, kézben tartható, dependens személyek. Kúlvilágtól való függés. lc CZLTI'ÓÉ
mozgásoldal min. 1, max. 2, 8 fenntartói, ennek a tapadásnak a következménye, hogy kötődéseik formálisak, de robbanékonpr
szinoldal min. 6 kapcsolataik alacsony hőfokúak. Sok közöttük a kiégett, éhes ember, antiszociális cselekvésekbe soo n—
i ,irt -i
x '—_
(
,,

Ezek elkülönítéséhez a MF és az lT ad támpontos. Ha ilyen ÉT mellett fordított tendenciájú hangsúlyozott * "4

vagy feszült lT kapunk, akkor neurotikus feszültségre, elmagányosodásra kell gondolnunk. Slvár lvlF' es _
zw hangsúlyú IT mellett az antiszociális sodródás a valószinű. Ez átmenetileg akut szkizc—frénelzhe :
előfordulhat.

47
 Átlag szórás alatti gyakoriság, Jung: Új helyzetben nehezen alkalmazkodó, aggályoskodó, de a kialakult
feltételekhez kötve maradó, vsz. Nehezen teremt kapcsolatot, de kötődéseí stabilak. Függetlenebb a külső
ingerektől, inkább iranyul önmagára, ezért jobb önismeret jellemzi. Hajlik az elvont spekulációkra, egyetemes
l"
Ir!

érvényű megállapításokra. Sine morbo csoportban élénk érdeklődésű, jó munka képességű, kiegyensúlyozott
teljesitmény, Ennek feltétele ajó FtO/o, Tartalmi körök száma: 10—nél több.
,,iu. a,
m—

; ,'
Vágy, szan-oldal t 5 a Kóros tünetképződés esetén paranoid vonások. Aktuálneurotikus feszültség, fáradékonyság. Pszichózisban
;;

rnozga :oidal min '3 _max. 55 ritka, de prepszichotikus szakaszban az introvertált ET átfordul dilatatív extrovertáltba. Gyerekeknél nehezen
ujj-l-

rá;; ! !; izt-(3 :,
:u 131535 ; 4:i :5:i.5
L_I7RJ
alkalmazkodó, boldogtalan, koraérett gyerekekre jellemző.
[,
il!!—§

tííztraverzio nélküli introvertált ÉT Normális személyeknél sosem észlelhető. Pszichopaták és szociopaták jegye, énes beállítottságú aszociális
szirioldai O, a mozgásoldal tin. személy. Kötődés képtelen szkizoidok, csak a saját szempontjukat ismerik, decentráiásra képtelenek. Gyakran
csavargás, kisebb krimenek, nem indokolható szuicidum. Gyakori ennél az ET—néi a diagnosztikai tévedés. A B
l—r

a; a szinoldai O,5 a válaszokat jó F—r9/o mellett sikeres elaborációnak gondoljuk. Még jó kiegészitő jegyek mellett is tüizott
anásoidal min, 4 énességet, aszocialitást jelez.
233; 319 ; 8105:
"D
F

J'
)
!

.filienséiyos introvertált ÉT
T']

lskolázottságukhoz képest jó színvonalú személyek; legtöbbször igazságkeresők, elfogultak, dogmatikus

m

a szinoidai 2, a mozgásoldal min.

e

álláspontra hajlamosak. Eredményes életvezetésűek, érvényesülök, de mégis kiegyensúlyozatlanok, feszültek,

I

35 , max. 55 szorongok. Kötődéseik zaklatottak. Érzelmeiket nem tudják kifejezésre juttatni. Elaborációs introverziós
% vegyi a szinoldai 2,5 , a mozgáselemek túlsúlya az érzelmi elemekkel szemben a kapcsolatok túlzott ideologizálásában jut kifejezésre,
F

mozgásoldal min. 4 Kóros jegyek esetén szorongásos neurózisra gondolhatunk.

. vagy: a szinoldal 5, a
t

mozgásotdai min. 5
a vagy: szineidal 35 mozgásoldal
l

min, 55
Ef?itartati'"iir intrevertáit ÉT Nagyon ritka. Az ellensúlyos introvertált csoporttal nagyjából egyezik, csak hangsúlyozottabb a szin oldal,
I..

