INAZO NITOBE

BUSHIDO
 INAZO NITOBE

BUSHIDO

H U H 0 R VÁILALKOZÁS

IV98
 Ez t a kis köny vet szeretett nagybátyámnak.
TOKITOSHJ OTÁ -nak ajá nlom,
aki megtanított rá . h ogy tiszteljem a mtíltat
és csodálattal adózzam a sz amurájok tetlelnek.

Fo rdítotla: Dr. J 6vér BC:la

A fo rdítás a lapja: lnazo Nitobc - Bush ido The Soul o f Japan
Q 1969 by Cha rles E. Tu ttle Pu blishing Co .. Inc.
(Twe nty-eigh t printing, 199;)

Magyar nye lv i lekto r: Deme 'Iamásn é

Szak mai lckwr: Zsolt Péte r

Magya r kiad{ls: H l 'NOR Vállalkoz:ís. 1998

Minden jog fennra n va
Fe le lős kiadó : Zsolt Pé ter

A k ö nyvet te rvezte : J h o nasz Ha bu rro wshky

FOLIO Kft., Telefon 451-3355

Nyomdai mu nkák: Váci Nyomda, Telefon 27-3 17-266

A kö nyv a FOLIO Kft. támogatásával készüh .

ISSN 1417- 12-60

ISBN 963-85364-5- 1
TAR TALOMJEGYZÉK
- - - -- - --

11
A JAPÁN KIADÓ ELŐSZAVA

13
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ

17
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ

21
BEVEZETÉS

31
A BUSH/DO MINT ETIKAI RENDSZER

39
A BUSH/DO FORRÁSAI

49
EGYENES )ELLEM ÉS IGAZSÁGOSSÁG
 SS 123
A BÁTORSÁG, A MERÉSZSÉG ÉS A KITARTÁS SZELLEME Az ÖNGYILKOSSÁG ÉS AZ ERKÖLCSI ELÉGTÉTEL INTÉZMÉNYE

S9 141
)óJNDULAT, EGYÜTTÉRZÉS A KARD, A SZAMURÁJ LELKE

71 147
UDVARIASSÁG A Nő KIKÉPZÉSE ÉS HELYZETE

81 161
IGAZMONDÁS ÉS ŐSZINTESÉG A BUSH/DO HATÁSA

89 169
BECSÜLET ÉL MÉG A 8USHIDO?

97 179
A HűSÉG KÖTELME A 8USHIDO JÖVŐJE

107
A SZAMURÁJ NEVELÉSE ÉS KIKÉPZÉSE

11S
ÖNURALOM
A J A P Á N K 1 A D Ó ELŐS ZAVA

Ez a figyelemre mélló kis könyv, amely a „japfo szelle misé-

get" mu tatja be , 1905-ben tö rtént első kiadása óca igen kedve-
ző fogadtatásba n részesült. j apá n "e lnyugatiasodása" ellenére
ma éppe n o lya n nagy szü kség van rá. mint ko ráb ban bá rmikor.

Valós:dnűl eg azért, mert a japáno k és a nyuga tiak számára egy-

aránt választ adott és továbbra is választ ad arra , hogy miért ma-
rad nak fen n J apánban bizonyos e lké pzelések és szokások.

A bushldót külö nfé le módo n határozzák meg, de a legáltalá-

nosabhan elfogadott defin íciónak az látszik, hogy a bushido írat-
lan törvénykönyv, a mely megszabta az európai lovagokhoz sok
tekintetben hasonló japán nemesek életvitelét és viselkedését.

A feudális Japá n lovagjai és nemesei a szammá jo k. a daimio 1

csatlósai voltak. Így te hát a bushido a szamu rájoknak, azon arisz-

BUSHIDD 11
tokrata ha rcos osztálynak a viselkedéskódexe , amely a 12. szá- E J. (ÍSZÓ A Z E L S Ő KIADÁSHOZ
zadban, a Taira és Minamoto klánok háborúskodásai sorá n emel-
kedett fel és a Toku gawa' korba n é rte e l dicsőséges virágzását.

A hűbé rura iránt elkötelezett szamuráj gya korolta a ha rci

erényeket és közömbös tudott ma radni a halállal és fújdalom-
mal szemben. Kiváltsága volt. hogy két kardot viselhetett, a me-
lyek Nitobe szavaival .. a szamurá j le lkét" ké pe zték.

A Bushido c. kö nyv egysze rűen, de őszin té n és igen olvasmá-

nyosan mutatja be a japán szellemiség mozgatórugóit. Az em ópai
törté nele mből és irodalomból vett párhuzamos példákkal szem-
lélteti a tárgyalt fogalmakat. Végül, de nem utolsó sorban, a szer-
ző hisz a szívbe írt Lörvényben. Ezt a könyvet eredetileg 1905-be n
adta ki a G. P. Putnam's Sons kiadó :--Jew Yorkban.
Mi ntegy tíz évvel ezelőtt , amikor a k iváló belga jogtu dós, a né-
lt:t i d e Laveycle úr ve ndégsze re tő h ázában töltöttem né há ny
11:1pot, csapon gó társalgásunk során a vallás témájára terelő­
dütt a szó ...Ön azt állítja'' - kérdezLe a tisztele tre méltó p rofesz-
szor - , „h ogy az Ö nö k is koláiban nem folyik vallási nevelés?"
Tagadó vá laszo mra a megd öbbenéstől elakadt a szava és olyan
ltango n ismételte meg, amit n e he zen tudok e lfelejteni: „Nincs
,·allás? Hogyan va lósítják meg az e rkölcs i nevelést?" Kérdése
akko r fejbekó lintott. Ne m tudtam kész válasszal szolgálni.
me rt azok az e rkölcsi irányelvek , amelye ket gye rmek koro m-
ba n tanultam, ne m az isko lából eredtek; és amíg nem kezdtem
el emezni a jó ró l és rosszról alkotott felfogásomat kia lakító kü-
l iinböző összetevőket, nem jötte m rá, hogy mindezt a bushido
l evegőj ével szívtam magamba.

12 BUSH/DO BUSH/DD 13
 Ezen k is könyv megírásának kö zvetlen kiváltója az volt,
hogy a fe leségem szüntelenül faggato tt, miért van az , hogy bi-
zonyos eszmék és szokások fennmaradtak Japá nban.
Miköz b en szerettem volna kielégítő válaszokat adni d e
Laveyele úrnak és feleségemnek , arra jutottam, h ogy a feuda-
1
lizmus és a bushido megértése nélkül a jelenlegi Japán erköl-
csi eszmere ndszere a szemlék) számára csukott könyv marad.
Egy hosszú betegség miatti kényszenI tétlenséget kihasznál-
va , most lejegyeztem , és közreadok né hány választ, amelyek
családi beszélgetéseink során fogalmazódtak meg. Ezeke t java-
részt ifjúságom idején tanították és mondták el nekem, amikor
J apánban még fennállt a fe udalizmus.
Egyfelől Lafcadio Hearn és Mrs . Hugh Fraser, má s felől Sir
Ernest Satow és Chamberlain professzor után4, igazán elbátortala-
nodik az ember, ha angolul szeretne írni Japánról. Az egyetle n
előny, amivel velük szemben rendelkezem az, hogy én az ügy
személyes vé dője vagyok, míg ezen kiváló írók legfeljebb az ügy-
véd és ügyész szerepét játszhatják. Gyakran vágytam arra, hogy
bárcsak re nde lkeznék az ő n yelvi teh etségükkel , hogy sokkal
ékesszólóbban képviselhessem Jap án ügyét! Ha azon ban valaki
kölcsön vett nyelve n beszél, örüljön ha egyáltalán meg tudja ér-
tetni magát.
14 BUSHIDO
·1:1nulmányom során mindvégig arra törekedtem, hogy a lé-
11y~ges pontokat az európai történe lemből és irodalo mból vett
11:irhuzamos példákkal is megvilágítsam . Úgy hiszem, hogy a
kiilfülcli olvasót e z közelebb hozza a téma megértéséhez.
Ha a vallási témákra és vallási sze rzőkre vonatkozó bárme-
lyik célzásomat sértőnek vélnék is, bízom benne , hogy magá-
hoz a kereszté nységhez való hozzáállásomat n em fogják meg-
kérdőjelezni. Nem maguk a tanítások , hanem az egyházi mód-
s zerek és a Krisztus tanításait elhomályosító forma ságok azok,
amelyekkel k evéssé rokonszenvezek. Hiszek abban a vallás-
ban, amelyet Ő tanított és amelyet átadott nekünk az Újszövet-
ségben , éppúgy, mint azo khan a törvényekben, amelyek a
szívbe vannak be írva. Úgy vélem továb b á, hogy Isten az
.,Ószövetség"-et valamennyi emberrel és néppel kötötte meg,
zsidókkal és nem zsidókkal, keresztényekke l és pogányo kkal
egyarán t. Ami vallási felfogásom többi részé t illeti, úgy gondo-
lom, hogy nem terhele m vele o lvasóimat.
Az előszó befejezéseként szeretném kifeje zni köszöne temet
baráto mnak, Anna C. Hartshorne-nak értékes tanácsaiért.
J. N.
BUSHIDO 15
 1 1. {) s z ó A MAGYAR KlADÁS!IOZ

1,('ilü nüs könyvet tart kezéhen az Olvasó . A bushidóról szó l és

l 11:1zo Nilo h é ről.

/\. bushiclóról, amely a szamurájok erkölcsi kódexe, azoké a

lovagoké, akik megmutattá k a világnak, hogy a harcosok ural-
111:1 nem törvényszerűen jár együtt a háborúskodással, hódítás-
dggyal, emberi szenvedéssel, hanem jele ntheti a bizton ságot.
:1 békét. egy nemzet tö b b száz éves zavarta lan fejlődését is. Mi
k<.:ll hozzá? Követnünk kell a bölcsek ta nításait és a szívbe írt
1i'1rvényt. Legyün k kötelességtudóak, ahogyan Konfuciusz ta-
nítja, szemléljük a világot Buddha bölcs derűjével és minde n
si'.cnved (í lé ny iránti együttérzéssel, és legyünk tisztá k. minl a
slünto szentélyben elhelyezett tükör.

A könyv azonban nem csak a Tanításról szól . Egy ember szen-

,·cdélyes kiállása is értékei ,·édelmében. A bushidón nevelkedett,

16 BUS HIOO BUSH/DO 17

kereszténnyé lett. klasszikus e urópai műveltségű japán. Inazo
Nitobe üzenete a Nyugathoz. A hushidót azért ismerteti, hogy bi-
zonyítsa; hár J apá n fejlődése során külö n utat járt be, méltó rá,
hogy a civilizált világ egyenrangú tagja Jegyen.
Ahogyan belemélyedünk a könyvbe, egyre jobban megsze-
retjük ezt a kedves, lelkes japán ú riembert. Lelkesed ése olykor
m agával ragadja , és terjedelmesen , irodal mi, történelmi p éJ-
d CtkkaJ b6ségesen alátámasztva bizonygatja igazát; lehetne k
l.:'b sunk né hán y életrajzi adatot a könyv író járól" : 1862-ben
•111tlctett egy szamuráj fia ké nt. 1877-ben bel é pett a sapporói
\ 11·1.<íga zdasági Főiskolára , és itt kereszténn yé lett. 1883-ban
lt'h'ctték a tokiói Császári Egye temre, ahonnét a következő év-
i H" 11 kike rült Amerikába, Baltimo re-ba a Jo h n Hop k ins Egye-
11 ·111re . A diploma megszerzése után, 1887 és 1890 közö tt Né-
1111·tországba n , különböző egyeteme ke n tanulmányozta a me-
/ l!gazdaság irányítását. Külföldi tartózkodása ala tt Amerikában
111vg nősült, majd Ja pánba visszatérve a sapporó i Mezőgazdasá-

láts zólagos ellen tmo ndások , dc a bus hido tökéletesen össz- 1„, l„(5isko la professzora lett. A bus hidóról írt könyvét 1899-ben
hangban van a keresztény a lapé rtékekke l! l\'le ntette meg Amerikában a ngol nyelven. Nitobe később szép
k.1rrie rt futott be, egyetemi professzori á llásokat töltött be
A kö nyv a múlt század végé n íródo tt, termés zetes tehát, I\ yotóban és Tokióban , a F6 ko rmányzó i Hivatal szakértője volt
hogy szám os eszmefu ttatását túlhaladta az idéí. Az a bszolút l'.1iva non. 1920 és 1926 között aktív ne mzetközi szere plést vál-
uralkodó iránti gyermeki ragaszkodás ról vagy a nők helyzeté- l. dt, magas tisztséget töltött be a Népszövetségbe n . Akadémiai
re)! írott sorokat ma már ilyenne k látjuk. A japán faj küld etésé- d1>kto ri fokoza tot é rt el a mezőga zdasá gi és jogi tudományok-
ről és térhódításáró l írottakat is más megvilágításba h elyezték l1.1n. tagja volt a Császári Akadémiának és az O rszággyíílé s Fel-
a huszadik század történései. Nitobe még nem tudhatott a ké- .,, i l lázának.
sőbb hatalo mra került nácizmusró l és japán fasizmusról, még
fél évszázad távolságra vagyunk Pearl Harbo urtó l, a japán ha- 1933-ban halt meg Kanadában . aho l egy ko nfere ncián vett
d ifogolytá borokban történt kegyetle nkedésekről és Hiroshimá- 11·szt. Munkássága kiemelkedően szolgálta a nemzetközi békét
tól. Amikor ezen e lgondolkodunk, jusson eszünkbe, melyi- 1 ·:-. az Amerikai Egyesül t Államo k és J ap án barátságút.
kü nk sejtette tíz éve, hogy Euró pában mekkorát fordul a világ?
Legyü nk bizonyosak benne , hogy Nito be, ez a nemeslelkű ke- A Bushido -könyv megjele n ésétől kezdve a lap műnek számít
resztény-szamuráj úriember a késő bbi események ism eretébe n .1Japánró l írott kön yvek sorában. Már Ch amberlain professzor
ugyanúgy fogalmazta volna meg mond anivalóját, mint bárme- 1')04-ben megjelent klasszikus munkájában•" ott szere pe l a Ja-
lyik euró pai műve ltség ű hu manista gondolkodó. p:i nró l szóló ajánlo tt mu nkák között és a z is is me rt , hogy

18 BUSH IDO BUSHIDO 19

Roosevelt elnök kedvenc o lvasmányai közé tartozott. Részben B E V E Z E T É S
ennek is köszönhető, h ogy a Kodokan judo ked vező fogadta-
tásra talált az Egyesült Államokban•<. A könyv olvasottságát az
is jellem zi, hogy a jele n fordítás alapját képe ző Cha rles E.
Tuttle kiadás első ízben 1969-ben jelent meg, és azóta 28 ( !) al-
kalommal nyomták újra.

A mostani, első magya r kiadás a Budo Kiskönyvtár sorozat-

ban jelenik meg és a sorozat többi könyvével együtt reménye-
ink szerint segít a bban, hogy a budo harcművé sze te k et saját
hagyományaik szellemében műveljék és ilyennek láttassák , el-
lenállva annak az egyre e rőteljesebben jelentkez6 te nde nciá- \ kiadók ké résére - akikre a sze rző, Dr. ' itobe szabadon rá-
nak, ami csak a különféle őrző -védő kiképzésben hasznosítha- IHzl:l a bevez ető megírását-, ö rö mmel teszem közzé ezt a né-
tó ügyes fogás okat keres bennük és m ege ngedi, hogy a szóra- l1 .1n y bevezető sort a Bushido c. könyv ezen új , angol nye lvű

koztatóipar besorolja őket
romantika világába.
az indián- cowboy- és kommandós- 11i:1d[1sához. A szerzőt több mint tizenöt éve ismerem, a té mát
pnlig, legalábbis bizonyos mé rté kben, már negyvenö t éve.
]. B.
1860-ban történt Philadelphiába n (1847-hen ugyanitt láttam
.1 S11squehannának, Pe rry admirális; zászlóshajójának vízrebo-
1 ..,:·uását), hogy megpillantottam életem első japán emberét és
6
1. tl:i lkoztam az edói nagykövetség tagjaival. Rendkívüli benyo-
11 1:·1s1 tettek rám ezek az idege nek, akik szám ára a bushido az
, ...,zmé nyek és a viselked ésformák élő törvénykönyve volt. Ké-
..,c1hh . a New-J e rsey állambe li New Brunswickban a Rutge rs
Cnllege-ban töltö tt h árom év során Nipponból' érkezett fiata-
lok közé ke rültem, akike t vagy tanítottam , vagy diáktársaim
1 o lta k. Gyakran beszélgettünk a bushidóró l, amit é n rendkívül

20 BUSHIDO BUSHIOO 21
vo n zó dologn ak találtam. Ezek a jövendőbe li kormányzók ,
diplomaták , admirálisok, pedagógusok és bankárok életükkel
és sz:'.ímosan - akik a Willow Grove temetőben pihenik örök
álmukar, - még halálukkal is a távoli Japánnak ezt az édesen il-
latozó ékes virágát szemléltetik számo mra. Soha nem felejtem
e l. amit a haldokló szamuráj ifjú , Kusakabe felelt, amikor fel-
szólíto tták a legnagyobb reményre jogosító, legnemesebb
szentség felvéte lére: ,.Még ha is merném is a Ti Uratokat, Jé-
zus t, ne m tudnék mást fel ajánlani Neki, minc egy élet törme lé -
ké t. " Íg y aztán a vén Raritan folyó partjain, a sp o rtpályákon, a
\ dl.1 ·.ok és az illemkódexek ta nu lmányozása során az, aki csak
• g \ 1·1 b mer meg. egyel sem isme r?
1H"'O-ben egy úttörő jellegű pe dagógusi munkára hívtak Ja-
1111111.1 , hogy mutassam he az a merikai közoktatási rendszer
1111 H l-.1.creit és szellemét. Milyen öröm volt, amikor e lhagytam
1 111\ :íroM és Fukuiban , Echizen tartományban megláthattam a
1111 1k o d (í tiszta feuda lizmus t! O tt nem különlegességként, ha-
111·111 saj:'.íc természetes közegében tárult elé m a bushido. felis-
11 11 ·1rem, hogy a maga cha-no-yu-jával , jú~jú tsií, (jitt~jitsuJ-

vacsoraasztalnál folyó vidám tréfálkozások közben - szembe- 1.11.ii. a hara-kiri-vel , a gyékényszőnyegen való udvarias arcra
állítva a japánok és a je nkik viselt dolgait - val a mint az etiká- 1"11 ulással, az utcán végzett meghajlással, a kardra és az utcá n
ról és eszmé nyek re)( folycacott eszmefuttatások során gyakra n \. do közlekedésre vonatkozó szabályokkal. az összes ráérős
é rezte m késztetést arra, hogy amint egyszer Charles Dudlcy l 11-.zönéssel és a szavak legudva riasabb megformálásával , a
Warnc r barátom írta , „biztos fedezékből adjak viszontválas zt". 111uvészetek és a vise lked és tö rvényeivel éppúgy, mint a fclc-
Bizo nyos mé rté kig e ltértek etikai és magatanásbeli törvénye- w g. a hajadonok, a gyermekek irányába n tanúsíto tt hősi esség-
ink, de in kább csak egyes pontokon vagy l:rintővon a lak men- 1:1·1, a h us hido a mindennapi é lettel tel jes összha ngba n képez-
té n , ne m pedig egymás nak e llentmondva. Amint saját k ölt őjük '" .tz erődítményekke l megerősített városok és a vidék \'ala-
írta - ezer éve má r e nne k? - amikor egy mocsáro n áthaladva a 111vnnyi kis- és középbirtokos nemeséne k egyetemes hitvallá-
harmatos vi rágo k végigsimították kö ntösét és rajra hagyták ·.. 1t és mindennapi életvitelét. Ebben a közegben , a gondol ko-
csillogó cseppjciket bársonyán: „Olyan illatos ez a nedű, hogy 1 l.1s és az é le t eleven iskolájában kapta képzésél minde n kis-
nem törlöm le kabátujjamról. " l.1ny és kisfiú. Am i a szt.:rz(5höz, Dr. Nitobéhez m {1r csak örök-
•.1 ·gként jumu, de amine k a le hellete még a le\·egőben érződött,

Ig azán megörültem, ho gy kizökkente m a megszoko tt kerék- . 1111i ről o lya n szépen és e rőteljese n , olyan rá látással. beleérzés-
vágásból, am iről azt mondják, hogy csak a hosszúsága külön- „vl és emelkedettségge l ír, abban é n még sajál szememmel
bözteti meg a sírve re mt61. A tudomán y és a kultúra éle te talán gyönyörködhctLe m. A japán feudalizmus meghalt anélkül, hogy
nem ugyanil yen? Nem igaz talá n, hogy a nyelvek, az etika, a l:í ua \'Olna legleherségesebb tolmácsolóját és legmeggyőzőbb

22 BUSH/DO BUSH/DO 23
 véd elmezőjé t. :'\itobe számára már csak szélsodorla illat volt, 1nthadáncl, csa k maga m arad ; ha pedig m egrothadánd, so k
számomra még a növé n y és a vi rág a maga teljes p ompájában . i:}'iimölcsöt terem""

Mivel m egta pasztalta m a bush ido mcgtestesüléséL, az élő fe- Ideali zálta talán Dr. Nitobe a bush idót? Inkább azt kérdez-
udalizmust és ott voltam kimúlásánál, tanúsíthatom , hogy amit 1tl'tné nk. hogyan állhatta volna meg. h ogy ne tegye? „Védő­

Dr. Nitohe leír, az a l apve tőe n igaz, és, hogy elemzései és ál ta- tll'k„ nevezi magát. Valame nnyi hitre, ku ltuszra és rendszerre
lánosításai he lytállóa k. ,l\.1esteri művészettel ékesítette fel és 1g:iz, hogy miközben az eszmény terjed , a p é ldaképek és az
színezte újra azt a képe l. amit ezer év japá n irodalma olyan d i- 1•-;zmény képvise l ői változnak. Törvényszer(í a fo kozatos fel-
csőségesen tük röz. A Lovagi Kód ex ezer év során fejl6dött ki, l1:tlmo zódás és a harmónia lassú megközelítése . A bus h id o so-
és szerzőn k s zeretettel veszi sorra a v irágokaL, amelyek a ne- 11:1 ne m é rt el egy végső célhoz. Nagyon is é lettel teli volt és
mes lelke k m illiói, honfitársa i által k itaposott u ta t szegélyezik. 'l'gül virágz:ísába n és e reje teljében múlt ki. Amiko r a világ
111ozgása összci.iLközött a japán feudalizmussal, - mert így ne-
A kritikai tanulmányozás e lmélyítette bennem azt az é rzést, ' l'l'.zük a Pe rry és Harris fellé pését roha mosan köve tő hatáso-
hogy a bus h ido hatékony és értékes a nem zet számára . Aki k. 1L és eseménye ket - ez az össze ütközés a bushiclót nem be-
meg aka rja é rteni a huszadik száza di Japánt. tudnia ke ll vala- l 1.tl zsamozott múmiaként, ha nem e leven szelle miségké nt talál-
mi t annak a múlt talajá ba nyúló gyökere iről. Bár a mostani ja- 1.1. A bushido való jában a hu ma nizmus gyorsa n fejl ődő szelle-
pán generáció és a kü lföldie k előtt egyaránt rejtve ma rad , még- 111l'.· vel csapott össze. És e kkor a magasabb rendű megszentelte
is aki gondo lkodva tanu lmá nyozza a ké rdést, a ma e redmé nye- .11. alacsonyabb re ndűt. Japán , anélkül, hogy e lveszítette volna
iben meglátja az elmúlt korokban fe lha lmozott erők et. A törté- •„1j(tt törté n elmé n e k és civilizációjá nak legértékes ebb vívmá-
nele m előtti i d ők napsugarai é rlelték azokat a mélyrétegeket, 11yait, saját ne mes hagyományait követve e l őszö r befogadta,
amelyekből a há ború vagy béke k ihívásaival szembe kerü lve 111:1jd önnön k épére alakította mindazt az é rté ke t, amit a világ
Jarán most fe lszínre hozza a maga energ iá it. Aki a bushidón k 1n:.í lt számára. Ezálta l páratla n alka lm a kínálkozott, h ogy ál-
n e ve lkedett. a n nak kifi nomu lt m inden szellemi é rzékszerve. 1 l.1sos tevéke n ységet fe jtsen ki Ázsia és az ázsiai n é pe k é rdek é-
A kockacukor már eltűn t a csésze teába n de éd es aromája még l1vn. és J apán egyre inte n zívebb térhódítással nagyszerűe n

é rezhe tő. Röviden szólva , a bushiclo be töltötte azt a magasabb 111l'g is ragadta ezt a leh e tősége t. Manap ság má r nem csak az
törvé nyt, am e lyet az a Va laki nyila tk oztatott ki , akit ~ i tobe '.tlr á ltalánossá, hogy ke rtjeinket, művészi alkotása inkat, o tt-
!\.1esterének v all : „Ha a földbe esett gabonamag meg n e m honainkat J a pánból szárma zó virágok , képek és ap ró dísztár-

24 BUS/f/00 BUSH/DO 25
gyak ékesítik, akár gyors mulandóságra ítélt csip-csup aprósá- 1111 dt.1k. Az ázsiai bölcsesség és közösségi gondolkodásmód ,
gok, akár örökbecsű értékek, hanem a testnevelés, közegész- il .1111int az európai és amerikai energia és individualizmus ha-
ségügy, a háború és béke kérdéseinek megválaszolása terén is 11 l,{)ny középú tjának megvalósításán Japán máris ellenállhatat-
e ljött hozzánk Japá n, kezében bőséges ajándékokkal. l,111 l' l'Ővel munkálkodik.

A szerző nem csak védőügyvédként , a téma érdekében ki- 1>r. Nitobe a régmúlt dolgaiban éppúgy járatos, mint a mo-
fejtett eszmefuttatásaival, hanem a régi és új dolgok ismen:!Lé- 1 l1•111 világban. Széleskö rű irodalmi műveltséggel rendelkezik
ben járatos próféta és bölcs családfő módján is tanít bennün- ,.„ h;ímulatra méltóan felkészült erre a munkára. Valódi értel-
ket. Japánban nála jobban senki sem tudta megvalósítani azt, 11w1.(í és szintézis teremtő elme. Nem mentegetőzik, mert nem
hogy a bushido irányelvei és gyakorlata harmónikusan beépül- l, c· ll mentegetőznie régóta hűségesen követett Mestere el őtt
jenek a hétköznapok valóságába, a kétkezi vagy szellemi fog- 1111z/'.(1C11lása miatt. Hiszen a szellem és a fajok történeté nek tu-
lalatosságba, a te rmőföld vagy az emberi lé lek megművelésé­ ' 11 1-.:i minden vallás esetében kü lönbséget kell, hogy tegyen az
nek nehéz munkájába. Dai ippon9 , a régi Japá n múltjának fel- \l.1pító tanításai, az eredeti dokumentumok tartalma és az et-
tárásáva l Dr. Nitobe az új Japán hiteles megalkotója. Formozá- 1111\ai, ésszerűsítési és egyházi okokból végrehajtott hozzátol-
val10, a császár új szerzeményével kapcsolatban éppúgy, mint a 1l.1 :-.ok és kiegészítések között. A testamentumok hittételei ,
Kyotóval összefüggő dolgo kban" tudós és gya korlatias gon- .111H.: lyek re a szerző az előszóba n céloz, az ő tanításai, az Övéi,
dolkodású férfiúnak bizonyul. aki a tudomány legújabb ered- .1ki nem rombolni, hanem beteljesíteni jött. A kereszténység,
ményeinek terén ugyanolyan otthonosan mozog, mint a legré- 111iután megszűnik idege n sze rűsége, Japánban sem lesz külön-
gebbi múlt felidézésében. ll'gc..:sség többé és mély gyökeret fog ereszteni abba a talajba,
. 1111elyből a bushido kisarjadt. Ha leveti magáról az idegen
Ez a bushidóról szóló kis könyv több az a ngolszász népek- 111undért és megszabadul gúzsba kötöttségétő l , az Alapító egy-
hez szóló felhívó erejű üzenetnél. Figyelemre méltó hozzájáru- li ;"1za é ppoly természetes lesz itt is, mint a l evegő.
lás az évszázad leg nagyobb problémájának megoldásához - rthaca, 1905 májusa
Kelet és Nyu gat összehangolásához és egyesíté séhez. Régen WILLIAM flll!OT GRJFFITHS
sok civilizáció létezett: az eljövendő jobb világban csak egy
lesz. A „Kelet" és „Nyugat" kifejezések önmagukban hordoz-
zák a kölcsönös tudatlanság és önteltség bélyegét, ezért idejét

26 BUSH/DO BUSH/DO 27
 11\t 'c'llJ'
1 lr<'.l.ll'en, mit ba éppen rajta állsz
l 11/ri/ horitl'a meg sem lát szemed:
1111 kiize/íts a sílwidék Jelű/.
1/t 1esz fL•et bL1z t 1égtele11 magasba.
l <'h ch'tbetetlem11.' Szakadékok?
' 11111ita11ak az égre teki111t•e?
I' ha Igen (gondoljunk erre is)
1, •:lil is lehet. mít•es eszkűz<ik,
l '1ufl(l/ételként (.Wít1·c1 elé11 k.
11„g1· lúsrnk és teg_;·ük. mii tenni kell?"

/,', •111-'1."/' 8Rm~·.v1Nc;: Bloug r am

pi'lspök dícsér ete
t/1,h11p Blougram's Apology)

11'/c·::ik /Járom eníteljes szellem, ba szabad íg_v kifejeznem magamat. amely

1,/11níl idúrefelszinre buk/Jan és megbatárnzó lend1//etet ad az embariség er-
' ./, '' érzéseinek és energiáinak.
1 o•k tt szabadság, a n1llás és a becsület szelleme.··

/1 111 1 u· l!.'urope m tbe .'Vfiddle A.11es.

l 111 11/1t1 a középkorba11.)

1 /11r a.1.1scíg az 11/et költészete.··

\, 1111 c.1:1.: Philosopby of Hysto1:v.

1 t111h:11elemfiloz6fiája)

28 B U SHI OO B USH /DO 29

 -
E L S Ő FEJEZET

A BUSH/DO MINT
ETIKAI RENDSZER

\ lovagi eszmény Japán földjének éppolya n természetes sarjadé-

J,.1, mim az ország jelképe, a cseresznyevirág; és nem valamiféle
, ,..,..,zeszáradt kegytárgy, amely a történelem herbáriumában cmlé-
l.1·1.tel a rég,·o lt korok erényeire. Az erő és szépség máig e leven
"11111hóluma számunkra ; és ha nincs is kézzelfogható alakja vagy
I•11 m:íja. e rkölcsi atmoszféra árad helőle, és nap mint nap rádöb-
1ll' nünk. hogy mosl is igézete alan élünk. Azok a társadalmi kö-
11d111ények, amelyek é letre keltették és táplállák, má r rég a sem-
111 ihL· tűnLe k ; de, akárcsak az egykor léLezetl és mára elenyészett
1.1voli csillagok, melyeknek már csak fénye üze n számunkra, a fe-
11d:tlizmus gyermekekén t világra jött lovagi eszmény, anyaintéz-
111t·nyét tú lé lve, még most is bevilágítja e rkölcsi utunkat.

Kü lön öröm számomra, h ogy Burke 12 n yelvén szólhatok er-

1111 a témáról, aki a jól ismert, megindító búcsúbeszédet mo nd-
1.1 L'I az e urópai lovagság e lhagyatott rava tala felett.

30 BUSH/DO BUSHIOO 31
 Távol-Kele tre vonatkozó ismereteink hiányosságának szo- 1.il. 1u zoljam az olvasót. A máso dikat részletesebbe n tagla lo m,
mo rü b izonyíté ka , hogy még egy o lyan kiváló tudós is, mint llll' t l valószínűnek tartom , h ogy a nemzetközi etikával és ös-
Dr. Geor ge !\1il ler habozás nél kül kijelenti'', hogy a lovagság. •l<' il:t.son lító e tológiával foglalko zó diákok é rdekesnek fogják
vag y bá rmi h ozzá h aso nl ó intézmény soha ne m lé tezett az 1 ti.ti ni gondolko d ás mó du n ka t és cselekvési szokásainkat.
ó kori n épe k között és nem létezik a mo de rn Keleten sem. El- \ k nn maradó po n to kat csak kiegészítésképpen é rintem.
nézőekn ek ke ll azonban lennü n k a z ilyen tájékozatlansúgga l
s ze mbe n , hiszen a derék doktor írása ugya na bba n az évben je- \ z a ja pá n szó, amelyet én megközelítő fogalommal lovag-
lent meg , am ikor Perry admirális „kopogtato tt" clzárkózásu nk ,11:nak fo rdíto ttam, e red etiben kifeje zőbb, min t a lo vas har-
kap uján . Több mint egy évtizeddel kés()hb , nagyjábó l akko r, ' n-.ra utaló kifejezés .
amiko r fe uda li zmusu nk haláltusájának végén ta rto tt, Ka rl Ma rx
a „ Tőke ·· c. könyvében arra hívta fel olvasói figyelmét, hogy /\ hu-sh i -do szó szerint a .,harcos -lo vag- ú t" elemek h61 te-
milye n k ü lö nleges el őnyökkel jár a feudalizmus társadalmi és 111dik össze és azokat az uta kat, módokat je le nti, amelyeke t a
poli tikai intézmé nyeit a még egyedül é letbe n lévő fo rmájuk- ki:rveres ne meseknek szem előtt kellett tartani uk, miközben
ban , J apá nban tanulmányozni. Én pedig haso nlóképpe n sze- 11 1111dennapi életüket élté k vagy hi vatásukat teljesítették. Hövi-
retném fe lhívni a történelem é s etika iránt érdeklődő nyugati il1· 11 kifejezve „A lovagi h ivatás irányelvei". a ha rcos osztá ly
olvasó figyelmét, ho gy a lovagság eszmé nyét a mai j a pá nban o/ , I tn(t ra é n ·ényes uoblesse oblip,e 14 elvet jele n ti. Miu tá n szó
vehe ti szemügyre. 0 11·rinti jelentését körülírtam, engedtessék meg ne kem, hogy a
111 1 .í hbiak ban e re de ti fo rmájában hasz náljam a kifejezést.
Bár csábító a leh etős ég, hogy törté ne lmi p á rhuzamot von- \ 11·rt is ta nácsos az e red eti kife jezés h asználata . mert e gy ilyen
junk az e uró pa i és japá n fe udalizmus és lovagság közöLL, je len l,1tli'111leges és árn ya ltan kö rülírt tanítás nak, ami sa játos észjá-
írásnak n e m célja , h ogy mélysé gében tárgyalja ezt a kérd és - ,,,„1 0.s je llemet alakít ki, ami en nyire az ado tt helyhez köt(ídik,
kört. Törekvése im a köve tke zőkre irányultak, hogy b emu tas- 1 11 1-:<'í arculatá n is ho rd oznia kell egyediségé nek jeleit. Bizo-
sam először lovagi eszményü nk ered etét és fo rrása it; másod - 111ns szavakna k ezen tC1 lmenően van egy sajátos n emzeti csen-
szor jellegét és ta nításait; harmadszor a tö megekre gyako rolt 1•.1·-.1ik, annyira kifejezik az ad o tt faji jellegzetességeket, hogy a
ha tásá t, negyedszer hatásának folyamatosságát és állandósá- l ·1:i1 >hb ford ítás is csak erőtle n próbálkozás, nem beszélve az
1

gá t. Ezek közül az elsőt csak rövide n és felszín esen fogo m 1 ll nc.lítése kről. Ki tud n á úgy lefordítani a német „ Gemütb „
érinte ni. ne hogy ne mzeti tö rténelmün k ka nyargós ösvényeire 1 111. hogy ezzel gazdagítsa jele ntését, vagy ki ne érezné a két

32 BU S H I DO B U SH IO O 33
verbálisan nagyon hasonló angol gentleman és a fra nc ia gen- 11 1 l 1t1.~ hid o is tükrözi. Ahogyan Angliá ban a fe udalizmus po-
tilhomme kifejezések közötti különbséget? 11111 11 111 t0zmé nyeit a no rma n n hódítástól lehet keltezn i, Japán-
ll 111 .111 mond hatjuk, hogy m egszületésük egybeesik a
A b u shido olyan e rkölcsi elvek kódexe, amelye kne k betar- 1 11 1t111nc'>k tizenkettedik század végi felemelkedéséve l. De
tását megkövetelték a lovagoktól és a me lye knek követésé re 1'111 1)1.}', ahogyan Angliában is már jóvaJ Hódító Vilmos előtt

nevelték őket. Nem tételesen megfoga lmazott sza bálygyűjte­ li ll 1•ll1l'Lji.ik a feudalizmus társadalmi elemeil, a japán feudaliz-
m ény; írott fo rmája lé nyegében csupán néhány szájról szájra 11111·. 1 -.ír(i i is már sokkal korábbtól léteztek.
te rjesztett vagy valamilye n jól ismert harcos vagy tudós tollá-
b ól szá rmazó aforizmá bó l á ll. Lén yegé t te kintve inká bb egy 1.1p:í nban is ugyanúgy történt, mint Európában : amikor a fe-
o lyan soha ki nem mondott, soha le n em írt törvénykönyv, me- 111l.il IZl nus formá lisan is intézmé nyesült, természetes m ódon
lyet a valódi tettek és a szívbe írt eleven törvény szentesíte ne k. l 11 !, "vetkezett a hivatásos h arcosok osztályán ak el őtérbe ker ü-
Nem egyetle n re nd kívü l te h etséges elme szülemén ye, n em is li .i· l·:zek samurai (szamuráj) néven voltak ismertek, ami szó
egyetlen széles körben e lisme rt sze mé lyiség nevéhez fűződ ik. 1·1111L - épp úgy, mint az óangol cniht (kneht, knight) - 6rt
A ka tonáskodás évti zedei, évszázadai természetes mó do n ter- 11•, \ kísérőt jelent. Ez jellegében a soldurii-krc e mlékeztet,
melték ki magukból. Ta lán ugyanazt a szerep e l tölti be az e ti- il 1k nc k Aqui tániában való létezését Cézár említi, vagy a comi-
ka történetében, m int az angol alko tmány a politika tö rténe té- /1 1/1 kra, akik 'facitus szerint a germán törzsfők kíséretét alkot-
ben. Mégsem lehet összehasonlítan i a Mag na Chartával vagy a 1 11, Vagy, h ogy egy későbbi példát említsünk, a milites medii-
Habeas Corpu s Acttal. Igaz, a tize nhetedik század e lején élet- 1111·1. voltak hasonlók, akikről a középkori Európa tö rténeté-
be lép tek a Katona i Alaptörvények (Bu ké Hatto H), de ennek 111• 11 olvashatunk . Egy kínai-japán szó, a bu-ké vagy bu-shi
tize nhá rom rövid cikke lye főleg a házasodás, a várakka l ka p - 1l1.1rcoló lovagok), is közhaszn álatú volt. Kiváltságos osztály
csolatos rendszab á lyok , a szövetségk ötések , stb. ké rdéseivel 1 1 111 cz, amely olyan ke mény legénye k ből állt, ak ik a harcot
foglak ozott és dida k tikus előírásoka t a lig tarta lmazott. Így azu - • l1 ·1li ivatásukn ak tekinte tték. Az állan dó hábo rúskodások
tán n em tudunk rámutatni egyetle n meghatározoLL időpo nt ra 111 1·,szú időszakában ez az osztály természetes módon toborzó-
vagy h e lyszínre, hogy azt mo ndhassuk; .,Íme itt va n a fo rrás. " 1' 1111 a legférfiasab b, kalandra éh es nemesekből. és ahogyan
Ami időbeli eredetét ille ti , csak akko rtó l le h et össze kapcsolni • l11rc haladt a természetes kivá lasztódás folyamata, a félénke k,
a feudalizmµssa l, a mikortól tudatosulni kezd . De maga a feu - 1 1·. yc ngé k kihullotrak és csak azok maradta k meg a harcosok
da lizmus is ezernyi szálb ól összeálló szőttes, melyne k ta rkasá- .111.liban a szamuráj családok megalapítóiként a ki kre - Emer-

34 BUSHI D D BUSH/DO 35
son szavaival é lve - ráille tt. hogy .,durva né p ség. csupa izom, 1•„1 . t harc. akár támadó akár véd ekező, a kvékerek szerint bru-
brutális e rővel ". Amin t egyre nagyobb megbecsü lést és kivált- 1.d 1:-. C:s rossz, Lessing szavaival mi is elmo ndhatjuk: „Tudjuk
ságokat é lveztek és enne k megfelelőe n felelősség ük is meg- 111ily·c n hibákbó l eredn ek erényeink. ""' A fö ldhözragadt egy-
nőtt, hamarosan é rezni kezdték egy viselkedési minta szüksé- .1vrlí te remtések megszégyenítésére haszná lt visszatérő je l zők
gességét, kü lö nösen m ivel állandóan ha rcban áll tak egymássa l 1 gyáva" és az „alattomos" szavak. A gyermekkorban ezekkel
és különböző klánokhoz tartoztak. Amint az orvosokat is rábír- .1 1!Jgalmakkal kezd őd ik az é let és a lovagko rban úgyszinté n.
ja a szakmai udvariasság, hogy k orl átozzá k egymással való \111 int azonban az élet elűreha l a d és az embernek soko ldalú
versengésüket és amin t az ügyvédek is becsüle tbíróság elé ke- l" 1pc:solatai alakulnak ki, a korábbi hi t egy magasa bb tekinté ly-
rülnek, ha megsértik az ügyvédi etikette t, é ppúgy a harcosok- i• d vá r mege rős ítést és további e rkölcsi megalapozás t keres
nak is kell , hogy legyen egy legmagasabb fóruma, a mely ki- 1111maga igazo lására, megn yugta tására és fejlesztésére. Ha a ka-
mondja a végső szót a h elytelen vise lke d éssel kapcsolatos lcinai re ndszerek fe l sübbrend ű e rkölcsi alátámasztás nélkül.
ügyekbe n. ' 111magukha n működtek volna, milyen messze is került volna a
111v:1gság a lovagi eszmé nytől ! Eu róp ában a ke reszténységet a
Tisztességes játé ko t a harcban! Milyen te rmékeny e rkölcsi l1 1vagság igényeinek megfe lel<3en értelmezték, és annak szelle-
tá p talaj ez a gyermekkorra jellemző naív fe lfogás! Vagy nem ez 111i fo rrásául is szolgált. „A vallás, a há ború és a dicsőség a tö-
a gyökere vajon valamennyi katonai és polgári erényn ek? Meg- 1-L-le tes keresztény lovag három é ltető e le me" mo ndja
moso lyogj uk a kis angol To m B rown kisfiús vágyakozását 1 .1111artine állítása szerint. Japá nban a bushidónak viszont szá-
(mintha múr kinőttünk volna bel ő le ! ), amiko r elmondja , h ogy 111us forrása volt.
szeretné, ha neve úgy őrzőcl ne meg mint, aki soh a nem hata l-
maskodott a nála kisebbekkel és soha nem hagyta cserbe n idő­
sebb társait. És mégis ki ne tudná, hogy ez a vágyakozás o lyan
alapkő , amelyre hatalmas e rkölcsi felé pítményt lehet állítani?
Elmerészkeclh etek-e addig, hogy kijelentsem , h ogy az a vallás.
a mely legjob ban hirdeti a kedvességet és a békeszeretetet é p-
pen ezt a belső ösztö n zést szentesíti? Tom vágyakozása az alap,
a melyre Anglia nagysága é pül, és könnyen felismerhetjük ,
hogy a b ushido sem áll alacsonyabb erkö lcsi alapoko n. Ha ma-

