A szabadidős tevékenységek rendszere, rendezvények szervezése

Mit jelent a szabadidős tevékenység a pedagógiában?

A tanítási időn kívüli, rekreáció és/vagy készségfejlesztés céljával végzett, az intézmény által
szervezett, intézményen belüli vagy azon kívüli tevékenység.
Intézményen belül Intézményen kívül

Ismeretszerzés – iskolai könyvtár, Az előző oszlopban felsorolt céloknak az

ismeretterjesztő előadás, önképzőkör
Alkotó, művészeti tevékenység –
színjátszó kör, énekkar, tánccsoport,
kézműves tevékenység
Társas készségek fejlesztése – önismereti,
kommunikációs csoportok,
élménypedagógiai módszerek
Sport és rekreációs tevékenység –
rendszeres sportkörök, sportnapok,
rekreációs technikák tanítása, alkalmazása:
jóga, relaxáció
Szabad játéktevékenység
alábbi foglalkozás-típusok adnak helyet,
gyakran többféle tevékenységet
kombinálva:
•Múzeumpedagógiai foglalkozások
•Drámapedagógiai foglalkozások
•Kézműves foglalkozások
•Kalandpark
•Erdei iskola
•Tanulmányi kirándulás
•Sportversenyek, akadályversenyek

A szabadidős tevékenységek megvalósítása

A szabadidős tevékenység megvalósítása összetett folyamat, részei:
• Tervezés
• Szervezés
• Lebonyolítás
• Értékelés
A folyamatot gyakran egy team viszi végig; a munkamegosztás kialakítása is a tervezési fázis
feladata

A tervezés szempontjai
Mit és hogyan fogunk megvalósítani?
• Célcsoport (kiknek szervezzük a rendezvényt, programot) - életkor, a résztvevők
státusza - egyéni, csoportos, családi, előzetes tudásuk, érdeklődésük, együttműködésük
szintje
• Az intézmény jellegzetességei (hogyan illik az intézmény életébe, melyek az
intézményi elvárások)
• Erőforrások, technikai feltételek – anyagi lehetőségek, tárgyi feltételek
• Személyi feltételek – kik fogják elvégezni a feladatot munkakörük szerint, milyen
segítőkre számíthatnak, milyen külső szakemberekkel kell együttműködni?

Konkrét feladatok a tervezés során

• A megvalósítandó program, rendezvény pontos meghatározása, véglegesítése
• A költségvetés meghatározása
• A megvalósító team tagjai közötti munkamegosztás rögzítése
• Időterv és részletes költségterv készítése
• Összehangolás az intézmény működésével
A tervezés során összeáll a program terve és a megvalósítók feladatrendszere
A szervezés feladatai
Ide soroljuk az előkészítés során elvégzendő tevékenységeket, és az előkészületek nyomon
követését:
• Kapcsolattartás a program külső gazdáival (helyszín, meghívott előadó)
• A szülők tájékoztatása
• Intézményi feltételek megteremtése (időkeret, helyszín, segítők)
• A lebonyolító teamhez tartozók konkrét feladatainak rögzítése, az ehhez tartozó
feltételek biztosítása (pl. legyen fényképezőgép, legyen ruhatári cédula, stb.)
• A program közvetlen feltételeinek biztosítása (pl. legyenek kézműves eszközök,
legyen csoportos napijegy, stb.)
• Zárás, értékelés

A lebonyolítás lépései
A program közvetlen megvalósításához tartozó tevékenységeket soroljuk ide.
• Előkészítés – a helyszín és az eszközök biztosítása (pl. helyszín átvétele, eszközök
szállítása, előkészítése)
• Megvalósítás – a program eseményeinek irányítása, felügyelet, együttműködés az
esetleges külső szakemberrel, dokumentálás (fotó, videó, feljegyzés)
• Zárás – a helyszínnek és az eszközöknek az előzetes tervek szerinti visszarendezése
• Utómunkálatok – a dokumentumok rendezése, nyilvánossága, pénzügyi elszámolás

Az értékelés lépései
Az értékelés célja, hogy levonjuk a tanulságokat a lezárt folyamatból, és ezzel felkészüljünk
egy következő feladat még jobb színvonalú megoldására.
• A program, rendezvény értékelése a kitűzött célok fényében (jó, ha ehhez visszajelzést
kérünk a résztvevőktől)
• A rendezvény megvalósítási folyamatának értékelése, a tanulságok levonása
• Külső értékelés: milyennek látta az intézmény a programot?
Az értékelési folyamatot érdemes egy ünneplési fázissal kiegészíteni, ahol megköszönjük
egymásnak a munkát, és együtt örülünk az eredményeknek