A Rákosi-korszak

I. A totális diktatúra kiépítése

A Rákosi-korszak 1949-től 1953 júniusáig/ 1956-ig tartott. Rákosi Mátyás 1949-1956-ig volt
a MDP főtitkára, 1952-53-ban pedig ő volt a miniszterelnök is. .Magyarországon a
kommunista rendszer a Szovjetunió nyomására és közreműködésével jött létre, és szovjet
mintára erőszakos társadalom- és gazdaságátalakítást hajtottak végre.
Az egypártrendszer (a Magyar Dolgozók Pártjának, azaz a kommunista pártnak diktatúrája)
kiépítésével párhuzamosan államosították a gazdaságot:1947-ben a bankok, 1948-ban a 100-
nál, majd 1949-ben a 10-nél több munkást foglalkoztató üzemek+ a nagy-és kiskereskedők,
kisiparosok államosítása.
1948-ban államosítják az iskolákat, az egyházi iskolák tömeges bezárása, szerzetes tanárok
elbocsátása.
1949-ben Mindszenty József esztergomi érsek letartóztatása, elítélése koholt vádak alapján
1949-ben az összes még létező pártot beolvasztották a Magyar Függetlenségi Népfrontba az
egypárti választásokon az MDP győzelme (96%-os)
 proletárdiktatúra kikiáltása
 új kommunista alkotmányaz államforma NÉPKÖZTÁRSASÁG lett
 a köztársasági elnök helyettaz Elnöki Tanács
 a parlament szerepe formális
 önkormányzatok helyett tanácsok

II.A megfélemlítés eszközei

Az ÁVO, majd 1948-ban az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) létrehozása. Vezetője Péter
Gábor.
központja: Andrássy-útSztálin út 60. Terror alkalmazása: kínzások, fekete autó,
csengőfrász.
Célja a rendszer „ellenségeivel”(osztályellenség) való leszámolás. Módszerei: több százezer
eljárás, több tízezer börtönbüntetés; sok ezer ember internálótáborokba, munkatáborokba
küldése (Recsk, Kistarcsa); a polgári értelmiségi réteg és a háború előtti elit megnyomorítása,
kitelepítések a Hortobágyra. Koholt vádak alapján lefolytatott koncepciós perek (pl. Rajk-
per).

III.A gazdaságpolitika: erőltetett iparosítás

Gerő Ernő, a „négyesfogat” (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) tagja
a felelős a gazdaságpolitikáért. Cél: a szovjet minta másolása: tervgazdálkodás, a gazdaság
fejlesztése önerőből, a piac teljes kizárásával, az ország adottságainak figyelmen kívül
hagyásával (nyersanyagok, ásványkincsek hiánya.) A háborús károk, a jóvátétel és a SZEB
eltartása is sok pénzbe került.
Cél: a nehézipar erőltetett fejlesztése, a „vas és acél országának” (Gerő Ernő mondása)
létrehozása óriási áldozatok árán, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, az életszínvonal
rovására. Oka: készülés a harmadik világháborúra. A magángazdaságokat teljesen
felszámolták, a gazdaság mechanizmusait az Országos Tervhivatal határozta meg.
1947-től hároméves terv, 1950-től első ötéves tervközpontilag előírják, hogy miből mennyit
kell termelni. 1951. Sztálin Vasmű építésemegépül Sztálinváros. (Eredetileg Mohácsra
tervezték, de a Jugoszláviával való rossz viszony miatt áthelyezték északabbra,
Dunapentelére.)
 irreálisan magas tervszámok
 ésszerűtlen irányítás
 a hozzáértés, szakszerűség helyett pártemberek kinevezése vezető posztokra
Szovjet mintára Magyarországon is meghirdették a szocialista munkaversenyt (sztahanovista
mozgalom) erre az irreálisan magas tervszámok teljesítése miatt volt szükség, és ez az
emberek túlhajszolásával, munkaerejük kizsákmányolásával járt.
Az ipar fejlesztése nem intenzív (a termelékenység fokozása), hanem extenzív módon (új
gyárak létesítése, új munkaerő munkába állítása) történt, és ez együtt járt a nők tömeges
foglalkoztatásával.
Békekölcsön: az állam elvárta minden dolgozó állampolgártól, hogy évente kb. az egyhavi
fizetésének megfelelő összegért békekölcsönt jegyezzen, ezáltal segítse az államot a „békéért
folyó küzdelemben”. Kamat nem járt érte.
1952-re a termelés visszaesett, a társadalom többsége rendkívül rossz életkörülmények között
élt.

IV. A mezőgazdaság kollektivizálása

Az MDP meghirdeti a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a paraszti magángazdaságok
felszámolását, termelőszövetkezetekbe kényszerítését.
Okai:
 ideológiai: a társadalom átalakítása, a munkásosztály kerüljön túlsúlyba
 gazdasági: szabad munkaerő biztosítása az iparosításhoz
 politikai: megtörni a még magántulajdonnal rendelkező független parasztság erejét
Módszerek:
 agitáció+propadandávalsikertelen
 erőszakkal: gazdasági: növelik a beszolgáltatási terheket (padlássöprés)
politikai: kuláklistákbörtönbe zárás, internálás
Nagy erőket vetettek be új növények meghonosítása érdekében (gyapot, narancs,
gumipitypang), de ezekhez nem voltak meg a szükséges éghajlati adottságok.

V. A személyi kultusz
Rákosi szovjet mintára személyi kultuszt épít ki, de rendszerének társadalmi támogatottsága
mindvégig alacsony szintű volt (az ésszerűtlen gazdasági intézkedésekkel, a mezőgazdaság
tönkretételével, az alacsony bérekkel és életszínvonallal, a terror fokozódásával gyakorlatilag
minimálisnak nevezhető).
1953-ban Sztálin halála után Hruscsov politikai irányváltásaleváltották a
miniszterelnökségből, de maradt pártfőtitkár.