A mérés eredménye= mérőszám · mértékegység
15. Mit tartalmaz a Nemzetközi Mértékegységrendszer?
Találkozás a fizikával
1. Honnan származik a Fizika szó?
A fizika a nevét a görög PHYSIS=TERMÉSZET szóból
kapta.
2. Mikor válik önálló tudománnyá a fizika?
A 18. századig természettanról beszélhetünk, ez
után kezdenek kiválni az önálló tudományok: a
fizika, biológia, kémia.
3. Mi a jelenség?
A fizikai világban észlelhető változások által
megfigyelhető tény vagy esemény.
4. Mi a fizika tárgya?
A fizika arra törekszik, hogy az anyagi világ
jelenségeit minél jobban megismerje. Feladata
nemcsak az egyes jelenségek leírása, hanem az ezek
közötti kapcsolatok, törvényszerűségek felderítése
is.
5. Mik a fizika sajátos módszerei feladatának
teljesítésében?
Megfigyelés, kísérlet, modellalkotás.
6. Hogyan kísérletezünk?
A kísérletezés a 17. századtól alkalmazott módszer
(Galilei vezeti be). Laboratóriumi körülmények
között ismételjük meg a jelenséget. Így kizárhatjuk a
zavaró tényezőket, könnyebben felismerhetjük a
törvényszerűséget.
7. Mi célból és hogyan alkotják a fizikusok a
modelleket?
A modellek hasonlítanak a valóságos testekhez, de
nem vesszük figyelembe csak a valóságos testek
számunkra fontos tulajdonságait. A modellekre
levezetett összefüggések elég jól leírják a valóságot,
s így elvezetnek a valóság megismeréséhez.
A mérés
8. Mit nevezünk testeknek?
A fizikában a tárgyakat és lényeket testeknek
nevezzük.
9. Mely tulajdonságok teszik lehetővé a testek pontos
rangsorolását?
A testek tulajdonságai közül a mérhető
tulajdonságok teszik lehetővé a pontos
rangsorolást.
10. Mit nevezünk mérhető tulajdonságnak?
A fizikai tulajdonságok azon részét nevezzük
mérhető tulajdonságnak, amelyeket egy eszközzel
meg lehet mérni.
11. Mit nevezünk fizikai mennyiségnek?
A mérhető tulajdonságok fizikai mennyiségeket
határoznak meg.
12. Mi a mértékegység?
Egy egységnek választott mennyiség, amellyel
mérünk.
13. Hogyan mérünk?
Amikor egy fizikai mennyiséget mérünk, akkor
összehasonlítjuk azt egy mértékegységnek választott
mennyiséggel.
14. Miből tevődik össze a mérés eredménye?
Azokat a mértékegységeket, amiket egyezményesen
elfogadtak, és mindenki számára ismertek.
16. Mi az SI jelentése?
A Nemzetközi Mértékegységrendszert jelenti
angolul: System International of Units.
17. Hány alapmennyiség tartozik az SI-be és melyek
ezek?
Az SI-be 7 alapmennyiség tartozik és ezek:
1. hosszúság, 2. idő, 3. tömeg, 4. hőmérséklet,
5.áramerősség, 6.fényerősség, 7.anyagmennyiség.
18. Mit nevezünk származtatott mennyiségnek?
Azokat a fizikai mennyiségeket, amelyeknek
mértékegységét az alapmennyiségek
mértékegységéből származtatjuk képlet
segítségével.
A hosszúság
19. Mi a hosszúság, mint fizikai mennyiség?
Két pont távolsága egymástól - mérhető
tulajdonság, ezt az általuk meghatározott szakasz
hosszával jellemezzük.
20. Mi a hosszúság jele?
A hosszúság jele legtöbbszőr „l”, de használjuk
jelölésére a „L”, „d”, „h” betűket is.
21. Mi a hosszúság mértékegysége SI-ben?
A hosszúság mértékegysége SI-ben a méter (m).
[l]SI=1m
22. Mi a hosszúság mérőeszköze?
A hosszúságot mérhetjük vonalzóval, méteressel,
tolómércével, mobiltelefon stb.
23. Mennyi a váltószám a hosszúság átalakításnál?
10 a váltószám. Például:
1m=10dm 1dkm=10m
1dm=10cm 1hm=10dkm
1cm=10mm 1km=10hm
Az idő
24. Mit jellemzünk az idővel?
Az események, folyamatok „hosszát” jellemző
mennyiség az idő.
