A termodinamika a termodinamikai rendszereket vizsgáló tudományág...

 a fizika
energiaátalakulásokkal foglalkozó területe, szűkebb értelmezés szerint azokat a folyamatokat
vizsgálja, amelyekben valamilyen hőátadási folyamat zajlik. Elsősorban a hő mechanikai
energiába történő átalakítással.
A termodinamika „termodinamikai rendszereket” (TDR) vizsgálja.
Termodinamikai rendszer: az anyagi valóság egy általunk meghatározott szempont vagy
szempontrendszer szerint elhatárolt része. Egy véges térrész a benne levő anyaggal; a térrészt fal
választja el a környezettől. Ha a falon áthatolhat valamilyen anyag, akkor a rendszer nyílt,
máskülönben zárt. A termodinamikai rendszer = termodinamikai test + határoló fal
Az anyagi valóság TDR-en kívüli része a környezet.
Nyílt rendszer: A rendszer és környezete között mind anyag, mind energia kicserélődés
lehetséges.
Zárt rendszer: A rendszer és környezete között anyag kicserélődés nem lehetséges, de energia
kicserélődés igen.
Izolált rendszer: Sem anyag-, sem energia kicserélődés nem lehetséges a rendszer és környezete
között.
A térrészben nem feltétlenül van anyag; egyes hősugárzásos problémánál találkozhatunk üres
térrel (vákuummal) is. A fal lehet valós, de lehet egy, az általunk odaképzelt határolófelület is.
A gázok állapotjelzői
Az állapotjelzők csak az állapottól függenek, az elérés útjától nem
Függvénykapcsolat az állapotjelzők között
A termodinamikai állapotjelzőket hagyományosa két csoportra oszthatjuk; bizonyos esetekben
egy harmadik csoport bevezetése is fontos:
Extenzív, a rendszer nagyságával (tömegével, térfogatával) arányos, ha két rendszert összerakunk,
összeadódnak; pl. energia, tömeg, anyagmennyiség (molszám), térfogat, entalpia,
Intenzív, a rendszer állapotára jellemző, két rendszert összerakva kiegyenlítődnek; ezek
egyenlősége az egyensúly feltétele; pl. nyomás, hőmérséklet....
Fajlagos extenzív állapotjelzők, tömegegységre vonatkoztatott extenzív állapotjelzők, pl.
fajtérfogat (v=V/m), a fajlagos belső energia (u=U/m), stb.
Az egyensúlyban lévő rendszer egy-egy fázisában a fajlagos extenzív állapotjelző számértéke
mindenütt ugyanakkora, de a különböző fázisokban különböző. A fajlagos extenzív állapotjelzők
fázisonként olyan tulajdonságúak, mint az intenzívek, de ettől még nem intenzívek. Angol
szakirodalomban „composite properties” megnevezéssel is találkozhatunk.

A normál állapotjelzők közül az extenzívek tovább bonthatók, vannak közöttük

 megmaradók (tömeg, energia)
 és nem feltétlenül megmaradók (térfogat, entrópia).
Nyomás
Abszolút nyomás = a légüres tér nyomásához viszonyított nyomás
Relatív nyomás = a légköri nyomáshoz viszonyított nyomás, ami lehet túlnyomás (légkörinél
nagyobb) illetve vákuum vagy depresszió (légkörinél kisebb)
A hő
 A hőközlés olyan energiacsere, ami a testek hőmérséklet-különbségének hatására jön létre.
 Ez az energia a részecskék rendezetlen (haladó, forgó, rezgő) mozgásában tárolódik
(hőmozgás)
 A hő a hőközlés mennyiségjellemzője, energia jellegű mennyiség
 Jele: Q, a tömegegységre fajlagosított mennyiségét q-val jelöljük
 Mértékegységek: J, kJ, cal, BTU
 Előjeles mennyiség Q>0 kapott hő, Q<0 leadott hő
 Nem állapotjelző, és nem azonosítható a rendszerben tárolt energiával.
Termodinamikai rendszer
az anyagi valóság egy általunk meghatározott szempont vagy szempontrendszer szerint elhatárolt
része. Egy véges térrész a benne levő anyaggal; a térrészt fal választja el a környezettől. Ha a
falon áthatolhat valamilyen anyag, akkor a rendszer nyílt, máskülönben zárt.
A termodinamikai rendszer = termodinamikai test + határoló fal
Az anyagi valóság TDR-en kívüli része a környezet.
Izolált rendszer:
 Sem anyag-,
 sem energia kicserélődés nem lehetséges a rendszer és környezete között.
 Hőszigetelő és merev falú rendszer
Zárt rendszer:
A rendszer és környezete között
• anyag kicserélődés nem lehetséges,
• de energia kicserélődés igen.
Nyílt rendszer: A rendszer és környezete között mind anyag, mind energia kicserélődés
lehetséges.

