E

ng
edé
ly
ez
és
al
at
t!
E
ng
ed
él
ye
zé
s
al
at
t!
 Kedves Tanuló!
Reméljük, hogy a sokféle olvasnivaló között találsz érdekeseket.
Szeretnénk, ha örömöd lelnéd az olvasásban. A feladatok megol-
dásában bátran kérd a felnőttek segítségét! Jó munkát, eredmé-
nyes tanulást kívánunk!
A tankönyv készítői

t !
at
al
és
ez
ly
e dé
ng
E

98726_jvil6tk-32.indd 3 2018. 11. 21. 12:51:01

 Oskolába, oskolába
Történt egyszer a régi világban, hogy volt egy
öreg házaspár. De nagyon-nagyon szegények vol-
tak. Nem jutott még annyi se, mit elpipázgassék
a szegény öregember.

!
Az öregasszony járogatott el, hogy rimánkodással,

t
koldulással összeszedjen egy-egy kis falatot a kis szatyrába.

at
HOGYAN JUTOTT ENNIVALÓHOZ AZ IDŐS HÁZASPÁR?

Így a többi koldulások közt gyakran befordult a főjegyző úrékhoz.

al
Látta, hogy ott örökké sütés-főzés, sürgés-forgás van. Kapott is
mindig egy jó darab fehér kenyeret, egy
kis jó ételkét. Mindegyre arra gondolt:
és
– Itt sohasem fogy ki. Hát itt örökké-
tig annyi minden jó, s olyan jó szagok
vannak a konyhán. Bizony ez nagy
ez
dolog!
Nekibátorodott, s megkérdezte a
főjegyzőné asszonyt:
ly

– Nagyságos asszony, hogy lehet az,

hogy maguknál örökké minden van?
dé

Zsír, liszt, mindenféle jó hús. Ne-

künk meg semmi sincsen.
MIT KÉRDEZETT AZ ÖREGASSZONY A FŐJEGYZŐNÉTŐL?
e

– Hát, drága öreg nénike, ez onnét van, hogy oskolába jártunk,

ng

tanultunk, tanulás után meg boldogultunk.

Ej, gondolkozik az öregasszony. Elmegy, csoszog hazafelé. Mikorra
hazaért, kész volt a terv. Mondja az urának:
E

– Na, öregem, rendbe jövünk, lesz nekünk is mit együnk. Urak

leszünk mi is. Mától fogva mindennap el kell menni szépen az os-
kolába.
MIÉRT KELL ELMENNI ISKOLÁBA?

98726_jvil6tk-32.indd 4 2018. 11. 21. 12:51:02

 Az asszony elment az igazgató úrhoz, s megkérlelte, hagyja, hogy
járjon az öregember az oskolába.
– Hogyne, hogy ott zavarja a gyermekeket!
– Nem zavarja, leül hátul, s ott elpipázgat.
– Nem, nem, azt semmiképpen sem hagyhatjuk! A gyermekek azt
nézegetnék, mint pipázik, s nem tanulhatnának!

!
– Na, akkor leszoktatom én arról is, hogy az oskolában pipázzék,

t
de menjen csak oskolába. Ha már annyi sok ember boldogul utá-

at
na, mi miért ne boldogulhatnánk!
MIÉRT NEM PIPÁZGATHAT AZ ÖREGEMBER AZ ISKOLÁBAN?

al
Úgyhogy végül megengedte
az igazgató úr. Elmegyen az
öregember. Nagyon mesz-
és
sze lakott az iskolától, kora
hajnalban kellett elinduljon,
hogy mire megvirrad, oda-
ez
érkezzék. Meg is történt,
eljárogatott néhányszor.
Egyik reggel, amint ment az
ly

utcán, megbotlott valami-

ben.
dé

MI TÖRTÉNT AZ ÖREGEMBERREL
HAJNALBAN, MIKÖZBEN MENT
AZ ISKOLÁBA?
e

– Ó, hát mi az ördög ez? – kérdezte mérgesen, mert majdnem

elesett. Alig tudott a pipára ügyelni, mert útközben csak pipázga-
ng

tott, ha már az oskolában nem volt szabad. Na, már

lehajol, megnézi, mi az. Felveszi, hát biza’ az egy
jó súlyos, nehéz táska. Nem is ment most az
E

oskolába, vitte a feleségéhez, s mutatja:

– Nézd csak, mit kaptam oskolába menet!
MIT TALÁLT AZ ÖREGEMBER?

98726_jvil6tk-32.indd 5 2018. 11. 21. 12:51:03

 Kinyitják a táskát. Hát az tele van pénzzel!
– Ó, drága jó Isten, ez nagy baj! Ezt nem tarthat-
juk meg! Még azt hiszik, loptuk, és tömlöcbe zár-
nak bennünket!
MI VOLT A TÁSKÁBAN?

!
Fogják a táskát, és viszik egyenesen a csendőrőrsre.

t
– Ezt a táska pénzt találtam. Nem tudjuk, mit tegyünk vele! –

at
mondta ijedten az öregember az őrmesternek.
– Mikor találta ezt, öregapám? – kérdezte a csendőr.
– Hát én első osztályos koromban.

al
MIKOR TALÁLTA AZ ÖREGEMBER A TÁSKA PÉNZT?

és
ez
ly
e dé

– Na, menjenek Isten hírével, vigyék a táskát, és használják a

ng

pénzt! Ki tudná azt most már kideríteni, hogy kié volt? – mondta
az őrmester.
MIT GONDOLT A CSENDŐR, MIKOR VOLT ELSŐ OSZTÁLYOS AZ ÖREGEMBER?
E

A két öreg elment haza. A pénzt boldogan elköltögették, jó életük

volt nekik! Okultak is rajta: az oskola segített. Ha a betűket nem
is tanulták meg, az oskola segítette ki őket.

98726_jvil6tk-32.indd 6 2018. 11. 21. 12:51:03

 Szeptemberi töprengés
Hogyha nekem szárnyam volna,
Délre szállnék, mint a gólya.
Nem kellene óvodába
járnom, aztán iskolába.

!
De azért jó mégse volna

t
Elrepülni, mint a gólya.

at
Édesanyám bánatában
folyton sírna énutánam.

al
Le is teszek végleg róla,
csak azért se leszek gólya.
Inkább járok óvodába,
Aztán majd iskolába.
és
ez
S mire mindet mind kijártam,
s mégse nőne ki a szárnyam,
tudom már, hogy mit csináljak:
ly

elszegődöm pilótának.
(Kányádi Sándor)
e dé
ng
E

98726_jvil6tk-32.indd 7 2018. 11. 21. 12:51:04

 Az öregember, akinek nem volt szíve
Volt egyszer hét testvér, hét daliás legény. Árván cseperedtek,
nem volt húguk, nővérük se, s maguknak kellett bajlódni minden-
nel a ház körül. Igen megsokallták már, s elhatározták, hogy meg-
házasodnak.

!
Hanem azon a vidéken nem voltak szép hajadon lányok.

t
Előállt a legöregebb testvér:

at
– Kerekedjünk föl, testvérek, menjünk messzi vidékre, onnan hoz-
zunk feleséget! Maradjon itt őrizni a házat a legkisebb öcsénk!
Ő se rövidül meg, hozunk neki is

al
menyasszonyt.
Hallgattak a testvérek az okos
szóra. Hatan útnak is indultak, a
legkisebb meg otthon maradt. és
MIÉRT INDULT ÚTNAK A HAT LEGÉNY?
ez
Mentek, mendegéltek, útjukban sötét erdőbe értek, az erdőben
egy magányos házikóhoz. Öreg-öreg ember üldögélt a ház előtt.
Rákiáltott a testvérekre:
ly

– Merre, meddig, vándorok? Hová

ilyen sietve?
dé

– Eladó lányt keresünk, házasodni

akarunk. Hét mátkát kell hazavinnünk.
Hatot magunknak, a hetediket meg a
legkisebb öcsénknek – felelték a le-
e

gények.
ng

– Kedves fiaim – kérte őket az öregember –, egyedül élek, ne-

kem is kellene valaki, aki segít a ház körül. Hozzatok nekem is
feleséget!
E

MIT KÉRT AZ ÖREGEMBER TŐLÜK?

Nemsokára egy nagy városba értek. Találtak ott hét hajadon nő-
vért. Szépek voltak a lányok, különbeket nem is kívánhattak volna.

98726_jvil6tk-32.indd 8 2018. 11. 21. 12:51:04

 Feleségül kérték őket. Megkérték a hetediket is, otthon való öcs-
csüknek. A lányoknak is megtetszettek a daliás legények, igent
mondtak nekik. Felszedelőzködtek, el is indultak hamarosan haza-
felé. Egyik legénynek sem jutott eszébe az öregember.
KIRE NEM GONDOLTAK A LEGÉNYEK?

!
Megint a sűrű erdőn vitt keresztül az útjuk. Az öreg-öreg ember

t
megint kint üldögélt a házikója előtt. Már várta őket, messziről

at
kiáltotta:
– Ez aztán szép dolog! Látom, he-
lyes hajadont hoztatok nekem!

al
– Nem neked szántuk – felelték
a testvérek. – Legkisebb öcsénk-
nek visszük, ahogy megígértük.
és
– Lám csak! Nem nekem szántátok?! No hát szánhatjátok-bánhat-
játok! – kiáltotta az öregember, azzal fölemelte fehér pálcáját,
bűvös igéket mormolt, és sorra megérintette a legényeket meg a
ez
leányokat. Csak a legfiatalabb lányhoz nem nyúlt. Alighogy meg-
érintette őket, kővé vált valamennyi.
ly

MIÉRT VÁLTOZTATTA KŐVÉ ŐKET AZ ÖREGEMBER?

A legifjabb lányt pedig a házikójába vezette.

dé

– Itt élsz ezután. Gondot viselsz rám, rendben tartod a házam

táját!
Mit tehetett szegény lány, nekiállt a munkának. Szívesen dolgozott,
mert szorgalmas teremtés volt. Csak a szíve sajgott: nővéreit saj-
e

nálta meg a daliás legényeket. Sokat sírdogált magában, s kérlelte

ng

az öregembert:
– Keltsd életre őket, szegényeket, s bocsáss haza mindnyájunkat!
Essék meg a szíved rajtunk!
E

MIT KÉRT A LÁNY?

Azt mondta erre az öregember:

– Hogyan essék meg a szívem? Hiszen nincs is szívem!

98726_jvil6tk-32.indd 9 2018. 11. 21. 12:51:04

 – Hát hol van? – kérdezte a lány.
– Nem kell mindent tudnod – mordult rá az
öregember. – De ha olyan kíváncsi vagy rá,
hát megmondom: ott van az ágytakaróban.
Megsajnálta a lány az öregembert. Valahányszor távol járt az öreg,
szépséges virágokat hímzett az ágytakaróra: hadd örüljön neki az

!
öregember szíve.

t
HOGYAN AKART ÖRÖMÖT SZEREZNI A LÁNY?

at
Az öreg csak mosolygott rajta, és azt mondta:
– Látom, jószívű teremtés vagy, pedig én csak tréfáltam. Nem ott

al
van a szívem, hanem az ajtófélfában.
Másnap, amint az öregember elment otthonról, a lány szedett egy
csokor erdei virágot. Füzért font belőle, s feldíszítette vele az aj-
és
tót. Amint az öregember hazatért, megkér-
dezte, minek a virág az ajtón.
– Hadd örüljön neki szegény szíved!
ez
Elmosolyodott az öregember, és így
szólt:
– Derék teremtés vagy, leánykám,
ly

de megint csak tréfáltam. Messze

van az én szívem nagyon!
dé

HOGYAN AKART ÖRÖMÖT SZEREZNI A LÁNY?

Elszomorodott a lány, s kérlelte az öregembert:

– Mondd meg hát, apóka, merre van! Hátha megkeríthetem!
e

Addig-addig faggatta az öregembert, míg az el nem árulta a

ng

titkot:
– Messze innen, hét határon is túl van egy elhagyott, régi temp-
lom. Erős vaskapu zárja, mély árok veszi körül, melyen híd nem
E

vezet át. Abban a templomban fel s alá röpköd egy madár. Se nem
eszik, se nem iszik, csak szálldos szüntelen, és nem foghatja meg
senki. Az a madár az én szívem.
HOL VAN AZ ÖREGEMBER SZÍVE?

10

98726_jvil6tk-32.indd 10 2018. 11. 21. 12:51:04

 Elszomorodott a hajadon, hogy nem tehet kedvére az öregember
szívének. Egy napon fiatal vándorlegény haladt el a ház előtt. Rá-
köszönt a lányra. Közelebb lépett, mert azonnal megtetszett neki.
– Kicsoda vagy, hová, merre tartasz? – kérdezte tőle a lány.
– Nagy az én bajom – sóhajtott a legény. – Hat bátyám volt, fel-
kerekedtek, elmentek menyasszonyt keresni. Azt ígérték, hogy

!
nekem is választanak egy szép lányt. De csak hiába vártam őket,

t
elindultam hát a keresésükre.

at
KI VOLT A VÁNDORLEGÉNY?

– Kedves legény, ne menj tovább! Gyere be, egyél-igyál, aztán

al
majd elmondok mindent rendre.
Úgy is lett. A lány elmesélt mindent. Elmondta azt is, hogy az
öregembernek nincs szíve, madár képében repdes valahol messze.
és
Pedig ők csak akkor szabadulhatnak innen, ha
az öregember visszakapja a szívét.
Azt mondta ekkor a legény:
ez
– Elmegyek, megkeresem azt a madarat. Elhozom
bármii áron is.
bá
Aztán a lány elbújtatta a legényt, mert már esteledett. Másnap
ly

reggel, amint az öregember elment otthonról, föltarisznyázta a

legényt jó szívvel, és sok szerencsét kívánt neki az útra.
dé

Elindult a legény, ment egy jó darabot, hanem akkor megéhezett.

HOVA INDULT A LEGÉNY?

Azt gondolta, itt a reggeli ideje. Kioldotta a tarisznyáját, s elkiál-

e

totta magát:
ng

– Kezdődik a lakoma! Aki velem tart, szíve-

sen látom!
Megszólalt egy hang a legény mögött:
E

– Mu-ú!
Hátranézett a legény, hát egy veres szőrű
ökör állt mögötte, és így szólt emberi hangon: n:
– Vendégül hívtál, szívesen veled tartok!

11

98726_jvil6tk-32.indd 11 2018. 11. 21. 12:51:04

 – Kerülj közelebb, egyél-igyál kedvedre!
Leheveredett mellé az ökör, evett-ivott jóízűen, aztán így szólt:
– Köszönöm, legény, hogy megvendégeltél. Ha egyszer bajba
jutsz, gondolj rám, s én megsegítelek! – mondta, s azzal eltűnt a
sűrűben.
MIT MONDOTT A VERES SZŐRŰ ÖKÖR?

t !
A legény meg visszarakosgatta a tarisznyába a maradékot, és foly-

at
tatta útját. Jó darab utat megtett, már delelőn volt a nap. Eszébe
jutott, hogy itt az ebéd ideje. Letelepedett a fűbe, elővette megint
a tarisznyáját, elkiáltotta magát:

al
– Itt az ebéd! Szóljon, aki a vendégem akar
lenni!
Megzörrentek a bokrok, s egy vadkan csör-
és
tetett ki belőlük. Megállt a legény előtt:
– Ebédre hívtak valakit. Nem tudom, hogy
te hívtál-e, s engem gondoltál-e.
ez
– Tarts velem, szívesen látlak! Egyél-igyál,
amennyi jólesik – hívta a legény nyájas szóval.
Ettek-ittak, jól megvoltak, ízlett az ebéd mindkettőjüknek. Felállt
ly

akkor a vadkan, és azt mondta:

– Köszönöm, legény, a jóságodat! Ha egyszer szükséged lesz
dé

rám, csak hívjál, ott termek! – mondta, azzal visszacsörtetett a

sűrűbe.
MIT ÍGÉRT A VADKAN?
e

Felszedelőzködött a legény, megint ment egy jó darabot. Napszáll-

ng

takor megint megéhezett, s azt gondolta, jó lenne vacsorázni. Ki-

oldotta hát a tarisznyáját, előszedegette a maradék ételt-italt, és
elkiáltotta magát:
E

– Vacsorázzék velem, aki éhes! Akad itt még harapnivaló!

