1.

Tétel: A közjog és az alkotmányjog

A közjog és az alkotmányjog elhelyezkedése a jogrendszerben

 Az alkotmányjog a közjogon belül helyezkedik el.

 A közjog eredete a római jogra vezethető vissza.
a) A közjog – magánjog elhatárolásának történeti aspektusai
 A jogtudósok már az antik korban is különbséget tettek a közjog és a
magánjog között.
 Ulpianus a közjog szabályait két nagy csoportra osztotta: közjogi szabályokra
(amelyek az államot érdeklik) és magánjogi szabályokra (amelyek a
magánszemélyeket célozzák).
 A középkorban a római jogi alapok háttérbe szorultak, mert a teológusok az
isteni jogot hangsúlyozták.
 A középkor közjoga a magánjogra épült: az uralkodást magánjogi tulajdonnak
tekintették, az egyes hivatalok örökletesek voltak, a földbirtokhoz kötődött a
közigazgatás és az igazságszolgáltatás ellátása is.
 Ez a közjog és a magánjog összeolvadásának az időszaka.
 Csak a XVI. századtól kerültek ismét előtérbe azok a nézetek, amelyek a
közjog – magánjog elválaszthatóságát hangsúlyozták.
 A reformáció, majd később a felvilágosodás gondolkodói számára is fontossá
vált az állam és az egyén jogainak a rögzítése és a jogok megkülönböztetése.
 Althusius: Emdem városának a jogi ügyeit intézte, kálvinista gondolkodó,
jogász, politikus és államelméleti író volt.
 Az egyes jogintézmények tárgyalásakor megkülönböztette a
közügyeket és a magánszemélyek ügyeit.
 Szerinte az igazságszolgáltatás két típusa: 1. amely a kormányzók és
az alattvalók közötti vitás ügyekben jár el; 2. amely az alattvalók
közötti jogvitákban jár el.
 Grotius: szintén megkülönböztette a közjogot a magánjogtól, és különbséget
tett az egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban lévők (közjogi viszonyok)
és az egymással mellérendeltségi viszonyban lévők jogai között.
 Montesquieu: szerinte a pozitív jog három nagy részre oszlik.
 Az 1. csoportba azok a szabályok tartoznak, amelyek a népek közötti
viszonyokat szabályozzák (nemzetközi jog), a 2. csoportba tartozó
törvények a kormányzók és az alattvalók közötti viszonyokat és a
politikai jogokat szabályozzák (közjog), a 3. csoportba tartozók pedig
a polgárok egymás közötti viszonyait szabályozzák (magánjog).
 A közjog és a magánjog elhatárolása a XVIII. századtól a kontinentális
jogrendszerek alapvető vonásává vált.
 Franciaországban pl. kialakult az igazságszolgáltatás dualizmusának
rendszere, amely elválasztotta a rendes bíróságokat (amelyek
magánjogi és büntetőügyekben illetékesek) a közigazgatási
bíráskodástól (amely a közigazgatás cselekvésének törvényességét
ellenőrzi).
 A common law jogrendszerében viszont nem vált jelentőssé a közjog –
magánjog elhatárolása, mivel ott a jogot a bíróságok alakították ki, és a
bíróságok eseti döntései lettek a jogfejlődés legfontosabb eszközei. A
 common law magában foglalta az eljárási és anyagi jogi szabályokat is. A
common law-t kiegészítette az equity. (= Ha egy ügy a common law alapján
nem volt eldönthető, a felek a királyi kancellárhoz fordulhattak, hogy ő
találjon a király nevében megoldást az ügyre.)
b) A közjog – magánjog elhatárolása a magyar alkotmánytörténetben
 Werbőczy: a Hármaskönyvben a római jog alapján megkülönböztet közjogot
és magánjogot, viszont ennek a hatása csak később jelentkezett.
 A XIX. századra Magyarországon is teret nyert a közjog – magánjog
elhatárolás.
 Az első magyar nyelvű közjogi tankönyv Miskolczy Károly egri jogtanártól
származik, aki 1846-ban jelentette meg „Magyarország közjoga kérdésekre
és feleletekre kivonatban” című művét.
 A II. vh. lezárásáig a közjog – magánjog elhatárolása határozta meg a magyar
jogrendszer felosztását.
 A szocializmus időszakában eltűnt ez az elhatárolás.
 Nincsenek elkülöníthető magánérdekek, a magánérdek csak a
közrendbe beolvadva létezhet.
 A jog egységének elvét hirdették, amelyben az össztársadalmi érdek
volt kiemelkedő fontosságú.
 Új jogági felosztás jelent meg: szocialista államjog – szocialista
polgári jog.
 A rendszerváltozást követően a jogrendszer visszatért a közjog – magánjog
megkülönböztetéséhez.
c) A közjog és a magánjog elhatárolásának ismérvei
 Funkcionális elhatárolás:
 A közjog a közhatalom kiépítésére, az államszervezet felépítésére és
működtetésére vonatkozó szabályokat, ill. az állam és az egyén
kapcsolatrendszerét meghatározó előírásokat tartalmazza. ↔ A
magánjog a személyek „jogilag elismert érdekeinek előmozdítását”
szolgálja.
 Hierarchikus elhatárolás:
 A közjogi viszonyokban az alá- és fölérendeltség a meghatározó,
amelyben, fölérendeltségi helyzetben a közhatalom gyakorlója áll.
↔ A magánjogi viszonyokra a felek egyenjogúsága a jellemző.
 Egyenlőségi elhatárolás:
 A közjogi viszonyokban a közhatalom gyakorlója többletjogokkal
rendelkezik az alárendeltségi pozícióban lévő személlyel szemben,
parancsolhat, előírások betartását igényelheti, annak be nem tartása
esetén szankciókat helyezhet kilátásba. Pl. a közigazgatás
alkalmazhatja a közigazgatási bírság intézményt. ↔ A magánjogi
viszonyokban a felek egyenlőségének elve érvényesül.
 Autonómiai elhatárolás:
 A közjogi jogviszonyok általában a kötelezettek akaratától
függetlenül jönnek létre (pl. adófizetési kötelezettség). ↔ A
magánjogi jogviszonyok főszabály szerint a felek akaratától függően
jönnek létre. Pl. a szerződés létrejötte általában a felek szabad
döntésén alapszik (bár előfordul, hogy jogszabály szerződéskötési
kötelezettséget ír elő).
  Érdek alapú elhatárolás:
 A közjogban a közérdek kerül előtérbe, tehát érdekazonosságról van
szó. ↔ A magánjogban az eltérő magánérdekek érdekellentétben
állhatnak egymással.
 Kényszer szempontú elhatárolás:
 A közjogi viszonyokban lehetőség van a közvetlen kényszer
alkalmazására, a szankció jellege a bírság, vagy a büntetés (pl.
börtön). ↔ A magánjogi viszonyoknál a szankció általában a
kártérítés. A kárfelelősség megállapítása végső soron a bíróság
hatáskörébe tartozik, a megítélt kártérítés pedig a végrehajtásban
érvényesül.
 Formai elhatárolás:
 A közjogi szabályok általában kógens, azaz kötelező jellegűek,
alkalmazásuktól nem lehet eltekinteni. Ezeket a szabályokat
általában közvetlenül csak az érintett teljesítheti, helyettesítésre
nincs mód (pl. a választásokon való részvétel személyes
kötelezettség, a választójogi szabályok kógens jellegűek). ↔ A
magánjogra a diszpozitivitás a jellemző, tehát a felek közös akarattal
eltérhetnek a jogi szabályozásban foglaltaktól. Ez azonban nem az
egész magánjogra érvényes, hanem leginkább a szerződések jogára,
ahol a szabályok döntő többsége diszpozitív jellegű.
d) A közjog – magánjog elhatárolásának relatív jellege
 Nem mondhatjuk, hogy minden jogviszony egyértelműen beazonosítható
lenne az egyik vagy másik ágazatba.
 Vannak olyan komplex jellegű jogviszonyok, amelyekben közjogi és
magánjogi elemek is jelen vannak.
 Pl. a közszolgáltatások (szemétszállítás, víz- és csatornaszolgáltatás,
temetkezés stb.), amelyeknél a közjogi szabályok a dominánsak
(ellátási felelősség, szigorú ágazati szabályozás), a magánszektor
szereplői szerződés révén közreműködnek a közfeladat ellátásában.
Előfordul olyan is, hogy közfeladatokat szerződés révén magánjogi
alanyok látnak el (biztonsági- és portaszolgálat közintézményeknél,
magánbörtönök stb.)
 Az ilyen jellegű jogviszonyoknál a hagyományos közjog – magánjog
elhatárolás nehezen alkalmazható.
e) A közjog ágazatai
 Megkülönböztetünk külső közjogot és belső közjogot.
 A külső közjogba tartozik: nemzetközi jog, európai közjog. Az európai közjog
felöleli az európai integráció szervezetére és működésére vonatkozó
legfontosabb közjogi jellegű szabályokat.
 Belső közjogban tartozik: alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog,
büntetőjog, büntető eljárásjog, polgári eljárásjog, társadalombiztosítási és
szociális jog.
Az alkotmányjog helye a jogrendszerben

 Az alkotmányjog önállósodása a közjogon belül csak a polgári forradalmak időszakára,

elsősorban a francia forradalom korszakára vezethető vissza.
o Ebben az időszakban fogadják el az első chartális alkotmányokat alkotmány, charta,
vagy nyilatkozat formájában.
o Így az alkotmányokat mind politikai, mind jogi dokumentumnak, az alkotmányjogot
pedig politikai befolyásoltságú jogágnak tekintették, mert olyan politikai tartalmú
tárgyköröket rögzít, mint az állam legfontosabb szerveinek szervezeti felépítése és
hatáskörei meghatározása, az államhatalmi ágak egymáshoz való viszonyának
rendezése, az alapjogok katalógusának deklarálása.
 A közjog kifejezés alkalmazása az alkotmány által szabályozott viszonyok elemzésére túl tág
lett, ugyanis a közjog tárgya szerteágazóbb és részletesebb.
o Az alkotmányjog fogalma szűkebb, ugyanakkor az alkotmányjog a közjog vezető
ágazata.
 Az alkotmányjog egyrészről arra kíván választ adni, hogy az állam alkotóelemeire (nép,
terület, főhatalom) milyen alkotmányjogi elméletek, elvek és szabályok vonatkoznak.
 Azonban nemcsak azzal foglalkozik, ami az alkotmányban van, hanem ennél tágabb a
hatótere, és olyan intézmények is az alkotmányjog hatálya alá esnek, mint pl. a politikai
pártok, a médiát figyelő hatóságok, a lobbisták stb.
o Az alkotmányjog arra is választ ad, hogy melyek a hatalomgyakorlás technikái, miként
szerveződik a hatalom, és melyek a működés technikái.
 Az alkotmányjog meghatározó módon befolyásolja az összes többi jogágazat szabályainak
tartalmát, formáját, rendszerét.
o Szinte valamennyi jogág alapját képezi, mivel az alkotmányok a társadalmi, gazdasági
viszonyok alapjait is rögzítik. Pl. a házasság védelme, az öröklés, a tulajdoni formák
egyenjogúsága, a piacgazdaság kihatással van a magánjogi viszonyokra.
o Az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog alkotmányos szintű megjelenése a
büntetőjog számára közvetít fontos értékszempontú elvárásokat.

Tiszta és vegyes alkotmányjogi normák

 Tiszta alkotmányjogi szabályok: azok a normák, amelyeknek kizárólag alkotmányjogi

relevanciájuk van, az alkotmányjogon kívül más norma nem tartalmaz az intézményről
szabályt.
o Ilyen intézmény pl. az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság.
 Az ártatlanság vélelme az alkotmányjogon kívül érinti a büntetőjogot, ezért az vegyes jellegű
alkotmányjogi norma.

Az alkotmányjog módszerei

 Pozitivista módszer: az ezt követők az alkotmányjogi norma tanulmányozása során, a norma

nyelvtani értelmezése alapján a normát értéktartalom nélkül vizsgálják.
 Normativista módszer: az ezt alkalmazók a norma értéktartalmát is felhasználják, és azzal
együtt vetik kritikai vizsgálat alá az alkotmányjogi szabályt, hogy az megfelel-e az
alkotmányos alapelveknek, értékeknek.
Az alkotmányjog forrásai

 Alkotmány: az alkotmányjog legfontosabb forrása, mivel az alkotmányjog forrásai elsősorban

az alkotmányból származnak.
 Törvények, amelyek az alkotmányos alapintézményeket szabályozzák
 A végrehajtó hatalomra vonatkozó legfontosabb jogi normák
 Igazságszolgáltatást szabályozó törvények
 Alkotmánybíráskodást szabályozó törvények
 Státusjogokat, alapjogokat szabályozó törvények
 Alkotmányos alapelvek: az alapelvek között olyan elvek vannak, amelyek esetenként az
alkotmányban is közvetlenül megjelenhetnek, vagy az alkotmányba történő rögzítés nélkül is
elismerik őket. (Pl. a piacgazdaság elvét a magyar alkotmány is rögzíti, ez az elv magába
foglalja a gazdasági verseny szabadságát, nem alapjog, de olyan alkotmányos elv, amelyet
egyes jogszabályi rendelkezések közvetlenül nem sérthetnek, és erre az elvre
alkotmányossági kifogás közvetlenül nem alapítható.)
 Alkotmányos szokások: nem állhatnak ellentétben az alkotmánnyal.
o Ahhoz, hogy valamilyen gyakorlatot alkotmányos szokásnak, kötelező erejűnek
lehessen elismerni, az szükséges, hogy a szokás állandó és ismétlődő legyen.
o Az alkotmányos szokás problémája az, hogy bírósági úton nem állapítható meg.
(Amikor Nagy-Britanniában a parlament többsége megvonja a bizalmat a
miniszterelnöktől, akkor ő köteles bejelenteni a lemondását a monarchánál.
o Erre nincsen jogi előírás, de az alkotmányos szokás léte és a gyakorlat folytán a
miniszterelnöknek ebben az esetben a lemondás kötelezettsége, nem joga.)
 Társadalmi szokások: erre is figyelemmel van az alkotmányjog.
o Pl. a névjog a társadalmi szokások figyelembevételével fejlődik.
 Alkotmányjogi normák, ezen belül az alkotmány értelmezése: az értelmezés történhet hiteles
módon és tudományos értelmezés útján.
o Az Alkotmány hiteles, mindenkire kiterjedő hatályú, értelmezésére Magyarországon
az Alkotmánybíróság jogosult.
o Az AB alkotmányértelmező határozatai az alkotmány forrásai közé tartoznak.
o Ezek a határozatok nem mondhatnak ellent egymásnak, tehát koherensnek kell
lenniük.
o A jogtudományi értelmezések nem kötelezek, esetenként egymásnak ellent is
mondhatnak, joghatással nem rendelkeznek.
 2. Tétel: Az alkotmány fogalma
Az alkotmány fogalma: politikai, gazdasági, szociális alkotmány

 Alkotmány: olyan alaptörvény, amelynek feladata a nemzeti egység szimbólumának

kifejezésre juttatása, legfőbb értéke az egyéni szabadság és ezáltal az államhatalom
korlátozottságának elismerése.
o Az államhatalom korlátozottsága azt jelenti, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket a
politikai intézmények akkor sem tehetnek meg, ha azok egyébként tükrözik a nemzet
többségének legfőbb óhaját.
 Politikai alkotmány: Az alkotmánynak mindenekelőtt politikai tartalma van, mivel az
alkotmány tárgya az államhatalmi ágak szerveinek meghatározása, a közöttük lévő viszony
rögzítése.
 Pénzügyi alkotmány: Az alkotmány közpénzügyekre vonatkozó szabályainak az összessége.
(Pl. a költségvetésre, az Állami Számvevőszékre és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó
alkotmányi szabályok.)
 Gazdasági alkotmány: Tárgyköre az állam gazdasághoz való viszonyának alkotmányi szintű
rögzítése, a gazdasági szereplők mozgásterének alapelvi szintű meghatározása.
o A gazdasági alkotmányhoz tartoznak az olyan típusú alkotmányi rendelkezések, mint
pl. a piacgazdaság meghatározása, a tulajdonjogi formák rögzítése, a nemzeti vagyon
védelme.
 Szociális alkotmány: Legfontosabb érintettje az egyén, aki meghatározott viszonyban áll az
államhatalom szerveivel.
o Az egyén, a család helyzetét meghatározzák a politikai és a gazdasági jellegű
alkotmányi szabályok is, ezért a szociális alkotmányba nemcsak a gazdasági, szociális
és kulturális jogok tartoznak, hanem az alkotmány többi rendelkezése is, amelyek
előtérbe helyezik a szociális aspektusok érvényre jutását. (Pl. szociális piacgazdaság)
Szociális alkotmány volt az 1919. évi weimari alkotmány.

Merev és rugalmas alkotmányok

 Formális értelemben: Az alkotmány egy különleges eljárás keretében elfogadott

dokumentum, amely rendszerint törvény formájában jelenik meg.
o A rendes törvény felett, a jogrendszer csúcsán helyezkedik el.
o Formai értelemben merev alkotmányok: azok, amelyeknek a módosítása nehézkes,
ezért alkotmánymódosításokra csak rendkívül bonyolult és esetenként kockázatos
eljárási szabályok betartását követően kerülhet sor.
 Előnye, hogy az alkotmány stabilitását megfelelőbben tudja biztosítani.
 Hátránya, hogy a társadalmi fejlődést nehézkesebben tudja követni.
o Formai értelemben rugalmas alkotmányok:
 amikor az alkotmány felülvizsgálata, módosítása nincs különösebben nehéz
eljárási szabályokkal körülbástyázva.
 Ilyennek tekinthető a hatályos magyar alkotmány is, amelyet valamennyi
képviselő 2/3-ának szavazatával módosítani lehet.
 Hátránya, hogy nem nyújt védelmet az indokolatlan módosításokkal
szemben.
 Előnye, hogy jobban tud reagálni a társadalmi fejlődésekre.
  Tartalmi értelemben: az alkotmány különböző szabályokat tartalmaz.
o Van jogi tartalma: jogi értelemben meghatározza a jogalkotó szerveket és az általuk
alkotott jogszabályokat, így az alkotmány a jogrend alapját képezi.
o Meghatározza az államszervezeti kereteket: A legfontosabb állami szervek
feladatköreit és hatásköreit, az állami szervek vezetőinek kinevezési, ill.
megválasztási rendszerét.
 Ezáltal legitimációt biztosít az államszervezeti rendszer felépítésének és
működésének.
o Felsorolja az alkotmányos elveket
 Pl. Ezek az elvek áthatják az alkotmányos rendet. Pl. szuverenitás elve,
képviseleti elv, államhatalmi ágak elválasztásának elve.
o Politikai tartalma: Rendelkezik a hatalom megszervezéséről és gyakorlásáról.
 A hatalomgyakorlásnak mindig a közérdeket kell szolgálnia.
o Ideológiai tartalmat is hordozhat: Egyes alkotmányok önmeghatározásként rögzítik,
hogy az adott ország pl. szociális jogállam.
o Tartalmi szempontból merev alkotmányok: Viszonylag részletesen kívánják
szabályozni az alkotmányban rögzített tárgyköröket, nem elégednek meg a rövid,
ünnepélyes elvek kinyilvánításával, hanem a szabályozott tárgykörök tartalmi
kereteit is meghatározzák. Ilyen pl. a portugál, spanyol, görög és török alkotmány.
o Tartalmilag rugalmas alkotmányok: Nem kívánják a tárgykörök tartalmi kereteit
meghatározni, röviden kívánják az államszervezeti kereteket rögzíteni, és az
alapjogok lényeges tartalmának meghatározását is külön törvényekre bízzák. Ilyen pl.
a magyar és a francia alkotmány is.

Az alkotmány elfogadásának lehetséges útjai

 Alkotmányozó nemzetgyűlés útján:

o Erre általában egy forradalmat, vagy valamilyen nagy változást hozó fordulatot
követően kerül sor.
o Az alkotmányozó nemzetgyűlést általában az alkotmány kidolgozása és elfogadása
céljából hozzák létre, és miután elfogadták az alkotmányt, a feladata véget ért, így
vagy feloszlik, vagy átalakul rendes parlamentté.
o A nemzetgyűlés összehívása végbemehet úgy, hogy elégedetlen képviselők egy
csoportja alkotmányozó nemzetgyűléssé nyilvánítja magát (Franciaország, 1789),
vagy úgy, hogy tagjait a parlamenti választás szabályainak megfelelően a nép
választja (Németország, 1919).
 Törvényhozó hatalom útján történő alkotmányozás:
o Ez sokkal gyakoribb Európában.
o Általában speciális többség kell az alkotmány elfogadásához (2/3, 3/5), ill. előírható,
hogy az alkotmány elfogadásáról a két ház együttesen döntsön (ahol kétkamarás a
parlament).
o Előfordulhat, hogy az alkotmány elfogadását népszavazáshoz kötik, amely lehet a
parlament útján történő alkotmány elfogadásának utólagos megerősítése, de az is
lehetséges, hogy kizárólag népszavazás útján lehet csak elfogadni az alkotmányt.
o Magyarországon az 1998 februárjáig hatályos népszavazási törvény azt írt elő, hogy
az alkotmány elfogadásáról népszavazáson kell dönteni.
 Az elfogadás időpontját illetően megkülönböztethetünk forradalmi alkotmányozást és
organikus fejlődés útján bekövetkező alkotmányozást.
o Forradalmi helyzetben, ill. társadalmi rendszerváltozáskor szokás alkotmányozási
szükséghelyzetről beszélni. Ilyenkor az alkotmányozás általában nem kerülhető
meg.
o Organikus alkotmányfejlődésről akkor beszélünk, ha a társadalmi fejlődés vagy az
országban végbemenő változások következtében a korábbi alkotmány rendelkezései
elavulttá válnak, és egy új alkotmány elfogadására van igény.
 3. Tétel: Az alkotmányfejlődési irányai
Angol alkotmányfejlődés

 Az Egyesült Királyságnak nincs írott, chartális alkotmánya, ezért gyakran mondják, hogy
íratlan alkotmánya van. Ez nem igaz, ugyanis írott törvények, elvek, parlamenti konvenciók,
királyi prerogatívák, bírósági határozatok együtt képezik az angol alkotmányt.
o Ezek határozzák meg a kormányzás rendszerét.
 Dicey angol jogtudós szerint az angol alkotmánynak két pillére van: a parlamenti szuverenitás
elve és a rule of law.
o A rule of law a jog alapelveit, a törvények uralmát rögzíti.
o A parlamenti szuverenitás alapján a parlament a legfőbb jogalkotó szerv. (Azokban az
országokban, ahol chartális alkotmány van, az alkotmány jelent korlátot a parlamenti
jogalkotás számára, a parlament nem hozhat az alkotmánnyal ellentétes jogszabályt.)
 Az Egyesült Királyságban a Parlament joga meghatározni a kormányzás rendszerét.
o Az 1911-ben majd 1949-ben elfogadott „Parlamenti törvények” meghatározzák pl. a
parlamenti ciklusok időtartamát, a parlament összetételét, a parlamenti képviselők
felelősségét.
o A parlamenti ciklus időtartama 5 év, de az Alsóház és a Lordok Háza egyetértésével
rendkívüli esemény esetében meghosszabbítható. Pl. a II. vh. időszakában 1935-től
1945-ig tartott a parlament mandátuma.
 A nagy államszervezeti reformok is a törvényhozás útján valósulnak meg.
o A 2005. évi alkotmányreform törvény hozta létre a Legfelsőbb Bíróság intézményét:
legfelsőbb szinten eljáró bíróságként működik az egész országban (a skóciai
büntetőügyek fellebbviteli elbírálását kivéve).
 1972 óta, az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja, és ez érinti a parlamenti szupremácia
elvét is, ugyanis a luxemburgi Európai Bíróság szerint a közösségi jog a nemzeti jog felett áll.
o Ezen kívül az Emberi Jogok Európai Bírósága is erodálja a parlamenti szupremácia
elvét, ugyanis konkrét ügyekben el tudja ítélni az Egyesült Királyságot.
 Az alábbi dokumentumokat is az angol alkotmány forrásai között tartjuk számon:
o Magna Charta (1215)
o Petition of Rights (1628)
o Habeas Corpus (1679)
o Bill of Rights (1689)
o Act of Settlement (1701)
o Statute of Westminster (1931)
o Európai Közösségi Törvény (1972)
o Emberi Jogok Törvénye (1998)
o Lordok Házáról szóló Törvény (1999)
o Alkotmányos Reform Törvény (2005)
 Az angol alkotmány egy organikus fejlődés eredménye. Az alkotmány fejlődésére a mai napig
tartó hatással volt a polgári átalakulás.
Az amerikai alkotmányfejlődés

 Az amerikai alkotmány 1789. március 4-én lépett hatályba.