írnifi" állit. 'i, max. 2, mozgásoldal izlésüket, véleményüket igyekeznek rákényszeríteni környezetükre. Önbizalma nagy (Fb—vel támogatott B:
PPP

.;.___Ér a"—
iitiii. Ú indulatilag alátámasztott introverzió), környezetüknek alacsonyabb szerepet szán, Véleményét szenvedélyes
eszközökkel érvényesíti. Elvárja, hogy egyértelmű erkölcsi és szellemi értékforrásnak tekintsék át. Klinikai
i i
1-

tünet: vegetatív labilitás és azonnali szomatikus tünetképződés.

Hoe ztfíiit ;??? Nagyon beszűkült, csökkent érdeklődés, alacsony hőfok. Önismereti igénye nincs (820). A külvilághoz való
J l
(§?

C)
ifj)

(_)7

viszonyulása alacsony hőfokú. (Fb: 0) Nem szuggesztibilis, figyelme nem térül el, de a megszűrt ingerekből is
_)
F

r,- l

keveset dolgoz fel, élete sivár, alacsony hőfokú, gondolkodása formális. Sine morbo 5—8%, neurotikusoknál
nagyon ritka, ellene szól a pszichoneurózisnak. Depressziónál (magas FrO/o), regressziós kórképeknél
F

). ri .,

(alacsony FJr% mellett) fordul elő.

i

krt—iartativ ET Személyiség beszűkülése. Formalizált a gondolkodás, alacsonyabb a viszonyulások hőfoka. A koartált ÉT—től
— f"), * '
íj)

l': *rr—i'T— 4-4- 4--

%).

abban különbözik, hogy van bizonyos önismereti igény és kapcsolódási törekvés. Eredményes alkalmazkodók,
(_)7

_,.-
C)

, ilye, , 3.3, 3
C..

iskolában jó tanulóknál gyakoribb. Neurotikusoknál és pszichopaták között 3X gyakoribb, mint sine morbo—bari.
értés—Waits ÉT Beszabályozott, Fékezett személyiségek. lndulatait tartósan szabályozza, munkáját jól szervezi. Tárgyi
! egyik oidal sem. kisebb. mint t és
I—l

érdeklődés, kritikai beállítottság, perfekoionizmus, boldogtalan kapcsolatok. Jó szociális pozícióban SX olyan

(

nagyobb, mint '3

§
l—,

gyakori, ieggyakoribb a közepes tanulóknál. Normális jkv.—ben jó FJrO/o, gazdag FT mellett jó munkaképességre,
a az egyik oldat min. 1.5 jo szervezőre vall. Kóros változata határozatlan személyiségre, kényszeres vonásokkal, fóbiákkal.
két oldat különbsége legfeljebb
El.

Lendületes, szenvedélyes, feszült ember. Minden külső inger hat, mindenre reagál, Mindent magában regisztrái
J..
,.

_ o. l .
i

és feldolgoz. Gyorsan reagál. Ötletes, tervező, de a magas feszültség akadályozza a produktivitást. inkább
(DE;

kuiö, beég. legfelj b i szereplő, mint néző. Leggyakoribb az egzaltált sine morbo csoportban. Művészi érdeklődés, eszmei
l—Tl—TF

a vagy egyi ' oid. rnin 4.5 s a két beállítottság, szabálytalan életvezetés. ideológiai szenvedély. lzlésüket elméletként, életformájukat életelvként
!.

oidai különbsége min. 15 fogaimazzák meg, ezt várják másoktól is, intoleránsak, felhangoltak. Kóros változatokban cirkularitás jellemző
* vagy mindkét oldal legalább 46 mindkét fázissal, Parazitizmus jellemző rájuk. A neurotikus változatot az exploziv tünetek jellemzik..
Ft.: 413 , 356 ,4:5,5 , 4,5: 4.5 , 4,5:lO
1-

MF (Másodlagos formula): a személy vágyképlete

Az ET—vel egybe vetve értelmezzük. A másodlagos introverzív és extraverzív tendenciákat mutatja. Nem realizálódik, csak vágyként, igényként jelenik
L,
T'
r,

x..
tri g A vsz. nem tudja ezt érvényre juttatni Pl. az introverzió igényét. Mutatja, hogy: A vsz a saját vágyaihoz megfelelően viszonyul—e, gátolt—e Az ET és
a i'v-"iF t'iasor'riosága megerősiti az ET—ben kifejezett tendenciát, különbözőségük pedig gyengíti azt.
l
l

MF ?ontozása Kinesztéziás. mozgásképzetet kifejező válaszok aránya az akromatikus szín— és árnyékolási válaszokhoz viszonyitva.
,—

'l-
Pr,

* Bklein. b, BF, Asszoc B, Absztrakt B : 1,5 pont ) ez lesz az aránypár bal oldala.
* Árnyékolás és fekete—fehér válaszok, amiben nincs mozgás (pl. HdF, aF, aF) — i pont. Formavezérelt árnyékváiasz
[_

vagy fekete—fehér (pl. FHd, aFFb, nFFb) : O,5 pont. ) ezek az aránypárjobb oldala.
E, [T ivari!)

