Műnemek és műfajok

A három műnem

 Epika: a középpontjában egy történet áll. Közlője az elbeszélő, aki leginkább kívül áll a történeten,
egyes szám harmadik személyben beszél. Epikai műfajok pl. az eposz, a regény, a verses regény és
az elbeszélő költemény.

 Líra: szubjektív, belső nézőpontú, érzelemközpontú. Lírai műfajok pl.: az elégia, az óda, a dal

 Dráma: Színpadon előadható, formailag párbeszédes. Drámai műfaj a tragédia, komédia vagy a
drámai költemény.

Műfajok

Epika

I. Nagyepika
1. Eposz
Verses, nagyepikai műfaj.
Témája: egy nép vagy nemzet történelmének fontos eseményét dolgozza fel.
Hőse: rendkívüli képességekkel rendelkező hős, aki természetfeletti erőkkel támogatva egy közösség
számára jelentős tetteket visz végbe.
Eposzi kellékek: invokáció, propozíció, enumeráció, in medias res kezdés, állandó jelző, leíró hasonlatot,
Felosztása: naiv eposz (a nép írta, pl. Kalevala) és műeposz (szerzője van): témája szerint lehet történeti
(Homérosz: Iliász, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

2. Regény
Hosszabb terjedelmű mű, cselekménye több szálon fut. Központi eleme valamilyen cselekmény elbeszélése,
de emellett leírások, párbeszédek, jellemzések is találhatóak benne.
Számos változata, típusa létezik, pl. családregény, fejlődésregény, életrajzi regény, lélektani regény,
történelmi regény, karrierregény, detektívregény, tézisregény.
Példák: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

II. Kisepika
3. Novella
Tömören előadott történet, mely nem törekszik a valóság teljes ábrázolására, rendszerint kevés szereplő vesz
részt benne, az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, egyenes vonalú, rendszerint egy sorsdöntő esemény
fordul elő benne, és meglepően, csattanószerűen zárul.
Pl.: Mikszáth Kálmán
4. Elbeszélés
Terjedelmét tekintve a kisregény és a novella között helyezkedik el. Általában egyetlen cselekménysorozatra
épül, a novellánál bőségesebben kifejtve, többszöri helyzetváltozással, viszonylag sok szereplővel,
fordulattal.
5. Mese
Nem valóságos történet elmesélése, csodás elemek, földöntúli lények szereplésével, valamilyen tanulsággal
szolgál.
Állatmese=fabula
6. Monda
Valóságalapja van, tárgya egy nép életében fontos fordulatot hozó esemény.
Pl.: Csodaszarvas, Álmos monda, Fehér ló mondája
7. Legenda
Hőse olyan szent életű ember, aki a vallása miatt áldozatot vállal. Legfőbb célja a példaadás.
Pl.: Ferenc-legenda, Margit-legenda
8. Mítosz
Hitrege, a történelem korai szakaszában keletkezett vallási jellegű mesés elbeszélés, melyben a természet,
társadalom jelenségei megszemélyesítve, természetfölötti lények, legendás hősök alakjában jelennek meg.
Pl.: Prométheusz-mítosz

9. Elbeszélő költemény- átmeneti műfaj

Verses formájú epikus műfaj, az erőteljes líraiság és a költői eszközök sűrű alkalmazása jellemzi.
Valamilyen cselekmény elbeszélését adja, leírás, jellemzés, párbeszéd tarkítja.
Pl.: Petőfi: János vitéz, Arany: Toldi, Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

13. Ballada - átmeneti műfaj

Tragédia versben elbeszélve. Mindhárom műnem sajátosságai megtalálhatók benne. Általában tragikus
témát dolgoz fel. Sűrített, tömör, sok a kihagyás, szaggatottság jellemzi (=balladai homály). Fajtái: nép- és
műballada
Pl.: Arany János: A walesi bárdok

Lírai műfajok:

1. Dal
A legősibb lírai műfaj, erős zeneiség jellemzi. Többnyire alapvető, egyszerű emberi érzelem (öröm, bánat)
kifejezője. Egynemű érzelmeket tükröz.
Szerzőség szerint: népdal és műdal
Témája szerint: altatódal, bölcsődal, bordal, katonadal. Példák: Petőfi: Befordultam a konyhára, József
Attila: Tiszta szívvel

