4.

A magyar államalapítás

I. Előzmények (TK. 116-117. oldal)

1. Géza fejedelem tevékenysége (972-997)
A. Külpolitikája
- A magyarság a támadó hadjáratok („kalandozások”) lezárása után válaszút elé
került: ha a magyarság a nomád életmód megtartása mellett dönt, akkor Nyugat-
Európa veszélyt látva ebben nem tűri el az állandó fenyegetettséget vagy adott a
másik lehetőség, betagozódás a keresztény, feudális Európába, amely a keresztény
magyar királyság megszervezését jelenti
- Géza az utóbbi mellett döntött és 973-ban Quedlinburgban békét kötött I. Nagy
Ottóval, a német-római császárral
- fia, Vajk (a keresztségben István nevet kapta) számára megszerezte a szomszédos
bajor herceg leányát, Gizellát feleségül
- a császártól hittérítő papokat kért, Gizella kíséretében lovagok érkeztek
- ezek révén biztosította fejedelemségét a nyugati támadással szemben
B. Belpolitikája
- megtörte a törzsfők hatalmát🡪 a fejedelmi birtokok növelése
- a legjelentősebb törzsfő, az erdélyi Gyula lányát, Saroltát vette
feleségül🡪megkapta a keleti országrész támogatását
- politikai érdekből felvette a kereszténységet és erőszakkal terjesztette az országban
(lásd: TK. 116. oldal, 1. sz. forrás)
- a nomád öröklődési rend (szeniorátus, a fejedelmi nemzettségen belül a legidősebb
férfira szállt a hatalom) elvével szemben az elsőszülöttségi jogot (primogenitura,
apáról fiúra szállt a hatalom) érvényesítette🡪 Istvánnak szánta a fejedelmi trónt
2. István hatalomra kerülése
- Géza halála után hatalmi harc alakult ki István (primogenitúra) és Koppány
(szeniorátus) között
- István a kereszténységet és a feudális államot, Koppány a régi rendet, a nomád
életmódot képviselte
- 998-ban István fegyveres kísérete (lovagok, könnyűlovasok) vereséget mért
Koppány csak könnyűfegyverzetű lovasaira🡪Koppányt felnégyelték
- Székesfehérvárt koronázóvárossá tette🡪 Szűz Mária-bazilika felépíttetése
- 1000 karácsonyán II. Szilveszter pápa által küldött koronával királlyá koronázták
Istvánt
- az erdélyi gyula és a délvidéki Ajtony katonai veresége (lásd: TK. 116. oldal, 3. sz.
forrás)
3. A Szent Korona-tan
- a Szent Korona vita->Máig éles viták dúlnak, egyesek szerint 2 részből állították
össze a koronát.
- koronázási feltételek->Székesfehérváron a bazilikában, az esztergomi érsek, a
szent koronával
 - a Szent Korona-tan fogalma: A szent korona Mo. folyamatos állam hatalmának
jelképe, a Szt. Koronáé az ország területe, tagjai az uralkodó és a
nemesek(nemzeté)

