17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19.

századi Magyarországon
másolata

Széchenyi: Hitel
 Bevezetés
o A magyar reformmozgalomban kulcsszerepe van Széchenyi Hitel című
művének, mely 1830-ban jelent meg.
o Saját tapasztalatai inspirálták, mikor bankára nem teljesített kölcsönkérelmét.
o A hitelhez jutást akadályozó törvények kritikáját építette mondanivalójába.
 Alapgondolatok
o A fennálló állapotok változtatása nélkül az egyéni erőfeszítések kilátástalanok.
o A gazdasági elmaradottság okát a meglévő rendszerben látta.
o A hitelhiány fő oka a tulajdonos szabad rendelkezésének korlátozása az ősiség
által.
 Szükséges változások
o Alkotmány kiterjesztése a nem nemesekre.
o Robot és úriszék eltörlése.
o Céhek és belső vámok megszüntetése.
o Az angol modell mintája.
o A változás felelőssége saját magunkon múlik.
 Hatás és fogadtatás
o Azonnal jelentős művé nyilvánították, de a maradi nemesek kritizálták.
o Kossuth „a legnagyobb magyarnak” nevezte, mert érezte korára gyakorolt
hatását.
o Széchenyi reményei az arisztokraták és jómódú nemesség támogatására
alapozódtak.
o Lelkiismereti konfliktust okozott számára, hogy teremtette a társadalmi-politikai
ütközésekkel teli reformmozgalmat.

Széchenyi: Stadium
 Háttér
o Az 1831-es északkelet-magyarországi parasztfelkelés hatására Széchenyi úgy
dönt, hogy részletes programmal próbálja befolyásolni a közelgő országgyűlés
menetét.
 Kiadás és tiltás
o A könyv kinyomtatását a hatóságok 1832 júniusában betiltják.
o Lipcsében nyomtatják ki, és az első példányok csak 1833 novemberében jutnak
el az országba, mikor az országgyűlés már 11 hónapja ülésezik.
 A mű címe és célja
 o A cím a legfontosabb célok, teendők szakaszára, stádiumára utal.
o Széchenyi 12 pontban foglalja össze elképzeléseit.
 A 12 pontban foglalt elképzelések
o Hiteltörvény
o Az ősiség eltörlése
o A kincstár örökösödési jogának eltörlése
o A nem nemesek birtokszerzési jogának biztosítása
o Törvény előtti egyenlőség
o A nem nemesek külön képviselete a vármegyei közgyűlésen
o Részleges közteherviselés
o Az adó felhasználásának országgyűlési ellenőrzése
o A kereskedelem és ipar korlátainak ledöntése
o A magyar nyelv közéleti érvényessége
o A Helytartótanács jogkörének bővítése
o Tanácskozások, igazságszolgáltatás magyar nyelve és nyilvánossága