2. Óda
Fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangvételű költemény.
Példák: József Attila: Óda, Vörösmarty: Szózat
2. a) Himnusz
Vallásos tartalmú óda. Segélykérés, fohászkodás, Istenhez forduló könyörgés jellemzi. Felépítése: 1. az
istenség megszólítása, körülírása, 2. kérés 3. előző tetteinek magasztalása, 4. a kérés megismétlése. A
XVIII. századtól kezdve az isten személyét gyakran elvont, nemes eszme helyettesíti.
Példák: Kölcsey: Himnusz, Juhász Gyula: Himnusz az emberhez
2. b) Rapszódia
Az óda műfajkörébe tartozik. Szélsőséges érzelmek, érzelmi túlfűtöttség jellemzi, ebből származik belső
feszültsége, a hangnem izgatottsága. Ez gyakran a külső formában is megjelenik: váltakozó hosszúságú
sorok, hiányos mondatok stb.
Példák: Petőfi: Egy gondolat bánt engemet

3. Epigramma
Eredetileg sírfelirat volt. Mai értelemben egy gondolat rövid, csattanós formában való kifejtése. Formája
általában disztichon vagy hexameter.
Példák: Kölcsey: Huszt, Emléklapra, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

4. Elégia
Fájdalmas témát kiengesztelődött hangon megéneklő lírai költemény. Példák: Juhász Gyula szerelmes
versei, Petőfi: Szeptember végén

5. Ekloga ’szemelvény’
Pásztori környezetben előadott párbeszédes jellegű vers. A természeti harmónia, idill szemben áll benne a
társadalommal. A pásztorvilág menedék a világ szörnyűségei ellen.
Példák: Vergilius és Radnóti Miklós eklogái
6. Episztola
Verses formájú költői levél, amely ismerőshöz, baráthoz szól, de általánosabb, egyetemesebb mondanivalót,
gondolatot tartalmaz.
Példák: Petőfi: Arany Jánoshoz

7. Ars poetica
Költői hitvallás. Azon művek elnevezése, amelyek a költészet szűkebb és tágabb szakmai céljaival és
eszközeivel, a költői műalkotás lehetséges céljaival foglalkoznak.
József Attila: Ars poetica, Petőfi: A természet vadvirága

Drámai műfajok:

1. Tragédia
Olyan drámai mű, melynek cselekménye tragikus végkimenetelű konfliktust hordoz. A tragikus hős
küzdelme és bukása (értékveszteség) részvétet, félelmet kelt a befogadóban (katarzis). A hős az átlagból
kiemelkedő személyiség, nem hajlandó kompromisszumra, ez teszi naggyá, és ez okozza bukását. Hangulata
fenséges, emelkedett.
Pl.: Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Hamlet

2. Komédia
Vígjáték. Kisszerű emberek, kicsinyes tulajdonságok összeütközését adja. Konfliktusának megoldása
szerencsés (sohasem tragikus), az önmagukat valódi értékeknek feltüntető álértékek pusztulását mutatja be.
Jellemkomikum: a komikum a kisszerű jellemből fakad.
Helyzetkomikum: a komikum a komikus helyzetekre épül. Pl.: Shakespeare: Szentivánéji álom

3. Tragikomédia
Drámai műfaj, amelyben a tragikum és a komikum elemei keverednek.

4. Drámai költemény- átmeneti műfaj

(emberiség-dráma): olyan drámai alkotás, amely a dráma alapvető formai követelményeit betartja
(párbeszédek, konfliktusok, jelenetek – tehát színpadi előadásra alkalmas), de a cselekménynél fontosabb a
filozófiai mondanivaló (inkább olvasással fogadható be). Mindig az emberiséget foglalkoztató legsúlyosabb
kérdések állnak a középpontjában (miért élünk, mi dolgunk a világon stb). Pl. Madách: Az ember tragédiája
című műve.

5. Analitikus dráma
Drámatípus, amelyben a cselekmény egy korábbi történetet derít fel – pontosabban a konfliktust kirobbantó
esemény a dráma jelen idejéhez képest a múltban történt. Klasszikus példája Szophoklész Oidipusz királya,
később Ibsen alkalmazta ezt a módszert (A vadkacsa, Nóra).

Verstípusok: NEM MŰFAJ

időszembesítő verstípus: a múlt és jelen értékbeli összevetésén alapuló költemény, amelynek mérlege
általában a pozitív múlt javára dől el a negatív jelen ellenében. A romantika korában népszerű (pl.
Berzsenyi: A magyarokhoz (Romlásnak indult…), Kölcsey: Zrínyi dala, Hymnus)

létösszegző verstípus: a költő egy adott korszakában -többnyire válsághelyzetben- értelmezi addigi életét és
szerepét: egy életszakasz lezárása, ahol ennek a szakasznak a megítélése többnyire negatív, önkritikus,
önironikus. Pl.: Arany: Epilogus, Kosztolányi: Boldog, szomorú dal, József A: Kész a leltár