25. Mi az idő jele?
Az idő jele a „t” betű.
26. Mi a különbség az időpillanat és az időtartam
között?
Az időtartam (Δt-olvasd „delta té”-nek) két
időpillanat (t2,t1) között eltelt idő.
Δt=t2-t1
27. Mi az időtartam (időintervallum) mértékegysége SI-
ben?
Az időtartam mértékegysége SI-ben a secundum
vagy másodperc (s).
[t]SI=1s
28. Mi az idő mérőeszköze?
Az időt mérhetjük karórával, fali órával,
mobiltelefonnal stb.
29. Mi a váltószám az óra (h) és a perc (min), a perc és a
másodperc (s), az óra és a másodperc között?
 1h=60min, 1min=60s, 1h=3600s Mérési adatok feldolgozása

42. Mi a skála?
A terület
A mérőeszközünk sokszor beosztásokkal van ellátva
30. Mi a terület?
és ezek mellé értékek vannak írva megfelelő
A terület az a fizikai mennyiség, amely egy felület
sorrendben (skála). A skáláról megállapítjuk a
nagyságának mértékét fejezi ki.
legnagyobb és a legkisebb osztásköz értékét.
31. Mi a terület jele?
43. Hogyan történik a helyes leolvasás a skáláról?
A területet „S” betűvel jelöljük.
A skálára mindig merőlegesen kell ránézni és úgy
32. Mi a terület mértékegysége SI-ben?
leolvasni az értékeket.
A terület mértékegysége SI-ben a négyzetméter
44. Hány mérést kell végezni?
(m2).
Minden fizikai mennyiséget többször mérünk meg
[S]SI=1m2
(4-5-ször) a lehető legnagyobb pontossággal.
33. Mennyi a váltószám a terület átalakításnál?
45. Mi befolyásolja negatívan a mérési eredményeket?
100 a váltószám. Például:
Leginkább a mérőeszköz és érzékszerveink
1 m2=100 dm2 1ár = 100 m2
pontatlansága befolyásolja a mérést.
1 dm2=100 cm2 1ha =100 ár
46. Hova írjuk a mérési adatokat?
1 cm2=100 mm2
A begyűjtött mérési adatokat egy táblázatba
34. Hogyan határozzuk meg egy síkidom területét
másoljuk.
közvetlenül (egyből)?
47. Minden adatot bevezetünk a táblázatba?
Négyzetháló segítségével. Pl. a matek füzet,
Nem. Amikor egy mérési adat nagyon eltér a
milliméterpapír segítségével.
többitől elhanyagoljuk, be sem írjuk a táblázatba a
35. Hogyan határozzuk meg egy síkidom területét
többi közé.
közvetett módszerrel?
48. Hogyan néz ki a kísérleti adatok táblázatának
Az ismert alakzatok területképletével. Pl. négyzet,
fejléce?
téglalap területe=oldal ·oldal
Első oszlopba a mérés sorszámát írjuk.
Stéglalap=a·b, Snégyzet=a2 A következő oszlopok a mért fizikai mennyiségek
jelét és mértékegységét tartalmazzák.
Vannak oszlopok, amelyekbe számítások
A térfogat
eredményeként kapott mennyiségek jelét és
36. Mi a térfogat? mértékegységét írjunk.
A térfogat az a fizikai mennyiség, amely a testek Lesznek oszlopok, amelyekbe a fizikai mennyiségek
térbeli kiterjedését (=mérhető tulajdonság) jellemzi. átlag, vagy középértéke kerül.
37. Mi a térfogat jele? Fenntartunk oszlopokat az abszolút hiba és ennek
A térfogatot „V” betűvel jelöljük. középértéke számára is.
38. Mi a térfogat mértékegysége SI-ben? 49. Hogyan számoljuk a fizikai mennyiség középértékét
A térfogat mértékegysége SI-ben a köbméter (m3). (átlagát)?
[V]SI=1m3 Számtani középarányost számolunk a mért
39. Mennyi a váltószám a térfogat átalakításnál? mennyiségekre.
1000 a váltószám. Például: 50. Mivel jelöljük a középértéket?
1 m3=1000 dm3, 1 dm3=1000 cm3 < > jelek közé tesszük a fizikai mennyiség jelét.