o Ez a világ egyik legrégebbi hatályos alkotmánya. (Régebbi alkotmánya csak San
Marinónak van, amit 1600-ban fogadtak el, és ma is hatályos.)
 Az alkotmány az elfogadásakor preambulumból és 7 cikkelyből állt, az egyes cikkelyek
paragrafusokra oszlottak.
o Eddig 27 alkalommal egészítették ki az alkotmányt. (Alkotmány-kiegészítés útján
rögzítették pl. az elnökválasztás rendjét és a rabszolgaság eltörlését is.
 Locke és Montesquieu munkái nagy hatással voltak az amerikai alkotmány megszületésére.
o Az alkotmány a hatalmi ágak elválasztására épül, azok egymást kiegyensúlyozzák és
ellenőrzik. Az első 3 cikkelye a három hatalmi ágról rendelkezik: törvényhozó
hatalom, végrehajtó hatalom, bírói hatalom.
 Törvényhozó hatalom: a kétkamarás Kongresszus gyakorolja.
 A Képviselőházban a tagállamok arányos képviselete valósul meg.
o Az impeachment alkalmazásával vádat emelhet a legfontosabb közjogi
tisztségviselőkkel, pl. az elnökkel szemben is.
o Vádemelés esetén a Szenátust illeti meg az ítélkezés joga.
o A Szenátusban minden tagállamot 2 szenátor képvisel.
 Végrehajtó hatalom: az egyes tagállamok lakossága által választott elektorok útján 4 évre
megválasztott elnök.
o A Kongresszus által elfogadott törvénnyel szemben egyszeri vétót alkalmazhat, ekkor
a Kongresszus két háza egyenként 2/3-os szavazattal ismét megerősítheti az elnök
által megvétózott törvényt, és ebben az esetben az hatályba léphet.
 Az USA-ban nem létezik miniszterelnöki tisztség.
o Az elnök az államtitkárai útján gyakorolja a végrehajtó hatalmat.
 Legfelsőbb Bíróság:
o az elnök privilégiuma a Legfelsőbb Bíróság bíráinak a kinevezése.
 A LB tagjai életre szólóan kapnak kinevezést, vagyis addig, amíg szellemileg
és fizikailag is képesek ellátni a tisztségüket.
 A LB szövetségi ügyekben bír hatáskörrel, és azokban az esetekben illetékes,
amikor a felek nem ugyanahhoz az államhoz tartoznak.
 Az LB a jogviták eldöntésekor döntést hozhat az alkalmazandó jogszabályok
alkotmányosságáról is.
 Az amerikai alkotmányfejlődés sajátossága a stabilitás, amelynek alapja az alkotmány
flexibilitása. Ennek a rugalmasságnak több oka is van:
o A hatalmi ágak elválasztásának elvére épül.
o Az USA el tudta kerülni a politikai válságokat, amelyek a XIX. századi Európára voltak
jellemzőek.
o Az alkotmány-kiegészítések biztosítják az alkotmány korszerűségét.
o Az alapjogok rögzítése alkotmány-kiegészítések útján történt, legtöbbször negatív
formában, tehát hogy az állam mit nem tehet meg az állampolgáraival szemben.
o Az alkotmány tág teret ad a törvényalkotó számára az államszervezet felépítését
illetően.
o Az alkotmányt a common law logikája szerint kell alkalmazni, vagyis a bírói és azon
belül elsősorban a legfelsőbb bírósági alkotmányértelmezésnek kiemelkedő
jelentősége van.
A francia alkotmányfejlődés

 A forradalmi események és válságok kihatással voltak az alkotmányozásra, emiatt a francia

alkotmányfejlődésre az instabilitás jellemző.
 1789-től kezdődően négy időszakot különböztetünk meg a francia alkotmányok
rendszerében:
1. időszak: A francia forradalom és a császárság alkotmányai (1791. évi alkotmány,
1793. évi alkotmány, az I. köztársaság alkotmánya /1795. aug. 23./ és a Konzulátus és
a Császárság alkotmányai)
2. időszak: A parlamentarizmus kezdetei Franciaországban (1814. évi alkotmányos
charta, 1830. évi alkotmányos charta)
3. időszak: A második köztársaság alkotmányától a második császárságig terjedő időszak
(1848. évi alkotmány /II. Köztársaság/, 1852. évi alkotmány, 1870. évi alkotmány)
4. időszak: A harmadik köztársaságtól az ötödik köztársaságig terjedő időszak (1875. évi
alkotmányos törvények /III. Köztársaság/, Vichy-alkotmány, 1946. évi köztársasági
alkotmány /IV. Köztársaság/, 1958. évi köztársasági alkotmány /V. Köztársaság/)
 Az angol alkotmányos gondolkodás (parlament szupremáciája) hatása csak az 1791. évi
alkotmányos monarchia alkotmányában, ill. az 1814. évi és az 1830. évi alkotmányos
chartákban mutatható ki. Ezek a parlament elsődlegességét hangsúlyozták.
 Az V. Köztársaság alkotmánya (1958):
o Félprezidenciális rendszert vezetett be, amely egyszerre tartalmazta a prezidenciális
és a parlamentáris berendezkedés jegyeit.
o A köztársasági elnök jogosítványai meghatározóak, az elnök a végrehajtó hatalom
feje. Meghatározója a kül- és belpolitika fő irányainak.
o A miniszterelnök felelős a parlamentnek, és bírnia kell a parlament és a köztársasági
elnök bizalmát.
o A parlament jogosítványai viszonylag gyengék a végrehajtó hatalommal szemben.
Csak azokban a kérdésekben alkothat törvényt, amelyekre az alkotmány kifejezetten
felhatalmazást ad (=racionalizált parlamentarizmus).

A német alkotmányfejlődés

 A Német Birodalom alkotmányfejlődésére rányomta a bélyegét az a tény, hogy a polgári

átalakulás megkésve és kompromisszumokkal következett be.
o Sem a valódi parlamentarizmus, sem a republikánus gondolkodásmód nem tudott
gyökeret verni.
 A kancellár csak a császárnak tartozott felelősséggel; közjogi értelemben birodalmi kormány,
mint testület nem létezett; politikailag a császár és a kancellár határozta meg a kormányzati
irányvonalakat.
 A Weimari Köztársaság alkotmányos berendezkedésének időszaka (1919-1933): a politikai
válságok miatt az alkotmány nem tudott stabilizáló funkciót betölteni.
o Az alkotmányhoz széles alapjogi katalógust kapcsoltak, amely alapjogok a második
generációs jogokat is tartalmazták, ezért szociális alkotmánynak is szokták nevezni.
o A köztársasági elnök intézménye folyamatos volt 1934. aug. 2-ig.
 Hitleri diktatúra időszaka (1933-1945): az alkotmányosság teljes hiánya jellemzi.
 A II. Vh. után: 1949-ben elfogadták a bonni alaptörvényt a nyugati szövetséges hatalmak
gyámkodása mellett, ezt azonban ideiglenesnek tekintették, mert a szovjet megszállási
övezetben a Német Demokratikus Köztársaság létrehozását határozták el.
 A Német Szövetségi Köztársaság 1949-es alkotmányának 1990. évi módosítása útján lehetővé
vált a német egység megteremtése.
o A bonni alkotmány szövetségi, parlamentáris köztársaságot hozott létre.
o A végrehajtó hatalom feje a kancellár, a szövetségi elnök szerepe szimbolikus.
 A német alkotmány nagy hangsúlyt helyez az alkotmányvédelemre és az alapjogok
védelmére.
 4. Tétel: A magyar alkotmányfejlődés
Alkotmányfejlődés a XIX. századtól a második világháború végéig

 A XIX. században az alkotmány-fogalom a sarkalatos törvényekhez kapcsolódott, a törvények

között a tartalmuk szerint tettek különbséget.
o Azokat a törvényeket nevezték sarkalatosnak, amelyek az államszervezet felépítését,
működését szabályozták. Ezeket kiegészítette a sarkalatos intézményeket szabályozó
szokás, amely lehetett írott vagy szokásbeli.
 Az íratlan magyar alkotmány a tradíciók és a szabadságok védelmezőjeként jelent meg
közjogi gondolkodóinknál.
o Egyes szerzők, politikusok előszeretettel hivatkoztak az „ősi alkotmányra” vagy az
„ezeréves alkotmányra”, amelyet nem tekintettek merevnek és
megváltoztathatatlannak.
o Ez tette lehetővé, hogy az ősi institúciók megőrzésével Magyarország az 1867-es
kiegyezés után áttérhetett a rendi formáról a kontinentális államok kormányzati
formájára.
 Kiegyezés időszaka: ekkor valódi alkotmányozás folyt Magyarországon.
o Az „ezeréves alkotmány” keretein belül a parlamentáris monarchia rendszere épült ki
a Magyar Királyságban, az Osztrák-Magyar Monarchián belül.
 Századforduló időszaka: a polgári alkotmányok összehasonlító jogi vizsgálata lökést adott a
magyar alkotmánytudománynak.
o Kiemelendő Jánossy Ferenc és Concha Győző munkássága: a nyugati chartális
államok szövegeit magyar nyelven tették közzé, és az egyes alkotmányokhoz külön
tanulmányokat is írtak.
 Király nélküli királyság időszaka:
o A Monarchia széthullását és a Tanácsköztársaságot követően alakult ki ez az állapot.
A közjogi provizórium alkotmányrevíziót tett szükségessé.
o Az alkotmány megváltoztatása a történeti alkotmány keretein belül a
jogfolytonosságra épült.
 A történeti alkotmány a politikai események következtében már nem tudta biztosítani a II.
vh.-ban a szabadságjogok védelmét, és az ország függetlensége is megszűnt 1944. március
19-én.
o Ennek ellenére az ország történelmi alkotmányát a közjogászok többsége pozitívan
értékeli, mint olyant, amely a Magyarországon a parlamentarizmust biztosította.

Alkotmányfejlődés a második világháborút követően 1989-ig

 1944. december 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

o Tagjait az erre felhatalmazott szovjet vezetők állították össze. (Az Ideiglenes Nemzeti
Kormány tagjainak a névsorát is Moszkvában döntötték el, a miniszterelnök Dálnoki
Miklós Béla tábornok lett.)
o A Nemzetgyűlés legfontosabb alkotása az új választójogi törvény volt (1945. évi VIII.
tv.), majd az 1945-ös választások után a testület feloszlott.
 1946. évi I. törvényt a köztársaság kikiáltásáról:
o A megválasztott új Nemzetgyűlés fogadta el.
o 18 paragrafusból álló törvény, amely a tartalma alapján alkotmányi szintű volt, habár
alapvetően csak a köztársasági elnök jogállásáról rendelkezett.
 o Preambulumában meghatározza a Magyarország függetlensége szempontjából
fontos momentumokat (pl. ónodi országgyűlés, 1849-es debreceni határozat, két
forradalom kísérlete stb.) és a legfontosabb emberi jogok is szerepelnek benne.
 A preambulum kimondja, hogy a felsorolt jogoktól egyetlen állampolgár sem
fosztható meg törvényes eljárás nélkül, és e jogokat a magyar állam
valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetése nélkül, a
demokratikus államrend keretein belül, egyformán és egyenlő mértékben
biztosítja.
 1945-től a kommunista párt a hatalom kizárólagos birtoklására törekedett, és mindent
bevetett a politikai pluralizmus megszüntetése érdekében, így 1948-ra felmorzsolódtak a
nem kommunista erők.
 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya:
o Az 1949-ben megválasztott Országgyűlés fogadta el.
o A népköztársasági államformát rögzíti, amely a munkások és dolgozó parasztok
állama.
o Minden hatalom a dolgozó népé, a termelési eszközök zöme pedig az állam kezében
van.
o Amikor nem ülésezik az Országgyűlés, akkor egy prezídium, azaz Magyarországon az
Elnöki Tanács helyettesíti.
o Önkormányzati rendszer helyett tanácsrendszert hoz létre. A tanácsoknak nincsen
vagyonuk, csak kezelői a rájuk bízott vagyonnak.
o Megszűnik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a Legfőbb Állami Számvevőszék.
o Az alapjogok meghatározása politikai tartalommal bír, hiányzik az Alkotmányból az
olyan alapjogok rögzítése, mint pl. az egyesülési jog vagy a sztrájkjog.
o Az Alkotmány nem tudta kifejezésre juttatni az ország függetlenségét, alkotmányos
demokrácia nem létezett, és az emberi jogokat nem tartották tiszteletben.
o EZ A NYÍILT DIKTATÚRA IDŐSZAKA.
 Átfogó alkotmányreform: erre 1972-ben került sor.
o Elsősorban olyan rendelkezések kerültek az Alkotmányba, amelyek a gazdaság
tervezésével, az államháztartással, az állami vállalatok jogállásával foglalkoztak.
 Kádár-korszak: a közjogi, alkotmányjogi kérdések háttérbe szorultak.
o Csak az 1980-as évektől fogadtak el olyan törvényeket, amelyek jelzik, hogy a
politikai rendszer bizonyos engedményekre kényszerült.
o 1983. évi II. alkotmánymódosító törvény: ennek megfelelően az Országgyűlés
Alkotmányjogi Tanácsot választott a jogalkotás alkotmányosságának ellenőrzésére.
o A Tanács 1985. jan. 1-je és 1989. dec. 31. között működött.
o Ténylegesen csak az alacsonyabb szintű jogszabályokat illetően tett alkotmányossági
megállapításokat.
o 1987. évi XI. törvény: a jogalkotás rendjét szabályozta.
o Megszüntette az Elnöki Tanács törvényerejű rendelet-alkotási jogát, és ezzel növelte
az Országgyűlés törvényhozó szerepét.
o Ez a törvény volt az első lépés a parlamentáris demokratikus alkotmányos
berendezkedés felé.
o A törvény 2010. dec. 31-ével elveszítette a hatályát, mert az AB alkotmányellenesnek
ítélte és megsemmisítette.
Alkotmányozási kísérletek a rendszerváltozáskor és azt követően
 1989-ben lezajlott a rendszerváltozás.
o Magyarország nem fogadott el új alkotmányt, hanem az 1989. évi XXXI. törvény
elfogadásával döntöttek az 1949. évi alkotmány módosításáról, majd a Nemzeti
Kerekasztal tárgyalások eredményeként fogadták el az alkotmánybíróság
létrehozásáról szóló törvényt.
 Az 1949. évi alkotmány 1989-ben új tartalmat kapott, így alapja lehetett a demokratikus
államberendezkedésnek.
o Az alkotmánymódosítás a régi és az új politikai elit közötti kompromisszum
eredményeként jött létre.
 Az első szabadon megválasztott Országgyűlés által elfogadott alkotmánymódosítás (1990.
június 19.) 50 szakaszban írta át az alkotmányt.
o Pl. megszűnt a minden alapvető jogra (pl. adók) előírt alkotmányerejű törvény,
változott a köztársasági elnök megválasztásának rendje és jogköre, ill. az
Országgyűlés hatáskörei.
 1990-2010 közötti időszak:
o Az új alkotmány elfogadásának szükségessége időről-időre visszatérő téma volt, de a
politikai erőket teljesen lekötötte a rendszerváltozást követő feladatok végrehajtása,
ezért 1990-1994 között érdemben fel sem merült az új alkotmány elfogadása.
o Az AB-ra hárult az a munka, hogy értelmezze az alkotmány rendelkezéseit. Így az AB a
rendszerváltozás őre és az alkotmányos játékszabályokat lefektető szerve lett. Olyan
fontos kérdésekben hoztak döntéseket, mint pl. az élethez való jog és a
halálbüntetés eltörlése, a köztársasági elnök kinevezési jogkörei, az elmúlt
rendszerekben okozott vagyoni és személyi sérelmek orvoslása.
 Az AB elnöke ekkor Sólyom László volt, aki az AB döntéseit a látható alkotmány mellett a
„láthatatlan alkotmányra” is kívánta alapozni, mert érvényesülnie kell az alkotmányosság
általános alapelveinek és értékeinek, amelyek nem feltétlenül jelennek meg az írott
alkotmányban.
o 1994-1998 között a baloldali-liberális kormány alkotmányozó hatalommal
rendelkezett a parlamentben, tehát megszerezte a szavazatok 2/3-át.
o Célja volt az új alkotmány elfogadása, már alkotmány-előkészítő bizottságot is
felállítottak, de a baloldali-liberális pártok között megszűnt az összhang, ezért nem
kerülhetett sor új alkotmány elfogadására.
o Az első Orbán-kormány (1998-2002) nem került sor valódi alkotmányozási kísérletre,
mert a kormány nem rendelkezett 2/3-os többséggel. Viszont elfogadtak egy
szimbolikus törvényt, amely az ország alapítására emlékezett, ez volt a 2000. évi I.
törvény, amely Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szól.
Eszerint a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét
megtestesítő ereklyeként él a nemzeti tudatban és a magyar közjogi hagyományban.
o 2002-2010 között a baloldali kormányok időszaka volt. Ezalatt voltak alkotmányozási
kísérletek, de nem volt hozzá kellő parlamenti felhatalmazás és többség, ezért nem
volt esély az új alkotmány elfogadására.
o A 2000-2010 közötti időszakban Mádl Ferenc és Sólyom László voltak a köztársasági
elnökök, és ez idő alatt felértékelődött ez a funkció. Pl. gyakran kezdeményeztek
előzetes normakontrollt az AB-nál.
 o Magyarország 1990-2010 között alkotmányjogi értelemben jogállam volt. A
társadalomban viszont hiányzott az új alkotmány elfogadásának élménye, és az 1949.
évi alkotmányt már az elfogadásának dátuma miatt is kritikával illették.

Az új alkotmány szükségessége, az Alaptörvény elfogadása

 2010-ben az Alaptörvény elfogadásának jogi és politikai indokai is voltak.

o Az 1989. évi alkotmányreform során a politikai elit között nem volt egyetértés abban,
hogy mit kezdjenek a történeti múlttal és milyen értékeket jelenítsenek meg az
alkotmányban.
o A cél egy ideológiamentes, jogállamiság szerint működő államszervezet kiépítése és
értéksemleges alapjogi katalógus elfogadása volt.
 Az AB az alkotmány és az alkotmányban foglalt alapjogok értékrendjét meghatározta.
o DE: az Alaptörvény kidolgozói úgy vélték, hogy a legfőbb népképviseleti szervnek,
azaz az Országgyűlésnek kell az Alaptörvényben meghatároznia a legfontosabb
értékeket.
o Az értékeket az alkotmányozó időtállónak gondolja, viszont ha a későbbiekben
változnának a társadalmi viszonyok, akkor az ebből fakadó változtatási igényeket
végre kell hajtania az Alaptörvényben.
 Az 1989. évi alkotmányreform nem foglalkozott a múlt értékelésével.
o Az Alaptörvény fontosnak tartotta, hogy megjelenítse az ezeréves államiság
legfontosabb örökségeit, a múlt értékeinek visszafogadását mint a nemzeti lét
folyamatosságának velejáróját fogja fel.
 Politikai indokok: 2006-tól politikai, gazdasági és morális válság alakult ki Magyarországon.
o Sólyom László köztársasági elnökségének ideje alatt feszültség volt a köztársasági
elnök és a miniszterelnök között, bizalmi válság alakult ki.
o A köztársasági elnök a morális válságért a miniszterelnököt jelölte meg felelősnek.
 2010. áprilisi parlamenti választások eredményeként a kormánypártok elegendő többséget
szereztek az alkotmányozáshoz is.
o A miniszterelnök fontos politikai és gazdasági döntéseket is hozott:
o Csökkentette a politikusok létszámát (2014-től 386 helyett 200 képviselő a
Parlamentben)
o Az önkormányzati képviselők számát a képviselőtestületekben már 2010. évi őszi
választásokon a felére csökkentette.
o Az államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében egyes szektorokban a
multinacionális társaságoknak ún. válságadó fizetését írták elő.
 Az Alaptörvény elfogadására (köztársasági elnök általi aláírására) 2011. ápr. 25-én került sor.
o 2010 júniusában 45 tagú eseti bizottságot hoztak létre az új alkotmány kidolgozására,
majd 2011. ápr. 18-án a Parlament megszavazta az Alaptörvényt, amely 2012. január
1-jével lépett hatályba.
 Az elfogadást nem követte népszavazás, viszont felállították a Nemzeti Konzultációs
Testületet, és minden állampolgár egy 12 kérdésből álló, az alkotmányozással kapcsolatos
kérdésre válaszolhatott. (Ezt közel 1 000 000-an töltötték ki.)
 Külföldről számos támadás érte az Alaptörvény elfogadását, mert arra túl gyorsan került sor.
o Illetve az is tény, hogy olyan Alaptörvényt fogadtak el, amelynek a parlamenti
elfogadásában az ellenzéki pártok (kivéve: radikális jobboldali párt, aki végül az
elfogadáskor nemmel szavazott) nem kívántak részt venni.
 o Az ellenzék érve az volt, hogy az alaptörvény nem az ország alkotmánya, hanem csak
az ország egy részének Alaptörvénye lesz.
o Ennek ellenére az elfogadásra legitim keretek között került sor.
 Magyarország államszervezeti berendezkedése nem változott lényegesen az új
Alaptörvénnyel.
o Maradt a parlamentáris köztársaság, a miniszterelnök és a kormány kiemelt
szerepkörével.
o Az AB részben vesztett, de nyert is hatásköröket.
o A pénzügyi, költségvetési fegyelem követelménye alkotmányos szintű megerősítést
kapott.
o A Nemzeti Hitvallás erősíteni akarja a nemzeti összetartozást.
o Az alapjogok területén a klasszikus egyéni alapjogokon túl a közösségi felelősség
szempontjai is megjelennek.
 Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései: 2011. dec. 31-én fogadták el, 2012.
jan. 1-jén lépett hatályba.
o Két fő részből áll: a kommunista diktatúrából a demokráciába átmenettel kapcsolatos
egyes rendelkezések; az Alaptörvény hatályba lépéséhez kapcsolódó rendelkezések.

Az alaptörvény elnevezés és a Nemzeti Hitvallás jellege

 Az Alaptörvény szerkezete teljesen új a korábbi alkotmányhoz képest.

o Nincs törvényi számozása, és ezzel azt juttatja kifejezésre, hogy nem csak egy törvény
a többi között.
o Szerkezete: Himnusz első sora
o Nemzeti Hitvallás
o Alapvetés
o Alapjogokat és felelősséget tartalmazó rész
o Államszervezeti rész.
 Az Alaptörvény név indoka:
o Valószínűleg az, hogy a történeti alkotmányra való hivatkozás is megjelenik az
alaptörvényben.
o Rögzíteni akarták, hogy Magyarország tiszteletben tartja a történeti alkotmány
vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami
folytonosságát.
o Az Alaptörvényt a Nemzeti Hitvallás és a történeti alkotmány vívmányaival
összhangban kell értelmezni.
o Ez lehetővé teszi, hogy az alaptörvény értelmezése során a bírói szervek
hivatkozhassanak a történeti alkotmány vívmányaira is.
o Az AB-nak kell meghatározni, hogy a vívmányok mely részei vehetők figyelembe az
Alaptörvény sérelme nélkül, és hogy az AB-i joggyakorlat mely dokumentumokra
hivatkozhat.
 Nemzeti Hitvallás:
 Több, mint egy preambulum, hasonlít az ünnepélyes deklarációhoz.
 Nem tekinthető vallásos szakrális dokumentumnak. Egy „nemzeti meggyőződést” kíván
ünnepélyes formában kifejezésre juttatni.
 Első részének erősen történeti, szimbolikus jellege van.
 o Meg kívánja határozni a magyar nemzet helyét, szerepét Európában, felidézve Szent
István államalkotó szerepét és hogy hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Kiemeli, hogy a magyar nemzet századokon keresztül harcokban védte Európát, és
arra is utal, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és
államalkotó tényezők.
 Második része az állam, a társadalom és az egyén viszonyának alapelveit határozza meg.
o Az emberi lét alapja az emberi méltóság, de ki kell emelni, hogy a társadalomban a
közösségeknek (család, nemzet) kiemelkedő értékteremtő szerepe van. Az egyéni
szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. A Nemzeti Hitvallás
közösséget kíván teremteni polgár és polgár, ill. a polgár és az állam között.
 Harmadik része a magyar alkotmányosság folytonosságát határozza meg, kiemelve a
történeti alkotmány vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország
alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
 Negyedik, záró része az Alaptörvény jellegét határozza meg.
o Az Alaptörvény egy szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.
 Az Alapvetés R. cikke kimondja, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a Nemzeti
Hitvallással és a történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

Kapcsolat a határon túli magyarsággal

 Magyarország történelméből kifolyólag a politikai nemzet és a kulturális nemzet kettéválik.

o Az ország határain belül élők a politikai nemzethez tartoznak, a világ bármely részén
élő magyarok a kulturális nemzethez.
 Az 1989. évi alkotmánymódosítás is rögzítette, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a
határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk
ápolását.
 2001. évi LXII. törvény: ez alapján Magyarország 2001 óta támogatást nyújt a szomszédos
országokban működő magyar kulturális egyesületeknek és azon családoknak, akik magyar
nyelven taníttatják gyermeküket.
 Az alaptörvény a határon kívül élő magyarságot a magyar nemzet részének tekinti, ezért az
egységes magyar nemzet összetartozásáról rendelkezik. (magyar nemzet = kulturális nemzet)
 Magyarország felelősséget visel a határain kívüli magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik
fennmaradását, fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket,
egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a
szülőföldön való boldogulásukat, és előmozdítja együttműködésüket egymással és
Magyarországgal.
 Az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének
és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység
megteremtésében.
 Ezen kívül továbbra is rendelkezik a nemzetközi és a belső jog összhangjának a biztosításáról.
 Az Alaptörvénynek a határon túli magyarságra, a nemzetközi kapcsolatokra, a nemzetközi jog
és a belső jog összhangjára vonatkozó rendelkezéseit egymással összhangban kell értelmezni.
 A határon kívül élő magyarok szavazati joga
o Ennek a szabályozását az Alaptörvény a választójogi törvényre bízza, az alaptörvény
csak lehetőséget biztosít arra, hogy a jogalkotó a külföldön élő magyarok számára
szavazati jogot adjon. (A legtöbb európai ország biztosítja, hogy állampolgárai akár
állandóan, akár időlegesen külföldön tartózkodnak, élhessenek a szavazati jogukkal.)
Az alapjogok inspirációs forrásai

 Európai alapjogi dokumentumok: az Alaptörvény alapjogi katalógusa összhangban áll az

Emberi Jogok Európai Egyezményével, és támaszkodik az Európai Unió Alapjogi Chartájára.
 Az alapjogok alaptörvényi szintű rögzítése sokkal szélesebb körű a korábbi alkotmányénál.
Újszerű szempontokat is rögzít.
o A tulajdonjog vonatkozásában rögzítésre került, hogy a tulajdon társadalmi
felelősséggel jár, tehát az individualista szemlélet mellett a közösségi szempontok is
érvényre jutnak.
o Rögzítve van, hogy Magyarország törekszik arra, hogy mindenki számára biztosítsa az
emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.
o Kiemeli a termőföld és az ivóvízkészlet védelmének szükségességét.
o Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt helyreállítani vagy ennek költségeit viselni.
o Elhelyezés céljából tilos Magyarországra szennyező hulladékot behozni.
o Rendelkezés van a siketek és némák jelnyelvéről is, mint a magyar kultúra részéről.