Kossuth, az ellenzék vezére

 Törvényhatósági Tudósítások szerkesztése
o Kossuth 1836-tól szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat.
o Tudatosan ellenzéki politikai lapot szerkesztett, bár állítása szerint csak
nyilvános megyegyűlések történéseit "históriai" leírásként közölte.
o Hangja friss és éles volt, hatása volt a megyegyűlésekre.
o Védőpajzsként az üldöztetés ellen
o Kossuth védelmében állította, hogy pusztán magánleveleket ad ki, melyek a
nyilvános megyegyűlésekről szólnak.
o Kossuth kapcsolati hálója révén országos visszhangot kapott, és egyfajta
központtá vált az ellenzék számára.
 Hűtlenségi per és letartóztatás
o 1837-ben hűtlenségi per indult ellene, és letartóztatták.
o 1837. május 5-én fogták el a zugligeti „Isten szeme” fogadóban.
o Három évig tartó fogsága fontos fordulópont volt az életében.
 Élet a börtönben és szabadulás
o Tanulóéveit lényegében a börtönben fejezte be, sokat olvasott és nyelveket
tanult.
o Szabadulása után eljegyezte és 1841-ben feleségül vette Meszlényi Teréziát.
 Új utak és tevékenységek
o Az 1840-es években három út kristályosodott ki előtte: újságírás, társadalmi-
egyesületi szervezkedés, politikai nyilvánosság.
o A Pesti Hírlap szerkesztőjeként lépett véglegesen az ellenzék vezérei közé.
 o A Védegylet szervezésében is aktív volt, mely nemcsak a kereskedelmet és ipart
népszerűsítette, hanem a nemzeti identitást erősítette.
Áprilisi törvények
 Törvényes forradalom fogalma
o 1848-ban Magyarországon „törvényes forradalom” zajlott le, amelyben az
országgyűlés törvénybe iktatta a forradalom vívmányait, melyeket a király is
elfogadott.
o Deák István történész szerint ez a fogalom egyedülálló a magyar 1848-ban.
 Áprilisi törvények jelentősége
o 1848 tavaszán Magyarországon a helyzet konszolidálódott, az új hatalom
törvényes volt.
o Az áprilisi törvények biztosították a törvényes alapot az átalakuláshoz.
 Társadalmi és politikai jogokat biztosító törvények
o Az egyik legfontosabb intézkedés az azonnali, kötelező örökváltság volt a
földesurak kártalanításával.
o A jobbágyfelszabadítás elfogadására kötelezték a földesurakat.
o Megszűntek az úrbéri terhek, mint a robot és a tized.
 Államszervezeti törvények
o Az új törvények teremtették meg az egységes, népképviseleti alapú felelős
kormányzatot Magyarországon.
o Minden évben országgyűlést kellett tartani Pesten.
o Erdély unióját is kimondták, de végrehajtását az erdélyi országgyűlésre bízták.
 Államjogi törvények
o Ezek biztosították Magyarország teljes körű önállóságát a Habsburg
Birodalmon belül.
o Az uralkodó személye kötötte össze a Habsburg Birodalmat Magyarországgal.
o Kibővítették a nádor jogkörét, de a külpolitika közös birodalmi ügynek
számított.
 Jelentőség és viták
o Az áprilisi törvények eredetileg ideiglenesnek szánták, de döntő társadalmi
áttörést jelentettek és a feudális gazdasági rendszer felbomlásával jártak.
o Bár sok tisztázatlan részletkérdés maradt bennük, jelentőségük vitathatatlan
volt.

A kiegyezés és a polgári állam kiépülésének kezdetei

 Kiegyezés létrejötte
o 1867-ben jött létre a kiegyezés a szabadságharc leverése után.
o A königgrätzi vereség (1866 augusztus) után fogadta el az uralkodó a magyar
politikai vezetők ajánlatát.
 Megállapodás legfontosabb pontjai
 o Garantálták az uralkodónak a hadsereg feletti korlátlan rendelkezését és
előszentesítési jogot.
o Az uralkodó és a Pragmatica Sanctio két szuverén államot kötött össze.
o Kül- és hadügyet, valamint az ezeket fedező pénzügyeket közös ügyekként
kezelték.
 Kiegyezés kivitelezése
o 1867. február 17-én Andrássy Gyulát nevezték ki magyar miniszterelnöknek.
o 1867. június 8-án I. Ferenc Józsefet megkoronázták a budai Mátyás-
templomban, ezzel teljes jogkörű magyar királlyá vált.
 Átalakulás a polgári rend felé
o Az Andrássy-kormánynak át kellett alakítania az abszolutizmusra jellemző
igazságszolgáltatási és közigazgatási rendszert.
o Új polgári rendtartást vezettek be, modernizálták a bírói hatalmat, és létrehozták
az ügyészi és közjegyzői szervezetet.
 Deák Ferenc utolsó beszéde
o Deák Ferenc 1873-as utolsó nagy parlamenti beszédében a polgári állam
kiépítésére hívta fel a figyelmet.
o Az állam és egyház modern viszonyának megteremtését emelte ki, és
hangsúlyozta a vallásegyenlőség és szabadság fontosságát, ami az 1890-es
években valósult meg.