Abban a szempillantásban szárnysusogást hallott, s elsötétedett a
föld, mintha felhő árnyéka terült volna rá. Egy nagy griffmadár
ereszkedett le a legény mellé, s megszólalt emberi hangon:

12

98726_jvil6tk-32.indd 12 2018. 11. 21. 12:51:05

 – Azt hallottam a magasból, vacsorára hív vendé-
get valaki. Jó leszek-e én is?
– Szívesen látlak! Ennyim van csak, de azt
megosztom veled! – hívta a legény szíves
szóval, s jól tartotta a griffmadarat.
Az megköszönte a vacsorát, és azt

!
mondta:

t
– Ha szükséged lesz rám, csak szó-

at
líts! – azzal elrepült.
MIT MONDOTT A GRIFFMADÁR?

al
– Ej – gondolta a legény –, de nagyon sietett! A templomhoz ve-
zető utat akartam megkérdezni tőle. Így sose találok oda.
Gondolta, megy még egy darabkát, mielőtt nyugovóra térne. Alig
és
lépett egyet-kettőt, meglátta a templomot. Ott volt előtte, csak
a mély vizesárok választotta el tőle. Lefeküdt a legény egy fa tö-
vébe, nyugovóra, mert öreg este volt már. Úgy gondolta, jó korán
ez
nekivág az útnak. Másnap reggel, amint a szemét kinyitotta, felsó-
hajtott:
– Hej, ha a veres szőrű ökör szomjas volna, kiinná egyszerre a
ly

vizet az árokból, száraz lábbal átjutnék rajta!

Még ki se mondta, ott termett a veres szőrű ökör. Nekihuzako-
dé

dott, s inni kezdte a vizesárok vizét. Itta, itta, mind kiitta, s a le-
gény átmehetett rajta.
HOGYAN SEGÍTETT A VERES SZŐRŰ ÖKÖR?
e

Megállt a templom vaskapuja előtt. Nem tudta kinyitni. Öles vas-

ng

tag volt a fal – nem tudta betörni.

– Ha faltörő kosom volna! Talán csak a vadkan agyara törhetné be
ezt a falat – mondta magában a legény.
E

Alighogy ezt gondolta, ott termett a vadkan, s döfködni kezdte

erős agyarával a templom falát. Addig-addig, míg egy követ kifor-
dított belőle. Akkor aztán már könnyen rést tágított rajta.
HOGYAN SEGÍTETT A VADKAN?

13

98726_jvil6tk-32.indd 13 2018. 11. 21. 12:51:05

 Bejutott hát a legény a templomba, s meglátta a madarat. Föl-alá
repdesett, meg nem ült egy pillanatra sem. Felsóhajtott a legény:
– Volna csak itt a griffmadár, majd az segítene!
Nem felejtette a szavát a griffmadár sem. Ott termett nyomban,
s megfogta a madarat – az öregember szívét.
HOGYAN SEGÍTETT A GRIFFMADÁR?

t !
A legény a kebelébe rejtette, s elindult sietve az erdei házikó felé.

at
Estére meg is érkezett. A lány enni-inni adott
ott
neki, aztán elbújtatta.
Nemsokára hazaért az öregember, s alig--

al
hogy belépett, azt mondta a lánynak:
– Olyan furcsán érzem magam! Mintha itt
dobogna a szívem valahol a közelben.
és
MIÉRT ÉREZTE MAGÁT FURCSÁN AZ ÖREGEMBER?

Nem várt tovább a legény, előlépett. Kivette ingéből a madarat, s

ez
odaállt az öregember elé.
– Itt a szíved, öregapó. Bocsáss most már szabadon bennünket.
Keltsd életre bátyáimat és a hat hajadont!
ly

Fogta az öregember a szívét, ke-

Fo
belébe illesztette, s mintha újjá-
be
dé

született volna! Megölelte a

sz
lányt, a legényt. Aztán kilépett
a házból, fogta a varázspálcá-
ját, megérintette sorra a
e

szürke köveket, életre keltet-

ng

te valamennyit. Volt nagy

öröm, nem győzték ölelni, csó-
kolni
k egymást.
E

Aztán elbúcsúztak az öregembertől, aki visszakapta a szívét. Haza-

értek, lakodalmat ültek, s boldogan éltek, míg meg nem haltak.
MIÉRT ENGEDTE EL ŐKET AZ ÖREGEMBER?

14

98726_jvil6tk-32.indd 14 2018. 11. 21. 12:51:05

 Tanulni kell
Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogy talpig zúzmarásak.

Tanulni kell. A nyári felhőt.

A lobbanásnyi égi-erdőt.

t !
Tanulni kell mézet, diót,

at
Jegenyefát és űrhajót,

al
a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,

és
tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,
ez
ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.
(Nemes Nagy Ágnes)
ly
e dé
ng
E

15

98726_jvil6tk-32.indd 15 2018. 11. 21. 12:51:06

 Szállítás, közlekedés
Valószínűleg a sumerok használták először a kereket. Ez a nép a
mai Irak területén élt. Különféle szekereket, taligákat, harci kocsi-
kat készítettek.
KIK TALÁLTÁK FEL A KEREKET? MIT KÉSZÍTETTEK?

t !
A járműveken utasokat, katonákat, fuvarozni-
ni-

at
valókat szállítottak.
Egy másik nép, a rómaiak utakat, hidakat
építettek. Az első és legismertebb, Rómá-

al
ból induló út a Via Appia.
MELYIK VÁROSBÓL INDUL AZ ELSŐ ISMERT ÚT?

és A könnyű árukat málhás lovon, ösz-

véren szállították.
A szegényebbek gyalog, a jobb
ez
módúak nagy, négykerekű posta-
kocsin utazhattak, a gazdagok egye-
dül, kétkerekű kocsin közlekedtek.
ly

MILYEN JÁRMŰVÖN UTAZTAK A GAZDAGOK ÉS A SZEGÉNYEBBEK?

dé

A történelemben először a Római Birodalomban volt közlekedési

dugó is. Volt olyan város, ahol nappalra betiltották a járműközle-
kedést.
e

HOL VOLT AZ ELSŐ KÖZLEKEDÉSI DUGÓ?

ng

A közlekedés ekkor még nagyon lassú és kényelmet-

len volt. Mégis sokan vállalkoztak hosszabb utakra is.
Az „állomáskocsikban” gyakran negyven utas zsúfoló-
E

dott össze. Nagy lépést jelentett a sín feltalálása. A lovak

vakk
így sokkal nagyobb terhet húztak. Az utazás is kényelme-
sebb lett, de a sebesség nem sokat nőtt.
MI HÚZTA ELŐSZÖR A SÍNEKEN GURULÓ JÁRMŰVEKET?

16

98726_jvil6tk-32.indd 16 2018. 11. 21. 12:51:06

 Amikor gőzmozdonyok kerültek a lovakk
helyére, az utazás rendkívül felgyorsult.t.
Volt, aki azt mondta, hogy a gőzmoz-
dony elpusztítja a környezetet, és ilyen
sebesség mellett az ember nem ké-
pes lélegezni.

!
MIVEL SIKERÜLT GYORSÍTANI AZ UTAZÁST?

t
at
A vitorlás és evezős hajókat is lassan felváltotta a fejlettebb gőzhajó.
A vitorlásokhoz szokott tengerészek eleinte csak olyan gőzhajón
érezték biztonságban magukat, amelyen vitorla is volt. A gőzhaj-

al
tással felére csökkent a menetidő.
MENNYIVEL LETT RÖVIDEBB AZ UTAZÁS IDEJE?

és
Így aztán lassanként a matrózok is megkedvelték.
Az első gőzhajók még lapátkerekes meghajtással épültek.
MILYEN MEGHAJTÁSÚAK VOLTAK AZ ELSŐ GŐZHAJÓK?
ez
Az igazi megoldás azonban a hajócsavar volt. Ezt nem mindenki
látta be. Volt, aki továbbra is a lapátkerékre esküdött.
ly

MI VOLT A KÖVETKEZŐ ÚJÍTÁS?

A vitát egy érdekes kötélhúzó verseny döntötte el. Összekötöttek

dé

egy lapátkerekes és egy hajócsavaros hajót. Vajon melyik tudja

elhúzni a másikat?
e
ng
E

17

98726_jvil6tk-32.indd 17 2018. 11. 21. 12:51:06

 A válasz nagyon hamar megszületett. A hajócsavarral működő
Rattler1 gőzös nagy sebességgel vonszolta maga után az Alecto2
nevű kerekes gőzhajót. A kerekes hajó csak csapkodta a vizet.
HOGYAN DÖNTÖTTÉK EL A VITÁT?

Az egyik vasból készült hadihajót – biztos, ami biztos – lapát-

!
kerékkel, hajócsavarral és vitorlákkal is felszerelték. Hamarosan

t
megindult a menetrendszerű hajójárat Európa és Észak-Amerika

at
között. A hajótársaságok egyre nagyobb személyszállító gőzösö-
ket állítottak forgalomba.

al
és
ez

A Titanic utasszállító gőzhajó a saját korában a legnagyobb óceán-

ly

járó volt. Úszómedence, fürdő, tornaterem, labdajátékokhoz pálya

és felvonó is volt rajta. Összesen 3547 személyt tudott szállítani.
dé

A hajó 1912-ben jéghegynek ütközött özzött és

és
elsüllyedt. A járművön kb. 2220 személy
zemmélyy
tartózkodott. Közülük csak kb. 710-
e

en élték túl a megdöbbentő balese- e-

tet. A legfiatalabb túlélő egy két
ng

hónapos kislány volt. Ő 98 éves

korában, 2009-ben halt meg.
E

HÁNYAN ÉLTÉK TÚL A KATASZTRÓFÁT?

1
Rattler – ejtsd: ratler. 2
Alecto – ejtsd: alekto.

18

98726_jvil6tk-32.indd 18 2018. 11. 21. 12:51:07

 Cipekedés
Az embernek régen is kellett cipekednie. A szállítás nehezebb ré-
szét általában a férfiak végezték, de a nők szerepe sem volt elha-
nyagolható.

!
Európának ezen

t
a felén inkább

at
háton vitték
a terheket.
Vászonponyvában,

al
vállpántos kosárban
cipekedtek.
Afrika és
és Dél-Európa
népei
inkább
ez
a fejükre
tették
a terheket.
ly

Kelet- és Dél-
kelet-Ázsia
dé

népei előnyben
részesítették
a bambuszból
e

készült vállrudat.
ng

Közép- és
Dél-Amerika
indián őslakossága
E

a homlokpántos,
háton való
cipekedést
vállalta inkább.

19

98726_jvil6tk-32.indd 19 2018. 11. 21. 12:51:07

 Kurucok a huszti várban
Akkor már egy ideje Huszt gyönyörű várában a labanc volt az úr.
Már nem is tudta senki, milyen módon fészkelték be magukat oda.
Rákóczi1 megbízta az egyik kuruc ezredest, Roszlaveczkyt,2 hogy
bármilyen eszközzel, de foglalja el a várat.

!
MIVEL BÍZTA MEG RÁKÓCZI A KURUC EZREDEST?

t
at
– Lovas katonáim és gyalogosaim nem boldogulnak ezzel a feladat-
tal. Tüzérségem nincs. Az a pár kis ágyú, ami van, meg sem tudja
karcolni a várfalat. A harcban a labancok győznének. Mást kell

al
kitalálni – mondta az ezredes.
MIÉRT NEM TÁMADTÁK MEG A VÁRAT?

és
A környéken elterjedt a hír, hogy a labanc várkapitányt ismeretlen
kór támadta meg, és ágynak esett. Valami ragályos betegség lehet,
mert az orvosát is megfertőzte.
ez
– No, akkor megyek, és meglátogatom a kapitányt – mondta az
ezredes. Megparancsolta katonáinak, hogy készítsék elő díszes
hintóját, és három lovat fogjanak
ly

be. A kocsis és a kíséret kezében

fehér zászló legyen. Aztán elin-
dé

dultak. A hintó kicsit lassított a

kapunál. Az őrség azt hitte,
hogy valami báró vagy herceg
érkezett, ezért nem merték
e

megállítani őket.
ng

MIÉRT NEM ÁLLÍTOTTA MEG ŐKET AZ ŐRSÉG?

Roszlaveczky ezredes megparancsolta, hogy azonnal vezessék a

E

beteg várkapitány elé. A labanc vezér legyengülten, sápadtan fe-

küdt az ágyban. Az ezredes baráti hangon üdvözölte.

1
Rákóczi – ejtsd: rákóci. 2
Roszlaveczky – ejtsd: roszlavecki.

20

98726_jvil6tk-32.indd 20 2018. 11. 21. 12:51:08

 – Amint meghallottam a betegségről szóló hírt, minden ellensé-
geskedést félretéve azonnal idesiettem. Szeretném kinyilvánítani
együttérzésemet. Annál is inkább, mert távoli rokonok is va-
gyunk – mondta az ezredes. A rokonság persze nem volt igaz. Azt
csak kitalálta az ezredes.
– Most az ágyban fekszik, úgyse tudja kideríteni az

!
igazságot – gondolta. A beteg parancsnok teljesen

t
elérzékenyült.

at
– Az Isten hálálja meg önnek lovagias szolgálatát – mondta elhaló
hangon.

al
HOGYAN FOGADTA A BETEG A KURUC EZREDES LÁTOGATÁSÁT?

Ezután az ezredes részletesen kifaggatta a beteget: mikor kezdő-

dött a betegség, hol, mije fáj, hogy érzi magát? A kapitány készsé-
gesen elmesélt mindent. és
– Egyáltalán, ki gyógykezeli? – kérdezte a kuruc
ezredes.
ez
– Senki sem törődik velem. A vár
orvosa is megbetegedett – sóhajtott
panaszosan a beteg kapitány.
ly

– Szeretném felajánlani a saját orvo-

somat. Ha megengedi, írok néhány
dé

sort a fiaimnak.
MIT AJÁNLOTT FEL A KURUC EZREDES?

– Áldja meg az Isten ezért! Sohasem fogom elfelejteni az ön nagy-

e

lelkűségét. Magát az őrangyal küldte ide – hálálkodott a labanc

ng

kapitány.
MIÉRT VOLT HÁLÁS A BETEG?
E

A kuruc ezredes ott helyben levelet írt fiainak, hogy itt várja őket
Huszt várában. Másnap a fiatal Roszlaveczky1 és az orvos meg is

1
Roszlaveczky – ejtsd: roszlavecki.

21

98726_jvil6tk-32.indd 21 2018. 11. 21. 12:51:08

 érkezett. Mindegyik külön, saját hintóval és háromtagú kísérettel.
Az orvos megvizsgálta a beteget, fölírta a gyógyszereket is.
HÁNY HINTÓ ÉS KÍSÉRŐ ÉRKEZETT A VÁRBA?

Mivel Huszt környékén nem volt patika, Debrecenből kellett or-

vosságot hozatni. Pár nap múlva meg is érkezett.

!
Azonnal kiderült, hogy a rendelt orvosság kevés,

t
megint el kellett küldeni valakit. A labanc kapitány

at
szófogadó beteg volt. Szedte az orvossá-
got, rágcsálta a gyógyfüveket, kenőcsök-
kel mázoltatta magát, gyógyfürdőt vett.

al
Roszlaveczky1 ezredes senkit nem enge-
dett a beteg közelébe, nehogy megza-
varják a nyugalmát. Különösen a labanc
és
kapitány katonáit és szolgáit tartotta
távol.
KI VIGYÁZOTT A BETEG NYUGALMÁRA?
ez

Közben a kuruc ezredes újabb ismerősei, rokonai jöttek ilyen-

olyan orvossággal, kenőccsel. A labanc parancsnok érezte, hogy
ly

egészségi állapota egyre javul. Most már más miatt érezte furcsán
magát. Kezdte összeszámolni, hogy tulajdonképpen hány idegen is
dé

van a várban. Számolt-számolt, és bizony az jött ki, hogy több a

vendég, mint a várvédő labanc.
MITŐL ÉREZTE FURCSÁN MAGÁT A LABANC KAPITÁNY?
e

Egy nap aztán bejelentette, hogy meggyógyult.

ng

– Köszönöm a segítséget, tisztelt uram! Azt hiszem, már nincs

szükségem önökre. Amúgy is túl sok idegen van a várban. Kérem,
hogy ön és a hozzátartozói távozzanak. Ideje hazaindulniuk –
E

mondta a labanc kapitány.