A sarkalatos törvények problematikája

 Az Alaptörvényben magas számú sarkalatos törvény található. (Összesen 32 sarkalatos

törvényi témakört határoz meg.)
o Sarkalatos törvény az olyan törvény, amelynek elfogadásához vagy módosításához a
jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.
 A közpénzügyek esetében 9 tárgykör került sarkalatos törvényi szabályozás körébe, míg
korábban csak az Állami Számvevőszék és a pártok gazdálkodása tartoztak a 2/3-os
szabályozási tárgykörbe.
 Az állami szervek hatáskörei részletesebben lettek felsorolva, mint a korábbi alkotmányban.
 A 2/3-os törvények alkotmányossági felülvizsgálatára ugyanazon szabályok vonatkoznak,
mint a rendes törvények felülvizsgálatára.
 A kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e sarkalatos törvényekre.
o Lehetett volna Magyarországot a sarkalatos törvények kikerülésével kormányozni,
viszont ebben az esetben részletesebb alaptörvényt kellett volna elfogadni, az
alkotmányozó célja pedig egy viszonylag rövidebb terjedelmű, ún. „mag-alkotmány”
elfogadása volt.
 A magyar gazdaságpolitikát érő bírálat szerint az kiszámíthatatlan és instabil.
o Ezért az alkotmányozók úgy döntöttek, hogy az alaptörvény tegye lehetővé, hogy
gazdasági jellegű témaköröket is sarkalatos törvények szabályozzák.
 Költségvetési Tanács intézménye: ellenőrzi az adósságfékek betartását, előzetes jóváhagyási
joga van a nemzeti költségvetési törvény elfogadása tekintetében.
o Az Országgyűlés támogató szerve, amely a költségvetés megalapozottságát vizsgálja,
és közreműködik a költségvetés előkészítésében.

Az alkotmányvédelem kérdése

 A legtöbb vita az AB jogállását illetően merült fel.

o Felvetődött, hogy a jövőben az alapjogvédelmet rendes bíróságoknak kellene
ellátniuk, és szóba jött egy elkülönült, önálló közigazgatási bíróság felállításának
lehetősége is.
 Az Alaptörvény viszont megmaradt az AB intézménye mellett.
 Az elvi viták között a legfontosabbak voltak:
o Mi a viszonya az előzetes normakontrollnak az utólagos normakontrollhoz,
mennyiben lehet erősíteni az előzetes normakontrollt az utólagos normakontroll
hiányára?
o Meg kell-e tartani az utólagos normakontroll indítványozásánál az actio popularis-t,
hogyan lehet a valódi alkotmányjogi panasz intézményét bevezetni?
 Az Alaptörvény kompromisszumos megoldást választott. Bővült az előzetes normakontroll
kezdeményezői köre, de az absztrakt utólagos normakontroll indítványozási joga jelentősen
szűkült.
 Előzetes normakontrollt kezdeményezhet:
o A köztársasági elnök a törvény parlamenti elfogadását követően, de még a törvény
kihirdetését megelőzően, amelynek tárgyában az AB-nak soron kívül, legkésőbb 30
napon belül döntést kell hoznia.
o Az Országgyűlés az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az
AB-nak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz.
 Utólagos normakontrollt kezdeményezhet: a Kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e, az
alapvető jogok biztosa.
 Az AB valódi hatalmat kapott az alkotmányjogi panaszok elbírálását illetően: a panasz alapján
felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy bírói döntés Alaptörvénnyel való
összhangját.
 Az egyéb alkotmányvédelemre vonatkozó rendelkezések vonatkozásában változások
történtek:
o Az AB hatásköre kiterjed az alkotmányellenes jogszabály vagy jogszabályi hely, ill. a
bírósági döntés megsemmisítésére is.
o Az AB hatásköre megmaradt a bírói kezdeményezések elbírálására.
o Bármely bíró az eljárás bármely szakaszában az eljárásának felfüggesztése mellett
kezdeményezheti az AB eljárását, ha egy alkalmazandó jogszabály
alkotmányellenességét észlelné.
 Az AB a korábbi 11 bíró helyett 15 bíróból áll.
o Ennek oka, hogy az alkotmányjogi panaszokból eredő munkaterhet az AB-nak
kezelnie kell.
o Az alkotmányjogi panaszok a jogerős bírósági döntések ellen irányulnak, így a
jogbiztonság azt követeli meg, hogy az AB az ilyen jellegű ügyekben viszonylag rövid
időn belül döntsön.
 A pénzügyi törvények vonatkozásában csökkent az AB hatásköre.
o Csak akkor jogosult e törvények feletti alkotmányos kontrollt gyakorolni, ha a
jogszabály az Alaptörvényben meghatározott, egyes alapjogokat sért.
o Ennek viszont az lehet a következménye, hogy a pénzügyi törvények feletti
alkotmányossági kontroll érdekében az AB az egyes alapjogokat rendkívül
kiterjesztően fogja értelmezni.
 5. Tétel: Az alkotmányosság elvei
 Önmagában az, hogy egy országnak formálisan van alkotmánya, nem jelenti azt, hogy az
ország alkotmányos is lenne.
o Az alkotmányos állam azt jelenti, hogy az alkotmányosság elvei érvényre jutnak az
alkotmányban és a gyakorlatban is.

A demokrácia elve

 Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint: a demokrácia az európai közrend alapeleme, és az

egyedüli olyan politikai modell, amely összhangban áll az Emberi Jogi Európai Egyezménnyel.
 Az Alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam.
 Demokrácia elvének jelentése: a népfelség elvéből következően a politikai hatalom csak a
néptől származhat, a nép képviselői útján vagy közvetlenül részt vehet a hatalom
gyakorlásában.
 A demokráciából következik a demokratikus legitimáció elve is: közhatalom csak akkor
gyakorolható, ha annak forrása végső soron a nép, tehát a közhatalom gyakorlásának a népre
visszavezethetőnek kell lennie.
o A demokratikus legitimáció közvetlen, ha a közhatalom gyakorlására vonatkozó
felhatalmazás közvetlenül a néptől származik (pl. parlamenti és önkormányzati
képviselők, polgármesterek), és közvetett, ha a választások/kinevezések végső soron
visszavezethetők a néphez (pl. köztársasági elnök legitimációja közvetett, mert a
parlament választja, ami viszont a néptől kapja a felhatalmazást.)
 A demokrácia magában foglalja a szabad választásokat és a különböző politikai formációk
létezését.
o A szabad választások biztosítják a parlamenti többség és kisebbség alakulásának az
újrarendezését.
o Az arányosság elve alapján a parlamenti kisebbségnek helyet kell kapniuk a
parlament szerveiben.
o A demokrácia nem jelentheti a többségi vélemény állandó szupremáciáját.
 A kormány és az egyén viszonylatában az egyén jogainak tiszteletben tartása a demokratikus
társadalmi berendezkedés alapja.
o Az egyénnek vannak olyan jogai, amelyeket a kormány nem érinthet, nem
akadályozhatja az egyéneket a jogaik gyakorlásában.

A pluralizmus elve

 Ez az elv magában foglalja a világnézeti és a politikai pluralizmust.

o A világnézeti pluralizmus az értékrendek plurális követelményét határozza meg, de az
államnak semlegesnek kell maradnia a világnézeti kérdésekben. (Az AB az Alkotmány
plurális értékrendjére hivatkozva semmisített meg egy, a szocializmusra utaló
jogszabályhelyet, miután a kizárólagosság igényével hivatalos ideológiai célként
kívánt megjelenni.)
 A politikai pluralizmus értelmében a modern demokráciák nélkülözhetetlen szereplői a
politikai pártok.
o A párt közvetítői feladatot lát el az állam és a társadalom között.
 o A választásokkor a pártok azok a szervezetek, amelyek képesek a választói akarat
képzésére, két választás között pedig a választói akarat képviseletére az állami
szervekben.
 Az Alaptörvény a Szabadság és felelősség rész VIII. cikk (3) pontjában rögzíti a
többpártrendszer követelményét.
o „Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
o A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában.
o A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.” (Egyetlen párt sem
irányíthat semmiféle állami szervet.)
 Az AB megállapította, hogy a parlamenti demokrácia alapelve a pártok versengése a
választópolgári támogatottságért.
 Az államnak semlegesnek kell lennie a politikai pártok küzdelmében és politikai verseny
kereteit meghatározó jogszabályok megalkotása során. A jogalkotó a pártokra vonatkozó
szabályok megállapításakor köteles a pártokat egyenlőként kezelni.
o A pártok egyenlősége csak formális szabály, ami 2 esetkörben is megtörik: a
parlamenti küszöb meghatározásakor és a pártok állami finanszírozásának
szabályozásakor.
 A parlamenti küszöb (Magyarországon 5%) a parlament működőképességét kívánja szolgálni,
a csekélyebb támogatottságú pártok parlamenti szerepvállalása veszélyeztethetné a
parlament döntéshozó képességét és a kormányzás stabilitását.
 A pártok az alkotmányos feladataik ellátása érdekében meghatározott költségvetési
támogatást kapnak.
o Ez a pártfinanszírozás biztosíthatja a párt versenyben maradását, ill. létezését.
o A jogszabály minimális követelményeket állíthat fel a támogatandó pártok elé (pl.
1%-os országgyűlési választási eredmény elérése), és meghatározhatja, hogy a
támogatás csak az e követelményeket teljesítő pártoknak juttatja.
o Nem sérti a pártok egyenlőségét az, ha a pártok állami támogatottsága a pártok
társadalmi támogatottságát tükrözi.

A jogállamiság elve

 A jogállamiság eszméje a polgári átalakulás időszakára nyúlik vissza.

o Az eszmét megtestesítő polgári jogi állapot a minden embert megillető szabadság és
a minden alattvalóra kiterjedő egyenlőség mellett a minden polgárt megillető
függetlenségre épül.
 A természetjogi irányzat a jogállamiság fogalmán belül különbséget tesz formális legalitás és
anyagi legalitás között, a hangsúlyt az anyagi legalitásra helyezi. ↔ Ezzel szemben a
pozitivista jogállam koncepció a formális legalitásra helyezte a hangsúlyt.
 A jogállam-fogalom mellett ismeretes a szociális jogállam kifejezés is: ebben az esetben
nemcsak a szociális jogok jelennek meg az alkotmányban, hanem az azok megvalósulását
lehetővé tévő állami kötelezettség is. (Az állami beavatkozás a szociális jogállamban
megerősödik, a végrehajtó hatalmi ág meghatározó szerephez jut.)
 Az Európa Tanács Velencei Bizottsága felsorolta a jogállamiság tartalmi elemeit:
o a jog uralma, a törvényesség biztosítása
o a jogbiztonság követelménye
o az önkényesség tilalma
o a független bírói szervekhez való fordulás joga
 o az emberi jogok védelme
o a diszkrimináció tilalma, a törvény előtti egyenlőség elve
 A jogállam politikai és jogi fogalom is egyben.
o A politikának a jogállam keretein belül kell a politikát megvalósítania, a jogi
értelemben vett jogállam és a politikai értelemben vett jogállam között nem lehet
szembenállás.
 Magyarország független, demokratikus jogállam.
o Az AB a jogállamiságot a köztársaság alapértékévé nyilvánította.
o A jogállamiság tartalmi elemeinek meghatározása az AB-ra hárul, mert az
Alaptörvény nem határozza meg.
o AB szerint a jogállamiság elve önálló alkotmányjogi norma, amelynek sérelme
megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét.
 A formális jogállamiság egyik alappillére a jogbiztonság.
o A jogbiztonság megköveteli, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes
jogszabályok világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és
előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára (normavilágosság elve).
 A jogbiztonságot sérti a visszaható hatályú jogalkotás, a jogszabályok gyakori változtatásai, a
jogszabályok kellő felkészülési idő nélküli hatálybaléptetése.
 A materiális jogállam-fogalom megköveteli az alapjogok tiszteletben tartását is.

A hatalommegosztás elve

 Az európai kontinensen a hatalommegosztás elve Montesquieu-höz fűződik, aki a Törvények

szelleméről című munkájában a zsarnokság megakadályozása céljából állította fel ezt az elvet.
o Három hatalmi ágat különített el: törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató. Ezek
egymást kontrollálhatják: a törvényhozó hatalom a jogalkotás révén kontrollálja a
végrehajtó hatalmat, a végrehajtó hatalom feje az államfő, aki feloszlathatja a
törvényhozó hatalmat, a bíróságok függetlenek a végrehajtó hatalomtól, de a
törvényhozó hatalom által elfogadott jogszabályok alapján hozzák meg a döntéseket.
 Benjamin Constant: a három hatalmi ágat kiegészítette az államfői hatalmi ággal, amely
szerinte semleges hatalmi ág, a többi hatalmi ág fölött helyezkedik el, őrködik az alkotmány
tiszteletben tartása fölött.
 Szintén hozzá fűződik a municipális (önkormányzati) hatalmi ág elismerése, a helyi hatalom a
központi hatalom korlátját képezheti.
 Carl Schmitt: alkotmányozó hatalomról ír, amely az alkotmány kidolgozásával és
elfogadásával meghatározza a többi hatalmi ág egymáshoz való viszonyát.
 Bibó István: új informális hatalmi ágakat ismer el, mint pl. a gazdasági államhatalmat, a
politikai hatalmat, a kulturális államhatalmat, a bürokrácia hatalmi ágát.
 A hatalmi ágak elválasztása azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy egy demokratikus
jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan hatalom NINCS, ennek érdekében bizonyos hatalmi
ágak korlátozzák más hatalmi ágak jogosítványait.
 A hatalmi ágak függetlenek, kölcsönösen ellenőrzik egymást, és kötelesek együttműködni.
 6. Tétel: Az államszerkezet
 Az államhatalom vertikális tagozódását befolyásolja pl. az állam mérete, lakosságának
összetétele, történelmi hagyományai.
o Megkülönböztetünk unitárius államot, föderatív berendezkedésű államot és
regionális berendezkedésű államot.

Unitárius állam

 Ebben az esetben az állam csak egy politikai és jogi erőközpontot ismer el, az állam teljes
területén és valamennyi lakosra ugyanazok a szabályok alkalmazandók.
 Az alkotmány és más jogszabályok egy egységet képeznek, tehát nincsenek egyes
területekre, vagy meghatározott népességre vonatkozóan speciális rendelkezések.
o Az állam egységes, oszthatatlan és sérthetetlen. (Ez van pl. Franciaország, Románia
és Szlovákia alkotmányában is.)
 Unitárius állam 2 fajtája: centralizált és decentralizált unitárius állam.
 Centralizált unitárius állam: a legfontosabb döntések csak központi szinten születhetnek,
helyi szinten az állam képviselői a helyi igazgatást látják el és ellenőrzik.
o Ilyen pl. Franciaországban a megyei és regionális szinten lévő prefektus intézménye.
 Decentralizált unitárius állam: itt már különbséget tesznek a közügyek között.
o Vannak, amelyek az ország valamennyi lakosát érintik, és vannak, amelyekben a helyi
sajátosság a meghatározó.
 A decentralizáció szerint a hatásköröket a központ és a helyi szint között vertikálisan kell
megosztani úgy, hogy a helyi lakosságnak legyen beleszólása a közügyek intézésébe. (A
decentralizált unitárius állam Magyarországon az önkormányzatokra épül.)
 A helyi önkormányzás kereteit az alkotmányok és a törvények határozzák meg, de az
önkormányzatok felett az állam szervei törvényességi kontrollt gyakorolhatnak.
 Az unitárius államok dönthetnek a megyék fölött elhelyezkedő ún. közigazgatási régiók
létrehozásáról, amelyek elsősorban közigazgatása, gazdasági, tervezési, fejlesztési
feladatokat látnak el, és nem rendelkeznek törvényhozó hatalommal.

Föderatív államberendezkedés

 Két fajta föderáció van: egyesítő (federer) és szétválasztó (centrifugális).

o Az első esetben a föderáció egyesíti az országot (pl. USA), a második esetben az
unitárius állam egy centrifugális belső politikai mozgás következtében a szétválás
irányába halad, és a föderáció ad keretet ennek a tendenciának (pl. Belgium).
 Közép- és Kelet-Európában a rendszerváltozás előtt ún. kényszerföderációk voltak (pl.
Jugoszlávia, Csehszlovákia, Szovjetunió).
 A föderációnak főszabály szerint két szintje van: egy alsó, amely a föderációban részt vevő
államok, régiók, tartományok szintje, és egy felső, amely a föderatív egységet tömörítő
központi szint.
o Mindkét szint rendelkezik szuverenitással, amely az államiság fő ismérve.
 A föderáció alapelvei közé tartoznak: autonómia, szupremácia elve, részvétel elve.
 Autonómia elve: A föderációban részt vevő egységek az alkotmányban meghatározottak
szerint szervezeti és hatásköri önállósággal bírnak. Egyes országok azt is lehetővé teszik, hogy
a föderációban tagállam, tartomány saját alkotmányt is elfogadhasson (pl. USA tagállamai),
de az nem lehet ellentétben a szövetségi állam alkotmányával. A szervezeti és hatásköri
 autonómiával bíró föderatív egység politikai hatalommal bíró saját parlamenttel és annak
felelős kormánnyal bír (pl. Németország tartományai). A tagállamok, tartományok a
szubszidiaritás elvének megfelelően bírnak hatáskörökkel.
 Szupremácia elve: Biztosítja, hogy a föderáció felső szintjén lévő szövetségi alkotmánynak a
föderációban részt vevő egységek jogszabályai engedelmeskedjenek, tehát nem ütközhetnek
a szövetségi alkotmány rendelkezéseibe.
o Általában csak a szövetségi állam építhet ki nemzetközi, diplomáciai kapcsolatokat,
de pl. a német tartományok jogosultak a hatáskörükbe tartozó ügyekben önálló
nemzetközi szerződéseket kötni, a szerződésekhez viszont a szövetségi állam
jóváhagyása kell.
 Részvétel elve: A szövetségi állam és az őket alkotó egységek együtt gyakorolják a szövetségi
hatalmat.
o A tagállamok, tartományok meghatározni és befolyásolni tudják a szövetségi állam
döntéseit.
o A szövetségi államok rendszerint kétkamarás parlamenttel rendelkeznek, és a
második kamarában a szövetségben részt vevő egységek érdekei jelennek meg.
(Németországban a második kamarába, azaz a Bundesratba a tagállamok kormányai
delegálnak képviselőket a tartományok lélekszámával egyenes arányban.)
o A második kamarák részt vesznek a szövetségi szintű jogalkotásban, és a tagállamot,
tartományokat érintő fontosabb kérdésekben (pl. tartományok területe) nem
fogadható el ellenükben törvény, ill. személyi kérdésekben is hatáskörrel bírhatnak.

Regionális államberendezkedés

 Magán hordozza mind a decentralizált unitárius, mind a föderatív államberendezkedés

jegyeit.
o Ilyen az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, amelyeknek közös jellemzője,
hogy alkotmányos berendezkedésük szerint nem tekinthetők föderációknak, mégis a
decentralizált unitárius államnál nagyobb önállóságot biztosítanak az ország egyes jól
elkülöníthető területeinek.
 Spanyolország: Alkotmánya elismeri az autonóm közösségek alkotmányos jogállását, és
felsorolja azokat a tárgyköröket, amelyekben önálló szabályozási hatáskörrel rendelkeznek.
o Az autonóm közösségek parlamentjei a hatáskörükbe tartozó ügyekben törvényt
alkothatnak, és ezek parlamentjeinek felelős kormányok gyakorolják a végrehajtó
hatalmat.
o Az erőközpont viszont a központi hatalom kezében van, a legfontosabb ügyek a
spanyol állam jogkörébe tartoznak.
o Az autonómiák biztosítása révén a spanyol állam a soknemzetiségű állam belső
egységét kívánja biztosítani.
 Egyesült Királyság: Skócia, Wales és Észak-Írország saját parlamenttel rendelkezik, önálló
(törvényhozói és végrehajtó hatalmi) jogosítványaik vannak.
 Olaszország: A 2001. évi alkotmánymódosítások a régiók hatásköreinek jelentős növekedését
eredményezték, de itt sem lehet kimutatni a föderatív államszerkezetet.
Korábbi államszerkezeti megoldások

 Perszonálunió: több független államot a közös államfő, általában az uralkodó személye köt
össze.
o Az államok megtartják az önállóságukat, az egyedüli kapocs az államfő személye. (Ma
az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség között van perszonálunió.
o A brit uralkodót főkormányzók, kormányzók, alkormányzók képviselik pl. Kanadában,
Ausztráliában, Új-Zélandon, Pápua Új-Guineában.)
 Reálunió: független államok közös államfő mellett bizonyos ügyeket közösen látnak el,
általában a külügyet és hadügyet, de a belpolitika területén az államok önállóak. (Pl. Osztrák-
Magyar Monarchia 1867-1918 között.)
 Konföderáció: önálló államok nemzetközi szerződésén alapszik, amely nem hoz létre önálló
államot, nincs közös államterület, nincs közös állampolgárság.
o A szerződés tartalmazza azokat az ügyeket, amelyeket a konföderációba tömörült
államok közösen látnak el. (Pl. Svájci Konföderáció 1815-1848 között) A gyakorlatban
a konföderációk később föderációt alkottak (pl. USA).

Az európai integráció jellege

 Az európai integráció nem tekinthető egyetlen előbbi államszerkezeti megoldásnak se.