1 cm3=1000 mm3 1 dm3= 1 l Pl. <L>
1 cm = 1 ml
3
51. Mi az abszolút hiba?
40. Hogyan határozzuk meg egy test térfogatát A mért érték és az átlagérték különbségének
közvetlenül (méréssel)? modulusa. pl. ΔL=|L-Látlag|
Mérőpohárral, mérőhengerrel. A mérőhengerbe
52. Mi az abszolút hiba középértéke? pl. <ΔL>
besüllyesztett testnek köszönhetően felemelkedik a
Az abszolút hibák számtani középértékét kell venni.
víz szintje. Le kell kezdetben olvasnunk a víz
53. Az adatok feldolgozása után hogyan írjuk fel a
térfogatát (V1), majd azt a térfogatot, amely
mérések eredményét?
együttesen a víz és a test térfogatából tevődik össze
(V2). A kettő különbsége a test térfogatát adja mérések eredménye = átlagérték ± abszolút hiba
Vtest=V2-V1 átlagértéke
41. Hogyan határozzuk meg egy test térfogatát 54. Mivel végződik az adatok feldolgozása?
közvetett módszerrel? A mérési adatok feldolgozása a hibaforrások
Az ismert testek térfogatképletével. elemzésével végződik.
Hibaforrás lehet: mérőeszköz pontatlansága, a hibás
Pl. A kocka térfogata Vkocka=a·a·a=a3
leolvasások a mérőeszközről, a kísérletező
A téglatest térfogata Vtéglatest=a·b·c , ahol a,b,c a figyelmetlensége, pontatlansága stb.
test oldalélei. 55. Adj egy példát fejlécre!
Sorszám L (cm) <L> (cm) ΔL (cm) <ΔL> (cm)
A TESTEK MOZGÁSA
A hely és a mozgás viszonylagos
56. Minden megfigyelő egy test helyzetét
ugyanannyinak, mozgását ugyanolyannak látja?
Nem a testek helye helyzete, mozgása viszonylagos,
relatív. Mindig meg kell adni a viszonyítási testet.
57. Mit nevezünk vonatkoztatási rendszernek?
Azt a testet, amelyhez viszonyítva megadjuk a többi
test helyét és mozgását, vonatkoztatási testnek
nevezzük. A vonatkoztatási test együtt egy
koordinátarendszerrel vonatkoztatási rendszert
alkot.
Pálya, út, elmozdulás
58. Mikor mondjuk egy testről, hogy mozog?
Ha megváltoztatja helyét a vonatkoztatási testhez
képest.
59. Hogyan ábrázoljuk egyszerűsítve a testet?
Ha egy test mozgása közben nem forog, azt
mondjuk haladó mozgást végez. Ilyenkor a test
minden pontja egyformán mozog.
Elegendő, ha egy pontjának mozgását vesszük.
Ilyenkor a testet pontszerűnek tekintjük és anyagi
pontnak nevezzük.
60. Mit nevezünk pályának?
Az a vonal, amelyen a test mozgása közben
végighalad, a test pályája.
61. Mit nevezünk megtett útnak?
A test pályájának hosszát, amit a test adott
időintervallum alatt megtesz, útnak nevezzük.
62. Mit nevezünk elmozdulásnak?
A mozgás kezdő és végpontja közötti távolságot
elmozdulásnak nevezzük.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
63. Milyen a pályája az egyenes vonalú mozgást végző
testnek?
Egyenes vonalú mozgást végző test pályája egy
egyenes.
64. Mit nevezünk egyenletes mozgásnak?
Az olyan mozgást, ahol a test egyenlő időközönként
ugyanakkora utat tesz meg, egyenletes mozgásnak
nevezzük.
65. Milyen összefüggést írhatunk fel az egyenletes
mozgásra?
d/Δt=állandó
66. Mit kell kifejezzen a sebesség képlete?
-Annak a testnek nagyobb a sebessége, amely
ugyanazt az utat rövidebb idő alatt teszi meg.
-Annak a testnek nagyobb a sebessége, amely
ugyanannyi idő alatt hosszabb utat tesz meg.
67. Melyik a sebesség képlete, meghatározása,
mértékegysége?
v=d/Δt
SEBESSÉG=megtett út/időtartam
A sebesség az a fizikai mennyiség, amely
szám szerint egyenlő az egységnyi idő
alatt megtett úttal.
mértékegysége SI-ben a m/s.
68. Elegendő ismerni a sebesség nagyságát?
Nem, a sebesség vektormennyiség, kell ismerni
irányát, irányítását is.
69. Rajzokon hogyan ábrázoljuk a sebességet?
Egy nyíllal ábrázoljuk (irányított szakasz), melynek
hossza a sebesség nagyságával kapcsolatos.