MIT KÉRT A LABANC KAPITÁNY?

1
Roszlaveczky – ejtsd: roszlavecki.

22

98726_jvil6tk-32.indd 22 2018. 11. 21. 12:51:08

 t !
at
– Valóban sokan vagyunk, de eszünk ágában sincs elhagyni a várat.

al
Itt maradunk, és nem mi, hanem a mélyen tisztelt úr fogja elhagy-
ni a várat – nevetett Roszlaveczky1 kapitány.
– Azt mondja, hogy képes a várvédőimet leszerelni?
és
– Arra már nincs szükség. Már nincs kit leszerelni. Amikor orvo-
sért, gyógyszerért, ilyen-olyan kenőcsért küldtünk valakit, akkor
az ön egyik katonája ment ki a várból, akit az én katonáim elfog-
ez
tak. Vissza már az én kurucaim jöttek.
MIÉRT NEM VOLTAK LABANCOK A VÁRBAN?
ly

A labanc kapitány belátta, hogy tehetetlen. Maradék három kato-

nájával elhagyta a várat. A huszti várat így, csellel foglalták vissza
dé

a kurucok. Ezután jobban vigyáztak rá. Sokáig nem is került ide-

genek kezére.
e
ng
E

1
Roszlaveczky – ejtsd: roszlavecki.

23

98726_jvil6tk-32.indd 23 2018. 11. 21. 12:51:08

 Bél Mátyásról
1709-ben Bél Mátyás volt a besztercebányai gimnázium aligazgató-
ja. Akkor foglalták el a labancok a várost. Az osztrák tábornok
nemcsak az elfogott kuruc hadifoglyokat végeztette ki, hanem a
város lakosságát is megbüntette. Elrettentésül tömeges kivégzése-

!
ket hajtott végre. Bél Mátyást – aki lelkész is volt – kirendelték a

t
halálraítéltek lelki vigasztalására. A lelkész olyan odaadóan és jól

at
végezte munkáját, hogy a tábornok őt is halálra ítélte. Barátainak
végül is nagy nehezen sikerült megmenteniük az életét.

al
MIÉRT ÍTÉLTÉK HALÁLRA BÉL MÁTYÁST?

Bél Mátyás később a pozsonyi gimnázium igazgatója lett.

Ő volt az első, aki egy-egy osztályba megközelítően azonos élet-
és
korú és képességű tanulókat sorolt be. Így valódi osztályokat ho-
zott létre, és ezzel elérte, hogy a tanítás ne csak az egyes gyerek-
nek szóljon, hanem az egész tanulóközösségnek.
ez
MILYEN TANULÓKAT VÁLOGATOTT EGY OSZTÁLYBA BÉL MÁTYÁS?

Azt mondta, el kell érni, hogy a tanulók

ly

ne csak okosodjanak, hanem élvezzék is

az iskolába járást. Kötelezővé tette a
dé

térkép használatát. Ő kezdte el elsőként

taníttatni a történelmet, földrajzot.
Ő vezette be a szemléltetőeszközök
használatát. Tantervei, módszerei az
e

egész országban elterjedtek.

ng

MILYEN ÚJÍTÁSAI VOLTAK AZ OKTATÁSBAN?

Bél Mátyás tudósi munkája kiterjedt a földrajz, a helytörténet, az

E

agrártörténet, a néprajz, az egyháztörténet, az irodalomtörténet,

a nyelvtudomány, a pedagógia, a tudományszervezés, a nevelés,
a sajtótörténet és az államismeret tanulmányozására, kutatására is.
MIVEL FOGLALKOZOTT BÉL MÁTYÁS TUDÓSKÉNT?

24

98726_jvil6tk-32.indd 24 2018. 11. 21. 12:51:09

 Bél Mátyás polihisztor (sokoldalú tudós) volt.
A mai tudósok gyakran említik Bél Mátyás nevét. Elismerően nyi-
latkoznak tudományos eredményeiről.
MIÉRT MONDJUK, HOGY POLIHISZTOR VOLT?

Fontosnak tartotta a magyar nyelv tudományos vizsgálatát, a ma-

!
gyar nyelv eredetének és történetének kutatását, foglalkozott a

t
rovásírással.

at
Szólásokat, közmondásokat is gyűjtött. Neki köszönhetjük például
a következők fennmaradását.
Szomjú (szomjas) ökörnek zavaros víz is jó.

al
Az ökör csak ökör, ha Bécsbe hajtják is.
Akinek szekere farán ülsz, annak nótá-
ját dúdoljad.
Aki nagyot hág, nagyot esik. és
MILYEN KÖZMONDÁSOK MARADTAK FENN BÉL MÁTYÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN?
ez
Az újkori Magyarország történeti-földrajzi ismertetése címen megírta
hazánk történetét. A hatalmas műben Magyarország átfogó törté-
nelmét ismertette, és részletesen feldolgozta az ország földrajzát.
ly

A mű nagy része még megtalálható kéziratban. Ő vetette fel először

egy hazai tudós társaság alakításának gondolatát. 1718-ban már a
dé

későbbi Magyar Tudományos Akadémia létrehozásáról beszélt.

MILYEN INTÉZMÉNYT SZERETETT VOLNA LÉTREHOZNI?

Bél Mátyás 1684-ben született.

e

Magyarul, szlovákul, németül és latinul tudott. A ber-

ng

lini, olmützi, londoni, jénai, szentpétervári tudomá-

nyos akadémia még életében tagjává választotta.
A szlovákiai besztercebányai Matej1 Bel Egyetem az
E

ő nevét viseli.
MELYIK EGYETEM VISELI BÉL MÁTYÁS NEVÉT?

1
Matej – ejtsd: mátej.

25

98726_jvil6tk-32.indd 25 2018. 11. 21. 12:51:09

 Szózat
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar,
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Melly ápol s eltakar.

! t
A nagy világon e kivűl

at
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell.

al
Ez a föld, mellyen annyiszor
Apáid vére folyt;
és
Ez melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
ez
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
ly

Hunyadnak karjai.
dé

Szabadság! itten hordozák

Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
e

A hosszu harc alatt.

ng

És annyi balszerencse közt,

Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
E

Él nemzet e hazán.

26

98726_jvil6tk-32.indd 26 2018. 11. 21. 12:51:09

 S népek hazája, nagy világ! S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Hozzád bátran kiált: Népek veszik körűl,
„Egy ezredévi szenvedés S az ember millióinak
Kér éltet vagy halált!” Szemében gyászköny űl.

Az nem lehet, hogy annyi szív Légy híve rendületlenűl

!
Hiába onta vért, Hazádnak, oh magyar:

t
S keservben annyi hű kebel Ez éltetőd, s ha elbukál,

at
Szakadt meg a honért. Hantjával ez takar.

Az nem lehet, hogy ész, erő, A nagy világon e kivűl

És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
és
Még jőni kell, még jőni fog
al
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
(Vörösmarty Mihály, 1836)

Egy jobb kor, mely után

ez
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
ly

Vagy jőni fog, ha jőni kell,

A nagyszerű halál,
dé

Hol a temetkezés fölött

Egy ország vérben áll.
e
ng
E

27

98726_jvil6tk-32.indd 27 2018. 11. 21. 12:51:10

 Szenecske kiskutyája
A gyerekek tarisznyáikba dobálták a kopott kis palatáblákat, aztán
egymást lökdösve sorba álltak. A tanító néni végignézett az osztá-
lyon, és csendre intette a gyerekeket.
– Figyelem! – emelte fel a hangját. – Hazafelé menet mindenki

!
rendesen viselkedjen! Ne térjen le az útról, ne verekedjen! Értet-

t
tétek?!

at
– Igen – motyogták, mint akik kivétel nélkül ludasak valamiben.
– Nem hallom! – ripakodott rájuk a tanító néni.
– Igen! – válaszolták egyszerre, de most már úgy,

al
hogy beleremegett a tanterem.
– Na, így már más. És mikor jöttök iskolába?
– Holnap reggel nyolc órára – zengték egyszerre.
– Te is tudod, Szenecske? és
– Holnap reggel nyolc órára – válaszolta Szenecske.
– Jól van, most menjetek haza – mondta a tanító néni.
ez
A gyerekek hangos jó napot kívánokkal elbúcsúztak. Csendben,
rendben elhagyták az iskolát. Ám a nagy fogadalom valahogy ott
rekedt az iskola kerítésén belül.
ly

MIT FOGADTAK MEG A GYEREKEK A TANÍTÓ NÉNINEK?

dé

Vásott, a legerősebb fiú kilépett a sorból, tarisznyájával a bokro-

kat csapkodta, majd fütyörészve visszaténfergett a sorba.
– Meg foglak mondani a tanító néninek – mondta Pöttyös –, hogy
fütyörésztél az utcán.
e

Vásott azonnal az ujjai közé fogta Pöttyös fülcim-

V
ng

ppáját.
– Na, ide figyelj, a tanító néni azt nem mondta,
hhogy nem szabad fütyörészni!
E

–N Naaa, ereszd el a fülemet! – könyörgött Pöttyös.

–M Majd ha fütyülsz helyettem! – azzal csavarintott
egyet Pöttyös fülén.
– Jaj, fáj! – szipogott Pöttyös.

28

98726_jvil6tk-32.indd 28 2018. 11. 21. 12:51:10

 Abban a pillanatban éles fütty rezegtette meg a levegőt. Nem
Pöttyös fütyült, hanem a kis Pöttöm, aki még mindig a szájában
tartotta az ujját, és újabb fütyülésre készült.
– Téged kértelek meg, hogy fütyülj? – fogta meg őt is Vásott.
– Nem Pöttyös helyett fütyültem. Ott egy kutya a kerítés mellett.
– Hűha, ez tényleg egy blöki! – mondta

!
Vásott, és elengedte a füleket.

t
A többi gyerek is kórusban kiabált:

at
– Egy kiskutyus, egy kiskutyus…
MIT VETT ÉSZRE PÖTTÖM?

al
– Hogy reszket szegény, biztosan fél – jegyezte meg Szenecske.
– Biztos csak fázik. Gyertek, melegítsük meg! – ordított Vásott.
Az osztály teljesen megfeledkezett a tanító néni intelmeiről, nagy
és
ricsajjal elindult a kutyus irányába. Csak Szenecske maradt le, ag-
gódva a reszkető kiskutyáért.
– Állj! – fékezte meg a rohamot Vásott. – Körbekerítjük,
ez
és aki felé szalad, az oldalba vágja a tarisznyájával. Ti ket-
ten elijesztitek a kerítés mellől, hogy felénk fusson! – adta
ki az utasítást.
ly

– Vigyázz, Vásott, feléd szalad! – ordította Pöttyös. Vá-

sott készenlétben állt, és amikor közel futott a kutya,
dé

a tarisznyájával jól oldalba vágta.

– Avuuuuuuuu, avuuuuuu – vonította a kutya, megfor-
dult, és most Pöttyös felé loholt. Pöttyös is eltalálta, és
újabb kutyavonítás hallatszott.
e

– Egy-egy – vigyorgott egymásra Vásott és Pöttyös. A kutyus na-

ng

gyot hentergett az út porában.

MILYEN „JÁTÉKOT” TALÁLTAK KI A GYEREKEK?
E

Már nem tudta, merre szaladjon, mindenütt üvöltő gyerekek állták

útját. Az egyik gyerek közelebb ment a kutyához, és lendítette a
tarisznyáját. Ő sem akart kimaradni a játékból. A kutyusnak sike-
rült elfutni mellette. Csak egy rúgást kapott a farka mellé.

29

98726_jvil6tk-32.indd 29 2018. 11. 21. 12:51:10

 – Gyere ide, kiskutyuskám! – hívogatta
Szenecske. – Majd én megvédelek ezek-
től a gyerekektől, látod, milyen rosszak,
bántják a kiskutyát!
És a kutyus, mintha megértette volna Szenecske hívogatását, jaj-
gatva, reszketve a lába elé kúszott.

!
– Jól van, kiskutyuskám, most már ne félj – emelte az ölébe Sze-

t
necske. – Na ne sírj – simogatta.

at
MIT CSINÁLT SZENECSKE?

A gyerekek üvöltése egyszeriben megszűnt. Meglepetten nézték,

al
ahogy Szenecske felemeli a kutyust, aztán szép lassan elindultak
feléje. Még nem mondtak le a játékról.
– Tedd le azt a kutyát, Füstös! – rázta meg fenyegetően az öklét
Pöttyös.
P és
– Nem teszem, nem bánt ez titeket – bújtatta be az
inge alá Szenecske a kutyust.
in
ez
– Mi
M az, hogy nem teszed?! – hördült fel Vásott. – Gye-
rekek,
reke ki látta meg először a blökit? – kérdezte.
– Mi!
M – hangzott egyszerre a válasz.
ly

– Akkor
A kié a blöki?
– A miénk! – zúgták kórusban.
dé

– Hallottad,
Ha Füstös?
–H Hallottam hát, de akkor sem engedem, hogy üssétek
szegénykémet, hisz nem bánt titeket – szorította magá-
sz
hoz a kutyust. A gyerekek teljesen elcsendesedtek. Min-
ho
e

denki tudta, hogy Vásott nem nagyon tűri az ellentmondást.

ng

– Inkább megveszem tőletek! – kiáltotta Szenecske.

MIT MONDOTT SZENECSKE?
E

A gyerekek elkezdtek nevetni.

– Mit adsz a blökiért? Mid van neked egyáltalán? – tette fel a kér-
dést Vásott. – Tízórait sem tudsz hozni, a tanító néni mindig a
mienkéből ad neked! – mondta gúnyosan.

30

98726_jvil6tk-32.indd 30 2018. 11. 21. 12:51:11

 – Én azt gondoltam – simogatta meg a kutyust Szenecske –, a nagy-
mamámat megkérem, fonjon nektek egy-egy parittyamadzagot.
– Parittyamadzagot? Hát az egészen más – mondta Pöttöm.
– Nem szeretjük ám a hazugokat! Tudod, a tarisznyába tégladara-
bokat is tehetünk – figyelmeztette Vásott.
Szenecske rántott egyet a vállán, és ott-

!
hagyta a ricsajozó gyerekeket.

t
MIT ÍGÉRT SZENECSKE A KUTYUSÉRT?

at
– Gyere, kiskutyusom! – szorította magához a még mindig reme-
gő kiskutyát. – Majd meglátod, hogy a nagymama örülni fog ne-

al
ked. Az én nagymamám szereti a kis állatokat. Bizony, nekem is
úgy szokta mondani, hogy kiskutyám. De nem ám haragból, ha-
nem mert engem is szeret. Ezután majd mindkettőnket kisku-
és
tyámnak hív. Majd ott alszol velem, és amikor nem kell iskolába
menni, akkor játszunk. – A kiskutya jól érezte magát Szenecske
inge alatt. Lassanként elnyomta az álom. Szenecske vidám mo-
ez
sollyal az arcán lépett be a putriba.
– Csókollak, nagymama! – üdvözölte a mamit, aki elgondolkodva
gombolyította a gatyamadzagnak szánt fonalat.
ly

MIT CSINÁLT A NAGYMAMA?

dé

– Szervusz, kisbáránykám! – válaszolt Szenecske köszöntésére.

– Nem főztél semmit, nagymama? – kérdezte félénken Szenecske.
– Megéheztél, kis fekete bárányom? – riadt fel a mama a gondola-
taiból.
e

– Nem én, hanem a kiskutyám. Nézd szegénykét, milyenlyen

ng

sovány, még a csontjai is kilátszanak.

– Szent Isten – csapta össze a tenyerét a nagymama –,,
csak nem egy kutyát hoztál a házhoz? Mit adunk neki
E

enni, fekete gyöngyöm, tudod, nekünk is alig akad

valami!
– Tudom, mama – simogatta meg Szenecske a kisku-
tyát –, de a tanító néni nekünk mindig azt szokta

31

98726_jvil6tk-32.indd 31 2018. 11. 21. 12:51:11

 mondani, hogy nincs olyan kicsi a világon, amit ketté ne lehetne
osztani.
HOGYAN JUTHAT ENNIVALÓHOZ A KISKUTYA?

