5.

Az 1956-os forradalom

Nagy Imre első miniszterelnöksége és a 56-os forradalom előzményei

■ 1953-ban meghalt Sztálin. Utódja, Hruscsov enyhülési politikája Magyarországra is hatott:
Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök (Rákosi pártfőtitkár maradt).
■ Nagy Imre a kommunista diktatúra demokratizálásával és a tervgazdaság ésszerűsítésével
próbálkozott:
Felülvizsgáltatta a koncepciós pereket, és rehabilitáltak több elítéltet.
■ Visszafogta a nehézipari és közlekedési beruházásokat (pl. metróépítés)
■ Megszüntette a kuláklistákat, és leállította az erőszakos kollektivizálást
■ 1955-ben Rákosi elérte Nagy Imre leváltását, a miniszterelnök Hegedűs András lett.
■ 1956-ban Hruscsov újból élesen szembefordult a sztálinizmussal, és ez meggyengítette Rákosi
pozícióját.
■ Az MDP főtitkára Gerő Ernő lett, Rákosi ezzel megbukott.
■ A diktatúra enyhülésének következtében felerősödtek a kritikai hangok:
■ Több értelmiségi csoport Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét támogatta pl. a Petőfi-kör.
■ Szegeden megalakult az első független ifjúsági szervezet, majd hamarosan a többi egyetemi szervezettel
létrehozták a MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskola Egyesületek Szövetsége).
■ Október 6-án újratemették a rehabilitált Rajk Lászlót. A diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá,
temetése a rendszer elleni tiltakozásnak számított.
■ Lengyelországban is rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás
veszélye:
■ Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti szimpátia tüntetést szerveztek.

Az 56-os forradalom kitörése és győzelme

■ 1956. október 23-án az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték. A követelések ugyanis
diktatúra-, de nem szocializmusellenesek voltak.
Követelték a demokrácia helyreállítását: többpárti, szabad választásokat, vallásszabadságot, a politikai perek
felülvizsgálatát és Nagy Imre kinevezéséi miniszterelnöknek.
A nemzeti függetlenséget is helyre akarták állítani a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti jelképek (pl.
címer, ünnepnapok) visszaállításával.
A gazdaságban azonban fenntartották volna az ésszerűsített, a dolgozók által ellenőrzött tervgazdaságot, de
legalábbis az állami tulajdont. A parasztságnak azonban lehetőséget akartak adni az egyéni gazdálkodásra.
■ A tüntetők a Petőfi- majd a Bem-szobornál olvasták fel követeléseiket, itt született meg a forradalom
jelképe, a lyukas zászló is (kivágták belőle a kommunista címert),
■ Délután munkások is csatlakoztak a tömeghez.
■ A Parlament elé vonulva, Nagy Imrét követelték, de az ő beszéde csalódást keltett, mivel nyugalomra
szólított fel.
■ A tömeg azonban nem oszlott fel:
■ Egy része a Városligethez vonult és ledöntötte a Sztálin-szobrot.
Mások a Rádió épületéhez, hogy elérjék követeléseik beolvasását. Itt kezdődött el a fegyveres harc.
Éjszakára már szovjet csapatok vonultak be a városba, megkezdődött a szabadságharc.
■ Másnap kinevezték Nagy Imrét miniszterelnöknek, de ez már nem volt elég a kedélyek
megnyugtatására.
■ Október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe belelőttek.
■ Kialakultak a város néhány jól védhető pontján (Széna tér, Corvin-köz, Baross tér, Mester utca, Tűzoltó
utca) a felkelőközpontok.
■ Országos sztrájk kezdődött.
A vidéki településeken, a nagyobb munkahelyeken forradalmi bizottságok és munkástanácsok alakultak. Október
26-án került sor a mosonmagyaróvári sortűzre.
■ Október 28-án Nagy Imre rádióbeszéde jelezte a forradalom „győzelmét”:
Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek, ezzel véget ért a harc a fővárosban.
■ Feloszlatta a gyűlölt ÁVH-t.
Bejelentette a demokrácia helyreállítását, szerveződni kezdhettek a megszüntetett pártok.
Visszaállította a Kossuth-címert.
Felszólította a szovjet csapatokat a kivonulásra.
A szabadságharc leverése és a megtorlás
■ Rádiónyilatkozata után Nagy Imre megkezdte a forradalom eredményeinek megszilárdítását:
A feloszlatott ÁVH és a bomló rendőrség helyett a felkelők bevonásával új karhatalmat akarlak szervezni.
Feloszlott az MDP, és helyette új munkáspártot szervetek, a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP).
Főtitkára Kádár János lett.
Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből, és felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát a magyar ügy
tárgyalására.
Nagy Imre koalíciós kormányt alakított kisgazda, szociáldemokrata és parasztpárti politikusok bevonásával.
Szabadon engedték a politikai elítélteket, köztük Mindszenty József érseket aki rádióbeszédében az egyház
szabadsága és a demokrácia helyreállítása mellett a szocialista gazdasági és társadalmi viszonyok fenntartása
mellett foglalt állást.
A Szovjetunió azonban egyre nagyobb ellenszenvvel figyelte az eseményeket. A Köztársaság téri pártház
ostroma megerősítette a gyanút, hogy kommunistaellenes fordulat következik.
A szuezi válság elterelte a nemzetközi figyelmet a térségről, sőt az USA meg akarta nyerni a Szovjetunió
együttműködését.
Ezért az USA kinyilvánította, hogy nem tekinti lehetséges szövetségeinek Magyarországot.
November 4-én megindult a szovjet intervenció, ami pár nap alatt felszámolta a fegyveres ellenállást.
Ennek során a polgári lakosság ellen is alkalmaztak erőszakol, pl. Salgótarjánban november 8-án sortüzet
vezényeltek.
Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre menekült, de innen Romániába hurcolták. Mindszenty az amerikai
követségre menekült, ahol a szabadságharc leverése után évekig tartózkodott.
Az őrizetlenül maradt határon át kb. 200 ezer ember menekült nyugatra, őket a kommunista diktatúra
disszidenseknek nevezte.
Értelmiségi szervezetek (pl. az Írószövetség) és a munkástanácsok még ellenállást tanúsítottak, de vezetőik
letartóztatása után ez is megtört.
A forradalom leverését megtorlás követte:
Új karhatalom alakult, az ún. pufajkások.
■ A felkelők és a vezető politikusok zömét kivégezték (kb. 400 emberi). sok ezren kerültek börtönbe.
■ Nagy Imrét és társait (Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József) csak 1958-ban állították titokban
bíróság elé, elítélték és kivégezték őket.

■ A forradalom nemzetközi összefüggései, a szuezi válság Egyiptom, miután nem kapott nyugati
hiteleket iparosítási programjához, szövetségeséhez, a Szovjetunióhoz fordult, és államosította a brit és francia
részvényesek tulajdonában lévő Szuezi-csatornát.
■ Izrael fenyegetésnek érzékelte a szovjet segítséggel fegyverkező Egyiptomot ezért brit és francia
bátorításra megelőző csapást mért rá. A háborús helyzeti hivatkozva brit és francia csapatok szállták meg a
Szuezi-csatornát.
■ A Szovjetunió katonai beavatkozással fenyegetőzött, erre azonban nem került sor, mivel az USA elérte,
hogy a megszállók kivonuljanak. A nagyhatalmi konfliktus megoldása és béke biztosításának érdekében adott
szabad kezet az USA a Szovjetuniónak a magyar szabadságharc leverésében.