A változó mozgás
70. Mi jellemzi a változó mozgást?
A változó mozgást végző test sebessége nem
állandó, időben változik.
71. Mit nevezünk átlagsebességnek?
Átlagsebességen azt a sebességet értjük, amellyel a
test egyenletesen mozogva ugyanazt az utat
ugyanannyi idő alatt tenné meg, mint változó
mozgással.
72. Mi az átlagsebesség képlete?
vátlag=vközép =d/ Δt
átlagsebesség=megtett út/időtartam
73. Mit nevezünk pillanatnyi sebességnek?
Azt a sebességet, amellyel folytatná mozgását a test,
ha megszűnne az erőhatás, amely a
sebességváltozást okozta.
Az egyenletesen változó mozgás
74. Mit nevezünk egyenletesen változó mozgásnak?
Ha egy test sebessége egyenlő időközönként
ugyanannyit változik, akkor a test mozgása
egyenletesen változó mozgás.
75. Milyen összefüggést írhatunk fel az egyenletesen
változó mozgásra?
Δv/Δt=állandó
76. Mit kell kifejezzen a gyorsulás fogalma?
Annak a testnek nagyobb a gyorsulása, amelyiknek:
-ugyanakkora sebességváltozáshoz rövidebb időre
van szüksége, vagy
-ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása.
77. Mi a gyorsulás képlete, meghatározása,
mértékegysége?
a=Δv/Δt
GYORSULÁS=sebességváltozás/időtartam
A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely
szám szerint egyenlő az egységnyi idő
alatt bekövetkezett sebességváltozással.
Mértékegysége SI-ben a m/s2.
A gyorsulás is vektoriális mennyiség.
78. Mit nevezünk szabadesésnek?
A test olyan esését, amelynél csak a gravitációs
mező érvényesül, minden más hatás
elhanyagolható, szabadesésnek nevezzük.
 Kísérletileg igazolható, hogy a szabadesés egyenes
vonalú egyenletesen változó mozgás.
79. Mennyi a szabadon eső testek gyorsulása?
g=9,8 m/s2, g-gravitációs gyorsulás.
A TEHETETLENSÉG
80. Mit nevezünk tehetetlenségnek?
A testek azon tulajdonságát, hogy igyekeznek
megtartani mozgásállapotukat, tehetetlenségnek
nevezzük.
81. Meg tudja-e változtatni egy test saját
mozgásállapotát?
Nem, egy test mozgásállapotának megváltozását
csak egy másik test vagy a környezet okozhatja.
82. Melyik Newton első törvénye, vagy a tehetetlenség
elve?
Minden test nyugalomban marad vagy egyenes
vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg
környezete meg nem változtatja mozgásállapotát.
83. Melyik testnek nehezebb megváltoztatni
mozgásállapotát?
A nagyobb testnek nehezebb megváltoztatni a
mozgásállapotát. pl. kis autó, nagy autó
megtaszítása.
84. Mit nevezünk tömegnek?
A tömeg a test tehetetlenségét kifejező fizikai
mennyiség.
85. Melyik a másik meghatározása a tömegnek?
A tömeg a testben lévő anyagmennyiség mértéke.
A nagy autó tömege nagyobb, mint a kis autóé.
86. Mi a tömeg jele?
Jele: m, M.
87. Mi a tömeg mértékegysége SI-ben?
A tömeg mértékegysége SI-ben a kg.
88. Mi a tömegmérés mérőeszköze?
A mindennapi életben a testek tömegét mérleggel
mérik. Vannak más módszerek is.
89. Hol nagyobb a test tömege, a Földön vagy a
Marson?
A test tehetetlensége mindenhol ugyanakkora, nem
függ a helytől. Tehát a test tömege mindenhol
ugyanakkora. (Meg kell azonban jegyezni, hogy függ
sebességtől, nagyon nagy sebességek esetén. Ezzel a
relativitáselmélet foglalkozik.)
90. Milyen többszöröseit és tört részeit érdemes
megjegyezni a kg-nak?
1t=1000kg
1q=100kg
1kg=100dkg
1kg=1000g
1g=1000mg
A sűrűség
91. Mit kell kifejezzen a sűrűség?
-Az egyenlő térfogatú testek közül annak nagyobb a
sűrűsége, amelynek nagyobb a tömege.
-Az egyenlő tömegű testek közül annak nagyobb a
sűrűsége, amelynek kisebb a térfogata.