– A te tanító nénid, báránykám – sóhajtotta a nagymama –, a

vanra gondolt, mert a nincsent ő se tudná kettétörni.

!
Szenecske szomorúan lekuporodott a kemence pad-

t
kájára.

at
– Hát, kiskutyám, velem se jártál jobban, mint
azokkal a tarisznyás gyerekekkel. Nem én
verlek, hanem a nincstelenség.

al
– Na jól van, báránykám, nem kell ennyire el-
szomorodni! Egy kevés azért mindig akad. És ha igazán megtanul-
tad, hogy a kicsit is el lehet osztani, akkor a kutyusod sem marad
és
éhen. Holnap már sokkal több lesz. Nézd, mennyi gatyamadzagot
fontam. Ezért egy egész kosár ennivalót hozok nektek a faluból.
MIBŐL LESZ ENNIVALÓ HOLNAP?
ez

Szenecske teljesen elkeseredve megszólalt:

– Hej, mama! Nekem holnap már nem kell ennivaló.
ly

– Miért, drága fekete báránykám? – ijedt meg a nagymama.

– Tudod, nagymama, engem holnap úgy meg fognak verni a gyere-
dé

kek, hogy belebetegszem. És hogy egyek betegen?

– Szentséges teremtőm! – rémüldözött tovább a nagymama. – Mi-
ért vernek meg, mit tettél, drága bogaram?
– Semmit, mama. De te nem ismered Vásottat, Pöttyöst meg a
e

többit. Azok aztán, amit megmondanak, nem másítják meg még a

ng

tanító néninek sem!

– De valami oka csak van, amiért meg akarnak verni.
– Igen, mama. Ezt a kiskutyust megvettem tőlük.
E

A nagymama arcáról hirtelen eltűnt a kétségbeesés, megkönnyeb-

bülten felsóhajtott:
– Ugyan, mit tudtál ígérni nekik, amire el is hitték, hogy van? Hisz’
nincs nálunk szegényebb a faluban.

32

98726_jvil6tk-32.indd 32 2018. 11. 21. 12:51:11

 – Azt mondtam nekik, nagymama, hogy mindegyiknek fonsz egy
parittyamadzagot. Különben nem hagyták volna nálam a kiskutyust.
KI TUDJA MEGFONNI A PARITTYAMADZAGOT?

– Vagy úgy, most már mindent értek. Nahát, tudod, egy ilyen kis-
kutya igazából megéri, hogy két napig ne együnk. Majd vigyáz a

!
putrira. Legalább nem lopják el a szegénységünket.

t
– Tudom én, hogy nagyon szegények vagyunk – hajtotta le fejét

at
Szenecske –, de megsajnáltam szegény kiskutyust, mert verték a
gyerekek. Mondd, nagymama, te nem adnál értem parittyamadza-
got, ha engem vernének?

al
A nagymama szemét hirtelen elfutották a könnyek, keblére szorí-
totta unokáját. Simogatta, ölelte, közben sikerült elfojtani feltörő
zokogását.
és
– Dehogyisnem adnék, kiskutyám! – mondta síró
nevetéssel. – A világ minden parittyamadzag-
ját odaadnám érted! Most pedig menjetek,
ez
kiskutyáim – törölte le könnyeit a nagyma-
ma –, egyétek meg azt a kis ételt, én
meg leülök fonni. Holnapra mindenki-
ly

nek készítek egy parittyamadzagot.

MINEK ÁLL NEKI A NAGYMAMA?
dé

Szenecske kitörő örömében előbb megcsókolta a kutyust, aztán

a nagymamát, és elszáguldott.
Az udvarról még visszafordult:
e

– Mama, nekem meg a tanító néninek ne

ng

készíts parittyamadzagot, mert mi nem

szoktunk parittyázni.
A nagymama nem szólt, csak mosolyogva bólogatott. Aztán, ahogy
E

magára maradt, feltört belőle az elfojtott zokogás. Most már sza-

badon futhattak a könnyek végig az arcán. A bánat és az öröm
könnyei, szépen együtt.
KIKNEK NEM KELL PARITTYAMADZAG?

33

98726_jvil6tk-32.indd 33 2018. 11. 21. 12:51:11

 A kézi fonás
A kézi orsó végéhez erősítették a nyers gyapjút vagy a fon-
ni való lent, kendert. Pörgetéssel megcsavarták a szálakat,
így azok fonallá álltak össze. Az orsó végére nehezéket tet-
tek. Ezzel lendületesebb lett a forgatás.

!
HOGYAN HASZNÁLTÁK A KÉZI ORSÓT?

t
at
A kézi fonás nagyon lassú folyamat volt. Sok embernek kellett
dolgozni ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű fonal elkészüljön.
A fonal feldolgozása, a szövés sokkal gyorsabb volt. Egy átlagos

al
szövő ellátásához tizenkét fonó munkájára volt szükség.
HÁNY FONÓ TUDOTT EGY SZÖVŐT FONALLAL ELLÁTNI?

és
Indiában a falusi szövők adták a megfelelő mennyiségű szövetet az
ország számára. A fonás azonban itt is gondot jelentett. Gandhi,1
India vezetője minden indiait fonásra buzdított. Feltalált egy
ez
hordozható rokkát, hogy az emberek utazás közben, az
irodákban, pihenőidő alatt is tudjanak fonni.
A rokka a kézi orsó gépesített változata. A fo-
ly

nalszál egyenletesebb lett, és kicsit gyorsabban

készült el. Gandhi úgy gondolta, hogy ha gyor-
dé

sítani tudják a fonal előállítását, a nagy, nemzet-

közi textilgyárakat nem kell beengedni az országba.
Akkor a sok-sok indiai falusi ember munkájára to-
vábbra is szükség lesz.
e

MIT GONDOLT GANDHI?

ng

Még a képviselők is szorgalmasan fontak az indiai parlamentben,

miközben a tanácskozást hallgatták. Lehet, hogy így, fonás közben
E

a döntéseik is bölcsebbek lettek.

MIVEL FOGLALKOZTAK A KÉPVISELŐK?

1
Gandhi – ejtsd: gandi.

34

98726_jvil6tk-32.indd 34 2018. 11. 21. 12:51:11

 Gandhi életéről
Móhandász Karamcsand Gandhi1 törékeny testalkatú
ember volt. Erejét az adta, hogy rendületlenül hitt az
igazságban. India függetlenségéért küzdött. Lelkiere-
jével legyőzött egy világhatalmat, Nagy-Britanniát. Új nevet is ka-

!
pott, Nagy Léleknek, Mahátmának szólították az emberek.

t
MI LETT GANDHI NEVE?

at
Akkoriban India angol gyarmat volt. Az angolok vezették a hatal-
mas országot, ők birtokolták a természeti kincseket, ők irányítot-

al
ták a gazdaságot. Anglia nem is akart ezekről önként lemondani.
Gandhi rábírta az embereket, hogy békés eszközökkel tiltakozza-
nak, védekezzenek. Azt javasolta például, hogy a törvénytelen
és
adókat ne fizessék be. Amikor bizonyos helyekről kitiltották az
indiaiakat, ő odament, és megkérdezte, milyen jogszabály alapján
cselekszenek. Hamarosan mindenki tudta, hogy ezek az intézke-
ez
dések törvénytelenek. A megegyezéseket időnként böjtöléssel
kényszerítette ki. Azt tanácsolta az indiaiaknak, hogy utasítsák el
az együttműködést az angolok által kinevezett kormánnyal, az an-
ly

golok által működtetett intézményekkel, ne vásároljanak angol

árukat. A háziszőttes, a khaddar2 a hazafiság jelképe lett.
dé

HOGYAN KÜZDÖTT GANDHI AZ ANGOLOK ELLEN?

Az angolok többször letartóztatták és börtönbe vetették. Volt

úgy, hogy több mint százezer ember ült börtönben. Az angolok-
e

nak végül ki kellett őket engedni, mert nem fértek el a foglyok, és

ng

nem is volt kivel tárgyalni.

MIÉRT ENGEDTÉK KI ŐKET A BÖRTÖNBŐL?
E

India végül független lett. Gandhi többször említette a „csendes

kis belső hangot”, a lelkiismeret szavát. Az ő tetteit ez a kis belső
hang irányította.
1
Gandhi – ejtsd: gandi. 2
Khaddar – ejtsd: kadar.

35

98726_jvil6tk-32.indd 35 2018. 11. 21. 12:51:12

 Az öreg fazék titka
Aztán telt-múlt az idő. Szenecske, nagymama és a kiskutyus béké-
sen, szegényesen éldegélt a faluszéli viskóban. Szenecske szorgal-
masan járt iskolába, bár nagyon szívesen otthon maradt volna ját-
szani. Az egyik nap megint mentek haza az iskolából, amikor Pöty-

!
työs egy kiscicát vett észre a sövény mellett. Szegény pára ott

t
keresett védelmet a gyerekek elől. Pöttyös odament a cicához,

at
amely ijedtében elfelejtett menekülni. Pöttyös nyúlt feléje, erre a
cica púposra húzta a hátgerincét, szőrét felborzolta, és nagyot
fújt. Aztán éles karmait Pöttyös kezébe mélyesztette.

al
– Hát ez egy vadállat! – hőkölt vissza Pöttyös ijedten.
HOGYAN VÉDEKEZETT A CICA?

és
Vásott vigyorogva odament, leemelte Pöttyös fejéről a sapkát,
megpörgette az ujjaival, majd elengedte. A sapka huppanva borí-
totta be a cicát.
ez
– Na, így kell elintézni egy ilyen vadállatot – mondta, és felemelte
a sapkát a cicával együtt.
– Éljen Vásott, éljen Vásott! – örvendeztek a többiek.
ly

– Kinek kell a macska? Egy kabátgombért eladom! – kérdezte Vá-

sott. A többiek gyorsan elfordították a fejüket, nehogy valame-
dé

lyikükre rásózza. Szenecske szomorúan nézte a macskát, és hall-

gatta a cica keserves nyávogását.
– Füsti, nem akarsz egy olcsó kiscicát? – kínálgatta Vásott.
e
ng
E

36

98726_jvil6tk-32.indd 36 2018. 11. 21. 12:51:12

 – Nekem nincs kabátom, amiről levághatnám a gombot – válaszol-
ta Szenecske csendesen.
– De van gatyád – mondta Vásott.
– Azon sincs gomb… – Szenecske elhallgatott,
mert a gyerekek hangos nevetésben törtek ki.
– Nem gatyagomb kell nekem, hanem a jól meg-

!
font gatyamadzag. Nekem ez is megteszi parittyá-

t
nak. A régi már elkopott. Tudod, amit a kutyáért

at
adtál.
MIT KÉRT VÁSOTT A CICÁÉRT CSERÉBE?

al
– Nem adom a gatyamadzagom! – tiltakozott Szenecske, és meg-
fogta a madzag végét.
– Ha nem adod, hát nem adod. A parittyámmal egyet még bizto-
san tudok hajítani. és
Azzal előszedte a parittyáját, és meglóbálta Szenecske előtt.
– Na most szépen belefogom ezt a rühes dögöt, jól megpörgetem,
ez
és meglátjuk, hogyan repül a cica!
Szenecske
Szenecs szája sírásra görbült, segélykérően nézett a töb-
biekre.
biek A cica sorsa azonban senkit sem érdekelt.
ly

– Ne! – könyörgött Szenecske. – Meg fog dögleni!

Vásott nem válaszolt, közelebb lépett Szenecské-
dé

hez. Kibogozta a gatyamadzagot, a cicát meg odalökte az ölébe.

– Ez a tied – mondta –, ez meg az enyém.
HOGYAN LETT SZENECSKÉNEK CICÁJA?
e

A gyerekek nevetve kísérték egy darabig Szenecskét, aki az egyik

ng

kezével a nadrágját tartotta, a másikkal pedig a cicát.

– Szenecskének van cicája, de leesik a gatyája – gúnyolták. Aztán
megunták, és szétszéledtek. Szenecske valahogy magára erősítet-
E

te a gatyát, és sietett haza.

– Te csúnya kiscica – mondta szemrehányóan –, miért kellett ne-
ked éppen erre járni? Hát nem tudod, hogy Vásotték is erre szok-
tak hazamenni? Most aztán mit mondunk a nagymaminak?

37

98726_jvil6tk-32.indd 37 2018. 11. 21. 12:51:12

 A cica ragaszkodó nyávogással felmászott Szenecske nyakához.
Arcát odadörzsölte a kisfiú arcához, és békés dorombolásba kez-
dett.
– Jól van – simogatta meg Szenecske –, de odahaza van ám egy
kiskutya is. Őt is madzagért vettem. Még szerencse, hogy érted
csak egy madzagot kértek.

!
A cicus nyávogva visszamászott Szenecske inge alá.

t
– Hallod, ez az én kutyusom hangja. Okos állat, messziről észre-

at
veszi, hogy jövök az iskolából. Neked nem kell félned, nem bánt.
Na, már itthon is vagyunk – emelte ki Szenecske a cicát.
– Szent Isten! – csapta össze nagymama a kezét. – Mit hoztál már

al
megint a házhoz, drága bogaram?
– Egy kiscicát hoztam a kutyusomnak, látod, hogy örül.
– Látom, hogyne látnám, majd kibújik a bőréből, annyira örül.
és
Örömében ugat és vicsorog ilyen veszettül – mondta a nagymama
fejcsóválva.
HOGYAN UGATOTT A KISKUTYA?
ez

– Ne legyél ilyen morcos, kutyuskám – próbálta csendesíteni Sze-

necske.
ly

Aztán letette a földre a cicát. A kutyus elhallgatott, és hangosan

szimatolva közelebb ment. A cica leült, farkával elsimogatta maga
dé

mögött a port, aztán igyekezett rendbe tenni a bundáját. A kutyát

meglepte a cica nyugalma.
– Mit bámulsz úgy, mintha még sosem lát-
tál volna macskát? – nyávogta neki a
e

cicus. – Csak a hangod nagy, de gyáva

ng

vagy, gyáva kutya.

– Én gyáva? – vakkantott a kutyus.
– Akkor gyere közelebb, hogy ne ilyen hangosan kelljen veled vi-
E

tatkoznom!
– Közelebb mehetek éppen – morogta a kutyus, és a cica felé
kúszott. A cica hirtelen pofon csapta.
– Avuuuuu! – jajdult fel a kutyus. – Hát ezt miért kaptam?

38

98726_jvil6tk-32.indd 38 2018. 11. 21. 12:51:12

 – Azért – mondta a cica nyugodtan –, hogy ne legyél hálátlan.
Nemrég még te is olyan kivert kutya voltál, mint amilyen kivert
macska én voltam. Ahelyett, hogy örülnél, hogy Szenecske hozott
valakit, aki napközben vigyázni fog rád, te már messziről fenyege-
tőzöl, hogy elüldözöl a háztól.
MIÉRT KAPOTT POFONT A KUTYUS?

t !
– Jól van, cicus… – vinnyogta a kutyus.

at
– Semmi „jól van, cicus”. Tedd azt, amire Szenecske kért! Most
idejössz hozzám, és szépen megszeretgetsz, vagy kikaparom a sze-
medet.

al
– De nem kapok újabb pofont?
– Nyau! – mondta a cica finnyáskodva. – De nem
szeretem a gyáva kutyákat!
és
A kutyus félénken odament a cicához, és mint
akivel örök idők óta barátok, megnyalogatta a
cicuska arcát.
ez
– Mama, mama! – örvendezett Szenecske. – Nézd,
hogy szereti egymást a kutyusom és a cicám!
A nagymama a fejét csóválta, de látszott, hogy tetszik neki.
ly

– Na gyertek, itt a finom tejes kása, egyetek – mondta.