36 BllSHIDO B llS H IDO 37

 ~1 Á S 0 D K F EJEZET

A BUSH/DO FORRÁSAI

\ buddhizmussal szeretném kezdeni, amely táplálja a sorsba

' l'lclt nyugodt bizalom é rzését, az e lkerülhetetlenbe va ló
, "1·ntles beletörődés t , a veszély vagy szerencsétlenség láttán
1 111lisícott szto ikus ö nuralmat, az élet semmibevétel é nek ké-
1w...ségér és a halállal való barátságos viszonyt. A kardművé­

„11·t egyik legkiváló bb mestere, amiko r látta. hogy tanítványa

111.1 r minden le hetséges ismere te t elsajátított, ezt mo ndta neki:
F1.1.:n a pon ton túl útnrnta tásaim másod lagosa k a zen tanítása-
'' .il szemben". A „ zen " a dhyána 1• s zó japán megfelelője, „em-
1wri e rőfesz ítés, amely arra irányul, hogy a gondolkodás medi-
1. witis eszkö:cei vel t(tljussun k a szó beli kifejezés határain"'"
\lúdsze re az elmélked ő szemlélődés, célja pedig, ame nnyire
111vg tudom é rte ni, hogy megbizo nyosodjunk egy minde n jc-
11·11:-.égn ek, magának az abszolutumnak is a mélyén megralál-
l1.1tú e lvről , és ily módon harmóniába ke rüljünk ezzel a7.
.1h:-.zolutummal. Ezzel a meghatá rozással a ta nítás több, mint

IUSH/DO 39
38 8 USHIDO
egyetle n szekta d ogmája, és aki fel tudja fogn i az abszolutu-
mo t, fölé be emelkedik a világi do lgoknak és egy .. új Égre és
egy új Földre eszmél"' .
Amit a h udclh izmus nem ad meg, a sintoizmus'" bőségesen kí-
nálja. Semmilyen mús hit nem tanít ekkora hCíséget az uralkodó
' ' 'H"k (:s a rómaiak összehasonlítása kapcsán azt állítja, hogy míg
11 (•lobbiek imádkozás közben az égre emelték tekintetüket, mert
1111.1ds:íguk fo hászkodás jellegű volt, addig az utóbbiak elkend6z-
'' k i'l'jliket, mert ők inkább befelé fordu lva e lmélkedtek. A róma i
1 .tll.1sfclfogáshoz hasonlóan a mi elmélkedésünk sem annyi ra a
1111Jr:fü, mint inká bb az egyén nemzet-tudatát h elyezi e lőtérbe.

iránt. nem szorgalmazza az císök emlékének ilyen mértékű tiszte- \ .tll.ísunk természetimádó jellege lelkünk legmélyéig megszeret-
letét, nem int ilyen fokú gyermeki jámborságra. A sintoizmus té- 1c ·11 t · velünk o rszágunkat, míg az ősök nemzedékrc31 nemzedékre
telei belenevelté k a passzivitást az egyébként arroganciára hajla- '•t.dló kultusza a császári családot az egész nemzet ősforrásaként

mos szamurájok lelkébe. Ebben a teolé>giáhan nem kap h elyet az 11v .1eli . Számunkra hazánk több , mint fö ld és te rmőtalaj, amely-
„erecle ndéS b űn „ dogmája. Épp ellenkezőleg, hisz az emberi lel- 11111 aranyat bányászunk vagy amelyen gabonát termelü nk. Föl-
ket belső természetéből fakadó jóságföan, iste ni tisztaságában és d 11 nk 6seink iste neinek, sze ll emeinek megszentelt lakó helye :
olyan szentélyként tiszteli, amely az isteni bölcsesség megnyilat- .1 .1munkra a császár több, mint a jor<,állam törvé nyességének
kozásának forrása. Szembeötl ő, hogy a sinto kegyhelyeken men- lq ,:rtibb őre vagy akár a kultúrállam patrónusa . ő az Ég földi
nyire ke rülik az imádat tárgyainak és eszköze inek jelenlétét. 111l'gtes tesítője, szemé lyében együtt jelenik meg az Ég hatalma és
A szentély bere ndezésének lényegi részeké nt csak egy egyszerű l-1Jnyörületessége. Ha igaz az, amit Boutmy 21mond az angol ural-
tü kör van felfüggesztve. Könnyű megmagyaráz ni ennek a tá rgy- 1,m lóról, hogy .,nem csupán a hatalom tekintélyé nek ad arcula-
nak a je le nlé tét: az emberi szívet jelképezi, amely, amikor tökéle- l c11. hanem a ne mzeti egység létre hozója és jelképe is", akkor úgy
tesen tiszta és jóindulatúan higgadt, magának az iste nségnek a 1 d e m, hogy mindez kétszeresen, háromszorosan is igaz a japán
képmását tükrözi \'issza. Ezért amiko r a szenté llyel szemben áll- ma lkodóra .
va imádkozol, saját képmásodat látod v isszaverődni a tükör fé-
nyes felületén. és az imádkozás aktusa összhangban van a régi A sin to izmus tanai é rintik nemzetünk érzelmi é letének két
del pho i jósda ö sztön zésével: .,Ismerd meg önmagad!" . Az ö nis- lll':tlkod ó vonását, a hazafiasságot és a hűsége t. Arth u r May
meret azonban sem a görög. sem a japán ta nítás szerint nem fog- l\ napp igen ta lálóan mondja: „A zsid ó irodalomban gyakran
lalja magában az ember testi felé pítésére, anató miájára vagy pszi- 11l'héz e ldönteni, hogy az író I ste nről vagy a közösségről , a
cho-fizikumára vonatkozó is'd1ei·eteket. Morális természetű tudás- 111ennyről vagy Jeruzsálemr ől , a Messiásró l vagy m agá ról a
ról volt szó, e rkölcsi ö nvizsgálatra vonatkozott. Mommsen20 a gö- nl' m zetről beszél. 22 „ A hazaszeretetünkke l kapcsolatos iroda-

40 BU SH/00 B U SH/ DO 41
lomban a szóhasználat has onlóan zava ró e le me i fedezhetők nézniük. Konfuciusz mellett Me nciusz24 gyakorolt még ó riási
fel. A zavar kife jezést használlam, mert a nyelvi kétértel műsé­ Itatást a b us hidó ra. Erőteljes és sok esetben te ljesen de mokra-
get anna k te kinti a logikusan gondo lkodó e lme, jó llehet ez a tikus e lméletei nagy beleérző képességről ta núskodnak. Mu n-
gondo lati re ndszer, mely ne mze ttudatunk és fa ji h ovatartozá- l<áit gyakran veszélyesnek és a fennálló társadalmi rendre néz-
sunk gerincét képezi, soha nem akarta magát módszeresen fel- ve fe lfo rgatónak ta rtották, ezért hosszú időn át cen zú rázták.
é pített fil ozófiának vagy racionális teológiá nak fe ltü ntetni. Ez Mindazonálta l e nne k a mesteri elmé nek a szavai mélyen bevé-
a vallás - vagy talá n po ntosabb le nne a vallás által kifejezett sődtek a sza murájok szívé be.
nemzeti é rzésről beszélni? - a b ushidót mélye n átitatta az u ral-
kodó irú nti hűségge l és az ország szerete tével. A sinto izmus in- Konfuciusz és Me nciusz írásai alap-szöveggyűj teménykén t
ká bb ösztön zőké n t, min tsem me rev el őírásként fejtette ki hatá- szolgáltak a fiatalo k számára és az idősebbek közötti eszme-
sát, ugya nis, a középkori keresztény e gyháztó l elté rően alig ír- cserék során is a legnagyo bb te kinté lyne k ö rvend tek. E ké t
ta elő hívei számára, hogy mibe n higgyene k, ugyana kko r ellát- bölcs go ndolkodó kl assziku s munkáinak isme rete ö nmagában
ta őke t egyérte lmú és egyszeru tennivalókkal. .tzon ban még ne m válto tt ki nagy elisme rést. Egy közis me rt
mo ndás kifigurázza azokat, akiknek csak in tellektuális isme re-
A szabatosa n megfoga lmazott erkölcsi elvek te rén Konfuci- teik vannak Ko nfuc iuszról. Olyannak mutatja őket, akik állan-
uszu tanításai szolgáltak bőséges fo rrásul a bushido számá ra. dóa n az Analects.?•-et bújják, de a lé n yegét nem é rtik. Egy tip i-
Az e rkölcsi viszonylatre ndszer gondosan kimun kált öt terül ete, kus szamuráj az irodalo m szaké rtőit mindig k issé kö nyvmoly-
az úr és szolga (felettes és alattvaló), a pa és fiú, férj és feleség, na k tekinte tte. Egy másik mo ndás a tanulást egy kell emetlen
időse bb és fiatalab b testvé r va lamint barát és barát közötti ka p- -;zagú zöldségfé lé hez hasonlítja, amelyet hosszasan ke ll főz ni ,
csolatok kérd ésének kifejtése n e m volt egyéb , mint minda n- mi előtt fogyaszthatóvá válik. Az az embe r, aki kevéssé o lva-
n ak a m egerős ítése, ame lyet fa ji ösztö nünk m ár azelőtt fe lis- o.;ott, kissé tudálé kosna k tű n ik , aki túlságosan o lvasott. még in-
me rt, mi előtt ezek az írások Kínából e ljutotta k hozzánk. Kon- ká bb annak tű nh et; egya ránt ke ll emetle n mindkettő. Ezzel azt
fu ciusz higgadt, jó indul atú és világiasa n bö lcs politikai-erkö l- .tka rták kife jezni, hogy az isme ret akko r válik igazi tudássá, h a
csi elvei kü lö nösen jó l illette k az ura lkodó osztályt képv ise l ő beépül az embe r gondo lkodásmódjába és tükröződ ik jelle mé-
szamu rájo k le lkiv ilágá hoz. Az írások arisztokra tikus és ko n zer- ben . A megszállott é rtelmiségit egysze rű gé pnek tekinte tté k .
va tív h a ng ne m e összha ngban volt azok ka l az elváráso kka l, \ z intellektust alá re ndeltnek tekintették az e rkö lcsi érzékkel
am elyekke l ezekne k a ha rcos államfé rfiaknak szembe ke llett -.zemben. Az embert és a világmindenséget egyaránt szelle mi

42 BUSH/DO BUS H/ DD 43
és e rkölcs i l é n yegűn ek rurLo llák. A bush ido nem tudta vo lna
e lfogadni IIuxley véleményét, aki szerint a kozmikus folya ma-
tokban ni ncs szerepe az e rkölcsnek.
A bus hiclo h elyes megvilágításba helyezte a tárgyi tudás sze-
repét. Nem hajszolta végcélké nt. csak a bölcsesség elérést!t se-
gítő eszköznek tekintette. Ezé rt azokat, akik leragadtak ennél
a célnál, ne m ta rto tta többre egy h asznos masiná nál, amel y kí-
vánság ra verseket vagy o kos mo ndásokat ad ki magából. Szá-
mukra a tud ás azonos vo lt annak mindennapi , gyako rlati h:.isz-
náva l. Ezt a szókratészi c h-e t legvilágosa bba n a kínai filozófus.
Wan Ya ng Ming fejte tte ki. aki n e m gycízte ha ngsú lyozni :
"Tudni és cselekedni egy és ugyanaz . "
Elnézést ké re k az O l\'asó tó l. de e nnél a rémáná l teszek egy
kis k ité rőt , me n a bushi legnemesebb Lípu sát ké pv ise l ő harco-
sok közül sokakra mély benyomást gya koroltak ennek a bölcs-
nek a ta nításai. Írásaiban a nyuga ti olvasó könnye n felfedezhet
az ( tjsZÖ\'Ctséggel való párhuza mokat. Ha a két ta nítás sajátos
fogalo mre ndszerbe li kü l ö n bségeiről e lte kintünk és szemügyre
vessz ük az alábbi szakaszt: „Ilanem ke resséte k el őször az Is-
te nne k o rszágát. és anna k igazságát és mind azok megadatna k
né ktek";'. azt találjuk, hogy o lya n gondola tot közvetít, ame ly
Wan Yang Ming írásaiban szinte m inde n o lda lo n megtalá lható.
Az ő egyik japán ta nít\·án ya'- mo ndta: „A menny és föld és va-
lamennyi é lőlén y ura, aki az ember szívében la kozik. magává
az embe r szelle mi lényegévé (kokoro) d lik . Ily módon e lmé nk
B U SH / DO
• le 1, l'S alapvetően meg van világosodva.·· Másutt így ír: „Leg-
i ,, 1-,o lényegünk szellemi fénye tisztán ragyog, és aka ratu nk
111111" rá ha tással. Spontán módon megmutatja ne kün k, hogy
1111 .1 jú és mi a rossz. ezért lelkiismeretnek neve7.Zük el, de va-
l11ph:in ez a fé nysugá r a mennyek urától ered.·· Mennyire úgy
11 111gz~1n ak ezek a sza\'ak. mi ntha Isaac Pe nnington vagy \'a la-
•1w h más misztikus filozófus írta \'Olna! Hajlamos \'agyok azt
•1111dolni , hogy a ja pá n elme, ami nt a sinto vallás egyszerű ta-
11,1!1 1.1 11 is kifejeződik, különösen fogékony vok Yang Ming ta-
11 11.1 -;:li ra. Azt a té telét, miszerint tudatunk legmé lyé n tévedhe-
11 1k·nck vagyunk, szé lsőséges tra nszcende nta lizmusig 2" vitte,
111 •111csa k azt áll ítocra, hogy képesek vagyunk megérten i a jó és
„ ,„„z közötti kü lönbséget, hanem azt is, hogy a fizikai tények
•" l1zika i je le nségek lényegét is fel tudj uk fog ni . Idea lizmusá-
lo.111 el me n t addig. ha nem még tová b b, m inl Berkeley és
111 Inc. tagadva, hogy az emberi tudato n kívü l bá rmi egyéb is
11 11 ·1ik. Ha rendszerének meg is voltak mindazok a h ibái. ame-
h 1·kkel a szoli pszizmusC:' vádolják, rendelkezett az e rős hitből
t 1pl.t lkozó hatéko nysággal és an na k az egyén jellcmfejl ődésé-
11· gyakorolt erkölcsi horderejével, és e n nek tagadha tatlanu l
l 1. 1 t.1~a volt a lelki nyugalom m inden kö rülm é nyek között i
1111·g<'í rzésén e k ké pességére .
11.írmilyen íorrásból táplálkozott, a bush ido csupán kevés és
• 1:\ .-.zcrú abpe lvet \'ett át és é pített magába , ezek mégis elc-
1:1·11d<>nek bizonyu lta k ahhoz, hogy támaszul szolgálja nak a
l •11111nságos é le tvitelhez, még a legbizonytala nabb napo kban,
BUSH / DO •15
nemzetünk történ el mé nek legnyugtalanabb időszakaiban is. 'l'lt kifejezéssel é lve : „amikor Ázsiában beszélünk az emberi-
Egyszerű lelkű harcos elődein k bőséges szellemi táplálé kot ta- '>vgr61, akko r a síkvidékre gondolunk, J apán és Eu rópa eseté -
láltak egy csokornyi közhclyben és töredékes ta nításban, ame- ! >~ n viszont a hegyvidékre. "
lyeket az ókori gondolkodás fő- és mellé kösvényein gyűjtöget­
tek és amelyeket koruk igényeitől ö sztö kélve felhaszná ltak Lássunk hát neki, hogy megisme rjük azokat a sziklakemény
egy új és különleges embertípus kimunkáláshoz. Egy éles el- 1·111bereket, akikről de la Mazeliere ír. Kezdjük a jellemerővel !
méjű francia gondolkodó, de la Mazelie re, így összegzi a tizen-
hatodik századról szerzett be nyomásait: „A tizenhatodik szá-
zad köze pe felé Japánba n te ljes a zűrzav a r a kormányzásban,
a társ adalomban és az egyházban. De a polgárháborúk, a bar-
bárság korához visszatérő szokások, az önbíráskodás kénysze-
rűsége, együttesen kialakított egy olyan embertípust, amely a
tizenhatodik századi Itália férfi típusához hasonlított, akibe n
Ta ine~" nagyra é rték eli a dinamikus kezdeményezőkészséget,
amely gyors döntésekre képes, belevág reménytelennek látszó
vállalkozásokba, és m indehhez hatalmas cselekvő- és ttírőké­
pességgel re ndelkezik. Japánban, éppúgy, mint Itáliában, a
középkor durva szokásai az embert o lyan nagyhatékonyságú
állattá alakították, amely tökéletesen ha rcias és tö kéletesen e l-
lenálló volt. Ez az, amié rt a tize nhatodik században mutatkozik
meg legnagyobb m értékben a japán nép alapvető je llegzetes-
sége, valamint szellemiségének (esprit), és temperamentumá-
nak sokfélesége. Míg lndiában - sőt még Kínában is - úgy tű­
n ik , hogy az emberek főként energiájuk és intelligen ciáju k
mé rté ke sze rint külö nbözne k egymástól, ad dig J apánban je lle-
mük e redetiségé be n is eltérőek. Az e red e tiség pedig a maga-
san fejle tt nemzetek és kultúrák jele. Egy Nie tzsche által ked-

46 B U SH/DO
BUSH/DO 47
 ll ARMA D K F E E Z E T

EGYENES }ELLEM,
IGAZSÁGOSSÁG

1
1
hhen a fejeze Lbcn a szamuráj kódex legnagyobb jelentőségű
l'kével fogla lkozunk. A szamu ráj számára nincs visszat:iszí-
111hh annál, mint a tisztességtelen üzelmek és csalárd cselszö-
' esek. Az egyenes jellem fogalma talán helytele n, mert ta lá n
1111 szúk kategória . Egy jól ismert harcos az eltökéltségre való
k(·pességként határozta meg: .. Az egyenes jellem az az erő .

.1mclynck segítségével habozás nélkü l meg tudu nk va lósítani

L'!.ff helyes magatartúst. Meg tudunk halni, amikor az helyénva-
lú. és le tudunk sCtjtan i, amikor le ke ll sú jtanun k. " Egy másik
harcos a következő módon fogalmaz: „Az egyenes jellem
o lya n, mint a csomvázu nk. Szilárdságot és ta rtást biztosít. Mint
ahogyan csontjaink nélkü l fejünk nem n yugodhatna gerincosz-
lopunkon. kezeinket nem tudnánk mozgatni, nem tudnánk
megállni lábainkon , egyenes jellem nél kü l a tehetség ,·agy a ta-
nultság nem elég ahhoz, hogy egy emberi lényből szamuráj
váljék. Ha viszont rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. maga az

48 11/SHIDO BUSH/DO "19

eredmé nyesség teljesen másodlagos. „ Menciusz a jóindula to t }\\ ngott és a legnagyobb megb ecsülés övezte. Az egyenes jel-
az ember vezéreszm éjének, az egyen es jelleme t vagy igazsá- 11· 111 ike rtestvére egy másik harcos e ré nynek, a bátorságn a k.
gosságot pedig követend ő ú tjá nak n evezi. Így faka d ki: „Mi- \ l1l'i(ítt azon b an a bátorságról beszélnén k, időzzünk el kissé
lyen sajn álatos az, ha valaki sem m ibe veszi és .(lem követi az q :r foga lomnál, melyet az egyenes jellemből leh et származtat-
u tat, elveszíti vezéreszméjét és n e m t u dja, hogy:rn találja meg 11 1 l'S amelynek é rtelmezése foko za tosan egyre jo bban e ltávo-
újra! H a az emberne k a baro mfija vagy kutyája vész el, tudja, lndc>tt e redeti jelentésétől , ame lyből má ra a közn api felfogás
h o l k eresse m eg, d e ha ve zéreszméjé t veszíti el, n em tudja mit 1 ·g0szen ki fo rgau a. A gi-ri-rőI van szó, ami szó szerint he lyes
tegyen". Emlé keztet ez e gy p éldab eszédre, a melyet más égöv 11 1 ~·gfontolást jele nt, de a mi idővel valamifé le h omályos köte-
ala tt mo ndott h áromszáz évvel később egy nagyobb Tanító, aki 1\ ·sségtuda ttá m ódosult, amelynek teljesítését a közvélemény
önmagát az igazság útján a k nevezte é s aki ne k segítségével az 1·lv;'trja azok tól, akik vala milyen módon elkö telezték magukat.
e lveszett megtaláltatott. De térjünk vissza a tárgyhoz! Men ciusz l·: recletileg egyszerűe n és tisztán kötelességet jele n tett. Így be-
szerint az igazságosság egyenes és k eske ny ösrényét kell kö - „zl:lhetünk giri- ről , amellyel szüleinkne k, feletteseinknek, alá-
vetnün k a hhoz, hogy visszanyerjü k az elveszett paradicsomot. 1\'lldeltjeink nek, a k ö röttünk lévő k isebb és nagyobb közös-
..,~„gnek tartozunk. Ezekben az esetekben a giri kö telesség, h i-
Még a fe udalizm us utolsó napja iban is, amilWr a hosszan :->i'.t:n mi más lenne a kötelesség , m int a mit a h elyes megfonto-
ta rtó béke könnyebbsége t h ozott a h a rcos oszt:W életébe és ez l ~1s megkövete l tőlünk? Nem a h elyes megfontolásn ak kellene
a legkü lönfélé bb szelíd művészetek e lterjedésével és kiteljese- \'t:Zérelnie te tte inke t?
désével járt együtt, a gishi-t, (e gyenes jellemű férfit), mint di-
csé rő j elzőt, bármi egyé b mesterségb eli tudást értékelő elisme- A giri e redetileg ne m egyebet jelentett, mint kö te lességet és
résn él tö b bre tarto tták. A „Negyvenhé t Hűségest" - akik okta- ki me re m jde nte ni , h ogy etimo lógiája abból a tényből e red ,
tásunk nak hála, a nnyira né pszerűek - a köznyelvben a Negy- hogy, mo ndj uk a szü leinkkel szembe ni viselked ésünkbe n, b ár
ve nhé t Gishi nek n evezik31 . a szeretetne k kellen e az egyetle n motiváló tényezőne k lennie,
szükséges, h ogy legyen valami m ás is , ami a szeretet hiányá-
Olyan i dőkben a mi kor n agy volt a z esélye, ]!ogy a fortélyos ban rá nk ké nyszeríti a gyermeki jámborságot. Ezt a külső te-
cselvetés hivatalosan elfogad o tt katonai taktik~vá válik és a kintélyt testesíti meg a giri. Nagyon helyesen alakítottá k ki a
szemenszedett h azugság lesz a ruse de guerre i:. az őszi nteség giri-t mint kényszerítő elvet, me rt ha a szeretet ne m segíti az
és becsül etesség fé rfias erénye a legtisztább drága kőként ra- erényes te tteket, az észn e k és a józan meggondolásnak kell se-

50 BUSH/DO B U SHIDO 51
gítségü l s ietnie, hogy az embert meggyőzze a h e lyes cselekvés 1 mások rossza llásálól va ló gyáva fé lelem mé a lacson yodotr.
szükségességéről. L'gyanez érvényes a tühhi erkölcs i köteles- \11 mondhatom el a giri-ről. amit Scott írt a hazafiasságról:
ségre is. Abban a p ill a na tban , mihe lyt a kü Le lesség terhessé '\(·ha a legtisztességesebb d o log, d e gyak ra n más. igencsak
lesz, belép a h e lyes meggondolás, hogy megakadá lyozza, •,;(·gyellni,·aló érzések e lke nd őzésére szolgá l. " Ha túlhajtják a
hogy kivonjuk magunkat alóla. Az igy fe lfogott p,ft·i olyan. mint livlyes mértéken vagy lényegétől eltérően a lka lmazzák, a giri
a szigorú tanító , aki n:ldpálcával a kezében üsztökél i a lustá- 1v:onyú tévedéssé válhat. Védőszárnya i ala tt megbújh at min-
kat, hogy e lvégezzék feladatukat. Az etikában másodlagos erő: 1 knfék :-.zücs:i,·aró okoskodás és képmutatás. Könnyen a gyá-
m in t motivá ló tényező összehasonlíthatatl:inul a lacson yabh 1 .1~:íg mclegágyúvá válhatott volna, ha a hushido nem fe jlesz-
rend ű a kereszté nyi szerete tnél. ami maga a tö rvény ke lle ne, 11·1Lc volna ki a bá torság irán ti éber és h e lyes é rzéke t, a me-
h ogy legyen. Mesterséges tá rsada lmi k ö rü lml:n ye k term éké n ek 1\ ·szsl:g (':.; kitartús szelle mé r.
tarLom - o lyan társada lo ménak, aho l az osztálykülönbségek a
szülc Lés véle tle njé n és meg nem szolg{t!L é rdemeken a lapu ltak.
O lyan közegben született, amelyben a család képezte a Lá rsa-
dalom a lapegységét, amelyben a rangidősség többnek számí-
Lolt, mint a nagyobb te h etség, aho l a természetes érzelmek
gyakra n a l árendelődtek az ö nkényes. emberek alkotta szoká-
soknak. L'gyancz a mesterségesség okozra, hogy a r.:irt idővel
a társadalmi elvá rások homályosan körvonalazódott kénysze-
révé torzu lt, a me lyet olyankor vettek elő. va lahá nyszor ilye n
vagy o lyan ké nysze rítést ke lle tt megmagyarúzni. Pé ldául, h a a
szükség Cigy h ozza, mié rt ke ll e gy anyának vala me nn yi gye r-
m c kt: t felá ldoznia az e l sősz ülött gye rme k megmentése faclcké-
be n, vagy, mié rt kell egy lánynak áruha bocsátania szüzessé-
gét, hogy pén zt szerezzen apja kicsapongó éleLmódjá nak fede-
zésé re , és más ehhez hasonlók. Úgy látom, hogy a giri kezdet-
ben a he lyes megfontolást jelentette. de kés6hh gyak ra n enge-
dett a dogmatikus á lo koskodásnak. ~1ég az is előfordult, h ogy

52 BUSHIDO B USHIDO '53

 ~ E G Y E D K F EJ EZET

A BÁTORSÁG, A MERÉSZSÉG ÉS
A KITARTÁS SZELLEME

\ li:itorság alig volt méltó rá, hogy az erények közé szá mítsák,
1 1\ l' \'C, a mikor az igazságosság é rdekében gyakorolták.
11.nnfuciusz az Ana/ects-ben a bátorságot gyakran előforduló
' lll·nté tével magyarázza. "Ha felfogjuk, hogy mi a hel yes -
111nndja - és nem azt tesszük, az a bátorság hiá nyát mutatja ."
11.t ezt az epigrammát átalakítjuk pozitív állítássá. így ha ngzik:
11.11orság az, ha megtesszük, ami helyes. " Ila mindenféle koc-
l„ 1zatot vá llalunk, ha veszélyeztetjük ö n magunkat, h a a ha lá l
111rldba rohanunk - ezeket túl gyakran azonosítják a bátors{tg-
11.il. A ka tona i mesterségbe n az ilyen meggondolatla n visc..:lke-
il1'.'>l - ahogyan Shak esp eare nevezi, „elkorcsult b{ttorságot" -
l1.1r lidytc le n, de méltányolják. Nem ez a h elyzet ::i Lov::igi Tö r-
' •·n;•c kben. Aki mé lta tlan ügyért halt meg, arra azt mondták,
l111~y úgy pusztu lt e l mint egy kutya. ~Berohanni a harc súrú-
)t'bt: és megöletni magunkat - mondja Mito hercege - e lég
l 11nnyú, erre a fe ladatra megfelel a legegyszerűbb bugris is, de

54 BUSH/DO BUSH/DO 55
- folytatja - az igazi bátorsághoz az kell. hogy élve ma ra djunk . 1.qr~1 nézve szégyen, ha éhséget érez, amikor üres a gyomra!
amikor az a he lyénvaló és csak akkor ha ljunk meg, ha az a h e- \ mesék bővelkednek a hős i ességről és bátorságról szóló tö rté-
lyé nvaló , hogy meghaljunk ,., pedig a herceg nem i.s ha llotta 1ll' td:ben, d e korá n tsem csa k az ilyen tö rténetek je lentik az
Platon nevét, ak i a báto rságot úgy ha tá rozta m eg, hogy ,.az a 1 ·gretle n módszert, amivel a merészség és féle lem nélküliség szel-
tudásunk, amely megmutatja, hogy mik azok a dolgok, ame- li ·mét be lehet ültetni a le lke kbe. A szülők néha szinte a kegyet-
l yektől az embernek fé lnie kell és m elyek azok, amelyektől l1 ·11s(;ggel ha táros kemé nységgel állíto tták gyermekeike t olyan
nem kell félni e ." Az a megkülönböztetés, a me llyel a Ny ugat il' l:td atok el é, ame llyel a legnagyobb bátorságot akarták kihozni
külö nbséget tesz az e rkö lcsi és fizikai bá to rság között, n álunk lil'l<°ilük. „A me dvék legurítják bocsaikat a s zurdokba" - mond-
már régóta ism e rt . ~1elyik szamurá j ifjú ne hallott volna a „ne- 1.1k. A szamuráj fiúkat e nged ték leereszkedni viszontagságosan
mes bátorságró l" és a ,.gonosztevők báto rs ágáról"? 1.1rh ató me redek völgyekbe és sziszifuszi" j ell egű fe ladatoka t ad-
1.1k nekik. égy tarto tták, hogy ha idcínként megvonják tc3lük az
Bátorság, állhata tosság. me részség, fé lelem nélküliség. lelki- l'!t'lmet vagy kiteszik őket a hideg hatásána k, ezzel igen hatékony
er6, olyan lel ki minőségek ezek, amelyek az ifjú e lméket vo nzzák 111údját vá lasztották a tűrőképesség kialakításá na k. Zsenge korú
leginkább és amelyeket gyakorlás és mások példái nyo mán lehet ;:)'t: rmekeket azzal bíztak me g, hogy vaclidegenckn ek vigyenek
megtanulni. Ezek voltak valójában a legn épszerűb b erények, eze- ' .da milyen ü zenetet. ='<apkelte előtt fe lébresztették őket , és még
kért vetélke d te k már kora gyermek kortó l kezd ve a fiata lok . wggelizés előtt mezítláb kellett elmenniük a té li hidegben tanító-
A gyermekek még szinte e l sem szakadtak az anyai emlőtö'l. ami- 111 khoz az olvasás órára . Gyak ran - havonta egyszer vagy kétszer
kor már katonai hőstettekről szóló törté ne te k hosszú sor át hall- mintegy a tudá:-; istenének tiszte le tére , kis csoportokba szerve-
gathatták végig. Sír a kis ba ba. mert fáj valamije' Az a nya így fed- / (idtek és az éjszakát ébren töltve, felváltva hangosan olvastak.
d i: „Micsoda gyá vaság c.:gy semmiség miatt sírni! Mi t csinálsz \ fiatalok kedvelt időtöltése volt, hogy elzarándokoljanak m in-
m ajd , amiko r a karodat vágjá k le a csatába n? Vagy amiko r felszó- 1 il·nféle hátborzo ngató helyre - vesztőhelyekre, tem etőkbe , kí-
lítanak , hogy kövess el hara-kiri-t?'' Mindnyájan ism erjük a ki- ~(·· rtet járta h ázakba. Azokban az időkben. amikor a lefejezések
é he ztete tt herceg-kisfiú. Sendai emelkedett hősiességét, am ikor a ny ilvánosak volta k, nem csa k. hogy oda vitték a kisfiúkat az ese-
d rámában ezt mondja kis apró djának: „Látod azokat a verébfió- 111l!nyre, hogy szemtanú i legyenek az iszonyatos látványnak, ha-
kákat a fészekben, milyen nagyra tátják sárga csőröcskéj i.iket? És l ll' ll1 az éjszaka sötétjében, egyedül is oda kellett me nniük és ott-
most nézel! Ott jö n az anyjuk és kuka ccal e teti őket. Milyen mo- 1\'1 ük b izonyítékaként valamilyen jelet kellett hagyniuk a testnél-
hó n és boldoga n esznek ezek a kis te re mtmények! De egy szamu- küli fejen.

56 BUSHIDO BUSH/DO 57
 A mo de rn pedagógust talá n irtóza ttal és kétséggel tö lti el az 0 T Ö D K F EJEZET
idegek edzésén ek ez a s pártaian ke mé ny re ndszere. Talá n azt
gondolja, hogy ez brutálissá tesz, csírájában foj tja el a szív
gyengéd érzelme it. Nézzük meg a következ6 fejezetben , hogy
mi volt még a bushido felfogása a bátorságróP1

JÓINDULAT, EGYÜTTÉRZÉS

'-1c.: re tet , nemesszívűség, a másokhoz való ragaszkodás, ro-

k11 nszenv és sajnálat - ezeket mindig is a l egnagyszerűbb eré-
11rc..:k között tartották számon és az emberi lélek legmagasab-
lirmdű jellemzőinek tekintették. Kettős értelemben is fejedel-
mi erényeknek tartották: fejedelmi helyet foglaltak e l a nemes
ldckrc jellemző sokféle sajátosság közölt és fejedelmiek vol-
1.1k abban az értelembe n is, hogy külö nösen illc u ek az uralko-
c.lúi hivatáshoz. Nem volt szükségünk Shakespeare-re, hogy át-
l"rezzük - bár éppúgy. mi nt a világ többi részén é l őkn ek , szük-
ségünk volt rá , hogy ő kifejezze -, hogy a koronánál szeb b
c.". kessége az uralko dónak a kö nyörületesség, magasabb re ndű

vz, mint királyi hata lma. Milyen gyakran ismétli Konfuciusz és

:vlenciusz, hogy az emberek feletti uralkodás legmagasabb kö-
n :te lménye a jóind ulat! Konfuciusz ezt mondja: „Ha az uralko-
dó e rényes, tódulni fognak hozzá az e mbe rek, az emberekkel
földek kerülnek hozzá , a föld gazdagságot terem számára, a jó-

58 IUSHIDO BUSHIOO 59
lét hozzásegíti a helyes ha szonélvezctből fakadó el őn yökhöz .
A d o log gyökere az erény, a jólét ebhől sarjad ki.·· Másun ezt
mondja : .. Soha nem volt o lyan eset. hogy ha az ura lkodó szíve
m é lyé b(}[ jóindulatú volt, az emhe re k ne szere tté k vol na a z
igazságosságot.·· Mcnciusz szavai szorosan kapcsolódnak e h-
hez: „Feljegyeztek esete ket, amikor egyetlen államban jóindu-
lat nélküli egyének szerr tettek a legmagasabb hatalomra, dc
soha nem h allottam o lyat. hogy egy egész biro dalom juto tt vol-
na valaki kezé re. akiben ne m volt meg e7. az crény. „ ~1ásutt:
„lehetetle n , hogy bárki is uralkodjék emberck felett, ha nem
sikerült megnyernit: awk szívét. " Mindkét gond olkod<> így ha-
tározta meg ezt az uralkodó számára ekngedhetetlcn követel-
ményt: ..Az ember a jóindulattól dlik emhcrré .„
A fe udális re ndszer alatt, amely könnycn elfa julhat militariz-
11'\ussá, a jóindulatnak köszönhetjük. hogy megszabad ultunk a
legrosszabb fajta kényura lom alól. Ha az ala ttvalók kényrc
kt!gyre alá,·etik magukat az uralkodónak. ez utóbbi elkerülhe-
t<::tlcnül önfejű\•é válik, aminek természetes kö,·etkezménye az
a fajra abszolutizmus, melyet gyakran neveznek „keleti d espo-
ti zmusnak „, mintha n n yugati törté nelemben n em letcc k volna
ké nyurak!
T;h 'ol ál ljon tő lem, hogy ,-édelmére ke ljek bármifé le ö n-
kényuralomnak, de hibát követünk el, ha a feudalizmust ezzel
azonosítjuk. Amikor Nagy Frigyes ezt írta: „A királyok az állam
e l ső szolgái„, a jogászok he lyesen gondolták, hogy a szabad -
60 BUSHIOO
„.1g fejlődésl:nek új korszaka köszöncött he. Furcsa időbeli
q~yhe::esés révén, Japán északnyugati részének ós,·adonjáhan a
'~ >n e7.a~va i Yozan pontosan ugyane7.t a kijelencést tette. meg-
111u tatva ezzel, hogy a fe udalizmus egyáltalán nem zsa rno kság
1 ·-. eln yomás. Egy fe udális he rceg, a nélkül, hogy hűbéresei ré-
v l'.·ről külö nösebb viszonosságot várt volna el, magasrendű fe-
ld(b~éget €!ízen 6sei és az Ég iránt. Az Ég által rábízott al::mva-
loinak a tyja \'olc. Az ókori kín ai K üllészet Küny l'e szerinr.
\m íg a Yin ház el ncm veszíti a né p szívét, kedves ma rad az
l·:g l'lőtt.„ Konfuc iu sz a Nagv Tan ítás- ban e7.t írja: „Amiko r az
ura lkodó azt szereti , amit a né p szeret és azt gyűl öl i. amit a
11\'P gyűl öl , akkor vá lik azzá, amit a nép atyjának neveznek."
lf\ módo n a közvélemény és az uralkodói akarat vagy a de-
111t>krácia és az abszolutizmus összekapcsolódik. Így a bushido
.1 rogalomhoz kissé .szokatlan módon kapcsolódva , elfogadta
n támogatta a szül6 i gondosk o dást k ifejtő ko rmányzatot.
V L'mbeá ll ítva a szü l ői gondoskod ást a tá\'(>lságtartóbb nagybá-
' -. b gondoskodássa l (Azaz Cncle Sam-mel! " ). Az elnyo mó és a
"1íil<3i gondoskodást gyakorló kormányza t közötti különbség a
1, 11\ c t kezőkbe n fogla lható össze: a z egyikbe n a né p vonakod-
1 .1 engede lmeskedik, míg a másikba n ezt „n7.a l a büszke al;l-
1 vtettséggel, azzal a nemes e nged elmességgd. a szívnek az7.:.t l
.11 odaad:ísával reszi, ami még magába n a h űbl:ri kötelékben is
l'k,·cncn megta rtotta a le lkesült szabadság érzését. „.~ 'em tel-
11·-.en hamis az a régi mondás, ami Anglia királyát „az ördögök
l-. 1r;ílyának„ nevezi, mert alattvalói gyakran felkeltek és clmoz-
d 11 o tták hatalmukból he rcegeiket. A francia u ralkodót ugya nez
BUSH/DO 61
a mo ndás a7. a latt valókat s újtó végte len ad ó k és más te rh ek mi- kfüclcsségek, milyen óriási az a felelősség, amellyel a Terem-
all „a szama rak királyá nak" titulálja , a s pan yol ura lkodó nak vi- l<íne k tartozi k és ame ly aló l senki embe rfia, semmilye n min is7.-
swnt az a lattvaló k önké ntes enge de lmessége miatt a J é rfiak 1cr, semmilyen parlament nem memesítheti az uralkodól. ·•
kirá lya " címe t adta . Erről e nnyit.
Tudju k, hogy a jóindulat lágy, anyáskodás je llegű erény.
Az a ngolszász elmé be n megütközést ke lthet az, hogy az Ahogyan a nyílt becsületesség és szigorú igazságosság sajáto-
e rényt és az abszolút hacal mat együtt e mlítik, me rt e ze ket a fo- -;:i n férfias jellegűe k , a kö nyörületesség nő i ese n kedves és
ga lmakat az a ngolszászok szerint lehetetlen összha ngba hozni. nwgnyerő . Óvta k benn ü nket attó l, hogy megkülönböztetés

Po bjcd o noszcevr világosan elénk tárta , hogy k ülö nbsége k
vannak egyrészt az angol, másrés zt a többi e urópai kö zösség
kialaku lása között; ne vezetesen, hogy a z el őbbi e k a kö zé rde k
alapjá n szerveződtek, míg az utób biakat a magasa n fe jl ett, füg-
getlen személyiségek fogták össze. Amit ez az orosz álla mfé rfi
e lmo nd arró l, hogy az e uró pai kontine ns ne mzete inél, külö nö-
sen a szláv né peknél az egyéne k szemé lyes függésbe n va nnak
bizon yos tá rsadalmi szerveződésektől, végső fokon az á lla m-
tó l, Ja pánra nézve kétszeresen igaz. Nem csak arró l van szó,
hogy itt la7.á bban gyakorolják az uralko dó i hatalmat, és annak
súl yát ne m é rezzü k annyira, mint az e uró paiak, hanem arról is,
hogy ezt a hatalma t általában mérséke lik a né p irán ti atyai ér-
zésekb ől faka d ó megfontolások. „Az abszolutizmus - m o ndja
Bisma rck - e lsődlegese n megkövete li az uralkodó pártatla nsá-
gát, becsüle tességét, o daadó köte lességtudását, ene rg iá ját és
be lülről fa kad ó a lázatosságát. " Ha megengedik ne kem. hogy
még egy idézettel élje k e bbe n a tárgyban, a né met ura lkod ó
koble nzi beszédé ből idézek, amelybe n az ~Iste n kegyel méből
való királyság ról" beszélt, arró l, hogy „milyen nehezek azo k a
11l: lkül , az igazságosság és becsü letesség mé rlegelése nélkü l
1<'> tl:konykocljunk. Masamuné jól megfogalma zza ezt gyakran
1dl:zc tt a forizmájában : „A túlzásba vitt becsüle tesség mod oros
mc revséggé válik, a túlburján zó jó indulat ped ig gyengeségbe
... ollyeszt. "
Szerencsére a kö nyörületesség nem volt annyira ritka, mim
.1mcnnyire szép, mert általánosan igaz, hogy „a leghátrahb tud
.1 leglágyabb lenni és a szeretet merésszé tesz. " A ha rcos lágy-
„zívúsége, a „bushi no nasake'· - e zek a szavak megpendítik
111 indazt, ami nemes bennünk: nem csak arró l va n s7.6, hogy a
„za muráj könyörüle tessége lényegéből fakad óan k ülönbözik
111inden más lény kö nyörüle tességétől. A könyörüle tesség e b-
ill'n az esetbe n ne m elvakult késztetés , hanem tudatosan figye-
ll'mbc veszi az igazságosságol. A könyörüle tesség itt ne m csu-
p.1 11 egy fajta lelk i állapot, ha nem erő áll mögötte, a me ly képes
11i:'tsokat megmenteni vagy megölni. Ahogyan a közgazdászok
h.1szná ljá k a céltudatos hatékonyság foga lmát, a bus hi könyö-