érti"; ivkáitozatai a két oldal viszonyát tekintve

Az effektív kiszáradás jele. Kevés a viselkedésben fel nem használt mozgósítható feszültség. Kevés
, "tizi,; e r—.,—— ;,Ji'
KUdí'ÉdiÉ -'-.
es .-' a.,—:,
KOdffdf'l'v ,4—
:: —nek; a vagy, Az élményvilág sablonos. Az érdeklődés szűk. introvertált ÉT mellett szuicid vonások: befelé
_; . a' ,..4:
. %n
, x) _ .a; .
fordulás, sekélyes viszonyulással. A lelki élet formalizálódik. A képességekhez képest gyenge a
teljesítmény. ,
_wntr MF A képzetek hangulatilag szinezettek, egyaránt szövik át őket érzékletes és kinesztéziás elernek.
Ha mindkét oidaia min. 2 és a két oldal intenziv belső életre utal.
most? max, 4 pont a különbség, Gyerekeknél ez gyakran halálfélelemmel társult metafizikai feszültségben jelentkezik.
* "i./'egy, fára mindkét oldal min. 3, de a Felnőtteknél magas fokú tudatosságban: magas aktivációs szintben. Tudatosság és indulatosság
katonaság max, f,5, együtt jellegzetes szociálpszichológiai profilt ad,
F

';

s agj ha mindkét ord, min. 4. Fejlett közösségi érzés jellemzi őket, de nehezen kötnek kompromisszumot, lndulatosságuk miatt, jó
Ambi'ekváli's és a dí/atáif ÉT—nek felel meg, szociabilitásuk ellenére is gyakran vannak interperszonális konfiiktusaik.
fontos indikációt nyújt!
1
Pf. : 352 345, 46 835
Szenzoriális hangsúlyú MF lndulatos, robbanékony személyek adják. Viseikedésük legtöbbször helyzetileg determinált.
szin bangsúiyú iv'lF megfelel az extroverziónak. Cselekvéseiket intoleranciájuk sürgeti és a szorongás csökkentése vezérli, Leggyakoribb a rossz
Pf.." 5332, 1.3, 24 stb, társas helyzetű adoleszcenseknél (58 %), vaiamint az óvodásoknál (44 %). Kinesztéziás hangsúlyú
(mozgás hangsúlyú) MF
.A viselkedés meghatározásában a kielégítetlen vágyak és a kudarcok nagy szerepet játszanak. A
személy nagyon nehezen viseli el a kudarcot. Racionalizálja, másokat okol miatta, szinte követeli,
hogy mások erőfeszítést tegyenek az ő nehézségeinek az elsimitására.
A PFT Extrapunitiv — szükséglet perzisztencla reakciónak felel meg: a személy mástól várja a
frusztrációs helyzet megoldását. Serdülőkori csoportban a leggyakoribb.

48
Klnesztéziás hangsúlyú (mozgás hangsúlyú) A viselkedésben a kielégítetlen vágyak és kudarcok nagy szerepet játszanak, a személy nagyon
MF nehezen viseli el a kudarcot. A személy másoktól várhatja a frusztrációs helyzet megoldását. Életko
ez megfelel az introverziónak (230, 3.4, 4.12, stb.) csoportokban a serdülőknél a leggyakoribb. (30—350/0).
!

Kiegyenlített MF Atlagos személyiségképben fordul elő, mint az alkalmazkodás jegye. Klinikai népek közül a
212 től 414—ig neurotikus csoportban a leggyakoribb. Érzelmileg mozgósítható, indulatátvitelre képes neurotiknsok
adják.. lgy pszichoterápiához kedvező az indikáció.
MF és az ÉT viszonya
Megegyező: Optimális esetben a kettö tendenciában megegyezik (az M_F—ben a számok valamivel alacsonyabbak), Ez hitelesíti, alátámasztja "z FT!
Fordított: Fontos diagnosztikai indikáció, A viselkedés és a vágyak diszharmóniáját jelzi, fokozott szorongásra utal, a személy hajlamos kont'iikiaozns
J

cselekmények felé sodródni.

