1956 október 28-án napirendre került az Egyesült Nemzetek Szervezete tanácskozásain a
Magyarországon kialakult helyzet. A Szovjetunió képviselője az egyetlen, aki ellenzi a téma napirendre tűzését, mert állítása szerint a Magyarországon lejátszódó események belpolitikai vonatkozásúak és nem tartoznak az ENSZ illetékessége alá, valamint a szovjet csapatok fasiszta és reakciós elemek ellen harcolnak. Erre válaszul a nyugati hatalmak képviselői rámutatnak arra, hogy a Szovjetunió beavatkozott Magyarország belügyeibe és hadereje elfojtja a magyar nemzeti felkelést. Ezt követően a „magyar kérdés” több mint hat éven keresztül, egészen 1962 decemberéig a Közgyűlés napirendjén szerepel. Ebben az időszakban, különösen 1956- 1957-ben Magyarország nemzetközi válsággócként jelent meg a világszervezet számára, amellyel az ENSZ Biztonsági Tanácsán és Közgyűlésén túl több vizsgálóbizottság és szakosított intézmény foglalkozott (a FAO, a Menekültügyi Főbiztosság, az Egészségügyi Világszervezet, az UNICEF, Európai Gazdasági Bizottság stb.) Magyarország képviselője felolvassa kormánya levelét, amely ellenzi az ENSZ BT (Biztonsági Tanács) beavatkozását. Az ENSZ több mint 6 órán át tárgyaltak az ügyben, miközben nagy tömeg tüntet a magyar szabadságharc mellett, ám végül nem született megegyezés, mivel az ügyet elnapolták a szuezi válság katonai akcióba torkollása miatt. A hezitálást a Szovjetunió érdektelenségnek vélte, így előkészítette Magyarország megszállását és a forradalom leverését. Miután november 4-én az ENSZ-ben értesültek az újabb szovjet katonai beavatkozásról, a tanácskozások átkerültek ugyan a magasabb sürgősségi szintre, ám ez már túl késő volt, inkább csak „jó gesztus” értéke volt. November 4-én hozzák meg az ENSZ 120. határozatát („The situation in Hungary”) o elítélte a szovjet beavatkozást o felszólította a Szovjetuniót csapatai kivonására o elismerte a magyar nép jogát a nemzeti érdekeinek megfelelő kormányzathoz o előírta ENSZ megfigyelők Magyarországra küldését, és humanitárius segély Magyarországra küldését
Az angol képviselő beszél az ENSZ
Biztonsági Tanácsának későbbi, 1956. október 31-i ülésén, melyen a magyar kérdést tárgyalták.
(USA, Nagy-Britannia, Franciaország,
Szovjetunió, Kína) Dwight D. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és John Foster Dulles, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, a magyar helyzetet tárgyalják.