62 B US HIOO B U SH / D O 63
rült!lességét céltudatosa n ha té ko nyna k nevezhetjük, hisze n
használni is , árta ni is képes a más ikna k.
Ame llett, hogy a zamurájo k b üszkék volra k hatalmukra és
arra a kiváltságukra, hogy jogukban á llt azt használniuk is, tel-
jesen egyetérreccek mi nda zzal, amit Me nciusz a szere te t hatal-
máról ta nítotc: ..A jó ind ulat mindene u ralma alá hajt, ami litját
á llja. épp ligy, a hogyan a \ 'ÍZ legyőz i a tüzet: csak azok kéte l-
ked ne k ab ban, hogy a víz ké pes a lángok e lo ltúsára , akik egy
csészé n yi vízze l pró b{d nak me g elo lrnn i egy tűz ifával megra-
kott lángo ló szeke re t. „ 'lbvábbá : „a nyomorúság átérzése a j6 -
indul at g yöke re", ezé rt a jó indu latú e mber mind ig gond o l
azokra akik szenvednek és ínségben va nnak. Így ~1e nci usz jó-
n il megelőzte Adam Smi th-t "'. aki etikai fil ozófiáját az együtt-
érzésre ala pozta .
Való ba n megle pő, hogy egyik ország lm·agi becsület kódexe
mennyire megegyezik a másik o rszágéval, más szavakkal, mi lyen
gyakran megtaláljuk a sokszor félreérce tt keleti e rkölcsi eszmé k
megfel előit az eu ró pai irodalo m legne mesebb mo ndásaiban.
Jiae ti:bi eru nt artes - pacisqu e impon ere m orem,
Pa rcere subjectis, et debellare superbos 1'1•
Ha ezeket a jól isme rt soro kat megmucatná nk egy japán úr-
nak , kö nnyen megvádolná saját országából származó plág ium-
mal a manto,·ai b árdo t '''.
6-1 B U S H /DO
gyengék , az e lcip o rlak, a legyőzöue k iránti jóind ulatról
111 11Hlig is azt tartották, hogy különösen mél tó a szamurájok-
11111.. A ja pá n irod alom szerelmesei előtt bizonyára ismert an-
11.1k a szerzetesnek az áb rázolása, aki hátrafe lé lovagol egy te-
lwm·n. A lovas vala mikor ha rcos volt, a kinek neve a maga ide-
Jl'ill' n összefo rrt a ré müle ttel. Abba n a re tte ne tes Su ma no-
111.1nál \'Ívott ütközctbcn u (i.u. 1184), am e ly törté ne lmü nk
q :> ik legmeghatározóbb esemén ye vo lt, e lka pott va lakit az cl-
l rnségből, és az, mi utá n párviadalt vívtak, gigantikus ka rja inak
"1.orításába ke rült. A há borús etikett azt követelte meg , hogy
iln·nkor ne kerüljö n sor vérontásra, csak abban az esetbe n, ha
.1 \'esztésre álló fél ra ngba n vagy ké pességekben egyené rtékű
11 e rósebl>el. Bősz harcosu nk tudni akarta a maga alá gyúrt
11 ·1 fi nevé t, de az megtagadta, hogy megnevezze magá t. Ekkor
d11 r\'án le té pte s isakját és a lá tván ytól meglazu lt a megle pett
111vag szorítása : egy még pe lyhes áll ü, szép ifjú arc n ézett vis-
v .1 rá. Talp ra segíte tte a legénykét és atyai hangon rá paran-
' "olt: „Távozz inne n ifjü herceg, menj vissza édesanyád szok-
11y:íjá hoz! Kumagayé ka rdjá t soha nem fogja beszennyezni vé-
l<'d nck egyetle n csep pje sem. Siess, menekü lj azon a szoroson
.11, mielőtt ellenségeid megpillan tan ak!" A fia ta l h arcos meg ta-
J:.1d ta , ho gy e lme nje n és könyörgötl Kumaga yé n e k, hogy
111 indk ettőj ü k becsülete é rdekében küldje át őt a másvilág ra.
\ 1. ()sz veterá n fe je fe le tt hűvösen csillog a kard penge, ame ly
111:'1r a nnyiszor el\'ágta az élet fonalát, d e kőkemény szíve ezfü-
1.tl meg hu nyászkodik: lelki szemei előtt sajál fiá nak kép e villan
k i, aki ugyanezen a na po n me netelt a harci k ü rtök hangjára a
BU S H/ D Q 65
csatába.hogy először p ró b álja ki fegyvere it. A harcos e rős ka r- l 1.1k ha ngszeren is megta nu ltak já tszan i. Ne m ha rsogó trombi-
jai meg:emegne k, újra kéri e lle nfelé t, ho gy me neküljö n az éle- 1.1kon vagy mennydörgő doboko n, amelyek „a vé r és a halál
léért. An:ikor látja , hogy minde n könyörgése hiá bavaló és hall- l.1 rrnás el őhírnö kei ", és amelye k o lyan é rzéseket kavarnak fel
ja bajtár~a i közeledő lé p teit, így kiált fe l: „Ha elfognak, le he t, l>l' nnü n k, a m it ől tig ris módjá ra szeretnénk cselekedn i. Nem,
hogy az enyé mné l mé ltatlanabb ke zekbe kerü lsz. Ó végtelen '>k a biwaH szomorú és lágy d allamait játszonák, amely mcg-
ég. ,·edd magadhoz lelkét! " A kard meg villa n a l evegőbe n , és 11yug la lja tü zes lelkü nke t és elvonja gondolata inka t a véres
mikorle;újt, ifjúi vér tő l pirosli k. Amiko r a hábo rú befej e ződik , , -.a ta m ezókről. Po libius e lbeszéli , hogy Árkádia alkotmánya
h6sün~dia da lm asa n tér vissza, de ezúttal kevéssé é rdekli a k i- 1·lcíírra , hogy minden harminc év alatti fiatal nak zenélnie kell,
tüntctésés a h írnév: visszavo nul a kato nai pályá ró l, lebo ro tvá l- llogy ez a szelíd művésze t e nyhítse ennek a zordo n táj nak a ri-
ja fejét szerzetesi éiltözéket ves z magára és hát ra l évő na pjait dq~ségét. Úgy véli , enne k a hatása , hogy az árkádia i hegyek-
szent zará ndoklatnak szente li. Soha nem fo rdíl már hátat nyu- IH.! k ezen a részén ne m ho nos a kegyetlen er6szak.
gatnak. aho l a Paradi csom te rül el, a ho nna n e ljö n a megváltás
és aho:·á na ponta elsiet a n yugovóra té rő na p . Salsuma nem az egyetlen hely volt Japánban, ahol a harcosok
()-.zrályába bele nevelték a szelídséget is. Shirakawa egyik herce-
A k:i~ku so k o koskodása lalálhat kivetnivaló t e bben a lö rté- ge papírra veteue kósza gondo latai t, közöttü k az alábbia kat:
netbcn, ám legye n, mindazo n által láthaljuk be l ől e, ho g y a „Még ha ágyad hoz is lopakodnak egy átvirraszto tt éjszakán, ne
lágysá5. könyörüle tesség és szeretet még a sza murájok legvé - 1'ízd el, hanem e ngedd magadhoz: a virágok illatát, a lávoli ha-
resebbhőste tte i né! is jelen volt. Egy régi mond ás járta közöt- 1.1ngszót és a dermesztő éjszakában züm mögő rovarok hangját. "
tük, a:::ely szerint ";-..;e m le he t madarász, ki megöli azt a mad a- \l:íshelyütt: .Még ha sértik is é rzéseidet, a következő három nak
ral, a::elyik nála ke res m e nedéket. " Ez nagymé rté kbe n m eg- ineg kell bocsátanod: a fagyos szélnek , ame ly szétszórja virágai-
magyarázza, hogy a sajá tosan kereszté nyinek le kintett vö rös dat, a felhőnek, amely elrejti elől ed a holdat és annak az ember-
kereszt mozgalo m mi é rt tudta o ly szilárdan megvetni lábát kö- 1H;k, aki megpróbál öss z etű zésb e kevere dni veled. "
zöttür.k. Má r évtized ekke l a zel őtt, ho gy a genfi egyezmé n yről

hallot:unk volna, legnagyobb regén yíró nk, l3akin~: elfogadtat- A ve rsírás látszólag ezen gyengéd érzelmeknek a kifejczésél
ta vcl:r.k, hogy a megsebesült ellenséget o n ·osi e llátásban ke ll • zolgálta, valójában azonban azok kifejlesztésére is irán yu lt.
része~te nünk. A ha rcias szell eméről és nevelési e l ve iről is merl l\:iiltészetünkbe n ezért megtalálható egy pátosszal és lágyság-
Satsu!'.la feje de lemségben az volt a gyako rlat, hogy a fiatal fér- gal teli e rőlcljes mélyá ramlat. J ól szemlélteti ezt egy egyszerű

66 11 S H 1 0 0 I USH/ 0 0 6'
vidé ki szamurájró l szóló kö zis mert a ne kdo ta. Amiko r azt l'ltívette övéből írószerszámait és nekilátott, hogy megírjon
mo ndták neki, hogy tan uljon meg verseln i és e lső próbálkozá- vgy ódát. Később az ilyen papírlapok az élettelen harcosról el-
sa tá rgyá ul a „Dalosmadár énekét" adták a kezébe, tüzes lelke 1:ivolított sisakból vagy mcllvértből kerültek elő.
fe llázadt és mestere lába ihoz hajíto tta az „otromba" művet,

amibe n ez állt: Amit a kereszténység tett a háborús rémségek k özött a tüzes

'• /.Cnvedélyek féke ntartására, azt elvégezte J apán ban a zene és
„ A bátor h arcos kinyitja .1/. irodalo m szeretete. A lágy érzelmek ápolása fogéko nnyá
Fü lét, hogy meghallja, lt·sz bennünket mások szenvedése iránt. Az udvariasság gyö-
Ha szól a csalogány." kt: rét az a szerénység és szívélyesség képezi, amit mások érzel-
111eine k figyelembe vétele ösztön öz .
Meste rét nem tánto ríto tta el a durva érzele mkitö rés, tová bb
b áto ríto tta a fi atale mbe rt, a míg eg y n apon a nnak lelkében
megszólalt a zene, hogy válaszoljon az uigusu 44 édes é nekére.
Ezt vetette papírra :

„Kemé ny h a rcos talpip, vértben áll,

Az uigusu szép dalára l ár,
Lágy trillája messze mesze szá ll"

Csod áljuk és é lvezzük Kö rner•s rövid é leté ne k hős i es ep i-

zódját, amikor sebesülten feküdt a csatamezőn és megírta a hí-
res „Búcsú az étettőt "- című kö lte ményét. A mi háborúink so-
rán sem vo ltak szo katla nok a hasonló esemén yek . Lé nyegre
tö rő, e pigramma-sze rű költeményeink k ülö nösen alkal masak
egyetle n érzelem kifejezésére. Nálunk mindenki. bármilyen
ké pzésben részesült, vagy kö l tő volt vagy legalábbis versfara-
gó. Nem volt ritka látvány, hogy egy menetelő k ato na megállt,

68 B U SHIOO B U S H/D O 69
 11 A T 0 D K F E E Z E T

UDVARIASSÁG

z udvariasságot és a jó modort minden külfö ldi turista a japá-

nok szembeszök6 je llegzetességeként érzékeli. Szegényes
c·rény az udva riasság, ha csupán a jó ízlés e ll e ni vélségtől való
l1·lclem a mozgatója , mert igazából annak a küls6 megnyilvá-
111 dása kell, hogy legyen. hogy tiszteletben tartjuk mások é rzé-
•.dl. Benne foglaltatik ezen kívül az is, hogy kellóképen ügye-
l1111k rá, hogy a dolgok rendbe n menje ne k, valam int tisztelet-
l1v n tartjuk a tá rsadalmi helyze tet, a mi n em a pénz hatalma
dcitli hajbó kolás, me rt e redetileg tényleges érd e me ke n alapu-
111 megkülönbözte tést tükrözött.

Az udva riasság legmagasabb rendű formájában szinte meg-

1.c •1l'líti a szeretetet. Az udva riassággal kapcsola tban tiszte le t-
111dúa n e lmond hatj uk: „bárha hosszasan szenved is, ke d ves
111.11.td; ne m irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel ,
111'1\ 1clcnül ne m viselkedik, ne m a m aga hasznát keresi, nem

70 BUSH/00 BUSH/00 71
k everedik könnyen összetűzésbe, a rosszra ügyet sem vet. ''46 1 11 .1 „szabadidővel rendelkező osztály termékének és meg-
Csodálkoznunk kell-e azon , hogy Dean professzor, amikor az "' il\':í nulási formájának. "
emberiesség hat ele méről beszél , kiemelt szerepet tu lajdonít
az udvariasságnak , olyann yira, hogy a társ adalmi é rintkezés l la llottam már az európaiaktól megvető megjegyzéseket a mi
legérettebb gyümölcsének tekinti? q 11 ú lé kosan kimunkált udvariassági fegyelmünkre. Azzal bírál-
1 1k. hogy túl sok figyelmünket leköti, és igazából oktalanság,
Miközben így felmagasztalom az udvariasságot, távol álljon l1ogy állandóan ügye lünk rá , hogy szigorúan betartsuk. Beval-
tőle m , hogy az erények legelejére rangsoroljam. Ha elemzés- l! 1111, le het, hogy az ünnepélyes etikettben előfordulhatnak szük-
nek ve tjük a lá, azt fog juk talá lni, hogy összefüggésben áll nála •,1 ·gt<..: lcn finomságok, de nem teljesen világos előttem , hogy nem
magasabb rendű erényekkel; me rt melyik e rény is áll önmagá- 111:yanil yen oktalanság-e, ha valaki ragaszkodik a folyton változó
ban? Miközben - vagy helyesebbe n szólva , mivel - a hadi mes- 11\·ugati divathoz? Még a divatokról sem tartom azt, hogy kizáró-
te rségre j elle mző kiemelten fontos dolognak ta rto tták és mint l.11: hi ú hóbortok; cllenkez6leg, úgy tekintek rájuk, mint az em-
ilye nt, tén yleges jelentőségét meghaladóa n túlé rté ke lté k, ezért 1wrnck a szépség keresésére irányuló szakadatlan szellemi tevé-
létrejö tte k hamis változatai is. Maga Konfuciusz is ismételte n l,1·nységére. A kimunkált szertartást még kevésbé tartom te ljesen
k ifejti, hogy az udva rias külsőségek a jó m od o rnak pusztán wk ntéktele n dolognak, mert egy arra irányuló hosszas megfigye-
csa k e lemei, é p púgy, mint a zen ének az egyes h angok. li·-. e redmé nye, hogy megleljük a legmegfele lőbb mód szert egy
l11mnyos eredmény elérésére. Ha bármi te nnivaló va n, bizonyára
Amikor a jó m o dor a társad almi érintkezés ele ngedhete tle n l1 °ll'Zik egy o lyan optimális cselekvési mód, ami egyszerre a leg-
feltéte lévé magasztosult várni lehete tt, hogy divatba jön egy 1:.1zdaságosabb és a legkecsesebb is. Spence r•s a kecsességet a
részle tekbe menőe n kimunkált etikett rendszer, hogy megta- lq\gazclaságosabb mozgásmódként határozza meg. A teaszertar-
nítsa a fiatalságot a helyes társasági viselkedésre . Apró lékos 1 .1 ~ :t csészével, a kanállal, a te rítőve l és egyebekkel való bizonyos
gondda l tanították és tanultá k, h ogy hogyan kell meghajo lni, 111L·ghatározott bánásmódot jelenti. Egy újonc számára ez fáradsá-
amiko r megszólítunk valakit, vagy h ogya n ke ll já rni és leülni. 1:().-;nak látszik. Hamarosan felfedezi azonban az e mbe r, hogy
Az asztali ille ndőség tudománn yá nőtte ki magát. A tea felszol- 1 l'J.:SŐ soron az előírt módon le het megtakarítani a legtöbb időt és
gálása és elfogyasztása szertartássá lett. Egy művelL e mbertől 111un kát. Más szava kkal, az erő leggazdaságosabb felhasználása -
te rmészetesen e lvárh ató, hogy m indezekben jártas legyen . .tl:iL:1masztva ezzel Spencer állítását - egyszersmind an nak legke-
Veble n érdekes kön yvében•· találóan nevezi a z illemszabályo- ' ·,<..:scbb megnyilvá nulása is.

72 BUSH/DO BUSH/DO 73
 A társadalmi illemszabályok szellemi jelentősége messze l,vll hogy eredmé nyezze . A jó modor ily módon a nyugodt erőt

túlmegy azon, mint amit külső megjelenése alapján hinnénk. 11·knti. Amikor Róma kifosztása során a barbár gallok beron-
Az „Öltözékek filozófiájának " szótárából vett kifejezéssel élve: 11 111 ak az éppen ülésező szenátusba és arra vete medtek, hogy
a szellemi fegyelemnek az etikett és a szertartás csak külszíne.' 11ll'gcibálják a tiszteletre méltó atyák szakállát, úgy véljük,
Megtehetném, hogy Spencer nyomdokán haladva feltárom l1ngy az idős úriemberek is hibáztathatók, amiért hiányzott be-
szertartási intézményeink eredetét és létrejöttük erkölcsi indí- 11dtik a jó modor adta méltóság és erő. Csakugyan elérhetők
tékait. Ebben a könyvben azonban nem erre törekszem. Az il- 1•111t.: lkedett szellemi teljesítmények az etikett által? Miért ne? -
lemszabá lyok szigorú figyelembevételét magában foglaló e r- ".l111den út Rómá ba vezet!
kölcsi képzésre kívánom helyezni a hangsúlyt.
/\ cha-no-yu-t, a teaszertartást vehetjük példaké nt arra, hogy
Említettem, hogy az etikettet a legapróbb részletekig kidol- 1111k0nt válhat a legegyszerűbb dolog is művészetté és ezen ke-
gozták, olyannyira, hogy különböző rendszereket hirdető kü- 11 v .1(i1 szellemi kultúrává. A teaszürcsölés, mint szépművészet'

lönféle isko lák jöttek létre. A végső lényeget tekintve azonban
egységesek voltak és ezt a legis mertebb etikett iskola egy nagy
képvisel ője , Ogasawara így fogalmazta meg: „Az etikett vég-
célja, hogy úgy kimunkálja elmédet, hogy ha csendesen ülsz is,
még a legdurvább rabló is elbizonytalanodjon, ha rád akarna
\ l1vrL ne lehetne? A homokba firkált gyennekrajzokban, vagy az
1•'• «111berek sziklába karcolt ábráiban már benne re jlik egy
l<. tIl':tello vagy egy Michelangelo ígérete. Mennyivel több ennél
111 ~· it·;ll elfogyasztása, ha az egy hindu remete transzcendentális
11wdi tk iójával kezdődik és magában rejti annak lehetős égét ,

támadni. " Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a helyes viselke- l111gy ez a szertartás a vallás és erkölcs elősegítőjévé váljon. Az el-
dés állandó gyakorlása tökéletesen összerendezi az ember va- 1111·11t·k az a nyugalma, az a belső derű, a viselkedésn ek az a csen-
lamennyi részét és képességét, ezáltal az ember olyan harmó- tl1"' i'isszefogottsága, amely a cha-no-yu leglényegesebb eleme,
niába ke rül önmagával és környezetével, ami kifejezésre juttat- l 1•1-.(·get kizáróan a helyes gondolkodásnak és a megfel elő érzés-
ja a szelle mnek a test feletti uralmát. Milyen mé ly tartalmat ' 1l.1g nak is az elsődleges feltétele. A nyüzsgő tömeg látványától
nyer ezzel a francia bienséance 49
kifejezés! t •. 1.1j;'ttól elzárt kicsi szoba aprólékos gonddal vigyázott tisztasá-
P i 111:í r iinmagában is kiváltja, hogy az ember gondolatai eltávo-
Ha igaz az a várako zás, hogy a kecsesség az erő gazdasá- l11tl1.1nak a világtó l. A csupasz belső tér nem köti le a figyelmet,
gosságát je le nti, ebből logikusan k övetkezik, hogy a kecses vi- 1111111 :1 nyugati tá rsalgókban lévő számtalan kép és csecsebecse.
selkedés á lla n dó gyakorl ása az erőtarta lé kok felhalmozását \ h d~émono 50
jelenléte inkább a fo rmák kecsességére , mint a szí-

74 BUSH/DD BUS/fJDO 75
nek szépségére irányítja a figyelmet. A teaszertartásnál magára a 111u lats ágosak. " Kinn állsz a forró , tűző napsütésben, fejed fe-
lényegre irányu l a lehető legnagyobb figyelem és minde n egye- 11·11 semmi árnyék, egy japán ismerősöd közeledik, üdvözlöd
bet vallásos szigorral tiltanak. Maga az a tény, hogy egy me ditáló •il . 0s kalapja máris le nn van. Nos ez még teljesen te rmészetes,
remete ta lálta fel, o lyan időkben, amikor a háborúk és a há borúk dt· :1 .,szörnyen mu latságos" mozzanat az, hogy míg beszél ve-
fenyegetései á lla ndósul ta k, jól tükrözi. h ogy ez az intézmény ln l. nape rnyőjét is leereszti és veled együtt védte le nül áll az iz-
több volt egyszerű időtö ltésné l. Miel őtt belépett volna a teaszoba / (1 napsütésben. Milyen bolond dolog! Igen, az volna, ha indí-
csendes előterébe , a szertartáshoz összegyűlt tá rsaság kardjával 11·ka ennél kevesebb len ne: „'Te kinn állsz a napon; én rokon-
együtt félretette a csatatér kegyetle n világát vagy az államirányí- "1 vn,·ezek Veled; ha nape rn yőm e lég nagy lenne , vagy h a
tás gondjait, hogy itt békét és barátságosságot találjon. ' dy:111 közveclen viszonyba n lennénk, szívese n befogadná lak
.il.1, de mivel nem tud ok árnyékot nyú jtani Neked, osztozom a
A cha-no-yu több, mint szertartás - szép mű vésze t. Ritmikus 1\t· nyelmetlenségedbe n ." Az ugyane nnyire vagy még inkább
gesztusokkal kimunkált költészet: a lelki fegyelem m űködés­ .1orakoztató kis cselekedetek nem puszta gesztusok vagy tár-
módja. Legn agyobb é rté ke e bben re jlik. Nem ritka, hogy rajon- „.1d:llmi szokások. A mások harmóniája irá nti beleérző odafi-
gói köré b en más vonatkozásai kerülne k e lőté rbe, de ez nem ~\ }'l' lés megtestesülései.
b izonyítja, hogy lényege ne volna szelle mi te rmészetű.

/\% ud variassági törvé n yek egy másik „szö rnyen mul atsá-
Az udvariasság már akkor is nagy nyereség, ha csup án ke- )'.t ,..,„ szokást is ránk ké nyszerítenek , am i azonba n sokak figyel-
csességgel ruházza fel a jó modort, szere pe azonban itt nem ér 11w1 dkerülte, akik fe lszínesen írtak Japánró l. Egyszerűen an-
véget. Mert a jóindulatbó l és szeré nységből fakadó illendőség, 11.1k tulajd onították, hogy ebben az országban minden a feje te-
amelyet a mások é rzékenysége iránti kedves odafigyelés mű­ ll'Jl'l'C van állítva . Minden külföldi , aki ilyen helyzetbe került,
ködtet, mindig a rokonszenv kifinomult kifejeződ ése. Megkö- 1wi.-.rneri. hogy a bizon yta lanság érzése fog rn el, a miko r meg-
vete li , hogy együtt sírjunk azokkal, akik sírnak és együtt ör- 1111'>h:í lt megfelelően reagálni az esemé nyre. Amerikában, ami-
vendezzü nk azokkal, akik örvendeznek. Az ilyen nevel ő szán- J.11r a jándékozol, feldicsé red ajándékod at, Japá nban pedig le-
dékú követelmé n yek a mindenn api élet kis részle tei re le bont- .;olod vagy becsméreled az ajánd ékot. Ameriká ban a mögöt-
va, szinte észreveh etetlenü l kis cselekvésekben fej eződnek ki, 11 ··gondo lat a következő: „Ez egy nagyszerű ajá ndék , ha nem
vagy , ha szembetűnnek , akkor, ahogyan egy misszionárius 11il11:1 az, nem is merészelném Neked adni, me rt sértés volna
hölgy húsz évi itt ta rtózkodás után mondta nekem: „szörnyen l 1,11 111i o lyat adni Neked, ami n em nagyszerű .'' A mi logikánk

76 BUSH/DO B U SH/DO 77
ezzel e lle nté tes: „Te nagyszerű személy vagy és nincs olyan 111ondják, h.ogy a rra kérdésre, hogy „Mi a fontosabb, igazat mon-
ajándé k, am i elég nagysze rű le nne Neked. Sem mi o lya n nincs, d mi \·ag} LJ.dvariasnak lenni", homlokegyenest eltérő választ ad-
amit e l kellene fogadnod, ha a lábaid elé teszem, kivéve, ha jó 11 1k, mint az amerika iak, de ehhez egyelőre nem fűzök megjegy-
szándékom egyszerű jelképének tekinted. Ezért kérlek, fogadd 1·-;t. amíg n em beszéltem az igazmondásról és az őszinteségről.
el ezt az ajá ndékot, n em az önmagában való é rtéke miau, ha-
nem mint jelképeL Megsérteném értékes személyedet, ha a
legjobb ajándékra is azt mondanám, hogy mé ltó Hozzád ." Te-
gyük egymás mellé a két fe lfogást és látni fogjuk, hogy a vég-
ső elkép zel és egy és ugyanaz. Egyik sem „szörn yen mulatsá-
gos." Az amerika iak az ajándékot anyagi mivoltáb a n te kintik ; a
japánok arra a szelle miségre fordítják figyelmüke t ami magára
az ajándé kozásra ösztönzi őket.

Az illendőséggel kapcsolatos fel fogás unk magata rtásunk leg-

apróbb részleteiben is megmutatkozik, dc visszatetsző okosko-
dás volna, h a a leglé nyegtelenebbeket kiragadnánk és olyan kö-
vetkeztetéHe jutnánk belőlük, amit magára az e lv megítélésére
terjesztenénk kt. Mi a fontosabb: az evés. vagy hogy bctarcsuk az
érkezéssel kapcsolatos illemszabályoka t? Egy kínai bölcs így vála-
szol: „Ha összehasonlítjuk azt az esetet, amikor n evés fon tossá-
ga mindent felülmú l egy o lya n esettel , am ikor az é rkezési ille m-
szabályok b etartására kevés go ndot fordítanak, m ié rt ne mond-
hatná nk, hogy az érkezés a nagyobb fo ntosságú?" „A fém nehe-
zebb a to llná l", de ez a mondás egyetlen fémpánt és egy vagony-
nyi to ll összevetésére vonatkozik? Vegyünk egy egy láb vascagsá-
gú fadarabot és emeljük fel a templomtorony fölé, senki nem fog-
ja azt mondani, hogy magasabb mint a templom. A japánokról azt

78 BUSH/DO IUSHIDO 79
 11 E T E D K F E E Z E T

,,
IGAZMONDÁS ÉS 0SZINTESÉG

li;.11.mondás és őszinteség né lkül az udvariasság csak ko média

• . -.z ínjá té k . „A he lyes mé rté k e t meg h a ladó il l e nd őség'' -
1111111dja Masa muné - "hazugsággá válik." Egy ó kori költő túl-
11 11 Po lón iuson, a mikor ezt a ta nácsot ad ta : ,.Légy hű magad-
111 11.: ha szíve d be n ne m té rsz el az igazságtó l, a z iste nek imá d-
.. 11:od nélkül is é pségben megtarta na k ." Az őszinteségnek az a
11 l111agaszta lása , a m ely Konfuc ius znál a Középút d icséretében
1 1 kjcződik , természetfö lötti e rőt tula jdo nít ne ki, szinte az Is-
11 ·11ségge l azon osítja .• Az őszinteség minde n d o log kezd ete és
11·gL'; ős zinteség nélkü l se mmi nem lenne." Masam uné e zu tá n
11 wgg yőzőcn részle tezi a n na k messze ható és marada ndó ter-
1111"•Zeté t, azt a ké pességét, hogy mozgás nélkül vá lrozásoka t
t11d lé tre h ozn i és puszta je le n lé te e lég h ozzá , hogy erőfeszítés
1wlkü l e lé je céljá t. Kísé rtést é rez, hogy a z őszi nte ség kínai
11 ,1-.jc lé t, amel y a „szó" és a ,,tö ké le tes'' foga lmak jeleinek kom-
l •111k ió ja, p árh u zamb a á llítsa a z ú jpl ato n iá n u s l ogosz dok -

B U SH/DO 81
80 BUSH/DO
trínávaP 1 • Ilye n magasra repíti a bö lcset re ndkív üli misztikus
szárn yalása!
A bushido szerint a hazudozás vagy mellébeszélés egyformán
gyávaság. A ha rcos azt tartotta, hogy magas társadalmi helyzete
az igazmondás magasabb szintjét követeli meg, mint a kereske-
dőé és a paraszté. Bushi no icbi-gon - a szamuráj szava, vagy a
po ntos né me t megfelel őj ével kifejezve, a Ritteru·ort 5.z - el egend ő
volt egy állítás igaz mivoltának garantálására. Ennek olyan súlya
volt, hogy a megállapo dásokat általában írásos biztosíték nélkül
kö tö tté k és teljesítették. Az írásbeliséghez való ragaszkodást sza-
va hihetőségük kétségbevon ásá nak és becsületsértőnek é rezté k
volna. Számos vé rfagyasztó cörtén et ke ring o lyan emberekről ,
akik halállal lakoltak a ni-gon, a „kétnyelvűség"'J miatt. Az igaz-
mondást o lyan nagy becsben tartották, hogy a legtöbb keresz-
té nnyel ellentétbe n, akik állandóan megsércik a Tanító esküdö-
zést tiltó egyértel mű para ncsát, a legjobb szamu rájo k ö nmagukra
nézve méltóságon alulinak tekintették az eskütételt. Tudatában
vagyok, hogy időnként tettek esküt különféle istenekre vagy sa-
ját kardjukra; de az esküté te l soha nem vált lépte n nyomon való
esküdözéssé és meggondolatlan indulat megnyilvánulássá. Sza-
vaink nyomatékosabbá tételére egykor a szó szoros é rtelmé be n
vett vé rrel való megpecsételéshez folyamodtunk. Az ilyen gya-
ko rlat megmagya rázás hoz e lég, ha Goethe Faustjára utalok.
Napjaink egyik amerikai írójától e red az az állítás, hogy ha
megkérdezünk egy átlag japá nt, hogy mi a jo bb: hamisat állíta-
82 B U SH/00
111 vagy ud variatla nnak lenni. h abozás né lkül azt fogja vála-
11oln i, hogy ,.Hamisat állítani!" Dr. Peerynek'' részben igaza
.111. részben téved; abban igaza van , hogy egy átlag japán ,
11wg egy szamuráj is, ezt a ne ki tulajdoníto tt választ fogja adni,
d1· tvved , amikor túl nagy súlyt helyez a rra kifejezésre, amit ő
l1.1mis állításnak" fo rdít. Ez a szó (japán nyelven uso), arra va-
11, hogy bá rmi o lyannak a megjelölésére használják, am i nem
11111-;;'1g (makot o), vagy a mi nem tény (honto). Lowell beszá-
111111 róla, hogy Wordsworth ne m tudott különbséget tenni az
t1\.1t. l:s a tény között, és c.:gy átlag japán ebben a vonatkozás-
i• 111 é ppen o lya n mint Wo rdsworth. Ké rdezz meg egy japánt
.ii:y akár egy kics it is finom mo dorú a meri kait, hogy elle n-
11·1wesnek talál-e téged , vagy h ogy fáj-e a gyomra és az habo-
1.., nél kül hamis választ fog adni: „Ön nagyon ro konszenves
111 ·l,i.: m, „ vagy: „Köszö nö m ké rdését, teljesen jól érzem ma-
)\.tlll." Ha az igazságot pusztá n csak az udva riasság kedvéért ál-
ol111.t:ík fe l, ezt „üres formának (kyo-rei) te ki ntették , „szép sza-
' 1kkal való rászedésnek."
lúl tudo m, hogy most a bushido igazmo ndásról vallott felfo-
l\· l ":i r61 va n szó, de hasznos lehet, ha néhány szót szánunk ke-
11".kt:clclm i tisztességünk kérdésére, amivel kapcsolatban ren-
1:1·1l'ge t panaszkodnak a külföld i kö nyve kbe n és folyó iratok-
l1,111. A laza üzleti erkö lcs való ban nemzeti tekintélyünk szé-
)1\ l'nfoltja ; de mi e l őtt sértő megjegyzéseket te nnénk, vagy e l-
l1.1 111arkodottan az egész népü nket ítélné nk e l miatta, vegyük
11 \ 11god ta n szemügyre a he lyzete t és így a b ban az elle nszolgál-
BUSH/DO 83
tatásban részesülünk, hogy némi v igaszt nyerü nk a jövőre
vonatkozóan.''
Az éle tben előforduló nagy hivatások közül semmi nem állt tá-
volabb a h ivatásos katonától, mint a kereskedelem. A kereskedő
foglalta c l a legalacsonyabb helyet a foglalkozások ranglistáján -
a lovag, a földművelő, az iparos, a kereskedő sorban. A szamuráj
bevétele a földből származott, és ha volt hozzá érzéke, még örö-
mé t is lelhe tte a kedvtel ésből végzett földműveskedésben, ám az
eladópult és a golyós számológép gondola tától is irLózou. Tud-
juk, h ogy e bben a társadalmi rendben bölcsesség rejtőz ik.
tesquie u világossá tette, hogy a n emesség kereskedelmi tevé-
kenységből való kirekesztése csodúlatra méltó társadalo mpolitika
volt, mivel elejét vette, hogy a gazdagság a hatalmasok kezében
halmozódjék fel. A hatalom és a gazdagság elkülönítése egyenle-
tesebbé te tle ez utóbbi eloszlását. Dill professzor „A római tár-
sadalom a nyugatrómai császárság utolsó él'századában " -
című kön yv szerzője, ismé t eszünkbe idézte, hogy a római csá-
szárság hanyatlásának egyik oka az volt, hogy megengedték a ne-
mességnek, hogy kereskedele mmel foglalkozzon és ennek kö-
vetkeztében a szenátorcsalád ok kis ré tegénél kialakult a gazdag-
ság és a hatalom monopóliuma.
Ezért a feudá lis Japánban a kereskedelem nem érte el azt a fej-
le ttségi fokot, amelyet szabadabb körülmények között elé rhetett
volna. Az e hhez a hivatáshoz tapadó közmegvetés természeles
módon azzal já rt, h ogy olyanok választották fogla lkozásul, akik
84 BUSHJ0 0
l 1 1 (";sé törődtek a társadalmi megbecsüléssel. „ 'evezz valakit
l 11 il .1inak, és lopni fog. " Süsd rá a szégyenbélyeget egy mester-
' 1:rv és annak követői ehhez fogják hozzáigazíta ni erkölcsi fel-
'' l)l. l~ukat, mivel természetes, hogy amint Hugh B!ack mondJ'a a
'"
l 1111mséges öntudat felemelkedik azokhoz a követelményekhez,
11 11l'l yeket vele szemben támasztanak és könnyen visszahull azok
1 11 1(· a korlátok közé, amelyeket a közfelfogás fe ltételez róla".
1
' 11ksl!gtelen hozzátenn i, hogy semmiféle k ereskedelmi vagy
1
111 <·h foglalaLOsság nem folytatható úgy, hogy ne legyenek er-
l 1ilc-;i törvényei. A feudális kor japán kereskedői is betartottak
Mon- 11 11guk között ilyen törvényeket. Ennek hiányá ban nem érhették
1 1.!11:1 el. hogy kifejlesszék o lyan alapvető kereskedelmi intézmé-
111 1·k csíráit, mint a céh, a bank, a csekkek, a váltó, stb. A hiva tá-
' "' körén kívül eső emberekkel azonban úgy viselkedtek, hogy
11:.11o lták foglalkozásuk rossz hírnevét.
Eb ben a helyzetben, amikor az ors7.ág megnyílt a külföldi
l 1·1\ ·skedelem előtt, csak a legkalandvágyóbbak, leggátlástala-
11.1hl>ak rohantak a kikötőkbe, míg a tiszteletreméltó üzlethá-
1k egy ideig elhárították a hatóságok a rra von atkozó ismételt
L1· réseit, h ogy alapítsanak fióküzleLeket. A bushidónak nem
1
1 il 1 ereje, hogy ellenálljon a kereskedelmi tisztességtele nség
.i 11 Irásának? Lássuk, mi volt a helyzet.
/\kik jól ismerik történelmünket, emlékeznek rá, hogy mind-
' "'"ze néhány évvel azután, hogy szabadkikötőink megnyíltak a
l 1dl'üldi kereskedelem számára, eltörölték a feudalizmust, és ami-
BUSH/00 85
kor ezzel együ tt a szamurájo k hűbéri ingatla nbirtoka it is elvették,
kárpótl áské n t utalványt ka ptak és engedélyezték számukra , hogy
ezt kereskede lmi tevékenységbe fektessék be. Önök most felte-
hetik a ké rdést: ,,Mié rt nem volta k képesek rá, hogy új ü zle ri kap-
csolataikba be levigyék büszkén vallott igazmo ndás ukat és ezzel
helyreállítsá k a szakma régtől fogva rossz hírnevét?'' Akinek van
szeme a lá tásra és a kibe n érző szív van , megsiratja és együtt érez
azzal a sok ne mes és becsü le tes szamu rájjal, akik visszavonhatat-
lan és teljes csődöt szenvedtek a ke reskedelem és ipar számukra
ism ere tle n területén , pusztán azé rt, m ert n em volt meg bennük az
a közönséges agyafúrtság, a me llyel tap asztalt, közrendű vetély-
társaik kal szemben fe l tu dták volna venni a versenyt. Tudjuk,
hogy még egy olyan ipari országba n is, mint Amerika, az üzlethá-
zak nyolcvan százaléka tönk rem egy, csodálkozhatunk-e tehát
azon, hogy a kereskedelembe fogo tt szamurájok alig egy százalé-
ka bizonyult sikeresnek új hivatásában? Még hosszú időnek kell
eltelnie ahhoz, h ogy kiderüljö n , vajo n hány vagyon me nt veszen-
dőbe, miközben a bus hido e tikát m egpróbáltá k alkalmazn i az üz-
leti m ódszere kre. Minde n értelmes megfigyelő számára hamaro-
san nyilvánva lóvá lett azon ban, hogy a meggazdagodás és a be-
csület útja nem azo nos. Miben külö nböznek egymástól?
Az igazmo ndás igényéne k az a há rom mozgatója, amit Leck.y
felsorol, vagyis az ipar, a politika és a filozófia igényei közül az
első te ljesen hiányzott a bus hidó b ól. Ami a másodikat ille ti, egy
feudális rendszerben lévő politikai közösségben csak kevéssé fej-
lődhetett. A Lecky ál tal legm agasabb rendű nek. nevezett filozófi-
86 B U SH/00
11 vonatkozás az, ami mia tt a becsületesség elérte az erények
1.111gsorába n e lfoglalt kie melked ő helyét. Az angolszász népek
11.1gyfokú kereskedelmi tisztessége iránt érzett őszi nte elismcré-
,(·rn melle tt is m eg ke ll jegyezn em, hogy amikor ennek végső
e •k:iról é rdekl<Jdöm, azt a választ kapom, hogy „a becsüle tesség
1 ll'gjobb politika ", vagyis, hogy kifizetődik becsületesne k lenni.
1/ :1z eré ny így ö nmagát jutalmazza? Ha a becsületességet azért
1, , ,,·c:tnék, mert többet hoz a kasszába, mint a hamisság, tartok tő­
le" hogy a bushido inkább a hazugságra szokna rá!
l la a bu s hido vissza is utasítja az egyenértékű e lle nszolgál-
1.11.1sok ala pe lvét, az agyafúrta b b kereskedő készségesen elfo-
1:.1d ja azt. Lecky igen he lyesen jegyezte meg. hogy az iga zm o n-
ol.1-, elterjedése nagymé rté kbe n a kereskedelemnek és iparnak
11il:1jdo nítható; am int Nietzsch e mo n dja. a becsületesség az
1•1t'nye k legfiatalabbik.a - m ás szavakkal, a modern ipar foga-
dt itt gye rmeke. Enélkül az an ya nélkül az igazmondás o lyan
\ •>Ina, m int egy ké kvérű árva , akit csak a Iegki művel tebb e lme
11 1d na ö rö kbe fogadni és felnevelni. Az ilyen elmék á ltalá nosak
11 •IL:ik a szamurájok között, de mivel egy demokratikusabb és
11 . 1 „ i'.O nelvűbb nevelőanyára volt szüksége, a zsenge gyerm ek
1H ·rn ind11Jt gya rapod ásn ak. Az ipar fejlődéséve l az igazmondás
l11 11111ye n művelhe tő, s<Jt hasz no t haj tó erényne k fog b izon yul-
111 <io ndo ljuk e l, ne m is olyan rége n, 1880 novemberében tör-
11 ·111, hogy Bismarck kö rlevele t küldött a Német Császárság hi-
1 .11.tlos kon zuljain ak., a m e lybe n figyelm ezteti őke t „- egyebek
l 1 11.iitt - a n ém et szállítások m egbízhatóságá nak sajnálatos h í-
B U SH/ 0 0 87
ányá ra, mind a minőség, mind a mennyiség teré n. " Mostanság NY OL C A D K FEJE ZE T

má r viszon ylag keveset h allunk a németek ke reskedelemben

tan úsított gondatla nságáró l vagy tisztességtele nségé ről. Hú sz
év alatt a császárság kereskedői megtanulták, hogy a becsüle-
tesség összességében kifi zetődik . Erre már a m i ke reskedőink
is rájö tte k. A továbbiakat i lletőe n ké t nemrégibe n megjele nt, a
szóban fo rgó ké rdésbe n kiegyensúlyozott álláspontot képvise-
lő írást a jánlo k az olvasó figyelmébe.'6 Ebbe n az összefüggés-
b e n é rdekes megjegyezni, hogy a feddhetetle nség és tisztesség
voltak a zok a legbi ztosabb ga ranci ák, amelye ket még egy hi-
te lt kérő ke resked ő is fe l tudott von ultatn i egy kö te lezvény
megszövegezésénél. Te ljesen szokásos volt az ilye n záradéko k
beiktatása: „Ha e lmulaszto m viss zafizetni a ne ke m kö lcsön-
adott összeget , nem szólo k semmit az ellen, ha nyilvánosan
nevetségessé tesz ne k "; vagy: „Ha nem fizetem vissza, le hü-
lyézhetsz," és ehhez hasonló k .
Gyak ra n eltűn őd öm rajta , hogy a bushido igazmondásá nak
van-e m agasabb mozgató ja mint a báto rság. Ha n em állo tt fenn
k ifejezett tiltás a hamis tanúzásra, a hazugságot n em ítélté k el
mint b űnt , csak egysze rű gyengeségnek minősítetté k és mint
ilyent igen tisztességtele nne k. Tény, h ogy a becsü le tesség fo-
galma o lya n bensőségesen keveredik a becsü le t fogalmával,
latin és né me t e timo lógiá ja annyira ö sszefonó dik vele, hogy
időszerű, hogy egy kis figyelmet sze nteljünk a lovagi e ré nye k
BECSÜL ET
szamuráj arra szü lete tt és arra nevelték, hogy értékelje a fog-
1.il kozásával járó kötelmeket és kiváltságo kat. Jellemvonásai
l1lizü l nem hiányozhatott tehát a személyes méltóságát és ön-
c·11ékelését is élénk tudatossággal magában foglaló becsületér-
/ l'S. Bár akkor nem használták túl gyakran azt a szót, amelyet
111:1 becsületnek fordítunk, a fogalmat mégis tükrözték o lyan ki-
h·jezések mi nt a na (név), men-moku r (arc), guai-bun (kül-
" <Í megítélés), ami emlékezte t a „név"' bibliai használa tára, a
„ ~zemélyiség" k ifejezés görög ála rc szób ól való e redetére va-
l.11nint a „sors"-ra . A jó n evet - az ember csorbítatla n hírnevét
„e m b~ri mi voltunk még vadállati sorból megmaradt h alhatal-
l. 1n részét" te rmészetes do lognak tekintették, és é pségének bár-
rni lye n m egsértését szégyenké nt élték meg . A szégyen é rzet
t r<·n-chi-shin) a legelső dolgok egyike volt, ami t a fia talo kba,

ezen vonására is . 11vvelésük sorá n belétáplá lta k. „Emiatt ki fog nak nevetni" , „Ez
111l'g fog szégyeníteni", „Nem szégyelled magad? "Ezek voltak a