Extravertált ÉT —- színhangsúlyú MF A viselkedésbe fokozottan belejátszanak érzelmek, hangulatok. Szorongását a személy gálán teifitráligeín
vezeüle.
lntrovertált ÉT — mozgászhangsúlyú magas színvonal, nagy elaborációs készség, absztrakció, decentrálás hiánya, a saját álláspont luitzltlr
MF Tünetképződés: szenzitivitás. Ha az lVlF fordított tendenciájú, ez a viselkedés és a vágyak diszharmóniaját
és fokozott szorongást mutat. A viselkedésbe be nem ágyazott vágyak és igények sodorják a szemelyi
konfliktuózus cselekvések felé.
Extravertált ÉT —— mozgás-hangsúlyú Az ifjúkorjellegzetes konstellációja. Az önérvényesités még feldolgozatlan igénye tékezetlenül nyilvánul i"
MF személy nem köt kompromisszumot, hanem kompenzálni próbál. A kompenzáció tárgyát konnyen változtatja
de minden új próbálkozásnál (legyen az munka, kötődés, tanulás, alkotás, stb.) aránytalanul nagy indulatokat
mozgósit. Az önismeret, az érdeklődés előtérben van, de elsősorban a külvilágnak szól, exhibiciós hangsúlyt
kap. Klinikai képekben a fordított MF erős szorongást jelez, Karakternéurotikusoknál gyakori. Szabálytalan
életvezetésű emberek tartoznak ebbe a csoportba. Hajlanak a kalandra, de ,,nem ölelik meg a forró kályhát"
Extragenitális szexuális fantáziák, maszturbáció, homoerotikus vágyak és próbálkozások észlelhetőek.
lntrovertált ÉT —- színhangsúlyú MF Ritka konstelláció, nagyfokú szorongás jellemzi. Saját adottságaikhoz képest az életben alulteljesitő emberek
Viselkedésüket nem tudják szabályozni. Erzékenyek, nehezen alkalmazkodnak.
MF tendencia és intenzitás eltolódásainak típusai
Koartált ÉT _ Színhangsúlyú MF Beszűkült viselkedés mögött kifelé irányuló vágy. Alacsony tűrőképesség, gyors, alacsony tünetképzés, Klinika
támpont a reaktív depresszióhoz.
Koartált ÉT -—- Mozgáshangsúlyú MF Klinikai kép: vegatativ tünetek (álmatlanság, fáradékonyság) hátterén konfliktushelyzetben aránytalan reaktív
állapot (főként reaktív depresszió). Nehezen megközelíthető beteg, pszichoterápiás prognózis rossz.
Koartált ÉT _- Feszült MF Neuraszténiás tünetkör klinikai támpontja. Fáradékony, aggályoskodó, szorongó, nagyfokú érzékenység
hangra, fényre. ldőszakos potencia-, orgasztikus zavar lehetséges.
lntrovertált ÉT Koartált MF Neurotikus, rosszul kapcsolódó gyerekekre jellemző. lndulati elsivárosodás, érzelmi kiszáradás jele A
-
koartált MF a neurotikusan beszűkült ambiciótjelzi (azonosítási konfliktusból táplálkozó gátlás.
Introvertált ÉT — Feszült MF lntellektuális, nagy szellemi teljesítményre képes személyek adják. Fejlett önismeret, magas szintű located
nyugtalanság, nehéz kötődőképesség. Eletvezetésük céltudatos, jól szublimálnak.
Extravertált ÉT —- Feszült MF Fiataloknál gyakori (t9-28év). A külvilág könnyen elönti az ént, a személy önmagát is a külvilág tükrében
Kevés önismeret, alacsony szintű tudatosság. Minden kudarc világkatasztrótának, minden n'iulasztás ii
bűnnek tűnik. Jól alkalmazkodik, amig nem éri kudarc, de a nehézségek fellazitják az életvezetését, íitiit17.si_iia::
gyakon.
lT (lndulati Típus)
zw és Hd elemek arányából az agresszív feszültségek és az ezt kísérő szorongás viszonyát fejezzük ki, azaz lelkiismereti—búntudatl konfliktusra utal
Kiindulás: a szorongás és az agresszió ellensúlyozzák egymást Az agresszió a szorongást oldja. a szorongás az agressziót fékezi. Optimális a
feszültség, ha megvannak az agresszív késztetések és a dinamika, de a szorongás féken tartja azt. A személyiség szinvonalára is utal: a ditterenoialr
gazdag érdeklődésű személyek az lT mindkét oldalán viszonylag sok választ adnak, mig a sekélyes személyiségűek keveset. Kóros reakciot inkább
egyik oldalt hangsúlyozott lT mutat Az értékek a feleletszám függvényében változnak: ahogy nö a feleletszám, növekszik az ÉT, az lT és az lvti—f is az ;1'
! l
!