II. István állam- és egyházszervező tevékenysége

1. Államszervező tevékenysége
A. Királyi vármegyerendszer kiépítése
a. Fogalma:
- területi alapon szerveződő közigazgatási egység
- számuk feltehetően 48 volt I. István uralkodása alatt
- központi királyi utasítások végrehajtása🡪 adott terület katonai védelme, belső rend
fenntartása, állami jövedelmek kezelése
b. A vármegye területi felépítése:
- várispánság- állami feladatok ellátása
- udvarbirtokok- a királyi udvar ellátása
- magán földesúri birtokok- a behódolt törzsfők és külföldről jött lovagok birtokai
- vitézi birtokok- az egykori fegyveres kíséret tagjai katonai szolgálat fejében
kapták a királytól
- egyházi birtokok
B. Felépítése:
a. vármegye ispánja (comes)- a vármegye irányítása
- katonai vezető, jövedelmek beszedése, bíráskodás
- a vármegye jövedelmeinek kétharmadát az állami feladatok ellátására használták, a
maradék egyharmad a comes „fizetése”
b. várjobbágyok (iobagiones castri)- a vármegye tiszti rétege, a comes munkájának
segítése
- hadnagy- a 400 fős vármegyei katonaság vezetője
- száznagyok és tiznagyok- a századokra és tizedekre osztott katonaság
parancsnokai
- várnagy- a vármegye központjában álló vár felügyelete: „várkapitány”
- udvarnagy-gazdasági feladatok irányítása
c. várnépek: termelő feladatok ellátása
- a vármegye függésébe került egykori szabad köznép- földművelés, állattenyésztés,
katonáskodás
- szolganépek- egy-egy faluban letelepített, speciális szolgáltatást nyújtó népesség
(pl. kézművesek)
C. Az ország irányítása
a. Jellemzői
- a Magyar királyság területének kétharmada királyi tulajdonban volt🡪 az ország
lakosságának helyzete lényegében a királyi kegytől függött
- nem alakult ki klasszikus értelemben vett hűbériség🡪ugyanakkor az állam
irányítása nyugat-európai mintát követte
b. Királyi tanács
- feladata az ország irányításával kapcsolatos tanácsadás, de a döntést mindig a
király hozta meg
- tagjai az érsek, püspökök, a vármegyék ispánjai
 - a legmagasabb világi vezető a nádorispán volt🡪a királyi udvar vezetője
D. A társadalom szerkezetének megváltozása
a. Előkelők (nobilis)
- behódolt törzsfők, akik megtarthatták földjeiket és vezető szerepüket
- nyugati lovagok, akik jelentős földbirtokot (hűbéri birtok) kaptak a királytól
- a királyi vármegyék ispánjai
- egyházi méltóságok (esztergomi érsek, püspökök)
b. Középrétegek
- várjobbágyok: a királyt szolgálták, ők alkották a királyi hadsereg magját
- vitézek (miles): az egykori fegyveres kíséret tagjai, akik földet kaptak a királytól
katonai szolgálat fejében
- határőrök, elsősorban a székelyek- a gyepű-vidék védelmét látták el, s ezért
cserében mentesültek az állami szolgáltatások alól
c. Szolgáltatást biztosító rétegek
- az egykori szabad köznép, amely fokozatosan a vármegye függésébe került-
szolgáltatásokra kényszerítették
- az egykori szolganépek helyzete alapvetően nem változott🡪földesúri és egyházi
birtokokon termelő munkát végeztek

2. I. István egyházszervező tevékenysége (TK. 119. oldal)

A. Egyházszervezet kiépítése:
- birtokadományozás az egyház számára
- egyházmegyék (püspökségek) kialakítása
- Esztergom érseki rangra emelése
- bencéskolostorok
- káptalanok
B. Törvények:
- tized (decima, dézsma)
- templomépítési kötelezettség
- templomba járási kötelezettség
- egyházi szokások betartása

III. Következmények (TK. 119. oldal, utolsó két bekezdés)

1. Uralkodásának értékelése
- I. Szent István érdeme, hogy Magyarország nem jutott a többi nomád nép sorsára,
hanem az államszervezés és az egyházszervezés révén a keresztény Európa része
lett
- halála után a magyar állam megrendült, hiszen trónharcok, pogánylázadások és
külső támadások érték, amelyen majd I. Szent László királyunk lett úrrá, követve I.
Szent István által lerakott alapokat
2. Emlékezete napjainkban
- 1083-ban szentté avatták, így őt tartjuk számon Magyarország első szentjeként
- a mai magyar alkotmányban nemzeti és állami ünnepeink között találhatjuk
augusztus 20-t
- ezen a napon minden évben az államalapításra és I. Szent István tevékenységére
emlékezünk