88 8 USHI D0 8 USH I D 0 89
végső érvek a fiatalok viselkedésének javítása érdekében. Menciusz már évszázadokkal ezelőtt csaknem a7.onos kife-
A becsületre való ilyen hivatkozás a gyermeki szívet legé rzéke- wzésekkel ugyanazt tanította, minc amit később Carlyle'? fogal-
nyebb pontján érintette meg, mintha azt az anyaméhben a be- 111.1zott meg: - nevezetesen, hogy „A szégyen a z összes erény,
csü let táplálta volna. Mert őszintén szólva a becsület még szü- .1 jú modor és a jó erkölcs forrása. "
letés előtti hatásokból ered, szorosan kötődik az erőteljes csa-
lád-tudathoz ..,A családi összetartás elveszítésével" - mo ndja A megszégyenüléstől való félelem olyan erős volt, hogy ha
Bal zac - „a tá rsadalom elveszítette azt az alaperőt, amelyet irodalmunkból h iányzanak is az olyan ékesszóló szavak, ame-
Mo ntesquieu" hecsületnek nevezett .., Valóban , számomra úgy l~·eket Sha kespea re ~orfolk szájába ad, mindazonáltal elmond-
tűnik. hogy a szégyenérzet egy faj erkölcsi tudata kialakulásá- lt:11juk, hogy ez az érzés Damoklesz kardjaként függött minden
nak legkorábbi jelzése. Az a bizonyos első és legrosszabb bün- "1.amuráj feje felett és gyak ran öltött halálos jelleget. Elkövet-
tetés, ami az e mbe riséget annak következtében érte, hogy ll'k olyan tetteket a becsület nevében, amelyeket a bushido er-
megízlelte „ama bizonyos tilto tt fának a gyümölcsét", vélemé- külcsi kódexével nem lehetett igazolni. A legenyhébb - mo nd-
nyem sze rint nem a gyermekszülés fájdalmassága volt és ne m lt.irni. képzeletbeli - sértésre a hirtelen természetű hetvenkedő
a belénk fúród ó tövisek és bogáncsok, hanem a szégyenérzet .1mnnal a kardjához kapott, hogy elégtételt vegyen. Számos vi-
fe lébredése. A tö1té nelemben kevés dolog múlja felül annak a .1dalra került így sor, amelyek elmaradhattak volna, és számos
jele netnek a pátoszát, amikor az első anya ziháló keblekkel és .1 11atlan élet veszett el így feleslegesen . Ilyen például annak a
reszkető ujjakkal kezdetleges tűjével megpró bá l ruhát varrni 111 szánd Ekú polgárnak az esete, aki figyelmeztetett egy har-
abból a né hány összehaj togatott fügefalevélből , amelyet szám- 1 nst, hogy egy bolha ugrál a hátán és akit ezért a szamuráj
kive tett férje tépett le neki . Engedetlenségünknek ez az első .11.on nyomban kettévágott, abból a kézenfekvő, bár kétséges
gyümöks<..: minden másnál elválaszthatatlanabbul jellemző lett 111cggondolásból, hogy a bo lha olyan él ősködő, amely állaco-
rán k. Az e mberiség eddigi összes szabászati zs enialitása sem 1,on é l, így tehát megbocsáthatatlan sértést követett e l az illető
e lég arra, hogy o lyan kötényt varrjon, ami elfedné szégyenün- '
111crt egy nemesi nárma7.ású harcost egy állattal azonosított.
k et. Tgaza volt annak a szamurájnak, aki fiatal korában megta- I·1.ck a törté netek már olyannyira különösek, hogy szinte hihe-
gadta, hogy egy kis mega lázko dás árán jellembe vágó megal- 11·tlennek tűnn e k, de ha hihetetlenek is. az a tény, hogy köz-
kuvást tegyen, mert: „a becstele nség o lya n , mint a fa kérgén "1:ijon forognak, három dolgoc jele nthet: (1) azé rt talá lták ki
l évő forradás, az idő ahelyett, hogy meggyógyítaná, egyre na- •1kct, hogy lenyúgözzék és megfélemlítsék a köznépet; (2) a
gyobbra növeli." „1.1 muráj mesterséggel együ u járr, hogy a becsület nevében

90 BUSH/DD BUSH/DO 91
ténylegesen elkövettek lúlkapásokat; (3) igen e rős szégyené r-
zet fej l ődött ki az emherekben. Ami megíté lésüket ille ti, tisz-
tességlele n volna , hogy egy egy ahnormális eset alapján az
alape lveke t hibáztassuk, é ppúgy, mint az is, ha Krisztus ig:n
tanításait nem választanánk el a vallási fanatizmus és a hóbor-
tos különcködés gyümölcseitől , az inkvizíció tól és a képmuta-
lástól. Amint a vallási megszállottba n \'a n valami megindítóan
nemes (összeve tve a d elírium tremensbe n szem·edő alkoho lis-
tával), úgy a szamuráj túlzott becsü let é rzékenységében is fel-
isme rhe tő a valódi e rény lecsapódása.
A kifino mult becsületkódex alkalmazásáhól adódó morbid túl-
kapáso k tendenciáját erőteljesen ellensúlyozta , hogy ez a kódex
egyben a nagylelkűséget és a türelme t is hirdeue. Az enyhe sérté-
sek megtorlását nevetséges heveskedésne k tekinte tték. Egyik
né pszerű mondás szerint: „Ha elviseled, amit elviselhetetlennek
gondolsz, valójában elviselted." A nagy Iyeyasu''° hagyott néhány
bölcs mondást az utókorra, amely·ek között va n a következő is:
~ A z ember élete o lya n, mintha egy hosszú úton nehéz terhet vin-
ne a vállain. Ne siess! ... Senkit ne hibázlass, de mindig tartsd szem
előtt saját gyengéidet! „ .Türele m a hosszú élet titka." Ő életével is
bizonyította, amit hirdete tt. Törté nelmünk három jól ismert sze-
mélyisége szájába egy irod almi e lme a következő jellegzetes
e pigrammákat adta: "Megölöm a csalogányt, ha nem kezd el idő­
be n d alo lni"; Nobunagá nak tulajdonítja ezt a mondást, .. Rá fo-
gom ké nyszeríteni , hogy énekeljen neke m"; Hideyos hi és „Meg-
várom, míg dalra fakad" Iyéyasu.
92 BUSH/DO
;\ 11-nciusz a türelme t és béketűrést is nagyra é rtékelce. Egy
111 1\ 1111 ezt írja erről: „IIa te ki is vetkőzöl ö nmagadból és sér-
1• 1 ~t i-. 1. e ngem, mi az neke m? Erőszakosságod ne m ejt folto t
h ll,1·111c n. " Másutt azt tanítja, hogy a magasrendCí emberhez
t11t l1.11l:t n. hogy h aragot é rezzen jelentéktele n sérelmek miatt.
1h 11.1 :tlapos oka van rá, fe lhá bo rodása he lyénvaló.
l l11gy a bushido a békés és engedékeny jámbo rság milyen ma-
1.l.11 :ii ra tudta e ljuttatni néhány lelkes követ6jét, láthatjuk azok
l 1 w l 1· ntése iből. Vegyük pé ldáu l Ogawa következő mondását:
\ 11iikor mások megpró bálnak mindenfé le módon lejáratni, a
1 , ,„/:tl ne viszonozd rosszal, hanem inkább azt mérlegeld, hogy
1u 111 tudnál-e még o daadóbban eleget tenni kö telességeidnek!"
1':' ill van egy másik mondás Kumazawátó l: „Amikor mások
, 1•111rchányásokkal ille tnek, ne hibáztasd őket, amikor mások
l111.1gszanak rád , ne válaszo lj rá haraggal! Csak akkor érkezik
1111 ') '. hozzád az ö röm, ha a szenvedély és vágy már eltávozott be-
l11h·d." Idézhetek még egy példát Saigótól~ 1 , akine k kiugró szem-
iltlnkc olyan arccal párosult, amelyen a szégyen soha nem hagy-
11 1.1jta bélyegét: „Az út az Ég és a Föld útja; az ember dolga,
11• •!'. Y kövesse ; ezért tedd életcéloddá , hogy tiszteld az Eget.
\1 vgi szeretet éppúgy árad rád , mint mindenki másra, ezért
tlf'.\ .1n úgy szeress te is másokat, mint önmagadat. Mértéked ne a
111 1-.ik ember legyen, hanem az égi törvé ny, ahhoz mérd magad!
„ .11.1 ne másokat hibáztass, hanem inkább arra ügyelj, hogy ne
" lwsíts saját színvonalad alatt!" Ezen mondáso k némelyike a ke-
11·„1.1é ny intelmekre emlékeztet, és megmutatja, hogy a gyakorla-
BUSH/DO 93
ti erkölcstan terén mennyire meg tudják közelíteni a természetes
vallások a tételes vallásokat. Ezek a mondások nem ma radtak
meg puszta kinyilatkoztatásoknak, valóságos cselekedetekben
testesültek meg.
Azt is el kell azonban ismernünk, h ogy igen kevesen érték
el a n emeslelkűség ilyen kifin o m u lt m agaslatait. 'agy ká r ,
hogy a régiek semmi egyértelmű és általános útmutatást nem
adtak arra vonatkozóan, hogy m i al ko tja a becsü letet, és csak
n éhány fe lv ilágosult e lmébe n tuda tosodo tt, h ogy a becsü le t
ne m a körülmé nyeken múlik, h a ne m be nne rejlik minde n cse-
lekedetben; me rt a fiatalok szá mára mise m volt könnyeb b,
mint hogy a cselekvés hevében megfeledkezzenek mindarról,
amit nyugodtabb pillanataikban Menciusztól tanultak. Ez a
bölcs így fogal mazott: ~A becsület szeretete mind n yáju nk e l-
méjében benne foglaltatik, de álmu nkban sem gondoljuk,
hogy ami igazán becsü l endő , az benn ünk magunkban rejlik,
nem egyebü tt. Az e mberek által adomá nyozott becsület nem
az igazi becsület. Akiket a Nagy Chao61 tesz nemessé, azokat 6
maga újra lefokozhatja közrendűvé . " A szamurájok egy sértést
többnyire awnnal megtoroltak, és a fizetség legtöbbször halál
vo lt. Amint későb b lá tni fog juk , a becsüle te t a fö ldi é letben e l-
érhető l egfőbb jónak tekintették, jó llehet az így é rtelmezett be-
csü let igen gyakran nem volt egyéb, m int kicsinyes hiúság
vagy törekvés a külvilág tetszésének elnyerésére. em a gaz-
d agság vagy a tudás, h an e m a hírnév volt az a cél, amely felé a
fia taloknak törekedniü k kellett. Sok fiatal fiú fogadta meg né-
94 BUSH / DO
111 1 1·„k üvel, am ikor átlépte a szülői ház küszöbét, hogy addig
11 1 111 1ér vissza, amíg nem szerzett hírnevet a világban, és sok
11 •):\ ravágyó anya mindaddig látni sem akarta gyermekét, amíg
ugymo nd - nem „selyembrokáttal felcicomázva·· tér haza .
\ 1111 név elérésére és a szégyen e lkerülésére a szamuráj fiúk
l 1 11111ilren nélkülözést elviseltek és a legkeményebb testi, lelki
1111 1:prúbáltatásokkal járó fegyelemnek is alávetették maguka t
l 111 l.11 ;íban voltak annak, hogy a fiata lkorban elért becsület az
1.f 11 \ l'l csak gyarapodik. Oszaka emlékezetes ostrománálM
1 ~ 1 \ .1M1 egyik fia tal fiát, an nak ellenére, hogy igen állhatatosan
l 1•111 ·, hogy az élcsap a tba osszák be, az utóvédbe h elyezték.
\111 1kor a várkastély elesett, a fiú a csalódottságtól olyan bús-
1 1111m ságba esett és olyan keservesen sírt. hogy egy idős ta-
1111 •,11ok minde n erejével vigasztalni próbá lta : „Nyugodjon
1111 /\ Sirc, - mondta - gondoljon az Ön előu álló szép jövőre.
\ 1 -!iiivendő sok sok év alatt még rengeteg alkalma lesz, hogy
k111111IL'sse magát. " A fiú a férfira emelte csalódott tekintetét és
1 11Hrndta: . Milyen bolond beszéd ez! Leszek még egyszer ti-
1111l·gy éves?" Maga az élet ne m sokat számított ha anna k
'
11 111 becsületet vagy hírnevet lehetett szerezni: így aztán vala-
h 111\ „zor o lyan ügy ről volt szó, amit az életnél drágábbnak
11 1lic'k meg, az életet a legnagyobb nyugalo mma l és h abozás
111 ll, 11J dvelették.
\1 egyik olyan d o log , amivel összehasonlícva semmilyen
1 1 1ll'll1 volt túl drága ahhoz, hogy feláldozzák, a hűség kötel-
1
1111 \olt, ami a feudális erén yek építményé n ek talpköve. .
BUSHIOO 95
 L E N C E D K F E E Z E T

A HŰSÉG KÖTELME

\ fL"u dális erkölcsiségnek sok rokon vonása van más e li kai

11 ·11dszerekke l és más néposztályok erkölcsi felfogásáva l, va n
1rnnban egy megkülönböztető jegye is - a hűbéreskü és az eb-
111 .i adódó kölelczettségeknek való feltétlen alávetettség. Tu-
111.ihan vagyok annak, hogy a szemé lyes h űség o lya n erkölcsi
l 11Ll'lék, amely a legkülö nfé lébb fajtájú és helyzetű emhercso-
p111 1okban !élezik - egy zsebto lvajhanda is engedelmességgel
1 111ozik egy Faginnakb•; de egyedü l a lovagi becsületkódex tu-
l 1p ltlnít kiemel kedően nagy fontosságot a hűségnek.

/\ nnak ellenére, hogy Uegel azzal bírálta a feudális vazallu -

11k hűségét, hogy az egy személyhez és n em egy közösséghez
11111.íd<> e lkötelezettség''', amely il y módon teljesen ham is ala-
1" ''-on nyugszik, egy nagy honfitársa büszkén vallotta magá-
' il , hogy személyes hűsége német erény. Bismarcknak"'' min-
"' 11 alapja megvolt erre, nem azén, mert az a Treue •-, amelyre

B USH/D O 9...,
96 1 USHI D0
o ly büszke volt, hazájá nak vagy bárme ly más nem zetn ek vagy
fa jnak lenne a mo nopó liuma, hanem azé rt, mert a lovagi esz
ménye k ez a különlegesen értékes gyümölcse azoknál a m·
pckné l tudott legtovább fennma radni, aho l legtovább tartott a
feud alizm us. Amerikában, ahol az „egyik e mber éppolyan jó,
mint hárki más," sőt, ahogyan az írek hozzáteszik , „egy kicsi
vel még jobb is", azt a fajta lelkes ült hűséget, amit mi érzünk
\ .111 egy cörcénet cö rcéne lmünk egyik legnagyobb ala kjáról ,
111 l1 111nér6I aki á rmánykodás és hamis vádak áld oza tául
• 11. 6 száműzték a f6városból. Kérlelhetetlen el le nségei
1 1111han nem érté k be ennyivel, azon voltak, hogy egész csa-
' 1t11.1\ .d végezzenek. Hajtóvadászatot indítottak - még serdü-
l il• 11 - fia felkutacására és tudomásukra ju tott, hogy egy fa lu-
1 1.kol:íba n rejtegeti 6t Michinazé egy korábbi, Gcnzo nevű

uralkodónk iránt, úgy ítélhetik meg, hogy . bizonyos határo illusa. Amikor az iskolamester megkapja a parancsot, hogy
ko n belül kitűnő do log lehet'', de ahogyan mi szorgalmazzuk, •\ .1 dou napo n szolgáltassa be a fiú fe jét, e l.só gondo lata,
az már nevetséges tCil zás. Montesquieu régen arra panaszko 11 •lt\ keres egy megfel elő személye akivel helycu esíti őt. IIos-
<lott, hogy ami a Pireneu sok()8 egyik o ldalán helyes, az a másik 1•1,111 tanulmá nyozza a ta nulók névsorát, aprólékos figyelem-
o ldalon he lytelennek minősül , és nemrégiben a Dreyfus per "" 1 \'vsz szemügyre minden egyes fiút, amint sorra bejönne k
be is bizonyította ennek a megjegyzésnek a helytállóságát, az 1 ''"11Ctlyterembe, de egyetle n egy s incs közöttü k, aki a legki-
za l a kiegészítéssel, hogy nem a Pireneusok az egyetlen hatfü l111 mértékben is hasonlítana védencére. Kétségbeesése
amelyen túl a franciák igazsága nem talál egyetértésre. Ehh~1 • ••1111.111 csak egy pillanatig tart, mert- lá m csak - nemes vo-
haso nlóan, le het, hogy a hűség általunk elképzelt foga lma mn 1 1 11 ~··desa nyja kísére tében fe l tűnik egy bájos kisfiú, ak i
sutt kevés egyetértésre talál. , e m azé rt me rt rossz az elké pzt· •H1.1 11o lya n korú , mint urának gyermeke.
lés, hanem inkább azért, mert már elfe lejtették és me rt n11
o lya n szintre fejlesztettük , amilyet más o rszágokban soha nem \1 .1nya és a fiú legalább ennyire tudatában volt az ifjú lo rd
ércek el. Griffisnek"" teljesen igaza volt. am iko r kijelentellt' 1 iljú csatlós közötti hasonlóságnak. Mielőtt elindultak, o tt-
hogy míg Kínában a konfuciánus etika a szü l ők iránti e ngedd •11111, magányáb an mindketten a házi o ltár elé boru ltak és fel-
mességet tette az elsőd l eges emberi kötelezettséggé, addig Jn 1111 il1 itt ák magukat; az egyik az é letét, a más ik a szívét, de úgy,
pánban a hűség kerü lt az első helyre. Vállalva n éme ly jámbrn 'lt\ .1 külvilág felé ennek semmi jelét nem mutatták. A canár,
o lvasóm meghö kke nté.sé nek kockázatát, utalo k valakire , alo l 1 11 11nderről mit sem sejt, e lőte rj eszti a javaslatot.
„vesztes ura me llett kitart a bajban" és amint Shakespeare k1
je lenti, "rászolgált, hogy helye legyen a történele mbe n ." l11w meg van tehát az áldozati bárány! A tö rténet hátra lévő

1 1 r<ividre lehet fog ni. A kitűzött napon megérkezik a tiszt,

98 BUSH/DO
BUSH/00 99
aki nek az a feladata, hogy azonosítsa és átvegye az ifjú fe jét. ;\lindkét esetben a kötelesség szavának e ngedelmeskedtek, tö-
Vajo n be le he t őt csapn i a hamis fejjel? Szegén y Genzo keze kéletesen aláverették magukat egy felsőbb hang parancsá nak ,
kardja marko latá n nyugszik. készen á ll rá. hogy végezzen akár .1kár szemmel lá tható, akár s7.emmel láthatatlan angyaltól e red-
a fé rfival , akár önmagával, ha kiderül , hogy a \'izsgálat során Lá ezek a szava k, akár a külső, akár a bel ső hallás útján értet-
terve lelepleződik . A tiszt fele meli az e lőtte lévő vérfagyasztó ték meg; - de ne m akarok prédikációba bonyolódni.
tárgyat, nyugodtan szemügyre veszi minden egyes \'Onását és
megfontolt, tárgyil agos hangon kijele nti, hogy a fej hiteles. A Ny ugat incl ivid ualizmu a, ami külön kezeli a7. atya és a fill.
Azon az estén egy magányos o tthonban várakozik az édes- .1 fé rj és a fe leség érdekeic. szükségszerűen könnyedén kezeli
an ya, akit az is kolában láttu nk. Tudomása van vajon gyermeke .1zokat a kötelességeket is, amellyel egymásnak tartoznak. A bu-
sorsáró l? Nem az 6 viss7.até rtét várja, ami ko r aggódva fi gyeli a ..,11ido azonban úgy wn oua, hogy a család érdeke és a család tag-
kertka pu nyíl ását. Apósa hosszú ide ig volt Michin az6 bőkezű­ j:1inak érdeke egy és oszthatatlan. Ezt az é rdekszövcvényt a
ségé nek haszonélvezője, de annak szám űzetése ó ta a körü lmé- ..,zeretet tartja össze - természetes . ös7.tönös, elle nállhatatlan
n ye k arra kényszerítetté k fé rjét, hogy a család jótevője elle nsé- ..,zcretct. Így aztán mit számít a halál. ha o lya n valakié rt halunk
geine k szolgá latába szegődjön . Mosta ni kegyetle n gazdájához meg, akit természetes szeretettel szeretünk (olyannal, amivel
nem lehete ll hűtlen , de fia szolgálhatta ko rábbi u rának ügyét. maguk az á llatok is rendelkeznek) ... Me rt milye n juta lm a t
Mint olyan va lakit, aki is merte a száműzött csa lád ját, őt bízták \;í rsz. ha azo ka t szereted. akik szeretnek Téged? A vendéglőst
meg azzal a fe ladattal, hogy azonosítsa a fiú fejét. És most, nem ugyanígy fize Ljük ki?"
hogy a nap - ó igen , az egész éle t- ke mé ny munkáját elvégez-
te, hazatér és a küszöböt átlépve így szól feleségéh ez: „Örven- .>:evezetes törté ne tében Sa nyo megindító szavakkal szól
dezz asszony, drága fiu nk méltón szolgálta urát! " "ihigemori bel ső küzdelm é ről. melyet a pjá nak rebellis viselke-
dése váltott ki. ,.Ahhoz, hogy hűséges maradjak, meg kel l rn-
„Mi csoda hrutfüis tö rté ne t! " - hal lom o lvasóim fclhö rdülé- g:idno rn apámat; ha a pámnak engedelmeskedem, m egszegem
sét. ,,Sz ülűk , akik ö nszántukbó l fe láldozzák saját ártatbn gyer- m alkodóm iránti kötelességemet.'' Szegény Shigemori! Később
me k üket, hogy másvalakiét megmentsék!" De ez a gyermek tu- 1.ítjuk őt, amin t egész lelkével fohászkodik, hogy a kegyes Ég
datosan és akaratlagosan lett áldozattá : o lyan hel yettesítő ál- küldje e l hozzá a megváltó halált, hogy megszabaduljon ettől a
dozatró l szól ez a tö rténet, ami é ppo lyan j elentős, és nem fe l- \'ilágtól , ahol oly ne héz tiszrán és helyesen é lni.
háborítóbb, minr a mikor Ábrahám a karta feláldozn i Izsákot.

100 BUSH/DO IUSH /00 10 1

 Sok ilyen Shigernori volt, ak ine k szívé t k ettészak íto tta a kö- Nem teljesen ismeretlenek előttem Spencer nézetei, ame -
telesség és a szere te t közötti viaskodás . Sem Shakespeare-nél, lyek szerint a politikai engedelmesség - a hűség - csak átme-
sem m agában az Ótestamentumban ne m találjuk meg a ko 71 tö- neti funkcióval van felruházva."4 Lehe t, hogy így van. Minden-
kéletes megfelelőj ét, amely hitelesen visszaadná, hogy mi mi- vsetre mind a mai napig kita rt ez az erény. Magabiztosan ismé-
lyen mélyen á térezzük a gyermeki ragaszkodást. Az ilye n konf- tdgethetjük, kiváltké ppen, mivel hiszünk ben ne, hogy hosszú
liktusokban a bushido azonban soh a nem habozott, mindig a ide ig tart amíg - ahogyan n em zeti hi mnuszunk mondja - „az
hű sége t választotta. A nők is a rra bátorítottá k csem etéik et , .1pró kavicsok hatalmas, mohafödte sziklákká nőnek."

hogy áldozzanak fel mindent az uralkodóért. Még az olyan ha-

tározott személyiségek is , mint Windham özvegye, a s zamuráj Ez az egybeesés eszünkbe idézheti, hogy még az olyan de-
családanya és nevezetes társasága is készen álltak rá, hogy fia - 1nokratikus népek esetében is, mint az angolok - a mint azt nem-
ikat feláldozzák a hűség oltárán. r0giben Boutmy kifejtette-, „az egy adott e mberhez és annak le-
:-.zármazottaihoz fűződő személyes hűségérzet, amelye t germán
Mivel a bush ido Arisztotelészhez- és néhány modem szocioló-
2 tiseik éreztek törzsfőik iránt, már többé kevésbé átváltozott a faj-
gushoz hasonlóan úgy fog ta fel az államot, hogy az időben meg- hoz és a királyi családhoz való mélységes hííséggé, amint azt a di-
előzi az egyént, utóbbi , annak szerves részeként beleszüle tik az nasztiához való rendkívüli kötődésük is bizonyítja ."
előbbibe . Az állam vagy annak törvényes képviselőj e az, amiért
élnie és halnia kell. A Kritón olvasói talán emlékeznek az érvelés- A p olitikai alárendeltség, jövendöli Spencer, át fogja adni he-
re, amellyel Szokratész- képviseli a város törvényét, amikor me-
3 1yét a lelkiismeret parancsának. Tegyük fel, hogy jóslata valóra
n ekülése ügyé ben szóp árbajba keverednek vele. Egyebek mellett v;ílik. Azt fogja ez jelenteni, hogy a hííség és az ezzel együtt járó
így szólaltatja meg őket (a törvényeket vagy az államot) : „Oltal- tiszteletérzés mindörö kre eltűnik? Egyik mesterünk után képesek
munk alatt voltatok, újszülöttek, itt tápláltak és neve ltek bennete- vagyunk rá, hogy egy másik mesterhez is ragaszkodjunk, anélkül,
ket, merite k-e h át kijelente n i, hogy nem vagytok az utódaink és ltogy b ármelyikükkel szemben árulást követnénk el: attól, hogy
szolgáink, ti és apáitok?" Ezek a szavak miránk nincsen ek rendkí- alattvalói vagyu nk annak, aki é ppen a koronát viseli , még híven
vüli hatással, mivel a bushido követőinek ajkán már régóta ott s1.olgálhatju k azt az uralkodót is , aki szívünk tróntermében lako-
vannak, azzal a módosítással, hogy számunkra a törvényt és az ál- zik. Néhány éve Sp encer fé lrevezetett tanítványai egy igen osto-
lamot személyes lé ny testesíti meg. A hűség természetes folyomá- ba vitát kezdeményeztek, ami meglehetősen romboló ha tást fe j-
nya e nne k a politikai elméletnek. lett ki a japán értelmiség körében. Abbéli buzgalmukban, hogy a

1 02 BUS HJDO B U SHJ DO 1 03

trón iránti feltétlen hűséget hirdessék, hitszegő hajlamokkal vii
dolták a keresztényeket, mert azok kinyilvánítják Uruk és Mestc
rük iránti húségüket. Szofista" 5 érvelésekkel hozakodtak elő,
lyek azonban nélkülözték a szofisták szellemességét. Nyakate-
kerten skolasztikusok-6 voltak, de az iskolázott e lmékre jellemz6
szellemi finomságok nélkül. Kevéssé voltak tudatában, hogy le-
hetséges, bizonyos értelemben, „két urat szolgálni, anélkül, hogy
az egyikhez a másik rovására ragaszkodnánk". ,.Meg lehet adni a
császárnak, ami a császáré , Istennek, ami Istené." Nem így tett-e
Szokratész, amikor keményen ellenállt, hogy akár csak jottányival
engedjen, nehogy megsértse démonjához"' f(íződő hűségét,
közben ugyanilyen odaadóan szolgálta evilági urát, az államot?
Életében lelkiismeretét követte, halálában országát szolgálta. Jaj
lesz akkor, ha eljön a nap, amikor az állam annyira megerősödik,
hogy lelkiismeretük parancsát is számon kéri polgáraitól!
A bushido nem követeli meg, hogy lelkiismeretünket bár-
melyik úr vagy király rabszolgájává tegyük. Thomas Mowbray'"
hite les szószólónknak bizonyult, amikor ezt mondta:
„Elébb magam dobom lábad elé.
Életem tiéd, de nem szégyenem,
Azzal rendelkezhetsz, de szép nevem,
Mely sírom fölött is virulni fog,
Ily gyalázatra nem kapathatod. "
(SHAKESPEARE: II. Richárd, Som~yó György.fordítása.)
104 BUSHIDO
A bushido a lapelvei szerint nem sokra értékelték azt, aki lel-
kiism eretét feláldozta egy uralkodó szeszélyeinek vagy hó-
am<: hortjainak. Az ilyet m egvetették , mint egy nei-shin-t, vagyis
egy hajbókoló t, aki gátlásta lan talpnyalással hízelgi be magát,
vagy chó-shin-nek, kegyencnek nevezték, aki alázatos szolgá-
l:ttkészséggel lopja be magát gazdája kegyeibe. Az alattvalók-
nak ez a két fajtája pontosan megfelel Jágó -9 leírásának - az
egyik kö telességtudó, folyton hajlongó lakáj, aki szerelmes ön-
niin szolgalelkűségébe és azt se bánja , ha ura majmot csinál
belőle ; a másik, bár belekényszerü l a k ö telesség héklyójába,
mi- mégsem hallgattatja el szíve szavát. Ha egy alattvalónak nézet-
eltérése támadt urával, a hűség útját járva minden lehetőt el
ke llett követnie , h ogy meggyőzze őt téved és éről, ahogyan
l(ent is te tte Lear k irállyal80 . Ha ez nem járt sikerrel, ura kedve
szerint járhatott el vele. Ilyen esetekben te ljesen szokásos vég-
sé5 érv volt a szamurájok részé ről, h ogy szavaik őszinteségét
bizonyítandó, saját vé rü k ontásával próbáltak hatni uru k értel-
mé re és lelkiismeretére.
Mivel az élete t llru k szolgálatára szánt eszköznek te kintet-
ték, és mivel az életeszményhez elválaszthatatlanul h o zzáta-
pad a becsü let fogalma, a szamuráj egész nevelte tését és ki-
képzését ennek a jegyében folytatták.
BUSH/DO 105
 T Z E D K F E J E Z E T

A SZAMURÁJ NEVELÉSE ÉS
KIKÉPZÉSE

A lovagi pedagógiánál elsősorban a jelle mformálást ta rtanák

szem e lőtt , mikö7.be n kevesebb figyelmet fordítoltak az o lya n
fino mabb képességekre, mint az eszesség, intelligencia és a vi-
tatkozás művészete. Láthattuk, hogy a szamuráj nevelésében
milyen fontos szerepet játszott az esztétikai érzék, de bármi-
lyen nélkülözheteLlen volt is az egy művelt ember számára, a
kiképzésnek inkább csak kellékét, mintsem lényegét jelentet-
te . A magasrendű inLclle ktust természetesen értéke lté k, de a
Chi szó, amellyel jelölték, e lsősorban bölcsességet jelenl és a
tárgyi tudás nak csak igen alárendelt szerepet culajdo níl.
A bushido alapját ké pező hármas egység, a Chi, fin , Ytt jelen-
tése: bölcsesség, jóindulat és bátorság. A szamuráj lényegében
a tette k embere volt. A tudomány nem tartozott tevékenységi
körébe. Annyiban támaszkodo tt rá, ame nnyiben katonai mes-
terségét érintette. A vallást és a teológiát meghagyta a papok-
nak, őt ezek a dolgok csak an nyira érdekelték, amennyire bá-

BUSHIDO 10 7
10 6 BUSH/DO
LOrságot tu dott me ríte n i bel őlük . Egy angol kö ltőhöz hasonló- Az egyik o lyan tantárgy, amelyről azt vá rná nk, hogy a kato-
a n hitt abban , h ogy , n em a hit az e mbe r megmem óje. az em- 11.li oktatás részéc ké p ezi, de a bushido canrendjébúl mégis hi-

ber az, aki igazolja a hi t létjogosultságát." Inte llektuális képzé- .111yzik. a mace ma tika . Ez egyrészt kö nn yen magyarázh acó az-
sük fc3 részét a filozófia és a z irodalom képezte; azonba n eze k- 1. tl. hogy a feudális had,·iselést nem cudománros pontossággal

b e n sem az objektív igazságot kuta tták, hane m az irodalmat g\'.tkoro lták. Ettől függetlenül is igaz azonba n . hogy a szamu-
időtöltésként fo rga tták, a filozófiába n a jellemformálás prakti- 1.11 egész kiképzése olya n volt, hogy nem segítette e lú a szá-
kus segéd eszközét láttá k, vagy vala me ly katonai, politikai prob- 111okka l kapcsolatos fogalmak kialakulását.

lé ma m egvilágításá h oz hívtá k segítségül.

A lovagi léc nem gazdasági szemléle cű: büszke a nélk ülözés-

Az eddigiek a lapján nem lehet m eg le r ő, hogy a h ushiclo pe- 11 ·. Ve ntidiusz szavaival s zólva : „a b ecsvágy. me ly a ha rcos
d agógia tanren dje a l apvetően a kö vctked5kből állt: vívás , íjá- c·r{•nye, Inká bb a veszteséget választja , mint az olya n nye re.sé-
szat, jiu.jutsn"1 vagy yau·ara, lovaglás, lándzsa has zná lat, tak- 1\l'l. mel y árnyékot ve tne rá ." Don Q u ijote büszké bb rozsdás

tika, kalligráfia, e tika, iro da lom és tö rté ne lem. Ezek közül a l. 111dzsájára és csont és bór lovára, mint a ra nyá ra és föld birtok-

kalligráfia és a jiuju.tsu néhány magyarázó szót igényel. '.'Jagy .11 .1. Egy szamuráj te ljes szívéből megé rti ki fig urázott la man-

sú lyt fektettek a jó írásra, talán m ert a mi szójclcink - képi ter- ' h:1-i társát. Megveci magát a pénze és megszerzésének és fel-
mészetűek lé vé n - művészi értékkel bírnak és me rt a szépírást li .tlmozásának művészetét is. Számára mindez \'alójában pisz-
a személyes karakter jellemzóéjü l fogadták c l. Ajiuju.tsut rövi- 1,, >s nyerészkedésnek tűnik. Vo lt egy közszájon forgó kifejezés,

den úgy határozhatnánk meg, m int az a natómiai ismeretek tá- .11nit akkor használtak, ha egr korszak ha nya tló jellegét aka r-

madási és védekezési célokra való felhaszná lását. Kül ö nbözik 1.1k kifejezn i: „a polgáro k imádták a p é nze és a katonák fé ltek

a birkózástól, a m e nn yiben nem fü gg az i zo me rőtúl. Egyéb .1 ila láltól. „ Az ara ny és az élet zsugo ri fé ltését legalább a n nyi-

kü zde lmi művésze tek től is különbözik, a me nn yiben n e m has z- c.1 megvete ccék, mint amennyire dicsőítették azt, aki nagyvo na-

ná l fegyv e rt. Sike re a bban rejlik, hogy az e llenfél olyan test- 111:111 keze lte mindkettőt. Egy általánosan elfogadott ta nítás sze-
rG:sz6t ragadja meg vagy üti meg, ami azc lebénítja és e ll e n:íllás- 1i nL „Minden dolgo k közü l a pé nzt ke ll legk e vés bé irigyclnü n k
ra képte le nné teszi. Célja nem az ölés, ha ne m az, hogy az e l- 111 :ísokc6 l: a ga zdagság a bölcsesség útjá ban ál l. „ Így aztá n a

lenfelet ácm e ne tileg ha rcké pcelenné tegye. i:rennekckec a gazdaságosság teljes figyelmen kívü l hagyására
ctt·\·el ték. Az e rről való beszéd et ízléstele nek tartották. a jó ne-
' dés egyik jele éppen az rnlt, ha valaki nem tudta felismerni

108 BUSH/DD SUSHIDD 109

 a kü lönböző pénzérméket. A számok ismerete természetesen .11 ezer és egyféle rossztól, melyeknek mind a pénz a gyökere.
nélkü lözhe tetlen volt a seregek vagy az egyházi javak és hűbé­ 11 arra a tényre is kielégítő magyarázatot nyújt, hogy közszol-
ri birtokok szám bavételeko r, de a p énz számlá lását alacso- 1:.tlatba n lévő honfitársaink o ly sokáig mentesek tudtak marad-
nyabb rendű kezek v6gezték . Számos feudális gazd aságban a 111 :1 korrupciótól; de 6 jaj!, a mai korban milyen gyorsan meg-
köz pénzü gyeit egy a lacsonya bb rangú szamuráj vagy a papo k 1.tl:ílja az utat a p luto krácia az új nemzedékekhez!
intézték. Minde n gondolkodó bushi jó l tudLa, hogy a háború-
hoz szükség van pénzre és hadianyagra ; e nnek e llenére a pénz A szellem fegyelmé t, melyet manapság főleg a matematika
szereteLét nem emelték az e rények szintjére. Igaz ugyan, hogy 11lnatásával igyekeznek elérni, az irodalmi szövegértelmezés és
a bushido megkövetelte a takarékosságot, de ezt nem ann yira .1z erkölcsi kérdések megvitatása voltak hi va tva e lősegíteni.

gazdaságossági okokbó l te LLe, mintsem az önmegtartóztatás Az akkori fiatalokat igen kevés elvont téma foglalkoztatta. Mint
gyakorlása végett. A fé nyO'zést az emberiség elle ni legnagyobb m:ír e mlíte ttem, okta tás uk fő célja a je lle m megszilárdítása
fenyege tésnek tartotLák, ezért a hadvise l ő osztá lytól az (:let- \olt. Nem sok elismerésre tarthattak számot azok az emberek,
mód legszigorúbb egyszerűségét követelték meg, számos klá n .1k iknek a feje csak információ tárolásra szolgált. Bacon három
a köl tekezést ko rlátozó törvényeket is hozott. dologban foglalja össze a tanulás előnyeit : gyönyörködtet, dí-
~zi.inkre válik és használni tudjuk. A bushido egyérte lműen az
O lvastuk, h ogy az ókori Ró mában az adóbé rl6 k és más, utolsót te kinte tte lényegesnek, ahol is a tudás használatát dol-
p én zzel kap csolatos munkát végzők fokozatosan elnyerték a ~a ink helyes megítélésének és e lrendezésén ek szemszögéhől
lovagi ra ngo t. Az álla m így mutatta ki megbecsülését szolgá la- nézte. Akár a közügyek intézéséről , akár az ö nuralo m gyakor-
taik és egyben a pénz fontossága iránt. Mindez nyilvánvalóan 1.'tsáról volt is szó, az oktatást mindig valamilyen gyakorlati cél
ka pcsolatban állt a ró maiak fösvénységével és fényűző életmód- érdekében fo lytatták . "A gondo lkodás nélküli tanulás - aho-
jával. A lovagi tanítás azonban egészen másró l szólt. A pénz- gya n Ko nfuciusz mondo tta - hiábavaló fáradozás; a tanu lás
ügyekkel való fogla lkozást köve tkezetesen alacso nyrendű do- né lküli gondo lkodás veszélyes."
lognak tartotta, alacsonyabb rendűnek, mint az erkölcsi és in-
tellektuális indíttatású tevékenységeket. Ila egy tanító nem az inte llektus, hanem a je llem, nem a fej,
hanem a lélek fejlesztését választja munkálkodása céljául, hi-
Mivel a bushido igyekezett minél kevésbé tudomást venni a \'atása megszentelt je lleget ö lt. "Szüleimtől kaptam az életet, a
pénzről és an nak imádatáról, sokáig me ntes maradhatotc anó l tanítóm tett emberré" - volt egy ilyen fe lfogás. Ilyen szemlélet-

110 BUSH/00
B USH IOO 11 1
tcl azu tá n az e mbe re k igen nagy b ecsbe n ta rto tták ta nító mes- 1:.1dott a megajándékozott, hisze n rendszerint puritá n e mbe re k
te reiker. Ahhoz, h ogy valaki il yen bizalmat és tekinté lyt élvez- ' oltak , emelt fővel vállalták a tisztes szegénység et, Lúl öntuda-
zen a fiatalo k kö ré be n , szükségsze rűen magas re nd a szemé lyi- l o~ ak vo ltak ahh oz. h og}' kétkezi munkát végezzen e k és rül
• ég kell , hogy legyen , a ki nek tudása sem hagy kívá nniva lót hu~zkék ahhoz, hogy kérje ne k. J ó zan, megfon tolt személyisé-
maga után. A tanító apja helyett a pja volt az á rvá nak és Lanács- 1:l·k voltak ők , o lyan nagy sze lle mek, akike t a há nyattatások
adója a tévelygőn ek . „Atyád és anyád - ta rtja egyik mo ndá- lll'll1 térítette k le (Jtjukról. Megtestesült be nnük az, amit min-
su nk - o lyano k , mint az ég és a föld ; ta níló d és urad pe d ig tl1 ·n tanulás végső céljának ta rtottak, így e leve n pé ld át szolgál-
o lyan. m int a na p és a hold ."' 1.11tak a ta nítvá nyok számára a szamurájjal s zembe n támasztott
l1·g:ítfogóbb köve telményből , az önuralo mból.
Az a mostani re ndszer, melyben minden szolgáltatásé rt fi -
zetni ke ll , nem vo lt divatban a bus hid o köve tő i kö zö tt.
Az olya n szolgá la tban hittek, amine k nincs á ra és csak pénz
né lkül le he t nyüjta ni . A szell emi s zolgá ltatás, származzék az
pa ptól vag y tanító tó l, ne m fizethető meg a ra n nyal, e züs tte l,
nem azért mert értéktelen , hanem azért. me rt felbecsü lhete tle n
é rtékű. Ezen a té re n a bushido számszerúségtó l i dege nkedő

hecsüleLé rzése hite leseb b ta nítást ado tt, minc a mo de rn po liti-

kai gazdaságtan ; me rt bért és fi ze tést o lyan szolgá latoké rt le he t
csak kifizetni , amelye k e redmé nye egyértelmű , kézzelfogható
és inérhe t6, míg a ne velésbe n nyújto tt legjobb szolgálat - ne-
vezetesen a lé lek fejlesztése ( beleértve a lelki pászto ri s zolgála-
tot is) - ne m egyé rtelma, ne m kézzelfog ható és nem mérh ető.

És mivel ne m mérh ető, a pé n z, ez a látszólag m inde nható é r-

ték mérő, e bbe n az esetbe n használhata tla n. A s:wkások alap-
já n elvá rható volt, hogy a tanítvá nyo k az év bizon yos szakai-
ban pé nzt vagy más javakat hozzanak ta nító iknak; ez azonban
nem fizetség, hane m ajándék volt, amit persze ö rö mme l elfo

11 2 BUSH/DO
BUSH/DO 1 13
 TI ZENEGYED IK F E J EZET

••
ONURALOM

A le lki fegyelemnek köszönhetően megtanu ltunk zokszó nél-

kül túrni, és az udvariasság tanítása is azt kídnja meg. hogy
bánatunk vagy fájdalmunk ki fejezésével ne za\·arjuk meg má-
-;ok örömét vagy nyugalmát. ~1indezek együu sztoikus lelkial-
katot ho7.tak lé tre, o lykor már úgy tűn ik , hogy a látszólagos
sztoicizmus nemzeti sajátosságunkká lett. Látszólagos sztoiciz-
must mondtam. mert nem hiszem, hogy a valódi sztoicizmus
valaha is egy egés7. nemzet sajátosságává válhat és azért is.
mert nemzetünk néhá ny modorbeli vagy szokásbeli sajátossá-
ga a kül fülcli sze mlél ő el őtt keményszívűségnek tűnhet. Való-
j:íban azonban mi é ppo lyan fogékonyak vagyunk a gyengéd
t:rzelmek iránt, mint b:írmcly más faj a kerek ég alatt.

