Epebetegek étrendje

Az étrend célja:
• A megfelelő tápláltsági állapot helyreállítása
• A tünetek és a fájdalom csökkentése
• Az epekőképződés megelőzése

A görcsös állapotot kiválthatják:

• Zsíros ételek, tojás, friss kenyér, kelt tészták fogyasztása
• Különböző illóolajok (hagymafélék, fűszerek)

Az étrend lényege a görcsös szakaszban:

• A diéta zsírszegény, durvarost mentes, fűszerszegény.
• Normál fehérjetartalmú, és mivel a betegek általában elhízottak energiaszegény.
• Görcsös szakaszban ajánlott koplaltatni a beteget, azonban a folyadékot pótolni kell
• A zsiradék az egyik kiváltója lehet a gyulladásnak, ezért a diéta szigorúan zsírszegény.
• A beteg étrendjének maximálisan 0,3-0,8 g zsiradékot szabad tartalmaznia
testsúlykilogrammonként.
• A túlzott zsírszegénység is ártalmas lehet, mert epepangás következhet be.
• A zsiradék minősége fontos, nagyobb arányban a növényi eredetű zsiradék javasolt. Mindenképpen
fontos a zsírszegény konyhatechnológia használata (teflonedény, sütőzacskó, római tál
stb.)

Az étrend lényege a görcsös szakaszban:

• Az étrend szénhidráttartalma mindig a tápláltsági állapottól függ.
• Általában a betegek elhízottak ilyenkor az egyszerű cukrokat ki kell hagyni az étrendből, helyette
mesterséges édesítőszerek használhatók.

Az étrend lényege a görcsös szakaszban:

• Az étrend testsúlykilogramonként 1 g fehérjénél ne tartalmazzon többet.
• Az étrendbe csak a görcsök megszűnte után építhetők be, ha a betegnek nem okoznak panaszt.
• Fontos alapelv a rendszeresség, a betegtől függően 4-6 étkezés javasolt, kis mennyiségekben.
• Figyelembe kell venni a beteg egyéni tűrőképességét a nyersanyagválogatásban, a
konyhatechnológiában és az ételek kiválasztásában is.

Az étrend lényege a nyugalmi szakaszban:

• Az étrend energiatartalma mindig a tápláltsági állapothoz igazodik.
• Az étrend alapja a zsírszegénység. A beteg 0,5-0,8 g zsiradékot kaphat testsúlykilogrammonként.
▫ szalonna, tepertő, oldalas, kacsa, libahús, hurka, kolbász,
szalámik, disznósajt, füstölt áruk
▫ vaj, a tejszín, a zsíros tejföl, a zsíros sajtok (Camembert, Márvány, Trappista),
• Kerülni kell a bő zsírban sütést,
• a zsiradékok hevítését (pl: rántás készítése)

• montírozást:
▫ készétel vajdarabokkal vagy margarinnal történő dúsítása.
A mennyiségtől függően nő az étel energia- és zsírtartalma
• legírozás: ▫ dúsítási művelet. A dúsító anyag tejszín, esetleg tejföl és tojássárgája, melyet
belekeverünk az ételbe. Krémlevesek, meleg mártásokhoz használjuk általában, hatására a
készétel zsírtartalma megnő.
• Manírozás:
▫ Az étel állományának javítására használt kiegészítő sűrítési mód. Lényege, hogy a liszttel összegyúrt
vajat kifagyasztjuk, apró kockákra vágjuk és az ételbe szórjuk. Alkalmazásának egyszerűbb változata:
a kisebb darabokra vágott vajat vagy margarint lisztbe forgatva keverjük a sűrítendő ételbe.

Az étrend lényege a nyugalmi szakaszban:

• Az étrend szénhidráttartalma igazodik az energiatartalomhoz.
▫ Elsősorban összetett szénhidrátokat
▫ Kenyérfélékbôl a másnaposat, félbarna legyen
▫ Száraztésztákból a tojásmentes, durumtészta
• Nem javasolható ételek, általában panaszt okoznak: friss kenyér
és péksütemények, kelt, hajtogatott, vajas krémmel töltött piskóták,
tejszínes készítmények, fagylaltok, csokoládék, parfék, kakaó.
• Nem ajánlottak a száraz hüvelyesek, az apró magvas gyümölcsök (pl: eper,
kivi, szőlő), a durva rostot tartalmazók (pl: szilva), a többi gyümölcsöt
is ajánlott meghámozni.
• Zöldségek közül a hagyma, fokhagyma, paradicsom, paprika, a
káposztafélék, a zeller.
• Mérsékelten használható fűszerek: szegfűszeg, majoránna, fahéj,
vanília, citromhéj, narancshéj.
• Nem használhatók: csípős paprika, torma, mustár, chili, bors.