Aztán amikor a nagymama eléjük tette
jük te
ette a friss
dé

tejjel leöntött kását, mindegyikük

kük lakmá-
lakkmá-
rozni kezdett. Amikor jól--
laktak, a cicus és a kutyus
elnyújtózott.
e

Szenecske is melléjük hevere--

ng

dett.
– Jó lenne, ha mindig ilyen gazdagok lennénk! – mondta.
– Milyen gazdagok, báránykám? – állt meg a nagymama kezében az
E

orsó.
– Hát olyanok, hogy mindig jóllakhatnánk, mi is, meg a kutyusom
és a cicám is. Én holnap estig ki fogom bírni.

39

98726_jvil6tk-32.indd 39 2018. 11. 21. 12:51:12

 – Nem kell holnap estig kibírnod. Nézd meg, mennyi fonalat fon-
tam! Ebből ma éjjel gatyamadzagot és ruhaszárító kötelet készítek.
Meglátjátok, mennyi jó falatot hoz nektek a nagymama a faluból.
HONNAN LESZ ENNIVALÓ?

– Azért csak jó lenne, ha mi is gazdagok lennénk. Akkor lenne

!
padlásunk, és lenne ott kolbász, hús, szalonna.

t
– Persze, hogy lenne, bogárkám, hisz’ azért padlás a padlás, hogy

at
legyen benne minden.
– Mi miért nem vagyunk gazdagok?
– Mert a gazdagság hét lakatra van zárva, báránykám, és akiknek

al
nincs hozzá kulcsuk, azokat úgy hívják, hogy szegények.
– Nekünk miért nincs ilyen kulcsunk, mama?
– A jó ég tudja – bámult nagymama a levegőbe. – Én úgy hallottam
és
a nagypapámtól, hogy az ő nagyapja még dúsgazdag ember volt,
de hogy miért lettek szegények, arra már nem emlékezett.
– Biztosan elhagyták a kulcsot, mama.
ez
– Lehet – vonta meg a vállát.
– Tudod, ha megnő a kutyusom meg a cicám, én elmegyek, és
megkeresem azt a kulcsot.
ly
dé

MIT SZERETNE SZENECSKE?

e

– Azzal a kulccsal már nem sokat érnél, báránykám, mert a nagy-

ng

apám nagyapjának a gazdagságából csak egy ócska cserépfazék

maradt, aminek semmi hasznát nem vesszük. Már magam sem
tudom, miért őrizgetem. Talán mert minden nagypapa és nagyma-
E

ma meghagyta az unokájának, hogy erre a cserépfazékra úgy vi-

gyázzanak, mint a két szemük világára. Hát én is csak ezt fogom
neked hagyni.
– Azt a cserépfazekat mondod, amelyik kint van az udvaron?

40

98726_jvil6tk-32.indd 40 2018. 11. 21. 12:51:13

 – Azt, báránykám.
– Na, holnap behozom, és a kemence tetejére teszem.
– Ott sem kér enni, ahol most van. A kemence tetején is csak a
helyet foglalná, kár lenne vele a lomot szaporítani.
A cicus úgy tett, mintha aludna, de közben nagyon figyelt.
MI MARADT ÖRÖKSÉGÜL?

t !
– Nagymama – szólalt meg újra Szenecske. – Mit szólnál hozzá, ha

at
holnap nem mennék iskolába, hanem a kutyusommal és a cicám-
mal vigyáznék a cserépfazékra? Biztos ők is örülnének neki.
– Én kötve hiszem, hogy örülnének, mert a buta gyereke-

al
ket, akik nem járnak iskolába, a kutya sem szereti.
– Igazad van, mama. Akkor is játszhatok velük, ha ha-
zajöttem. Az öreg fazékra is akkor vigyázok – mondta
és
Szenecske. Aztán szépen lefeküdt aludni.
Nagymama letette az orsót, és betakarta.
– Aludj, kis fekete báránykám – suttogta. – Ki tudja, mi-
ez
vel fogsz holnap meglepni.
A cicus egy ideig bámulta nagymama orsóját, ahogy pörögve kö-
vérre duzzadt a fonaltól, aztán ő is elaludt.
ly

MIT FIGYELT A CICUS?

dé

Másnap Szenecske korán reggel elment az iskolába. A cicus és a

kutyus kiment az udvarra, és megkereste a fazekat.
– Hát ez lenne az? – állt meg a cica egy hatalmas cserépfazék mel-
lett.
e

– Vajon miért vigyáztak rá a nagyapák, amikor még

ng

kecskéjük se volt, hogy tejet öntsenek bele? – töp-

rengett. Aztán felugrott a fazék tetejére.
– Unatkozom, cicus – nyűgösködött a kutyus.
E

– Ne nyafogj, hanem gondolkozz te is! – mordult rá

a cica.
A kutyus elnyújtózott, állát a mellső lábaira rakta,
mint aki igazán gondolkozik.

41

98726_jvil6tk-32.indd 41 2018. 11. 21. 12:51:13

 – Meddig kell még gondolkozni? – kérdezte kicsit később.
– Amíg ki nem találjuk az öreg fazék titkát.
– Ja, hát azon még nem gondolkoztam.
A cica szóra sem méltatta a kutyust. Elmélyülten gondolkozott
tovább a cserépfazék tetején. A nap kellemesen melegítette a bun-
dáját.

!
– Én is fel akarok menni a fazék tetejére – nyafogott a kutyus.

t
– Gyere! – hagyta rá a cicus.

at
– De nem tudok felugrani. Segíts egy kicsit!
A cica leugrott. A kutyus két lábra állt, megkapaszkodott a fazék
oldalában, a cica meg teljes erejével nyomni kezdte. Már félig fent

al
volt a kutyus, amikor az öreg fazék billent egyet, az oldalára for-
dult, és eltörött.

és
HOGYAN TÖRÖTT EL A CSERÉPFAZÉK?

– Jaj, jaj – kapott a fejéhez sírva a cicus. – Mi lesz most?

A kutyus rémülten lapult a földhöz, és bámulta a fazekat.
ez
– Tudod, mit találtam ki? – bátorodott meg kicsit később. – Le-
hordom a cserepeket a gödörbe. Akkor azt hiszik Szenecskéék,
hogy ellopták a fazekat.
ly

– Na, milyen ravasz vagy! – fintorgott a cica, de látszott, hogy

kezd megnyugodni. – Itt egy csont, tisztogasd meg!
dé

– Hogy került ide egy csont? – csodálkozott a kutyus.

– A fazékból esett ki, te buta. Biztos valamelyik nagymamának a
nagypapája felejtette bent.
e

MI ESETT KI A FAZÉKBÓL?
AZÉKBÓL?
ng

A kutyus a szájába vette a csontot,

ot, és el-
kezdte ropogtatni. Hirtelen hatalmas
mas zú-
gás támadt, mintha szélvihar közeledne.
edne.
E

Nagy zörgéssel, csörömpöléssel hétt sza-

kállas óriás lépett a kutyus elé.
– Mi vagyunk a hét szellemóriáss –
mondták egyszerre –, földnek és vizek-
zek-

42

98726_jvil6tk-32.indd 42 2018. 11. 21. 12:51:13

 nek jó szellemei, kik hűséggel tartoznak gazdájuknak. Mit tehetünk
érted, szellemeknek parancsolója?
MIT MONDOTT A HÉT SZELLEMÓRIÁS?

A kutyus ijedtében kiköpte a csontot. A szellemek zúgva, csöröm-

pölve eltűntek.

!
– Juj, mi volt ez? – kérdezte a kutyuska.

t
– Nem tudom. Én, én azt hiszem, baj van a szememmel – suttog-

at
ta a cicus.
– A szellemek itt keresték a gazdájukat – mondta elgondolkozva
a kutyus. – Élesíteni kell a fogaimat, mert ha ilyenek járnak erre,

al
szükségem lesz rá.
Aztán megkereste a csontot, és újra bekapta.
– Mi vagyunk a hét szellemóriás – jöttek ismét zúgva, csö-
és
römpölve –, földnek és vizeknek jó szellemei, kik hűséggel
tartoznak gazdájuknak. Mit tehetünk érted, szellemeknek
éggel
nek
parancsolója?
ez
KIK JELENTEK MEG ÚJRA?

A kutyus moccanni sem mert. Nyitva felejtett szájából lassan ki-

ly

esett a csont, és a szellemek újra eltűntek.

– Cicuskám – mondta rekedten –, gyere, karmolj meg, mert rosz-
dé

szat álmodom.
– Dehogy álmodsz – remegett a cica. – Én is rémeket látok.
Egy jó ideig csak álltak. Nézték a cserepeket és a csontot.
– A csontocska a fazékban volt, ugye? – tűnődött a cica. – És a
e

szőrös emberek akkor jöttek, amikor a szádba vetted.

ng

És amikor kiköpted a csontot, mindjárt el is mentek.

– Igen, cicus – mondta a kutyus idegesen.
– Na, akkor én is megkóstolom – határozta el a cicus, s,
E

aztán odament a csonthoz, és óvatosan a szájába vette.

– Mi vagyunk a hét szellemóriás – kezdték a mondókájukat az
óriások –, földnek és vizeknek jó szellemei, kik hűséggel tartoznak
gazdájuknak. Mit tehetünk érted, szellemeknek parancsolója?

43

98726_jvil6tk-32.indd 43 2018. 11. 21. 12:51:13

 – Azt akarom, hogy a fazekat varázsoljátok vissza.
Az öreg fazék egyszeriben ép lett, és ott állt a helyén.
– Most menjetek aludni, majd később hívlak benneteket – mondta
a cica.
– Megfejtettük az öreg fazék titkát – ujjongott a cicus és a ku-
tyuska.

!
MIRE JÖTT RÁ A CICUS ÉS A KUTYUS?

t
at
Alig várták, hogy Szenecske hazaérjen az iskolából. Ott várták az
öreg fazék mellett. Amint odaért hozzájuk, cicuska újra a szájába
vette a csontot.

al
– Mi vagyunk a hét szellemóriás, földnek és vizeknek jó szellemei,
kik hűséggel tartoznak gazdájuknak. Mit tehetünk érted, szelle-
meknek parancsolója? – kérdezték a szellemek.
és
– Azt akarom, hogy Szenecske minden szavunkat értse – mondta
a cicus.
– Mi volt ez? – kérdezte ijedten Szenecske.
ez
– Ezek a te szellemóriásaid. Ha ezt a csontocskát a szádba veszed,
teljesítik minden kívánságodat.
– De mióta tudtok ti beszélni? – ámuldozott Szenecske.
ly

MIN CSODÁLKOZOTT SZENECSKE?

dé

– Mi mindig tudtunk beszélni, csak ti nem értettetek meg bennün-

ket. Vedd magadhoz az örökségedet, és rendelj valami finomságot,
hogy mire a nagymama hazajön, őt is meleg étellel
tellel
várjuk.
e

Szenecske gondolkodás nélkül felvette a csontocs-

ocs--
ng

kát, megtörölgette, és bedugta a fogai közé.

– Mi vagyunk a hét szellemóriás, földnek és
vizeknek jó szellemei, kik hűséggel tartoznak
E

gazdájuknak. Mit tehetünk érted, szellemeknek

parancsolója? – kérdezték Szenecskét a szellem-m-
óriások.

44

98726_jvil6tk-32.indd 44 2018. 11. 21. 12:51:13

 – Azt kívánom, hogy a kunyhónk helyén szép, padlásos ház legyen,
olyan, mint a falusi embereké. Padlásunkon, kamránkban bősége-
sen legyen enni-innivaló. A nagymamának ne kelljen többé gatya-
madzagért száraz kenyeret meg csírás krumplit könyörögni.
MIT KÍVÁNT SZENECSKE?

!
Szenecske még ki sem mondta a kívánságait, a rossz kis putri he-

t
lyén már ott állt a takaros, padlásos ház.

at
Olyan volt az egész, mint a mesében. A nagymama gazdaasszonyo-
san öltözve, tejjel és kaláccsal közeledett Szenecskéékhez. Majd
elkezdődött a hancúrozás, a fogócskázás. Csak a jó vacsoraillat

al
csalta be őket az udvarról.
MI MINDEN VÁLTOZOTT MEG?

és
Aztán ahogy a vacsorának is vége lett, Szenecske bebújt dunyhás,
párnás ágyacskájába. Olyan természetesen, mintha mindig ott
aludt volna. A cicus a fejéhez kuporodott, a kutyus meg elhevert
ez
az ágy elé terített csíkos, házilag szőtt szőnyegen. Nagymama Sze-
necske ágya szélére ülve énekelni kezdte a régi altatódalt. Mereng-
ve, boldogan, hogy lám, megesett velük a csoda!
ly

Tente, tente, kiskutyáim,

dé

tente, kiscica!
Álmotoknak édes ízét
őrzi nagymama.
Megölel a tarka álom,
e

elrepültök pilleszárnyon,
ng

tente, tente, kiskutyáim,

tente, kiscica!
E

45

98726_jvil6tk-32.indd 45 2018. 11. 21. 12:51:14

 A tihanyi visszhang
A hegyek csodaszép, aranyhajú tündérének Tihany volt a neve.
Minden este leterelte aranyszőrű kecskéit a tóra itatni. Amíg a
kecskéi ittak, leült egy parti sziklára, és énekelt. A hegytetőkről
gyönyörködve hallgatták énekét az óriások, és a barlangok odúi-

!
ban abbahagyták a szorgos munkát a törpék.

t
HOGY HÍVTÁK A TÜNDÉRT?

at
Balaton, a vizek ura a tó mélyén élt hínárból szőtt sátrában, mely-
nek oszlopait drágagyöngyök ezrei díszítették. Balaton egyetlen

al
fia, aki ott élt apjával a vizek mélységében, valahányszor meghal-
lotta Tihany énekét odafönt, fölemelkedett a felszínre, hogy köze-
lebbről hallhassa a csodálatos hangot.
és
– Ne figyelj Tihany csalogató hangjára, édes fiam – figyelmeztet-
te Balaton a fiát. – A hegyek tündére és a vizek ura nem illenek
össze. Ha magadba szívod a hegyek mérges levegőjét, beteg leszel!
ez
MIRE FIGYELMEZTETTE BALATON A FIÁT?

Gőgös teremtés volt Tihany, s amikor rájött, hogy

ly

éneklő hangját szerte a hegyekben mindenki ki a

világ legszebb hangjának véli, elhatározta, hogy
gy
dé

nem pazarolja azt többé esténként a tó

partján, hanem csak akkor énekel az óriá-
soknak és a törpéknek, ha azok gyémánttal fizetnek minden dalért.
e

MIT KÉRT MINDEN DALÉRT A GŐGÖS TIHANY?

ng

Lent, a tó mélységes mélyén Balaton egyetlen fia megbetegedett.

Kérlelte apját:
– Hadd halljam még egyszer Tihany szépséges hangját, bizonyára
E

meggyógyulok tőle.
Vén Balaton összegyűjtött egy ladikra való igazgyöngyöt, és ami-
kor este lejött Tihany a kecskéit itatni a tó partjára, fölvitte hozzá
a kincseket.

46

98726_jvil6tk-32.indd 46 2018. 11. 21. 12:51:14

 – Neked hoztam mindezt, leányom – mondta Balaton a tündér-
nek –, és csak azt kérem érte cserébe, hogy énekelj szegény beteg
fiamnak.
MIT VITT A VÉN BALATON A TÜNDÉRNEK?

Tihanynak megtetszettek a gyöngyök, és énekelt értük. De attól

!
kezdve Balatonnak minden este fel kellett jönni a tó mélyéről egy

t
zsákra való kinccsel, mert ajándék nélkül a fösvény Tihany még

at
csak a száját sem nyitotta ki. Végül is Balaton minden kincse kifo-
gyott. Hiába könyörgött a szép tündérnek, hiába kérlelte, Ti-
hany nem énekelt többé. Még az sem hatotta meg, hogy vén Ba-

al
laton fia meghal odalent a mélyben, ha nem hallja többé a szép
tündér énekét.
MIÉRT NEM ÉNEKELT TIHANY?
és
S Balaton fia meghalt. Sírtak az óriások, zokogtak a törpék, és a
tó fiatal urát eltemették mélyen a Badacsony hegyébe. Azóta van
ez
a Badacsonynak koporsó formája.
HOVA TEMETTÉK A TÓ FIATAL URÁT?
ly

A vizek ura nem felejtette el a szép tündér szívtelenségét. Bosz-

szúja rettenetes volt.
dé

Mindaddig Balaton tavának sima tükre re

a kék eget tükrözte csupán, a napot, a
holdat meg a csillagokat. De ettől
a naptól kezdve valahányszor meglátta
e

odafent a Badacsony koporsóját, eszé-

ng

be jutott gyásza és fájdalma, s haragjá-

ban felkavarta a tó vizét. Egy este hara-
gos hullámai zúgva, tajtékozva csaptak föl a
E

sziklaösvényre, ahol a szép Tihany hajtotta itatni aranygyapjas kecs-

kéit. Egy roppant hullám elkapta a kecskéket, lesodorta őket a
tóba, s vén Balaton valamennyit megfojtotta haragos bosszújában.
MI TÖRTÉNT A KECSKÉKKEL?