és az ÉT viszonyát is értelmezni kell.

li" aránypár' Bal oldalán: zw elemek FT—csoportosításban kimutatott számban, i pont értékkel. Jobb oldalán: Hd 1,5, HdF t és az FHd 05 pont
értékkel.
rr fajtái
SivárlT
0:0 ; 011 ; l:0 ; 1:1
Feszült lT
25 válaszig 2:2,
30 és 40 válasz között min. 3 mindkét
oldalon, max. 5 a Hd oldalon.
40 válasz felel min. 4 mindkét oldalon, de
a Hd max. 3—al lehet több minta zw.
Zw hangsúlyú lT
ha a zw min. 2—vel több, bármilyen
mennyiségi szinten. Ha min. 2 zw-vel
szemben nincs Hd, vagy 4-nél több zw-
vel szemben csak egy Hd—van, akkor
ellensúly nélkülöz w-ről beszélünk.
Hd hangsúlyú lT
Pl.: 30 válaszos jkv.—ben 115 , vagy 50
válasz esetén 310
Sekélyes indulati élet, alacsony hőfokú kötődések. Erkölcsi problémák iránt érzéketlen. Életvezetésében
elsősorban érzelmi és érdek mozzanatok vezérlik. Gyakori pszichopatáknál.
Nagy indulati töltés, melyben az agresszív indítékot a szorongás ellensúlyozza. A személy ezt lelkiisn'tereti
aggályként éli meg. Ilyen az intellektuális irányultságú, morális problémák iránt fogékony, sine iriorbo
személyek lT—je. Lelkes, rajongó emberek, kis csoportok lelkiismeretének szerepében gyakran jelennek meg
gyakran gyűlölködők, eszmékhez kapcsolódnak, ideológiailag érzékenyek.
Optimális változata 1-2 értékkel a Hd felé hajlik, mely biztosítja, hogy a közösségi élethez szükséges en:—sign
nem csap át agresszíóba. A zw oldal felé hajló feszült IT az agresszív indulatok robbanékony elvezetésére
utal, nemegyszer ezt azután morális válság követi szuicidum vagy krímen formájában.
A viselkedés erőteljes, cselekvésre irányul. Gyakran gátlástalanul, mivel nincs szorongásos elle
veszélyes is. Ha Hd nincs, vagy mx. 0,5 és a zw 2—nél több, akkor nyilt agressziv cselekvése
Acting—out jellemzi a személyt, hajlamos indulatait meghökkentő módon, inadekvát, váratlan mó
amit akar. Az egyéb jegyek mutatják meg, hogy infantilis mohósággal (pl: orális és kontur mata—Fát melleti-
kitartó munkával (introvertált ET) vagy csábítással (extravertált ET) közelítenek—e celjuk lelé
A indulati kötődéshez viszonyítva túlzott szorongás. Bár az agressziv indíték kicsi (kevés za) a
tevékenységet mégis szorongás kiséri, s a viselkedés bűntudatos. Neurotikus tünetképződésre .,, szag,;
észlelték bűnözőknél, börtönben, valószínűsíti, hogy a bűncselekménynek neurotikus motivációja lenti—teát
IT a börtön hatására átfordult. A feltételes szabadlábra helyezés pszichológiai mérlegelésénél a ez "
helyezés mellett szól.