 A Lisszaboni Szerződéssel módosított Európai Unióról szóló szerződés (a módosítások 2009.
dec. 1-jével léptek hatályba) nem kívánta meghatározni az Európai Unió jogi jellegét.
 Az Európai Unió és a tagállamok viszonya egyre jobban elmélyül.
o Lehetővé vált, hogy az Unió alapvető értékeinek megsértése esetén egy tagállamnak
a szerződések alkalmazásából származó jogait felfüggesszék, és hogy egy tagállam
kezdeményezhesse az Unióból való kilépését.
 Az Európai Unió egy sajátos államszövetség.
o Nem tekinthető államnak, viszont önálló jogi személyiséggel bír, és a tagállamokra
nézve kötelező jogszabályokat alkothat.
 A tagállamok megőrzik a szuverenitásukat, de ez már osztott szuverenitás is, azaz a
szuverenitás gyakorlása megoszlik a tagállam és az Európai Unió intézményei között.
 Az Európai Unió létrehozói tagállamok, amelyeknek a döntéshozatali eljárásban meghatározó
szerepük van.
 7. Tétel: A hatalmi ágak elválasztása
 John Locke: A mai értelemben vett hatalommegosztás első letéteményese.
o A hatalom gyakorlása a király és a nép közötti szerződésen nyugszik. Megkülönböztet
törvényhozó, végrehajtó és föderatív hatalmat.
 A végrehajtó hatalmat a király gyakorolja, a törvényhozó hatalmat pedig a király és a
parlament közösen.
 A nép azonban egyes jogokat megtartott magának (külkapcsolatok, háború és békekötés
stb.), és ezek képezik a föderatív hatalmat.
 Az európai kontinensen a hatalommegosztás elve Montesquieu-höz fűződik, aki a Törvények
szelleméről című munkájában a zsarnokság megakadályozása céljából állította fel ezt az elvet.
o Három hatalmi ágat különített el: törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató. Ezek
egymást kontrollálhatják: a törvényhozó hatalom a jogalkotás révén kontrollálja a
végrehajtó hatalmat, a végrehajtó hatalom feje az államfő, aki feloszlathatja a
törvényhozó hatalmat, a bíróságok függetlenek a végrehajtó hatalomtól, de a
törvényhozó hatalom által elfogadott jogszabályok alapján hozzák meg a döntéseket.
 Benjamin Constant: a három hatalmi ágat kiegészítette az államfői hatalmi ággal, amely
szerinte semleges hatalmi ág, a többi hatalmi ág fölött helyezkedik el, őrködik az alkotmány
tiszteletben tartása fölött.
 Szintén hozzá fűződik a municipális (önkormányzati) hatalmi ág elismerése, a helyi hatalom a
központi hatalom korlátját képezheti.
 Carl Schmitt: alkotmányozó hatalomról ír, amely az alkotmány kidolgozásával és
elfogadásával meghatározza a többi hatalmi ág egymáshoz való viszonyát.
 Bibó István: új informális hatalmi ágakat ismer el, mint pl. a gazdasági államhatalmat, a
politikai hatalmat, a kulturális államhatalmat, a bürokrácia hatalmi ágát.
 A hatalmi ágak elválasztása azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy egy demokratikus
jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan hatalom NINCS, ennek érdekében bizonyos hatalmi
ágak korlátozzák más hatalmi ágak jogosítványait.
 A hatalmi ágak függetlenek, kölcsönösen ellenőrzik egymást, és kötelesek együttműködni.
 8. Tétel: Szuverenitás, nemzeti jelképek és államterület
A szuverenitás fogalma

 A szuverenitás fogalmának kidolgozása Jean Bodin nevéhez köthető.

o Ő abból indult ki, hogy egy államban az uralkodó fejedelem korlátlan szuverenitást
élvez, a hatalma Istentől ered, és csak Istennek tartozik felelősséggel. Később már a
népet jelölték meg a szuverenitás forrásának.
 Az Alaptörvény is a népszuverenitásra hivatkozik mint a közhatalom forrására.
o A népszuverenitásra alapozott közhatalom a választópolgárok közösségének tartozik
felelősséggel.
 A nép a szuverenitását közvetlenül (népszavazás), vagy közvetetten (választott képviselői
útján) gyakorolja.
o Magyarországon főszabályként a közvetett demokrácia érvényesül, viszont az
érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés köti a választott szerveket.
 A közhatalom minden aktusát vissza kell tudni vezetni a választópolgároktól kapott
felhatalmazásra, tehát a közhatalomnak demokratikus legitimációval kell rendelkeznie.
o Pl. a települési önkormányzat jegyzője, a bíró, a szolgálatot teljesítő rendőr
közhatalmat gyakorol.
 Az állami főhatalomból az állam különböző szervei eltérő módon részesülnek: az egyes
hatalmi ágak és szervek egymástól elválasztva működnek.
o Egyetlen szerv sem birtokolhatja vagy birtokolja az állami főhatalom teljességét.
 Az állam szuverenitásának természetes korlátja más államok szuverenitása.
o Az államok a szuverenitásukat kölcsönös akarattal korlátozhatják, pl. nemzetközi
szerződéseket kötnek, nemzetközi szervezeteket állítanak fel, vagy alávethetik
magukat nemzetközi bírói szervek joghatóságának.
 Számos kérdést (pl. az emberi jogok ügyét) ma már nem tekinthetik az államok szuverén
belügyüknek.
 Az uniós jog a tagállamok jogával szemben elsőbbségre tart igényt.
o A tagállamok még az alkotmányukra sem hivatkozhatnak az Európai Bíróság előtt, ha
gátolják egy rendelet alkalmazását.
o Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Unió erősebb jogokkal rendelkezik, mint a
tagállamok.
o A tagállamok tehát megőrzik a szuverenitásukat, így joguk van arra is, hogy az
Unióból kilépjenek.
 Az EU működésének fontos elve a szubszidiaritás.
o Eszerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell
meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek.
o Amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és
ellátni, azt egy nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani
jogszerűtlenség.
 A választópolgárok helyi közösségeinek önkormányzáshoz való jogát a helyi közügyek
vonatkozásában elismeri a magyar alaptörvény.
o Azonban Magyarország nem 3200 települési önkormányzat szövetsége, hanem
egységes állam, amely egyszerűen tiszteletben tartja a helyi közösséget önállóságát a
helyi közügyek demokratikus intézésére.
Nemzeti jelképek

 Az állam szuverenitását állami jelképek fejezik ki. Ezeket nemzeti jelképekként az Alaptörvény
határozza meg: a Himnusz, a zászló és a címer az állam hivatalos felségjelvénye.
o Az Alaptörvény rögzíti a nemzeti ünnepeket is.
 A nemzeti jelképek sajátos büntetőjogi védelem alatt állnak, meggyalázásuk bűncselekmény.
 A használatukról szóló törvény elfogadásához az összes képviselő 2/3-ának szavazatával
elfogadott sarkalatos törvényre van szükség.
 Nem használható a címer: magánszemély foglalkozása, vagy nem állami szervezetek
tevékenysége során, vagy szervezete jelképeként. (De ha csak a nemzethez tartozást
szeretné kinyilvánítani, akkor használhatja.)
 Megengedett a címer és a zászló eseti használata: nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó
és egyéb társadalmi rendezvények, nemzeti jellegű más megemlékezések alkalmával.
o A nemzeti jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét.
o A nemzeti ünnepeken Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai
tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni.
 Részletesen szabályozva van az is, hogy hol kell a zászlót vagy lobogót állandó jelleggel kitűzni
(pl. Állami Számvevőszék. MNB, Magyar Honvédség), állandó jelleggel elhelyezni (pl.
Országgyűlés elnöke, miniszterelnök, köztársasági elnök rezidenciáján vagy az előtt), ill. hol
kell napkeltétől napnyugtáig megvilágítani (pl. Országgyűlés elnöke, miniszterelnök,
köztársasági elnök rezidenciáján vagy az előtt).
 A magyar tengeri és folyami hajók, ill. egyéb vízi járművek az állami felségjog jelzésére a
zászlóval azonos színű lobogót használhatnak.
 Nemzetközi vásáron a Magyarországra utaló elnevezést, ill. címer használatát a kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős miniszter engedélyezi a részvételre jogosultak vagy
ilyen esemény rendezésére jogosultak részére.
 A helyi és nemzetiségi önkormányzatok által alkotott címereknek jól megkülönböztethetőnek
kell lenniük Magyarország címerétől.
o A címerkészítésnek pontos címertani hagyományai vannak, ezért a címer
megalkotása előtt az önkormányzatoknak ki kel kérnie a Nemzeti Címer Bizottság
véleményét.

Államterület

 Az államterület az a nemzetközi szerződések által meghatározott és elismert terület, ahol az

állam szuverenitása érvényesül.
 Az államterületet államhatár határolja, amely minden állam esetében jelent szárazföldi
területet, a tengerparti államok szuverenitása pedig kiterjed a parti vizekre is, ill. egy
szélesebb tengeri sáv kizárólagos gazdasági övezetüknek számít.
 Az állam területi szuverenitása alá tartozik az úszó és lebegő államterület, tehát az adott
államban lajstromozott hajó, ill. az állam felségjelét viselő repülőgép fedélzete.
o A területi szuverenitás kiterjed az állam feletti légtérre, ill. a földfelszín alatti
területre is (elvben a Föld középpontjáig, ahol elméletben minden állam találkozik).
 A világűr és az égitestek, a tengerek és óceánok nemzetközi vizei vagy az Antarktisz nem
tartozik semmilyen állam területi szuverenitása alá.
 Az államterület belső tagolása az állam belügye, az unitárius állam szuverén módon határozza
meg területének belső tagolását.
o Az Alaptörvény értelmében Magyarország területe megyékre, városokra és
községekre tagozódik, Magyarország fővárosa pedig Budapest.
Államhatár és ellenőrzése, Schengen
 Az államhatár a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége, amelyet
nemzetközi szerződések (Magyarország esetében a Párizsi Békeszerződés) határoznak meg.
 A határvonal az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala. A határvonalat határjelek
jelölik.
 Az államhatár módosítására kétoldalú szerződéssel kerülhet sor.
 Az állam köteles megvédeni a határait és területi épségét.
 Az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel a
forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi
határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni.
 A Schengeni rendszerben részt vevő tagállamok egymás között felszámolták a
határellenőrzést, tehát pl. az osztrák-magyar határt bárhol át lehet lépni. (Magyarország
2004-ben lett az egyezmény tagja.)
 9. Tétel: Az államalkotó nép; nemzetiségek, felelősség a határon túl élő
magyarokért
Az államalkotó nép

 Az európai népeket történelmük és kultúrájuk határozza meg.

 A nemzet a XIX. századi polgári átalakulásig a nemességet, a nemzeti nyelv és kultúra
felértékelődéséig a jogi közösséget jelentette.
o A nemzet politikai értelemben ma az állampolgárok közössége.
 A magyar nemzet esetében nem esik egybe a politikai és kulturális nemzet fogalma.
o Az államhatárokon kívül élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező magyarok a
magyar nemzet részét képezik.
 Az Alaptörvény nem nevezi Magyarországot nemzetállamnak, de a magyarság az állam név-
és jellegadó etnikuma, vagyis meghatározó etnikai közössége, amelyet közös nyelv, nemzeti
kultúra és történelmileg kiforrott összetartozás jellemez.
 A politikai értelemben vett nemzet állama felelősséget visel a magyar nemzeti kultúra és a
kulturális nemzet iránt.
 Az Alkotmány 1989-ben normatív fogalommá tette a „magyarok” fogalmát, amikor
államcélként rögzítette a határon kívül élő magyarokért érzett felelősséget.

Felelősség a határon túl élő magyarságért

 Ez elsősorban a magyar nemzeti közösség szomszédos államok területére került részeire

irányul.
 A „magyarok” alkotmányjogi kategóriája eltér az állampolgárok kategóriájától.
o A kisebbségi sorba került magyarok elvesztették a magyar állampolgárságukat, és az
utódállamok állampolgárságát szerezték meg.
o A honosításuk 2011 óta már nem csak magyarországi lakóhely létesítése esetén
lehetséges.
 A határon kívül élő magyarokért Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem
felelősséget is visel.
o Magyarország felelősséget visel a határain kívüli magyarok sorsáért, elősegíti
közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére
irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi
önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, és előmozdítja
együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
 A határon túli magyarok iránti felelősségvállalás valóra váltását szolgálja az ún.
státusztörvény (a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. tv.): eszerint
az anyaország a szomszédos államokban élő, magukat magyar nemzetiségűnek valló, de
magyar állampolgársággal nem rendelkező személyek kulturális és nyelvi azonosságtudatát
különböző kedvezményekkel és támogatásokkal segíti, pl. a magyar igazolvánnyal rendelkező
jogosultak ingyenes könyvtárhasználatot kapnak Magyarországon.
 A törvény célja: hogy a magyar nemzeti közösségek a szülőföldjükön nemzeti
önazonosságukat megőrizve fennmaradhassanak.
 A törvény hatálya: területi hatálya Magyarország területe, de személyi hatálya kiterjed a
szomszédos államokban élő, magyar nemzetiségű személyekre.
  Kedvezményes honosítási eljárás: ennek eredményeképpen a magyar állampolgárság nem
zárja ki a magyar igazolvány megszerzését, tehát a támogatásokat és a kedvezményeket így is
meg lehet kapni. (Korábban csak az kaphatott magyar igazolványt, aki nem rendelkezett
magyar állampolgársággal.)

Nemzetiségek

 A nemzeti kisebbségek védelme emberi jogi kérdés, a nemzetközi jog elismert törekvése.
 Az Alaptörvény államalkotó tényezőknek, a politikai közösség részének ismeri el a
nemzetiségeket.
 Nemzetiség minden olyan Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport,
amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől
saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-
tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik
érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
 A törvény különbséget tesz a bevándorló és a honos népcsoportok között.
o A bevándorló népcsoportok még nem minősülnek nemzeti kisebbségnek, így
kisebbségi jogok sem illetik meg őket.
 A törvény 13 kisebbséget nevesít, de ez a lista bővíthető a későbbiekben: bolgár, görög,
horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

A nemzetiségek jogai

 Nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog: alapvető emberi jog, amely egyének és
közösségeket egyaránt megillet.
 A nemzetiséghez tartozás alapvetően identitás-választás és vállalás kérdése.
o Akarata ellenére senki sem sorolható valamely nemzetiséghez, de egy nemzetiség
sem köteles a közössége tagjának elfogadni azt, aki ténylegesen nem tartozik a
soraiba.
 Szülőföldhöz való jog: saját születési helyhez, a felmenők születési lakhelyéhez, az óhazához
és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságát és oltalmát jelenti.
 Egyenlő bánásmód követelménye: tilos ennek a megsértése a nemzetiségek tekintetében is,
sőt, a politikai- és kulturális esélyegyenlőség érdekében pozitív diszkriminációval is élhet az
állam az esetükben.
 Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása: ilyen
nyilatkozatra viszont senki nem kötelezhető, de a nyilatkozat egyes kisebbségi jogok
gyakorlásához szükséges lehet.
 Kisebbséghez tartozásuk anonim módon való megvallásának lehetősége/joga a
népszámláláskor
 Joguk van a közéletben való részvételre, civil szervezet létrehozására, családi hagyományok
tiszteletben tartására, saját és gyermekeik utónevének szabad megválasztására,
médiatartalom-szolgáltatásra.
 Joguk van anyanyelvük, történelmük, kultúrájuk, hagyományaik megismeréséhez,
ápolásához, továbbadásához, gyarapításához és ahhoz, hogy anyanyelvű oktatásban és
művelődésben vegyenek részt.
  Kapcsolattartás joga: ez az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi
intézményeivel, más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartást jelenti.
 Önálló jelképeket alkothatnak és használhatnak.
 A nemzetiségek legfontosabb közösségi joga a kisebbségi önkormányzatok létesítése,
települési, területi, országos szinten.

A kisebbségi önkormányzatok

 Kisebbségi önkormányzat létesítésének kezdeményezésében és választásában az a helyi

önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgár vehet részt, aki
szerepel a nemzetiségi névjegyzékben.
o Erre a névjegyzékre a nemzetiségi önkormányzati választások előtt a helyi választási
iroda vezetőjénél lehet feliratkozni.
 Csak egy nemzetiségi választói jegyzékben lehet szerepelni, és a hovatartozást is meg kell
vallani a jegyzékbe vétel során.
 A passzív választójog esetében szigorúbbak a követelmények: a jelöltnek nyilatkoznia kell
arról, hogy az adott nemzetiség képviseletét vállalja, a választást megelőző 10 évben nem
volt más nemzetiségi önkormányzat jelöltje, a nemzetiség nyelvét beszéli, kultúráját és
hagyományait ismeri.
 Egy település akkor hozhat létre egy kisebbségi önkormányzatot, ha a legutóbbi
népszámláláson legalább 30 fő az adott nemzetiséghez tartozónak vallotta magát.
 A választás a helyi önkormányzati választásokkal egy időben van, tehát 2014-től 5 évente.
 Települési nemzetiségi önkormányzat:
o 3 tagú, ha 100-nál kevesebben vannak a névjegyzékben; 4 tagú, ha száznál többen.
o Települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a választópolgárok 5%-
ának (de legalább 5 főnek) az ajánlása kell, és egy választópolgár csak egy jelöltet
ajánlhat.
o A választás kislistás rendszerben történik, tehát a legtöbb szavazatot elért három
vagy 4 személy lesz a tagja a testületnek. Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt a
mandátumról, mandátumüresedés esetén pedig a testületbe a következő legtöbb
szavazatot elnyert jelöltet hívják be.
o A testület elnököt választ a tagjai közül.
 Területi és országos kisebbségi önkormányzat:
o Szintén közvetlen választással jön létre.
o A területi önkormányzat 7 tagú.
o Az országos önkormányzat a nemzetiség regisztrált létszámától függ: 15 fő, ha
kevesebb mint ötezer választópolgár szerepelt a névjegyzékben; 23 fő, ha ötezer és
tízezer közötti a szám; 31 fő, ha tízezer és huszonötezer közötti; 39 fő, ha
huszonötezer és ötvenezer közötti; 47 fő, ha több mint ötvenezren vannak a
névjegyzékben.
o A területi és országos választásokon nemzetiségi szervezet állíthat listát, ha a
választások legalább 10%-ában állított jelöltet, összegyűjtve a választópolgárok
legalább 2%-ának ajánlását. (Megyei és országos szinten nincs külön ajánlás!!!) A
mandátumok kiosztása a leadott szavazatok arányában történik. A választópolgár a
települési képviselőjelöltek mellett egy területi és egy országos listát is választhat.
  Lehetőség van arra is, hogy a rendes települési önkormányzati testület átalakuljon
nemzetiségi önkormányzattá, és egyben gyakorolja a települési és nemzetiségi
önkormányzati jogokat is.
o Ez akkor lehetséges, ha a településen a választópolgárok többsége egy adott
nemzetiség választói névjegyzékében szerepel, és a megválasztott képviselők
többsége nemzetiségi jelöltként nyert mandátumot.
o Ha átalakul, akkor mellette ugyanazon nemzetiségi önkormányzatot nem alakíthat.
 A nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkeznek, alapvető feladatuk a
nemzetiség érdekeinek védelme és képviselete.

Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

 2012. január 1-jétől az alapvető jogok biztosának egyik helyetteseként jár el.
 A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látja el.
 Az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-ának szavazatával.
 10. Tétel: A magyar állampolgárság
Az állampolgársági jog alapfogalmai

 Az állampolgárság közjogi kötelék a természetes személy és az állam között, amelynek

tartalmát jogok és kötelezettségek alkotják.
 Állampolgárság szempontjából elsősorban megkülönböztetjük az állampolgárokat más
államok állampolgáraitól, vagyis a külföldiektől.
 Az állampolgárok sajátos jogokkal, státuszjogokkal rendelkeznek (pl. hazatérés joga,
választójog, közhivatal viselésének joga), és sajátos kötelezettségek is terhelik őket (pl.
állampolgári hűség, haza védelmének kötelezettsége).
 Hontalan személy: az a személy, aki egyetlen állam állampolgárságával sem rendelkezik.
 Kettős vagy többes állampolgárok: Akik egyidejűleg több állam állampolgárai. Mivel az
állampolgárság az állam szuverenitását fejezi ki, ezért főszabályként az államok nem vesznek
tudomást arról, hogy polgáraik más állampolgársággal is bírnak.
 Ius sanguinis = vérségi leszármazás elve
o A magyar állampolgár apa vagy anya gyermeke magyar állampolgárként születik. (Az
európai államok állampolgársági joga elsősorban ezt az elvet követi.)
 A család állampolgári egységének elve:
o a törvény arra törekszik, hogy ha egy család valamely tagja magyar állampolgár,
akkor a család további tagjai egyszerűbben jussanak magyar állampolgársághoz.
 Nemzetközi elkötelezettség:
o Ezt is az állampolgársági jog alapelveihez vehetjük.
o A törvény a magyar nemzet minden tagja számára lehetővé kívánja tenni az
állampolgárság megszerzését.

A magyar állampolgárság létrejötte és megszűnése

 Születéssel:
o A magyar állampolgárság általában így keletkezik.
o Ha valakinek az anyja vagy az apja a születés időpontjában magyar állampolgár, akkor
a gyermek magánál a törvénynél fogva magyar állampolgárként születik, születési
helytől függetlenül.
 Ez akkor is érvényesül (a másik szülő nem magyar állampolgár), ha az apaság
tényét bíróság állapítja meg, magyar férfi teljes hatályú apai elismerő
jognyilatkozatot tesz, vagy feleségül veszi gyermekei anyját.
 Ilyenkor a gyermeknek visszamenőleges hatállyal magyar állampolgársága
keletkezik.
 Ius soli elve:
o Ezt a ius sanguinis elve mellett kisegítő elvként alkalmazza a törvény.
o Ha magyarországi lakóhellyel rendelkező hontalanoknak születik Magyarország
területén gyermeke, akkor a gyermek nem hontalan, hanem magyar állampolgárként
születik.
 Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermek magyar állampolgárságát
vélelmezzük, de a vélelem megdől, ha később kiderül, hogy kik a gyermek szülei, és ők nem
magyar állampolgárok.
  Szerzéssel:
o így is létrejöhet a magyar állampolgárság. Szerzési jogcím a honosítás,
visszahonosítás, nyilatkozat.

Honosítás:

 Honosítani olyan személyt lehet, aki nem magyar állampolgár, legalább 8 éve
Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, a magyar jog szerint büntetlen előéletű és nem áll
büntetőeljárás alatt bírósági szakban, megélhetése és lakóhelye biztosított, eredményes
vizsgát tesz magyar nyelven alkotmányos alapismeretekből, honosítása nem sérti
Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.
 De a kérelmezőnek a feltételek fennállása esetén sincs alanyi joga az állampolgárság
megszerzésére, tehát a honosítás az állam szuverén gesztusa, mérlegelés kérdése.
 A feltételek vonatkozásában a törvény kedvezményeket biztosít, a köztársasági elnök pedig
felmentéseket adhat.
 A kedvezmények elsősorban a várakozási időt rövidítik le:
o 5 év után honosítható, aki Magyarországon született vagy kiskorúként létesített
Magyarországon lakóhelyet, ill. aki hontalan.
o 3 év után honosítható a magyar állampolgár házastársa és özvegye, ill. az, akinek
kiskorú gyermeke magyar állampolgár (pl. magyar állampolgár élettársával közös
gyermeke), akit magyar állampolgár örökbefogadott (ekkor a magyarországi lakóhely
sem követelmény), akit a magyar hatóság menekültként elismert.
o Az állampolgársági törvény 2010 májusában elfogadott módosítása szerint kérelmére
kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője
magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar
nyelvtudását igazolja.
 El lehet tekinteni a nyelvtudás igazolásától a cselekvőképtelen, ill.
korlátozottan cselekvőképes kérelmezők esetében.
o Az alkotmányos alapismeretek vizsga letétele alóli mentességek:
 nem kell vizsgát tennie a kiskorúaknak, ill. cselekvőképtelen vagy
korlátozottan cselekvőképes nagykorúaknak, akik 65. életévüket betöltötték,
akik magyar tannyelvű iskolában vagy felsőoktatási intézményben
végzettséget szereztek, ill. akik egészségügyi állapotuk miatt a vizsga
letételére képtelenek (és állapotuk javulása sem várható).
o A köztársasági elnök miniszteri javaslatra felmentést adhat a várakozási idő, ill. a
megélhetés-lakóhely követelménye alól, ha fontos állami érdek fűződik a
honosításhoz. (Schanda szellemes példája: pl. a kézilabda-válogatottból hiányzik egy
átlövő az olimpiai játékok előtt).
 A honosítottnak ilyen esetben is magyarországi lakóhellyel kell rendelkeznie,
de elképzelhető, hogy csak rövid idővel a honosítása előtt szerzett
lakóhelyet.
o Ezen kívül várakozási idő nélkül honosítható az a gyermek, aki szüleivel együtt kéri,
vagy a szülő már megszerezte az állampolgárságot.
Visszahonosítás

 Így az szerezhet magyar állampolgárságot, aki korábban már volt magyar állampolgár, de
állampolgársága megszűnt. Várakozási idő nincs, azonban a magyar nyelvtudást igazolnia
kell.
 A honosított, ill. visszahonosított személynek eskü vagy fogadalmat kell tennie, a lakóhelye
szerinti illetékes polgármester, vagy magyar külképviselet vezetője, vagy az általa kijelölt
konzuli tisztviselő előtt. Az állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételével szerzi meg.

Nyilatkozat

 A magyar állampolgárságot sajátos helyzetekben egyoldalú nyilatkozattal is meg lehet

szerezni.
o Ez a korábbi méltánytalanságok orvoslását szolgálja.
 Akik 1947 és 1990 között jogfosztó rendelkezések alkalmazásával veszítették el az
állampolgárságukat, azok egy, a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal
visszaszerezhetik az állampolgárságukat.
 Így tehetnek azok is, akiknek a szülei ius soli elvet alkalmazó ország állampolgárainak, ezért a
Magyarországon születő gyermek, a születésével nem szerezte meg szüleik állampolgárságát.
A kérelmet a 19. év betöltése előtt kell benyújtani, és további feltétel, hogy a kérelmező a
megelőző 5 évben Magyarországon éljen.

Lemondás az állampolgárságról:

 Magyar állampolgárságától senkit nem lehet megfosztani.

o De vissza lehet vonni annak az állampolgárságát a szerzéstől számított 10 éven belül,
aki csalárd módon szerezte (pl. hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével).
Ha időközben ennek a személynek gyermekei születtek, akkor rájuk nem hat ki az
állampolgárság visszavonása, tehát ez egy kifejezetten személyre szabott szankció.
 Magyar állampolgárságáról csak az mondhat le, aki külföldön él, és a lemondással nem válik
hontalanná.
o Tehát a lemondás feltétele, hogy rendelkezzen más állampolgársággal, vagy
valószínűsíteni tudja, hogy rövid időn belül szerez más állampolgárságot.
o A lemondás elfogadásáról a köztársasági elnök okiratot állít ki.
 Ha a lemondás feltételei fennállnak, a miniszter köteles a lemondás elfogadását javasolni a
köztársasági elnöknek, az ő döntése ellen viszont már nincs jogorvoslat.
 Az elfogadástól számított egy éven belül kérheti a hontalanná vált személy a magyar
állampolgárság visszaállítását, ha a megcélzott állampolgárságot mégsem tudta megszerezni.

Illetékesek:

 Állampolgársági ügyekben főszabályként a köztársasági elnök dönt, aki az illetéke miniszter

előterjesztése alapján hozza meg a döntéseit, pl. honosításról, lemondás elfogadásáról.
o Az elnöki határozat ellen nincs jogorvoslat, az azt megelőző eljárásban viszont van.
 Állampolgársági eljárásban az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő és a Kormány által
kijelölt hivatal (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) működik közre.
 A hiánytalan kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül meg kell tennie a miniszternek
az előterjesztést a köztársasági elnökhöz, amennyiben fennállnak a kérelem teljesítésének
feltételei.
Európai polgárság

 Az EU valamely tagállamának állampolgárai egyúttal európai polgársággal is rendelkeznek.

