Fogalmak (13): polgári állam, szakszervezet, társadalombiztosítás, monopólium,

emancipáció, cionizmus, szocializmus, szociáldemokrácia, kommunizmus,

keresztényszocializmus, proletárdiktatúra, osztályharc, bolsevik.

Személyek (4): Abraham Lincoln, Otto von Bismarck, Karl Marx, Lenin

polgári állam: a polgári állam fogalomköre tartalmazza az egyéni szabadságjogok

kiterjesztését, a politikai egyenlőség biztosítását, a népszuverenitást, a
hatalommegosztás elvének érvényesítését, az egyház és az állam szétválasztását. A
polgári államoknak új feladataik lesznek az egészségügy, az oktatáspolitika és a
szociálpolitika terén.

szakszervezet: A munkavállalók érdekvédelmét szolgáló egyesülés. Általában

foglalkozási áganként szerveződik (pl. vasutasok szakszervezete, pedagógusok
szakszervezete).

társadalombiztosítás: Az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, a

társadalom tagjainak közös kockázatvállalásán alapuló rendszer.

Kialakulásának oka, hogy az ipari forradalmak és a termelés ciklikusságának

következtében fellépő gazdasági válságok hatására egyre nőtt a szegények aránya, és
Otto von Bismarck, Németország konzervatív kancellárja attól tartott, hogy emiatt
megnő a szociáldemokrácia politikai befolyása.

Részei: általános betegség-, baleset- és nyugdíjbiztosítás, főként a betegek,

rokkantak, idősek, munkanélküliek ellátására. Magyarországon 1928-ban születetett
meg az öregségi és rokkantsági biztosítás. Az öregségi biztosítás korhatára 65 év volt.

monopólium: Valamely tevékenység végzésére való kizárólagos jog (pl. fűszerek

kereskedelme, valaminek a gyártása).

emancipáció: (felszabadítás) szó a latin "ēx manus capere" kifejezésből ered, melynek
jelentése "függetlenné válni a kéztől" (például a gyermeknek az apja, a rabszolgának a
gazdája kezétől – vagyis felszabadulni ezek uralma alól).

A római jogban a felnőtté vált gyermek feletti apai hatalom megszűnését, azaz az egyén
saját jogúvá (sui juris) válását jelentette. A fogalom az újkorban a különböző
kisebbségek, Angliában például a katolikusok, majd a zsidók, a nők, később a munkások
egyenjogúságát jelölte.

cionizmus: 19. század második felében elindult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia,
amelynek célja egyrészt a történelmi Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve
helyreállítása, másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban.

szocializmus: Hasonló gyökerekkel rendelkezik mint a liberalizmus, szintén a francia

forradalomból merít, de az egyenlőséget kizárólag társadalmi igazságossággal, a
javak egyenlő elosztásával képzelik el. Nemeken, fajokon, nemzeteken felülemelkedő
egyenlőséget hirdet. Morális egyenlőséget hirdet: minden ember egyenlő, és
ugyanahhoz van joga – materiális egyenlőség a jogival szemben.
szociáldemokrácia: A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a
szocialista mozgalom egyik irányzata. Eredetileg marxista irányzat volt. majd a
munkásosztály érdekeinek védelmét összeegyeztette a demokrácia elemeivel. Fő
céljai a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányultak .Támogatja az
államgazdasági és szociális beavatkozását, elősegíti a társadalmi igazságosságot a
piacgazdaság keretein belül. Sürgeti a valódi béralku megkötését, mely által a
bérek folyamatos emelését kívánja megvalósítani. Alapvetőnek tartja a képviseleti
demokráciát, de nem zárkózik el a részvételi- vagy közvetlen demokráciától.

kommunizmus: olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai

szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

A kommunizmus olyan társadalmi forma, amelyben minden tulajdont a közösség vagy

az állam birtokol és valamennyi polgár egyenlően részesül a javakból, többé kevésbé
igényeik szerint.

Karl Marx és Friedrich Engels kommunista kiáltványa óta a kommunizmus kifejezés

egyet jelent az osztálynélküliséggel, az osztály nélküli társadalommal, és az erre
született ideológiákkal és mozgalmakkal.

keresztényszocializmus: XIII. Leó pápa által meghirdetett és indult, maja a XIX.

században újjáéledt ideológia, amely az egyház feladatává teszi a munkásság szociális
körülményeinek javítását. A szocializmus azon iránya, melynek élén a keresztény
egyház áll, magáévá téve a szocialisztikus törekvések bizonyos részét, mely Krisztus
szociális tanaival összhangban áll. Eleinte szemben állt a modern korban az
individualista liberalizmussal, valamint az osztályharcot hirdető szocializmussal és
kommunizmussal.

proletárdiktatúra: A proletárdiktatúra fogalmának megteremtője Marx volt, szerinte

a proletariátus erőszakkal ragadja magához a hatalmat, ezt
hívjuk proletárforradalomnak. Ez a kiépült diktatúra fennmarad addig, amíg fel nem
számolja a többi osztályt, így valósul meg a kommunizmus.

Magyarországon 1919-ben alapult proletárdiktatúra, az Őszirózsás forradalom után,

létrejöttét kezdetben rokonszenv övezte. Valójában egy szűk társadalmi elit által
fenntartott erőszakos uralom.
osztályharc: Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti
harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
[1]
Három fő síkja a gazdasági, a politikai és az ideológiai osztályharc, melyek
összefonódnak, illetve kölcsönhatásban vannak egymással.

bolsevik: A bolsisztvo szó jelentése többség. Az orosz forradalmi baloldal, a vezetőjük

Lenin volt. Kezdetben az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (1898)
szélsőséges csoportját illették ezzel a névvel, de kommunistáknak is nevezték őket,
mert távlati céljuk a kommunizmus, azaz a kizsákmányolás és a magántulajdon nélküli
társadalmi berendezkedés, az egyenlőség megteremtése volt.
Abraham Lincoln: Kentucky, 1809. – Washington, 1865. ) 1861-től 1865-ig az Amerikai
Egyesült Államok 16. elnöke, az első republikánus elnök.

Elnökségi alatt zajlott, az amerikai polgárháború. Elnöksége idejére esett a

13. alkotmánykiegészítés és az 1863-as emancipációs kiáltvány.

Az 1864-es elnökválasztáson ismét neki szavaztak bizalmat. A polgárháborúban Északot

győzelemre vezette és törvényileg eltörölte a rabszolgaságot. Lincolnnal egy merénylő
golyója végzett.

Otto von Bismarck

Porosz miniszterelnök, külügyminiszter (1862–1890) és a Német Császárság első

kancellárja (1871–1890) volt, a „vaskancellár”, a német egységmozgalom vezetője.

Karl Marx:

Német filozófus (1818–1883), a kommunista társadalmi modell kidolgozója. Álláspontja

szerint a kapitalizmus gazdasági szerkezete elidegeníti az embert a munkától és így
önmagától. E rendszert a magántulajdon megszüntetésével lehet megváltoztatni, s
csakis a javak közös birtoklása vezetheti el a társadalmat a boldogsághoz.

Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin

Szimbirszk, 1870. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár,
a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója,
a 20. századi világtörténelem kiemelkedő hatású alakja.