92. Mi a sűrűség képlete, meghatározása,
mértékegysége?
ρ=m/V
SŰRŰSÉG=tömeg/térfogat
A sűrűség az a fizikai mennyiség, amely
szám szerint egyenlő az egységnyi
térfogatú test tömegével.
Mértékegysége SI-ben 1kg/m3.
93. Mit jellemez a sűrűség?
A sűrűség a testek anyagi minőségét jellemző
állandó.
pl. ρvíz=1000kg/m3=1g/cm3
ρfenyőfa=500kg/m3=0,5g/cm3
ρolaj=850kg/m3=0,85g/cm3
ρvas=7800kg/m3=7,8g/cm3
94. Mit nevezünk átlagsűrűségnek?
Ha egy test többféle anyagból van, az átlagsűrűségét
úgy kapjuk meg, hogy a teljes tömegét elosztjuk a
különböző részek össztérfogatával.
ρátlag=(m1+m2)/(V1+V2)
A HATÁSOK KÖLCSÖNÖSSÉGE
95. Adjatok példát arra, hogy két test hat egymásra!
Pl.: Eldobunk egy követ. A kő elrepül, megváltozik a
mozgásállapota, izomerőnk hatására. Ha ez a kő
nagy tömegű, fájdalmas rándulást is érez a karunk
visszahatásként.
Belerúgunk egy kőbe. Ha ez egy pici kő, elrepül és
nem okoz fájdalmat, de egy nagy kőbe belebotolva,
csillagokat látunk. Tehát ÉN hatok a kőre, és a KŐ
visszahat rám.
96. Van-e példa arra, hogy egy hatás egyedül
jelentkezzék két test között?
NINCS. A testek közötti hatás mindig KÖLCSÖNÖS és
EGYIDEJŰ.
97. Melyik fogalom fejezi ki a testek közötti hatást?
Az egymásra ható testekről azt mondjuk, hogy
KÖLCSÖNHATÁSban vannak. Ha egy test hat egy
másikra, akkor a második test visszahat az elsőre.
98. A fenti példában a testek érintkeznek egymással.
Van-e olyan eset, amikor két test kölcsönhatása
közben nem érintkezik egymással?
IGEN. Pl. egymást taszító mágnesek közül egyik
lebeg a másik fölött-mágneses kölcsönhatás. A Föld
és a Hold közötti vonzás esetében- gravitációs
kölcsönhatás. Az elektromosan feltöltött testek
hatnak egymása -az elektromos mező
közvetítésével.
Az erő
99. Mit nevezünk erőnek?
 Azt a fizikai mennyiséget, amely a testek közötti
kölcsönhatás mértékét fejezi ki, ERŐnek nevezzük.
Általában F betűvel jelöljük.
100. Mi az erő mértékegysége?
Az erő mértékegysége a Nemzetközi
Mértékrendszerben (SI) a newton. A newton-t N-nel
jelöljük. 1 newton = 1 N
101. Milyen mérőeszközzel lehet mérni az erőt?
Az erőt dinamométerrel mérjük.
102. Elégséges ismerni az erő nagyságát ahhoz, hogy a
hatását jellemezni tudjuk?
NEM. Kell ismerni a nagysága mellett az irányát,
irányítását is.
103. Mit nevezünk vektoriális mennyiségeknek?
Azokat a mennyiségeket, amelyek esetében a
nagyság (=számérték ·mértékegység) ismerete
mellett kell ismernünk irányukat és irányításukat is,
vektoriális mennyiségeknek nevezzük.
104. Mondjatok példát vektoriális mennyiségekre.
Pl. erő, sebesség.
105. Hogyan ábrázoljuk a vektorokat?
Egy irányított szakasszal, ami egy szakaszból áll,
végén egy nyíllal. A szakasz hossza a vektoriális
mennyiség nagyságát fejezi ki, tartóegyenese a
vektoriális mennyiség irányát, a nyíl pedig az
irányítását.
106. Mit nevezünk skaláris mennyiségeknek?
Azokat a mennyiségeket, amelyeknek elegendő
imerni a nagyságát (=számérték ·mértékegység)
skaláris mennyiségeknek nevezzük.
107.Melyik Newton harmadik törvénye (hatás-
ellenhatás törvénye), vagy a kölcsönhatás elve?
Ha egy test hat a másikra egy erővel, a másik
visszahat egy ugyanakkora, de ellentétes irányítású
erővel.
A két erő egyenlő, ellentétes irányítású, és egyik az
egyik testre, másik a másik testre hat!!!