 DE: önálló uniós polgárság nem létezik, tehát az uniónak nincsenek saját polgárai, akik ne
lennének egyetlen uniós ország állampolgárai sem.
 Az uniós polgárság nem jelent uniós állampolgárságot!
 Uniós polgársághoz sajátos státuszjogok kapcsolódnak:
o pl. Unión belül a mozgás és letelepedés szabadsága, választójog az Európai
Parlament tagjainak választásakor, uniós hivatalviselési jog, a tagállamok harmadik
országokban lévő külképviseletei által az olyan uniós polgárok számára biztosított
konzuli védelem, amelyek az adott, Unión kívüli országban nem rendelkeznek
külképviselettel.
 11. Tétel: A jogszabályok
Jogforrási hierarchia

 A jogforrás fogalma alatt alanyi vagy tárgyi jogforrást értünk, ahol az alanyi jogforrások a
jogalkotó szervek, a tárgyi jogforrások pedig maguk a jogszabályok.
 Jogszabály:
o törvény
o kormányrendelet
o miniszterelnöki rendelet
o miniszteri rendelet
o Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
o önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
o önkormányzati rendelet
o Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot
idején kibocsátott rendelete
 A jogforrási rendszer összhangja és a jogbiztonság érdekében pontosan meg kell határozni a
jogszabályok egymáshoz való viszonyát.
o Ennek egyik rendezési elve a jogforrási hierarchia, azaz a jogszabályok alá-
fölérendeltsége.
 Fő szabálya negatív értelemben: Alacsonyabb szintű jogszabály nem ütközhet magasabb
szintű jogszabállyal.
 Fő szabálya pozitív értelemben: A magasabb szintű jogszabályok módosíthatják, ill. hatályon
kívül helyezhetik az alacsonyabb szintű jogszabályokat.
 A hierarchia csak azon jogszabályok között értelmezhető, amelyek ugyanazon tárgykörben
jogosultak jogi szabályozást alkotni.
 A jogszabályok hierarchikus viszonyát az Alaptörvény határozza meg:
o Alaptörvény (vele más jogszabály nem állhat ellentétben)
o Törvény
o Kormányrendelet (törvénnyel nem lehet ellentétes)
o MNB elnökének rendelete (törvénnyel nem lehet ellentétes)
o Kormány tagjának rendelete (törvénnyel, kormányrendelettel és a MNB elnökének
rendeletével nem lehet ellentétes)
o Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete (törvénnyel, kormányrendelettel,
MNB elnökének rendeletével, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel nem
lehet ellentétes)
o Önkormányzati rendelet (más jogszabállyal nem lehet ellentétes)
 A jogszabályi hierarchiával kapcsolatban van még két fontos jogelv:
o Lex specialis derogat legi generali: A hatályos jog alkalmazása során a lex specialis
(kifejezetten a tárgyra vonatkozó jogszabály) megelőzi a szintén a tárgyra vonatkozó,
de általános szabályt (lex generalis).
o Lex posterior derogat legi priori: Az azonos tárgykörre vonatkozó, de ellentétes
tartalmú, azonos vagy magasabb szintű későbbi jogszabály lerontja (módosítja, vagy
hatályon kívül helyezi) a korábbi jogszabály rendelkezését. Ez azonban nem történik
automatikusan, ugyanis általános követelménnyé vált a jogbiztonság érdekében,
hogy a jogalkotónak gondoskodnia kell az új szabállyal ellentétes rendelkezések
kifejezett hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról.
A törvény és a törvényhozási tárgyak általános kérdései

 Törvény
o A legfelsőbb képviseleti szervek által, meghatározott alkotmányjogi eljárás útján
elfogadott, és általuk törvénynek nyilvánított jogszabályok.
o A törvény a legmagasabb szintű jogszabály, vele más jogszabály nem ellenkezhet.
o Jogállami feltételek között ilyen jogszabály kibocsátására csak a szuverenitás
gyakorlására hivatott képviseleti szerveknek lehet hatásköre.
o A jogalkotásnak ezen a szintjén érvényesül leginkább a nyilvánosság, hiszen a
törvényhozás csak nyilvános eljárásban mehet végbe.
o Az életviszonyok elsődleges jogi szabályozásának törvényre kell épülnie, és minden
más jogszabálynak tartalmilag is visszavezethetőnek kell lennie valamely törvényi
felhatalmazásra.
o Főszabályként csak törvény alkothat eredeti jogot.
 Törvényhozási tárgyak
o Francia (forradalmi) felfogás: Eszerint elvileg minden általános magatartási
szabálynak törvényben kell megfogalmazást kapnia. Tehát minden társadalmi viszony
szabályozása törvényhozási tárgy. A törvénybe foglalt speciális felhatalmazás nélkül
minden rendelet csak technikai végrehajtási szabályokat tartalmazhat.
o Osztrák – német felfogás: Csak az állampolgárok tulajdonát és szabadságát érintő
kérdéseket tekinti törvényhozási tárgynak. Itt helyet kap a végrehajtó hatalom
eredeti jogalkotó hatásköre is.
o Angolszász vagy történeti felfogás: Törvényi útra tartozik mindaz, ami egyszer már
törvényi szabályozást kapott.
o Mindhárom koncepcióban nagy jelentősége van a kizárólagos törvényhozási
tárgyaknak: azok a szabályozási tárgykörök, amelyeket kifejezetten törvénnyel kell
szabályozni, és ahol általában nincs helye a rendeleti jogalkotásnak, vagy ahol a
felhatalmazásnak csak kivételesen, különleges megszorításokkal van helye.
 Kizárólagos törvényhozási tárgykörök az alaptörvényekben rögzített törvényhozási
tárgykörök.
 A törvényhozási tárgyak típusai:
o Alkotmányban rögzített tárgykörök
o A folyamatos törvényhozás menetében történetileg kialakult tárgyak: Ez áll elő, ha
olyan törvényhozási tárgy kerül szabályozásra, amely korábban is törvényi szinten
volt rendezve. Ilyenkor a törvényhozónak kell rendeznie, ha a végrehajtási rendeletek
kiadása során a törvény szabályait részletező vagy kiegészítő normákkal is számol. De
nem elegendő a végrehajtási rendeletre való általános utalás, hanem a törvény egyes
részletszabályaival kell ezt a felhatalmazást megfogalmazni.
o Új szabályozási tárgyak: Ezek a tárgykörök korábban nem voltak törvényi szintű
jogszabályok. Ilyenkor a végrehajtási rendelkezésre való általános utalás egyben
felhatalmazást foglalhat magába a törvényt kiegészítő rendelkezések kiadására is a
végrehajtás során.
A törvény és a törvényhozási tárgyak a mai magyar alkotmányos rendszerben

 A törvényalkotás az Országgyűlés át nem ruházható, kizárólagos jogköre. (Ez a felhatalmazás

az Alaptörvényből ered.)
o Az Országgyűlés törvényalkotó hatalma teljes (Alaptörvény keretei között) és
korlátlan.
o A törvényalkotási jogkör általános, tehát az Országgyűlés törvénnyel bármely
tárgykört és bármilyen tartalommal szabályozhat.
 A törvényhozási tárgyköröket az Alaptörvény nevesíti.
o Pl. az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja
meg. Az Alaptörvény rögzíti azt is, hogy melyik tárgykörben milyen többségre van
szükség.
o Az alapjog nem minden vonatkozása törvényhozási tárgy, a közvetett és távoli
összefüggések esetében elegendő a rendeleti szintű szabályozás is, viszont feltétlenül
törvény szükséges az alapjog tartalmának és lényeges garanciáinak
meghatározásához, ill. közvetlen és jelentős korlátozásához.
 Sarkalatos törvények:
o Olyan törvények, amelyek elfogadásához és módosításához a jelenlévő képviselők
2/3-ának szavazata szükséges.
o Csak sarkalatos törvényben lehet szabályozni az alkotmányos alapjogokat, továbbá az
államszervezet alapvető intézményeit.
 Három fajta szavazati arányra lehet szükség törvény elfogadásához:
o Az országgyűlési képviselők összlétszámához viszonyított kétharmados igenlő
szavazat szükséges
o Az Alaptörvény elfogadásához vagy módosításához
o Az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések elfogadásához
o Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés kötelező
hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz
o Sarkalatos törvények
o Összesen 32 ilyen tárgykört nevesít az Alaptörvény, amelyek döntően az
államszervezet alapintézményeihez és az alapjogokhoz kapcsolódnak.
 Ezek szabályozásához a jelenlévő képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.
o Egyszerű többséget igénylő törvényhozási tárgyak
o Itt elégséges a határozatképes Országgyűlés képviselőinek többségi szavazata. Az
egyszerű többség akkor áll fenn, ha a jelenlévő képvelők több mint fele igennel
szavaz a törvényjavaslatra. (Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a
képviselőknek több mint a fele, illetőleg - ha az Alkotmány vagy más törvény a
határozathozatalhoz szükséges létszámot ettől eltérően szabályozza - a
meghatározott számú képviselő jelen van.)

Rendeleti jog

 Rendelet: a végrehajtó hatalom által kibocsátott jogszabály.

o A rendeletek minden jogrendszer egyre növekvő, leggyorsabban változó részét
alkotják.
 A rendelet típusa: részben formai, részben tartalmi ismérvek alapján különböztethetők meg.
 o Formai ismérv a jogalkotó szervek szerinti megkülönböztetés. Pl. kormányrendelet,
miniszteri rendelet stb.
o Tartalmi ismérvek alapján eredeti jogot alkotó (önálló jogalkotó) és végrehajtási
rendeletek különböztethetők meg.
 Önálló jogalkotó hatáskör szerinti megkülönböztetés:
o A kormánynak elvileg nincs önálló jogalkotó hatásköre, minden jogszabályát
meghatározott törvényben foglalt felhatalmazás alapján és annak végrehajtására
adja ki.
o Egyes, törvény által pontosan körülhatárolt szabályozási tárgyakban a kormány
önálló jogalkotó hatáskörrel rendelkezik.
o Az Alaptörvény vagy a törvényhozás által meghatározott törvényhozási tárgyakat
kivéve, a kormánynak joga van önálló rendeletalkotásra minden olyan területen, ahol
a jogi szabályozás hiányzik és az szükséges, amíg ezeket a szabályozási tárgyakat a
törvény nem rendezi.
 A végrehajtási rendeletek tagolása aszerint, hogy hogyan kapcsolódnak a kibocsátásukra
felhatalmazó törvényhez:
o Secundum legem (törvény szerinti) szabályokat tartalmaz a végrehajtási rendelet, ha
a törvény egyes szakaszainál adott felhatalmazás alapján foglal magában új
magatartási szabályokat.
o Praeter legem (törvény melletti) szabályokról van szó, ha a törvény általános
felhatalmazása alapjén került sor annak kiadására. Ilyenkor számos olyan szabályt
tartalmazhat, amely közvetlenül nem vezethető le a törvény rendelkezéseiből, de
nem lehetnek ellentétesek azokkal.
o Contra legem (a hatályos törvényekkel szembenálló) szabályokat tartalmazhat a
végrehajtási rendelet, ha a törvény arra hatalmazza fel a rendeletalkotót, hogy a
törvényben foglalt célok megvalósítása érdekében, meghatározott tárgykörben a
törvény szabályaitól is eltérő normákat alkothasson. Ezt felhatalmazási rendeletnek is
szokták nevezni.
 A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás
jogosultját, tárgyát, kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további
felhatalmazást nem adhat.
 A felhatalmazás jogosultja köteles a jogszabályt megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást
adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.

Kormányrendelet

 A Kormány feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben, ill. törvényben

kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
 A Kormány egyrészt kormányzati tevékenységet végez, másrészt a közigazgatás legfelsőbb
szintű irányítását látja el.
 Önálló (eredeti) jogalkotói hatáskörrel csak a feladatkörébe tartozó ügyekben rendelkezik.
 Akkor végezhet csak elsődleges szabályozást, ha az adott kérdésben még nem született
törvény, a szabályozandó életviszony nem törvényhozási tárgy, és a rendezés szükségesnek
bizonyul.
 A Kormánynak biztosítania kell a törvények végrehajtását, tehát törvényben kapott
felhatalmazás alapján is adhat ki rendeletet.
 o Az ilyen végrehajtási rendeletek tárgyát és kereteit a felhatalmazó törvények
határozzák meg.

MNB elnökének rendelete

 A MNB elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben

meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
 A rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
 Rendeletalkotási tárgyköreit a MNB-ról szóló 2011. évi CCVIII. sarkalatos törvény taxatíve
határozza meg.

Miniszterelnöki és miniszteri rendeletek

 A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján

feladatkörében eljárva önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet ad ki, amely
törvénnyel, kormányrendelettel és a MNB elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
 A miniszterelnök ugyanolyan szintű rendeletalkotási joggal rendelkezik, mint a miniszterei.
 Ilyen rendelet kiadására csak saját feladatkörben, kizárólag magasabb szintű jogszabály
felhatalmazása alapján kerülhet sor, tehát a kormánytagok csak végrehajtási rendeleteket
bocsáthatnak ki.

Önálló szabályozó szerv vezetőjének elnöke

 Az országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és

hatáskörök ellátására és gyakorlására hozhat létre ilyen szerveket.
 Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel,
kormányrendelettel, miniszterelnöki és miniszteri rendelettel, MNB elnökének rendeletével
nem lehet ellentétes.
 Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt
helyettese helyettesítheti.
 Ilyen önálló szabályozó szervek, amelyeknek vezetője rendelkezik a rendeletek
kibocsátásának jogával: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság.

Helyi önkormányzatok rendeletei

 A helyi önkormányzat feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi

társadalmi viszonyok rendezésére, ill. a törvényben kapott felhatalmazás alapján
önkormányzati rendeletet alkot, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
 Az önkormányzatokat a rendeletalkotás joga csak a helyi közügyekben illeti meg a törvények
keretei között, és a rendeleteinek hatálya az illetékességi területükre terjed ki.
 Ezek a rendeletek nem lehetnek ellentétesek más jogszabállyal.
 Az önkormányzatok kétféle rendelet kibocsátására jogosultak:
 o A képviselőtestület egyrészt eredeti (önálló) jogalkotó hatáskörrel rendelkezik a
törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére.
o Másik formája a végrehajtási rendeletek kibocsátása, tehát törvényi felhatalmazás
alapján, azok végrehajtására vonatkozó normaalkotás.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

 12. Közjogi szervezetszabályozó eszközök, a bíróságok jogalakító szerepe
Közjogi szervezetszabályozó eszközök

 A 2010. dec. 31-én hatályban lévő 1987. évi jogalkotási törvény egyik jelentős eredménye,
hogy elválasztotta egymástól az állampolgárokra és a jogi személyekre jogot, ill.
kötelezettséget megállapító jogszabályokat az állami szervek egymás közötti viszonyaiban
érvényesülő „állami irányítás egyéb jogi eszközeitől”.
o Ennek az volt az oka, hogy a ’80-as évek végére kialakult egy olyan „formátlan
(informális) jog”, amelyek gyakran a jogszabályok elé helyezkedve lerontották azok
érvényesülését.
 Az AB megállapította, hogy ezeknek a szabályoknak a létezése („állami irányítás egyéb jogi
eszközei”) nem alkotmányellenes, sőt, az alkotmányos jogállamban nélkülözhetetlen, mert a
közigazgatás vezetése, az egyes szervek közötti kapcsolatok szabályozása csak jogi
eszközökkel megengedett.
 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény VI. fejezetébe bekerült az ún. közjogi
szervezetszabályozó eszközök kategóriája. A törvény két (jogszabálynak nem minősülő)
meghatározott körben kötelező aktust nevesít:

1. Testületi szervek által kibocsátott normatív határozatok

A) Normatív határozatban szabályozhatja

a) az Országgyűlés
b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv
c) az Alkotmánybíróság
d) a Költségvetési Tanács

szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.

B) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és

az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa
irányított szervek szervezetét és működését.

C) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a

saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint
cselekvési programját.

2. Egyszemélyi vezetők által kiadott normatív utasítások

A) Normatív utasításban szabályozhatja

a) az köztársasági elnök
b) a miniszterelnök
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi
államigazgatási szerv vezetője
d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke
e) a legfőbb ügyész
f) az alapvető jogok biztosa
g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke
h) az Állami Számvevőszék elnöke
i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője
 j) a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és a jegyző

a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését,

valamint tevékenységét.

B) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki

a) az Országgyűlés
b) a köztársasági elnök
c) az Alkotmánybíróság
d) az alapvető jogok biztosa
e) az önálló szabályozó szerv
f) a Miniszterelnökség és a minisztérium

hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

 A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes, és benne a

jogszabály rendelkezése sem ismételhető meg.

A bíróságok jogalakító szerepe

 Alkotmánybíróság
o Az Alaptörvény védelmének legfontosabb szerve, amely nem jogalkotó szerv, de a
meghatározott hatáskörei révén közvetlenül és formális módon, ill. közvetve,
informálisan is hatással van a jogrendszerre és annak működésére.
o Egyfajta negatív jogalkotóként közvetlenül és formálisan alakítja a jogrendszert azzal,
hogy a hatáskörébe tartozik a jogszabályok megsemmisítése mindenkire kötelező
hatállyal. Ezzel a döntéssel a határozatban megjelölt jogforrás elveszti a normatív
hatását, tehát megszűnik.
o Határozatai és indokolásai közvetve és nem formálisan befolyásolják a jogalkotó és
jogalkalmazó tevékenységet. Igaz, az indokolás nem bír jogi kötelező erővel, de a
bennük foglalt jogtételek, jogértelmezés és jogi érvelés nem hagyható figyelmen
kívül a jogalkotó és a jogalkalmazó által sem.

Bírói jog és szokásjog

 A bíróságok az igazságszolgáltatás szervei, amelyek nem alkothatnak jogot, hanem

jogalkalmazói tevékenységet végeznek.
 Nagy szerephez jutottak a jogrendszer alakításában a legfelsőbb bíróságok jogegységet
szolgáló döntései és döntvényei.
 A jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata jogegységi határozatokkal, amelyek
kötelezőek a bíróságokra. Ugyan nem jogszabály, de normatív erővel rendelkezik.
 A magyar jogrendszerben, különösen 1848-ig, meghatározó szerepe volt a szokásnak, ugyanis
a jogalkalmazó szervek szokása, hasonló ügyekben folytatott állandó gyakorlattá vált.
o Az Alaptörvényünk az írott jog kizárólagosságának alapján áll, tehát nem ismeri el
hazánkban a szokás jogforrási jellegét. (Az azonban nem zárható ki, hogy bizonyos
állami szervek pl. jogi szabályozás hiányában tudatosan kövessenek bizonyos szokást,
gyakorlatot.)
 13. Tétel: A jogszabályok érvényessége és hatályossága, kihirdetése és
közzététele
A jogszabályok érvényessége

 Az érvényesség a nem írott jognak a létrejöttét jelzi, és jogi hatás kifejtésére való
alkalmasságot jelent. (A hatályosság a jogi hatásnak a tényleges bekövetkezését is magában
foglalja.)
 A jogszabály érvényességének és hatályosságának kezdő pontja nem esik szükségképpen
egybe.
o A legjellemzőbb, hogy a jogszabály kihirdetésétől kezdődően érvényes, de még nem
hatályos, mert egy későbbi időpontban lép hatályba. (Ez főleg a nagyobb terjedelmű,
átfogó jellegű szabályozás esetén van így, amikor a jogalkalmazónak felkészülési
időre van szüksége.)
 Az érvényes jogszabály létrejötte és hatálybalépése közötti időszakaszt vacatio legis-nek is
szokás nevezni.

A jogszabályok érvényességi kellékei

 A jogszabálynak az e jogszabály alkotására felhatalmazott, azaz jogalkotó hatáskörrel

rendelkező szervtől kell származnia.
o A jogalkotó hatáskör csak az Alaptörvényből eredhet.
o A jogalkotó hatáskörön kívül igazolni kell azt is, hogy az adott jogszabályi forma
kibocsátására, és az adott tartalommal bírja az alaptörvényi felhatalmazást a
jogalkotó.
 A jogi normának illeszkednie kell a jogforrási hierarchiába.
o A hierarchia szabályainak betartása a jogalkotó szervek feladata.
o Ha e szabályokat megsértik, akkor az AB megsemmisítheti a jogi normát.
 Be kell tartani a jogszabályok létrehozására vonatkozó eljárási szabályokat.
o Azonban nem minden eljárási szabály megsértése vezet eredménytelenséghez, csak
ha súlyosan megsértették a norma létrehozására vonatkozó garanciális szabályokat.
o Pl. az az eljárási mulasztás, hogy a jogszabály-előkészítés során az érintett társadalmi
szervektől nem kértek véleményt, nem teszi alkotmányellenessé a jogszabályt.
Viszont ha külön törvény ír elő konkrétan megnevezett szervezetek számára
egyetértési, ill. véleményezési jogosítványokat, akkor ezek elmulasztása már a
jogszabály érvénytelenségét eredményezheti.
 A jogszabályokat megfelelő formában kell kihirdetni.
o A kihirdetés a jogalkotási folyamat záró eleme és utolsó érvényességi feltétele, a
jogszabály ezzel válik formálisan érvényessé.
o Minden norma fogalmi eleme, hogy az érintettek számára hozzáférhető,
megismerhető legyen, mivel a nem publikált, nem hozzáférhető és így meg nem
ismerhető magatartási szabály követése nem várható el a kötelezettektől.
o Ezért is szükséges a kihirdetés és a közzététel.
A jogszabályok hatályossága

 A jogszabály hatályossága azt jelenti, hogy a jogi norma alkalmazható, alkalmazandó, vagy
végrehajtható, végrehajtandó.
 A hatályos jogszabály alapján adott időben, adott területen és adott személyekre nézve
jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak vagy szűnhetnek meg.
o Ez alapján a jogtudomány általában időbeli, területi és személyi hatályt különböztet
meg.

Időbeli hatály

 Az időbeli hatály egy olyan időtartamot jelöl, amelytől kezdődően és ameddig a jogszabályt
alkalmazni kell, ill. alkalmazni lehet.
o Ez a jogszabály hatálybaléptetésével veszi kezdetét, és addig tart, amíg a jogszabály
hatályát nem veszti.
 A hatálybalépésre vonatkozó alapvető szabályok
o A hatálybalépés napjáról minden jogszabálynak kifejezetten és egyértelműen
rendelkeznie kell.
o A jogszabály egyes rendelkezési hatálybalépésére különböző időpontokat is meg
lehet állapítani.
o A hatálybalépés időpontjáról szóló rendelkezés más jogszabályra is rábízható.
o A végrehajtási jogszabályt a felhatalmazást adó szabály azon rendelkezésével
egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a
felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé.
o A jogszabályt hatályba léptető rendelkezésben intézkedni kell arról, hogy a
hatálybalépése előtt keletkezett ügyekben a jogszabály milyen időponttól kezdve
alkalmazandó, ill. a már folyamatban lévő ügyekben milyen feltételek mellett veendő
figyelembe. (Pl. az összes folyamatban lévő ügyben vagy az első fokon elbírálást még
nem nyert ügyekben stb.)
o Az időbeli hatály kezdete a kihirdetés időpontjához képest 3 féle módon határozható
meg:
 A jogszabály azonnal, a kihirdetés napján lép hatályba. Ilyenkor az
érvényesség és a hatályosság egybeesik. Ez akkor van, ha a jogalkotói cél a
jogszabálynak a kihirdetése napján történő hatálybaléptetésével érhető el.
Ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni,
amely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. (Ettől eltekintve egyébként
a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a hatálybalépése napjának
kezdetén lép hatályba.)
 Jövőbeli hatályú (pro futuro) hatálybaléptetés van, ha a jogszabály a
kihirdetést követő későbbi, pontosan előírt időpontban lép hatályba. A
jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a
jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. Ez a tipikus, normális
megoldás, mert biztosítani kell, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a
jogszabály alkalmazására való felkészüléshez. Az AB szerint a jogszabály
hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő
maradjon: a jogszabály szövegének megszerzésére és áttanulmányozására; a
jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak az eldöntéséhez,
 hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez az önkéntes
jogkövetés személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodáshoz.
 A jövőbeli hatályú hatálybaléptetés speciális esete, ha a hatálybalépés naptári napja nem
határozható meg, és a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkezésének
időpontjához is köthető.
o Ha a jogszabály a kihirdetés napját megelőző időpontot jelöl meg alkalmazásba
vételeként, akkor az visszaható hatályú. A visszaható hatály ellenkezik a jogbiztonság
követelményével, így csak kivételes jellegű intézkedés lehet. Csak akkor lehet, ha a
jogszabály által védett érdekek nagy társadalmi jelentősége ezt megköveteli, és a
jogszabálynak a kihirdetést követő hatálybaléptetése veszélyeztethetné a norma
céljának megvalósulását (pl. elősegítené az előírásainak a kijátszását).
 Retroaktív visszaható hatályú: ha a jogszabály a hatálybalépése előtti lezárt jogviszonyokra is
alkalmazandó.
 Kvázi-retroaktív visszaható hatályú: ha a jogszabályt a hatályba lépése előtt keletkezett, de
még folyamatos jogviszonyban a hatályba lépése előtti jogi helyzetre alkalmazzák.
 Van, amikor kivételesen sem lehet a visszamenőleges hatályt alkalmazni. Jogszabály a
hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem
tehet terhesebbé, nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, nem nyilváníthat valamely
magatartást jogellenessé. A kizárólag jogot megállapító, jogot kiterjesztő, kötelezettséget
enyhítő, vagy a jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbi jogi szabályozásnál
egyértelműen előnyösebb rendelkezéseket tartalmazó jogszabályoknál nem
alkotmányellenes a visszamenőleges hatálybaléptetés.
 A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti:
o ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen
megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül
helyezi
o ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe
lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja
o a jogszabály, vagy valamely rendelkezése meghatározott időpontnak vagy jövőbeli
feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá vált
o ha azt az AB, vagy a bíróság megsemmisíti
 A hatályon kívül helyezést a rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv, vagy
magasabb szintű jogszabály végzi.

Területi hatály

 Azt a földrajzi területet jelöli ki, ahol az adott norma alkalmazható és alkalmazandó.
 Az országos, központi állami szervek Magyarország egész területére kiterjedő illetékességgel
alkothatnak jogszabályokat, viszont a helyi – területi szervek csak a saját közigazgatási
területükre kiterjedő hatállyal.

Személyi hatály

 Azt a személyi kört jelenti, akikre vonatkozóan a jogi normát alkalmazni kell, ill. alkalmazni
lehet.
 o A személyi kör azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek, akikre a jogszabály általános jelleggel jogokat és
kötelezettségeket háríthat.
 A személyi és területi hatály szorosan összefonódik.
o A jogszabályok általában hatályosak az ország területén tartózkodó idegenekre, és a
hazai jogszabályok a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra is alkalmazandók.
(Az ezektől való eltérés esetén a jogszabálynak erről kifejezetten rendelkeznie kell.)