49
 . s ÉT viszonya
z—r, ,,§.__z ftc-"*. "a;
' iz! tried-elt a. lÉSSz'tlll ll
ib M ---hangsüi§,f mellett.
ií—É:z.i.ravertalt ET :— zw hangsúlyú lT
. Tfí'zílí'áW-BTÉÉÉÉÉ'. ÉT n feszült lT
rinti-óv—ertált ÉT a zw hangsúlyú IT
rhinitis—vedelt er -— i—ici hangsúlyú lT
; Dilatait ÉT _. zw hangsúlyú iT
állatait ET" .... Hd hangsúlyú lT
iíeartált ÉT ..., sivár !T
L.—
l
__1 __4 ;, v—r—
az optimális. Extrovertált ÉT mellett a Hd oldal felé hajló IT ad csak indulati egyensúlyt az IT, introvertált ÉT—nél pedig
Jelenetrendező, erőszakos ember, agresszív, acting—out megnyilvánulásokkal. Krimen és teátrális szuicidum
egyaránt előfordulhat. Főként infantilis reakciók (kontúr-válaszok) mentén. Ha az ÉT lntroverzió nélküli
extravertált és az lT-ben a Hd-oldal 0, vagy 1, akkor igen valószínű a kriminális sodródás.
Pszichoszomatikus tünetképződés, büntudati feszültség háttéren. Dependens személyek tartoznak ebbe a
csoportba. Állandóan úgy érzik, hogy bűnt követtek el, amiért vezekelni kell. Ezért befolyásolhatóak, könnyen
azonosítják magukat támadójukkal (önvádlóak).
ldeológiai, etikai agresszió. Szigorüak önmagukhoz is, a külvilághoz is. Sulyos követelményeket állítanak
(főként dilatatív introvertált ÉT esetén). Serdülőknél ez a szülők és felnőttek elleni renitenciában mutatkozik
meg. s veszelyes, aszociális lázadáshoz vezethet.
Ritka konstelláció. Előfordul tudatköd, homály állapotban lévő, Ganser—szindrómás személyeknél. A
szorongás (Hd) a külvilágtól való fokozott visszahúzódásban (B) nyilvánul meg, ennek határesete a
homályállapot.
Magas színvonalú, igen kritikus személyek. Erőszakosak (zw), esetleg cinikusak.
Magas színvonal. Aggályoskodó, önkritikus beállítottság. Nagy elaborációs készség.
lndulattalanító elhárítás, csekély érdeklődés, beszűkült személyek. Klinikailag: védőgátlásos neurózisban és
defekt schizophreniában egyaránt előfordul. A saját problémáik foglalkoztatják őket.

; A tartalmak összesítés mutatói

; Tartalmi körök száma Megmutatja. hogy az 52 körből hány A képzetáramlás változatosságára jellemzö, normális felnőttél atlag jkv.—ben 10 _-
fordul elő a jkv.-ben. Két összevonást 12 között van.
végzünk. azaz a max. 49 kör: 3 féle
ember választ: M, (M), Md egy
körnek tekintjük, s a 2 féle állat
választ is: Z. Td.
, fa. ta rtalmak szóródása k. tartalmainak számát elosztjuk a normális felnőttél átlag jkv.—ben 1,1 —— 1,3 között van, ami azt jelzi, minden negyedik
:F

válaszok számával. válaszban a vsz. két tartalmat említ. E fölött az elabora'ciös készség jellemzője.
szakképzettség szerepe A vsz. hivatásának körébe tartozó Ha számuk meghaladja a tartalmak 60%—át, a jkv. nem értékelhető, mert nem
Wu

tartalmakat szakválasznak tekintjük. sikerült projekciót provokálni.

Ha 30% ( a vsz. szakmája problémakörébe menekül, egyéb területeken
beszükülést, rossz alkalmazkodást jelez.
.;l

A szakválaszok lokálisan is értelmezhetőek, mutatják, hogy a hivatással

összefüggő asszociációk ambíciót, gátlást, lendületet, felelőtlenséget vagy
szorongást jelző elemekkel párosulnak—e.
; l (ll fil

' ??ir—zgiiatámzett es Minden tartalmat két csoportba
mas határozatlan sorolunk meghatározottsága vagy
tartalmak aránya meghatározatlansága értelmében s a
két csoport elemszamát egyszerü
aránypárba állítjuk.
T% Csak akkor értelmezhető, ha ez a
legnagyobb tartalmi kör a jkv.—benl
A lelki felet viselkedéses
,u ,u
Attól függően, hogy mennyire pontos, körülírt, konkrét (pl.: denevér) vagy
elmosódott (pl.: Amorf és Unbestimmt válaszok), általános (pl.: állat. földrész),
vagy tartalmilag szegényes (pl.: öböl, szárny, szem, térkép, stb.) egy tartalom.
Td x 100
Válaszszám
TO/o ) 50 rugalmatlan, sablonos, konformista megoldások jellemzőek;

fékrendszere. Egyensúiyozó. T ) 70 felett a rigiditás súlyos jele, gyakori együtt jár az életkori mentális romlással.
szabályozó müködés. T kb 30 Befolyásolhatóság, csábíthatóság,
Óvodás korban alacsony, 12 évesen T ( 30 viselkedési lazaság.
magas, 46 körül mozog. Később
optimális: 31 — 50 körül.
Normális: 4:l
.l—l .a

