3.

Az ipari forradalom első és második hulláma és következményeik

Az első ipari forradalom (1780-1860)

 Az ipari forradalom a termelés műszaki minőségi változása → iparszervezési és technikai újítások

 Angliából bontakozott ki a XVIII. század közepén, majd XIX. század második felében nyugatról kelet
felé haladva formálta át egész Európát
Gazdasági fejlődés előzményei
 Mezőgazdaság
 Mezőgazdasági fejlesztések a XVIII. század elejétől
 Bekerítések csúcspontja (1760-1820):
 Bekerítések során a föld polgári tulajdonba került
 Földönfutóvá vált bérlők a városok tőkés műhelyeiben találtak munkát
 Munkaerőfelesleg a városokba áramlott, ahol olcsó munkaerőt jelentett (mivel a
termelékenység növekedésével egyre kevesebb ember, egyre többet termelt)
 Megjelent a vetésforgó
 földhasznosítás legkorszerűbb módja
 a nyomásos gazdálkodással ellentétben az ugar területére takarmánynövényeket (zabot,
lucernát) ültettek → élelem biztosítása az állatoknak télre
 istállózó állattartás (hús & tejtermékkel ellátott családok)
 Új kapásnövények (burgonya, kukorica) további élelemforrást nyújtottak
 megszűnt az éhínség Angliában
 gyors népesség gyarapodás
  Az árforradalom, a felfedezések és a gyarmatosítás következtében az ipari cikkek piaca
kibővült és megnőtt a kereslet
 A mezőgazdaságban felhalmozódott tőke átáramlott az iparba
 A mezőgazdaság nyersanyagot és piacot biztosított az iparnak
 Ipar
 Anglia jelentős szén- és vasérckészlettel rendelkezett
 Fejlett textilipar
 Céhek helyét a manufaktúrák vették át (XVII. század) → majd a manufaktúrákat a gyárakba
koncentrált, gépekkel folytatott termelés váltotta fel
 Kereskedelem
 Angol gyarmatbirodalom
 Nyersanyagforrás
 Nagy felvevőpiac
 Gyarmatokkal folytatott kereskedelem → extraprofit → iparba be lehetett fektetni
 Folyók szabályozása és csatornahálózat kiépítése → csökkentette belső szállítás költségeit
Az első ipari forradalom ágazatai
 A XVIII. századtól kezdve sorra születtek a tudományos-technikai találmányok:→ munkafolyamat
felgyorsításához (nagy mennyiségű gyapjú és gyarmatokról érkező gyapot feldolgozására már nem voltak
elegendők a hagyományos eszközök)
A második ipari forradalom (1860-1945)

 A második ipari forradalom a gazdaság újabb, jelentős társadalmi & életmódbeli változásokat hozó
nekilendülése
 Európa több országában és Amerikai Egyesült Államokban egyszerre bontakozott ki
 Idővel azonban egyenlőtlen fejlődés alakult ki
 Anglia és Franciaország fejlődési üteme lassult
 USA, Németország és Japán gyors fejlődésnek indult
 Mezőgazdaság
 Megindult a mezőgazdaság gépesítése:
 robbanómotoros traktor (szántás, vetés, aratás)
 új ekék (John Deere)
 vetőgép (Jethro Tull)
 aratógép
 Vegyipar → műtrágya alkalmazása
 Biológia → növények nemesítése, állatok keresztezése
 A második ipari forradalom ágazatai
 Gyáriparok jöttek létre
 Emberi erő és gépek
 Általános volt a női és gyerekmunka (kevesebb bért kellett fizetni)
 Tömegtermelés és sorozatgyártás (jelentős szerep: futószalag, T-modell gyártásánál
alkalmazták először)
Tudományos fejlődés
 Fizika és kémia
 Föld forgásának bizonyítása (Foucault, 1851)
 Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869)
 Elektromágneses hullámok (Herz, 1888)
 Röntgensugárzás (Röntgen, 1895)
 Uránium radioaktív sugárzása (Becquerel, 1896)
  Kvantumelmélet (Planck, 1900)
 Relativitáselmélet (Einstein, 1905)
 Atommodell (Bohr, 1913)
 Biológia és orvostudomány: demográfiai robbanás szükségessé tette az orvostudomány fejlesztését
 Fertőtlenítés (Semmelweis Ignác, 1847)
 Aszpirin (Gerhardt, 1853)
 Evolúció (Darwin, 1859)
 Öröklődés alaptörvényei (Mendel, 1866)
 Veszettség elleni védőoltás (Pasteur, 1885)
 Kromoszómák (Boveri-Sutton, 1904)