A jogszabályok kihirdetése és közzététele

 A jogszabályok kihirdetésén az írott jogszabálynak azt az első hivatalos közreadását értjük,

amely a jogosítottak és kötelezettek tudomására hozza, vagy általuk megismerhetővé teszi a
jogszabály elfogadott és aláírt szövegét.
 Mivel a jog nem tudása nem mentesít, ezért az államnak csak a jogszabályok
hozzáférhetőségéről, megismerhetőségéről, és nem tényleges megismertetéséről kell
gondoskodnia.
 Az előírt formák szerinti kihirdetés a jogszabály érvényességi feltétele. A kihirdetett szöveg
pedig az írott jogszabály eredeti szövege.
 A kihirdetésnek nagy szerepe a hatálybalépés időpontjának meghatározásában.
o A jogszabály időbeli hatályának kezdete csak ehhez viszonyítva határozható meg.
 Különbség van a jogszabályok kihirdetése és közzététele között:
o Kihirdetés alatt a mindenki számára hozzáférhető, mindenkihez célzott első hivatalos
közlést értjük. A kihirdetésnek mindig jogilag szabályozott módon, jogszabályban
meghatározott helyen és formában kell megtörténnie.
o Közzétételről akkor beszélhetünk, ha a szűkebb értelemben vett kihirdetés
valamelyik fogalmi eleme hiányzik, vagyis nem jogszabályról, és nem első, vagy nem
hivatalos publikálásról van szó. (Közzétételnek minősül a közjogi szervezetszabályozó
eszközök és egyéb normák minden további tájékoztató (pl. oktatási) célú közreadása.
 Az általánosan kötelező magatartási szabálynak a hivatalos lapban kell kihirdetésre kerülnie.
 Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges
jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
 A kihirdetés szabályai:
o A jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
o A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt szintén
közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. (Kivéve a fővárosi és megyei kormányhivatal
vezetőjének normatív utasítását, a helyi önkormányzat és a nemzetiségi
önkormányzat képviselőtestületének normatív határozatát, ill. a polgármester és a
jegyző normatív utasítását.)
o Az önkormányzati rendelet kihirdetésének és a helyi önkormányzat
képviselőtestületének normatív határozata közzétételének szabályait a helyi
önkormányzatokról szóló törvény határozza meg.
Magyar Közlöny

 Magyarország hivatalos lapja.

 A kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni,
amelynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.
 Nem tehető közzé a MK-ben jogszabálynak a módosított, ill. a hatályukat vesztett
rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege.
 A MK-ben a jogszabályok kihirdetésre, más dokumentumok közzétételre kerülnek.
 A MK melléklete a Hivatalos Értesítő, amely külön sorozatként, önálló sorszámozással jelenik
meg.
 A MK és a HÉ ugyanazon a napon, eltérő sorszámozással, több alkalommal is megjelenhet.

Nemzeti Jogszabálytár

 2012. január 1-jén lépett hatályba a Jat. Nemzeti Jogszabálytárról szóló rendelkezése, amely
egy elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető,
egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.
 14. A belső jog és a nemzetközi jog
 A nemzetközi jog a független államok közötti kapcsolatokat szabályozza, így a nemzetközi
szerződések elsődlegesen az államokat kötelezik.
o Viszont vannak olyan nemzetközi szerződések is, amelyekből folyó kötelezettségek
teljesítése az államok belső jogában történik, mert azok érintik az állampolgárok
jogait és kötelességeit.
 A nemzetközi jog és a belső jog viszonyára vonatkozóan kétféle felfogás/iskola alakult ki:

Monista (adoptációs) irányzat

 A két jogrendszer egységéből indul ki.

o A belső jog és a nemzetközi jog szerves és elválaszthatatlan egységet alkot.
o Tehát a nemzetközi jog normái automatikusan, külön jogi aktus nélkül a belső jog
részévé válnak.
o A nemzetközi jog szabályainak az állam jogrendszerébe történő beépülését egy
általános alkotmányi szabály végzi el.
 Az adoptálás viszont nem jelent feltétlen alkalmazhatóságot is.
o Az államon belül alkalmazandó szabályok kétfélék lehetnek: egy részük a tartalom
homályossága és pontatlansága miatt kiegészítő belső jogalkotást igényel, ezek a
közvetlenül nem alkalmazható (non-self-executing) nemzetközi szerződések.
o Másik része belső jogi aktus nélkül is közvetlen alkalmazhatóvá (sel-executing) válik.
 Ha elfogadjuk a monista irányzatot, akkor felvetődik a primátus kérdése: Az ugyanazon
rendszerbe tartozó részek közül melyiket illeti meg a felsőbbség (szupremácia), azaz a
prioritás?
o Ma általánosan elfogadott a nemzetközi jog primátusát valló álláspont, tehát az,
hogy a nemzetközi jogi norma magasabb rangú a belső jogi normához képest, és
összeütközésük esetén a nemzetközi normát kell alkalmazni.

Dualista (transzformációs) felfogás

 A nemzetközi jog és a belső jog különálló, független és egyenrangú jogrendszerek.

o Ez az elmélet azon alapul, hogy a nemzetközi jognak mások a sajátosságai a
jogrendszer alanyaira, forrásaira, szankcióira, a normák címzettjeire és tartalmára
tekintettel.
o Ezért a nemzetközi jog szabályai csak akkor érvényesülhetnek a belső jogban, ha
azokat az állam külön jogalkotással beépíti, tehát jogszabályi formában kihirdeti őket.
o Ennek eredménye, hogy az eredetileg csak az államot kötelező nemzetközi norma az
államon belül is alkalmazhatóvá válik.
 A magyar jog dualista beállítottságú!!!
 Az Alapvetés Q) cikk értelmében:
o „(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében
biztosítja a nemzetközi jog és a belső jog összhangját.
o (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A
nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar
jogrendszer részévé.”
 A (3) bekezdés első mondatával az Alaptörvény ún. generális transzformációt valósított meg:
a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásával a nemzetközi szokásjog, a
ius cogens, és művelt nemzetek által elismert általános jogelveket is a magyar jog részévé
tette.
o Ez azonban nem zárja ki, hogy egyes „általánosan elismert szabályokat” külön
egyezmények (is) meghatározzanak, és azok tekintetében külön transzformáció
történjék. (Az ENSZ Alapokmány és a genfi egyezmények tartalmaznak pl. ilyen
szabályokat.)
 A (3) bekezdés második mondata a dualista felfogás lényegét tükrözi: a magyar
jogrendszerben a nemzetközi jog más forrásai a kihirdető jogszabályuk által megvalósított
speciális transzformációval válnak a belső jog részévé.
 A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény értelmében
nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés hatáskörébe tartozó
szerződés esetében az Országgyűlés, egyébként pedig a Kormány adhat felhatalmazást.
o A felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvény vagy kormányrendelet
tartalmazza. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést
törvényben, egyéb eseteken kormányrendeletben kell kihirdetni.
 A kihirdetési rész feltételes, ugyanis a nemzetközi szerződés hatálybalépésétől függ, hiszen
ezzel még nem lesz a szerződés a magyar jogrendszer része.
 Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos hierarchia:
o A törvényben kihirdetett szerződés az Alaptörvény alatt, de a törvények felett álló
jogszabály.
o A kormányrendeletben kihirdetett szerződés a törvények alatt, de a
kormányrendeletek felett álló jogi norma.
 A tagállamok, így hazánk jogrendszerére is jelentős hatást gyakorol az Európai Unió.
 15. Tétel: A közvetlen demokrácia intézményei, az országos népszavazás
 A népszuverenitás központi eleme, hogy a politikai közösség életét szabályozó, rá vonatkozó
döntéseket e közösség tagjai hozzák meg.
 A demokráciában a nép akarata nem megállapított tartalmi politikai tényt jelent, hanem
politikai folyamatot, amelyben a nép minden tagja részt vehet, és amelyet a nép tagja
részvétele révén befolyásolni tud.
 A legtöbb államra a közvetlen és a képviseleti hatalomgyakorlás együttélése jellemző.
 Magyarország Alaptörvényének szuverenitásról szóló rendelkezése szerint: „A nép a hatalmát
választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
o Tehát a képviseleti demokrácia tekinthető elsődlegesnek, a közvetlen
hatalomgyakorlás pedig a népszuverenitás gyakorlásának kivételes formája, amely
viszont kivételes megvalósulása esetén a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll.

Népszavazás fogalma, kialakulása, jelentősége

 A népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás általános és legerősebb formája, a nép

bevonása a döntéshozatalba, amely lehetőséget ad arra, hogy valamely kérdést a nép
közvetlenül döntsön el.
 Előnyei:
o Legitimációs funkciót tölt be, növeli a döntés politikai súlyát, ha azt közvetlenül a nép
hozza meg. (Emiatt gyakori, hogy az ország függetlenségéről, alkotmányának
elfogadásáról, nemzetközi közösséghez való csatlakozásáról népszavazás határoz.)
o Kevésbé érvényesülnek a politikai erővonalak, a szavazók nem feltétlenül a politikai
szimpátiájuk alapján ítélik meg a népszavazásra bocsátott kérdést.
 Hátrányai:
o A döntés nem a kompromisszum elvén születik, a kisebbségben maradt vélemény
nem játszik szerepet a végső döntés kialakításában.
o A népszavazás intézménye nem biztosítja a kontinuitást, csak egy-egy döntésre veszi
vissza a hatalmat a képviseleti szervektől, de a döntés kihatásainak a kezelése már
ezen szerveknek a feladata.
 Általában kétfajta kérdés bocsátható népszavazásra: alapvető alkotmányos kérdések (pl.
államforma, föderációban részvétel); a mindennapi életet közvetlenül érintő kérdések (pl.
abortusz megengedhetősége).

A népszavazás intézményének kialakulása és fejlődése Magyarországon

 Magyarországon az első népszavazásra 1921 decemberében került sor, amikor Sopron és a
környező települések szavazhattak arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz
tartozzanak-e.
 Már 1989. január 24-én, a rendszerváltás előtt a népszavazás elrendelésének joga az
Országgyűlésé lett, és június 15-én hatályba lépett a népszavazásról és népi
kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény (Ntv.). Kevés kivétellel minden parlamenti
hatáskörbe tartozó kérdés népszavazás tárgya lehetett.
 A magyar alkotmánytörténet első országos népszavazására 1989. november 26-án került sor
(ún. „négyigenes” népszavazás).
  A népszavazás a rendszerváltást követően számos módosuláson ment keresztül.
o A legjelentősebb változást az Alkotmány 1997-es módosítása eredményezte, amely
több szakaszban rögzítette a népszavazás anyagi jogi kérdéseit, és eljárási kérdésekre
is kitért.
o Ezzel párhuzamosan azonban a jogalkotó fenntartotta az Ntv. rendelkezéseit. Ezért
az AB mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az eljárási
részletszabályok hiánya miatt.
o Ezt követően született meg az anyagi kérdések szabályozására az országos
népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (Nsztv.), az
eljárási kérdések pedig a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben (Ve.)
kaptak helyet.
 Az Alaptörvény hatálybalépése a népszavazás intézményének újragondolását is szükségessé
tette.
o Megszüntette a véleménynyilvánító és törvényt megerősítő népszavazásokat,
továbbá érvényességi küszöböt vezetett be, amellyel megnehezítette a népszavazási
kezdeményezés sikerre vitelét.
o Ezekre a változásokra tekintettel az Alaptörvény új, a népszavazás
kezdeményezéséről szóló törvény (Nkt.) megalkotását célozza.
 Az Alaptörvény már nem tartalmazza a népi kezdeményezés intézményét sem, amely arra
kötelezte az Országgyűlést, hogy valamely kérdést tűzzön napirendre és tárgyalja meg.

A népszavazás típusai/Országos népszavazás

 Területi kiterjedésük szerint megkülönböztetünk országos és helyi népszavazásokat.

o Az országos népszavazás nemcsak kiterjedésében nagyobb a helyinél, hanem a
választópolgárok a főhatalmat, a népszuverenitást gyakorolják közvetlenül, amivel
szemben a helyi népszavazásnál csupán a közügyeket intézik ilyen formában.
 Országos népszavazás:
o A köztársasági elnök, a Kormány és legalább 100 000 választópolgár
kezdeményezheti.
o Kezdeményezés jellege: arra ad választ, hogy az Országgyűlésnek el kell-e rendelnie a
népszavazást, azaz kikényszeríthető-e a népszavazás megtartása. Ha kötelező, akkor
a népszavazást el kell rendelni, ha pedig fakultatív, akkor a parlamentnek csak
lehetősége a népszavazás elrendelése.
 A népszavazás akkor kötelező, ha legalább 200 000 választópolgár
kezdeményezi, minden más esetben fakultatív.
 A fakultatív népszavazás esetében keveredik a képviseleti és a közvetlen demokrácia, mert a
nép általi döntéshozatalra csak akkor kerül sor, ha ezt a Parlament lehetővé teszi.
 Ha az adott kérdésben mind kötelező, mind pedig fakultatív kezdeményezés is érkezik, akkor
a kötelezőt kell elrendelni.
 A népszavazás kötőereje:
o Azt határozza meg, hogy a népszavazás eredményét az Országgyűlés köteles-e
figyelembe venni, vagy csak tájékoztató jellegű.
o Tehát a kötőerő azt dönti el, hogy a már megtartott népszavazás keletkeztet-e a
parlamentre alkotmányjogi kötelezettséget.
  Az Alaptörvény értelmében minden népszavazás ügydöntő, tehát az Országgyűlés köteles a
népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazást
végrehajtani.
o A népszavazás nem „önvégrehajtó”, az eredményét nem maga a népszavazás, hanem
az az alapján meghozott országgyűlési aktus teljesíti be.
 Az ügydöntő népszavazás eredménye is csak időbeli korlátok között köti az Országgyűlést.
o Az Ntk. ennek a kötelezettségnek az időbeli konkretizálása érdekében rendelkezik a
moratórium intézményéről, azt 3 évben meghatározva.
o A moratórium meghatározza, hogy:
 az eredményes ügydöntő népszavazás mennyi ideig köti az Országgyűlést
(mikor térhet el a népszavazás eredményétől)
 az érvényes és eredményes népszavazást követően mennyi ideig nem
kezdeményezhető újabb népszavazás az adott kérdésben

A népszavazás tárgya
 Valamennyi, az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés népszavazásra
bocsátható, ha az nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében rögzített tiltott
tárgyak közé, a kérdés egyértelmű, és nem sérti a moratóriumi szabályt.
 A népszavazás címzettje az Országgyűlés.
 Olyan kérdésben lehet népszavazást tartani, ami a Parlament hatáskörébe tartozik.
o Nemcsak abban a kérdésben tartható népszavazás, amit az Országgyűlés ténylegesen
törvényben szabályoz, hanem abban is, amit szabályozhatna.
o És mivel a törvény bármit a szabályozási körébe vonhat, mindenről lehet
népszavazást tartani, amit az Alaptörvény nem delegál kifejezetten más szerv
hatáskörébe.
 A népszavazás csak a Parlamentre vonatkozóan fogalmazhat meg előírást, a képviselőkre
nézve nem.
 Tiltott tárgyak:
o A népszavazás az országgyűlést csak, mint törvényhozót köti, mint alkotmányozót
viszont nem, így nem irányulhat népszavazás az Alaptörvény módosítására és nem
eredményezheti annak módosulását.
 Nem lehet népszavazást indítani olyan tartalommal, amelynek kifejezett célja
az Alaptörvény valamely rendelkezésének a megváltoztatása, és olyan
népszavazást sem lehet indítani, amelynek az Országgyűlés csak az
Alaptörvény módosításával tudna eleget tenni (burkolt
alkotmánymódosítás).
o Nincs helye népszavazásnak a költségvetésről, adókról, járulékokról, vámokról,
illetékekről szóló törvények tartalmáról. A népszavazás nem eredményezheti a
költségvetési törvény módosítását.
o Nem tartható népszavazás az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők
választásáról szóló törvények tartamáról sem.
o Nem lehet népszavazás tárgya a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek
tartalma.
 Ugyanis előfordulhatna, hogy az Országgyűlésnek egymásnak ellentmondó
kötelezettsége keletkezne a nemzetközi szerződésből, ill. a népszavazás
 eredményéből, úgy, hogy az Alaptörvény alapján eleget kellene tennie
mindkettőnek.
o Nincs helye népszavazásnak a közkegyelem gyakorlásáról, hadiállapot
kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, katonai
műveletekben való részvételről.
o Nincs helye népszavazásnak a személyi és szervezeti kérdésekben, az Országgyűlés
vagy a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról.
 Ezek célja a személyeskedés elkerülése.
 A népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy a kérdés egyértelmű legyen.
o Választópolgári egyértelműség és jogalkotói egyértelműség a két követelmény.
 Választópolgári egyértelműség:
o A népszavazásra bocsátott kérdésnek világosnak és csakis egyféleképpen
értelmezhetőnek kell lennie, úgy, hogy a választópolgár egyértelmű „igen”-nel vagy
„nem”-mel tudjon rá válaszolni.
o A kérdés „egyszerre és együttesen” is rákérdezhet több dologra, viszont a
népszavazásra bocsátandó kérdés nem állhat több olyan alkérdésből, amelyek
ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű,
vagy amelyek nem következnek egymásból, ill. amelyek tartalmilag nem
kapcsolódnak egymáshoz.
 Jogalkotói egyértelműség:
o A kérdés csak akkor egyértelmű, ha az Országgyűlés is világosan látja, hogy egy
eredményes népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettség terheli.
 Az eredményes ügydöntő népszavazástól számított 3 évig nincs helye újabb népszavazásnak
ugyanabban a tárgykörben. Illetve akkor sem nyújtható be népszavazási kezdeményezés, ha
az adott kérdésben az elmúlt 3 évben már tartottak ügydöntő népszavazást, ha az érvényes
és eredményes volt.

A népszavazás eredménye
 Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése: „Az országos népszavazás érvényes, ha az összes
választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen
szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.”
 Ha a népszavazás érvénytelen, biztosan nem lehet eredményes sem.
o Az érvényesség feltétele, hogy a választópolgárok több mint fele érvényes szavazatot
adjon le. (Érvénytelenül szavaz pl. aki áthúzza a szavazólapot.)
o Az eredményesség feltétele, hogy az érvényes szavazáson valamelyik válaszra többen
szavazzanak, mint a másikra.
 Az érvényes és eredményes népszavazás joghatása, hogy annak az Országgyűlés (a
moratórium lejártáig) köteles eleget tenni.

Petíció
 Szintén a közvetlen demokrácia eszköze.
o A választópolgároknak jogot ad arra, hogy a közösséget érintő kérdésekről alkotott
véleményüket az állami szervek tudomására juttassák, és ezzel befolyásolhassák az
állami szervek működését, döntéshozatalát.
  Alaptörvény XXV. cikk: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt,
írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló
szervhez.”
o Tehát a panaszjog arra biztosít lehetőséget, hogy egyéni vagy közösségi célok
előmozdítása érdekében, a kérelem tárgyát minden kötöttségtől mentesen
megválasztva az állami szervekhez lehessen fordulni.
 Formailag kötött: az Alaptörvény csak az írásbeli kérelmet nevesíti.
 Tárgyát tekintve kötetlen: bármilyen tárgykörben bármelyik állami szervhez intézhető.
 A petíció címzettjének csupán a petíció (közvetett vagy közvetlen) átvételére terjed ki a
kötelezettsége, a petíciónak egyéb joghatása az Alaptörvényből nem következik.

Eljárás a választópolgárok közössége által kezdeményezett népszavazásban

Hat fázist különböztetünk meg:

1. szervezési szakasz
2. kérdés hitelesítése
3. aláírásgyűjtés
4. aláírások ellenőrzése
5. népszavazás elrendelése
6. népszavazás kitűzése

Szervezési szakasz:
 A népszavazás szervezője egy vagy több választópolgár, párt vagy társadalmi szervezet lehet.
(Társadalmi szervezet csak a létesítő okiratában meghatározott céllal összefüggő kérdésben
szervezhet népszavazást.)
 Több szervező esetén ki kell jelölni azt a személyt, aki jogosult a választási szervekkel való
kapcsolattartásra.
 A szervezőknek el kell készíteniük az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát (tartalmazza a
népszavazásra bocsátandó kérdést is), és azt legkevesebb 20, legfeljebb 30 támogató
aláírással együtt be kell nyújtaniuk az Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB).
o Csak olyan kezdeményezést lehet benyújtani, amely minimális társadalmi
támogatottságot élvez, ezért határozták meg a legkevesebb 20 főt, viszont hogy a
támogatás ne lehessen erődemonstráció, megszabták a max. 30 főt.

A kérdés benyújtását követően nem nyújtható be újabb kérdés:

 a kérdés hitelesítésének jogerős megtagadásáig
 a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig (amit a szervező az aláírásgyűjtő ív
benyújtásáig tehet meg)
 az aláírásgyűjtő ívek benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig
 a népszavazás elrendelésének jogerős elutasításáig
 a népszavazás megtartásáig
 a népszavazási moratórium lejártáig
Kérdés hitelesítése:
 Az NVB eljárása előtt az Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szűrő szerepet lát el.
 Az NVI három napon belül határozattal elutasítja a kérdést, ha az a népszavazás alkotmányos
céljával és rendeltetésével ellentétes, az alapvető formai követelményeket nem teljesítették
(pl. nem csatolták a támogatók aláírásait), vagy ha azonos tárgykörben már folyamatban van
népszavazási eljárás
o Ilyen esetben újból be lehet nyújtani a kérdést, amit csak akkor lehet napirenden
kívül elutasítani, ha a támogatók száma nem éri el a 20 főt.
 A szűrő után az NVB dönt a kérdés hitelesítéséről, kétféle döntést hozhat:
o Ha a mintapéldány a formai és tartalmi feltételeknek megfelel, akkor azt hitelesíti.
o Ha úgy ítéli meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás, vagy a mintapéldány
nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor a hitelesítést megtagadja.
o Erről az NVB-nek a benyújtástól számított 30 napon belül határozatot kell hoznia.
 Az NVB döntésével szemben 15 napon lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához.
(Kifogást bárki benyújthat mind a hitelesítéssel, mind a hitelesítés megtagadásával szemben.)
o A Kúria 90 napon belül dönt a felülvizsgálati kérelem tárgyában, és vagy
helybenhagyja az NVB döntését, vagy megváltoztatja azt.

Aláírásgyűjtés:
 Ha a kérdést hitelesítették, megkezdhető az aláírásgyűjtés.
 120 nap áll rendelkezésre a szükséges számú (100 000 vagy 200 000) aláírás összegyűjtésére.
 Az aláírásgyűjtő íveknek meg kell egyezniük a mintapéldánnyal, és azokon szerepelnie kell az
aláírók nevének, lakcímének, személyi azonosítójának, aláírásának.
 Nem gyűjthető aláírás pl. az aláírást gyűjtő vagy aláíró munkahelyén, tömegközlekedési
eszközön, egészségügyi szolgáltató helyiségben stb.
 A 120 napos határidőn belül az aláírásgyűjtő íveket le kell adni ellenőrzés céljából az NVB-
nek.
o A határidő jogvesztő, a pótlólagosan leadott ívek érvénytelenek.
 Aláírásgyűjtés szünetelése: erre akkor kerül sor, ha az aláírásgyűjtésre nyitva álló határidőn
belül (vagy az azt követő 40 napon belülre) általános parlamenti vagy önkormányzati
választásokat tűztek ki.
o Ennek az a célja, hogy a népszavazási eljárás ne folyjon össze a választással, ill. a
választási kampánnyal.
o A választást követő 40. napon lehet folytatni az aláírások gyűjtését, addig pedig át
kell adni az íveket az NVB-nek. (A szünetelés alatti idő nem számít bele a határidőbe.)

Aláírások ellenőrzése
 Az NVB ellenőrzi, hogy az aláírásgyűjtő ívek valóban tartalmazzák-e a szükséges számú
aláírást, a kezdeményezők adatai megfelelően fel vannak-e tüntetve, és hogy mindenki csak
egyszer írta alá az aláírásgyűjtő ívet.
 Az aláírások ellenőrzését az NVB-nek 60 napon belül kell lefolytatnia.
 Minderről az NVB határozatot hoz, amely a Kúria előtt támadható meg jogorvoslattal.
 o A Kúria soron kívül hoz döntést, amelyben vagy helybenhagyja az NVB határozatát,
vagy azt megsemmisíti, és az NVB-t új eljárás lefolytatására utasítja.
 Az aláírások ellenőrzésének eredményéről az VB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Népszavazás elrendelése:
 Az aláírások ellenőrzése után az Országgyűlés 30 napon belül dönt a népszavazás
elrendeléséről.
o Az erről szóló határozatában rendelkezik arról, hogy tart-e népszavazást, valamint
annak költségvetéséről.
 Ha a 200 000 aláírás összegyűlt (kötelező népszavazás), akkor az Országgyűlésnek el kell
rendelnie a népszavazást.
 Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelező népszavazás elrendelését
elutasító határozata az AB előtt felülvizsgálati kérelemmel megtámadható a határozat
közzétételét követő 15 napon belül.
o A Kúria eljárásával szemben az AB-nak kasszációs (megsemmisítő) jogköre van, vagy
helybenhagyja az országgyűlés határozatát, vagy azt megsemmisíti, és az
Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.