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy bizonyos értelemben még

jobban kell tudnunk érezni másoknál - igen , kétszer annyira
kell cudnunk érezni, - hiszen már maga az a törekvés. hogy visz-

11 4 BUSH/DO
B US H/DD 115
sza ke ll fognunk természetes készte téseinket, sze nvedést ró
rá nk. Képzeljük magunk e lé a kisfiúkat - és a kislányokat is-.
akik úgy nőnek fe l, hogy nem ismerik azt a megkönnyebbü-
lést, ami azzal jár, hogy könnyekben törhetnek ki vagy sóhajt-
hatnak egy nagyo t, és mindjárt előttünk áll a lélektani kérdés,
hogy vajon az ilyen erőfeszítések megacélozzák-e idegeiket
vagy még é rzékenyebbé teszik?
Férfiatlannak tarto lták, ha egy sza m~ ráj arca elá rulta érzelme-
it. Egy nagy jellem leírásakor gyakran használták ezt a beszéd-
fordulatot: „Nem mu tatja öröm vagy harag jelé t. " A legtC;!rmé-
szetesebb é rzelm eket is visszafogták. Ha egy apa átölelte fiát,
méltóságán csorba esett; a férj ne m csókolhatta meg feleségét
- no persze csak akkor, ha mások is jele n voltak, négyszem-
közt bármit megtehetett! Lehet némi igazság abban, amit egy
szelle mes fi atalember mondo tt: „Az amerikai férjek a nyilvá-
nosság előtt megcsókolják a felségüket és ottho n verik meg; a
japán férjek a nyilvá nosság előtt verik meg és otthon csókolják
meg őket. ''
Semmiféle szenvedély nem zavarhatta meg a viselkedés nyu-
galmát és a gondo latok harmóniáját. Emlékszem egy je lenetre,
hogy a miko r a legutóbbi, Kínával vívott háborúba n egy ezred el-
hagyott egy bizonyos várost és nagy tömeg seregle tt az állomás-
ra, hogy elbúcsúzzon a táborno któl és h adseregétől. Ebből az al-
kalomból egy, a városban lakó amerikai odament abban a re-
ményben, hogy zajos jelenetek szem- és fü ltanúja lehet, mh·el or-
:-.zágos m éretű volt az izgalom és a tömegben szép számma l vol-
tak a ka tonák édcsapjai, édcsanyjai, fe leségei és kedvesei.
Az amerikail furcsa csalódás érte; amint felhangzott a mozdony-
fütry és a vonat mozgásba lendült, a sok ezer ember némán levet-
te kalapját és bú c ·úzóul tiszte lettudóan fejet hajto ct. Egyetlen
zsebkendőt nem lengettek, egyetlen szó nem hangzott el, min-
de nt betöltött a mély csend , amelyből csak igen figyelmes fül
hallhatott ki néhány \"isszafojtott zokogást. A családi életből is le-
het példát hozni. Ismerek o lya n apát, aki egész éjszaka figyelte
lázas gyerme ke lélegzését, de nem jött elő az ajtó mögül, nehogy
:;züló i gyengeségen kapják rajta! Ismertem egy anyát, aki végó rá-
iban is vonakodott attól, hogy gyermekét magához hivassa, ne-
hogy megzavarja 6t tanulmányaiban. Történelmünk és minden-
napi életünk tele van olyan hős anyák példáival, akik kiállják az
összehasonlítást Plutarkhosz·~ krónikája legmegindítóbb szerep-
l őivel is. Parasztságunk körében egy Ian Maclaren biztosan szá-
mos Marget Howe-ra találna.
Ugyanez az ö nmegtartóztató belső fegyelem magyarázza azt
is, hogy mi ért o lyan ritka a japánban lévő kereszté ny egyhá-
zakban a hitújító buzgalom . Amikor egy férfi vagy egy nő úgy
érzi, hogy le lke felkavarodott, e l ső ösztönös reakciója arra irá-
nyu l, hogy elfojtsa annak kü l ső megnyilvá nulását. Igen ritka,
a mikor elle nállhatatlan lelki kényszer hatásá ra fe lszabadul a
nyelvünk és utat engedünk az őszinteség és for ró szenvedély
d iktálta ékesszólásnak . Különös súllyal értéke ljük a harmadik
parancsola t megszegését, am ely arra bátorítana, hogy sokat

116 BUSH/DO B USH/ DO 117

 beszéljünk le lki é lmények ről. Japán fül számára egyenesen
visszatetsző, ha azt hallja, hogy kívülálló k előLL valaki kimo nd-
ja a legszentebb szavakat, l egbelső lelki élm én yeiL kiteregeti.
~Nem érzed , hogy le lked nyugalmát felkavarják a fájdalmas
gondol atok? Ideje, hogy engedd a magokat kicsíráz ni. Ne za-
vard őket beszédd el; hadd munkálkodjanak magukban , csend-
be n és titokban" - írja napló jába n egy fiatal szamuráj.
Ila valaki szép szavakkal beszél belső gondolatairól és é rzé-
seiről - ne v<;:7.etesen a hitbéliekr61- körünkbe n csalhatatlan je-
lét mutatja annak, hogy ezek sem nem mélyek, sem nem őszin­
té k . Egy n épsze rű mondás ezt tartja: „Aki kitátja a szá ját és
máris látni. hogy mi van a szívé ben, az csak egy gránáta lma:•.1
Mindezze l együtt nem a ke leti elme sajátos perverzitása,
hogy abban a pillanatban. a mikor érzelmeink megmozdulnak,
a7.0nnal megpróbálunk vigyázni a szánkra, hogy elrejtsük azo-
kat. A beszéd szá munkra is igen gyakran ugyana z, ahogyan a
fra:iciák is mo ndják .,a gondolato k elrejtéséne k eszköze."
Látogasd meg egy japán barátodat, amikor a legnagyobb
csapás é rte! Biztos lehe ts z be nne, hogy nevetve fogad,bár sí-
rástól vö rös .szeme k kel vagy könnyek től ned ves arccal. Először
azt hiheted , hogy hisztérikus. Pró bálkozz, hogy magya rázatot
kérj tőle, és néhány Löredezett közhelyszerű mo ndatot fogsz
h allani: „Az e mber é lete szenvedés"; „Akik ta lálkoztak, el ke ll,
hogy váljanak"; „Aki megszü le tett, meg is kell, hogy haljon";
1 18 BUS/1100
„Bolondság egy gyermek éveit számolni, ha már e lcávozott, de
egy asszonyszív hajlamos a hiábavalóságokra"; és e hhez ha-
so nlókat. Így a nemes I-lohe nzollern szépen csengő szavai -
. Le rne zu le ide n o hne klagen"IH - már azelőtt fogékony e lmé k-
re találcak közöttünk , hogy kiejtették volna őket.
Valójában a japánok a nevetéshez menekülnek, amiko r embe-
ri gyarlóságaik súlyos próbatételeknek vannak alávetve. Azt gon-
dolom, hogy még Demokritosznál is jobb okunk van rá , hogy
abderiánu.s hajlam unk legyen 8 \ mert nálunk a nevetés leggyak-
rabban annak le plezésére szolgál, hogy megpróbáljuk vissza-
nyerni lelki egyensúlyunkat ,ha valamilyen kellemetle n körül-
mé ny megzavarta. A nevetés a bánat vagy harag elle nsúlyozása.
Mivel kita rtóan ragaszkodunk az é rzések e lfojtásához, ezek
költői aforizmák formájában tö rnek elő belőlünk. Egy tizedik szá-
zadi költő írja: ,J apánban és Kínában az emberek, amikor a szo-
morúság megindítja őket, ve rsben mondják el bánatukat. " Egy
anya, aki összetört szívé ne k fájdalmát azzal próbálja enyhít~ni ,
hogy elképzeli , hogy eltávozott gyermeke nem kergeti a megszo-
kott módon a lepkéket, ezt a verset suttogja magának:
„ Mily m esszire 1:s k ószált ma el
Az én kis pitlangóvadászom ! "
Lemondok ró la, h ogy további példáka t idézzek, mert tu-
dom, hogy csak igen tö kéletle nül tudnám bemutatni irodai-
BUSH/DD 119
munk gyöngyszemeit, ha kénytelen vagyok idegen nyelven ki-
fejezni azokat a gondolatokat, amelyek vé rző szívek vércsepp-
jeit fűzik fel felbecsü lhetetlen értékű gyöngysorrá. Remélem
azonban, hogy bizonyos mértékig meg tudta m mutatni, hogy
miként működik elménk, amely gyakran érzéketlennek látszik
vagy a nevetés és szomorúság hisztérikus e legyét mutatja és
amelynek épségét néha kétségbe Yonják.
Elvaku ltságot kel thet, táplálhatja a képmutatást vagy eltompít-
hatja az é rzelmeket. Dármilyen nemes e ré n yről legyen is szó,
megvannak az cllenoldalai és hamisítványai. Minden erényben
rei kell ismernünk annak pozitív előnyét és a pozitíY o ldalát
kell követnünk. Az önmegtartó:ttatás eszménye azt célozza ,
hogy elménket - ahogya n mi mondjuk - egyensúlyban tartsuk.
11
,·agy egy görög kifejezést kölcsönözve, elérjük az eutbymia -

:'i llapotát, amelyet Demokritosz a legfőbb jónak nevezeu.

Azt is felvetették, hogy fájclalomtűrésünk és a haláll al szem-
beni kö zönyösségünk kevésbé érzéken y idegrendszerünknck Az önkontroll a tet6fokát az öngyilkosság inté:tményébcn
köszö nhető. Ez éssze rűnek hangzik. Felme rül a ké rdés: miért éri el és azzal szem l él tet h ető leginkább. A következők ben az
van a mi idegre ndszerünk kevésbé megfeszített állapotban? Le- öngyilkosság és az e rkölcsi elégtétel intézményét vizsgáljuk.
het, hogy éghaj latunk nem annyira izgató, mint az amerikai.
Le het, hogy monarchikus államformánk kevésbé izgat fe l ben-
nünket, mint a franciákat a köztársasági államforma. Lehet, hogy
mi nem olvassuk o lyan szenvedélyesen a Sartor Resartus-t"',
mint az angolok . Magam személy szerint azt gondolom, hogy
éppen hogy izgékonyságunk és érzékenységünk volt az a kény-
szerűség, ami miatt felismertük, hogy magunkra kell ké nysze-
rítenünk az állandó visszafogottságot; de bármilye n magyará-
zator fűzü nk is a je lenséghez, egyik sem lehel helytá lló, ha fi-
gye lmen kívül hagyjuk az önko ntro ll fegyelmében e ltöltö tt
hosszú éveket.

Az önkontro ll fegyelme könnyen túl messzire mehe t. El-

nyomhatja a lélek természetes áramlatait. A befolyásolható ter-
més:tetúekel torzulásokba és szörnyúségekbe kényszerítheti.

120 BUSH/DD BUSHIDO 121

 l'IZENKE TTEO I K fE J EZE T

••
Az ONGYILKOSSÁG
ÉS AZ
ERKÖLCSI ELÉGTÉTEL INTÉZMÉNYE

Számos külföldi író tá rgyalta már többé kevésbé részletesen

ezr a két intézményt (me l yből az előbbi hara-kiri, az utóbbi
kttttiki-ucht néven ismert).

Az öngyilkosságról szólva , szeretném leszögezni, hogy

mondandómat ki:lárólag a seppuku-ra vagy kappuku-ra, nép-
szerű nevén hara-kiri-re ko rlátozom, ami önmagun k felko n-
colás úrjá n törté n ő felál d ozását jelenri. „A has felmetszése? Mi-
csoda ké p telenst!g!" - fakad nak ki azok, akiknek új az elneve-
zés . Ha furcsa képtele nségnek hangzik is külföldi fül ek számá-
ra, Shakespea re is m e rőin ek már nem ann yira kü lö nös ha fel-
idézik, hogy mil yen szavakat ad az író Brutusz szájába: „Lel-
ked [Cézáré] künn kószál és kardunka t saját zsigereink ellen
fo rdítja." Figyeljük meg egy modern angol költő szavait, aki az
~ Ázsia fénye"'" című művében egy kardról szól, amelyik beha-
tol egy királynő beleibe, és senki nem bírálja őt azzal, hogy

1 22 B U SH/ D O
BU S HIOO 123
 rossz angolsággal ír vagy megsérti a jó ízlésl. Vagy, hogy még
egy további példát vegyünk, nézzük meg Guercino Cato halá-
lát ábrázoló festményét a genovai PaJazzo Rossában . Ha elol-
vastuk Addisont, aki megénekelte Cato hattyúdalát, nem fo-
gunk gúnyolódni a Cato hasába félig belemélyedő kard látvá-
nyán . A mi gondolkodásunkban ez a halálnem a legnemesebb
tettek példáihoz kapcso lódik , a legnemesebb pátosz cársul
hozzá, így semmi visszataszító, még kevésbé nevetséges voná-
sa nincs , am i megzavarná ezzel kapcsolatos képzeteinket.
Az e ré ny , az emberi nagyság, a kifinomul tság átalakító ereje
o lyan ha talmas, h ogy még a leghitványabb halá lnem is o lyan
emelkedettségct nyer álta la, hogy egy új é let jelképévé válhat,
vagy még ennél is többé. Gond oljunk arra a jelre, amelynek je-
gyében Konstanrinusz meghódította a világot!"
Nem csupán külsőd leges képzettársítások révén alakult ki
'
hogy számunkra a seppuku az abszurditás leghalványabb jelé-
vel sem re ndelkezik.aAz, hogy a restnek ezt a speciális részét
választoLtuk ki ehhez a mavelerhez, azon a régi anatómiai hie-
dclmünkön alapu l, hogy itt található a lé lek és az érzelmek
székhe lye. Amikor Mózes arról ír, hogy ,J ózsef zs igere i ből vá-
gyódott bátyja után", vagy ami kor Dávid imádságba n ké ri az
Ura t, hogy ne fe ledkezzen meg bel eiről , vagy amikor Ézsa iás,
J eremiás és mások a belek „hangzásáról" és „kellemetlenkc-
cléseiről'' beszélnek az embereknek, valamennyie n osztoznak
a japánokkal abban az itt uralkodó hiedele mben, hogy aPhas
szolgál a lé lek tcmplomául. A szemiták szokásosan a májat és
124 BUSHIOO
.1 veséket említik mint az é rzelmek és az élet székhelyét.
i\ hara" kifejezés átfogóbb volt, min t a görög phren vagy
„
tbumos, dc a japánok és a hellének egyaránc úgy gondolták.
hogy az ember szelleme valaho l azon a tájékon lakozik. Ez az
l·lgondolás egyáltalán nem korlátozódik kizárólagosan az óko-
ri emberekre. A franciák - jóllehet egyik legkiváló bb filozófu-
-.uk. Descartes elmélete szerint a lélek a tobozmirigyben talál-
ható - kitartanak a L'entre "') kifejezés használata mellett, olyan
0rtelemben, ami, ha anatómiai értelemben túl bizonytalan is,
fizi ológiai szempontbó l értelmezhető. Ehhez hasonlóan, nyel-
vükben a:.: entraittes 9 ' szó az é rzelm eket és a sze nvedélyt je-
lenti. Ez a hiedele m nem puszta babon a, mindenestrc tudomá-
nyosabb, mint az az általános elképzelés, miszerint a szíy az
érzelmek középpontja. A japánok egy barát megkérdezése nél-
kül is jobban tudják Rómeónál , hogy .. a test mely hitvány ré-
szében lakozott nevünk." A modern ideggyógyászok beszél-
nek a hasi és lágyéki gcrincvelőről , és ezzel azokat a szimpati-
kus idcgközpontotokat jelölik, amelyekre bármiféle fizikai cse-
lekvés erőteljes hatást fejt ki. Ha elfogadjuk ezt az idegélettani
nézetet, logikusan eljuthatunk a seppuku létjogosultságához.
„Megnyitom lelkem székhelyét és m egmu tatom neked , hogy
mi lett vele . Dön tsd e l magad, hogy besze nnyeződö tt-e vagy
tiszta maradt!"
Nem szeretném ha úgy értelmeznék szavaimat, hogy vallási,
sőt erkölcsi igazolást akarnék ad ni az öngyilkosság számára ,
de az a magas eszmei érték, amelyet a becsületnek culajdoní-
BUSHIOO 1 25
 to ttak, sok ak számá ra bőségesen elegendő indokul szolgá lt sr1 volt és így hangzott: „Meg kell halnod, mégpedig önnön ke-
jár életük e lvételé re . Mi lyen sokan osztoztak azokban az érz<: 1.l·d által. " Ha az öngyilkosság nem jelent egyebet, mint azt,
sekben, amelyeket Garth fejezett k i: liogy valaki önnön keze által hal meg, Szokratész esete szín-
i iszta öngyilkosság volt. Mégsem vádolja őt senki ezzel a bűn­

„ i-eszvén a becsület, könny{{, a halál, nel. Platon, aki pedig viszolygott az öngyilkosoktól, mesterét
Biztos kiút az a szégyen elől", 11em nevezte annak.

és mosolyogva áldozták fel lelküket az elmúlásn ak! B ec~ ­
ületbeli ügyekben a bushido számos bonyolult kérdésben te-
kintetce a h alál t a megoldás kulcsának, így azután egy am bici-
ózus szamuráj számára a természetes elmúlás megl ehetősen
ba~ális dolognak tűn t, nem ez volt az a vég, am ire igazán
vágytak. Ki merem jelenteni, hogy sok jó keresztény - ha iga-
zán őszinte aka r lenn i - beismerné, hogy bámulja , ha nem
egyenesen tisztelette l csodálja az t a k ifino multságot, amellyel
Cato, Brutusz, Petroniusz és egy sor más ókori kiválóság véget
vete tt földi lé tezésén ek. Túl merész dolog azt sejtenünk, hogy
a legkiválóbb filozófus 92 halála részben öngyilkosság volt? Ta-
nítván ya i részletesen elmond ják, hogy mesterük milyen kész-
ségesen vetette alá magát az áll am parancsá nak - melyről tud-
va tudta, h ogy erkölcsileg megala poza tlan - annak elle nére,
h ogy megvolt a le h etősége a me ne kü lésre és h ogyan fogta
meg saját kezével a bürökpoharat, még ital áldozatot is bemu-
tatott a h alálos méreggel. Mindezek ből nem ismerjük fel, hogy
ez az egész folyamat és magatartás egy önfeláldozási aktus?
Látn un k ke ll, h ogy nem külső kényszer hatására törté nt, mint a
közönséges kivégzések. Igaz, a bírák ítélete kötelező érvényű
Olvasóim is meg fog ják érteni, hogy a "'s eppuku n em egysze-
rűen öngyilkosság, hanem törvényes és szertartásos intéz-
mény, középkori lele mény, olyan eljárás, amellyel a harcosok
levezekelhették bűne iket, bocsánatot kérhettek tévedéseikért,
elkerülhették a megszégyenülést, leróhatták barátaik iránti tar-
tozásaikat vagy bizonyságot tehettek ősz i n teségükről. Amikor
törvényes büntetésként rótták ki valakire, illő szertartásosság-
gal hajtották végre. Az ön -elpusztítás legkifinomultabb módja
volt, és senki nem volt képes végrehajtani, ha nem tudott mél-
tóságteljes tartását mindvégig őrizve hűvös n yugalmat erőlte t­
ni magára és mindezek miatt kü lönösen jól illett a harcos mes-
terségéhez.
Nagy kedvet éreztem, hogy, ha másért ne m is, de történel-
mi érdekességként adjak egy leírást erről az idejét mú lt szertar-
tásról. Amikor azonban utána néztem, láttam, hogy egy ma
már alig olvasott könyvben egy nálam te hetségesebb író m ár
megtette ezt, így nem tudok ellenállni a csábításnak, hogy mel-
lékeljek egy meglehetősen h osszú idézetet. Mitford 93 a "Mesék
a régi Japánról "című könyvében, miután egy ritka japán kéz-

126 B US H/ D O BUS H /DO 1 27

ira tból isme rte ti a seppu ku végre hajtásának eljárásá t és le ír egy az e lítélt egr férfi rokona vag~· barátja látja c l. A köztük lévő
esete t, amelyne k maga is szemtanúja volt: kap csolat inkább a megbízó és segéd, mintsem az áldozat és
hóhér viszo nyának fele l meg. Ebben az esetben a kaishaktt
„Be invitáltak be nnünket ( hét külföldi meghívo rtat), ho g y Taki Zenzaburo egyik tanítvá nya volt, akit az áldozat barátai
kövessü k a japá n tanúsító kat a templom főcsa rnokába ( h on - ka rd fo rgatásba n mutalOlt ügyessége alapján választottak ki
clo), ahol a szertartást megre ndezték. A helyszín l enyűgöző vo lt. magu k közül.
Magas csarnok, melyet sötétre színeződött fage rend ák tartot-
tak. A me nnyezetről p azarló bőségben csüngte k le a buddhis ta Taki Zenzaburo és balján a kaishaku lassa n cl6rehaladt a ja-
templo mokra jellemző hatalmas aranyozott lámpák és díszítmé- pán szemtanú k felé, minclke ne n meg hajo ltak el őttük, azután fe-
nyek . A főoltár e l őtt, amelynél a gyönyörű fe hé r szőnyegekkel lénk, a külföldiek felé ford ulva, bennünket is ugyanilyen módon,
bo ríto tt padló t három-n égy inch-re megemelték a talaj szintje talán még nagyobb tiszte le ttel üdvözöltek. A tiszteletadás mind-
fö lé, egy élé n kvö rös fil cszőnyeget fektettek. A szabályos tá vol- két esetben ünnepélyes viszonzásra talált. Az elítélt férfi lassan és
ságokra elhelyezett hosszú gyertyá k homályos, rejtélyes fé n yt nagy méltósággal fellépett az emelvényre , a főol tár előtt kétszer
á rasztottak, ami é ppe n arra volt e legendő, hog y az eg ész ese- földig meghajolt és há tával a főol tá r felé ülésbe helyezkedctt94 a
mé n yt láthatóvá tegye. A hét japá n elfoglalta he lyét a megemelt filcszónyegen. A kaishaku bal o ldala mellett ku porodott le. A há-
padozat bal o ldalá n, míg a hét külföldi meghívoct, a jo bb o lda- rom segédtiszt egyike ekkor előre jött egy olya nféle állvá nyt tart-
lán. Senki más ne m vo lt jele n . va, amit a templomokban használnak az adományok elhelyezésé-
re. Az állvá nyon papírba csomagolva feküdt a u·akizashi, egy rö-
Né há ny pe rcnyi feszü lt várakozás után besétált a csarno kba vid, tcngerésztőrhöz hasonló, kilenc és fél inch hosszúságú bo-
Ta ki Ze n za buro , egy jól m egte rmett, ne mes arcvo nás ú h ar- rotvaéles japán kard. Mély meghajlással átn yújtotta az elítéltnek,
mincké t éves fé rfi . Ünnepi öltözékét viselte, a külö nleges al- aki átvette és két kézzel megfogva fejmagasságig emelte, majd
k alm akra szolgáló kenders zövetb ől kész ült külö n ös szárn y- maga elé helyezte a földre.
S7.erű vállrészes ruhát. Egy kaishaku volt vele és három tiszt,
akiken jimbaori volt, a páncélzat fele tt viselt, aran y paszomá- Újabb mé ly meghajlás utá n Taki Zenzaburo megszóla lt -
nyokkal díszített harci köpeny. Tudnunk kell, hogy a kaishaku hangjában csak annyi é rzelem és tétovázás érződött, amennyi
ne m fed i a mi fogalma ink szerinti ítélervégrehajtó fogalmát. elvá rható valakitől ha fájdalmas vallomást készül tenni, - és a
Az ő tiszte egy úrie mbe r által elvégzendő felad at; sok esetbe n következőket mondta.

1 28 BIJSH/00 I USH/00 129

 ,.Én volta m, és csakis é n voltam az, a ki megbocsátha ta1l.111 1Ialotti csend állo tt be, csak a vér undorító csobogása tö rte
mó d o n p ara ncsot ad tam Kobéba n , hogy n y issan a k tü zt·1 ,1 lllt 'g, abból az előttünk fekvő mozdula tlan halomból b ugyo-

külföldie krc ' 1

\ és miután m en ekülni próbáltak, megismétc li l' ll t g ott elő, a mely egy pilla nattal korábban még egy báto r és ne-
a para ncsot. Ezért a bűnte ttért felkoncolom m agamat és nwg 1111.:s szívű férfiú volt. Re tte ne tes volt.
kére m a jel e nlévőke l , hogy tiszle ljene k meg vele, h ogy szc111
ta nú i leszne k ." A kaishaku mélyen meghajolt, kardját letörö lte egy, erre a

1
L'lra készenlétben ta rtott p apírdarabbal és elhagyta az e me l-
Még egyszer megha jo lva e ngedte, hogy fe lső ö ltözéke ll' vé nyt. A beszennyeződött rövid ka rdot a kivégzés végbe mene-
csú sszo n öv éig , meztele nü l hagyva d e re kát. A szokáso kna k teléne k véres b izonyíté kaké nl ünnepé lyesen e lvitték.
megfelel őe n kabálja ujja it gondosan behajto gatta térdei a lá,
hogy megakadályozza, hogy majd tes te hátra essen; egy japán A két császári megbízott ekko r elhagyta he lyét és a külföldi
nemes úr előrebo rul va ke ll, ho gy m eghaljo n . Biztos kézzel, szemtanúk el őtt elhaladva felkért bennünket, hogy tanúsítsuk,
megfontolt m ozd ulatokkal fele melte az előtte fekvő rövid kar- hogy a Ta ki zenzabu róra kirótt halálos ítélete t engedelmesen
do t; elgondolko d ó arckifejezéssel, s zinte é rzelmesen szemlél- végrehajto tták. A szertartás véget ért, elhagytuk a templomot."
te; egy pillanat ra úgy látszott, hogy utoljára még összegyűjti
gondo latai t, majd bal oldalá nál, a de re ka alatt mélyen magába Sorolhatnám a seppuku irodalombó l vagy szemtanúk elbe-
d öfte és lassan ke resztül húzta a jobb o ldaláig és a sebbe n fel- széléséiból merített leírásokat, de azt gondolo m, hogy az itt
felé fordítva végre hajtott egy könnyű vágást fe lfe lé. Ez ala tt az k övetkező pé lda elegendő le sz.
iszonytatóan fájdalmas m űvelet alatt egyetle n arcizma sem rez-
dült. Amikor a kardot kihú zta , el őre hajolt és kinyújto tta a nya- Két testvér, Sa kon és Naiki, a kik hus zonné gy, ill etve tizen-
kát; e kkor e l ső ízbe n hullámzott át arcán egy fá jdalmas kifeje- hét évesek voltak, egy, édesapjukat é rt igazságtalanság meg-
zés, de hangot nem ejtett. Ebbe n a pillanatban a k aishaku, aki torlására megpró báltak merényletet végrehajtani lyéyasu ellen;
minden mozdulato t élé nk figyele mme l kísérve, még mind ig az de még mi előtt a táborba belép hette k volna, már foglyok vol-
o lda lánál g uggo lt, talpra u grott , eg y másod pe rcig kezében tak. Az idős tábornok csodála ttal adózott az é letére törő fiata-
egyensúlyozta a kardját a l evegőben; aztán egy vill an ás, egy lok báto rságának és parancsot ad ott, hogy e ngedjé k őket tisz-
csúnya, tompa puffanás, a földre eső test robaja; egyetle n csa- teletre mé ltó módo n megh alni. Kistestvérükre, a mindössze
pással elválasztotta a fejet a tesnől. nyolc esztendős Hachima ró ra ugyanez a sors vá rt, me rt az íté-

1 30 B U SH/DO
BUSH/DO 131
 let a család valamennyi fé rfi tagját sú jtotta. A végrehajtásra egy
ko loslorba vitték őket. Az eseményné l jelen volt egy orvos 1 ~.
akinek naplójából idézzük a következő részletet:
„Amikor a végső aktushoz sorba ültették őket, Sakon a legfi:i·
talabbhoz fordu lt és így szólt: „Indulj elsőnek Te, mert biztos szc
retnék lenni benne, hogy jól hajtod végre!" Mikor a kisgyermek
azt vá laszol ta, hogy még soha nem látott seppukut, ezért e lőször
sze retné megfigyelni bátyjai hogyan hajlják végre, hogy kövei·
hesse őket, bátyjai könnyeik között elmosolyodtak: „Jól van kicsi
e m ber! Büszkén vallhatod magadat atyánk gyermekének." Ami-
ko r elhelyezték ól maguk között, Sakon beledöfte a kardot hasá-
nak bal o ldalába és ezt mondta: .,Nézzed testvérkém! Érted már?
Vigyázz rá, hogy ne döfd túl mélyre, n ehogy há tra ess. Hajolj elő·
re inkább és térdeiddel egyensúlyozd magad. " Naiki hasonlókép·
pen cselekedett és így szólt a kisfiúhoz: „Tartsd nyitva szemedet,
különben úgy festenél mint egy haldo kló asszony. Ha a kard
nagy fá jdalmat okoz benned és érzed, hogy fogytán az erőd , végy
bá torságot és keuőzd meg erődet, hogy meg tudd csinálni a ke·
resztvágást. " A gyermek egyikükről másikukra nézett és amikor
mindke tte n kiszenvedtek nyugodtan lemeztele nítette magát és
követte példájukat."
A seppuku feldicsőítése, eléggé természetes módon, nem
kis kísértés t jele ntett arra, hogy indokolatlan esetekben is e l-
kövessék. A forró fejű fiata lok - o lyan ügyekért is, amelyek je-
lentősége n e m volt összem érhető az indítékkal, vagy olyan in·
132 BUSH/DO
.! ítél o kokból, ame lyek egyáltalán nem voltak h alálos j elentő­
"1." gűek - ügy rohanta k a pusztulásba, mint a megszédült boga-
1.1k a lámpafé n yb e . Kétséges és vegyes indítékok több szarn u-
1.ijt vettek rá e rre a tetlre, mint ahány megzavarodott fiatal lány
keres menedéket a zárdákban. Az élet - legalá bbis a becsület
.1dról kiala kított, általán osan e lfogado tt é rtékrenden belül -
nlcsó volt. Az egészben az a legszomorúbb, hogy a becsü let,
111ely nek ügy szólvá n m indig magas volt az árfolyama, nem
mindig bizonyult színaranynak, gyakran ötvöződött é rtéktelen
l't:mekkel. A pok ol egyellen bugy ra sem büszkélkedhet m ajd
olyan sok japánnal, mint a hetedik, amelyet Dante az öngyil-
kosok gyűjtőhel yének tart.
Mindazonáltal egy igazi szamu ráj szemében a halál sie tte té-
,.,e vagy könnyelmű megkísértése egyaránt gyávaság volt. Egy
tipikus harcos ha csatát csata után veszíte tt is és síkságokról a
hegyv idékre, bozótosból barlangokba üldözték, éhesen és
egyedül találta magát egy sötét faodúban, kardja kicsorbu lt az
üsszecsapásokban, nyílvesszője m ind egy szálig e lfogyotc -
1'hilippinél% nem dőltek ilyen helyzetben saját kardjukba a leg-
nemesebb rómaiak is? - gyávaságnak ítélte, hogy meghaljon,
inkább egy keresztén y mártírhoz haso nló be lső erővel egy rög-
tö nzöu verssel vidította fel magát:
BUSHIOO 133
 „ Gyertek hát, gyertek,
Balsors és fájdalom!
Zúdttljon 1·ám bármi még!
Próbára lelkem kész,
Erővel hogy bírom!"
Ez a bushiclo tanítása: Tűrj és nézz szembe minden veszély-
lyel és megpróbáltatással! Légy türelmes, és tuda tod legyen
mindig tiszta, mert, amint Menciusz taníto tta: „Ha az Ég nagy
dolgokra szán valakit, először elméjét teszi próbára a szenve-
déssel, aztán inait és csontjait a viszontagságokkal: az é hezés-
sel, a legnagyobb szegénységgel, majd összezavarja terveit.
Mindez azt szolgálja, hogy serkentse e lméjét, megacélozza ter-
mészetét és kipótolja hiányosságait. „ Az igazi becsüle t az Ég
parancsának teljesítése, és nincs az a ha lál, amely, ha eközben
ér, megszégyenítő lenne, de ha az Ég akarata elől menekülve
pusztulsz el, gyáva a neved! Sir Thomas Bro\:vne különös köny-
ve, a Religio Medici megadja a pontos angol megfelelőjét an-
nak, amit Al apelveink újra meg újra tanítanak. Hadd idézzem:
„Szép megnyilvánulása a báwrságnak, ha semmibe vesszük a
halált, de ha az élet szörnyűbb a halálnál, az igazi bátorság az
életben maradás vállalása. " Egy ismert tizenhetedik századi
szerzetes szatirikusan így foga lmazott: „Beszélhet amit akar
' '
de abban a szamurájban, aki még soha nem hall meg, mindig
benne lapp ang a hajlam, hogy a döntő pillanatokban e lmene-
küljön vagy elrejtőzzön. " Másutt pedig: „Aki lelke mélyén egy-
szer már meghalt, azon már semmifé le Sanada lándzsája vagy
1 34 BUSH/DO
Tametomo'· nyílvesszői ne m képesek sebet ütni. " Milyen közel
is kerültünk ar.nak a templomnak az előcsarnokához. melynek
építője így tar.írott .,Aki miattam elveszíti az életét, meg fogja
azt találni!" Ez csak néhány abból a számtalan példából, ami
megerősíti az emberi faj e rkölcsi azonosságát, annak ellenére,
h ogy egyesek serénye n munkálkodnak azon, hogy minél na-
gyobbnak liimessék fel a keresztények és a p ogányok közötti
különbségeket.
Láthattuk tehát, hogy a bushido öngyilkossági intézménye
nem annyira irracionális, sem nem annyira barbá r, mint ami-
lyennek indokolatlan a lkalmazásai láttán els6 pillantásra tűnik.
Most megvizsgáljuk, hogy testvér intézménye, az elégtétel -
vagy ha ügy tetszik, n evezhetjük bosszúnak is - szintén ren-
delkezik-e ilyen jóvá tevő jelleggel. Remélem, hogy ezt a kér-
dést röviden is ki tudom fejteni, hiszen hasonló intézmény,
vagy h a jobban tetszik, nevezhetjük szokásnak is, megvolt
minden népnél és még mára sem merült feledésbe, amint azt a
párbajozás és lincselé s megléte mutalja . Miért nem hívta ki egy
amerikai kapitány Esterházyt, hogy megtoro lja a Dreyfust ért
sérelmekec?S' Egy primitív törzsnél, ahol nincs házasság, a há-
zasságtörés nem bűn és csak egy szerető partner védelme biz-
tosítja , hogy a nő ne vál jo n közprédává; így o lya n időkben ,
amikor még ismeretle n a büntetőjog, a gyilkosság nem bűntett
és csak az áldoza t hozzáta rtozóinak bosszúszomja tartja fenn a
társadalmi rendet. „Mi a legszebb dolog a földön?" - kérdezi
Ozirisz Hórusztól 99. A vál asz így hangzik: „Hogy megto roljuk a
BUSH/DO 135
 hezhetett volna; hűséges csatlósai az egyetlen rendelkezésre
szüleinke t é rt sérelmeket", - amelyhez egy japá n még hozzáte-
:illó Legfelsőbb Bíróságként önmagukra vállalták az elégtétel
szi: „és az urunkat é rt sérelmeket."
megszerzését. A közönséges jog ezt követően halálra ítélte
!íket, de a közfelfogás más ítéletet alkotott, és emlékük a mai
Van valami a bosszúban, ami kielégíti az ember igazságér-
napig is éppolyan friss és eleven , mint szépen gond ozott sírja-
zetét. A bosszút álló így érvel :,Jó é desapám n em szolgá lt rá a
ik a Sengakuji kertjében 101 •
halálra. Aki megölte , nagy rosszat cselekedett. Apám, ha élne,
nem tűrne el ilyen tetteket. Y.laga az Ég is gyűl öli a rosszat.
Lao-ce azt tanította, hogy az igazságtalanságot kedvességgel
Apám akarata és az Ég akarata, hogy a gonosztevő ne élvez-
viszonozzuk, Konfu ciusz hangja azonba n sokka l erősebb volt.
hesse tette gyümölcseit. El kell pu sztulnia kezem által; apá m
amikor azt hirdette, hogy az igazságtalanságot igazságossággal
vérét ontotta, és én, aki az ő húsa és vé re vagyok, ki kell, hogy
kell viszonozni; ám a bosszút csak akko r ismerte el jogosnak,
ontsam a gyilkos vérét. Nem élhetek egy égbolt alatt vele."
ha az elö ljá róinkat vagy jótevőinket ért sérelme k jóvátéte lére
A magyarázat gyermekien egyszerű (bár, mint tudjuk, Hamle t
irányult. Saját ballépéseinket, beleértve azokat is, amelyekkel
sem érvelt sokkal mélyen szántóbban); mindazonáltal ez az
feleségünknek vagy gyermeke inknek okozunk fájdalmat, úgy
okfejtés be lső egye nsúlyérzékről tanúskodik és kielégíti az
tekintették, mint o lyan valamit, amit ki kell bírni és meg kell
igazság érzetet. .. Szemet szemért, fogat fogért. " Az elégté tel
tudni bocsátani. Így aztán egy szamuráj mélyen együttérzett vol-
iránti é rzékünk éppolyan pontosan működik , mint a matema-
na Hannibállal, amikor az megesküdött, hogy bosszút á ll a ha-
tikai képesség, és amíg az egyenleg két oldala nem egyenlítő­
záját ért sérelmekért, d e megmoso lyogta volna J ames Hamil-
dik ki, úgy érezzük, hogy valamivel adósak maradtunk.
tont, aki övében egy marék földet hord ott a felesége sírjáról
örök em l ékez tetőül, hogy jóvátegye a Regent Murray-n elköve-
A judaizmusban, amely egy gyanakvó istenben hisz, vagy a
tett rossz te tte it.
görög mitológiában, a melyben ott van a nemezis:io, az elégté-
telt rá lehet bízni földöntúli hatalmakra, de a józan gondolko-
Mindké t intézmé ny, az öngyilkosságé, mind az elégtételé,
d ásmód felruházta a bushidó t az elégtétel intézményével, ami
elveszítette lé tjogosu ltságát a Büntető Törvénykönyv éle tbe lé-
egy j ogegyenlőséget biztosító etikai bíróság szerepét töltötte
pésével. Nem ha llunk már o lyan romantikus történeteket
be: az emberek elintézhe tték azokat az ügyeket, amelyek kívü l '
hogy egy szép lány álru hába n követi szülei gyilkosának nyo-
estek a közönséges jog ható körén . A negyvenhét ronin urát ha-
mát. Nem zajlanak már le szemünk e lőtt tragikus csalá di vé r-
lálra ítélték; nem volt olyan felsőbb bíróság, amelyhez felleb-

BUSH/DO 137
136 BUSH/DO
bosszú k. Miyamoto Musashi 102, a kóbor lovag a távoli mesék egyik az átgondolt vagy kvázi-öngyilkosság, a másik az irracio -
ködé be v é sz. A jól szervezett rendőrség a ká rosultak é rdeké- nális vagy valódi. A seppuku kiváló példa az el ső csoportra.
be n felkut<:ttja a bűnösöket, és a törvény igazságot szolgáltat.
Látja az e gész álla m és a társadalom, hogy a rosszat jóvá tetté k. Ezekb ől a vé res intézményekből és a bushido általános tö-
Kielé gül az igazságérze l, és nincs szükség kataki-uchi-ra. Ha a rekvés eiből könnyű eljutni a következtetésre, hogy a ka rd fo n-
szóban forgó intézmé nyek csak arra szolgá lta k volna, hogy - tos szerepet töltött be a társadalom és az egyén életében.
amint azr e gy New Eng land-beli le lkész mondo tta - „kie légít- Fe nnmaradt egy mondás, mis zerint a kard a szamuráj lelke .
sék bosszúnkat, amely a vétkes vérére szomjazik ", a Büntető
Törvénykö n yv né hány paragrafusa ne m lett volna elegendő ar-
ra, h ogy teljesen eltüntesse.

Ami a seppukut illeti , bár jogilag elfogadhatatlan, időről id ő­

re még hallunk róla, és tarto k tőle még fogun k is hallani, mind-
addig, amíg él a múlt emlékezete. Az önpusztításnak bizonyára
szám os fájdalommentes és időt kímél ő módja jön még divatba,
ahogy az öngyilkosságot választók tá bora is félelmetes gyorsa-
sággal növe kedik világszerte, de Morselli professzornak el kell
is me rnie, hogy a seppuku előkelő helyet foglal el ezek között.
A professzor azt tartja, hogy „amikor az öngyilkosságot igen fá j-
dalmas m ódon hajtják végre, vagy hosszan tartó agóniával jár,
száz esetből k ilencve nkile ncszer egy fanatizmustól, őrülettől
vagy mo rbid felindultságtól megzavart elme tettével á llunk
szembe n. "i03 Pedig egy szabályos seppukwz nem érződik fan atiz-
mus, őrültség vagy egzaltáltság, mivel higgad tság és tökéletes
lelki jele nlét szükséges ahh oz, hogy sikeresen lehessen végre-
hajtani. Dr. Strahan'°" az öngyilkosságot két csoportra osztja: az

138 susHIDO BUSHIOO 139

 TIZENHARMADIK FEJEZET

A KARD, A SZAMURÁJ LELKE

A hushido a kardot vá lasztotta az erő és báto rság jelképéül.