47

98726_jvil6tk-32.indd 47 2018. 11. 21. 12:51:14

 A megrémült Tihany egy közeli barlangba menekült a hullámok
csapásai elől, de vesztére! Nagyot rázkódott Balaton odalent, s
rázkódásától megmozdult a hegy is, és sziklagörgeteggel temette
be a barlang száját, befalazva örök időkre a szívtelen Tihanyt.
HOVA KERÜLT A SZÉPSÉGES TIHANY?

!
Vén Balaton átkot vetett a szépséges tündérre:

t
– Büntetésből, amiért oly fösvény voltál a hangoddal, mostantól

at
kezdve bárki is szóljon hozzád, kétszer ismételd meg minden szavát!
HOGYAN ÁTKOZTA MEG TIHANYT A VÉN BALATON?

al
A tihanyi visszhang ott van ma is sziklabörtönében, és gyönyörű
hangja engedelmesen ismétel minden szót. A Balaton, Európa leg-
nagyobb tava néha haragra gerjed ma is. Kék színe ilyenkor hara-
és
goszöldre fordul, és roppant hullámok nyargalnak fölötte egyik
partjától a másikig. Vihar után lehet találni megkövesedett kecske-
körmöket a parton. Tihany aranyszőrű kecskéinek a körmei azok.
ez
MIKOR LEHET KECSKEKÖRMÖT TALÁLNI A TÓ PARTJÁN?

A víz
ly

A Nap a tűz,
dé

a Föld az üst,
a pára, a gőz
olvadt ezüst.
e

De hogyha kihül,
ng

tóvá kerekül,
földrészek viselik
ékszerül.
E

(Orbán Ottó)

48

98726_jvil6tk-32.indd 48 2018. 11. 21. 12:51:14

 A Pannon-tenger „ükunokája”
A Balaton helyén valamikor a Pannon-tenger vize hullámzott. En-
nek az ősi tengernek az élővilágára emlékeztet bennünket a
„kecskeköröm”, amely tulajdonképpen kagylóbúb.
A nagyon régi Pannon-tenger maradványa a Balaton kö-

!
zelében, Kővágóörsnél található kőtenger is.

t
Sok-sok év alatt alakult ki a mai tó. A lesüllyedt, ha-

at
talmas agyagos medencében megmaradt az esővíz, a
hó és a környező folyók, patakok vize.

al
HOGYAN KERÜLT VÍZ A BALATONBA?

Nagyon régóta élnek itt emberek. A part melletti dombokra sző-

lőt telepítettek, gyümölcsfákat ültettek. A Balatonból halásztak, a
és
tó környéki erdőkben élő állatokat vadászták.
MIVEL FOGLALKOZTAK AZ ITT ÉLŐ EMBEREK?
ez
A magyar nyelv legrégibb összefüggő emlékei abban az
oklevélben maradtak ránk, amellyel I. András király
megalapította a tihanyi bencés apátságot 1055-ben.
ly

A Balatonról készült első magyar térképet Lázár deák-

nak köszönhetjük.
dé

MIT ALAPÍTOTTAK 1055-BEN?

A török uralom idején csak Fonyód vára maradt magyar kézen.

A Balaton mellett felépült várak a kuruc harcokban is segítettek
e

a szabadságharcosoknak. Veszprém, Keszthely, Nagyvázsony és

ng

Sümeg várát, illetve azok romjait ma is megtekinthetjük.

HOL TALÁLUNK VÁRAKAT, VÁRROMOKAT?
E

49

98726_jvil6tk-32.indd 49 2018. 11. 21. 12:51:15

 A Biblia
A Bibliának két fő része van: az Ószövetség és az Újszövetség.
Az Ószövetség a zsidóság szent irata.
Az Újszövetségben szerepelő négy evangélium Jézus életéről, taní-
tásáról szól. Az evangéliumok szerzőit evangélistáknak hívjuk.

!
Az Újszövetséget először papirusztekercsekre írták, amely a papír

t
elődje volt, és egy növény leveleiből készítették.

at
A két fő rész, tehát az Ószövetség és az Újszövetség együtt a ke-
reszténység szent könyvei.
A görög biblia szó jelentése: könyvek.

al
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE SZÓBAN!

Melyik népnek a szent irata az Ószövetség?

és
Hány fő részből áll a Biblia?
Melyik vallásnak a szent könyvei ezek együtt?
Mit jelent a biblia szó?
ez
ly
e dé
ng
E

50

98726_jvil6tk-32.indd 50 2018. 11. 21. 12:51:15

 A csodálatos kenyérszaporítás
Jézus el akart vonulni a tö
tömeg
ömeg elől.
Szeretett volna kicsit egyedül
lenni. Átkelt a Genezáreti-
tavon, és kiment a

!
pusztába.

t
at
al
MIÉRT MENT JÉZUS A PUSZTÁBA?
és
Hamarosan híre ment, hogy hol van Jézus. Az emberek elindultak
hozzá, hogy hallják és lássák őt. Hamarosan rengetegen gyűltek
ez
össze.
MIT CSINÁLTAK AZ EMBEREK?
ly

Jézus megsajnálta őket, amikor látta a sokaságot. Odament hoz-

zájuk, beszélt nekik, válaszolt a kérdéseikre. Tanította, gyógyítot-
dé

ta őket.
MIT CSINÁLT JÉZUS?
e
ng
E

51

98726_jvil6tk-32.indd 51 2018. 11. 21. 12:51:16

 Estefele a tanítványai mondták Jézusnak:
– Hamarosan este lesz. Küldd el az embereket, hogy a közeli fal-
vakban ennivalót vegyenek maguknak.
MIT MONDTAK A TANÍTVÁNYOK?

– Nem kell elküldeni őket, adjatok nekik ti enni – válaszolta Jézus.

!
– Mi vegyünk ennyi embernek kenyeret? Több mint ötezer férfi

t
van itt, a nőket és a gyereket még nem is számoltuk. Hiszen két-

at
száz pénz sem lenne elég annyi kenyérért – mondták a tanítványai.
HÁNY EMBERNEK KELL ENNIVALÓT ADNI?

al
– Mennyi kenyér van? – kérdezte Jézus.
– Öt kenyerünk és két apró halunk van – válaszolták.
MENNYI ENNIVALÓ VOLT NÁLUK?
és
– Ültessétek le az embereket – szólt Jézus.
A tanítványok leültették az embereket. Jézus fogta az öt kenyeret
ez
és a két halat. Szemét az égre emelte, majd megáldotta az enni-
valót.
MIT CSINÁLT JÉZUS AZ ÖT KENYÉRREL ÉS A KÉT HALLAL?
ly

Ezután odaadta az ételt a tanítványainak, hogy osszák szét az em-

berek között. Így is tettek, és ámulva látták, hogy mindenki jólla-
dé

kott. Akkor csodálkoztak csak igazán, amikor összegyűjtötték a

maradékot! Tizenkét kosár telt meg csak a kenyérmaradékkal.
e

MIN CSODÁLKOZTAK A TANÍTVÁNYOK?

ng
E

52

98726_jvil6tk-32.indd 52 2018. 11. 21. 12:51:17

 HALLGASD MEG, HOGY ÍRTÁK LE EZT AZ ESEMÉNYT AZ EVANGÉLISTÁK!

Máté evangéliumából:
3
Amikor meghallotta ezt Jézus, eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre
egyedül. Amikor meghallotta ezt a sokaság, utána ment gyalog a városok-
ból. 14Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket,

!
és meggyógyította betegeiket. 15Amikor esteledett, odamentek hozzá tanít-

t
ványai, és így szóltak hozzá: „Lakatlan ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a

at
sokaságot, hogy menjenek a falvakba, és vegyenek élelmet maguknak.” 16Jé-
zus azonban ezt mondta nekik: „Nem kell elmenniük: Ti adjatok nekik
enni!” 17Ők pedig így válaszoltak: „Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk

al
és két halunk.” 18Ő pedig ezt mondta: „Hozzátok ide nekem azokat!” 19Ek-
kor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a fűre, aztán vette
az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta, megtörte a
kenyereket és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak.
20 és
Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabo-
kat, tizenkét tele kosárral. 21Aki pedig evett, mintegy ötezer férfi volt az
asszonyokat és a gyermekeket nem számítva. (MT14.)
ez
ly
e dé
ng
E

53

98726_jvil6tk-32.indd 53 2018. 11. 21. 12:51:17

 Márk evangéliumából:

Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban. 33De sokan meglátták és

felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak
oda, és megelőzték őket. 34Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy soka-
ságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való
juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani. 35De amikor az idő már késő-

!
re járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki:

t
„Lakatlan hely ez, és az idő már későre

at
jár. 36Bocsásd el őket, hogy a környező te-
lepülésekre és falvakba menve ennivalót
vegyenek maguknak.” 37Ő azonban így

al
válaszolt nekik: „Ti adjatok nekik enni!”
Mire ők ezt mondták neki: „Talán mi
menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért
kenyeret, hogy enni adhassunk ne-
és kik?” 38Jézus azonban megkérdezte tőlük:
„Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!” Amikor megnézték, így
szóltak: „Öt kenyerünk van, meg két halunk.” 39Ekkor megparancsolta ne-
ez
kik, hogy ültessenek le mindenkit egy-egy csoportba a zöld fűre. 40Le is
ültek százas és ötvenes csoportokban. 41Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és
a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd
ly

átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta

mindnyájuknak. 42Miután mind ettek, és jól is laktak, 43összeszedték a ke-
nyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. 44Akik
dé

pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak.

Lukács evangéliumából:
e

Akkor elvonult velük egy csöndes tájék-

ng

ra, Betszaida városának környéké-

re. 11Amikor a nép megtudta, utána-
ment. Szívesen fogadta őket, és be-
szélt nekik az Isten országáról, akik
E

pedig gyógyulást kerestek, azokat

meggyógyította. 12A nap már
hanyatlóban volt. Odament
hozzá a tizenkettő: „Hagyd,

54

98726_jvil6tk-32.indd 54 2018. 11. 21. 12:51:18

 hadd menjen el a nép – figyelmeztették –, hogy a környékbeli falvakban és
tanyákban szállást és élelmet keressenek maguknak, mert itt a pusztában
vagyunk.” 13„Ti adjatok nekik enni” – válaszolta. „Nincs, csak öt kenye-
rünk és két halunk – mondták. – El kellene mennünk, hogy ennyi népnek
ennivalót vegyünk.” 14Volt ott vagy ötezer férfi. Erre azt az utasítást adta
tanítványainak: „Telepítsétek le őket olyan ötvenes csoportokban.” 15Úgy is
tettek, letelepedtek mindnyájan. 16Most kezébe vette az öt kenyeret és a két

!
halat. Föltekintett az égre, megáldotta, és tanítványainak adta, hogy osszák

t
ki a népnek. 17Mindnyájan ettek és jól is laktak, s végül még tizenkét ko-

at
sárra való maradékot szedtek össze.

János evangéliumából:

al
Nagy tömeg követte, mert látták a betegeken végbevitt csodajeleket. 3Jézus
fölment egy hegyre, s ott leült a tanítványaival. 4Közel volt a húsvét, a zsi-
dók ünnepe. 5Amikor Jézus körülnézett, és látta, hogy nagy sereg ember
és
tódul hozzá, megkérdezte Fülöptől: „Honnan veszünk kenyeret, hogy le-
gyen mit enniük?” 6Ezt azért kérdezte, mert próbára akarta tenni, maga
ugyanis tudta, mit fog végbevinni. 7„Kétszáz dénár árú kenyér sem elég,
ez
hogy csak egy kevés jusson is mindenkinek” – felelte Fülöp. 8Az egyik ta-
nítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: 9„Van itt egy fiú, akinek
van öt árpakenyere és két hala, de mi az ennyinek?” 10Jézus meghagyta:
ly

„Telepítsétek le az embereket!” Azon a részen sok fű volt. Letelepedtek hát,

s csak a férfiak voltak szám szerint ötezren. 11Jézus ekkor kezébe vette a
kenyeret, hálát adott és kiosztotta a letelepedett embereknek, s ugyanígy a
dé

halból is adott, amennyit csak akartak. 12Amikor jóllaktak, szólt tanítvá-

nyainak: „Szedjétek össze a maradékot, ne-
hogy kárba vesszen.” 13Összeszedték, s ti-
e

zenkét kosarat töltöttek meg az öt árpa-

kenyér maradékából, amit meghagytak
ng

azok, akik ettek.

E

55

98726_jvil6tk-32.indd 55 2018. 11. 21. 12:51:18

 A koppányi aga testamentuma
Koppányban élt egy aga már évtizedek óta. Oglu volt a neve. Va-
lamikor évekkel ezelőtt Babocsai Gáspár fejét vette bajvívásban.
Most Babocsai László levelét kapta kézhez.
„Kívánnám, hogy megjelentsd napját, mikoron bajt teszel velem egy

!
szál kardra. Te vitéz vagy, ki nem dugod el arcod előlem. Apám fejéért

t
a tiedet akarom, vagy a magamét is elveszejteni. Választ várok hamar-

at
sággal.”
A koppányi aga hamar válaszolt. Elfogadta a kihívást.

al
KINEK A KIHÍVÁSÁT FOGADTA EL AZ AGA?

Egy májusi reggelen találkoztak a látrányi réten. Elkezdődött a

küzdelem. A kísérők feszülten figyelték a kardcsapásokat. Aztán
és
a küzdők összeakaszkodtak, majd szétváltak, és újra felemelték a
kardjukat. A csapatok biztatták a harcosokat, csak Babocsai Lász-
ló kapitánya és az aga öreg janicsárja látta, hogy itt már minden
ez
harcnak vége. Oglu leeresztette kardját. Tanácstalanul, kérdőn né-
zett körül, mi történt, aztán eldőlt, mint a zsák. Halálos csend
támadt a napsugaras réten.
ly

KI GYŐZÖTT A BAJVÍVÁSBAN?
dé

László odament a törökhöz. Oglu szeme kinyílt.

nyílt.
– Halj meg békében – mondta neki László.
Oglu felemelte fejét, és kezét nagy fáradság--
gal előrenyújtotta kézfogásra.
e

László megfogta a kinyújtott kezet.

ng

Alig érzett már valamit a győzelem mámorából.

ól.
– Nagy vitéz leszel, Babocsai László – suttogta
ta
Oglu –, éltessen az isten… – És elhanyatlottt a
E

letiport virágok között.

László elindult a csapat felé. A magyarok fergetegesen éljeneztek,
kucsmáikat dobálták a levegőbe, de megéljenezték a győztest a
törökök is.

56

98726_jvil6tk-32.indd 56 2018. 11. 21. 12:51:18

 – Elvégeztem. Nyugodj békében, uramapám – gondolta László,
miközben ment a helyére.
KIRE GONDOLT BABOCSAI LÁSZLÓ?

A többiek köréje tódultak, ölelték, lapogatták. A kapitány most

felemelte a kardját. Ezzel jelezte, hogy szólni kíván.

!
– Vitézek! A bajvívás megesett. Az igazlátók a harcot tisztának,

t
vitézekhez méltónak találták. Okuljatok rajta. Az Isten egy felet-

at
tünk, harag ne maradjon a szívetekben. Jöjjenek a török vitézek is
egy kis áldomásra, ha nekik is úgy tetszik.

al
MIT MONDOTT A KAPITÁNY?

Mindkét csapat ujjongva éljenzett.