Népszavazás kitűzése:
 A népszavazás elrendelése után a köztársasági elnök kitűzi a népszavazást, tehát dönt annak
időpontjáról.
 A köztársasági elnök mérlegelési jogköre két kérdésre terjed ki: a hatáskör gyakorlásának az
idejére és a döntés tartalmát képező időpont megállapítására, tehát hogy mikor és milyen
időpontra tűzi ki a népszavazást.
 A köztársasági elnök a kitűző határozatát a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat
elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét (jogorvoslat esetén annak elbírálását)
követő 15 napon belül kell meghoznia.
 A népszavazást a kitűző határozattól számított 43. és 90. nap között kell megtartani.
o 43 napon belülre akkor lehet kitűzni a népszavazást, ha más kérdésben már tűztek ki
népszavazást, és így a két népszavazást egyszerre lehetne megtartani (De 20 napon
belülre ekkor sem tűzhető ki.)
 A választások napján, ill. az azt követő 41 napon belül nem lehet népszavazást tartani.
 Egyebekben a köztársasági elnök döntési szabadsága teljes az időpont tekintetében.

Eljárás a közhatalmak által kezdeményezett népszavazásban

 A köztársasági elnök és a Kormány is kezdeményezhet népszavazást. (Nekik nem kell
aláírásokat gyűjteniük.)
 Ha népszavazási kérdést nyújtanak be az NVB-hez, akkor az dönt arról, hogy a kérdésben
lehet-e népszavazást tartani, döntésével szemben pedig a Kúriához lehet jogorvoslattal
fordulni.
 A köztársasági elnök és a Kormány által kezdeményezett népszavazás mindenképpen
fakultatív, ezért a hitelesítést követően az országgyűlés szabadon dönthet arról, hogy
elrendeli-e a népszavazást.
 A népszavazás kitűzésére ugyanazok a szabályok, mint a választópolgári kezdeményezéses
népszavazásnál.
 A köztársasági elnök és a Kormány a népszavazás elrendeléséig vonhatják vissza a
kezdeményezésüket.

16. Tétel: A választójog fogalma, a választások alapelvei

A választójog fogalma
 Szélesebb értelemben:
o Azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a képviseleti
szervek tagjai megválasztásának anyagi és eljárási rendjét.
 Szűkebb értelemben:
o Magát a választójogosultságot jelenti.
 Különbséget teszünk a választójog anyagi és eljárási szabályai között:
o Anyagi szabályok:
 A választójogosultsággal foglalkoznak.
 Azt határozzák meg, hogy kinek van választójoga (illetve hogy kinek nincs),
azaz melyek azok az általános és speciális feltételek, amely alapján valaki
részt vehet (vagy nem vehet részt) a képviselők választásában.
o Eljárási szabályok:
 a jelöltté válás, a megválasztás menetét, a mandátumok szétosztását, a
választásban közreműködő szervek megalakítását és működését, az eljárás
során szükségessé váló

A választások alapelvei:

Anyagi jogi elvek

 A választójog általánossága:
o Azt jelenti, hogy a feltétlenül szükséges és indokolt, ún. természetes kizáró okokon
kívül (elmebetegség, bűncselekmény elkövetése) minden nagykorú állampolgárnak
legyen választójoga, ill. pontosan meg legyen határozva a választójogból kizártak
köre.
o A választójogosultak körét az Alaptörvény és az annak alapján elfogadott sarkalatos
törvény határozza meg.
 Ezek az ún. ex lege (a törvényből eredő) szabályok.
o Alaptörvény XXIII. cikk!!!
 A választójogosultság legfontosabb szabályait határozza meg. A (4)
bekezdése a választójogosultság további korlátozására ad felhatalmazást.
o A 2011. évi CCIII. törvény 2.§-a ennek alapján előírja:
 „(2) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő
választópolgárok gyakorolhatják választójogukat.
 (3) Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki jogerős ítélet
alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt
intézeti kényszergyógykezelését tölti.”
o A Velencei Bizottság a választójogtól való megfosztás 4 feltételét állapította meg:
 A megfosztásnak jogszabályon kell alapulnia
 Bírói határozatban kell kimondani
 Az arányosság elvét tiszteletben kell tartani
 A megfosztás értelmi beszámíthatatlanságon vagy súlyos bűncselekmény
miatt történt elítélésen alapulhat
 Tehát a szabadságvesztés-büntetésüket vagy kényszergyógykezelésüket
töltők nem automatikusan veszítik el a választójogukat, hanem csak erre
vonatkozó kifejezett bírói döntés alapján.
 o A választójogból való kizárás kérdéséről a bíróság a cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezést kimondó, valamint a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányuló
eljárás alapján hozott ítéletében dönt.
o A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog
gyakorlásához szükséges belátási képessége…
 Pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt
tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
 Pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben
hiányzik
o Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból kizárja, a gondnokság alá helyezett
személy nem választó és nem választható.
o A választójogból való kizárást kizárólag bírói döntés mondhatja ki!!!
 Ez egy garanciális jellegű szabály
o Az általánosság elvének megsértését jelentik azok a speciális feltételek, amelye
alapján a fentieken kívül más kategóriákat is kizárnak a választójogosultságból.
 CENZUSOK: sokáig nem volt választójoguk a nőknek; a magas korcenzussal
kizárható volt az ifjúság; a vagyoni és műveltségi feltételekkel pedig más
rétegeket zártak ki. (Magyarországon történetileg a XX. század 2. felében vált
általánossá a választójog.)
 A választójog egyenlősége:
o Mindenkinek ugyanannyi szavazata van (pl. az országgyűlési képviselő-választáskor
kettő, külön az egyéni választókerületi jelöltre és külön a listára történő szavazáshoz).
o Minden szavazat ugyanannyit ér.
o A megválasztottak mindegyike megközelítően azonos számú állampolgárt képvisel.
 Ugyanis az AB szerint alkotmányos követelmény, hogy az egyéni
szavazókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb
mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi
választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok
száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.
 Az állampolgár és a választópolgár nem ugyanaz, viszont az AB szerint a teljes
lakosságon belül a választójoggal rendelkezők aránya nem mutat érdemi
eltérést az ország különböző területein, ezért a jelen AB-határozatban a
választójog egyenlőségét a választópolgárok tekintetében értelmezte.
o A választójog egyenlőségének megsértését jelenti az ún. gerrymandering, ami a
választási földrajz egyik sajátos alkalmazási módja.
 Ez választókerületi manipuláció, vagyis a választókerületek határainak olyan
átrajzolása, amely a kormányzó politikai erőknek a választásokon előnyt
biztosít, főképp úgy, hogy az ellenzéki területeket kis egységekre darabolja,
és ezeket a nagyobb kormánypárti körzetekhez csatolják, így az ellenzéki
szavazatok minden választókerületben kisebbségben maradnak a
kormánypártiakhoz képest.
 A választójog általánossága és egyenlősége nem abszolút érvényű, nem
minden korlátozástól mentes.
 De bármiféle korlátozása csak igen jelentős elvi indokból fogadható
el.
 A szavazás közvetlensége:
 o A választások során a választók közvetlenül a jelöltekre szavaznak, és e szavazatok
alapján közvetlenül lesz a jelöltekből megválasztott képviselő. (Kivétel: a megyei
képviselő-testület elnökének megválasztása, akit a megyei képviselő-testület a saját
tagjai közül választ a megbízatásának időtartamára.)
 A szavazás titkossága:
o Az egyes választópolgárok által leadott szavazat tartalma semmilyen körülmények
között nem kerülhet nyilvánosságra.
 Tehát a szavazó akarata ellenére senki se tudhassa meg, hogy az illető
kire/mire adta le a voksát.
o Az elv érvényesülése érdekében a szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll
rendelkezésre, amelynek használatára viszont senki sem kötelezhető.
o A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében.
 Ha a választópolgár nem tud olvasni, vagy testi fogyatékossággal rendelkezik,
vagy egyéb ok akadályozza a szavazásban, akkor a szavazófülkét más
választópolgár segítségével veheti igénybe, ennek hiányában a
szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségével.

Eljárási elvek:
 Az eljárási elvek elsősorban a jogalkalmazás számára jelentenek zsinórmértéket. (Az anyagi
jogi elvek pedig elsősorban a jogalkotókra hárítanak kötelezettségeket.)
 Az eljárási elvek szubszidiárius elvek, amelyeket a jogalkalmazó választási szervek vagy
bíróságok minden esetben felhívhatnak a választásokkal kapcsolatos viták megoldására, ha az
adott tényállásra konkrét, nevesített szabályok egyike sem alkalmazható.
 Az elvek a következők:
o A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása;
o Önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban;
o Esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között;
o Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás;
o Jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása;
o A választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

17. Tétel: A választási rendszerek. Az Európai Parlament képviselőinek

választása
  Két főbb (illetve három) változata van azoknak a választási rendszereknek, amelyeket
hazánkban is alkalmaznak a képviselők választásánál:
o Többségi (majoritárius)
 ezen belül van abszolút többségi (pl. Franciaország) és relatív többségi (pl.
USA).
o Arányos (proporcionális)
 pl. Ausztria, Belgium, Olaszország, Svédország
o Harmadikként lehet említeni még a vegyes választási rendszereket.
 Ez kialakulhat a fenti kettő kombinációjából (pl. Németország), és úgy is,
hogy nem külön kategóriaként jelenik meg, hanem úgy, hogy a többségi és az
arányos egymás mellett van alkalmazva (pl. Magyarország).
 Többségi rendszer lényege: a jelöltek közül az lesz megválasztva, aki a leadott érvényes
szavazatok meghatározott többségét megkapta. Ebben a rendszerben egymandátumos
választókerületek vannak, tehát az indulók közül csak egyetlen győztes lehet, más nem juthat
mandátumhoz.
 Arányos rendszer lényege: amilyen arányban oszlanak meg a szavazatok az egyes pártok
között, olyan arányban részesülnek ezek a pártok a mandátumból. Ebben a rendszerben
többmandátumos választókerületek vannak, hiszen csak több mandátumot lehet
arányosítani, arányosan elosztani.

Abszolút többségi rendszer

o A jelöltek közül az lesz megválasztva, aki megkapta a választókerületben leadott

érvényes szavazatok abszolút többségét, vagyis több mint felét.
o Pl. egy választókerületben 4 jelölt indult, és leadtak 12 000 szavazatot:
 A jelölt kapott 2000 szavazatot
 B jelölt kapott 3000 szavazatot
 C jelölt kapott 6100 szavazatot
 D jelölt kapott 900 szavazatot
 A képviselő C lesz, mert a felénél (6000) több szavazatot kapott.
 A rendszer előnye: a legstabilabb kormányzást eredményezheti, mert a megválasztottak
mögött igen széles támogatottság áll.
 Hátránya: nem mindig hoz végeredményt, mert a szavazatok egyenletesebb szóródása
esetén senki nem kap abszolút többséget, és a mandátum sorsa nyitott marad, második
fordulóra lesz szükség.
 Magyarországon korábban 176 egyéni választókerületben abszolút többségi rendszerben
választottak képviselőt, de 2012-től már nem alkalmazzák ezt a rendszert hazánkban.

Relatív többségi rendszer

o Ezt főképpen az angolszász jogrendszerű államokban alkalmazzák (pl. Anglia, India,

Mexikó, USA stb.).
o A jelöltek közül az lesz megválasztva, aki megkapta a szavazatok relatív többségét,
(többi jelölthöz viszonyított többségét), tehát aki több szavazatot kapott, mint
bármelyik más ellenjelölt.
o Pl. egy választókerületben 6 jelölt indult, és leadtak 12 000 szavazatot:
 A jelölt kapott 1500 szavazatot
  B jelölt kapott 2000 szavazatot
 C jelölt kapott 1000 szavazatot
 D jelölt kapott 2000 szavazatot
 E jelölt kapott 3000 szavazatot
 F jelölt kapott 2500 szavazatot
o A képviselő E jelölt lesz, mert ő kapta a többihez viszonyítva legtöbb szavazatot.
o A rendszer előnye: gyakorlatilag mindig eredményes.
o Hátránya: sok szavazó akarata ellenére lesz valaki kevés szavazattal megválasztva, és
elveszik mindaz a szavazat, amit nem a győztesre adtak.

Arányos választási rendszerek

o Előnye: pontosabban tükrözi a választói akaratot, azzal, hogy a kisebbségben maradt

szavazók is képviselethez jutnak, továbbá egyetlen szavazás eredményes, azaz nem
kell újabb fordulót szervezni.
o Hátránya: a képviseleti testület túlságosan széttöredezetté válhat, sok párt juthat
mandátumhoz, ami megnehezítheti a döntéshozatalt, és emiatt aránytalanul sok időt
és energiát kell fordítani a konszenzus megteremtésére.
o Az arányosnál nagy körzeteket kell kialakítani, és ezekben választanak több
képviselőt.
o Itt nem egyéni jelöltek, hanem pártok harcolnak, amelyek közzéteszik a saját jelölt-
listájukat, és a választók ezekre szavazhatnak.
o Az arányos választási rendszerekhez több számítási módszer tartozik, amelyek az
alábbiak:
 Hagenbach-Bischoff módszer
 Kidolgozója Eduard H.-B. (1833-1910), svájci fizikus matematikus
volt. A módszer:
 Összeadják a pártok választási listáira leadott érvényes szavazatok
számát, ez az „összes érvényes szavazat”. Tehát ha a
választókerületben tízezren mentek és szavaztak érvényesen, akkor
az „összes érvényes szavazat” tízezer, függetlenül attól, hogy melyik
pártlistára szavaztak.
 A választókerületben megszerezhető mandátumok számához
hozzáadnak egyet. Ez lesz az „osztó”.
 Ezután az „összes érvényes szavazatot” el kell osztani az „osztó”-val.
Az így kapott hányados lesz az „egy mandátum megszerzéséhez
szükséges szavazatszám”.
 Ezután meg kell állapítani az „egy mandátum megszerzéséhez
szükséges szavazatszám” 2/3-át. (Ez a továbbiakban: kétharmados
határ.)
 Majd az egyes pártok választási listájára leadott szavazatok számát el
kell osztani az „egy mandátum megszerzéséhez szükséges
szavazatszám”-mal. Az osztás eredményenkénti egész szám lesz a
pártok által elért mandátumok száma. Az osztás maradéka és a
mandátumot nem eredményező szavazatok a töredékszavazatok.
 Ha ezután még marad betöltetlen mandátum, akkor a
töredékszavazatok csökkenő sorrendjében osztják ki őket a
 kétharmados határig. Ha viszont minden mandátumot betöltöttek,
akkor értelemszerűen nem lehet elosztani több mandátumot,
függetlenül a kétharmados határtól. Ha e számítás után a területi
választókerületben betöltetlen mandátum maradna, akkor az a lista
is mandátumot szerez, amely az egy mandátum megszerzéséhez
szükségesnél kevesebb, de a kétharmadnál több szavazatot kapott.
Ha több ilyen lista is van, akkor a sorrendben legtöbb szavazatot
kapja a mandátumot.
 Ha ez után is maradnak még betöltetlen mandátumok a területi
választókerületben, akkor azok felkerülnek az országos listára
(„felcsúszó mandátumok”).
 Más államokban nem használják ennél a módszernél a kétharmados határt
és a felcsúszó mandátumokat, ezek ugyanis hazai specialitások. Hazánkban
2010-ig a területi választókerületekben így osztották el a mandátumokat.
 D’Hondt módszer:
 Kidolgozója Victor D’Hondt (1841-1901) belga jogász-matematikus.
 Összeállítunk egy táblázatot, aminek a felső sorába az egyes pártok
által összesen kapott szavazatok kerülnek. A következő sorban
ezeket elosztjuk kettővel, a következőben hárommal, majd a
következőben néggyel s így tovább.
 Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és
amelyik párt oszlopában találjuk ezt meg, az a párt kap egy
mandátumot. Ezután meg kell keresni a táblázatban a következő
legnagyobb számot, és ahol ezt megtaláljuk, az a párt kap egy
mandátumot. Ezt így folytatjuk tovább, amíg minden mandátum
kiosztásra nem kerül.
 Példa:

„A” „B” „C”

párt párt párt
Összes kapott
1900 800 750
szavazat
/2 950 400 375
/3 633 266 250
/4 475 200 187
/5 380 160 150
/6 317 133 125

 „A”=1900 – egy mandátum

 „A”=950 – még egy mandátum
 „B”=800 – egy mandátum nekik
 „C”=750 – egy mandátum nekik
 „A”=633 – már a harmadik mandátumot kapják
 „A”=475 – és megvan a negyedik is
 „B”=400
 „A”=380
 „C”=375
 „A”=317
  Ha egy táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során
egyenlő legnagyobb számot találunk, akkor a lista sorszáma szerinti
sorrend szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a
mandátumot.
 Az országos lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek az országos
listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg.
 Ha valaki egyéni választókerületben szerez mandátumot, azt törölni kell az
országos listáról.
 Ha az országos listán kevesebb a jelölt, mint a lista által megszerzett
mandátumok száma, akkor a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad.
 Hazánkban ezt a módszert alkalmazták 2012 előtt a mandátumok országos
listáról történő kiosztásnál. (Országos lista: más néven kompenzációs lista,
ezekre a választók nem szavaztak, hanem azok a szavazatok kerültek ide,
amik sem az egyéni választókerületekben, sem a területi listákon nem
eredményeztek mandátumot.)
 Módosított Sainte-Laguë módszer:
 André Sainte-Laguë (1882-1950) francia matematikus fejlesztette ki
az eredetijét, ami hasonlít a D’Hondt módszerhez, csak itt nem
minden egész számmal, hanem csak a páratlan számokkal osztanak
(1-3-5-stb.). A „módosított” módszer lényege pedig, hogy az első
osztószám nem 1, hanem 1,4. Matematikailag kimutatható, hogy ez
sem a kis, sem a nagy pártoknak nem kedvez, hanem a középpártok
bejutási esélyeit növelik.
 Magyarországon ezzel a módszerrel osztották ki a mandátumokat
2010-ig a helyi önkormányzati választásokon a 10000-nél több lakosú
településeken (és a fővárosi kerületekben) alkalmazott
kompenzációs listáról (de az első osztó nem 1,4 volt, hanem 1,5)

Az Európai Parlament képviselőinek választása

o A választópolgár csak egy uniós tagállamban élhet aktív, ill. passzív választójogával.
Ha egy magyar választópolgár egy másik uniós tagállamban kérte, hogy ott
szavazhasson, és ott felvették a névjegyzékbe a kérelme alapján, akkor
Magyarországon nem szavazhat. Ha pedig egy másik uniós tagállam Magyarországon
lakóhellyel rendelkező választópolgára kéri, hogy magyarországi lakóhelyén
szavazhasson, akkor az állampolgársága szerinti ország névjegyzékéből törölni kell.
o Lehetséges az, hogy a választópolgár az egyik tagállamban gyakorolja az aktív
választójogát, egy másik tagállamban pedig a passzív választójogát.
o A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, ebben egyéni
jelöltek nem indulhatnak, hanem a bejegyzett pártok listát állítanak.
 Két vagy több párt közös listát is állíthat, de ugyanaz a párt csak egy (önálló
vagy közös) listát állíthat. A listán a jelöltek a párt által bejelentett
sorrendben szerepelnek.
o A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása
szükséges.
 A választópolgár csak egy listát ajánlhat, és választópolgár csak egy listán
szerepelhet jelöltként.
 o Szavazni is csak egy listára lehet egy választópolgárnak, és mivel a lista zárt, ezért az
azon szereplő nevek sorrendjén nem változtathat.
o A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az EP-ben Magyarország számára
fenntartott képviselői helyek számával. Itt is van választási küszöb, ami 5%, tehát a
mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt, amelyek több szavazatot
kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
o A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik, a mandátumok
kiosztásánál pedig a D’Hont formulát használják.
 Hazánkban a választási szerveknek két ismert típusa van
o Választási bizottságok
 Érdemi döntés meghozatalában játszanak szerepet
 A választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei,
amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a
választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság
érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének
helyreállítása.
 A választási bizottságok:
 Nemzeti Választási Bizottság
 területi választási bizottság
 az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
 helyi választási bizottság
 szavazatszámláló bizottság.
 Előbbiek közül a)-b)- vel jelölt tagjait (és póttagjait) a települési
önkormányzatok képviselő-testületei, az NVB- ét az Országgyűlés választja,
ezen felül mindegyikbe további egy-egy tagot a választókerületben jelöltet,
illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bíz meg.
o Választási irodák:
 Technikai feladatokért felelnek
 a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a
választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges
tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek
megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és szakmai szabályok
betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek.
 Választási iroda működik szavazatszámláló bizottságok kivételével minden
választási bizottság mellett, továbbá a külképviseleteken.
 Választási irodák:
 Nemzeti Választási Iroda
 területi választási iroda
 országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda
 helyi választási iroda
 külképviseleti választási iroda.

 Jogorvoslatok:
o Kifogás:
  Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási
eljárás alapelveinek megsértésére (továbbiakban: jogszabálysértés)
hivatkozással bárki benyújthat.
 A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett
jogszabálysértés elkövetésétől számított 2 napon belül megérkezzen.
 A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezéstől – áttétel esetén
az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz történő beérkezéstől –
számított 2 napon belül dönt.
 Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad
 a) megállapítja a jogszabálysértés tényét
 b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől
 c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét
megsemmisíti és megismételteti.
 Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.
o Fellebbezés:
 A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár,
jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést
nyújthat be.
 Fellebbezést lehet benyújtani
 a) jogszabálysértésre hivatkozással
 b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata
ellen.
 Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által
hozott határozat, valamint az Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.
 A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál
(szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálásra
jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni, s úgy kell benyújtani, hogy
az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 2 napon
belül megérkezzen az említett választási bizottsághoz.
o Bírósági felülvizsgálat:
 A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Nemzeti Választási
Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet,
illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet
nyújthat be.
 Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani
 a) jogszabálysértésre hivatkozással
 b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata
ellen
 A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a
fellebbezési jogot kimerítették, vagy e fellebbezés a törvény rendelkezései
szerint kizárt.
 A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem visszavonható.
 A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a másodfokú határozatot hozó
választási bizottság székhelye szerinti illetékes törvényszék bírálja el.
 Az Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági
felülvizsgálat iránti kérelmet a Kúria bírálja el.

18. Tétel: A választási szervek és a választási eljárás

Választási eljárás
 Az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés
feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés
megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
 Ezen belül a pontos időpontot a köztársasági elnök jogosult meghatározni, e döntésének
érvényességéhez nem kell miniszteri ellenjegyzés.
 Irányadó szabály, hogy a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni,
úgy, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti
munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.
 A választás kitűzésétől kezdődhet a választási kampány, amely a szavazás befejezéséig tart.
Célja a jelölt(ek) mandátumhoz juttatása -> ajánlószelvények gyűjtése, politikai gyűlések
tartása, jelöltek bemutatása népszerűsítése tömegtájékoztató eszközök segítségével.
 Kampányfinanszírozás: Minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a
jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. Független jelöltek a
jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek.
Ezeket a pénzösszegeket az Országgyűlés állapítja meg. (Ve. szerint a támogatáson felül
legfeljebb 1 millió Ft.)

Egyéni választókerületi jelölt állítása

 Egyéni választókerületben párt jelöltként (2 v. több párt közös egyéni jelöltet is állíthat) vagy
független jelöltként – egyéni jelölt – indulhat valaki a választásokon.
 Egyéni jelöltség: egy személy csak egy választókerületben fogadhat el jelöltséget és további
két feltétel együttes fennállása szükséges:
o a) legalább ezer, az egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár
ajánlása;
o b) a jelöltként induló nyilatkozata arról, hogy van választójoga; a jelölést elfogadja;
valamint, hogy nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői
megbízással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.
 Ajánlás: a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselője részére
történő átadással történhet.
 A választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi
azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, illetve a független jelölés tényét, majd
aláírja.
 Minden választójogosult csak egy jelöltet ajánlhat és csak abban a választókerületben,
amelyben lakóhelye van. Aki több jelöltet is ajánl, a korábban már nyilvántartásba vett
jelöltre adott ajánlás kivételével valamennyi ajánlás érvénytelen.
 Ajánló szelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni, kivéve:
o munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló
más jogviszonyból fakadó; munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
o Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál
szolgálati viszonyban lévő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat
teljesítése közben;
o tömegközlekedési eszközön;
o állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében;
  Ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni valamit az
ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Maga az ajánlás
nem vonható vissza.

Országos lista állítása

 Országos lista pártlistánként vagy nemzetiségi listaként állítható össze:
o Pártlista állítása
 Pártlistát az a párt állíthat, amelyik – min. 9 megyében és a fővárosban –
legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
 Mivel a pártoknak lehet közös egyéni jelöltjük, ezek alapján közös pártlistát is
állíthatnak. Egy párt azonban csak egy pártlista állításában vehet részt.
 Pártlistán max. háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az arról
megszerezhető mandátumok száma -> ennek az az értelme, hogy ha a
szavazás előtt valamelyik jelölt kiesik, helyére a listán következő lép.
 Egy személy csak egy pártlistán fogadhat el jelölést, ám valamely párt által
egyéni választókerületben jelölt személy csak ugyanazon párt listáján
szerepelhet.
o Nemzetiségi lista állítása
 Nemzetiségi listát országos nemzetiségi önkormányzat állíthat.
 Ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő
választópolgárok legalább 1 %-nak ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás
szükséges.
 Jelölt csak az lehet, aki a névjegyzékben az adott nemzetiség
választópolgáraként szerepel, ugyanaz a személy egyszerre nem lehet
pártlistán és nemzetiségi listán is jelölt.
 Fontos kiemelni, hogy nem állíthat közös nemzetiségi listát két vagy több
országos nemzetiségi önkormányzat.
 A nemzetiségi listán legalább 3 jelöltnek kell szerepelnie.