Moham ed kijelentése, miszerint „a kard a Mennyország és a
Pokol kapujának kulcsa", mindössze visszhangja a japán érze-
lemnek. A szamuráj kisfiúk már kora gyermekko rban megta-
nulták a kardforgatást. Életük igen fontos eseménye volt. ami-
kor öc éves korukban teljes szamuráj díszbe öltöztetve egy
go 1 ··~-táblára á llírouák őket. övükbe az addig játékszerű! hasz-
nált fakard helyett egy valódi kardot dugtak, jelképezve ezzel
a katonai mesterségbe történő beavatást. Ezután az adoptio
per arma 106 szertartás után a szülői ház kapuján kívül e né lkül
a stárusz sz imbólum né lkül nem mutatkozhatott, jóll e het hét-
közna pi használatra gyakran egy aranyozott Faka rd helyettesí-
tette. Alig néhány év után valódi acélbó l készü lt, bár é letlen
kard lett állandó viselete, míg aztán végleg fé lredobhatta a já-
tékfegyve rekct és lobogó lelkesedéssel próbálgathatta frissen
megszerzcct, va lódi pengéjének élét az útjába kerü l ő dolga-

l-!0 IUSH/00 IUSH/00 1-11

kon . Amikor tizenöt évesen belé pett a teljes csele kvési szabad ~0ge, mint a püspök kezében lévő püspöki botnak vagy a kirüly
sággal járó férfikorba, o lya n fegyvereket vall hatott büszké11 1ngará nak. Cá p abőr és a leg fino mabb selyem a markolathoz,
magáé n ak, melyek már bármilyen feladath oz eléggé élesek vzüst és arany a kézvédőhöz, különféle színárnyalaLú lakkozás a
Már maga az a tény, hogy ilye n veszélyes fegyvereket birtokol, hih·elyen - még a leghatásosabb fegyvert is félig megfosztják ré-
megnövelte benne az ö nbecsülés és a felelősség tuda t érzésél, misztő jellegétől; ám mindezek a tartozékok csak játékszernek te-
ami fellép ésében is jól tü kröződött. „Nem üres díszként visel kinLhctők magához a pengéhez viszonyítva .
te a kardo t. " Amit övében viselt, annak a je lképe volt, ami e l
méjé be n és s zívé be n é lt, - hűség és becsület. A ké t kardtó l, A ka rdkovács nem egyszerű iparosmester volt, ha nem ihlc -
egy hosszabbtó l és egy rövid e bbtől - ezek neve claito és sh oto, LClt műv ész, műhel ye pedig szentély. Napo nta imádsággal és
vagy katana és wakizashi, - soha ne m vált meg. Otthonában megtisztító rítusokka l fogo tt neki munkájának, vagy, ahogy
a d o lgozószoba vagy a társalgó d íszhe lyét é kesíte tték; éjsza ká- mo ndották, „Szellemét és le lkét beleadta az acél kovácso lásá-
ra ágya mellé ke rültek, hogy keze ügyében legyene k. Állandó ba és edzésébe." A pöröly min den suhintása, az izzó acél min-
tá rsa i, szere tle őket, még hozzáju k ill ő becenevcL is ad ott ne - den egyes vízbemerítése, a cs iszolókővel végzett minden
kik. Tisztele ttel, szinte már vallásos áhítattal viszonyult hozzá- egyes mozdu lat n em csekély fontosságú vallási aktus volt.
juk . A "tö rténelem atyja"' é rde kességként feljegyezte, hogy a A meste r vagy a neki segítő istenek szelleme kölcsönöz félel-
szkíLák egy vas szablyá nak mutattak be áldozatot. J apánba n metes varázserőt kardjainknak? Tökéletes műremekként is áll-
számos te mplom és sok család féltve őrzött kincse egy kard, ja az összehasonlítást to ledói és damaszkuszi vetélytársaival,
melyne k vallásos tisztelettel hódolnak. Még egy közönséges de van még valam i benne, ami több annál, amit a m űvészi ér-
tőr esetében is elvá rják, hogy mások megadják ne ki a megfe le- té k jele nt. Mihelyt kihúzzák a hüve l ybő l , hideg pengéjére
lő tiszteletet. A fegyvert ért sérelem gazdája elle ni személyes azonnal lecsapódik a p ára; fénye kékes árn yalatta l villan meg ;
sértés ne k m inősül. J aj annak , aki figyelm etlenül átlép egy pad- éle semmihez ne m hasonlítható , sorsok és le hetősége k függe-
lón fekvő fegyve ren! nek tőle; hátsó hajlata egyesít i a kifinomult szépséget a felü l-
mú lhatatlan e rővel ; - mindezek az erő és a szépség, a megille-
Egy ilyen értékes tárgy nem kerülhe ti el sokáig, hogy felfigyel- tődés és a rémü le t vegyes érzéseit borzolják fel bennünk. Ár-
jenek rá a m űvészek és kipróbálják rajta képességeiket, sem azt, talmatlan küldetése le tt volna, ha megmarad a szépség és az
hogy gazdája hiúságának tárgyát képezze, külö nösen nem béke- öröm tárgyának! Mive l azonban mindig elérhető közelségben
időkben , amikor a kard viselésének nincs több gyakorlati jelentő- volt, nem kis kísértése jele ntett, hogy visszaéljenek haszná latá-

1 42 IUSHIDD BUSH/DD 143

va l. Túl gyakran villant elő békés hüvelyéből a penge. A l<.1 1tl \ .1gy a szünyog : csípne k, de mire mennek a csípésükkel? Egy
dal történő \'Í szaélés o lykor odáig fajult, hogy az üjo1111,111 l. 1l·:-.it viszket, ez minden ; ne m életveszélyes." Ezek olya n em-
szerzett pengél egy ártatlan áldozat testé n próbáltá k ki! A lw11 lwr szavai, akine k a bushido volt az iskolája és az egymást \'ál-
nünket leginkább fog lalkoztató kérdés azonban az, ho~n 111 .... orsc apások és d iadalok tüzes keme ncéjében állta ki a pró-
adou-e a bus hido igazolást a kard válogatás né lküli hasznal.1 li.tt. „Legyózetni annyi, mint győzelmet aratn i„, tartja a nép ze-
tára? A válasz egré nelmű nem! Amilyen nagy hangsú lyt fckt1 111 :-.zálló ige, amine k az az é rtelme, hogy az igazi győzel e mben
te tt m egfelel ő használatára, é pp o lya n undorodva utasította PI benne van az is, hogy ne m állunk e ll e n a fékte lenkedó nck.
annak ellenkezőjé t. Hitvá ny gazfickónak vagy kC!rkedő alak . A legjobb győzelem az, amit véro ntás nélkül é rünk el" - az
nak tartotta nt, ak i indokolatlanul rántott kardo t. Akine k vn 11 il ye n és ezekhez h asonló mondások azt mutatják, hogy a leg-
önurnlm::i, tudja. hogy mikor é rkezik el az id e je, h ogy hasznlí l v égső lovagi eszmé ny a béke .
ja, és ilye n alkalmak ritkán adódnak. figyeljünk a né hai KalMI

grófra, aki történelmünk egyik legzava rosabb időszakába n élt , Na~:r ká r, hogy ezeket a fennkölt eszményeket kizárólag a pa-
amikor napirenden vol tak a gyilkosságok, öngyilkosságok 6 pok és mo ralisták prédikálták, míg a szamurájok a harcos maga-
más véres események. \'o lt, amikor szinte diktátori hatalommal tartást gyakorolták és dicsőítették. Egészen odáig elmentek, hogy
volt fe lruházva é töhb ízbe n p róbálták meggyilkolni, kardja a nőiesség eszményét is amazoni je llegzetességekkel árnyalták.
még sem szennyeződött be vérrel. Amiko r emléke iből idéz az l lasznos lesz, ha ezen a ponton szentelünk néhány bekezdést a
egyik ba rátjának. ezt mondja a rá jellem ző, külö nös, né pie:-. nők kiképzésével és helyzetével kapcsolatos Lt!mának.
ha ngnemben: ":-.<agyon elle nemre van az embe rölés, így aztán
soha egyetlen embert sem gyilkoltam meg . Otjukra e ngedte m,
akiknek le kellett volna csapnom a fejét. Egysze r azt mondja
egyik bará to m „Te nem ülsz e leget. Nem eszel elég paprikát és
padlizsú nt?" Bizony, néme lyik embe r már csak ilyen! De tudod ,
ez a fickó is úgy végezte, hogy meggyilko lták. Lehet, hogy é n
azért úsztam meg. mert nem szeretek ö ln i. Kard om a nn yira
szorosan megta pad a hüve lyben, hogy ne héz kihú zni a pe ngét.
Elhatá roztam, hogy akkor sem vágok, ha e ngem vágnak le. Bi-
zony. bizony, némelyik e mber tényleg o lya n, mint a bo lha

l •l •l BUSH/DO BUSHIOO 1 45
 T 1 Z E N N E G Y E D 1 K FEJEZET

A Nő KIKÉPZÉSE ÉS HELYZETE

Emberi fajunk női felét né ha a p aradoxonok m intaképé nek ne-

vezik, mert a női e lme ösztönös működése meghaladja a férfi-
ak „matematikai beállítottságú·· agyának fe lfogó képességét.
Az a kína i írásje l, a me lyet a „rejté lyes"', .. megismerhetetlen"
foga lmak jelölésére használnak, két részből te\·ód ik össze: az
egyik a Jiatal'', a másik a „nő"' írásjele, mert a nő bájos meg-
jele nése és kifi nomult gondolatvilága túlmegy azon , am it mi
férfiak póriasa n egyszerű me ntális ké pességeinkkel é rte lmezn i
tudunk .

A bushiclo nő ideá lja azo nban kevéssé rej télyes C:s csa k lát-
szólagosa n e lle ntmo ndásos. Említette m, hogy ez az ideál ama-
zoni, de ez csa k féligazság. A kínaiak a feleséget o lya n írásjel-
le l je lö lik, amely egy seprűt tartó nőt ábrázol - nem azért, hogy
házastársával szemben \"édekezően vagy támadólag suhogcas-
sa, sem azért, hogy rápattanjon, mint a boszorkányok, hanem

146 BUSH/DO BUSH/DD 14...,

azon békés célból, amire a \·esszőseprűt ered etileg feltalá lták . di. .Vlivcl a nőnek nem volt saját hűbérura , maga alkotta önnön
Így az írásjellel k ifejezett e lképzelés nem kevésbé meghitt 01> testőrségét . Fegyverével éppolyan lelkesen védte saját szemé-
csalá dias, m int az angol .,fe leség" (szövőnő), vagy „leán y" lyes sérthetetlenségét, mi nt férje a gazdájáét. Katonai kiképzé-
1rejáruslá ny) 10
" etimológiai eredete. An é lkül. hogy a nő tev0- sének családi haszna , amint később látni fogjuk. abban mulal-
kenységi körét a kony hára, te mplomra és gyermeknevelésre ''"' kozotl meg, hogy tanítani tudta fiait.
korlátozn ánk, ahogya n a je lenlegi német császár szerint kel le-
ne ten ni , a bu shido nő ideáljánál a háziasság vol t a fő szem- A vívás és hasonló gyakorlatok, ha a valóságban ritkán is al-
pont. Ez a látszólagos elle ntmond ás - háziasság és amazoni vo- ka lm azták őket. arra jók voltak . hogy egészséges módon ellen-
nások - amint látni fogjuk , n e m e llentétesek az alapvető lovagi súlyozzák a nők egyébként helyben ü lő életm ód ját. ~em csak
eszményekkel. egészségvéde lmi célokat szolgáltak azonba n. szükség esetén
hasz nosítani is lehetett őket. Az asszonysorba lépett lányokat
~fivel a bushid o tanítása elsődlegesen a férfi nemnek szólt, Lürrcl ( kai-ken, háromélű kisméretű kés) ajándékozták m eg,
természetes. hogy azok az erények, amelyeket a férfi a nőkben amelyet a támadók mellébe, vagy ha úgy adódon sajátjukba le-
értéke lt, h aLá rozotta n messze cslek a nőies von ások tól. hetett döfni. Az u tóbbi eset ige n gyako ri volt, mégsem ítélem
\Vincke lmann m egjegyzi, h ogy „a görög művészet p áratlan el tú lságosa n szigorúa n. Még az öngyilkosságtól borzadó ke-
szépsége inkább férfias, mint nőies ·· , és Lecky hozzátes zi, h ogy resztén yi tudat sem kell, hogy keményen íté lje m eg őket, ha
ez a görögök erkölcsi felfogására éppúgy igaz. mint művésze­ arra gondolunk. hogy Pelagiát és Dom ininát, a két ö ngyilkost
tükre. A bushido, h aso nló képpen, azokat a nőket dicsőítelte szentté avatták tisztaságuk és jámborságuk miatt 1 rn. Ha egy ja-
leginkább, akik „töréke ny női mivoltukon túllé pve, o lyan hő­ p:ín fiatal lány úgy látta . hogy szüzességét veszély fenyegeti,
siességet ta núsítottak, mint a legerőse bb és legbátrabb fé rfi- ne m vá rt é desapja L<í rére. Saját fegyvere mindig ott lapult keb-
ak."1"" Ezért a fiatal lán yokaLarra ta nították, hogy fojtsák el ér- lébe rejtve. Szégyen volt rá, ha ne m tudta, h ogy miként kell
zelineike t, edd zék idegrend szerüket. tanuljanak fegyverforga- megfelelően végrehajta n ia az öngyilkosságot. Am i keveset
tást - k ülönösen a kardszerű végződésse l elláto tt lándzsa. a megtanítottak neki anatómiá ból , ta rtalmazta, hogy pontosan
11agi-nata vol t ilyen női fegyve r - , hogy vá ratlan veszélyhe ly- tudja , melyik ponton kell elvágnia a torkát. Tudnia kellett, ho-
zetekben meg tudják védeni övéike t. Az ilyen ha rcias gyakor- gyan kösse össze egy övvel a lábait, hogy bármilyen fájdal mas
lásnak azonban m égsem a harctéri alkalmazhatóság volt az el- haláltusát is vív, holttestét majd tökéletesen ill edelmes álla pot-
sődleges mozgató rugója . Célja kettős volt: személyes és csalá- ban, megfelel őe n összezárt combokkal ta lálják meg. Ez az elő-

J '18 B 11 S H 1 0 0 81/SH/DO 149

vigyázatosság ne m mélcó vajon a ke resztény Perpetuához vagy hen. A táncot csak azért tanították nekik (a szamuráj lányokról,
a szűzies Cornél iához? Azzal az otromba vélekedéssel nem 1,.., ne m a gésákról beszélek), hogy mozdulataik szegletessége kisi-
foglakozom, hogy a szüzesség fogalma körünkben ismeretlen ,' 11
muljon. A ze nével atyjuknak és férjüknek nyújtottak kikapcsoló-
ami fürdőzési szokásai nk és más je le nté ktelen d olgok félreér dást a nehéz időszakokban. A zenét nem a technika kedvéért, ha-
tésén alapu l. Éppen ell enkezőleg, a szű ziesség a szamuráj rn'i nem magáért a művészetért tanulták, me rt a végső cél a szív meg-
leg főbb erénye volt, amit még életé nél is többre becsült. Mond- 1isztítása volt. Azt tartották, hogy nem lehet elérni a hangzás har-
ják, hogy egyszer egy fiatal lán yt foglyul ejte tte k, és amikor lát móniáját, ha az illető szívében nincs belső összhang. Itt ismét
ta, hogy a durva katonák kezei között ki van téve az erőszak ugyanazzal az elvvel találkozunk, amit már megfigyelhettünk a fi-
veszélyének, azt mondta, hogy kedvükre fog ten ni , ha el őbb acalok kiké pzésével kapcsolatban: a teljesítmény mindig alá re n-
mege ngedik, h ogy írjo n n é há ny sorl nővé reinek, akik a h ábor(1 ddt az erkölcsi é rtékekhez viszonyítva. Csak annyi kell, hogy a
következtébe n szerteszét szóródtak. Amiko r végzett a levélírás- zene és a tánc kecsességet és egy kis csillogást vigyen az életbe,
sal, a legközele bbi kú thoz ro han t és úgy mentette meg becsü de nem szabad, hogy hiúságunkat táplálja vagy magamutogatás-
le tét, hogy b elefojtotta magát. Hátramaradt levele a köve tkező s:í fa juljon. Rokonszenvezem a perzsa herceggel, akit elvittek egy
verssel ér véget: londoni báltere mbe, és amikor kérték, hogy vegyen részt a viga-
dozásban, ke re ken kijele ntette, hogy az ő országában külö n lá-
.. Fél, hogy fényét a felhők elfödik, nyo k állnak rendelkezésre, hogy ezt a munkát elvégezzék nekik .
Így a lenti világba merül, /\. mi asszonyaink nem a mutatvány kedvéért vagy a hatalmo n lé-
Az égen újhold őrködik vők szórakoztatására fejlesztették képességeiket. Céljuk az ottho-
Menekü(j! S m inden megszűnik. " ni szórakoztatás volt. Ha társasági összejöveteleken csillogtak, ez
csupán háziasszonyi feladatuk volt, más szóval a háztartásnak a
Nem volna tisztességes, ha olvasóimban azt a képzetet alakíta- vendége k ké nyelmét szolgáló része. Képzésüket a háziasság
nám ki, hogy a bushido egyedül a férfiasságot tartotta a l egfőbb szempontja irányította. Azt le hel monda ni, hogy a régi j a pán as-
női eszmé nyne k. Távolról sem ez a helyzet! Számos jó tulajdon- szonyainak teljesítményei, akár harcos, akár békés j ell egűek vol-
ságot és a bájos megjelenést is megköveteltek a n őtő l. Nem ha- tak, elsősorban az o tthon szolgálatát célozták, és bármiként adó-
n yagolták el a zen ét, táncot és irodalmat sem. Irodalmunk leg- dott is, mindig az otthon szeretete vezérelte őket. Ennek a tiszta-
szebb versei azok, amelyek női é rzelmeke t fejezne k ki. Való jában sága és békéje volt, aminek a rabszolgái voltak, amiért robotoltak
a nők fontos szerep et játszottak a japá n szépirodalom tö rté neté- és amire áldozták é letüket. Akár éjjel, akár nappal, olykor határo-

150 BUSH/DO BUSH/DO 1 51

 zottan. olykor lágran. néha dacosan , néha panaszosan, dc mindrf• Téged. szívü nk elválaszthata tla nul összefo nódott. sze relmcL
kis fészkükérr szólt a daluk. Leányként aLyjának áldozta magát ,1 adunk egymásnak és szerelmet kapunk egymástól. És ne mrég
nő. mint feleség a férjének, mim anya a fiának. Így már ko ra ifju megtlldtam, hogy a közelgő csatában bevégzed föld i munkádat
ságáLól arra tanítoLták, hogy önmagát ragadja meg. Élete nem ,1 és éleLedet. Fogadd ~ze rclmes társad búcsúzó üdvözletét! Hallot-
fü ggetlenség, hanem a függőségben ' 'égzelt szolgálat jegyébt·n tam. hogy a régi Kínában Kowu, a hatalmas harcos azért veszített
telt el. Fé rjéne k segítőtársa. Ha jelen léte segítséget jelent, az el<> csatát, mert nehezére esetL elválnia kedvesétől, Gu-c61. Yoshina-
té rbe n marad, ha hátrállaLja munk ájában, visszahúzódik a színfa ka, aki szintén báto r volt, szere ncsétle nséget hozott az ügyre,
lak mögé. cm ritka, hogy meges ik, egy fia ta l be leszeret c~o amelyet szolgált, mert túl gyenge volt ahhoz, hogy habozás nél-
lán yba, a ki hasonló hé vvel viszonozza szerelmét, de amiko r a kül elbúcsúzzon feleségétől. Hogyan te hetném meg én. akinek
lány észre veszi, hogy a fiúnak irá nta kifejeződő érdekl ődése haj földi élete mfü· nem kínál több reményt .-agy ö römet, hogy léte-
lamossá teszi rú arra, hogy elhanyagolja kötelességeit, szándéko- zt:semme l akadá lyoz7.ala k Téged vagy lckösscm gonclolataiclat?
.san visszatetszően viselkedik. hogy megszűnjék vonzereje. Adzu- Miért ne inkább azon az úto n vá rja lak be, amelyen ek3bb utóbb
ma, aki a szamuráj lányok fa ntáziájában az ideális feleséget teste minde n földi halandó elind ul? Soha , könyörgöm, soha ne feledd
.síri meg. egy napon észreveszi, hogy szerelmes belé egy férfi, aki azt a sok jótéteményt, mellyel jó urunk. Ilidéyori clhalmozotl.
ö sszcsküvést sző férje elle n. Azr színleli, hogy részt vesz a bűnös A hála, amellyel 'eki tartozunk, olyan mé ly, mint a te nger és
cselszö,;ésben és sikerül a sötétség leple alatt elfoglalnia férje he- olyan magas, mint a hegyek. „
lyér, és a szerelmes merénylő kardja az ő hűséges fejére sújt le.
A köve tkező r6szlet, amit egy fiata l daimio felesége írt, mielőtt el- Azt, hogy a n ők készségesen felá ldozzák magukat férjük ,
d o bta életét, nem igényel további kiegészítésL. otthonunk, családjuk é rdekében, é ppolya n magátó l é rtetőd ő­
n ek és tiszteletreméltónak tartották, mint a férfiaknak uruk és
„Azt hallottam, hogy itt a földön minden úgy megy végbe, országuk érdekében tanúsított ö nfeláldozásáL. ön-feladás. ez a
ahogyan az meg van írva a sors könyvébe n, sem a balsors, sem a k ulcs szó. mellyel megfej thetjü k ezeket az élet-rejtélyeket, a
jószerencse ne m befo lyásolja az esemé nyek menetét. Még az fé rfiak hűségét, a nők ragaszkodását a családi tűzhel y he z. A nő
olyan közönséges do lgok is, mint az, hogy menedéke t keresünk sem vall nagyobb mértékben férje rabszolgája. mint a férj a hú-
egy faág alan vagy szomjun ka t o ltjuk egy folyó bó l, má r jóval béruráé, és a nő szerepét 12aijo-ként, „bel ső segítség"-ként is-
megszülecésünk előre elre ndeltettek. Két éve, amióta öszszeköt m erték e l. A szolgálatok ranglétráján a n őnek is megvolt a ma-
bennünket a házasság örök köteléke, szívem árnyék ké nt követ ga helye, fel ~ddozta magát a fé rfié rt, ak i hűbé ru rán ak tartozon

152 BUSH/DO
BUSHIOO 153
önfeláldozással, ez u tóbbi viszont az Ég parancsa inak vetette
alá ö nmagá t. Tudatá ban vagyok, hogy ez az a pont, a hol kiüL-
köznek enn ek a tanításn ak a gyengéi és m egmutatkozik a k e-
reszténység fe l sc3bbrendűsége , amely azt tanítja, h ogy minden
egyes tere mtmé n y közvetle nül Tere mtőjének tartozik felelős­
ségge l. Mindazon által , m ár ami a szolgálat elvét illeti, - azt,
h ogy az embernek még saját egyéni lé te feláldozása árán is szol-
gálnia kell egy ö nmagá n túlm utató ügye t, ami Kris ztus legfon-
tosabb tanítása és küldetésének szent alapeszméje - a bushido
is örök igazságon alapszik.
Olvasó im n e vád o ljanak azzal , hogy indo kolatlan ul elfogult
vagyok a szolgai akara tfe lad ás irán t. Nagymértékbe n e lfoga-
dom azt a n ézetet, amit Hegel fe jtett ki és am elyet megalapo-
zott tudással és mély gondolatokkal véde lmezett, miszerint a
törté nelem a szabadság kibo ntakozása és megvalósu lása. Ami-
re szeretné k rámutatni, az az, hogy a bushido annyira át volt
itatva az önfe láldozás szellemével, hogy n em csak a nők, de a
férfiak elé is követelményké nt áll ították. Ezért amíg a bushido
elveinek h atását teljesen meg nem szün te tik , addig tá rsadal-
mun k n em fogja megérte ni azokat a n ézeteket , a melyeket a
n 6 i jogok egy a m e rikai szószólója n ye rsen így fogalmazott
meg: „Lázad jon fel minde n ja pán lán y a régi szokások ellen! "
Sike rrel já rhat egy ilyen zendülés? J avítani fog a nők helyzeté n?
Ká rpótolnának az ilyen rövid úton m egszerzett jogok azért a
veszteségért, amit jelenlegi társadalmi örökségük, bájos megje-
lenésük és kecses modo ruk e l tűnése je le nte ne? Hát ne m általá-
154 BUSH/DO
nos e rkölcsi hanyatlás járt azzal, hogy a római matróna elveszí-
te tte h áziasságát? Meg tud győzni minket ez az a me rika i refor-
mer arról , hogy lányaink számá ra valóban a lázadás a z az út,
amelyet törté nelmi fej lődés ük é rde kében járniuk k ell? Súlyos
ké rdések ezek . A vá ltozásoknak be kell következniük és láza-
dások n élkül fognak be következni! Addig is nézzük meg, hogy
a bushido törvényei szerint való ba n a nnyira ross z volt-e a
szebbik ne m helyzete, hogy az igazolna egy lázadást!
Sokat hallo ttunk róla, hogy az euró pai lovagok milyen kül-
sőséges tisztelettel adó ztak „Istennek é s a hölgyeknek "' . A ké t
fogalom ilye n össze nem illő párosítása a törté netíró Gibbo nt
pirulás ra készteti. Már Hallamtól tudjuk, hogy a lovagság e r-
kölcse durva volt, hogy a gáláns viselkedés mögött gyakran til-
tott sze relmi viszony húzódott meg. A lovagság gyengé bb nem-
re gyakorolt hatása hálás téma volt a filozófusok számára. Gui-
zot úr kita rt amellett, hogy a fe udalizmus és a lovagság egész-
séges hatást gyakorolt a nőkre , míg Sp encer azt állítja, hogy
egy kato na i társadalomban (és mi a fe udalizmus, ha nem kato-
nai társada lom?) a nő helyzete szükségszerűen alárendelt és ez
csak a társad alom iparosodásáva l javul. Nos, Jap ánra Guizot
vagy Sp encer elmélete igaz? Azt merem állítani , hogy mindke t-
tő. A kato nai osztály zömétJapá nban kétmillión yi szamuráj al-
kotta . Felettük helyezkedett el a daimyó, a kato na nemes, vala-
m int az udva ri nemes, a kuge Az utó bbi magasabb ra ngú , e lpu-
hult nemesek már csak nevükben voltak harcosok. A felsoroltak
alatt helyezked ett el a közné p nagy tömege - kéz művesek , ke-
B U S/1100 15 5
reskedők, parasztok-, ak ik békés e lfoglaltságoknak szentelték
éle tü ket. Így amit Ilerbert Spencer egy tá rsadalom mi litáns je l-
lemzőikén t megad , az, m o nd hatn i, ki zárólag a szamu rájokra
érvényes, míg azok a je ll e m zők. amelyeket az ipari társada lom
sajátjaké nt e mlít, a szamurá jok felett és alatLe lhelyezk ed ő osz-
tályok ra igazak. Mindezt jól szemlélteti a nők helyzete: egyet-
len tá rsadalm i osztá lyban sem volt kisebb a szabadságuk , mint
a szamurájok körében . Kü lö nös, de igaz, hogy mi nél alacso-
nyab b osztú lyt vizsgálu nk - például a kézművese ket -. an nál
egyenra ngú b bnak találj u k a férj és fe leség viszony:ít. A fe lsCíbb
nemesség között is mét kisebbe k a k ülö nbségek a kü l ö nböző
neműe k helyze tében , fől e g azé rt, mert kevés alka lom volt,
hogy a kü lön bség szembeö tl ően meg mu tatkozzé k, lévén, hogy
a semmittev(í nemes a szó szoros értelmében elnőiesedett. Így
Spencer megá lbpícása teljesen beigazolódott a régi Japánban.
Ami Guizot-t ill eti, azok, akik o lvasták, hogyan jeleníti meg a
feudális közösséget, emlékezni fognak rá, hogy meggondolá-
sa i e l sősorba n a felsőbb nemességre \·onatkoznak. így á ltalá-
nosításai a daimyóra és a k ugéra vonatkoztathatók.
Megsérte né m a Lö rté nel mi igazságot, ha szavaim azt a ké p-
zetet kelte nék, h ogy a bus hido törvén yei szerint igen alá ren -
de!L volt a mik he lyzete. Természetesen habozás nélkül ki me-
rem ugya n jclcn Len i, hogy ne m voll egyenra ngú a fé rfival, dc
ameddig ne m ta n ulju k meg a külö nbségek és egyenlőllenségek
megfelel ő é rré kelését, add ig mindig lesznek félreértések ebben
a témakörben.
Ila arra go ndol unk, hogy milyen kevés tekintelben egyenlők a
férfiak is egymás között, például a törvényszéken vagy a szavazó
u rnák előu , meddő dolognak tűnik a ne mek egye n lőségércíl foly-
tarott szócséplés. Amikor az ame rikai Függetlenségi Nyilatkozat
kimondja. hogy minden ember egyenlőnek lett megalkotva, nem
a szellemi vagy fizika i adotcságokra utal, hanem egyszerűen meg-
isméLl i. amit U l pianus 11 ~ már jóval korábban kimondott, vagyis
hogy a jog előtt minden ember egyenlő. E tekintetben a jogi
cgyenkíség a mércéje az egyenlőségnek. Ha a jog le nne az egyet-
len mérőeszköz, amellyel le lehetne mérni a nő közösségben el-
foglalt helyzetét, é p p olyan könnyű lenne a dolgu nk, minlha ki-
lókban és grammokban akarnánk kifejezni a testsúlyát. A ké rdés
azonban így hangzik: létezik-e pontos mérce, amellyel össze le-
hetne hasonlíta ni a nemek társadalmi helyzeLét? Helyes és ele-
gendő-e, ha a nő helyzelét összevetjük a férfiéval. mintha az
ezüst értékét hasonlítanánk az ara nyéhoz és megad nánk azo k
számszerű arányát? Az ilyen számítási módszer figyelmen kívül
hagyja a legfontosabb értéket, amivel az ember n.:ndclkczhct, ne-
vezetesen a bclsCí é rtéket. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen
sokrétű követelmé nyek ne k ke ll eleget te nni ahhoz, hogy az
egyes nemek megfele ljenek földi küldetésüknek, sok rétűnek kell
le nni a mé rcének is, amellyel egymáshoz viszonyított helyzetüket
mérhetjük, vagy, gazdasági nyelven szólva, többszörös mércét
kell alkalmazni. A bushidónak meg volLa maga mé rcéje , és az
kettős volt. Megkísérelte, hogy fe lmérje a nő értékét a harcmezőn
és a szív sugallata szerint is. A harcmezőn nem sokra tartotta. a
szívének azonban a legfontosabbat jelentette. Az a bánásmód.

156 BUSHIO O BUSHIOO 1 57

 amiben a nő részesült, e nnek a kettős megítélésnek felelt meg.
Társadalmi politikai egyedként nem sokat számítoll, míg mint fe-
leség és anya a legnagyobb tiszteletnek örvendett, és mély szere-
tetel éreztek iránra . Miért van az, hogy o lya n harcos nemzeLnél,
mint a római, a matrónákat a legnagyobb hódolaual kezelték?
Nem azért volt ez, mert matróna anyakénl bántak velük? em
mint harcosok vagy törvényhozók cló n hajoltak meg e lőttük. Ná-
lunk ugyanez a helyzet. Míg az atyák és férjek távol voltak a harc-
Lércn vagy katonai táborban, a háztanás kormányzása teljes egé-
szc:!bcn az anyá k és feleségek kezében nyugodott. Rájuk volt bíz-
va a fiatalok nevelése, sőt még védelme is./\ nők katona i gyakor-
hitozása, amelyről már szóltam, elsődl egesen arra szolgált, hogy
képesek legyenek gyermekeik képzését intelligensen irányítani.
Felfigyeltem arra, hogy mivel a szokásos japán kifejezéssel a
japán férfi gyakran tesz a.feleségével kapcsola tban o lyan kijelen-
téseket, mint „az én póriasan egyszerű felesc:!gem„, a félig infor-
mált külföldiek azt a megl e hetősen felületes e lképzelést alakítot-
tá k ki, hogy a nőket le nézik és alacsonyra é rtékelik. Ha hozzá-
tesszük, hogy mindennapos használatban vannak olyan kifejezé-
sek is, mint „az én bolondos apám ", "az a disznó fiam„, „kétbal-
kezes szerénységem", azt hiszem, elég világos a válasz.
Számomra úgy tűn i k, hogy a házastársi szövetségről alkoto tt
elképzelésünk bizonyos értelemben messzebb megr. mint az úgy
nevezett keresztényi felfogás: ,.A férfi és a nő egy test kell, hogy
legyen.·· Az angolszászok individualizmusa nem feledteti, hogy a
158 BUSH/DO
férj és a feleség kél személy, így amikor nincs közöttük egyetér-
tés, egyéni jogaikat hangoztatják, amikor ped ig összhang va n kö-
zöttü k, a legkülönfélébb bugyuta becenevekkel és bájolgással
halmozzák el egymást. A mi fülünknek nagyon é rtelmetlen, ami-
kor egy férj vagy egy feleség egy harmadik személynek úgy be-
szél - jobbik vagy rosszabbik - másik feléről, hogy az imádniva-
16, szépséges és ki tudja még mi. Jó ízlésre vall önmagunk egyik
feléről úgy beszélni, hogy "az én szépséges énem, „ "az é n imád-
nivaló természetem„, és így tovább? Mi úgy gondoljuk, hogy ha az
ember saját feleségét dicséri, ezzel ö nmaga egyik felét magasztal-
ja és a:t öndicséret körünkben, hogy a lehető legenyhébbe n fejez-
zem ki magam, ross:t ízlésre vall, és remélem, hogy ez a keresz-
tény nemzeteknél is így van! Némiképp elkalandoztam, mert az
ember hitvestársának udvarias alulértékelése főként a szamurájok
körében volt divatban.·
A teuton fajok törzzsé rendeződésük kezdetén babonás féle-
lemmel vegyes tisztelettel bámulták a szebbik nemet (bár ez má-
ra igazából szépen megkopott Németországban), az amerikaiak
pedig társadalmi létük elején arra a fájdalmas felismerésre döb-
bentek rá, hogy rul kevés a nó" 3 (de ahol számuk növekedtével,
aLtól ta rtok gyorsan elveszítik azt a tekinté lyt, amelyet gyarmato-
sító anyáik é lveztek). Mindezek alapjfo megállapíthatjuk, hogy
az a tisztelet, amellyel a nyugati civilizáció adózik a nőknek , az
erény fő mércéje lett. A bushido katonai etikájában azonban a jó
és rossz közötti vá lasztóvonalat másutt keresték. Ez ott húzódott,
ahol az e mber el van kötelezve saját isteni eredetű lelkiismeret-
BUSH/DO ]')9
 ének és a többi emberi léleknek, a kötöttségek azon örrétű hic ZE N ÖTÖD K F E E Z E T
T
ra rchiájában, amelyről korábban már írtam. Ezek közül a hűség·
ről , amely az egyik embert mint csatlóst a másikat mint hűbérurnt
köti össze, már tájékoztattuk a kedves olvasót. A többiről alkal-
ma nké nt csak é rintőlegesen szóltam, m err ne m sajátosan ~1
bushidóra jellemzőe k. Mivel természetes érzelmeken alapulnak,
az egész e mberiség számára ismerősek le hetnek, bár egyes em- A BUSH/DO HATÁSA
berekben a bus hido ta nításainak hatására kifejezett hangsúlyt
nyertek. Ebbe n az összefüggésben a fé rfi és fé rfi közötti barátsáo-
o
nak az a különös ereje és lágysága ötlik fel, amely gyakran tovább
fokozta a testvérek köz ötti k ötődést és romantikus fe lhangot
adott annak, ame lyet kétségkívül elősegített a nemek fiatalkorban Mindeddig a lovagi erényeknek csak né hány jellegzetesebb ré-
történt elkülö nítése. Olyan e lkülönítés volt ez, amely semmibe szére irányítottuk figyelmünket, jóllehet ezen eszmények egésze
vette az érzelme k természetes csatornáját, amelyet a nyugati lo- önmagában is jóval a nemzeti morál fölé magasodik . Amint a fel-
vagság vagy az angolszász országokban szokásos természetes ne- kel6 nap is el őször a legmagasabb h egycsúcsokat vonja hajnalpír-
mek közötti érintkezés n yitva hagyon. Oldalaka t töltene meg, ha ba, s majd azután veti sugarait fokozatosan az alant elterülő völ-
elmesélném Damon és Pythiasz vagy Akhillesz és Patroklosz tör- gyekre, így ez a7. e rkölcsi rendszer is először csak a katonai osz-
téne tének japán megfelelőit, vagy ha a bushido nyelvé n szólnék tályt világosította meg, és csak később a köznép tömegeit. A de-
az o lya n kötelékekről, amelyek é ppo ly rokonszenvesek , mint Dá- mokráciában a természetes tehetségből vezető lesz, és az arisz-
vid és Jonathán ka pcsolata. tok ráciából kisugá rzik a köznépre a természetes előkelőség.
Az e rények nem kevésbé ragadósak, mint a rossz példa. „Elég,
Nem meglepő azonban , hogy azok az e rények és ta nításo k ha egy bölcs e mber van egy társaságban és máris mindenki böl-
'
amelyek sajátosan jellemzc3ek a lovagi elvekre , nem csupán a csebbé válik. Ennyire gyorsan terjed a hatás. " - mondja Emerson.
katonai osztá lyra korlátozód tak. Ez felveti annak szü kségessé- Nincs olyan társadalmi osztály vagy kaszt, amely ellen tudna áll-
gét, hogy fo ntoló ra vegyük, hogy milye n hatással vo!La bushi- ni az erkölcsi befolyás te rjedésének.
d o az egész n e mzetre .

1 60 BUSH/00 BUSH/DO 161

 fecseghetünk, amennyit csak akarunk az angolszász sza- Európában a lovagok - még a lovagság fénykorában is - a
badságeszmény diadalmenetéről, ritkán kapott az lendüle tet a lakosságnak csak egy kis tö redékét tették ki, mégis, ahogyan
tömegektől. Hiszen ne m in kább a földbirtokosok és gentle- Emerson mo ndja: „Az angol irodalomban a drámák fele és va-
man-e k műve volt? Igen h elyesen mondja Taine: „Ez a h árom lamennyi regény, Si r Philip S i dney- től , Sir Walte r Scott-ig, ezt a
szótag, ahogyan azt a csatorna túlpa rtján használják, összegzi figurát (a gentlemant) festi meg. " Helyettesítsük be Sidney és
az angol társadalom egész történetét. " Az ilyen kijelen téseket a Scott helyére Chikamatsut 116 és Bakinl, és d ióhéjban megkap-
demokrácia magabiztosan visszautasíthatja azzal, hogy meg- juk Japán irodalomtörtén etének fő sajátosságait.
kérdi: „Amiko r Ádám a földet túrta és Éva font, h ol volt akkor
a gentleman?"111 Nagy kár, hogy a gentle man ne m volt ott a Pa- A szórakoztatást szolgáló és intelmeket sugalló számtalan nép-
radicsomban! Az el ső szül6k igencsak megszenvedték hiányát szerű műfaj - a színi el őadások, a mesemondók, a prédikátorok,
és keserves árat fi zettek érte. Ha o tt lett volna, nem csak hogy a kobzosok dalai, a regények - mind mind a szamurájok történe-
a kert lett volna ízlésesebben megművelve, de fájdalmas ta- teit választották f6 témáju kul. A kunyhóikban a nyíJt tűz előtt ku-
pasztalatok nélkül is megtanulták volna, hogy a J e hovával porgó parasztok újra és újra fele levenítették Yoshitsune és hű

szembeni e ngedetle nség: hűtlenség, tisztességtelen árulás és csatlósa, Benkéi, vagy a két bátor Soga teslvér hőstette it. A fülig
zendülés. poros kö lykök tátott szájjal hallgatták, míg az utolsó hasábfa is el-
lobbant, és a tűz hamvába holt, de szívükben tovább izzottak a
J apá n a szamurájoknak köszönheti, hogy az, ami. Nem csak mese szavai. A kereskedősegédek és a bolti inasok, miután mun-
a nemzet virágai ők , de a gyökerei is. Rajtuk keresztül áradt kanapjuk véget ért és leeresztették az amadót, a bolt redőnyét,

ránk az ég valamennyi kegyes ajándéka. Bár ők maguk e lzár- összegyűl tek, hogy késő éjszakába nyúlóan meséljék Tobunaga
kóztak a néptömegektől , e rkölcsi mércét állítottak fel számuk- és Hidéyoshi történetét, míg álom ereszkedik fáradt pilláikra és
ra és személyes példamutatásukkal irányították őket. Hozzá messze repíti őket a pultnál végzect fáradságos munkájuktól a
kell te nni, hogy a b ushidónak meg volt a maga közérthető és harctéri hőstettekhez. A kisbaba még éppen csak tolyogni tud, de
csak a beavatottak számá ra érth ető tanítása is. El őbb iek a bol- már megtanítják, hogy selypítő beszédével mondogassa a bátor
dogságról szóló tanok voltak, az egész közösség jólétét és bol- Momotaro történe tét, aki meghódílotta az emberevő óriások föld-
dogs ágá t keresték, utóbbiak aretaikus ak 115
voltak, az erények jét. Még a lányokat is annyira áthatotta a lovagi tettek és erények
gyako rlásának önmagában való értékét h angsúlyozták. iránti rajo ngás, hogy, mint Desdemona, ők is komo ly hajlandósá-

162 BUSH /DO BUSH/DO 163


got mu tallak rá, hogy tágra nyílt fülekkel fogadják be a szamur:IJ
románcokat.
A szamuráj az egész faj szépségideáljá\'á le tt. „Ahogya n :t
virágok között a cseresznyevirág a királyn6, az e mherek között
a sza muráj a legnagyobb ,"n- é neke lte meg a nép sze rű dal.
A kereskedel mi hajszától mentesült kato nai osztály a kereske-
delmet nem segítette ugyan, de nem vo lt az emberi tevéke ny-
ségnek olyan te rüle te, a go ndolkodásnak olyan iránya, amely
ne ka rott volna va lami lyen mód o n lendüle te t a b us hicl ótól.
A japán intelle ktus és e rkölcs közvetlenül vagy közvetve a lo-
vagság műve .
!\1alloc.:k az „ Arisz tokrácia és fejlődés" című, re ndkívü l hatá-
sos könyvében ékesszólóa n elmondja, hogy „a tá rsadalmi fejlő­
dés, már amen nyire az különbözik a biológiai fejl<>déstől. úgy
határozható meg. mint nagy embe rek szándé kainak szá ndéku k-
tól függetle n e redmé nye", továbbá. hogy a történelmi előreha la­
d ást egy o lyan harc hozza létre, .,amelyet nem általánosságba n
vív a közösség a fe nnmaradásért. hanem annak egy kis szelete
fo lytatja azért, hogy a legjobb módon vezesse, irán yítsa és hasz-
nálj a fel a többséget. " Bármit mondunk is érvelésének he lytálló-
ságáról, ezeket a kijele ntéseket bőségesen alátámasztja a szerep,
amit a bushi tü kö tt be a társadalmi előrehaladásban , már ame ny-
nyire az a mi Biroda lmunkban végbement.
164 BUSHIOO
Az. hogy a bushido szelleme mennyin.: iíthawtta valame nnyi
társadalmi osztályt. abhól is látszik. hogy kifejkídütt a férfiak egy
biwnyos, otoko-daté néven is mert rendje . ami\'e l a demokrácia
természetes ,·ezetőit jelölték. Megingathatatlan fickók voltak ők,
legutolsó porcikájukig telít\'e férfiassággal. Egyszerre voltak a
népjogok szószólói és őrei, mindegyiküket százak és e u e k kö-
,·ették, akik éppúgy készségesen felajánlották nekik "életüket és
vé rüket. ingóságaikat és evilági becsületüket". mint ahogyan a
szamurújok a daimió nak. Ezek a született .,főnökök " , élvezvén a
hirtele n indu latú, lobbanékony munkástömegek sokaságának tá-
mogatiísát, félelmetes ellensúlyt ké peztek a két-kardú re nd, asza-
murájok túlkapfrsaival szemben.
A bushid o számos módon szivárgott ki abhó l a társadalmi
osztálybó l, amelyből e redt és fejl ődést erjesztő ko\'ászként ha-
tott a tö megekre , hogy az egész nép számá ra erkölcsi mércét
alkosson. A lovagság elvei. amelyek eleinte az e lit dicsőségét
hirdették. idővel a nemzet egészének ihl etőjévé és áhíto tt cél-
jává lette k és bár a közember nem tudo tt felemelkedn i a fenn-
költe bb szellemek e rkö lcsi magassága iba, „Japá n szelleme", a
ramato Damasbii, 11 " végül mégis a szigetbirodalo m né pszcll e-
mének kifejezője lett. Ha a vallás, a hogyan Ma ub ew Arnold
meghatá rozza, ne m tö bb , mint „ér zelm e ktől befolyásolt e r-
kölcs,'' kevés etika i re ndszer létezik . amely jogosul tabb lenn e,
hogy a va llás ran gján l évőként tiszte ljék. mint a bushido.
Motoori11? sza,·akba ö ntötte a nemzet néma é rzelem megnyilvá-
nulásait. amikor így dalolt:
BUS/1100 16 5
 Ős-jtJPán varázslat! A szín és a forma szépsége behatárolt: a létezés egy megadott

Merr'e, miben talállak? minősége, míg az illat illékon y, é teri, akár az élet leh elete.
Íme a titok/ Ezért minde n vallási szertartásnál fontos szerepe van a tömjén-
Fényben fürdő, szépséges nek és a mirhának. Az édeskés kellemes illatban van valami
Cseresznyet•irá,q szirmok. •n spirituális. Kevés olyan szívderítő é rzés van, mint amikor a
cseresznyevirág finom szirmai életet lehelne k a reggeli levegő­

Ige n, a sakura w már évszázadok ó ta népünk kedve nce és be, a nap elindu l égi útjára, hogy elsőként a Távol-Kelet szige-
jelle müDk szimbóluma. A költők gyakra n így becézik: reggeli teit árassza e l fén yével, és mi beszívjuk egy éppen kezdődő,

napfényben fürdő illatos cseresznyevirág . gyönyö rű új nap illatát.