Először Oglut vitték el óvatosan a nagy fűzfa alá. Feje alá a nyergét
és
tették, és arccal keletnek fordították. Alig volt már benne élet.
Az öreg janicsár leborult mellette, és elkezdte a haldoklók szú-
ráját.1
ez
HOVA VITTÉK AZ AGÁT?

Aztán átözönlöttek a törökök. Előkerültek a kulacsok, egy-két

ly

csobolyó2 is akadt, és nagyokat ittak László egészségére.

g g
Allah szigorúan tiltja a borivást, a török vitézekk
dé

azonban úgy gondolták, hogy Allahnak nagyon

sok néznivalója van ezen a földön. Nem való-
színű, hogy éppen a látrányi rétre néz, és ép-
pen akkor, mikor ők isznak.
e

MIÉRT MERTEK INNI A TÖRÖK VITÉZEK?

ng

Letelepedtek a fűre.
Hármas-négyes csoportokban tárgyalták az esetet, és magasztal-
E

ták a győztest.

1
Szúra: a Korán (az iszlám vallás szent irata) fejezete.
2
Csobolyó: dobra emlékeztető faedény, amelyben vizet szállítottak és tároltak.

57

98726_jvil6tk-32.indd 57 2018. 11. 21. 12:51:18

 Az öreg fűzfa felől a janicsár közeledett.
– Mi hírt hozol? – kérdezte a kaposi aga.
– Oglu pillanatait már meg lehet olvasni. Kér benneteket, mielőtt
arcát megfürdetné Allah ragyogásában. Szólni kíván veletek. Első-
sorban Babocsai Lászlóval.
– A haldokló már nem közülünk való, és jó vitézi cselekedet sza-

!
vára hajolni – mondta a kapitány. – Menjünk.

t
MIT KÉRT A HALDOKLÓ KOPPÁNYI AGA?

at
Oglu a nap felé nézett, s alig hallhatóan megszólalt:
– Babocsai László! Hozzád szólok. Hallod-e?

al
– Hallom, Oglu, csak mondd!
A haldokló arca nyugalmas lett.
– Én elvettem apád életét, te az enyémet.
nyémet. Allah
és
akarta, aki örökkévaló. Nem haragszom
– Én sem haragszom, Oglu. Az Isten
gsszom rád.
ten legy
legyen
yen
veled.
ez
– Neked hagyom a kardom, a lovam, m, minden
fegyverem. Fogadd el tőlem.
– Elfogadom.
ly

Oglu elhallgatott.
Látszólag erőt gyűjtött.
dé

Arca fehér volt, mint a hó.

– Babocsai László, neked anyád van, aki szeret téged, akinek én
megöltem az urát… nagyot kérek most tőled. Megteszed-e?
– Megteszem – ígérte László.
e

Oglu szemei fáradtan lecsukódtak.

ng

– Nekem is volt feleségem. Magyar lány volt. Nem vettem más

asszonyt mellé. Meghalt, de maradt egy kislányom… – A lehunyt
szempillák között mintha könny csillant volna. – Vidd haza, Babocsai
E

László… anyádhoz. Ne maradjon a végeken, ahol elkallódna. Nem

tudnék nyugodni a föld alatt. Vidd haza, neveljétek fel… Az anyja
is keresztény volt… ezért rátok hagyom mindenemet…
MIT KÉRT BABOCSAI LÁSZLÓTÓL OGLU?

58

98726_jvil6tk-32.indd 58 2018. 11. 21. 12:51:18

 – Amid van, Oglu, az a lányodé, akit elviszek anyámhoz. Tisztes-
ségben tartom, mint testvéremet.
A haldokló arca derűsen nyugodt lett.
– Allah már szólít… Az Isten áldjon meg benneteket is, kik meg-
hallgattatok… Fogod a kezem, Babocsai László?
– Fogom, Oglu.

!
– Ezzel a kezeddel simogasd meg kislányomat… és küldöm, az

t
apja… Allah, de sötét lett…

at
Oglu meghalt, László lassan elvette a kezét a halottéról.
– Amit fogadtam, megtartom – szólt László, és felállt.
– És mi kiadunk neked mindent – mondták a törökök. – A haldok-

al
ló száján Allah szólt. Gyertek érte ide mához egy hétre pár vitéz-
zel. És most hagyjuk a halottat.

és
MIT ÍGÉRT BABOCSAI LÁSZLÓ?

Egy hét múlva újra ott állt a kis csapat a látrányi réten. László
jobban félt a kis török lánytól, mint az apjától. Hogy néz ő annak
ez
a szemébe? Megmondja-e neki mindjárt, hogy ő tette árvává? Vagy
talán már meg is mondták neki?
Ekkor tűntek fel a törökök a homályos domboldalon. Öten voltak
ly

mindössze. László eléjük lépett, de vacogott a foga. Megálltak.

Oglu lován egy nyúlánk lány ült, s az apja szomorú, meleg szemei-
dé

vel nézett Lászlóra.

– Te vagy ama Babocsai László?
– Én vagyok… húgom… – nyögte László –,
mert mától kezdve testvéremnek számíta- a-
e

lak… ha akarod…
ng

A törökök elköszöntek.
– Mehetünk? – kérdezte László a lánytól.
– Te parancsolsz…
E

– Nálunk az asszonyok szava az első, haa

nem harcban járunk, azért csak szólj, ha va-
a-
lami kívánságod lenne.
KIVEL TALÁLKOZOTT BABOCSAI LÁSZLÓ?

59

98726_jvil6tk-32.indd 59 2018. 11. 21. 12:51:19

 Elindultak. Mögöttük némán jöttek a lovasok. Néha vízben jártak,
ilyenkor csobogva prüszköltek a lovak.
– Jaj, mit szól anyám? – tanakodott magában László. – Az majd
megoldódik, de ezzel a lánnyal is kell beszélnem!
Azzal fogta magát, és közelebb lovagolt.
– A harc becsületes volt… tudsz róla?
óla?

!
– Tudok.

t
– Mindent tudsz?

at
– Mindent tudok.
– Megígértem, hogy hazaviszlek
az anyámhoz, hol jó helyen leszel…

al
Te keresztény vagy?
– Én az vagyok.
– Anyám egyedül van. Én nem vagyok otthon. Örül neked.
és
A lány összehúzta magát. Nem válaszolt.
László kereste még a mondanivalót, de a gondolatok elcsúsztak
előle. Belefáradt.
ez
– Tulajdonképpen mindent elmondtam – nyugtatta magát –, csak
már otthon lennénk!
Szépen lassan poroszkáltak tovább. Alkonyatra járt az idő. Aztán
ly

már látszott az öreg ház teteje. Lágy füst szállott felette, már
látszott a palánk, a kapu. A kapu nagy zörgetésre kinyílt. Megér-
dé

keztek.
HOVA ÉRKEZTEK?

– Asszonyanyád nincsen itthon, fiatal uram – mondta az udva-

e

ros –, de minden pillanatban várjuk.

ng

László ennek a hírnek nagyon megörült. Talán tud addig egy-két szót
szólni a lánnyal. Leugrott a lóról, segíteni akart, de a lány nem fogad-
ta el. Most látszott csak, hogy majdnem olyan magas, mint László.
E

– Bizonyára átfáztál. Asszonyanyám szobájában átöltözhetsz.

A lány vontatottan megindult.
– Érezd itthon magad – mondta László –, és ha kellene valami,
beküldöm asszonycselédünket.

60

98726_jvil6tk-32.indd 60 2018. 11. 21. 12:51:19

 László kiment a szobából. Gyertyát gyújtott, és bekopog--
tatott.
– Világot hozok, ne légy sötétségben.
A lány csak a köpenyét vetette le. Összeroskadva ült, és
a földre nézett.
– Ha akarod, veled maradok, míg asszonyanyám megérkezik.

!
A lány csak hallgatott, László pedig egyik lábáról a másikra állt.

t
Nehezen ment a beszéd.

at
– Értem a szomorúságodat, és tudd meg, jó szívvel leszünk hoz-
zád… az én apám is így veszett el, de hát ezt te úgyis tudod.
– Nem ismertem úrapádat.

al
– Nem ismerted, de halálának körülményeiről bízvást hallottál.
– Nem hallottam – mondta, és még jobban összehúzta magát.
László egy pillanatra megszédült.
és
Úristen, ez nem tudja! Nem tudja, hogy Ogluval miért volt a harc.
Nem tudja, hogy neki joga volt Oglut megölni! Nemcsak joga,
hanem kötelessége is! – gondolta a vitéz zaklatottan. Összeszedte
ez
magát, és kifordult a szobából.
MIRŐL NEM TUDOTT OGLU LÁNYA?
ly

Ekkor érkezett haza az anyja.

– Édes fiam! – mondta az anyja, és átölelte Lászlót.
dé

– Asszonyanyám, menjünk ide a szélső szobába. Mondanivalóim

vannak.
– Menjünk, menjünk. Beszélj!
– Éveknek előtte, mikor az én atyámuram holttestét meghozták,
e

én megesküdtem a feszületre, hogy aki halálát okozta, az éntőlem

ng

pusztul el, halálos viadalban.

– Nem! Nem! Nem engedem! – ugrott fel az asszony.
– Már megtörtént. Egy hete a látrányi réten.
E

– Úristen! Áldott légy, megvédett… – és sírdogált. – Hogy mer-

ted? – kiáltott fel.
– Nyugodjék, anyám. Oglu megfizetett. De még nincs vége. Oglu
nem halt meg mindjárt. Testamentumot tett, és rám hagyta min-

61

98726_jvil6tk-32.indd 61 2018. 11. 21. 12:51:19

 denét. Becsületes, nagy harc volt. Haldoklott, el kellett fogadnom.
Mit tehettem volna?
– Igaz, nem cselekedhettél másként – mondta az anyja, és köze-
lebb húzódott fiához.
– Még nincs vége. Van Oglunak egy lánya. Magyar volt
az anyja, a lány is keresztény. Elveszett volna a vége-

!
ken. Kért, hogy hozzam el asszonyanyámhoz…

t
megígértem.

at
– És elhoztad? – csattant fel az asszony.
– Elhoztam.
– Elhoztad? – És megrázta László vállát. – Az apád

al
gyilkosának a lányát az anyád házába?
– Megfizetett érte. Nem váltunk el haraggal. Be-
csületes vitézi harc volt. Megígértem.
és
– És ennek a szégyentelen pogányfiókának volt
bátorsága idejönni? Annak a házába…
– Éppen ez az – vágott a szavába László –, hi-
ez
szen nem is tudja az árva.
– Nem tudja? Hát majd megtudja! Meg!
– Asszonyanyám… – könyörgött László.
ly

De az asszony már fogta is a gyertyát, és indult kifelé.

– Hol van? Az én szobámban? Ugyan jó helyre vitted!
dé

HOVA SIETETT LÁSZLÓ ANYJA?

Az ajtó elé érve kicsit megtorpant az asszony.

– Csak vendég ez a lány… meg árva is… Megmondom neki szé-
e

pen, hogy ebben a házban nem maradhat. Menjen el békességgel

ng

– gondolta kicsit lehiggadva.

A lány még mindig ott ült, ahova László ültette. Amint kinyílt az
ajtó, a lány felemelte fejét, aztán felállt, és elindult az asszony felé.
E

A lány szeme tele volt könnyel.

Az asszonyt megragadta valami régi, feltörő bánat. Szeme melegen
csillant. Karjai az anyák ősrégi, oltalmazó mozdulatával tárultak
széjjel, és a lány hüppögő sírással bújt közéjük. A gyertyát ekkor

62

98726_jvil6tk-32.indd 62 2018. 11. 21. 12:51:19

 már László fogta. Az anyjának mindkét kezére szüksége volt, hogy
simogatni tudja a pogányfiókát.
– Nono… kis bogaram. Nyughass már. Itt jó helyen vagy. Majd
elmúlik… – nyugtatta, csitította, simogatta az árvát.
László lábujjhegyen ment ki a szobából.
MIÉRT LÁSZLÓ FOGTA A GYERTYÁT?

t !
Reggel későn ébredt. Nyújtózkodott, aztán hamar rendbe szedte

at
magát. Halkan ment anyja szobája felé, melynek ajtaja kissé nyitva
volt.
Odabent beszélgettek.

al
– Bizony, kislányom, eltemetődik minden bánat…
– Asszonynénémnek megmaradt a fia, öröme van benne.
– Örömöm, de bánatom is. Mert mikor látom én a fiamat? Felne-
és
veltem, és elrepült. Hiszen, ha szegény uram életét el nem vágja
az a koppányi török…
– Koppányi? Ki légyen az?
ez
László szemei tágra nyíltak… Az anyja
egy pillanatra elhallgatott, a távolba né-
zett, aztán így folytatta:
ly

– Régen volt, már nem is emlékszem.

Valami Kefir nevű. Úgy tudom, elkerült
dé

Konstantinápolyba.
MIT MONDOTT LÁSZLÓ ANYJA, KI ÖLTE MEG A FÉRJÉT?

László csendesen kiment a házból. Eleget hallott.

e

– Nyergelünk – mondta a többieknek.

ng

László a dombról még visszanézett. Búcsút intett, és ereiben örö-

mös melegség szaladt széjjel.
– Elvégeztem. Nyugodj meg most már, Oglu, lányod jó helyen
E

van.
És megemelte kucsmáját.
KITŐL KÖSZÖNT EL GONDOLATBAN LÁSZLÓ?

63

98726_jvil6tk-32.indd 63 2018. 11. 21. 12:51:19

 Zlata, a kecske
Hanuka1 idején rendszerint hó borítja a tájat, ám abban az eszten-
dőben enyhe volt a tél. A hanuka már a küszöbön állt, de még alig
hullott egy kevés hó. Majdnem mindig sütött a nap. A parasztok
panaszkodtak, hogy a szárazság miatt hitvány aratása lesz a téli

!
vetésnek. Új fű sarjadt, és a parasztok kicsapták marháikat a le-

t
gelőre.

at
MILYEN VOLT A TÉL?

Rossz éve volt a szűcsnek, és hosszas habozás után rászánta ma-

al
gát, hogy eladja kecskéjét, Zlatát. Öreg állat volt, alig adott már
tejet. A városi mészáros nyolc forintot ajánlott érte. Ennyiért meg
lehet venni a hanukagyertyákat, jut belőle krumplira meg olajra a
és
palacsintához, ajándékra a gyerekeknek és az ünnep egyéb tarto-
zékaira is. A szűcs azt mondta legidősebb gyermekének, Áronnak,
hogy vigye el a kecskét a városba.
ez
MIÉRT KELLETT ELADNI A KECSKÉT?

Áron tudta, miért kell elvinnie a kecskét a mészároshoz, de enge-

ly

delmeskednie kellett apjának. Édesanyja a könnyeit törölgette,

amikor hírét vette a dolognak. Áron húgai, Anna és Miriam han-
dé

gosan sírtak. Áron felvette bélelt zekéjét, fülvé-

dős sapkáját, Zlata nyakára kötelet kötött, és úti
elemózsiának zsebre tett két szelet kenyeret meg
sajtot.
e

Estére kellett átadnia a kecskét; az éjszakát a mészá-

Esté
ng

rosnál tölti, és másnapra tér haza a pénzzel.

ros
MIKOR KELL ÁRONNAK HAZAÉRNIE A KECSKE ELADÁSA UTÁN?
E

A család istenhozzádot mondott a kecskének, Áron pedig a nyaka

köré kerítette a kötelet. Zlata most is olyan türelmesen, jóindula-

1
Hanuka: egy zsidó ünnep, amely legtöbbször decemberre esik.

64

98726_jvil6tk-32.indd 64 2018. 11. 21. 12:51:20

 túan ácsorgott, mint mindig. Megrázta kis fehér kecskeszakállát.
Megnyalogatta a szűcs kezét. Zlata bízott az emberekben. Tudta,
hogy mindig kap tőlük ennivalót, és soha nem ártanak neki.
MIÉRT NEM FÉLT A KECSKE AZ EMBEREKTŐL?