A kölcsönhatás következményei
108. Mi változtatja meg egy test mozgásállapotát?
Egy test mozgásállapota csak egy másik testtel való
kölcsönhatás következtében változik meg.
109. Mi a kölcsönhatás dinamikus következménye?
A kölcsönhatás dinamikus következménye a
mozgásállapot megváltozása (indulás, gyorsulás,
fékezés, megállás, a mozgás irányának
megváltozása).
110. Mit változtat meg a mozgásiránnyal párhuzamos
erő?
A mozgásiránnyal párhuzamos erő a sebesség
nagyságát változtatja meg.
111. Mit változtat meg a mozgásirányra merőleges erő?
A mozgásirányra merőleges erő a sebesség irányát
változtatja meg.
112. Okozhatja-e kölcsönhatás egy test alakjának
megváltozását?
A kölcsönhatások következménye alakváltozás is
lehet.
Pl. megnyújtott gumiszalag
113. Mi a kölcsönhatás statikus következménye?
A kölcsönhatás statikus következménye a testek
alakváltozása.
114. Hogyan hívjuk azt az erőt, amely a testek
alakváltozását okozza?
A testek alakváltozását az alakítóerő okozza.
115. Milyen lehet a testek alakváltozása?
A testek alakváltozása 2 féle lehet, rugalmas vagy
maradandó ( = rugalmatlan = plasztikus ).
116. Mit nevezünk rugalmasságnak?
A testek azon tulajdonságát, hogy az alakváltoztató
erők megszűnte után visszanyerik alakjukat,
rugalmasságnak nevezzük.
117. Mit nevezünk rugalmas alakváltozásnak?
Rugalmas alakváltozás esetén a kölcsönhatás
megszűnte után a test visszanyeri eredeti alakját.
Pl. megnyújtott gumiszalag.
118. Milyen erők hatására nyerik vissza alakjukat a testek az
alakváltoztató erő megszűnte után?
A rugalmassági erők hatására nyerik vissza alakjukat a
testek az alakváltoztató erő megszűnte után .
119. Mi történik, ha az alakváltoztató erő túllépi a
rugalmassági határt?
Ha az alakváltoztató erő túllépi a rugalmassági határt,
az alakváltozás maradandóvá válik.
120. Mit nevezünk rugalmatlan (=maradandó =
plasztikus ) alakváltozásnak?
Rugalmatlan alakváltozás esetén a kölcsönhatás
megszűnte után a test NEM nyeri vissza eredeti
alakját (Törés, nyúlás, összenyomódás,
elcsavarodás). Pl. gyurmadarab megmunkálás után.
Az alakító erő (=az alakváltozást okozó erő =
alakváltoztatóerő=deformáló erő) és a megnyúlás
121. Mit nevezünk a rugó megnyúlásának és hogyan
jelöljük?
A megnyúlás a rugó végső és kezdeti hosszának a
különbsége: Δl=l1-l0
122. Hogyan változik a megnyúlás, ha változik az
alakváltozást okozó erő?
Megfigyelhető a rugalmassági tartományban, hogy ha
az erő értéke nő, a megnyúlás értéke is ugyanannyiszor
megnő. A két mennyiség egyenesen arányos
egymással. Jelölése Δl ~ F vagy F/Δl=állandó
Ez az állandó a rugó rugalmassági állandója
(rugóállandó),
jele k k=F/ Δl mértékegysége az SI-ben N/m.
123. Milyen formában jegyezzük meg az alakító erő és
megnyúlás közötti képletet?
F=k · Δl, ahol F az alakító erő, k a
rugalmassági állandó és Δx a megnyúlás (vagy
összenyomás).
124. Milyen erő jelenik meg az alakváltozást okozó erővel
egyidőben?
Az alakító erővel egyidejűleg a testben rugalmassági
erő ( Fr) is megjelenik. Ez egyenlő nagyságú, de
ellentétes irányítású a deformáló erővel ( F).
F=Fr
125. Mondhatjuk-e, hogy a rugalmassági erő az
alakváltozást okozó erő ellenereje?
NEM, mert ugyanarra a testre hat mindkettő.
A rugalmassági erő
126. Mit nevezünk rugalmassági erőnek?
A megnyújtott vagy összenyomott rugó és minden más
rugalmas test képes erőhatást kifejteni a vele érintkező
testre. Ezt az erőhatást rugalmassági erővel
jellemezzük.