A Yarnato szelle m ne m valami gyámo ltalan gyenge kis nÖi- Ami kor magát a Teremtőt is úgy jele nítik meg, hogy szívé-
vény, ha nem vad - vagyis természetes - ős h onos
ezen a tájoh· ben új e lhatározások születnek , amikor beszív egy édes illato t
' (Genezis VIII. 21), csodálkozun k azon, hogy cseresznyevirág-
lehetne!;: közüs tulajdo nságai más tájak virága ival. de lé nyegét
tekintve a mi éghajlatunk eredeti, te rmészetes terméke. ~em záskor az édes illaL az egész nemzetet előcsalogatja kis lakása-
csupán ideta rtozása miatt ejti rabul érzelmeinket. Szépségének iból? ~e hibáztassuk őket, ha testük egy időre megfeledkezik a
kifin omultsága és kecsessége minde n más vi rágná l jobban fáradozásról és küszködésről, szívük pedig a bánatról és szo-
vonzza szépérzékü nket. l\'em tud unk osztozni abban a csodá- morúságról. Rövid örömü k végeztével megújult erővel, új elha-
latban , ;J.melyet az e u rópaiak a rózsa iránt mutatnak, amely tározásokka l térnek vissza napi feladataikhoz. Láthatjuk, hogy
né lkülöz i a mi virágunk egyszerűségét. Rá adásul ott vannak a több oka is van, amiért a cseresznyevirág a n emzet virága.
tövise i, ame lyek a rózsa s zép sége mögött mc..:gbüjnak , az élet-
hez való görcsös ragaszkodása, mintha vonako dna vagy félne Ez az édes és könn yen elenyésző, a szel ektől szerteszét re -
attól, hogy idő el6tt lehull , inká bb elrothad szárá n maradva· pített, maga után illatfoszlányt hagyó, készségesen a semmibe
'
hivalkodó színe i, nehéz illata - mindezek a jellem zői annyira tűnő v irág nem a Yamato szell em megtestesítője? Japán szelle -
e lütnek :J mi virágunk tu lajdo nságaitól. amely szépsége alatt me ennyire esen dően mulandó?
ne m taka rgat tőrt vagy m é rget, amely a te rmészet szavára min-
dig kész a rra , hogy elbúcsúzzon az él ettől , színei sohasem ha r-
sányak. és könnyű illata soh a nem bódítja e l érzé keinket.

166 B US HI O O BUSH I OO 167

 TIZENHATOD K F E J E Z E T

,
EL MÉG A BUSH/DO?

Az o rszágunkon keresztülmasírozó nyugati civilizáció már el-

söpörte a régi Japán fegyelmének minden nyomát?

Szomorú lenne, ha egy nemzet szellemisége ilyen könnyen

kihal halna. Gyenge szellem iség volna az, ha ilyen könnyen meg-
adná magát a külső hatásnak.

A nemzeti jelleget képz6 lelki összetevők együltese éppoly

elválaszthatatlanul hozzátartozik a nemzelhez, mint az egyes fa-
jokhoz meghatározó jellegzetességeik, a halakhoz az llszony, a
madara khoz a csőr, a húsevő á llatokhoz a fogazat. Felszínes
megállapításokat és ragyogó általánosításokat egyaránr tartal-
mazó legutóbb megjelent könyvében' n LeBon ezt mondja:
„Az intelligenciának köszönhető felfedezések az emberiség fa-
ji örökségét képezik; a jellembeli jó és a rossz tulajdonságok
kizárólag az egyes népek öröklött sajátosságai: er6s sziklaként

168 BllSHIDO BUSH/DO 16 9

 állnak az idők áramló vízéne k sodrába n és évszázadoknak kdl
eltelni, mi re akár külső formájuk is megkopik." Súlyos szavak
ezek, és igencsak érdemes volna eltűnődn i rajtuk, ha lennénd
o lyan jel le mbe li jó és a rossz tu lajdonságok, amelyek az egy<..·.-.
népek kizárólagos ö rökségét képeznék. Efféle leegyszerűsítc'í
elmé le te ket már jóval azelőtt gyártottak, mielőtt Le Do n hozzá-
kezdett volna könyvének megírásához és Theodor Wai tz (::-,
Hugh Murray régesrég megcáfolta ezeket A b ushidóból eredő
erények ta nu lmányozása során szemléltetés és összehasonítás
céljából e urópai fo rrásokra hivatkoztu nk és láttuk, hogy egyet-
len o lyan jellembeli tulajdo nságot sem találtunk, amely kizáró-
lagosan a bus hido öröksége len ne. Igaz az is, hogy az erkölcsi
tula jdonságok együttesen új min ősége t kép eznek. Ez az az
együttes, amelye t Emerson olyan több kom ponensű végered-
ménynek nevez, amelybe minden n agy erőha tás összetevőké nt
lép be. Ő azonban, LeBoncól eltérően nem egyetlen faj vagy
nép kizárólagos ö rökségének tekinti ezt, ha nem olyan egyesí-
tő erőnek, amely összefogja az egyes országok lege rőtelj esebb
személyiségeit; amely hozzájárul, hogy az e mberek megértsék
és elfogadják egymás t; és amel y olyan pontosan működik
' Jó llehet ni ncs formába ö ntve, de a bus hido volt és maradt
hogy a beavatotta k azonnal megérzik a h iá nyát, éppúgy, mint
a szabadkőművesek is rögtön felismerik a kívüláll ót, me rt az
nem ismeri jelrenclszerüket.
Azok a jellemző bélyege k, amelyet a bus hido nemzetün kre
'
különösképpen a szamurájokra rányomott, nem nevezhetők
ugyan meghatározó faji je llegzetességnek, de erőteljes hatásuk
1 70 BUSH /0 0
l,l·Lségtelenü l fennáll. Ha a bushido pusztán fizikai erő volna,
.11. dmúlt bét évszázadban szerzett lendülete n em tudna ilyen
hirtelen megszakadni. Ha csak öröklődés útján é lne tovább,
befolyása re nd kívül kiterjedt kellene, hogy legyen. Gondoljuk
«sak el, amin t a francia közgazdász. Cheysson kiszámolla: ha
L"gy évszázadban három nemzedék van, akkor .. ereinkben leg-
:tláhb húsz millió olyan ember vére van , aki időszámítás után
1000-ben élt. „ A földet túró legnyomo rúságosabb paraszt is
„t:vszázadok súlya alatt görnyedez'' é s e re iben letű nt korok
,·ére folyik. így joggal tekinthetjük testvérünknek.
A bushido tudattalan de ellenállhatatlan erőként mozgatja a
nemzetet és az egyéneket. A faji hitvallás tisztességes példáját ad-
ta a modern J apán egyik legkiválóbb úttörője, \bshida Shóin 12',
amikor kivégzése előtti estén a következő verssorokat írta:
„ Tudtam én jól, utam halálba 1:isz.
}ámato, az ős-szellem mozgatott.
Elő1'e! Bármi Lég_ven is!"
o rszágunk e leven szelleme, mozgató ereje.
Ransom úgy fogalmaz, hogy "ma három különböző Japán
létezik szorosan egymás mellett: a régi, amely még nem halt el
teljesen; az új. amely szellemét leszámítva szinte még meg sem
születelt; és az á tmeneti, ami most halad át legkritikusabb va-
BUSH/DO 171
 júdási szakaszán.·· Ez az á llíLás igaznak bizonyu l a legtöbb vo-
n:1Lkozásban. külö nösképpe n a kézzelfog ható, konkré t intéz-
mé n yek tekintetében, azonba n ha az a l a pvető clikai fogalmak-
ra ttlka lmazzuk, ném i módosítást igé nyel, mert a bushido. a ré-
gi J apá n lé tre hozója és termé ke. a hogy a z á tmenetnél vezérlő
e l'-' maradt. úgy az új korszaknak is alkotó ereje lesz.
Azok a nagy á llamfé rfia k akik a Restauráció vihar:.íban és a
nernzcti megújulás ö rvé n yei között o rszágunk hajójá nak kor-
m:.ínykerckénél :íllc::ik, olyan férfiak vo ltak. akik ;1 Lovagi .Elve ke n
kívü l semmifé le más crki>lc.:si tanítást nem ismertd<. N6h:.í ny írói~·
utóbb megpróbálta bebizonyítani. hogy a keresztény misszionári-
u:;ok szárnotte\·ő mértékben h ozzájárultak az új j apán létrehozá-
sához. Boldogan fejezem ki e lis meréseme t annak. akit megillet,
clt.! ebben az esetbe n ez alig ha jár ki a derék misszionáriusokna k.
j ohban illik hozzájuk, ha a Szen tíráshoz ragaszkodva nem állíta-
njk o lyat, ami nem bizo nyítha tó. Ami e ngem il le t, azt hisze m,
hogy a keresztény misszioná riusok nagy dolgokat tesznek Japá-
nt'.:rl az o kcatás. és speciálisan a vallási oktatás terü letén , bá r a
Szentlélek teljességgel nyilvám·aló munká lkodása még az isteni
tirokzatosság fátyla mögé rej tőzik. A misszio náriusok té nykedése
még csak küzvctc LL hatású. Valójában a keresztény miss7. ioná riu-
sok eddig kevés látható ha tást gyakoroltak az új Japá n jellegének
kialakítására. Az egyszerű és tiszta bushido volt a7.. ami jó és bal-
sor.sunka t irá nyította. Nyissuk ki a mode rn Japá n mega lkotóinak
é letrajzi írása it - a Saigo-beli Sakumáét, a Kido-beli Okubóét,
ho~Y az olya n élők visszaemlékezéseit ne is e mlítsem, mint Ito
, ~~ BUSH/DO
Okuma. lragaki. srh. - és látni fogjuk szamur:íj mirnltukbúl 1.:redc)
gond o lkod ásuk és mu nkálkodásuk lendületé t. Amikor lle nry
:-.:orrnan a Távol-Kelet tanulmá nyozása és megfigyelése után kije-
lentette, hogy az egyetlen pont, ahol Ja pán eltér a többi ke leti ün-
kényuralomtól, az az, hogy „népére uralkodó befolyást gyakorol
egy o lyan becsüle tkód ex, amelynél szigorúbbat, nagysze rűbbet
és szerta rtásosabb::i t e mbe r még ne m alkotott" 1z• - akkor nevf:n
nevezte azt a mozgató rugót. amely az új j apá nt azzá tette, ami ma
és amely azzá fogja te nni. amivé lennie kell.
Japán átalaku lása a7. egész világ számára nyilvánvaló té ny. Egy
ilyen hatalmas munka természetes módon számos hajtóerő ered-
mé nye. ha azonban meg kellene neveznünk a leglényegesebbet,
habozás nélkü l a bushidó ra esne a választásunk. Amikor az egész
o rszágol megnyitottuk a külkereskedelem e l6lt, amikor az é le t
minden te rületén meghonosítotnik a legújabb fej lődési e redmé-
nyeket. amiko r e lkezdtük tanulmán yozni a nyugati politikát és tu-
do mányt. ne m az vezérelt bennünket, hogy fizikai erőforrása in­
kat gya ra pítsuk és g::izdagságunkat n öve lj ük, még kevésbé az.
hogy a nyugati szokásokat majmoljuk.
Valaki, aki közdről megfigyelte a kele ti intézményeket és né-
peket, a következőket írta: „>laponta e lhangzik. hogy Euró pa ho-
gya n befolyásolta Japánt és elfelejtik. hogy azokon a szigeteken a
fejlődés te ljes egészében ö nge rjesztési folya mat rnlt, hogy nem
::iz tö rtént, hogy Európa taníto tta Japá nt, ha nem Japán maga dün-
tött úgy. hogy meg fogja tanulni a sike resne k bizonyult e urópa i
BUSHIDO 1"" 3
 polgári és kaLonai szervezési módszereket. Behozta az európai
műsza ki Ludományokat, éppúgy, ahogyan korábban a Lörökök
meghonosították m aguk nál az európa i mintájú tüzérségeL. Ha
po nLosak aka runk lenni, ezt nem nevezhetjük befolyásolásnak -
fo lytatja Townsendrz<' - hacsak nem mondjuk azt is, hogy Kína be-
íoly:í.solja AngliáL, amikor az a ngolok onnan vásárolnak Lcát.
„Hol van az az e urópa i apostol - kérdezi a szcrz6 - vagy filozó-
fus vagy államférfi vagy agitátor, aki újjáalkotca Japánt?"
Townsencl helyesen látta meg, hogy a japá n változások mozga-
tórugó i teljes egészéhc n önmagunkban rejlenek; és ha elmélyedt
volna lelki életü nk tanulmányozásában, é les megfigyeWképessé-
gc révén mcggyőzódhetetc volna arról, hogy ez a mozgatórugó
nem más, mint a hushido. A becsületérz6s, - amely nem Lűrtc,
hogy egy a lacsonyrendű e r6 ne k tekintsék - volt az átalakulást ki-
váltó legcr6sehb moLívum. A pénzügyi vagy ipari meggondolások
csak kés6bb, az árn laku lás folyamatában ke rü ltek e l őtérbe .
A bushido hatása még ma is olya n nyilvánvaló, hogy még felüle-
tes szemlél6 is észreveszi. Elég egy pillantást vetnü nk a japán
életre, hogy szembeötl ő legyen. Olvassuk csak IIearnL, a japán e l-
m e legékesszólóbb és leghívebb tolmácsol<'> j:í.t, és lá tni fogjuk ,
hogy ezen el me mCíködését a bushido mozgatja. A lovagi életmód
ö rökségeként marad t fen n a né p körében teljesen általános ud,·a-
riasság is, amelyr6l már szóltunk, ezért most nem szükséges ismé-
te lten ,·isszatérnünk rá. A „ kis japcsik~ a kínai-japán háborúban 12•
meggy6z6en bizonyították fizikai kitartásukat, erejüket és bátor-
ságukat. Sokan teszik fe l a kérdést: „Létezik a japánnál köteles-
174 BUSH/DO
ségtudóbb és hazafiasabb nemzet?" Büszkén válaszol hatjuk, hogy
„nincs„. és ezt a lovagi eszményeknek köszönhetjük.
Más oldalról viszont tisztességgel el kell ismernünk, hogy
jellemünk számos fogyatékosságáé rt és hibájáért is nagyrészt a
bushido felelős. J ólleheLnéhány fiatal japá n a tudományos ku-
tatások Lerén nemzetközi tekintélyre tett szert, filozófiai \'Ona-
lon semmilyen e redményt nem tudunk felmutatn i. Nincs el-
vont és mély értelmű filozófiánk, aminek az oka abhan kere-
se ndő, hogy a b ushiclo kép zési rendszerében figyelmen kívül
hagyták a metafizika i oktatást. Becsületérzésünk az o ka felfo-
kozott érzéken ységü nknck és sértő<lékcnységünknek; és ha
van bennünk önteltség, amellyel néhány külföldi vádol ben-
n ünke t, az is a hccsülctérzés kóros meg nyilvánulása.
Aki járt Japánban, számos fiata le mbert láthatott, aki fésületle-
nü l, elnyűcr ö ltözékben peckesen sétafikál az utcákon, kezében
sétapálca vagy künyv, arcán a világi do lgok teljes elutasítása. Ő a
shosei (diák), akinek a föld nem elég széles, a mennybolt nem
elég magas. Saját elméletei va nnak a \'ilágmindenségról és az
életről. Légvá rakban lakik és a bölcsesség éreri szavaival táp lá l-
kozik. Szeme iben az elhivato ttság tü :.ce lángol, elméje szomjazza
a tudást. A szűköl ködést hajtóerőnek é rzi, szemében a világi ja-
vak hajszolása megbéklyózza a jellemet. Ezek az emberek a hű­
ség és hazafiság letéLeményesei, ö nként magukra vállalták a nem-
zeti becsü leL őrzését. Összes erényük kel és hibájukkal együtt a
bushido utolsó töredékét kell látnunk bennün k.
B US H/DO 175
 A bushido hatása mélyen gyökerező és még mindig erőtl'!Jt
és mint már elmondottam, tudattalanul és szavak nélkül mul\1 •
dik. A nép a szívében hordozott öröksége szerint reagál mind1
kihívásra, anélkül, hogy a pontos okát ismerné. Ezért ha um ,111
azt nz e rkölcsi elvet újonnan átvett kifejc7.ésekkel vagy a
b us hido nyelvén mo ndják e l, a hatás egészen e ltérő lesz.
rossz útra tévedt kereszténynél is az a helyzet, hogy ha lelkip:iv
tora minden meggyőzése sem tudta jobb belátásra bírni, ezt gy.1~
ran cl le het é rni azzal, ha arra a hűségre hivatkozunk. arnelyc1
Mesterének fogadott. A .,hűség " szó éle tre kelti benne m indaw
kal a ne mes érzéseket, me lyeket az id<1k folya rn{tn hagyott ella11
gyosodni. Ko llégista fia ta lok egy e ngedetlen csoportja hosszan
tartú ~diák.sztrájkba" keveredett, mert elégedetlenek ,·oltak egyik
tanárukkal. Az igazgató azonnal véget vetect az cseményeknl'l1
azza l, hogy két egyszerű kérdést tett fel nekik: „Derék emher ,1
professzorotok? Ila igen, ak kor tisztelnetek kell, és itt a helye ;iz
iskolában. Gyenge je llem? Ila igen, akko r méltatl an dolog egy
ilyen emberbe még bele is rúgni. " A zavargás eredeti kiváltója,
professzor tudományos készületlensége, teljesen jelentéktelen
kérdéssé zsugorodoct az ügy erkölcsi vonatkozása mellett. Nagy
szabás (! e rkölcsi megújulást le het e lé rni, ha fe lébresztjük a
bushidó által táplált é rzelmeket.
A misszionárius tevékenység kudarcának egyik o ka abban
keresendő, hogy a misszionáriusok teljesen tájékozatlanok tör-
ténelmünkben. „:\.1iérl foglakozzunk pogány feljegyzésekkel? "
- ké rdezi némelyikük , és következésként e lidegenítik vallás u-
1 76 BUSH/DO
kac azokcól a gondolkodáshcli szokásoktól. melyekhez mi l:s
i.:tc>deink az elmúlt évszázadok során hozzás7.oktunk. Kigú-
nvolni egy nemzet történelmét? ~1intha húnnelyik né p sorsá-
11
n~tk története - m6g a lcgprimitívebh, írúsos feljegyzésekkel
ll'HI <..:gyá ltalún nem re ndelkező afrikai népeké is - nem ugya nan-
FI{\
nak a:t egyetemes emberi történelmet megörökítő kö nyvne k
\'olna egy lapja. amelyet maga Isten keze ír.
Még a már kihalt népek is sűrűn teleírt pergamen tekerc:-ek.
melyeket a hozzáértő szem meg tud fejteni. A filozófikus és ke-
gyes elme számára maguk a fa jok az isteni kalligráfia kézjelét vi-
selik magukon. fcketén-feh(;ren, miké nt bőrük színe is mu tatja:
és ha ez a hasonlat áll. a sárga faj egy aranyhieroglifákkal megírt
igen értékes lap. Egy nép múltbeli pályafutását semmibe vl:ve a
misszionáriusa k azt a' 11'1qa
'' k', 11ogy·a ke1·esztt>nvség
· -.. , · eg"·, ÚJ. ,·allás,
jó llehet. az én felfogásom szerint. ez egy nagyon nagyon régi tör-
té net, amely- ha é rthc..:tű szavakkal mondják c..:L \'agyis ha úgy fej-
:1
tik ki, hogy azismerősen hangozzék egy egy adott erkölcsi fejlő­
<lésen keresztülment nép számára. fajtól vagy nemzetiségtől füg-
getlenül, bárkinek a :-zívéhez könnyen megtalálja az utac. A ke-
reszténység amerikai vagy angol formája. :.imely inkább az angol-
száswk hóhortos fanti'tziaké peit tükrözi, mintsem az Alapító gon-
dolawinak nemes szépségét és tisztaság~tt, igencsak gyenge oltó-
:ío a bushido fá jának megnemesítéséhez. /\z új hit terjeszt6jé n<..: k
g:·ökerestól és ágastól ki kell tépnie az egész fát é az e\·angéli-
um mag,·ait a feldúlt földbe kell elvetnie? Ilyen hősies erófes7.ítés
talún sikeres lehet Hawai-on, ahol , úgy mondják, a harcos egyház
BUSH/DO 1.., 7
 FEJEZET
teljes s ikert ért e l az őslakosság megsemmisílésében és g.1 1 d, T I ZENHETED I K
zsákmányra tett szert, azo nban leghatározotta bban kijelc1111 ,11
hogy ilyen folyamat Japánban lehetetlen. sőt ez o lyan e lj:'.ir:í" 1111

lyet maga Jézus sem fogadott volna soha cl, hogy létre hozí'.t , , Is
földi királyságá t.

A mi feladatunk, hogy a laposan megszívleljük egy szL:il11'11

A 8USHIDO JÖVŐJE
tű em ber, istenfélő keresztény és alapos felkészültséglí 111d11
alábbi szavait: „Az emberek a né lkül választják szét a vil.1>1111
pogányokra és keresztényekre, hogy fontolóra vennék, ho~n

mil yen sok jó lehet e lrejtve az el őbbie kben és m ilyen sok ro"
Kevés o lyan történelmi párhuzam á ll ja meg jobban a helyét.
keveredhet az utóbbiak közé. Önmaguk legjobb oldalát H ' lt 1
mint az e urópa i lovagság és a ja pán bushido összehasonlíL:ísa,
ték össze szomszéda ik legrosszabh vo násaival, a kerc~í'.!1' 11\
0s. ha a történelem megismétli önmagát, az utó bbi sorsa b izo-
ideált a görögök vagy a Kelet romlottságával. Nem Löre kl..'dll 1
pártatlanságra , hanem azon igyekeztek, hogy összegyű j1 -.1 1
nyára megegyezik majd az clőbbiével. A hanyaLlásnak azok az
egyedi és helyileg érvényes okai, amelyeket Szent Palaye meg-
mindazt a jót, amil ünmagukról e l lehet mondani és mincl:itl ,1
ad, természetesen kevéssé alka lmazhatók Japá nra. A lovagság
rosszat, amivel más vallásokat le lehe t szólni. " 12~
es lovagi eszmények középkori és azt követő kimúlását elő­
mozdító nagyobb, álta lánosahh okok azonban minden b izony-
Bárm ilyen hibákat követlek is el egyesek a keresztény-.q1
nevében, kétségtelen, hogy az á ltaluk képviselt vallás al:tpt 1
nyal a bushido hanyatlását is kiváltják .

vei olyan erőt képviselnek, amellyel szám olnunk ke ll , amik111

Az európai és japán tapasztalat közötti figyelemremé ltó kü -
a bus hid o jöv6jét latolga tju k, amelyn ek napjai, - úgy tűnik
liinbségként rá kell mutatnunk, hogy míg Európában a feuda-
megszámláltattak. Vészjósló jelek va nnak a levegőbe n , s6t 1w 111

csupán jelekről van szó, hanem romlással fenyegető félelmv11 ••1

lizmus em lőiről levált lovagságot ö rökbe fogadta az Egyház,
addig Japánba n egyik vallás sem volt o lyan erős, hogy gyámo-
erők is működnek .
lítója lehessen; következésképpen, amikor anyaintézménye, a
fe udalizmus eltűnt, az á rvá n maradt a bushidónak önmagában

SUSH I DO 179
1 78 BUSH IDO
ke lle ct boldog ulnia . A mostani, részletekbe m e n őe n ki munk.111 osztályszellem. A mode rn társadalom, ha bármiféle egység l:h-
katonai szervezet védőszá rn yai alá veheti ugya n . de tudjuk szatát kívánja kelteni, ne m fogadhat el .. o lyan tisztá n szemé-
hogy a mode rn had,·iselés kevés teret kínál a bushido folya m:1 lyes elkötelezettségeket, amelyek kizárólagosan egyetlen osz-
tos fej l ődésé ne k. A sintóizmus. amely gyerme kko rában ncvt'I tály k id ltságai."'-' Vegyük hozzá ebhez azt a hatást. amit az
gette, mára már maga is megfáradt. Az ókori Kína ősz bülcsl'1 ipa rosodó társadalom a mű,·észetekre és a nép szokásaira gya-
nek he lyére a Bentham és Mill-féle újdonsült é rtelmiségiek to k orol, a városi é letmód, a vagyonosodás hatásait, és kö nn yen
!a kadtak. Az i dők soviniszta te nde nciáihoz idomu l(> ké n ycl beláthatjuk. hogy ezeket az erőket a szamu ráj kard legélesebb
mes e rkölcsi el mé leteket és a napi igénye khez igazod ó gondo m e tszése vagy a bushido íj:í ból hajszálpontosan k ilőtt nyílvesz-
latmeneteket fab ri káln ak és te rjesztenek. dc egyelőre m(·g sző sem képes leküzdeni. A becsület sziklájára épült. azon meg-

csak a bul vá rsn jtó hasábjairúl áradó rikácsolásukk::tl tu drá k fe l e r ősödött á llam - nevezzük Ehrenstaat 11''-na k, v:i.gy Ca rlyle
hívni magukra a figye lme t. után herourc hiának 1' 1 - gyors üte mben megy :J t szócsavaró
ügyvédek és össze-vissza zagyváló politikusok kezébe, ak ik a
Égi hatalmasságokat és er6ket állítana k had rendbe a lovagi m egtéveszt(} o koskodások egész a rzená ljával re nde lkeznc k .
e lvek e llen. Ahogyan Vehlen mondja: .,A viselkedésku ltúra ha Találóan alkalmazhatjuk a szamurájokra is azoka t a szavakat,
nya tlása - vagy más k ifejezéssel, az élet vulgari zálódása - a a melyeket egy nagy gondo lkodó Te rézával és Antigonéval kap-
szűkebb értelemben vett ipari osztályok körében. va lamennyi csolatban mondott: ..Az a közeg. amelybe n szenvedélyes cettc-
kifinomult é rzékenységgel bíró e mbe r szemében napja ink civi- ik megszülettek. örökre e lmúlt. „
lizác iójának egyik fő szürnyűségé,·é vált.·· A diadalmas de mok-
rácia clle náll hacaclan árhull áma, amely ne m viseli el az e rk ül- Jaj a lovagi e ré nyeknek! Jaj a szamuráj büszkeségnek! Az az
csi e lkö telezetcség semm iféle fo rmáját vugy kö töttségét - m~'ír­ e rkölcs, ame ly ha rsonaszó és d obpergés hangja i me llett lépett
pedig a bus hido o lya n e rkölcs i elkötelezettség rendszer volt. a világ szín pa dára, most a rra ítéltete tt. hogy úgy múljé k el,
ame lyet az in tellektuális és kulturális ö rö kség mindenko ri leté- „ahogyan a h advezérek és királyo k ba lnak mcg."
te mé nyesei szerveztek meg és hatá rozták meg az e rkö lcsi érté-
kek mércéjéc - ö nmagába n e lég erőteljes ahhoz, hogy e lsodor- Ha va n bármi, amire a törté nelem megtaníthat bennünket,
ja a bushido maradványait. A jelenlegi t:1rsadalmi erők kibékít- az az, hogy a katonai e rényekre épü l ő állam - legyen az egy
hetetle n ellentétben állnak a kisszerű osztályszelle 111111e l és a város. mint Spárta vagy egy olyan birodalo m, mint Róma - so -
lovagi eszmén y, ahogyan Freeman keményen bírálja, egyfajta ha nem tud létrehozni egy „folyamatos \'árost. ·· Bár az emher-

BU SH IDO 181
180 BUSH/DO
 ben lévő küzdési ÖS7.tön egyetemes, természetes és gy(11111 1I
csözőnek bizonyult a nemes érzelmek és férfias erények ki.il,1
kításában, mégsem fogja át az ember teljes lényegét. A kllidc
si ösztön alatt megbúvik egy másik , isteni e redetű ösztön%{''> 1
szeremi embertársainkat. Már láttu k, hogy a sint6iznw o;
,\1encius7. és Wang Yang Ming világosan ugyanezt tanítj:ík ,
bushido és más katonai-típusú e tikák a közvetlen gyakoi l.111
szükségtől hajtva gyakran leegyszerűsítik a tanításokat és 1w111
hangsúlyozzá k ezt a tényt. 0:apjainkban sokrétűbbé váll .i
é let. A harcos elhivatottságánál nagyobb és nemesebb Cl.'lol,
vo nják magukra figyelmünket. A kitáguló é lctsz<..:ml ékt, a tlv
mokrácia növekedése, más népek és nemzetek jobb megi-;nlt·
rése azt vonja maga utá n , hogy a jóindulat konfuciánus eszuw
je - hozzá merjem te nni, hogy a buddhista könyörületc~„1 ·H
eszménye is? - ki fog rcljesedni a ke resztényi szcrete tlwn
Az emberek többek le ttek egyszerű alatt,·alónál, ál lampolg:111
rangra emelkedtek, sőt töb bek, mint állampolgárok: emh v11
rangot nyerrek. Bár a hábo rú felh6i súlyosan beárnyékolj:ík ,1
látó határt, hiszünk abban. hogy a békeangyal szárnyai :szi·1
tudják oszlatni azokat. A világtörténelem megerősíti azt a jo
vendölést, miszerint .,a jámborak öröklik a földet." Hossz v;i
sárt csinál az a nemzet, amelyik e ladja a békére való, szü lctt•
.'>étc)J fogva őt megillető jogát és az iparO!;Odás élvonalából vl1-
szacsúsz ik az idűhüz6 jogi akadékoskodásba!
Amikor a társadalmi feltéte lek annyira megváltoztak, hogy
már nem csupán e llentétesek, de ellenségesek is a bush idóv:i l
1 82 BUSH/DO
szembe n, ideje. hogy cl őkészüljünk annak tisztessége~ dteme-
tésére. ''2 A lo\'agság kihalásának időpontját éppolyan ne héz
megha tározn i, mint ke le tkezésének ponros idejét. Dr. :\lille r
„ azt mondja, hogy a lovagság hivatalosan akkor szűnt meg, ami-
ko r 1559-ben n. Il e nrik fran cia királyt egy lovagi to rnán meg-
„ ölték. A mi esetünkben a feudalizmust 1870-ben hi\·aralosan
megszüntető rendele t adta meg a jelet. hogy mcgkongassuk a
lé lekharangot a bu shido felett. Az az öt é \·vcl később kiadott
rendelet, amely megtiltja a kardok viselését, harangszóval bú-
cs(1ztatta e l a régit, „a7. é let immár é rdektelenné vált kecsessé-
gét, a ne mzetek kicsinyes e lzárkózottságát, a férfias érzelmek
és hősi vállalkozások pártolását", és beharangozta az új kort,
„a szófacsaró k, haszonlesők és számítgató k ko rát. "
Ügy mondják, hogy japán legutóbbi, Kínával VÍ\'Ott hábo rü-
ját a .\1urata puskákkal és a Krupp ágyúkkal nyerte meg: azt is
mondják, hogy a győzelem a mo dern iskolare ndszer műve volt;
ezek azonban füligazságnál is kevesebbek. Vajon egy zongora.
még ha a legkiváló bb Eh rbar vagy Steinway gyártmányü darab
is, elkezd önmagától. egy mester keze nélkül Liszt rapszódiá-
ka t vagy Beethoven szonátáka t játszani? Vagy, ha a puskák
nye rik m eg az ütközeteket, mié rt n em verte meg Napóleon a
poroszokat a Mitraillettse-eivel, vagy a spanyolo k a Mauserje-
ikkel a fü löp-szigetekieket, akiknek nem voltak jo bb fegyvere-
ik , mint az idejétmúlt Re mingconok? Szükségtelen elismételni a
közhely zerű mondást: az igazi ösztönző a szellem, ami nélkül
a legjobb felszerelésne k is csak csekély használ látni. A legfej-
BUSHIDD 183

klte bb p us kák és ágyúk sem öns zá ntu kból tüzelnek; a lcg11111
dernebb n evelési rendszer sem csinCtl hc1st a gyávákból. .l'w 111 1
Ami megnycrle az ütközete ket Yalu n. Koreában és Mandzsu 11, 1
ban. a páink szelleme volt, a me ly kezünke t irányította és hcnn 1
dobogott szívünkbe n . Harcos ősein k szelleme ne m halo ll. \ ' il.i
gosan látható azok számára. akiknek van szeme a látásra. Kap. 11 d
meg egy kicsit a legmode rne bb e lveket valló japánt és el6 hu k
kan a szamuráj. A becsület, a báto rs ág és valame nn yi harco~
e ré ny nagy ü riiksége. ahogya n Cramb professzor igen la láló:111
kife jezi, „csak h űbéri adománykénl van r:í nk bízva és tu lajdon -
joga elidegeníthclellen a má r halott és a még ezután jöve> nem
zedékck től. " A jelen kihívása az, hogy őrizzük meg ezt az örök-
séget, egy jottányit se e nged jünk e lveszni az ősi szellemb61;
jövő ki hívása az lesz, hogy e nne k a nnyira kitágítsuk é n-é nyes-
ségi körét, hogy az é let minden te rületé re és vona tkozására al-
kalmazható legyen.
~1 egjövendöllé k - és az el őrejelzéseket az el múlt fél évszá-
zad eseményei a lálá masztollák - hogy a feudál is J apán e rkö l-
csi re ndsze re, miként várai és fcgvverzete
. - ' s f o- n1x
is , elpo 1·J 1' k . e.
mad árké nt fog fel emelkedni egy új e Lika, amely majd tovább
Yezeti az új Japá nt fejl ődésének ú tján. Egy ilyen jö,·endölés be-
lclj esülése kívánatos és va l ószínű . ne feledjük azonban e l.
hogy a főnix csak saját hamvaiból tá mad fel, és nem vá nc.lor-
m ad:ír, sem p e dig o lyan madá r. amelyik id egen tollakka l ékes-
kedik . „Isten királysága benne tek van. ·• Nem lavinaké n t zúdul
le a hegyekből. m égis hatalmas, ne m te nge rszélességben ús z-
184 B U SHIDO
va közelít, mégis mindent beterít. A Korán sza,·ai szerint Isten
minden népet megajándékozott egy prófétfl\·al, amelyik saját
nyelvén szól hozzá. A királyság japán elmének szánt és a japán
elme által felfogható magvai a b ushidóban hajto ttak ki. Most -
szomorCt, hogy ezt kell megállapítanunk - napjai véget értek,
miel őtt teljesen kiv irágzott volna, és mi mindenfelé keressük
az é let édességének és fén yé ne k, az erőnek és kellemes élet-
é rzésnek a forrásail, de eddig semmit nem találtunk, ami pótol-
hatná a bushidót. A haszonelvűek és materialisták üzleti nye-
reség és veszteség bűvkörében élő filozófiája még a kicsinyes
gondol kodásúa k körében is csak mérsékellen kedvező fogad-
tatásra talált. Az egyetlen más etikai rendszer, amelyik elég
erőteljes ahhoz, hogy felvegye a versenyt a haszonelvúséggel
:i és mate rial izm ussal , a k en.:s7.lé nység, amellyel összehasonlílva
be ke ll vallan unk, hogy a bushido olyan , mint egy kihúnyófél-
ben lévő zsarátnok. és a :-.1essiás ne m azért jött, hogy kioltsa,
hanem, hogy lángra lobbantsa. Éppúgy, mint zsidó előfutára i ,
a próféták. nevezetesen. Ézsaiás, Jeremiás. Ámos és Habakuk
- a bushido is kü lönleges súl yt fektetett az uralkodók, a köz-
életi embere k és nemzetek erkölcsi magatartására, míg Krisz-
· tus etikája, ami szinte kizáró lag az egyénekkel és az ő szemé-
lyes követőivel foglakozik, egyre nagyob b és nagyobb gyakor-
lati alkalmazáshoz jut, ahogyan az individualizmusnak mint e r-
kölcsi tényezőnek hatása fokozódik . l':ielzsche uralkodni vá-
gyó, elle ntmo ndásl nem tűrő, úgynevezett fel sőbbre ndű erköl-
csisége, amely bizonyos mértékig rokon a b ushidóval és ami,
ha nem tévedek túl nagyot, a Názáreti - Nietzsche á ltal morbid
B USH I DO 185
 rad és gazdagítja az emberek életét. Eljönnek ma jd túvoli lm-
torzítással alázatos, önmegtagadó, rabszolga moralitás nak IH'
rok. amikor a bushido tanításait eltemeti az idei. már talá n a ne-
vezett. - magatartására adott válaszreakciónak fogható fel.
\'ét is elfelejtik, de a levegőben lebegő illatát még ide sodorja
a szél, mintha a kvéker költő által gyönyörűen megénekelt tá-
A kereszté nység és mate rializmus (beleértYe a haszon<:h tl
voli, láthatatlan hegy üzenetét hozná:
séget is) - vagy a jövőben ezek még ősi b b zsidó és görög f'o1
mákra egyszerűsödnek? - fel fogja osztani maga közölt a vil. 1
., Tűnődik a vándor, nem tudja mit érez,
got. A kiseb b erkölcsi re ndszerek m indkC::t o ldalon fe lsorak111
Lágy illat a szélben. álomízzel édes,
nak m ajd mögéjü k, hogy biztosítsák sajá t túlélésüket. Melyl lt
Megáll, fáradt arcát megfüröszti benne,
túb orba áll be a bushido? Mivel nem rendelkezik vé de lemrv
il.fosolyog, erőt gyújt mielőtt elmenne. ··
szoruló dogma vagy tételrendszerrel, megteheti, hogy eltűni k ,

m int a cseresznyevirág, amely az első jeges szélroham hatás:í

ra készségesen átadja magát az e lmúlásnak. De soha nem ju1
majd a teljes e lmúlás sorsára. Ki mondhatja, hogy a sztoicizmui,
halott? Mint rendszer halott, de erényként tovább él: energiája
és életereje az é let számos csatornáján á t é rződ ik ma is - a nyu-
gati ne m zetek filozófiájában, az egész civilizált világ jogtudo-
má n yá ba n . Igen , ha bárh o l látunk egy embe rt, aki harcol, hogy
ön maga fö lé kerekedje n, ha látjuk, hogy a szellem ö nnön e re-
j éből próbá l úrrá lenni a test gyengeségein , ott Zénonm halha-
tatlan szelle mi fegyelmét látjuk működn i .

Mint ö náll ó e rkölcsi tö rvénykönyv eltűnhet a bus hido, de

hatóe reje nem fog semmibe vesz ni a fö ldről; a katonai vitéz-
séggel és polgári becsülettel kap csolatos tanítások é pítménye
összedőlhet, de a bushido fénye és dicsősége sokúig é l még a
romokon. Szimbolikus virágához hasonlóan, még azután is,
amiko r a szél szétfújta a négy égtáj felé, szépsége köztünk ma-

BUSH/DO 187
186 B USH /DO
 J E G Y Z E T E K

A KIADÓ MEGJEGYZÉSE

• A fordítás során a jobb megé rtés é rdekéhen szü kségesnek l:ínu k. hogy az
e redeci műb en lé\'6 lábjegyzeteket újabbakkal e gészít ~ ük ki. A kétféle
lábjegyzetet folyamatosan sors7.ámo7.lllk. Az eredeti mű lábjegyzetei nek
megkülönböztetésére a „ je lzést alkalmaztu k.

A )APÁN KIADÓ ELŐSZAVA

l. daimio: (a . m. nagy név), a főnemesség neve Ja pá nban. Az 1868-iki rcfor

mig fen núllo n 9 kaszt közül a daimio volt az első és ekko rt:'t jt még 271
csalúdot foglalt magában .
2. Tokugawa : ja pán arisztokrata nemzetség (csalácD. a Minamotóktól szá r-
ma zik: a harmadi k és legjel e ntősebb sógun dinasztia 1603 - am ikor a7.
F.dúban (mai 'fok io), lc relepcdett lyeyasu az ország ura lett és kitiltoua az
idegeneket - és 1 86~ küziitl. Ekko r ' thsh ino b u sógu n visszaadta hatalmá t
a császárnak .

ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ

3. " Kiejtése: 13úsí - dú . A jap[in szavak és nevek a ngolra \'aló á tü lteté~é­

nél a llepburn-féle sz:ihályt kiivetjük. \'agyis a m agánhangzókat ugyan-

úgy használ juk. m int az e uró p ai nyelvekben . a mássa lhangzókat pedig
úgy. mint az angolban .
4. Lafcaclio llea m . angol ír(> (18'>0- 190-!l. Ango l :ipa és görög an ya gyer-
meke volt. Angl iában n e\·clkeden. Eleinte nyomd ász \ 'O lt. majd újságíró

188 BUSH / DO
BUSH/DO 1 89
 le n , később Japánba került. amdyel végtelenül megszeretett. Felvette a 10. Formoza; Tajvan régi neve .• A cs:1szár új szerzeménye": utahh arra , hogy
Koizumo Yakumo japá n nevet és jap{m nút V<::tt feleségül. A tokiói egyc- az 1894-189'5-ös kínai-japán háború győzteseként Japán megkapta <::zt a
temen az angol nyelv és irodalom tanára lett. Japán iránti rajongó szere- területet.
tetének mOveiben adott kifejezést. Az ország természeti szépségeit, a né- 11. Kyot(wal összefüggő dolgok; Kyoto 794 és 1868 küzöll a császár székhe-
pet és szokásait senki oly szeretetteljes megértéssel nem mutatta be, mint lye. a művészeti és vallási t:let központja volt.
<). Így a jap:1n nép lel ki világá t közel hozta az euró pai e mber érzéseihez.
Mtí vei közti! kiemele ndők: Glimpses of t: nfamiliar j apan (Lo ndo n 1894J:
A 8USHIDO MINT ETIKAI RENDSZER
Out o f the East (u. o. 1895): Kokoro, Hints ancl Echoes o f Japanese Inner
Life (u. o. 1896); Glean ings ín 13ud dhafield (u . o . 1897):Japan . Attempt at 12. Sir John Bemard 13urke 0814-1892) angol genea l<'>gus t:s h era ldikus
lnterpre tatio n ( u . o. 1904); The Romance of th e Mil ky \'<":ly, and other (szá rmazás- és címertan tudós). Műveiben a brit arisztokrácia tö rténetC::t
Studies and Stories (u. o . 19051. Magyanil megjelent: Kokoro , ford. \X'oida dolgozta fel.
Margit C13udapest 1909). 13. #, History Philosophical(r lllustrated (3d ed„ 1853), vol. ii. p. 2.
14. a nemesség kötelez. (franc ia), vagyis, a rang, a cím megfele lő magata rtás-
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ ra, viselkedésre kötelez.
15. 13uké Hatto; bukke sohatto ~ a bus hik szabályzata. Első ízben 1615-ben
4a. Riographical Dictionar~· of Ja panese History, Ed. Se iichi lwao. fnternatio- adták ki, kt:s6bb a sógunok szüks ég szerint további kiegészítésekkel bő­
nal Society for Ed ucational Information, Koda nsha Int. 1978. p. 430. vítettt:k. A Szabályzat megszegése kemény bü ntetéssel, a daimio-státus
4b . 13asil Hall Ch amberla in , japanese Th ings, Cha rles E. T u!!lt! Co1npa ny. megszűnést:vel járt. (Jamadzsi Maszan o ri: japán. történelem t:s hagyomá-
Tw..: ntierh p rinting, 1994 . p. ""2. nyok. Gondolat. Budapest, 1989, 202 okl.).
4c. 'fhree Budo Masters, John Stevens, Kodanoka sm. 16. # Lessing m ellett egy másik n eves személyiségre is h ivatkozhatom.
Ruskin volt az egyik legkedvesebb és legbékeszeret őbb ember, aki vala-
BEVEZETÉS ha is t:lt. (john Ruskin, 1819-1900, angol író. kritikus ésfestúmCii'észJ.
Mégis a tevékeny élet mt!gszállottjának forró buzgalmával hitt a háború-
e;, Perry, Matthe v.· Calbraith (1..,94-1858). Az Egyesült Államok tengerész- ban. , Amiko r azt állítom, h ogy a háború valamt!nnyi művészet alapja, -
tisztje, aki 18'53-54-ben expedíciót vezetect japánba. Ez két évszázad os írja a .Crown of Wild l.ife-ban - azt is állítom, hogy ez az ember vala-
elszigetelődés után arra kényszerítette Japánt , hogy kereskedelmi és dip- mennyi magasabb rendű crt:nyének t:s kt:pesst:gének az alapja is. Fur-
lo máciai kapcsolatba lépjen a :'><yugatla l. csá n és e léggé rémisztőe n hat rám ez a fe lismerés . de teljesen cag:idhatat-
6. Eclo; Tokio régi eln evezt:se. lan ténynek hhszik. Röviden összefoglalva azt talá ltam , hogy valamennyi
7. !'l:ip pon; Japán régi e lnevezése. nagy nemzet a h áborúk során tapasztalta meg a szavak igazságát és a
8. J:ínos Evangéliu ma , 12. 24, Károli Gáspár fordítása, Budapest, 1875, gondolat erejét; e rőre kaptak a háborúban és clvesztegették mag ukat a
9. Dai Nippo n: Nagy j apán bt:kébcn; a h ábo rú tanította, a b ékt! megtév..:sztette őket: a háború felké-
szítette. a béke elárulta őket ; egy szóval, háborúban szült!ttek és békében
múltak ki. "

190 BUS H/DO

BUSH/DO 191
 megvalósítják szívükben rejlő ké pességeiket. meg fogják é rte ni ö nnö n
A BUSH/DO FORRÁSAI termt:szetliket. Ha ti ~ztáha n vannak ö nnön tennt:szetükkel. megé1tik az
Ég titkait is. !\.1egtanulni teljes emherré d ini ebben a menciuszi értelem-
1 ~. dhyá na: :\ S7.a n ~zkr it d h yai. vagyis gondolkodni. e lmélkedni igéhól -~.11 ben azt je le n ti. h ogy annyira k im u nkáljuk emberi t:rzékenységünket.
mazik, a júgáh an a medit ációt je lenti. In ne n átkerlilt a buddhi7.mush.1 1'• hogy az egész világmindenség megtap:iszt:ilt élményilnkkt: váljon. Egrik
Kínában chan . Japá nba n ze n néven ismert. művébe n így ír: . Benne m van mind a 10 OOO l étező . :'-<incs nagyobb örö-
18 . " L:ifcad io Hearn: Exotics a nd Retrospectin:s. 84 . o ld. mö m, mint ö nvizsgálat útján felismern i. hogy hű \·agyok magamhoz. Tégy
19. ~intoizmu s: a jap:ínok ősi vallása. amely az ősük n ek, a hősoknck és a tcrllll' meg mindent, hogy úgy bánj másokkal. mint ahogy:rn szeretnéd. hogy ők
s;>;et e rői n e k ti~zteleté n alap,zik . Eredetileg 12 hten t ti,l.tdtek. kt:sőbh 111.11 hánjan ak veled. :\1eglátod. ez a legrövidebh út az igaz embc rst:ghcz.„ Ma-
cbak Izanagil (:s lzanamit. az ti gyermekeik a n::ipi~ten. a holdisten. a vih.11 gyarul me gjelent: "Me nciusz, Konfuciusz nagy kth·e tőj e", Szukits kiad(>,
isten . akiktől a mikádó (a csás7.ár) származik. A XV!ll. bZ.-té>I a vallás nalio Szeged. 199.....
nalista színezetet kapott. 1868-túl államvall{1s. 1946-ban különvá lt az állam- 2<;. Analects: Konfuciusz tanításainak legmegb ízhatóbb gyűjt e ménye . Kínai
tól. de még ma is je le ntős szerepet tölt b e Japánban. Magyarul megjelent iro- c;íme : Lun-jü. 1m1gyarul B eszélgetések <!s 111undások címen is mert. Az an-
dalom: Satori Bhrtnte: A sinto izmus. Gondolat. 13udape:.l. 1990. gol kiadású könyv címe: az Analects. gö rüg szó: jelemése: szöveggyűjte­
20. August Mommscn ( 1821-1913). német filológus. számos kiinyvcr írt az mény. Magyarul hozzáférhet(): Ttikci Fere nc: Kína i filozófi:i , óko r, el ső
ókori görög és ró mai korró l. kö tet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980. '19. o ldaltó l.
21. " The English People. 188. o ld. 26. Máté E\'angt:liuma. 6 33, Károli Gáspár ford ítása, Budapest. 1s-<;.
22. „ Feudal a nd Modern Japan, 1. kötet, 183. o ld . 27. " Miwa Shissai
23. Kon fuciusz. Ku111:-cc, Konfu ce. kínai írástudú (i.e. <;<; l - •í"'9?). Életének 28. transzccnd entalizmus: a transzcendentálissal. a tapasztalattól fliggetle nül lé-
nagy részét a kínai klasszikuso k tanulmányozásának szentelte, és rend- tezővel foglalkozú. lrnmanuel Kant német fil ozófus által alkotott műszó.
szeresen ranácsokat ObZtogatou min<lazoknak. ak ik hozzá fordultak há- 29. ~zolipszizm us: csak a szubjektí\' rudat. az .én" létezését e lis merő és a vi-
zassági. teme tési és eg yéb s zertartások kérdésében. Az állam magas h h·a- lágot csak az egyéni tudat a lko tásának tekintő filozófiai szemléle t.
talnoki fun kcióiha - a diplomácia és az iga zság~zulg.í lt :itás régióiba - 30. Hippo lyte 'faine (1828-1893>. francia fil o;>;ófus , kritikus. történész.
eme lkedett. majd politika i intrika kö\·etkeztc!bl'll. ci 96-ha n sz:íműzet(:she
kel lett vonu ln ia. A nagy klasszikusokat - a Su-kinget és a ji-kingct - é r-
EGYENES )ELLEM, IGAZSÁGOSSÁG
te ln1ezte : ezckhcil üllt i\sszc etikája. ame lye t tan ítványai a B11szúlgeti!so/.J és
mu11dúsok e. kiinyvben rögzítette k. 31. Ch us ingura. Leljes ala kban: KANADET-1 07'< CHL'S!NGURA (japán jele nLé-
24. Me;:nciusz (i.e. 3"'1- 289>. Ko n fuciusz követője . a mi n t::tszerű konfu ci{mus se : pt:ld aheszéd a negyvenhét hűséges csatlúsrón, más néven: A HL'SÉ-
értelm iségi megtcstesíuí je. Egyik tanítója édesanyja. másik pedig :íll ítú lag GES NEGYVENHÉT RO!'<l!'I, a japán kabuki színház kl as~z iku s darabja .
Konfuciusz egyik uno kája volt. Vallo tta. hogy az igaz cmhert nem lehet A kabuki dráma egy ered eti. körülbelül 1-48-ból származó írás mú adap-
gazdagsággal megvesztegetn i. erőszakka l le ig:ízn i és nincs rá hat:íssal a tá ciója. me lyet bábszínházi e l őa dá s hoz (bunrakuJ készítell Takeda
szegénység fenyegetése sem. Szociális reformokat s ürge tett és a földes- lzumo , :--<amiki Sosuke és :vtiyoshi Shuraku. 11 fe lvo násban viszi színre
urakat intette , hogy lássanak túl saját ö nüs é rd l.!keike n az egész t[irsada- azt a~. eseménysort, amely 1-01 és P03 közö tt zajlott le: 47 ro nin (gaz-
lom júlt:te érdekt:h en . Vallotta. hogy ha az t:mhe rek teljes egl:szében

BUSH / DO 193
192 BUSH / DO
 dátlan szamuráj) két é•·et várt, hogy b osszút álljon azo n a férfin , aki 1111
att ga zd á juknak szeppukut ( r ituális ö ngyilk oss{1got) ke llett e lk övctn1l'
A drám:J nagy terjedelme miatt rövidehh válto7.atai is elterje dtek. Számo'
népszerű fil m is készü lt a történetből. A szín mtí egyik fel d olgozá.~át ha
7.ánkban is bemutatta az Iroda lmi Színpad.
32. ruse de guerre (francia): hadicsel
A BÁTORSÁG, A MERÉSZSÉG ÉS A KITARTÁS SZELLEME
33. s ziszifu szi munka: k im erícő és hiábavaló, eredmén yte len munka (a még a
halált is kij(1tszó Sziszüphosz ö kor i gi\riig királyrn1k az alvilágban bünte-
tésként egy mind ig \·isszazu hanó, súlyos szi klát kelle tt egy hegyre felgör-
g etnie).
34. #/ A b átorság m int lelki tu lajdonság a:i: önura lomb an, a n y u godt lélekje-
lenlétben mutatkozik meg . A belső kiegyens úl yozottság a nyugalomban
tanúsított b:.íto rság. Ilyenkor scatikus mú d on fe jez6dik ki, m íg a merész
tettekben dinam ikusan. Az igazán bátor em bert a d en:ís higgadtság jel-
le nni. Soha nem tudják megle pn i, szellemi harmó niájác semm i ne m ké-
p es m egzavarni. A legforróhh csatában is hűvös tud maradni. katasztró-
fák közepette is megőrzi józan ítélt3képességéc. A föld rengések n em ráz-
zák meg , a viharokat kineveti. Tiszteljük az iga zi n agyságot benne , a ki a
veszély vagy a halál fenyegető kö zelségében is mt:g<Írzi önuralmát, k é pes
rá, hogy p éldául az elmúlás árnyéká ban verset írjon vagy egy éneke t dú-
do lva nézzen a halál szemé b e. Az ilyen bels() héke, ami csill:tpítja a kéz
vagy a h ang remegését, a nagy lélek csa lhacatlan jele. Ezt mi végtele n
cágasságú e lmének (y oyu), n evezzü k, ak i sosem érez túlcelítettségec vagy
b első feszü ltséget, mind ig képes r:~ . hog y befogadjon még valami újat.
Ke ring közöttünk <:!gy hiteles tiirténet arról, h ogy Ota Do ka nt, Tokio v~ ­
rának fe l é pit őjét egy lándzs ával döfcék le. A m erénylő ismerte álclozacá-
nak kö ltészet iránti rajo ngását és döfését egy kétsoros versikével kísérte:
,Ó! Mily keserű ilyenkor szívtink
Az élet tűn ü fénye láttán!··
- m ire a ha ldokló hős ne m törődve az u lda lán tátongó h:tl :i!o~ seb bel. a
követkt!ző sorokkal cgészítt!tte ki a verset:
. De egy szép élettel mögön ünk,
Mosolygunk csak sorsunk folyásá n··
A b átorságnak va nnak még sp ortos összetevői is. Ami az átlag embernek
komoly dolog. azt a h ős csak játékna k te kinti. Ezért a régi háb orúkban
cgy5ltalá n nem volt ritka, hog y a szemb t!n álló felek szellemes szócsatát
vívtak ,·:tgy retorikai párb ajba kezdtek. A harc nem csak a nyers erő kér-
dl:::.e volt. hanem egyúttal szdle mi kihívást is jelen tett.
Ilyen jellemek vívták a Koro mo folyó parti csatát is a tizem:gyedi k szá;rad
vég én. A kel eci hacberegeLszéc,·erték . vezer6je, Sadato megpróbált elme-
nekülni. Az üldöz() t:'t hornok szorosa n a nyo mában volt és hangosan rá-
kiá ltou: .Szégyen a harcos ra . ha hátát mutatja az ellenségnek." Sadato 3
kantársz{trrnl még nagyobb vágtára ösztökélte lo,·át. mire a gyfütes vezér
egy rögtö nzün versel kiá ltott után;1:
.Szétfesleu már élced jó szövén}·e" t koromo).
Alig mo ndta ki. a legycízött harcos a csü ggedés legkisebb jele né lkü l
azonnal kiegészítette a kécsoros verset:
. Mert a kor elrágca fo nalát. "
Ybshiie, akinek egész id ő alact fel volt húzva az íja, h irtelen lcc::ngedte és
elk:tnyaro<lott, útjár:l engedve legyőzött e llenfelét. Amikor furcsa viselke-
d ése o kárúl kérdezték. azt válaszolta, hogy nem tudta volna elvi~dni.
hogy olyan embert szégyenítse n meg. aki t:nn yire meg tudta füizn i lélek -
jelenlétét, miközben ellen ségt: szoros:.111 a nyo m:~ban volt.
Az a sajnálkozás. a mi Anton iuson és Octa,·iánuson erőt \'e!( l.lrmus hal{t-
lakor, a bá cor embere kre jcllemz<i általános m egnyilvánulás. Ke nsh in , aki
tizennégy éven át állt harcban Sh ingenne l, tudo mást szerez,·én annak ha-
láláró l, lrnngos sírásra faka dt „legjobb ellensége" elvesztése miatt.
l'gya nez a Kens hin volt. aki örök idő kre szóló nemes pélcl.íc mutatoll az-
zal. ahogyan Shingennel bánt. Shingen tarto m:.ínyai hegy1·idéken terültek
el, egészen messze a tengert<i l ezért a s(> beszt:rzéséhen c.:rniatt a co kaidoi

1 94 BUSH / DO
BUSH/DD 1 95
 1lojo tartományo któ l függutt. l-Iojo hercege aki ugy:m nem állt nyílt hábo- had műkodésl:he7. ka p csolódó s7cmélye' (·rtk:k képezi. l 'granakkor ez
rúban \'dc. meg akarta <Ít gyengíte ni. elz;írta Shingen eWl ennek a fonws az optimi7mus nem bukkan fel a ja\".tk elo,zt:húnál: Smith :.zeri nt a jára-
:hucikknek valamennyi ÚlH>nalát. Ken-;hin hallom:ísára jutott t!llensége dék<:!' a profit a bérek megrövidít<íi. Smith az ad<>k al::t p,·etcí dmélctél is
tli lemrnája és rn i\'(~I sa j;ít lerületeiről hozz:í tudou jutni a s6hm:. megírta kifejtette.
Shingt'n nek. hogy \'élcménye szerint Hojn ura igen nemtele mil cseleke- 39. Aene.1sn:tk mondja apja az alvil:'tglx1n:
dett és bár ii ( Ken,hin ) háborúban á ll vele (Shingenncl>. parancsot adott Ezek le,mck a 11:: feladata id - a békének törvényt szabni.
alatt\'alúinak. hogy l:í,s:ík cl bőségt!s mennyiségü sÚ\'al. hoz~:hé\'C: „én Kímélni a leig:'tznttakat. le\·crni a lázadúkal.
nem sóva l. hanem karddal harcolok"'. C:imi llu~ mondására emléke~tel ez. \'ergiltus. Aenei' \ 'T. ének. 8"i2-8'i3. sor .
tal;ín még folll l i' múlja: .:\iii. ró ma iak. ne m arannya l. ha ne m \':JSsal har- ·10. \'ergilitt' az nla~:wrsziig i !\fantodba n születem.
col u n k. " ~iet~-;che a sz:t mu djok szívébtíl sz<>ll. amikor ezt írta : .. Bü., zké- o.f l. A Taira és .\llinamoto klánok ki\ziitli hCthorú t:g~·ik csat:íja. Meghatározó
nek kt!ll knl1l:d el lensl:ged re . így nő sikere a ·1~ si kert!cl is. „ \'a lóban, ~1 jelc.:ntfoégét az adja, hogy ezt követően. ·1J8'i-hcn alapította meg a gycíz-
hárorság és a becsü let is úgy kívánja. hogy olyan e ll e nségeink legyenek tes :V!inammo no )(>ritomo Kam aku ra v:íros;íhan :.1 sógunC11ust. amely a
a h:Ihorúha n. ak iket héke idtíben m éltl>nak 1al{! Jn[1nk r..í. h ogy ba rátaink h:ircmok oszlűlya sok é\'százados uralmúnak kezdet0l jelentene.
legyenek. Amikor a hátorsúg elér ebbe a maga<;<;iigha. miir kezd hasonul- 42 . B:ikin 1-6--l8o.f8 . Japán legjelemcí~ehh modern reg0nyír6ja, ö~szesen
ni a júintlulathnz. 209 művel írr, legnépszerübb a Hak-ken fle11 . • /\ nyolc kutya torténete".
·d. A git{irr.1 emlékeztet<> hang~zer.

·14. l'igu , unak \agy dalosmadárnak néha a j:tp:ín csalogán yt nevezik.

JÓINDULAT, EGYÜTTÉRZÉS
·l"i. Theodor Karl Körner o - 91-18 13). német költ(>. A K:.ipúleon elleni sza-
3'i. l'nde Sam: az l'SA jelkép es megtestesítlijl! fa . m. Samu biicsi >. h:tds(tgharc poétája. Li.itzow szab:idcsap:1t(lban harcolt Kémetor:.z:ígban .
36. „ Burke. Frcnch lk\'olutio n l'lolsú költeménye \'Olt a halála elcíu kél nappal keletkezett .Búcsú az
3~ . l'ohjedonoszt·e\'. Kon,tantin Petro\·ics. <182~-190~ >. orosz úllamférfi és élcnól" cím ű n :r;. (eredeti címe· Schwcrtlicd >.
jogtudús. J8HO-ha n a szem szinódus f<iprokur.ítor;ín:tk nt!\'eZték ki. Eb-
ben :i hi vat:d;íhan mim fana tikus szla\"(>fil és türelmetlen o rtodox. n~gzc­ UDVARIASSÁG
tcs hefolydsa \'Ol t Ill. S:'tnclor és II. !v1ik l i">~ cárok r.i és egész Orns7ors:dg
szdlemi éleLl:rl!. Tt"lle szúrmaztak mindazok a re nd,zahá lyok. amelyek a ·16. Az id0ztijel arra utal. hogy a szerz(í Pá l apostol Korin thosz-héliekhez írt
mCts hi tück és nem orosz nemzeliségüek e ln yo m;í -;Ctt célozt:ík . Minden lcvt;ll! nek hangvéte lé t idézi.
szah:iddvü halad:ís esküdt ellensége volt. s mh c l az orosz reakcic'is po li- 4-. " Tbeu1:i-· uf leisure Clctss. :-.:. Y.. 1899. p . ·HÍ
tika legg~·ülültebh a lakja volt. tiibb merényletei is kcivenck cl e llene. SzC.- ·tH. Herberl Spencer 1820-1903 . Angol társadalomtud6s. mű\·eibcn az evolú-
mns kidlú jogi mu nbr írt orosz nyelH•n. ció .íltahinosnal-. tekintett töl"\·ényeit prób.ílta alkalmazni a cár:.adalomra.
38. Adam Smith : skót kiizg.tzdCtsz <1"'23-1 ~90 >. Ftí műve. A nemzetek gaz- 49. " Etimológiája :.zerint helye~ módon való ült:s.
da~sú~ct híres'é lcllc . Szerinte minden gazd:igs:íg forrása a munka . és az 'iO. " Dbzíté~i c01ra használt fclfüggeszten szalag. :imi vagy fc,tmén}t \agy
emberi tC\'l:kcny~t:g. <t munkamegosztás n<iveli a gazdag,ágor. A gazda- idcogramrn:'1kat. tírás jelekctl t:irtalmaz. '.'<éh:.t tekcrcsképnek mnndi;il-..
ság szab:Hyozás{1nak sikert ígérő mechanizmusát a kereslet és kínálat sza-

196 BUSH/DO BUSH/DO 19..,

 62. a császár
IGAZMONDÁS ÉS ŐSZINTESÉG 63. 1615-hen lyéyasu elfoglalja a \"árat. megöli 'föyotomi Hideyoshi fiát, kihal
a 1oyotomi család , rovább erősödik a sógunátus. a harcosok oszt~Hyána k
';l. üjpl a ton ián i u~ : az újplatonizmus az i. ~z. Ill. sz.-ban Alexandri:íb:tn kclo.:t érdekeit képviselő közpon ti h atalom.
kezctt filozófia i id1nyza t. amely Piacon gon dolk odCt sá n alaps7ik
logosz d oktrína : :1z e h·ont világtör\"én yrc \"on:nkozó nézetek.
A HűSÉG KÖTELME
'i2. Lovagi szú <némc::t l.
'i3. Bushi no icbi-gon szú ~zeri nti je lentése: a harcos cg>' nyelvű. azaz, c~ai.. 64. Fagin: iroda lm i alak Dickens .Twist O li\·ér" cimú regényéhen.
egyft:leké p pe n beszél. 65. • / Philosophy of Histo ry (Eng. trans. by Sibrec), Pt. IV. , sec. ii., ch. i.
'i4. # Pe<::ry, The Gist of .Japan, p. 86. 66. Otto von Bismarck 1815-1898. 1. Vilmos császár alatt miniszterelnök.
'i'i . A történelem a .~zc rzt"ít igazolta, a jap:.í n ü zletembere k ma korrek tségük- PoroswrszCtghan önkényuralmat vezet be és 1864-1871 küzött több sza-
ról hír t:~ek. <fo rd . megj.) kaszb::in megvalósítja Kémeto rszág porosz érdekeket é rvé ny esítő egyesí-
'i6. # Knap p, Fe11dal ancl Modernjapan, \ "ol. 1. ch. iv.: fürnsomc. jc1pan m tését. Keménykezű, következetes m:igatartása miatt a .vaskancellár" el-
Trcinsition, ch. \" iii. nevezést kapja.
67. Treue: ( német) hűség

BECSÜLET 68. Pireneusok: Franciaországot Spanyolországtó l elválasztó hegység

69. Dreyfus per: jogi és politikai ügy. amely 1898-1906 között megosztott::t a
-;-. ,\le n-mo ku a mcnbo ku : a ~zútá r a k övet k ezű főbb fií jdentésc it adja meg: francia k özvélemé nye. A hotrány 1894-ben robbant ki : kémkedés vádjával
an;. ::irckifejezés, megjelenés, kinézet, b ecsült!!. 1Iasználatosak ilyen be- híróság elt: állícották a zsidó sz;'trmazás ú Alfred Dreyfus k::tpitányt
szédfordulatok: ~ ikerü lt olpn kompro mi s~zu m ot kötnie, amellyel mcg- (1859-1935). A zsidó származása miatt szélsőst:ges d6ítéletek á ldozatául
mt:ntette az an::.ít. esett katonatisztet életfogyt ig lani bCirtönre ítt:lték. 189'-ben derült ki,
';H. !'vlo ntcsquieu, Charles de Sécond at 0689- 1- ';5: író. filozófus: a francia hogy az igazi vétkes Esterházy kapitány, út azonban később fe lmentették.
fel vil ágmodá~ c ls13, ;1z enciklo p édisták munkásságát előkészítő szakas7:.í- A közvélemé ny két táborra szakadt. A híres író, Emile Zola t!s a balolda-
nak ké pvi s elője. liak k iállása nyomán végül pe rújrafe lvételre került sor és Dreyfus kapi-
'i9. Carlyle. Th oma~ (179'i-1881). Angol történetíró és esztéta. tá nyt reh abilitáltflk.
<íO. lyeyasu ('fökugawa lyerasu, , 1542-1616/ ) és ::t b e kezd ésben sze re plő ké t 70. 11 1 Rc ligions of Japan
mási k jap:ín [dbmférfi ( Od a '.'iobu n aga 1 'í3-1-l 'i82 ) és Cfoyotumi 7 1. ko (kt)-domo) jele ntése: gyermek, utúd leszármazott. lfasználatá ra jel-
Hid eyoshi J ';36-1598 l tevéke nysége egymáshoz ka pcsolódik. Mindhá r- lemző kifejezések: Isten gyerme ke. azaz Krisztus. valamilyen csal:'1d gyer-
man az o rszág újr.1egyesítésén munkálkodtak és ekikészítették az 186--es mekeként megszületni , utód nélkül eltávozni. sth.
Meiji-restauráciú ig t::irtú E<lo-korszakot. a h::ircosok osztályának ura lmát. -2. Arisztotelész i.e. 384-322 . Makedóniában született görög filozüfu ~. kt:-
61. Saig6 Takamori 18r-1s-"'. . A késő Edo-korszak és a korai !Vleiji-korsza k sőbb Athénban telepedett le. Plató n előadása it hallgatta az Akadémi:ín
hírc:s államférfija és had,·ezére. Erkölcsi elveiért. őszi n te kiá llás:íért nagy Egy iclúrc visszatér .Makedóniába , !\i::tgy Sánd o r neve l őj e l e~z. 3~';-bc n
tiszte le tnek örvendett. de a kö rü lmények szerencsétlen összeját~zft.s::i ku- ,·isszatér Athénbe. megalapítja iskol:íj:'ll és megírja műve i nagy ré~zét.
,·etkeztébe;: n egy l.ízadó h::idse rcg ,·ezctcí jcként ,·égeztc é letét.

BUSH/DO 199
198 BUSH/DO
-:-3. Szokraté:.z: görög filozófus i.e 470-399 . 'J\tnításaiért, a szofistá kkal d- ÖNURALOM
lc ntétbc n (1. k éső bb) ne m kért pénzt. Mivel szeri nte a rossz fo rrása a jú
ne m isme rése. a jút és az e n! nyeket igyekeze tt t i ~zt:í zni. Amiért „nem 82. Plutarkhosz: 46-120 . Görög író és filozófus, a sziiveg lcgkiemel kecliíbh
tisztelte az isteneket és megrontotta az ifjúságot". bíróság dé kellett áll- munkáj;íra. a .Párhuzamos é letraj7ok"-ra ucal.
nia. Elfogadta a hal:ílus ítéletet. kiitta a méregpoharat. Pla tón Dialógusa- 83. Arra való utalá~. hogy a gr:inátalmát fogyasztás előtt könnyen meg lehet
iban örükítctte meg Szokratészt, ezek egyike a szövegben említe tt Krit(m hámozn i.
<a kütclc:.ségni l szúlúl d ialógus. 84. Tanulj meg panaszkodás nC::lkül szenved ni!
„4_ # Prind plc.s of Ethics, \'o l. !., pt. ii.. ch. x. 8'i. Demokritosz i. e 460 - i. e. 3- 0 . géirög filozófus. a materializmus mt:"g-
75. S:wfisztika : a vallást el ve tő. raciona lista relativizmust hi rdet() ú ko ri g<irög a lapozója. A szuvegbe li ur:ll ás kettús. Egyrészt arra emlékeztet. hog y
filozófia i irányzat. LekicinyW érte lembe n haszná lják a for mailag helyes, Demokritoszt .nevelő filozófus"-nak ne\·ezcék, má~részt arra utal. hogy a
dc m t!gtévcs zt ő, hamb álokoskodás m<::g jeliilésérc is. tr;íkiai Abderálnn született. Ennek a v:í rosnak a lakóit az ó ko rban tylik-
'6. :;ko lasi.tika : a közép kori teológia i e~ fil ozófia i nézete k összessége. Múd- eszű. k o rlátolt emberekne k ta rtották, ilyennek tűn het az idegen szemt:-
:;zcre ;tz á th agyo m ~í n yozott la tin és görög n y d vű szövegek olvas{tsán, va- ben az együgyű<::n mosolygó japá n is. ha nem i!rti viselkeclt:st:nek mi!-
Jaminl a s ~.iive grc vonatkoz(> kérdések megválaszolásá n alap ul. Álta lában lyebb mozgatóit.
iS haszMtl ják a sz:tktckintélyek írott műve i hez be t ű szerint ragaszkod ó 86. Thomas Carlyle i -95- 1881 műve Swift „Gulliver utazásai"-hoz ha~onlú.
f:tnt{tziátlan gondo lkodásmód megjelö lésére. szellemes. iron ikus. filozófiai töltt:sú m ű. A szerző lnazo !';itobe egyik
J)émon: <gürügül: d:t imo n. latinul : daemon) a latt a ma i nye lv ha~znála t az kedvenc !rója volt.
~i nt ik népek és a kereszti!n y középko r hitéletében szereplő alsóbbrc::ndú s-. Euthymia: (görög); (kóros> bold ogságérzet.
t Isten és e mber kiizött álló) szelleme t C::rt. A görögóknél a legmúvelteb-
f?ek is hillc k bennü k. SzokratC::sz vá lságo elhatározás elült gyakra n hal- Az ÖNGYILKOSSÁG ÉS AZ ERKÖLCSI ELÉGTÉTEL INTÉZMÉNYE
101ta a m;iga dC::mo nj•inak i ntő szavác (azaz: a maga lelkiismere tét).
78. '[ho mas Mowbray, Norfolk e lső hercege 1383- 139- , . A 11. Richárd tr(mfosz- 88. Light of Asia
1.:ís;ic eredményt!zd c.~e mC::n ysoroza t egyik fősze re pl ője. Shakespeare „n. 89. Ctal::1s egyrészt Jézus kereszcre fesz ítésére - ezt a halálnemet a római jog
[{ichárcl" d mú drámáj{tnak első felvonása ezzel az incidenssel foglakozik. a leghitványabb bűnök megtorlására alkalmazandó lealacsonyító kivi!g-
""9. p g<>: ~ hak cs p c a n.: Ochelló jának egyik s zerep l ője. zési mód ként használta-, másrészt a kiizismt:!rt legendára, miszerint nagy
80. s Jwkespeare : Lear kirá ly. elsii felvonás. Konsta nlinusz császá r (280-33- J a római Mi lviusz h íd nál sorsdönrú győ­
zelmet aratott az akkori társ-uralkodó, Maximianusz felett és ezt kun:tő­
e n engedél)·ezte a keresztf:nyek számára a szabad valhísgpkorláM. El in-
A SZAMURÁJ NEVELÉSE ÉS KIKÉPZÉSE
d ulhato tt a kereszténrség világhódító útjára! A legenda arrúl ,...zól. lmg)' a
81. „ L'gya naz a szó, amit a köznapi angol ti!\'esen jiu-jitsu-nak írt le. Ez a csata előtti éjszakán a császár álmába n hatalmas kereszt jelent m~g a1.
1:rnrság művészete. Fegyvert nem használ. <W'illiam Elliou Griffis. az elő­ égen .:!s égi hangot hallo tt: .E jelben győzni fogsz!"
siú írója :í hal írt lábjegyzet az eredeti műbenJ. 90. ventre ( francia): has. hasüreg
91. e ntrai lles (francia): belek, belső részek

BUSH / DO B U SH / DO 2 () J
200
 11

103. /r Morselli: Suicide. p. 314

92. Szakratész: Id. a korábbi lábjegyzetet l Ol. /r • S11icide a11d lnsa11ity
93. Mit ford B. A. : Tales of Old Japa n. El őször megjele nt 1871-ben. Egyik leg-
utó bbí kiadása: Ch arles E. Tutle Company, első kiadás 1966, tizennyolca- A KARD, A SZAMURÁJ LEL KE
d ik utánnyomás, 1996. A szövegben idé zett rész a Függelékben. a sep -
pu l"u ról sz61ó fe jezetben található. 105 . „ A RO játékot n t:ha japán dámajátt:knak (ango lul : checker) is ne,·ezik.
94. Jap~n módr:i tfadelt le: térdei és lábujjai érintetté k a talajt, testsúlya sar- bár sokkal bonyolultabb enni'.!! az angol játékn ál. A R<>-túbla 361 nt:gyzet-
kai('! nyugodott. Ebben a helyzetben. ami tiszteletet k i ft::jező tartás. mt:g- ből áll. ami egy csata mezőt jelkt:pez. A játék <.:élja, hogy minél nagyobb
mai-adt egészen haláláig. területet elfoglaljunk.
95. A h/Jsszú elszigeteltség után nem ment feszültségek né lkül Japán megnyi- 106. Fegyver általi befogadás. fel avatás.
t ás~• ::i külföld ie k elő tt. Eleinte gya kran kerü lt sor e rősz::ikos cselekmé-
nyekre, különösen a k i kö t őváro sokban. ahol sok külfö ldi megfordu lt. A Nő KIKÉPZÉSE ÉS HELYZETE
Az jl! említett ko b ei in cidens is ilyen volt, d e amint a p élda is mutatja, a
csá:<Z:'.1r hatií rozottan megtorolta az ilyen rendbontásokat és ezt az e l!ö- 107. Felest:g = wife. szöv()nő = wea\·er
kt: lt·~égé t a külföld i m egfigye l ő k meghívásáva l a nemzetközi nyilvános- Leá ny a daughter • ó -angolban dtthitar = milkmaid • tejes(tej árus)l{1n}'
ság !lldo más{1ra kívánta hozni. <Milyen kifejező a magyar n yelvben a Jelesi'!g" szó, amely etimológiailag
96. PhiliPPi ókori város Thrákiá ba n. !.e. 42-ben Octavius t:s An to nius iu a Jél" szóra vezethető vissza' Keletkezési'!nek ala pja a .,fél" szónak . p á-
győZte le Brutus és Cassius seregeit. t.:talás arra, hogy a vesztesek közül rosan összetartozó dolgok egyike" jelentése volt. A kiadó)
so k ~lll öngyilkosságot követte k e l, ho gy elke rüljék a fogságba esést. 108. Közismert német mondás, miszerint a nő tevékenysége szorítkozzék ahá-
9"'. Legendás japán h6sök. rom .. K··-ra, Küche G konyha, Kirche - templom, Kinder = gyermekt:k.
98. Lás,l a Dreyfus perhez írt lábjegyzetet. (69.) 109. ;: Lecky, History of Europea n Morals, ii. p. 383.
99. Az 0 ·g yiptomi mitológia ismert alakjai: az elh unytakn::ik az a lvilág bírája, 11 0. A szerző utal arra. hogy némely esetben a keresztény egyh{1z is szentté
OzifiSz előtt kell számot adniuk tetteik ről. Íziszt61 született küzös gyer- avatott ü ngyilkosokat. A szóban forgó esetet így mondja e l az .Egyház
me1<ü k J-I<>rusz az élők trónj[lt birto kolja . A szöveg uta l rá, hogy a monda szentjei" dmú könyv (Palladis Rt. 13udapcst, 1940, 81. o ld.). 1Rüvid ílve ·
szerin t Szt'.!t isten megölte Oziriszt, és da rabjait szt:tszórta a világba n. Domln iua szent életíí keresztény asszun.i• t•olt. s kát leányát Is a cal/ás
ízisin e k s ikerült összeszednie, életre kelteu e, hált vele és így foga nt para n.csai sz erint nevelte. Feljelentették rejtekbelyüket és letartóztatták
gyermekük , Hó rusz , aki később b osszút állt :ipja gyilkosán. éíket . A katonák kísérték az anyát és két leányát. Egy cáros közelébe ér-
100. Nemezis istenncí re (görögül Nemeszisz) ulalva a sors igazságos bü ntetése. tek és az út melleit eg_vfulyó kanyargott. A katonák ebédbez ültek és la-
101. BudJ h ista kolostor Tok ióban. részegedtek. Az cm.va elmondta lán:i:atnak. hogy a katonák részéról mi-
102. MiyJmoto !vlusash i '1584-1645 . Legendás kardvívó. 30 éves korara tühb ~ren z·eszé(11/enyegeli őket. Figyelmeztet/e őket, hogy mindez ellen egyet-
mint 60 életre-halálra menő párviada lt vívou. Soha senki ne m győzte le. len o n •osság az. ha Krisztu.s seg ítségéhez folyamodnak. Ezeket me1-1be-
Késc.'íbh \'issz:ivonult t:s megírta fő mú\'ét .•Az öt gyűrű könyvét-. Magyar széh-e, amikor az üt közepén rnltak. engedély t kértek a ka tonáktól,
ford1lása a F6nix kiadónál jelent meg. Musashi élete'.!! regényes formában bogy e1-1y kissé feté1jenek az tí.tról. !t1ikor ezt elérték, ruhájukat illendő-
mut.ilj::i be Eidzsi Josikava . Musash i" című könyve. (Éd esvíz kiadó, J 993)

BUSH/DO 203
202 B ~ SH/00
 lama-zakura bana.' (Szú szerint: ha v.tlaki azt kérdi. hogy miben rt:jli k a
e11 elre11dezt·e. a fulyúha ugrottak. J\étsép,beesett helyzetében Duminina ,·alódi jap:.ín szellem. mutass da napfénybe n fürdő csercsznyevirágral.
megenp,edettnek tartotta a halálnak ezt a módját. és ezérr az h)~ybá:: 121 . " A Ceras11s pse11do-cerasus <Lindkyl ,·irága.
cértcmúnak ismerte el és lísztleletben részesítelle.
111. :: A mcztelt:!nsC::g b a fürdőzés igt:!n érzéklt:te~ kifcjté~C::t i lletően lásd
ÉL MÉG A 8USHIDO?
Finck munkáját: l.otos Time in japan. pp. 28<>-2~r.

11 2. L'lpianus Do mitius ?-228 . Római tür~·énytudfo. J 22. „ The Psychulugy of Peuples

113. " Azokra a napokra u talok. :11nikor Angliából importáltak lányokat .;:, ahá- 123. 'rhshid:i • 110in t830-18'i9 . Gondolkodó. wnítl>. küzC::lcti ember. A ki:s(í
zasságért annyi font dohánnyal fizettek, amennyi a !:íny tc~t~úlya ,·olt, Mb . Edo korszak kiemelkedő alakja. Elmélyült tanu lmányobt folyratotc a
hadművészet terén . A külföldiek kitizt:sét és a császár hatalmának vissza-
A BUSH/DO HATÁSA állít:ísát k<lvetclő politika i mozga lomba kl!rül. gyilkuss{1gi üss7.eeski.lvés-
he kl!vcrl!dik . és 29 éves korflban kivégzik. Késcihb nagy liS7.teletne k ö r-
J J.1 . A kfo:is111ert dal magyar fordítása: ,.Yl íg Érn szőtt és Ádám kévét hord o tt. ,·cnd . emlékét kt:t szenté ly is iírzi.
ki l;íton akkor lovagot és lordot?" l :!·I. " Speer: .Hissicms and Pulitics in Asitt. Lecture J\:, pp. 189-192: Oennis:
J 1'i. A klasszikus giinlg e rényeket. a harc mll,·észt:the n \'a ló j:írtasságot. az er- Christíttn .l!fissions cmd Soclal Progress. vol. i p. 32, \'ui. ii.. ~o. stb.
kök~i ki\':'ílós :ígot és a képzettséget. műn:! ltst!get . ezen e ré nyek harmoni- 12'i. <= The Far East. p. r:;.
kus egységét az aréte eszméje fejezte ki. Ebbiil crt:d a ~7.er7.ó á ltal ha~z­ 126. " ~krcclilh 'fhwn~end. Asia and lJurope. p. 28.
n;tlt are taiku.~ ki fejezés. 1r „ /\ témáról s:diló egyéb munk:ík mdlett érdemes dolv:1sni Eastlake és
11 6. Chikamatsu .Ylonzaemon drámairó. Yamada „Hemíc .fapa11 " című művét és Diusy- től a 71.1e Sete Far Ectst-et.
11-. Hana wa sakura g i 128. " J mvctt: Sermcms un Fallb and Doc:trine. ii.
l lilO wa IJu,hi (Szú szerint; a virágok között a cseresznyt:virág. az embe-
rek kozöll a harcos a lt:gcl~i'í).
A BUSH/DO JÖVŐJE
J lH. Japánra a Nihon el nevezést e l<lszö r 6""0-b e n ha:,,ználták. Ezt megelőzően
az egyik küzponti tartomány nevér<'il Yamato-nak nevezték. Ez a régies 129. " .\'cmnan Co11quest. ,·ol. 1'. 482 .
dnevezés a kultészethen, szépirocla lo mha n a mai n apig fennmaradt. 130. Ehre nstaat ( némcu: bec~ülct-oíllam
J J 9. Motoori Nori n;1ga 1730- 1801 Ír<>. közéleti t:!mbi::r. Egyik legismertehb 13 l. A göriig hero~z <hús > és a rchia Curnlo ml szavakból képe7.t: lt kifejezés:
m űve a Kojiki Den. a jap:ínok tetteiről szóló krónikáh oz írt jegyzetei. Írá- h(i~-11ra lom. h()sük uralma.
sai a klas sziku ~ japán nyeh· legszebb darabjai ki>7.é tartoznak. 132. Miközben szcrzfü1k már gondolatban e ltemeti a bushidót, kiváló ko1ür-
120. Shikisi111a no sai. Jigoro Kano, Morihei l'eshiba és Gichin Funakoshi a modern budo
la111cttc1-~ukoro u•o megalkotói már munkálkodnak rajta. hogy a hus hido szdlt:!me az cmhe-
/-lilo tou·aha, rist:g cgyl!teml!s kultlirkincseként továbbél je n és száz é\' eliclté,·cl soha
As-bi ni niou nem látott vir-.ígkorát élje. <ford . megj. l

BUSH/DO 205
204 BUSH/DO
133. Kitioni Zénon i. e. 335-i. e. 264 . A sztoicizmusnak, a szenvedélymentes
é letmó d ot , szigorú e rkölcsiséget ta nító filozófiai iskolán ak megalko tója.
Később i ne ~·es k épvise lői : Seneca. Epiktétosz és Marcus Aurélius császftr.
A sztoikusok szerint a l l:!gfűhb jót az ember szám;írn az jelenti, ha harm ó-
n iában é l önmagáva l, a hozzá hasonlókkal és a tl:!rmészcttcl- vagyis a cél
a szorongás kiiktatása (ataraxia). A sztoikus jelzőt kiterjedtebb érte le m-
ben annak a magatarUísnak a megjelölést:!re használják , amely bölcs hdá-
táson alapuló szilárdságot. egykedvűs égig nyugodt. kiegyens ú lyozott,
bölcs állhatatosságot mutat az élet viszontagságai közepette.

206 BUSH/DO