A Fal
 A fal többféle lehet, attól függően, hogy mit és mennyire enged át:
 Merev/deformálódó: minden mechanikai kölcsönhatást kizárva /vagy megengedve a
mechanikai kölcsönhatást, mechanikai munkával a térfogat (s vele, mindjárt látjuk, a belső
energia) megváltoztatható
 nem áteresztő/félig áteresztő/áteresztő: semmilyen anyagot nem enged át/bizonyos anyagokat
átenged/minden anyagot átenged; stb.....)
 diatermikus: hőt átengedi, anyagot nem;
 adiabatikus fal: sem a hőt, sem az anyagot nem engedi át (mechanikus kölcsönhatást viszont
igen).
 leárnyékoló/nem leárnyékoló: egyes erőtereket kizár/átenged
 A gravitációs teret NEM tudjuk kizárni, a tárgyalásokban mégis úgy teszünk, mintha nem
lenne; pl. a valóságban tartály alján a gáz sűrűsége nagyobb, mint a tetején (barometrikus
formula); a mi feladatainkban nem így van.
 A falon „keresztül” mehetnek a kölcsönhatások, ha ezeket a fal engedi; a fal maga elvileg
ezekben aktívan nem vesz részt!

Termikus egyensúly: Ha a sokelemű anyaghalmazban az intenzitás paraméterek helyről helyre

változnak, megindul az extenzív mennyiségek áramlása. A folyamat akkor ér véget, ha az intenzív
paraméterek kiegyenlítődnek, s eloszlásuk homogénné vált..
TDR akkor van termodinamikai egyensúlyban, ha egyidejűleg a termikus , mechanikai és
kémiai egyensúlyban van
TDR-ek előbb utóbb nyugalmi helyzetbe kerülnek, ezt követően tulajdonságaik nem függenek sem
az időtől, sem a helytől.
Az állapotváltozás
 Reverzibilis (megfordítható)
 irreverzibilis (nem megfordítható)
ha a rendszer minden pillanatban egyensúlyban van, és a rendszer a végállapotból ugyanazon
közbülső egyensúlyi állapotokon keresztül képes visszajutni a kezdeti állapotba. Ez azt jelenti,
hogy a rendszer állapotjelzői minden pillanatban csak infinitezimálisan (végtelenül) kis mértékben
változnak, a folyamat a változók infinitezimális módosításával megfordítható.

A körfolyamat-termodinamikai ciklus: Ha egy rendszer egy folyamat során visszatér kezdeti

állapotába, vagyis körfolyamatot végez.

A belső energia
o termodinamikai rendszer állapotának meghatározására szolgáló makroszkópikus jellemző,
külső állapotjelző
o Jele: U
o Egységei: J, kJ, cal, BTU
o A részecskék rendezetlen mozgásához tartozó energia „hőmozgás”.
o U=cvmT ∆U=cvm∆T
o Fajlagos belső energia:
o tömegegységre vetített belső energia- belső állapotjelző u=𝑈/𝑚
 o Jele: u
o Egységei: J/kg, kJ/kg, cal/g, BTU/font
o u=cvT ∆u=cv∆T
A hőtan 1. főtétele
A sokelemű anyaghalmaz energiája megváltoztatható például
 rendezett mozgás révén (hengerbe zárt gáz összenyomása dugattyúval), ilyenkor
munkavégzésről beszélünk (W)
 rendezetlen mozgás révén (gáztartály a fűtőtesten), ezt hő közlésnek nevezzük (Q)
 A zárt rendszer belső energiájának megváltozása egyenlő a rendszeren végzett munka és a
rendszerrel közölt hő összegével.
∆U=Q+W
Tömegegységre is érvényes ∆u=q+w
A hőtan 1. tétele körfolyamatokra
Ciklus: Egy sor termodinamikai állapotváltozás, melyek során a rendszer visszatér kezdeti
állapotába. Az állapotjelzők csak a rendszer termodinamikai állapotától függenek, és így a ciklus
végén kezdeti értéküket veszik ismét fel.
A gázok fajhői
A fajhő azt mutatja meg, hogy egységnyi tömeg (m=1kg) esetén egységnyi
hőmérsékletváltozásához (ΔT=1 K) mennyi Q hőközlés szükséges.
Szilárd anyagoknak és a folyadékoknak csak egyféle fajhőjük van!
 állandó térfogatú melegítés (izochor)
 állandó nyomású melegítés (izobar)
Fajlagos entalpia: tömegegységre vetített entalpia- belső állapotjelző h=𝐻/𝑚
Jele: h
Egységei: J/kg, kJ/kg, cal/g, BTU/font
h=cpT ∆h=cp∆T