127. Milyen összefüggést ismerünk a rugalmassági erőre?
A rugalmas erő (Fr) egyenesen arányos a rugalmas test
alakváltozásának mértékével:
Fr=k · Δl , k a rugalmassági állandó és Δl a
megnyúlás (vagy összenyomás).
A nehézségi erő. (A súly.)
128. A szabadon eső testnek megváltozik-e a
mozgásállapota?
IGEN. Indul, majd gyorsul és sebességre tesz szert.
129. Mitől változik meg egy test mozgásállapota?
Egy test mozgásállapotát csak egy másik test hatása
tudja megváltoztatni.
130. Melyik az az erő, amelynek hatására megváltozik a
szabadon eső test mozgásállapota?
A nehézségi erő (jele: G=m · g). A Föld által a
gravitációs vonzás miatt gyakorolt erő és a forgásából
származó tehetetlenségi erő eredője.
131. Mi az iránya és irányítása a gravitációs vonzóerőnek?
A gravitációs vonzóerőnek iránya függőleges és a Föld
középpontja felé mutat.
Visszaható erő (tartóerő)
132. Mi az iránya a nehézségi erőnek?
A gravitációs vonzóerő és a centrifugális erő vektori
eredője a nehézségi erő. A függőón csak az egyenlítő
mentén és a sarkokon mutat a Föld tömegközéppontja
felé, az összes többi szélességen nem pontosan.
Súrlódási erő. Húzóerő
133. Mi a
súly?
A súly az az erő,
amivel a test
nyomja az
alátámasztást,
vagy amellyel
húzza a
felfüggesztést.
134. Mivel
lehet megmérni
a test súlyát?
Dinamométerrel, mert egy erő.
135. Ha megméred több testnek a súlyát dinamométerrel és
a tömegét mérleggel, kiszámítod G/m arányt. Milyen
ennek az aránynak az értéke?
Adott földrajzi helyen ez az arány állandó.
G/m =állandó
Ennek az állandónak neve: gravitációs gyorsulás,
jele g, g=G/m mértékegysége: N/kg vagy m/s2
136. Milyen formában jegyezzük meg a nehézségi erő
képletét? G=m · g, ahol G - nehézségi erő, m - test
tömege, g - gravitációs gyorsulás
137. Mennyi az értéke a gravitációs gyorsulásnak?
Adott földrajzi helyen a gravitációs gyorsulás értéke
állandó. Így az egyenlítőn g =9,78 N/kg, a sarkoknál
g=9,83 N/kg. Nálunk g= 9,8 N/kg=9,8 m/s2
138. Más égitesten van-e gravitációs gyorsulás?
Igen, például a Holdon kb. 6-szor kisebb a gravitációs
gyorsulás, mint a Földön.
139. Hol nagyobb a test súlya, a Holdon vagy a Földön? Hát
a tömege?
A test tömege mindenhol ugyanakkora, feltéve, hogy
sebessége jóval kisebb a fény sebességénél. A Holdon
kisebb a súlya, mert ott kisebb a gravitációs gyorsulás.
140. Mitől függ a gravitációs gyorsulás?
A gravitációs gyorsulás függ az:
- égitest tömegétől (egyenesen arányos)
-a középpontjától mért távolság négyzetétől
(fordítottan arányos)
141. Milyen erők határozzák meg a bolygóknak a Nap körüli
mozgását?
A gravitációs vonzóerő határozza meg.
Newton jött rá, hogy a Föld és Hold közötti vonzás, a
Nap és bolygók közötti vonzás ugyanolyan jellegű, mint
a Föld és a leeső alma közötti gravitációs vonzóerő.
142. Mit nevezünk
visszahatóerőnek?
Egy felület, amelyre
nyomást gyakorol a
test egy a felületre
merőleges
nyomóerővel,
visszahat egy
ugyanakkora, de ellentétes irányítású erővel, melyet N-
nel jelölünk és visszahatóerőnek nevezünk.
143. Van-e szükség erőre egy mozgásállapot fenntartásához
(pl. egy test állandó sebességgel halad egyenes
pályán)?
Egy test mozgásállapota mindaddig változatlan marad,
amíg egy másik test hatása nem kényszeríti ennek
megváltoztatására.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás fenntartásához
nincs erőre szükség, külső hatás hiányában!
De földi körülmények között, külső hatásként mindig
jelen van a SÚRLÓDÁS, amely megváltoztatja a test
mozgásállapotát (elkezd lassulni a test, csökken a
sebessége, megáll).