Td fontos jegy lokális értelmezésben, gátlást jelent. A T halmozódás lokálisan regressziv viselkedésre utal.
Ha Td :: T Gátolt, primitív viselkedésre utal.
Mol-ís A válaszszám hány %—át teszik ki az M, (M) és Md válaszok összege:
Mti—t X 100
Válasszám
,l—l

Sine morbo felnött, átlag hosszú jkv.—ben ez 15%. Magas M%, ha az Md kicsi, a személyiségvezerlésü beállítottság és a
helyzetmególdás jele. Ha magas Mo/o—nál az Md oldal magas, ez a vágyak gátoltságának felel meg, a körülmények szerepe
meghatározóbb a személyiségével szemben.
.l-l ,)..i ,)Ll ,).i ,);i ',H

is? : Md M és Md válaszok abszolút számának aránya. A Óvodáskorban ritkább (30—40%-ban egyáltalán nincs), a
személyiség és a körülmények viszonyát fejezi ki az serdülessel emelkedik, 16—17 éves korra szociabiiitási szint
alkalmazkodasban, helyzetmegoldásban. M válaszok szempontjából fontos, hogy M% 15% fölött legyen. valamint
száma az életkorral változik. legalább 2x annyi M, mint Md. 60—65 éves korra az M
válaszok száma csökken, az M : Md arány eltolódik az Md
javára.
ÉVE %; (; 1554; M : Md—ben az M min. kétszerese az Md—nek, például 30 válaszosjkv—ben M%:20, M : Md : 5 : 1 Tendencia: a
személyiség túlsúlyban van a körülményekkel szemben, nem köt kompromisszumot, hajlik a ,,mindent, vagy semmit"
attitüdre, kapcsolataiban nyílt.
,§ 1"— 'ÉÉS Life az Mid legalább A vsz. nem meri, vagy nem tudja kifejezésre juttatni törekvéseit, az önismeret alacsony színvonalú, viselkedését döntően a
iztme az lyi-nek: körülmények határozzák meg. Gyakran neurotikus, csökkentértékűség érzések, hipochondriás tünetek. 60 év felett gyakran
az arterioszklerotikus romlás jele.
Aszociális, emberi dolgok iránt alig érdeklődő, önmaguk felé fordult emberek. Klinikumban depresszív tünetképződésre utal.
megegy zik, egyik sem
nagyobb. mint 5%
vil-l

I!)
_; SO
N.! Or
fű :.
például: 30 válaszos jkv—ben M : Md : 5 : 4, M%230. Konfliktusos emberi viszonyulás, olyan személy, aki a
körülményekre feltétlenül reagál, anélkül, hogy számolnának
kiegyenljtett vele, inadekvátan, személyesen, félrecsúszottan.
UH

Tiszta M tipus mi a legnagyobb tartalmi csoport, 50% körül van, Md alig fordul elő. Nagyfokú reaktibilitástjelez, minden frusztráciöra heves
"sakeio Gyakran impulzív. az elhárított indulatok áttételes, lereagálásos érvényesítése. Suicidum veszély.
ill—l

50
irj
Obj % (Obj'tiárműjx'lOO Normális felnőtt átlag: 10—15 %
válaszszám Jelentése: Aki Obj választ ad, az nem éri be az elso
benyomással. Fokozott érdeklődést, ambíciótjeloi. ,a, —,
benyomás T lenne,) Kevés Obj: csekély ambicio
Sok Obj: elmélyült érdeklődés, fokozott ambíció
Szorongás jelzés Ez a skála nem minden esetben jelez, de ha jelez, akkor az Legalább 25%: patológiás szorongás jele. De ne ke ::
kétségbevonhatatlan. attól még nem zárható ki a patológiás szorongás ) ii: *
Képlete: (RtgtAnatFSzextt—Tűtér) x 100 / feleletszám jelez valamit, amit kellene.
Rl Realitás index A valósághoz való adekvát viszony mutatója. Az alábbi Számitása:
táblázatban szereplő Vulger válaszok alapján számoljuk. Minden válasz 1 pent (de mindem lokalizáció :o.
számit) * kiegészitő pontok iskolai végzettség jár,
Értelmezése: 56 ált. isk. 225;
normális realitásérzék 8 pont s 7.—8. oszt.:t—Z;
valószínűleg normális 5 —7,5 pont közép isk. 1. oszt.: H ,5; "
valószinűleg kóros romlás 3—4,5 pont középiskola 2—3. oszt. : H;
kóros romlás 2,5 ; középiskola 4. osztály: t0,5;
főiskola és felfelé: %O,
Max. pontszám: 185
Pozíció Lokalizáció Válasz
Denevér, lepke. madár (semmi más rovar vagy szárnyas)
ID.)

