y. May 10.

, Friday

Francia szimbolista líra

Irodalom
- 19. század második felének irodalam
- Kor jellemzése:
- A művészek kiábrándulnak koruk világából, egyfajta illúzióvesztés jellemzi, nincsenek
olyan eszmék amikért érdemes lenne lelkesedni, elfordulnak koruk eszmény nélküli
világától
- Pesszimizmus hatja át őket, ebből adódóan arra a megállapításra jutnak, hogy a világ
(valóság) teljesen más, mint azt az érzékszerveinkkel észleljük, tagadták a művészet tár-
sadalmi szerepét
- Ellenségesen fordulnak szembe a társadalommal és a politikával. Nem akarnak politizálni.
Számukra a művészet lesz a fontos, egyetlen érték az időtlen művészet.
- Vissza kell vonulni a tiszta művészet elefántcsonttornyába.
- l’art pour l’art - vagyis “művészet a művészetért”, ezt az elvet hirdetik
- parnasszisták - vagyis a ‘parnasszis’ a görög mitológiában az a hely, ahol a múzsák laknak,
parnasszisták azt vallották, hogy a művészeknek a műalkotás tökéletességére fektették a
hangsúlyt.
- spleen - vagyis világundor, világmegvetés
- A művész különc, bohém, züllött életet él, megveti a nyárspolgári erkölcsöket, a kábítósz-
erekhez menekül, a testi szerelem örömeit élvezi, -> ebből következik az életundor, min-
dennek a következménye a beteges halálvágy
- Charles Baudelaire (Sárl Bódler)
- Paul Verlaine (Pól Verlen)
- Arthur Rimbaud (Artúr Rembó)

- Charles Baudelaire:
- Gazdag polgári családból származott, de bohém élete miatt gyorsan elszegényedett, apja
halála után nevelőapja volt, de nem igazán jöttek ki és Baudelaire elmenekült otthonról, a
szigorúság elől.

1
- A polgári életformát minden tekintetben elutasította, megjelenése feltűnő (nagyon extrav-
agáns ruhákban járt), kábítószereket fogyasztott, két fajta szerelemre vágyott, a testiség
csábította, de egyszerre akart egy éteribb szerelmet.
- Egyik szerelme “A fekete Vénus” (Jeanne Duval) csábította a testi örömök kihasználására.
- Másik szerelme “A fehér istennő” (Madame Sabatier) csábította egy éteribb szerelmi élet
megélésére
- A Romlás virágai (1857 - verses kötet) - jelentése: virágok a versek, a romlásból szép dol-
gok születnek, ciklusokba rendezi (lásd: Ady)
- Megdöbbentette az embereket, züllött életet élt.
- Előhang (Baudelaire első verse a Romlás virágai kötetben):
- Megadja a verseskötet alaphangját. Pesszimizmus hatja át. Megjelenik a romlás, a pusz-
tulás és mindezt nyíltan fejezi ki. A villoni életérzés, léttapasztalat jelenik meg a versben.
- Költői képek a versben:
- Szinesztézia: “bűzös homály” - kiemelt szerepe lesz a szinesztéziáknak
- A vers gondolatmenetének logikai végpontja: A testi kisértésekbe elbukó embert az un-
alom is kínozza, ami veszélyt jelent az emberre
- Az albatrosz:
- Az első három versszak a magasságból a mélybe kényszerített madár szánalmas sutaságát
mutatja be
- Két végletet állít szembe: a fenn és a lenn világát
Fenn Lenn
Tisztaság Fásult
Szabadság Unatkozó
Korlátlanság Durva matrózok
Végtelenség Rabság
Pozitív tartalmak Megalázás
A madár igazi éltető közege A romlottság világa
A fenn értékei visszájukra fordulnak

-
- Az albatroszhoz hasonlóan szenved a magányos, lenézett költő, az őt megérteni nem tudó
durva környezetben

- Baudelaire: Kapcsolatok
- Ki a vers beszélője?