144. Hogyan hívjuk azt az erőt, amelyre a súrlódás
legyőzésére van szükség?
A súrlódás legyőzésére egy HÚZÓERŐre van szükség.
145. Két erő mikor egyenlíti ki egymást?
Két erő akkor egyenlíti ki egymást, ha
 -ugyanazt a testet érik,
-egyenlő nagyságúak, 152. Milyen a csúszási súrlódási erő irányítása?
-ellentétes irányításúak. A csúszási súrlódási erő a két érintkező test
146. Mi okozza a testek közötti súrlódást? egymáshoz viszonyított sebességével ellentétes
A testek felületi megmunkálása nem tökéletes. Apró irányítású.
egyenetlenségek vannak a felületükön,ezek egymás
közé hatolnak és gátolják egyik felület elcsúszását a Tapadási súrlódás
másikon.
153. Mit nevezünk tapadási súrlódásnak?
Csúszási súrlódás Az egymáshoz képest nyugalomban lévő testek között
is fellép a súrlódás, ha el akarjuk mozdítani őket
147. Hogyan csökkenthető a testek közötti csúszási egymáson. Ezt a hatást a tapadási súrlódási erővel
súrlódás? jellemezzük.
a. használhatunk egy kenőanyagot, amely kitölti 154. Mit mondhatunk a tapadási súrlódási erőről?
az egyenetlenségek közötti teret. A tapadási súrlódási erő mindig egyenlő nagyságú, de
b. a felületek simább megmunkálása egy ellentétes irányítású a húzóerővel. Így maradhat a
bizonyos fokig csökkenti a súrlódást (!! túl test nyugalomban, mert a két erő kiegyenlíti egymást.
sima felületeknél, már a molekuláris vonzás Elér egy maximális értéket, miután bekövetkezik a
miatt, tapadnak a testek) csúszás.
c. a csúszó súrlódás gördülési súrlódássá való 155. Milyen összefüggés érvényes a tapadási súrlódási erő
alakításával. legnagyobb értékére?
148. Mitől függ a csúszási súrlódási erő?
a. Érdekes tapasztalat: A súrlódási erő NEM Fsmax= μ0·N, ahol Fsmax -a tapadási súrlódási
függ az érintkező felületek nagyságától. erő legnagyobb értéke, N – a felületeket
b. Függ az érintkező felületek anyagi összenyomó erő, μ0- tapadási súrlódási
minőségétől, megmunkálásától, a használt
együttható.
kenőanyagtól.
c. Minél jobban egymásnak van nyomva a két Közegellenállás
felület, annál jobban egymás közé hatolnak
ezek az egyenetlenségek, annál nehezebb a 156. Mit nevezünk közegellenállásnak?
két testet egymáson elmozdítani. Egy közeg (pl. víz, levegő) csökkenteni próbálja a hozzá
Tehát a súrlódás második törvénye: A képest mozgó test sebességét. pl. Vízben futni
súrlódási erő függ a felületre ható nyomóerő nehezebb, mint szárazföldön, erős széllel szemben
nagyságától. kerékpározni nehezebb, mint szélcsendben.
157. A tapasztalatok szerint, mitől függ a közegellenállási
149. Melyek a csúszó súrlódás törvényei? erő?
a. A csúszó súrlódás első törvénye: A súrlódási • a közeg sűrűségétől,
erő NEM függ az érintkező felületek • a test mozgásirányára merőleges legnagyobb
nagyságától. keresztmetszetének nagyságától,
b. A csúszó súrlódás második törvénye: A • a test közeghez viszonyított sebességétől,
csúszási súrlódási erő egyenesen arányos a • a test alakjától.
felületek között ható nyomóerő
nagyságával.
Fs ~ N ez úgy is írható, hogy
Fs/N=állandó. Ennek az állandónak a neve
súrlódási együttható, jele μ (mü)
Fs/N= μ
150. Milyen formában jegyezzük meg a csúszó súrlódás II.
törvényét?
Fs= μ·N ahol Fs -a súrlódási erő, N –
a felületeket összenyomó erő, μ- súrlódási
együttható.
151. Mitől függ a súrlódási együttható?
Az érintkező felületpár simaságától, anyagi
minőségétől.
Pl. autógumi száraz aszfalton 0,7-0,8
nedves aszfalton 0,2-0,5
száraz betonon 0,5
fa száraz fán 0,2-0,4
jégen 0,035
vason 0,4-0,5
olajozott vason 0,1