A PROBLÉMA A PROBLÉMA KIFEJTÉSE IULIS CAESAR MEGOLDÁSA
A parasztság válsága A hosszú katonáskodás során a
szabad parasztok eladósodnak,
birtokaik tönkre mennek, így
nincstelenné/proletárrá válnak.
A hadsereg válsága A parasztok tönkre menetele
miatt csökken a besorozhatók
száma, jönnek a vereségek.
A proletáriátus Az elszegényedett parasztok
Rómába költöznek, és ott alkalmi
megjelenése
munkákból élnek meg, de
alapvetően az államtól várják
ellátásukat (Panem et ..). Könnyű
őket poli célokra felhasználni
A közigazgatás válsága Városállami berendezkedés nem
alkalmas a Bir. irányítására.
A társadalmi eliten belüli A hódítások következtében új
vagyonos réteg jelenik meg, a
ellentét
lovagrend, akik részt kérnek a bir.
irányításából, ezért
szembekerülnek a régi
arisztokráciával
Nagyszámú rabszolga A hadjáratoknak köszönhetően
hirtelen nagyszámú rabszolga
érkezik Rómába. Gazdasági
jelentőségükön túl az állam nincs
felkészülve ilyen mennyiségű
rabszolga féken tartására.
Szövetségi rendszer válság A szövetségesek úgy gondolják, hogy a
hódítások hasznából nem részesednek
erőfeszítéseiknek megfelelően. Római
v. latin jog megszerzése a céljuk.
AUGUSTUS MEGOLDÁSA
Csökkenti a fennálló adósságokat,
földet oszt a proletároknak.
Az újonnan létrehozott coloniákba
telepíti a prol-kat, ezzel 320 000-ről
150 000-re csökkenti az ingyen
gabonában részesülők számát.
Építkezéseivel munkahelyeket teremt.
A tisztségek halmozásával
hatalomkoncentrációt hajt végre.
A hivatalok betöltésénél a
szakértelem számít: akár lovagok
vagy provinciabéliek is kaphatnak
Győzelme után megbékélést
hirdet, behódoló ellenfeleit nem
végzi ki, sőt címekhez juttatja. A
lovagok szerephez jutnak a közig-
ban.
EGYÉB MEGOLDÁS
Caesar intézkedéseit folytatja.
Miután véget vet a
polgárháborúnak, felére csökkenti
a légiók számát, amelyeket az
irányítása alatt álló provinciákban
helyez el, így a szenátus kezében
nem lesz hds.
Folytatja Caesar intézkedéseit,
Egyiptom magánprovincia lesz,
hogy innen lehessen a várost
ellátni.
A caesar-i hat. konc.
diplomatikusabb változata alakul
ki. Fokozatosan kiépülő új,
császári bürokrácia.
A polgárháború lezárulásával
megszűnnek a pártviszályok is. A
szenátori rend tagjai kapják a régi
tisztségeket, de a lovagrendiek egyre
nagyobb szerephez jutnak a császári
közigazgatásban és a hds-ben.
Nehezíti a rabszolgák
felszabadítását, de szabályozza a
velük való bánásmódot.
A Gracchus-testvérek földosztó
intézkedéseinek következtében több
tízezer proletár család jut földhöz, bár
a probléma egésze ezzel nem oldódott
meg.
A parasztkatonák helyett magán
zsoldoshds-t hoz létre, ami
megoldja a válságot, de ezzel új
probléma keletkezik: a pol-i
hatalomra törő hadvezérek
polgárháborús helyzetet idéznek
elő.
Caius Gracchus kezdi az olcsó
gabona ellátást.
Sulla arisztokratikus diktatúrája
sikertelen.
Sulla-féle feketelista: cél az
ellenfél fizikai megsemmisítése.
A Gracchusok után Livius Drusus
veti fel a polgárjog
adományozását nekik.

Róma és a provinciák Túlzott adóztatás szült
viszonya feszültségeket, a közigazgatásuk
szervezetlen volt, ami
lehetőségeket adott a
visszaélésekre is. A kérdés itt az,
hogy Róma, a hódító tud-e
birodalomszervezőként is fellépni.
Galliában vezeti be először, hogy
saját embereivel és a helyi
hatóságokkal szedi be az adót.
Provinciák irányítására általa
kinevezett legátusokat küld.
Meggyilkolása után kirobban a
szövetséges háború, amelyet
Róma a polgárjog kiterjesztésével
tud csak befejezni.
Caesart követi: a császári
provinciákat a saját hivatalain
keresztül irányítja.