Az ipari forradalmak társadalmi hatásai

 Demográfiai robbanás
 Az ipari forradalom hozzájárult a népesség robbanásszerű növekedéséhez, halálozások aránya
csökkent (kisebb lett a gyermekhalandóság), növekedett az átlagéletkor
 Javult a mezőgazdaság termelékenysége (biztos élelmiszertermelés, nagy tömegű
élelmiszerimport)
 Visszaszorult az éhínség
 Fejlődött az orvostudomány (1798, himlő elleni oltás), javult az egészségügyi ellátás,
higiénia
 Felgyorsult a migráció (országon belül: falvakból városokba, országok között,
munkanélküliség esetében → kivándorlás Amerikába – munkalehetőség)
 Társadalmi változások
 Felbomlott a feudális eredetű társadalmi struktúra
 Parasztság aránya & társadalmi szerepe csökkent → új réteg jelent meg: munkásság &
alkalmazotti réteg. A társadalom sikerembere → tőkés vállalkozó
 Társadalmi osztályok: azonos társadalmi, gazdasági helyzetű egyének csoportja → közös
érdek, közös kulturális vonások
  Társadalmi szerkezet NYUGAT-EURÓPÁBAN:
 Csökkent a mezőgazdasági népesség aránya – növekedett a munkásságé
 Növekedett a középrétegek aránya & szerepe
 Arisztokrácia megőrizte befolyását
 Társadalmi szerkezet KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN:
 Torlódó társadalmak jöttek létre: egymás mellett éltek a régi (feudális) & új (tőkés) társadalmi
rétegek
 Nők alárendelt helyzetben voltak, szerepeik → háztartásbeli, cselédlány, munkásasszony, prostituált
(jellemző a nyomornegyedekben), kevés bérért dolgoztak
 XIX. század végén változások kezdődtek:
 Csökkent a születések száma → nőknek több szabadidő
 Megnyílt számukra a tanulás, munkába állás lehetősége
 Megjelentek politikai mozgalmakban (pl. munkásmozgalom)
 Nők harca az emancipációért → főként választójogért (Angliában – szüfrazsett mozgalom).
Először az USA néhány államában, Új-Zélandon, Ausztráliában kaptak választójogot
 Művelődés, sport, gondolkodás
 Angliában: rögbi, labdarúgás, tenisz, ökölvívás
 Első újkori olimpia – Athén, 1896 (Coubertin báró)
 Ingyenes oktatás a XIX. század második felétől
 Pozitivizmus, irracionalizmus
 Friedrich Nietzsche („Isten meghalt”)
 Sigmund Freud (pszichoanalízis)
 Politikai következmények
 Angliában a változó gazdasági körülmények felgyorsították az alsóbb társadalmi rétegek
elszegényedését
 Kiszolgáltatottság, elbocsátások felháborodáshoz vezettek (munkások összetörtéka
gépeket, felgyújtották a gyárakat, 1810-es évek)
 Munkások által kiharcolt 1825–ös szakszervezeti törvény engedélyezte → a munkások
érdekeik védelmében szervezetekbe tömörüljenek
 Chartizmus eszméje 1832–ben aratott győzelmet: angol munkásság végre
szavazatijogot kapott
 Gyári törvények megalkotása, 1842–től születtek meg, és szabályozták a munkások
alkalmazásának feltételeit → védve a kiszolgáltatott réteget. (Gyerek & női munka
korlátozása, napi 10 órás munkaidő bevezetése 1847 -ben.)
  Forradalmi munkásmozgalom kialakulására legnagyobb hatással Karl Marx és Friedrich Engels
volt (Kommunista Kiáltvány, 1848 → cél: kommunista társadalom, amelyben megszűnik a
magántulajdon és mindenki a közjóért fog dolgozni)

Az ipari forradalmak ökológiai hatásai

 Városok átalakulása
 A városiasodás – urbanizáció – folyamata gyorsult: belső migráció alakult ki az ipari
nagyvárosokba (pl. Manchester, Liverpool, Birmingham: Black Country=Fekete Vidék)
 Mivel csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya → állás betöltése a városokban
 Ugrásszerűen növekedett a városi lakosság száma és aránya
 London: 4,2 millió
 Párizs: 2,5 millió
 Berlin: 1,6 millió
 Ennyi ember együttélése megkövetelte a közbiztonság felügyeletét → megszervezték a városi
rendőrséget és tűzoltóságot (állam és városi önkormányzat feladata)
 Városnegyedek jöttek létre
 „City” (városközpont, üzleti élet centruma)
 Villanegyedek
 Munkás és nyomornegyedek (város peremén, zsúfolt, többszintes bérházakból állt)
 Vagyoni és társadalmi helyzetének megfelelően rendeződtek a lakosság is elkülönült
(szegregáció)
 Elmagányosodás: az emberek kiszakadtak a falu „családias” közösségéből, s a nagyvárosi
nyomasztó környezetbe kerültek
 Megjelenő problémák: alkoholizmus, bűnözés, prostitúció, munkanélküliség
 Kövezett utak épültek, vízvezeték-rendszert, szennyvízcsatornák hálózatát & közvilágítást
alakítottak ki.
 Tömegközlekedés megszervezése
 Földalatti (először Londonban, 1863)
 Villamos (először Berlinben, 1881)
 Trolibusz