Szavazás
 Magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár
o a) egyéni választókerületi jelöltre
o b) egy pártlistára szavazhat;
 A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként
szereplő választópolgár
o a) egy egyéni választókerületi jelöltre
o b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat
 A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
 Külön szavazólap szolgál az egyéni választó kerületi jelöltre és külön szavazólap az országos
listára történő szavazáshoz.
 A listán szerepelő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése
után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron
következő jelölt lép.
 Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.
  A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző
vonallal lehet.
 Érvénytelen az a szavazólap, amely
o a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal
o b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.
 Érvénytelen az a szavazat, amelyet
o a) érvénytelen szavazólapon adtak le
o b) nem úgy adtak le a jelöltre, hogy a neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt
két, egymást metsző vonalat húztak
o c) kiesett jelöltre adtak le.
 A szavazat érvényességét, ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon
bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták,
illetve nevet hozzáírtak.

Az eredmény megállapítása:
 Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. Ez azt jelenti, hogy 2012. január 1-jétől az
országgyűlési képviselők választásánál is megszűnik az ún. érvényességi küszöb.
 Az érvényességi küszöb korábban magának a választásnak az érvényességét jelentette. (Ha a
szavazáson nem jelent meg az összes választójogosultak több mint a fele, érvénytelen lett a
választás – második fordulót tartottak.) Az érvényességi küszöb eltörlése azzal jár, hogy a
szavazáson viszonylag kevesebben vesznek is részt, akkor sem kell új szavazást tartani.
 A második fordulót nemcsak az érvényességi küszöb léte válthatott ki, hanem az
eredményességi küszöb is. Hiába volt ugyanis érvényes a választás, ha nem volt eredményes,
azaz az egyéni választókerületekben a jelöltek közül senki sem kapta meg az érvényes
szavazatok több mint a felét. Hazánkban ugyanis az abszolút többségi választási rendszer
érvényesült. (az ilyen eredményességi küszöb sem egyeztethető tehát össze az egyfordulós
rendszerrel.)
 A 106 országgyűlési képviselőt egyéni választó kerületekben, 93 országgyűlési képviselőt
országos listán választanak.

Eredmény megállapítása az egyéni választó kerületben:

 Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes

szavazatot kapta. Itt a relatív többségi rendszer érvényesül, azaz a jelöltek közül az lesz
megválasztva, aki több szavazatot kapott, mint bármelyik másik jelölt.
 Bár viszonylag ritkábban fordulhat elő, mégsem zárhatjuk ki, hogy a legtöbb szavazatot két
vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal szerzi meg -> erre az esetre lehet találni
„kiegészítő megoldásokat” a mandátum sorsának eldöntésére, de nálunk ilyenkor időközi
választást kell tartani.

Eredmény megállapítása az országos listán

 A szavazó polgárok az egyéni jelöltek mellett a másik voksukat valamely pártlistára adták,
ezeken is összegyűltek szavazatok. Mielőtt szétosztanák a 93 „listás mandátumot”, meg kell
állapítani bekerülési küszöböt.
 Nem szerezhet mandátumot ugyanis az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi
listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5 % -át nem érte el. A közös pártlista nem
szerezhet mandátumot, ha a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 10%- át,
kettőnél több párt által állított közös pártlista esetében legalább 15%- át nem érte el.
 Nem szerezhet mandátumot az a nemzetiségi lista, amely a kedvezményes nemzetiségi
mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot – azaz az ún. kedvezményes kvótát-
nem érte el. a nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget a
nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi
listán, első helyen szereplő jelölt lesz.
 A bekerülési küszöböt el nem ért lista tehát nem kap mandátumot, kiesik; a ráadott
szavazatok sehol másutt nem vehetők figyelemben, teljes mértékben elvesznek.
 A 93 mandátum tehát a továbbjutott listák (pártok) között osztható szét. Számítások szerint
ezekhez hozzáadódnak még az egyéni választókerületekben keletkezett ún.
„töredékszavazatok”, vagyis azok a voksok, amelyek nem eredményeztek mandátumot,
illetve egyetlen mandátumnál se használtak föl.
 Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben
o a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat
o b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt
eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
o Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő
szavazatszámmal szerzi meg, töredék szavazatnak minősül az adott egyéni
választókerületben minden egyéni választóra leadott szavazat.
 Ha a szavazólap élén szavazategyenlőség alakul ki, egyik jelölt sem kap mandátumot, hanem
mindegyiké töredékszavazatnak minősül, s fölkerül az adott párt országos listájára, abban a
választókerületben pedig időközi választást kell tartani. Megszűnt az országos lista
kompenzációs jellege.
 Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek
töredékszavazatai számítanak; a közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában
résztvevő pártok közös – ugyanazon pártok részvételével állított – egyéni
választókerületeinek jelöltjeinek töredékszavazatainak számítanak.
 A listás mandátumok szétosztása előtt, meg kell állapítani a nemzetiségi listákat érintő
kedvezményes kvótát.
o Ez úgy történik, hogy az összes országos (tehát a párt és a nemzetiségi) listás
szavazatot el kell osztani 93-mal (mert ennyi mandátum adható ki a listákról) és az
eredményt tovább kel osztani 4-gyel; az így kapott hányados egész része a
kedvezményes kvóta.
o Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a
kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot;
egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat; az országos listán
megszerezhető mandátumok számát (93) csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes
mandátumok számával. A továbbiakban ezzel a csökkentett mandátumszámmal kell
dolgozni.
 Ha a nemzetiségi lista a jóval több szavazatot kapott, mint az elért kedvezményes kvóta, (és
kapott egy kedvezményes mandátumot) ekkor már több kedvezményest nem kaphat ugyan,
 de a pártlistákkal azonos feltételek között részt vehet a végső elosztásban, úgy, hogy az
eredeti őszszavazatból ki kell vonni a kedvezményes mandátumért „fizetett” voksokat, a
megmaradt szavazataival szállhat be az osztozkodásba.
 A bekerülési küszöb fölötti pártok listás szavazataihoz hozzá kell adni a párt
töredékszavazatait, s kezdődhet az osztás a (párt- és a nemzetiségi) listák között – a D’Hondt-
módszer szerint.

A megüresedett mandátum betöltése

 Az egyéni választókerületben időközi választást kell tartani, ha
o a) a választáson nincs jelölt
o b) a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg
o c) a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik.
 Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a
mandátumot – az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt (közös pártlista
esetén az érintett pártok) vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett,
ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg.
 Ha az országos listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

19. Tétel: Az országgyűlési képviselők választása

A képviselők száma és az alkalmazott rendszerek
  A Vjt. 3. §-a szerint: (1) Az országgyűlési képviselők száma 199. (2) 106 országgyűlési
képviselőt egyéni választókerületben, 93 országgyűlési képviselőt országos listán
választanak.”
 Magyarországon vegyes választási rendszer érvényesül.
o Az egyéni választókerületekben relatív többségi, az országos listán pedig arányos
rendszerben jutnak mandátumhoz a jelöltek.
 Van bekerülési küszöb: ennek lényege, hogy kizárják azokat a pártokat, amelyek nem kapják
meg a szavazatok egy bizonyos arányát, ami önálló lista esetén 5%, közös lista esetén pedig
10 ill. 15%.
 Az országosan 5%-ot el nem ért pártok kiesnek a választásokból, amely egyrészt azt jelenti,
hogy nem kapják meg azokat a mandátumokat, amelyek egyébként a rájuk adott
szavazatokért járnának, másrészt pedig azt, hogy ezeket a mandátumokat azok a pártok
kapják meg, amelyek átlépték a küszöböt, tehát bejutottak az Országgyűlésbe. Ennek
következtében a listás szavazatok alapján őket megillető mandátumokhoz képest több
mandátumuk lesz, azaz fölülreprezentáltakká válnak.

A választókerületek és szavazókörök kialakítása

 A képviseleti szervek létrehozásához szükséges előzetesen bizonyos területi beosztások
(választókerületek, szavazókörök) kialakítása.
 Választókerületenként veszik nyilvántartásba az ott lakóhellyel rendelkező választójogosult
polgárokat, hogy ott választhassanak maguknak képviselőt. Ezekben működnek bizonyos
szervek (választókerületi bizottságok), amelyek megalapozzák bizonyos, a jogorvoslati
eljárásban részt vevő más szervek (bíróságok) illetékességét stb.
 A szavazókörök inkább a technikai lebonyolításban vesznek részt, pl. összegyűjtik a
szavazatokat, megszámlálják őket, megállapítják az érvényességüket.
o Egyéni választókerületek
 2012 előtt hazánkban 386 képviselő alakította meg az Országgyűlést, ebből
176 egyéni választókerületből, 152 területi választókerületből (19 megyei és
a fővárosi), 58 pedig az országos listáról került a parlamentbe.
 2012-től viszont csak egyéni választókerületek vannak, összesen 106, és
ezekben választanak egy-egy képviselőt. (Ezen kívül még 93-at választanak
országos listáról.)
 Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok ne lépjék túl a
megyehatárokat és a főváros határát; összefüggő területet alkossanak; a
választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.
 Az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a
választókerületenkénti eltérés nem haladhatja meg a 10%-ot, és nem lépheti
túl a 15%-ot.
 A képviselői helyek elosztásának rendszerét legkevesebb 10 évenként újra
kell vizsgálni, lehetőleg választásokon kívüli időszakban.
o Szavazókörök
 A szavazókörök számát, sorszámát, területi beosztását és a
szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője, vagyis a jegyző
állapítja meg.
 Egy szavazókörre mintegy 600, legfeljebb 1200 választópolgár juthat,
de minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek.
A választási kampány
 Az országgyűlési képviselők általános választását (az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása
miatti választás kivételével) az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április
vagy május hónapjában kell megtartani.
o A pontos időponton a köztársasági elnök jogosult meghatározni.
 A választást legkésőbb 60 nappal a szavazás előtt kell kitűzni, és a szavazás napja nem eshet
nemzeti ünnepre, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, ill. az azokat
megelőző vagy követő napra.
 A választás kitűzésétől kezdődhet a választási kampány, amely a szavazás napjának kezdetéig
tart.
o Elkezdődhet az ajánlószelvények gyűjtése, politikai gyűlések tartása, a jelöltek
bemutatása és népszerűsítése plakátokon, szórólapokon, különböző
tömegtájékoztatási eszközök segítségével.
 Kampánycsend: a szavazás napján 0 órától 19 óráig választási kampányt folytatni tilos.
 Kampányfinanszírozás: minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a
jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek is
azonos mértékű támogatást kapnak, mint a jelölő szervezetek jelöltjei. Az erre fordítható
pénzeszköz összegét az Országgyűlés állapítja meg. A Ve. szerint azonban még a független
jelöltek és a jelölő szervezetek a választásra a költségvetési támogatáson felül jelöltenként
legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak.

Egyéni választókerületi jelölés, országos lista állítása

 Egyéni választókerületi jelölt állítása
o Egyéni választókerületben párt jelöltjeként vagy független jelöltként indulhat valaki a
választásokon.
 Ők az egyéni jelöltek. (Két vagy több párt közös egyéni jelöltet is állíthat.)
o Egy személy csak egy választókerületben fogadhat el jelöltséget.
o Az egyéni jelöltséghez két feltétel együttes fennállása szükséges:
 Legalább 500, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő
választópolgár ajánlása.
 A jelöltként induló nyilatkozata arról, hogy van választójoga; a jelölést
elfogadja; nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői
megbízással, ill. megválasztása esetén arról lemond.
o Az ajánlás úgy történik, hogy a kitöltött ajánlószelvényt át kell adni a jelölt, ill. a jelölő
szervezet képviselője részére.
 Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti a családi és utónevét,
lakcímét, személyi azonosítóját, ill. a független jelölés tényét, majd aláírja.
o Minden választójogosult csak egy jelöltet ajánlhat és csak abban a
választókerületben, amelyben a lakóhelye van.
o Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni, kivéve:
 munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, ill. munkavégzésre
irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése
közben
  a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnál szolgálati viszonyban lévő személytől a szolgálati helyen vagy
szolgálati feladat teljesítése közben
 tömegközlekedési eszközön
 állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében
o Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni,
valamint az ajánlásért előnyt kérni, ill. előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.
o Az ajánlás nem vonható vissza.
 Országos lista állítása
o Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható.
o Pártlista állítása
 Pártlistát az a párt állíthat, amelyik (legalább 9 megyében és a fővárosban)
legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. A pártok
közös pártlistát is állíthatnak.
 Egy párt csak egy (önálló vagy közös) pártlista állításában vehet részt.
 Pártlistán legfeljebb 3x annyi jelölt lehet, mint az arról megszerezhető
mandátumok száma. Ez azért van, hogy ha a szavazás előtt valamelyik jelölt
kiesik, akkor a helyére a listán következő lép.
 Egy személy csak egy pártlistán fogadhat el jelölést.
 Nemzetiségi lista állítása
o Nemzetiségi listát országos nemzetiségi önkormányzat állíthat. Ehhez a
névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább
1%-ának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges.
o Jelölt csak az lehet, aki a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként
szerepel.
o Nem állíthat közös nemzetiségi listát két vagy több országos nemzetiségi
önkormányzat.
o A nemzetiségi listán legalább három jelöltnek kell lennie, és ha egy jelölt kiesik, akkor
a helyére az országos listán soron következő jelölt lép.

Szavazás
 A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és
egy pártlistára szavazhat.
 A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként
szereplő választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára,
ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
 A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
 Külön szavazólap van az egyéni választókerületi jelöltre és külön az országos listára való
szavazáshoz.
 A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése
után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron
következő lép.
 Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet. A jelöltre
szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal
lehet.
  Érvénytelen a szavazólap: ha nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal; ha a törvényben
meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.
 Érvénytelen a szavazat: ha érvénytelen szavazólapon adták le; nem úgy adták le a jelöltre,
hogy a neve alatti, melletti vagy feletti körbe tollal két egymást metsző vonalat húztak; ha
kiesett jelöltre adták le.

Az eredmény megállapítása
 Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.
o 2012. január elsejétől az országgyűlési képviselők választásánál megszűnt az ún.
érvényességi küszöb.
 Érvényességi küszöb: ha a szavazáson nem jelent meg az összes választópolgár több mint
fele, érvénytelen lett a választás, tehát úgy kellett tekinteni, mintha semmi nem történt
volna, és második fordulót kellett tartani.
 Eredményességi küszöb: ez is második fordulót válthatott ki, ugyanis hiába volt érvényes a
szavazás, ha nem volt eredményes, vagyis az egyéni választókerületben a jelöltek közül senki
nem kapta meg az érvényes szavazatok több mint felét.
 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán
választanak.
 Eredmény megállapítása az egyéni választókerületben
o Az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Itt
relatív többségi rendszer érvényesül, tehát az lesz megválasztva, aki több szavazatot
kapott, mint bármely más jelölt.
o Időközi választást kell tartani, ha a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő
szavazattal szerzi meg.
 Eredmény megállapítása országos listán
o Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi
listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5%-át nem érte el.
o A közös pártlista nem szerezhet mandátumot, ha a pártlistákra és a nemzetiségi
listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 10%-át, kettőnél több párt által
állított közös pártlista esetében legalább 15%-át nem érte el.
o Nem szerezhet mandátumot az a nemzetiségi lista, amely a kedvezményes
nemzetiségi mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot (kedvezményes
kvótát) nem érte el. A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző
nemzetiséget szószóló képviseli az Országgyűlésben, aki a nemzetiségi listán első
helyen lévő jelölt lesz.
o A 93 mandátum a továbbjutott listák között osztható szét.
 A pártlistákra adott szavazatokhoz hozzáadódnak még az egyéni
választókerületekben keletkezett töredékszavazatok.
o Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben: a mandátumot nem
szerző jelöltre leadott szavazat; a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második
legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után
fennmaradó szavazatszám. Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két
vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg, akkor töredékszavazatnak
minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre
leadott szavazat.
  Tehát ha szavazategyenlőség alakul ki, akkor egyik jelölt sem kap
mandátumot, hanem mindegyiké töredékszavazatnak minősül, és fölkerül az
adott párt listájára, abban a választókerületben pedig időközi választást kell
tartani.
 MEGSZŰNT AZ ORSZÁGOS LISTA KOMPENZÁCIÓS JELLEGE
o 2012 előtt az országos listára csak azok a szavazatok számítottak töredékszavazatnak,
amelyeket nem a későbbi győztesek kaptak, tehát a vesztesek kárpótlására a
választási eredmények egyfajta kiegyenlítésre szolgáltak.
o Mielőtt a listás mandátumok szétosztása megkezdődne, meg kell állapítani a
kedvezményes kvótát, amely a nemzetiségi listákat érinti.
 Az összes országos (párt- és nemzetiségi) listás szavazatot el kell osztani 93-
mal, és az eredményt tovább kell osztani 4-gyel, az így kapott hányados egész
része a kedvezményes kvóta.
o Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a
kedvezményes kvóta, akkor az adott nemzetiségi lista kap egy kedvezményes
mandátumot.
 Egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat! Az országos
listán megszerezhető mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott
kedvezményes mandátumok számával, és a továbbiakban ezzel a csökkentett
számmal kell dolgozni.
o Ha a nemzetiségi lista a kedvezményes kvótához szükségesnél jóval több szavazatot
kapott, akkor több kedvezményes mandátumot már nem kaphat, viszont a
pártlistákkal azonos feltételek között részt vehet a végső elosztásban, úgy, hogy az
eredeti összes szavazatából ki kell vonni a kedvezményes mandátumért fizetett
voksokat, és a megmaradt szavazataival szállhat be az osztozkodásba.
o A bekerülési küszöb fölötti pártok listás szavazataihoz hozzá kell adni a párt
töredékszavazatait, és a D’Hondt módszer szerint kezdődhet meg az osztozkodás a
listák között.

A megüresedett mandátum betöltése

 Az egyéni választókerületekben időközi választást kell tartani:
o ha a választáson nincs jelölt
o ha a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg
o ha a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik
 Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a
mandátumot a párt vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett jelölt
szerzi meg, ennek hiányában a országos listán soron következő jelölt.
 Ha az országos listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

20. A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választása

 Az Országgyűlés 2010. június 8-án új törvényt fogadott el a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásáról, amely a kihirdetés napján (június 14-én) hatályba is lépett.
Rendelkezéseit a 2010. évi önkormányzati választások során kellett először alkalmazni.
  A változások nem érintették a választások legáltalánosabb jellemzőit: fennmaradt az
egyfordulós vegyes rendszer, és nincs érvényességi küszöb.
 Az önkormányzati választásokon jelölteket nem csak pártok, hanem ún. jelölő szervezetek is
állíthatnak.
 Övt. 1.§-a kimondja, hogy a választópolgár a választójogot csak szabad elhatározása alapján
gyakorolja. A választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A
választópolgár bármely választókerületben választható.

Az önkormányzati választások rendszere:

települések választópolgárai
Polgármestereket és a főpolgármestert közvetlenül, relatív többségi
rendszerben választják
10 000 vagy ennél kevesebb lakosú
egyéni listás rendszer
településen

10 000-nél több lakosú településen és a

vegyes választási rendszer
fővárosi kerületben

Fővárosi közgyűlés és a megyei

listás, arányos rendszerben választják
közgyűlések tagjait

A polgármesterek és a főpolgármester választása

 1994 óta közvetlenül választják őket a települések választópolgárai.

 Polgármesterjelölt az, akit:
o 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a
ajánlott.
o 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település
választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár ajánlott.
o 100 000-nél több lakosú település választópolgárainak 1%-a, de legalább 2000
választópolgár ajánlott.
 Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 2%-a ajánlott. A főpolgármester-
jelölt csak fővárosi listás jelöltséget fogadhat el.
 Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki relatív többséget szerez, tehát aki a legtöbb
érvényes szavazatot kapta.
 Időközi választást kell tartani: ha nem volt jelölt, vagy ha két vagy több polgármesterjelölt
egyenlő számú legtöbb szavazatot kapott.

Egyéni listás rendszer

 Ebben a rendszerben a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település egy választókerületet
alkot.
  Az Ötv. csökkentette a képviselők számát, így 2010-től:

100 lakosig 2
fő
1000 lakosig 4
fő
választható a képviselőtestület tagjává
5000 lakosig 6
fő
10 000 lakosig 8
fő

 Egyéni listás képviselőjelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1%-a

jelöltnek ajánlott.
 Választópolgár csak egy településen fogadhat el jelölést, és egyidejűleg legfeljebb egy
polgármesteri, egy egyéni és egy megyei listás jelöltséget fogadhat el.
 Ne tévesszen meg senkit az egyéni listás elnevezés, ugyanis itt nem listákra, hanem
személyekre történik a szavazás!
 A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum a településen
kiosztható.
 A képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint legtöbb
érvényes szavazatot kapták.
o Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú
szavazatot elért jelöltek közül ki szerez mandátumot.
 Ha az egyénis lista jelöltjét polgármesternek megválasztották, akkor törölni kell az egyéni
listáról, és helyében a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
 Nem tartható választás: ha kevesebb jelölt indult, mint amennyi a megválasztható képviselők
száma.
o Ilyenkor időközi választást kell tartani.
 Akkor is időközi választásra van szükség, ha az előírtnál kevesebb képviselőt választanak meg.
(Ilyenkor a be nem töltött helyeket kell betölteni az időközi választás segítségével.)

Vegyes választási rendszer

 A 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes
választási rendszerben, egyrészt egyéni választókerületekben, másrészt kompenzációs
listákon juthatnak mandátumhoz.
 Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a hatályos Ötv.
alapján:

Lakosságszám Mandátum száma

8 egyéni
választókerületi
25 000 lakosig
3 kompenzációs
listás
10 egyéni
választókerületi
50 000 lakosig
4 kompenzációs listás
 12 egyéni választókerületi
75 000 lakosig
5 kompenzációs listás
14 egyéni választókerületi
100 000 lakosig
6 kompenzációs listás

 Minden további 10 000 lakos után 1-gyel nő az egyéni választókerületben választott

képviselők száma.
 Minden további 25 000 lakos után 1-gyel nő a kompenzációs listán választott képviselők
száma.
 A választók csak az egyéni kerületek jelöltjeire szavazhatnak.
 Az egyéni választókerületben az lehet képviselőjelölt, aki az adott választókerület
választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.
 Egy jelölő szervezet egy egyéni választókerületben csak egy jelöltet állíthat.
o Az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, tehát relatív
többséget szerzett.

 Kompenzációs listát csak az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni

választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.
 A kompenzációs mandátum számítási módja:
o Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy
számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma. A
számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva 3-mal, 5-tel,
7-tel stb. (Az osztó mindig kettővel növekszik.)
o Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista
oszlopában találjuk ezt meg, az a lista kap egy mandátumot. Ezután a következő
legnagyobb számot kell megkeresni, és amelyik lista oszlopában van ez a szám, az
kap egy mandátumot és így tovább. Ezt addig kell folytatni, amíg kiosztásra kerül az
összes mandátum.
o Ha a legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a
lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik
kevesebb mandátumot kapott, vagy amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot
kapott.
 Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma,
akkor a mandátum betöltetlen marad.
 A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.
 A kieső jelölt helyére a sorrendben utána következő lép. Ha a kompenzációs lista jelöltjeit
polgármesternek, vagy képviselőnek választották, akkor törölni kell a listáról, és helyébe a
listán következő lép.
 Nem kap mandátumot a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet
jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok 5%-át nem érték el. Ez a
minimális határ a közös listát állító jelölő szervezetek kompenzációs listája esetében a
települési szinten összesített kompenzációs szavazatok 10%-a, kettőnél több jelölő szervezet
által állított közös kompenzációs lista esetében pedig 15%.

A fővárosi közgyűlés és a megyei közgyűlések megválasztása

  Budapest főváros közgyűlésének tagjait közvetlen fővárosi listán, a megyei önkormányzati
képviselőket pedig megyei listán választják a választópolgárok arányos listás választási
rendszerben.
 A főváros és a megyék 1-1 választókerületet alkotnak.
 A választás tekintetében a megyei választókerületnek nem része a megyei jogú város.
 Fővárosi közgyűlés tagjainak száma: A 23 kerület polgármestere, a 9 kompenzációs
mandátum megszerzői (akik nem nyertek polgármesterséget, de a vesztesek közül a legtöbb
szavazatot ők érték el) és a főpolgármester a tagjai.
 Megyei közgyűlés tagjainak száma: a megye lakosságszáma alapján határozzák meg:
o 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de min. 15 képviselő
o 700 000 lakosig 20 képviselő, de a 400 000-et meghaladó minden további 30 000 lakos
után 1 képviselő
o 700 000 lakos fölött 30 képviselő, de a 700 000-et meghaladó minden további 40 000
lakos után 1 képviselő
 Fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amelyik a fővárosi kerületek több mint felében
kompenzációs listát állított.
 Megyei választókerületben az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a választókerület
(megye) választópolgárai 1%-ának ajánlását összegyűjtötte.
 A listák a szavazatok arányában kapnak mandátumot.  A mandátumok számítási
módja (azonos a fővárosi és megyei listák esetében):
o Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy
számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma. A
számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva 2-vel, 3-
mal, 4-gyel, 5-tel stb. (Az osztó mindig eggyel növekszik.)
o Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista
oszlopában találjuk ezt meg, az a lista kap egy mandátumot. Ezután a következő
legnagyobb számot kell megkeresni, és amelyik lista oszlopában van ez a szám, az kap
egy mandátumot és így tovább. Ezt addig kell folytatni, amíg kiosztásra kerül az
összes mandátum.
o Ha a legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a
lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik
kevesebb mandátumot kapott, vagy amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot
kapott.
 Ha egy fővárosi lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, akkor a
mandátum betöltetlen marad.

A listákról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.