Bármely két emberi vagy emberszerű figura (állat, mitológiai tény), ha a (2) a feje
lm

Bármely két emberi vagy emberszerű alak, ha (8) a láb, vagyis, ha a vsz. a hézagot _____
lm

kitölti
Emberfej (gyakran néger)
Bármely emberi. vagy emberszerű alak: szörny, óriás, majom stb, de medve, bika,
elefánt nem!
Állatfej
Állatbőr, irha, prém. szőnyeg
Ember, vagy emberszerű lény feje
Bármely négylábú állat
Szarvas, emlős feje
Ember vagy emberszerű lény feje
Ember, vagy emberszerű mitológiai alak
Pók, rák, skorpió. medúza. stb.
Bármely két állat, emberszerű vagy nem, de nem emberi
Bármely állat feje, rovarfej is
Négylábú állat (kutya, oroszlán) vagy madár
Áttétel skála A De Vos—féle skála a jelentésadásban megjelenő effektiv színezetű. indulatitag terhelt képzetek áttételes irfFÚNPH "
csoportja:
Agresszió Ellenségesség, indulatok, támadó cselekvésekre utaló i A válaszok normális eloszlása az áttétel—skata szerint
válaszok. Harapás, felfalás. Negatívjelzök: ostoba, gyáva. ban:
nevetséges, stb., negatív faji megkülönböztetés, minden
pejorizáció. Közvetlen agresszió: veszekedés, fegyverek. Semleges ...................... 50
atomrobbanás, vadállatok, krokodil, karmok, agyar.
Agressziőt implikáló cselekvés: szétvágták, széttépték. Pozitív érzelmek. .......... tö
Szorengás Félelmet, lehangoltságot kifejező, halálra, menekülésre utaló.
ill. ezt jelképező válaszok. Fenyegető állatok vagy emberek. Szorongás.....,.........,,,..15
veszélyt sejtető természeti jelenségek. Kettős lények. pók.
kigyó, polip még akkoris, ha Vulger válasz. Felhő. sár. Agresszió ...................... 'lO
piszok.
T .
esmség Testi érzések kifejezése, anatómia, szex, stb. válaszok. Testiség ........................ 5
Függőség, Magzati helyzetre, kapaszkodásra utaló, biztonsági igényt
kiszolgáltatottság kifejező válaszok. Utalások vallásra, istenre, földi Függőség_...,.......... ....... 5
hatalmasságokra: Sacrum, korona, jogar. Ház.
Pozitiv érzelmek Öröm, örömteli cselekvésre, kielégülésre utaló válaszok. Az ettől az eloszlástól való eltérést értelmezzük, feltüntet,
Orálisak: evés, ivás, csókolózás. Taktilis válaszok: simogatás. az űrlapon.
Melegedés. Játék, művészet, természeti szépség, virágok,
díszek, stb. A testiség és a szorongás csoportok növekedése a
Nárcisztikus válaszok Szereplés, tükör. narcisztikus—elidegenedési folyamatokra jellemző.
Műveltségi igény Olyan válaszok, melyek implikálják, hogy a vsz. a műveltségi
kifejezése anyagnak, művészeti és tudományos ismereteknek értéket Az agresszió és a szorongás csoport növekedése lni—155"
tulajdonít. bűntudatos tünetképződésre utal.
Semleges válaszok Előző kategóriák egyikébe sem sorolhatóak. A válaszok
túlnyomó része ide tartozik. Sine morbo átlag: 50%
Gyakoriság
Vi ; V2 és VB kigyűjtése számszerűen
VO/o V% : (V1*V2tV3)x 100 / feleletszám V% normál értéke 40 — 50 % az alkalmazkodás )tele
Orig% Orig% : (OHOt-tO—l x 100 / feleletszám Orig% normál értéke 10 —- tő %
v1 : (vz : vs) társadalmi sztereotípek : jelentéktelen konvenciók, Normál értéke: Vi :: V2 % VB
illemszabályok

51