2
- Nincs megnevezve, nem tudjuk
- Mit tudunk meg a beszédhelyzetről és mit nem?
- Milyen beszédre, hangra utaló elemek vannak a versben?
- Szavakat mormolnak, összesúgnak, halk, kivehetetlen hangok, elmosódnak
- Mit mond el:
- a) a világról és annak megismerhetőségéről?
- Csak a felszínről ismerhető meg, de ott van az ismeretlen, felfedezetlen mély
- b) megtapasztalható és a tapasztalaton túli dolgokról?
- c) a felszín és a mélyben rejlő összefüggésekről?
- A dolgok mélyén rejtett összefüggések, kapcsolatok vannak
- Milyen költői eszközöket találunk a versben?
- metafora, szinesztézia, megszemélyesítés, hasonlat,
- Hogyan csoportosíthatóak az illatok?
- Hogyan kapcsolódik a cím a mű egészéhez?
- Szonett formában íródott, 14 sor - 4 versszak, 4-4-3-3 sor, kötött rímű
- Sejtet egy megfogalmazhatatlan érzést, alapmetaforája a templom, a természet -> egy mis-
ztikus, vallásos világba vezet
- A természet elveszti konkrétságát, s egy ismeretlen világ jelképeinek erdejévé válik
- A valóság jelképes értelmű tárgyait valami titkos és mély egység kapcsolja össze

- Verlaine:
- Első kötete: Szaturnuszi költemények (1866)
- Parnasszistákhoz hasonló a mű
- 1871-ben megismerkedik Rimbaud-dal, viharos kapcsolat alakul ki közöttük, utazgatnak
Európába (Belgium, Anglia), Verlaine rálő Rimbauld-ra ezért 2 év börtönre ítélik
- A börtönben bűntudata volt, megtért, vallásos lett
- 1881-ben megírja a Jóság című kötetét
- 1883-ban visszatért Párizsba, visszasüllyed az alkohol mámor ába, nagyon sokat
betegeskedik
- 1896-ban nyomorúságos körülmények között hal meg
- Verlaine: Költészettan
- Programvers
- Stílusa szimbolista és impresszionista

3
- A vers kulcsszava a zene
- Fő célja: A varázslatos szómuzsika és finom árnyalatok és hangulatok érzékeltetése, mert
ez képes felszínre hozni azt a többletet, ami a tudat mélyén lappang.
- Száműzi a versből a gondolatiságot, a filozófiai, politikai tartalmat, a retorikát, a rímet
- A költőnek nem szükséges logikai szabatosságra (pontosságra) törekednie, letompítottság,
fátyolozottság jellemzi az ilyen verseket

- Verlaine: Őszi chanson (e: sanzon)

- Énekelt dal, nem konkrét élményt mond el, hanem összetett hangulatot -> hangulatlíra, egy
megérzést, az elmúláshoz fűződő impressziókat
- Az őszt (elmúlást) szólítja meg, benne van a haláltól való félelem és az elmúlás, a
halálvágy óhaja, a beletörődés. A vers egész hangulata melankolikus.
- Fontos a hangok akusztikai hatása, feltűnően magas a mély hangok használata

- Arthur Rimbaud (e: Rembó):

- 1854-1891 között élt, kölyök zseninek is hívták.
- Életművét 16 és 19 éves kora között írta.
- Gyermekként lázadott, 1870-ben először megszökött otthonról, ez később többször is
megtörtént.
- Verlaine-nek csak verseit szerette volna bemutatni, de később egymásra találnak és együtt
kóborolnak egy évet, majd mikor Rimbaud “szakítani” akar, Verlaine féltékenységből
meglövi.
- 1891-ben daganat okozta halálát.
- Kóborlásaim c. verse
- Költői hitvallása: “Költő akarok lenni, és azon dolgozom, hogy látnokká tegyem magam.”
- A magánhangzók szonettje:
- Negatív, rossz, csúnya képek a versben: szurok, szörnyű bűz, árnyak öble, kihányt vér,
düh, szörnyű harsonák, ítélet
- Szép, pozitív képek a versben: csillog, tiszta sátor, halk hóvirág, királyi hermelin, jégtűs
gleccser, nyugodt tenger, gyűrűző tánc, fenyér csönd, tudósok tánca, békés homlok, viola
sugár
- Ellenpontozó szerkesztésmódot használ, a magánhangzókhoz különböző asszociációkat
kapcsol, színeket, képeket

4
- Megjelennek a kezdet (alfa) és a vég (omega) szimbólumai -> Jézus