Amikor Áron kivezette az országútra, Zlata mintha kissé megle-

!
pődött volna. Még sohasem vezették errefelé. Kérdőn nézett hát-

t
ra Áronra, mintha azt tudakolná: – Hová viszel? – Ám hamarosan

at
láthatólag arra a következtetésre jutott, hogy kecskének nem illik
kérdezősködnie. Pedig az út egészen más volt. Új mezők, legelők,
ismeretlen kunyhók mellett haladtak el. Olykor-olykor megugatta,

al
megkergette őket egy-egy kutya, de Áron
a botjával elűzte őket.
Sütött a nap, amikor elhagyták a falu
és
határát. Hanem az idő egyszeriben
megváltozott. Keletről nagy fekete
felhő bukkant fel, kékes volt a közepe,
ez
és sebesen terjeszkedett az égen. Hideg szelet hozott magával.
Alacsonyan szálltak a károgó varjak. Kezdetben úgy látszott, esni
fog, ehelyett azonban jégeső támadt, akárcsak nyáron. Korán volt
ly

még, de éjszakai sötétség szállt rájuk. És a jégesőt hamarosan ha-

vazás követte.
dé

MILYEN IDŐ LETT?

Élete tizenkét esztendejében mindenféle időt látott már Áron, de

ilyen havazást még nem tapasztalt. Annyira sűrűn hullott a hó,
e

hogy az eget is elsötétítette. Hamarosan betemette az ösvényt.

ng

A szél hideg volt, akár a jég. A városba vezető út keskeny és ka-

nyargós. Áron már nem tudta, hol jár. Nem is látott keresztül a
hófüggönyön. A hideg hamarosan behatolt bélelt zekéje alá.
E

Zlata eleinte ügyet sem vetett a megváltozott időre. Ő is tizenkét

esztendős volt, és tudta, milyen a tél. Hanem amikor a lába egyre
mélyebben süppedt a hóba, minduntalan hátrafordította a fejét, és
csodálkozva nézett Áronra. Szelíd szeme mintha azt kérdezte

65

98726_jvil6tk-32.indd 65 2018. 11. 21. 12:51:20

 volna: – Mit keresünk idekint ebben a viharban? – Áron abban
reménykedett, hogy előbb-utóbb beéri őket szekerével valamelyik
paraszt, de senki sem járt arra.
MIBEN REMÉNYKEDETT ÁRON?

Egyre sűrűbben havazott, hatalmas, örvénylő pelyhek hullottak a

!
földre. Áron bakancsának talpa a hó alatt a felszántott föld puha-

t
ságát érezte. Rádöbbent, hogy már nem az úton jár. Eltévedt. Már

at
azt sem tudta, merre van kelet, merre nyugat, merre visz az út a
faluba, merre a városba. A szél fütyült, üvöltött, örvénylő hófor-
gatagokat kavart. Mintha fehér koboldok kergetőznének a mezőn.

al
Fehér por szállt a talaj fölött. Zlata megtorpant. Nem tudott to-
vábbmenni. Patáját konokul a földbe vájta, és keservesen meke-
gett, mintha azt kérné, hogy vigyék haza. Fehér szakálláról jég-
és
csapok csüngtek, szarvát bevonta a fagy.
MIÉRT TÉRT LE ÁRON AZ ÚTRÓL?
ez
Áron magának sem akarta bevallani, hogy veszedelembe kerültek,
pedig jól tudta: ha nem találnak menedéket, mind a ketten halálra
fagynak.
ly

Nem volt ez közönségess

vihar, hanem valóságos
dé

hóförgeteg.
A hó már térdig ért.
Áron keze megdermedt,
a lába ujjait már nem is
e

érezte. Ha lélegzetet
ng

vett, elfulladt. Az orra

mintha fából volna, hát
megdörzsölte hóval. Zlata ta
E

mekegése már zokogásnak hallatszott. Az emberek, akikben any-

nyira bízott, csapdába vonszolták. Áron istenhez fohászkodott,
magáért meg az ártatlan állatért.
KIHEZ KÖNYÖRGÖTT ÁRON EBBEN AZ ÉLETVESZÉLYES HELYZETBEN?

66

98726_jvil6tk-32.indd 66 2018. 11. 21. 12:51:20

 Egyszer csak egy domb körvonalait pillantotta meg. Vajon mi le-
het az? Ki hányta ilyen nagy halomba a havat? A domb felé von-
szolta magát, s maga után húzta Zlatát. Amikor a domb közelébe
ért, rájött, hogy hatalmas szénakazal az, amelyet beborított
a hó.
MIT TALÁLT ÁRON?

t !
Áron rögtön tudta, hogy megmenekültek. Nagy erőfeszítéssel ke-

at
resztülásta magát a havon. Falusi gyerek lévén tudta, mi a dolga.
Amikor elérte a szénát, fészket vájt magának
agának
meg a kecskének. Akárhogyan fagy oda- da-

al
kint, a szénában mindig meleg van. És a
szénával Zlata is jóllakhat. Mihelyt meg--
érezte az illatát, elégedetten majszolni
és
kezdte. Odakint tovább hullott a hó.
Hamar belepte az ösvényt, amit Áron
kitaposott. De a gyereknek is, állatnak
ez
is lélegeznie kell – márpedig búvó -
helyükön igencsak kevés volt a levegő. Áron ablakfélét fúrt a szé-
nába meg a hóba, és gondosan kitisztogatta az ösvényt.
ly

HOGYAN KÉSZÍTETT MENEDÉKET ÁRON?

dé

Amikor Zlata jóllakott, letelepedett hátsó lábára, és láthatólag

visszanyerte az emberekbe vetett bizalmát. Áron megette a két
szelet kenyeret meg a sajtot, de a keserves út után bizony éhes
volt. Zlatára pillantott: észrevette, hogy tele van a tőgye. Leheve-
e

redett a kecske mellé, úgy fejte, hogy a tej egye-

ng

nesen a szájába fröccsenjen. Zsíros, édes volt

a kecsketej. Zlata ugyan nem szokott hozzá,
hogy így fejjék, de nem ellenkezett. Mintha
E

csak meg akarná hálálni Áronnak, hogy

olyan menedékbe hozta, ahol még a fal, a
mennyezet meg a padló is csupa ennivaló.
HOGYAN IVOTT TEJET ÁRON?

67

98726_jvil6tk-32.indd 67 2018. 11. 21. 12:51:20

 Az ablakon át Áron megpillantotta a kint tomboló zűrzavart.
A szél hógörgetegeket terelt maga előtt. Szuroksötét volt, s Áron
nem tudta, vajon leszállt-e már az éj, vagy ez még a vihar sötétsé-
ge. Hála istennek, a szénában nem fáztak. A száraz széna a fű, a
mezei virágok a nyári nap melegét árasztották.
MIÉRT NEM FAGYTAK MEG?

t !
Zlata gyakran evett; rágcsált fentről, lentről, balról, jobbról. Teste

at
állati hőt sugárzott, és Áron odahúzódott mellé. Mindig szerette
Zlatát, de most valósággal a testvérének érezte. Egyedül volt, el-
szakadt a családjától, és beszélhetnékje támadt. Zlatához intézte

al
szavait.
– Mi a véleményed, Zlata, mi történt velünk? – kérdezte.
– Meee – felelte Zlata.
és
– Ha nem találunk erre a szénakazalra, már rég megfagytunk vol-
na mind a ketten – mondta Áron.
– Meee – hangzott a kecske válasza.
ez
– Ha továbbra is így havazik, napokig itt rostokolhatunk – magya-
rázta Áron.
– Meee – mekegett Zlata.
ly

– Mit jelent ez a meee? – kérdezte

Áron. – Beszélj, légy szíves, értelme--
dé

sen!
– Meee, meee – próbálkozott Zlata.
– Hát ha meee, akkor meee – mondtaa türel-
mesen Áron. – Beszélni nem tudsz, de biztosan
e

megértesz. Szükségem van rád, neked is énrám. Igaz?

ng

– Meee.
KIVEL BESZÉLGETETT ÁRON?
E

Áron elálmosodott. Összekapart magának egy kis szénát, ráhaj-

totta a fejét, és elszundított. Elaludt Zlata is.
Amikor Áron kinyitotta a szemét, nem tudta, nappal van-e vagy
éjszaka. A hó eltorlaszolta az ablakot. Megpróbálta kitisztogatni,

68

98726_jvil6tk-32.indd 68 2018. 11. 21. 12:51:21

 de a karját már tövig átfúrta a havon,, még-
sem ért ki a napvilágra. Szerencsére vele
volt a botja, és azzal kitörhetett a sza-
a-
badba. Odakint sötét volt. Még mindig ig
hullott a hó, süvített a szél, előbb
csak egy szólamban, aztán már több

!
hangon. Néha úgy hangzott, mintha

t
ördögök hahotáznának.

at
MILYEN VOLT AZ IDŐ?

Zlata is felébredt, és amikor Áron üdvözölte, így válaszolt: – Meee.

al
Hát igen, Zlata tudománya ebből az egy szóból állt, csakhogy ez
sok mindent jelentett. Most például ezt mondta: – El kell fogad-
nunk, amit Isten ád: meleget, hideget, éhséget, jóllakást, világossá-
got, sötétséget. és
Áron éhesen ébredt. Minden ennivalóját megette már, de Zlata
bőségesen szolgált tejjel.
ez
Áron és Zlata három napig lakott a szénakazalban. Áron mindig
szerette Zlatát, de ebben a három napban egyre jobban a szívéhez
nőtt. Zlata a tejével táplálta, melegével melengette, türelmével
ly

vigasztalta.
MIT EVETT ÁRON, ÉS MIT ZLATA?
dé

Áron mesélt neki, Zlata pedig fülét hegyezve hallgatta. Amikor

Áron megveregette, Zlata megnyalta a fiú kezét meg az arcát.
Azután azt mondta: – Meee –, és Áron tudta, hogy ez annyit je-
e

lent: „Én is szeretlek, Áron.”

ng

Három napig hullott a hó, bár már nem olyan sűrűn, mint kezdet-
ben, és a szél is alábbhagyott. Áron néha úgy érezte, sohasem volt
nyár, s mióta csak az eszét tudja, örökösen esik a hó. Neki, Áron-
E

nak pedig sohasem volt apja, anyja, testvére. Immár a hó gyerme-

ke; hóból született, akárcsak Zlata. Olyan nagy volt a csend a
szénában, hogy Áronnak valósággal csengett tőle a füle.
HÁNY NAPIG ESETT A HÓ?

69

98726_jvil6tk-32.indd 69 2018. 11. 21. 12:51:21

 Áron és Zlata átaludta az éjszakát, és majdnem az egész napot.
Áron álmában mindig meleg volt, zöldellt a mező, virág borította
a fákat, patak csörgedezett, madarak daloltak. Harmadnap estére
elállt a havazás, de Áron nem mert a sötétségben hazafelé indulni.
MIÉRT NEM INDULT HAZA ÁRON, AMIKOR ELÁLLT A HAVAZÁS?

!
Kitisztult az ég; fényesen világított a hold, ezüsthálót vetett a hóra.

t
Áron utat ásott magának, és körülnézett a világban. Fehér volt a világ,

at
némán álmodta álmait a mennyei pompáról. Hatalmasak és közeliek
voltak a csillagok. Akár a tengeren, úgy úszott az égen a hold. A ne-
gyedik nap reggelén száncsengő csilingelése ütötte meg Áron fülét.

al
MIT LÁTOTT ÁRON A SZÉNAKAZALON KÍVÜL?

A szénakazal nem volt messze az úttól. A szánt hajtó paraszttól

és
megkérdezte Áron, merre vezet az út – nem a városba, hanem
hazafelé, a faluba. Még a szénakazalban elhatározta, hogy soha
nem válik meg Zlatától.
ez
MIT HATÁROZOTT EL ÁRON A SZÉNAKAZALBAN?

Áron családja meg a szomszédok mindenhol keresték a gyereket

ly

meg a kecskét, de nem találták nyomukat a viharban. Attól tartottak,

hogy odaveszett mind a kettő. Áront édesanyja és húgai megsirat-
dé

ták, apja némán, komoran hallgatott. Hirtelen futva közeledett az

egyik szomszéd a hírrel, hogy Áron és Zlata tart hazafelé az úton.
MIT GONDOLT A CSALÁD, MI TÖRTÉNT VELÜK?
e

Nagy volt a család boldogsága. Áron elmesélte, hogyan talált a

ng

szénakazalra, és hogyan táplálta Zlata a tejével. Áron húgai meg-

ölelték, megcsókolták Zlatát, és ínyenc csemegével: apróra vagdalt
répával, borsóhéjjal kínálták, amit Zlata legott fel is falt.
E

Soha többet nem gondolt senki arra, hogy eladják Zlatát, s most,
hogy végre beállt a fagy, a falubelieknek megint szükségük volt a
szűcs szolgálataira.
HONNAN LETT PÉNZE ÁRON SZÜLEINEK?

70

98726_jvil6tk-32.indd 70 2018. 11. 21. 12:51:21

 t !
at
al
Amikor elérkezett hanuka ünnepe, Áron édesanyja minden este
és
süthette a palacsintát, és megkapta a maga adagját Zlata is. Meg-
volt ugyan az ólja, de gyakran megkocogtatta szarvával a konyha-
ajtót, ami arra vallott, hogy szívesen belátogatna – és be is eresz-
ez
tették mindig. Esténként Áron, Miriam és Anna játszott, Zlata
pedig a kályha mellett ült, és nézte a gyerekeket meg a pislákoló
hanukai gyertyákat.
ly

MIÉRT ERESZTETTÉK BE A KECSKÉT?

dé

Áron néha megkérdezte:

– Zlata, emlékszel-e az együtt töltött három napra?
Zlata pedig ilyenkor megvakarta szarvával a nyakát, megrázta fe-
e

hér szakállát, és válaszával minden gondolatát, egész szeretetét

kifejezte:
ng

– Meee…
E

71

98726_jvil6tk-32.indd 71 2018. 11. 21. 12:51:21

 Tavaszünnep, karácsony, hanuka, ramadán
A kínaiak, a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás hívei más-más
naptárt használnak, így ezeknek az ünnepeknek az ideje ritkán
esik egybe.
A kínaiak hagyományos ünnepei a hold-

!
naptárhoz kötődnek. Időpontjukat

t
eszerint számolják ki.

at
A tavaszünnep a holdnaptár szerinti
újév napja. A családok igyekeznek minden
tavaszünnepet együtt tölteni. Ilyenkor szokás áldozni a házi tűz-

al
hely szellemének. A házban különböző helyekre boldogságot, jó-
létet, szerencsét kívánó feliratokat helyeznek el. Az újévi ünnep-
ségsorozat záróeseménye a lampionok ünnepe.
és
HOGYAN ÜNNEPLIK A KÍNAIAK A TAVASZÜNNEPET?

A keresztények hite szerint december 25-e Krisztus születésének

ez
napja.
Advent a kereszténységben a karácsony napját megelőző negyedik
vasárnaptól karácsonyig tartó időszak. A keresztény hagyomány-
ly

ban advent első vasárnapján kezdődik

az új egyházi év és a felkészülés
szülés a
dé

karácsonyra. A szó az adventus

entus
– eljövetel – latin szóból szár-
zár-
mazik.
A karácsony előtti négy vasár--
e

napon hétről hétre eggyel több gyertyát

ng

gyújtanak.
A hagyományos adventi koszorún három
lila és egy rózsaszínű gyertya van. Advent
E

harmadik vasárnapján, az örvendetes vasár-

napon gyújtják meg a rózsaszínűt.
HOGY NÉZ KI A HAGYOMÁNYOS ADVENTI KOSZORÚ?

72

98726_jvil6tk-32.indd 72 2018. 11. 21. 12:51:21

 A karácsony nem csak a keresztény emberek ünnepe. Megünnep-
lése, a karácsonyfa állítása, a szeretet ünnepe szinte az egész vilá-
gon hagyománnyá vált.
KIK ÁLLÍTANAK KARÁCSONYFÁT?

Az adventi naptáron huszonnégy kis ablakocska van. December

!
minden napjára jut egy-egy meglepetés szentestéig.

t
A számtalan régi szokásból a betlehemezés, a mendikálás maradt

at
fenn leginkább.
HÁNY ABLAK VAN AZ ADVENTI NAPTÁRON?

al
Az iszlám vallásban
vallás a ramadán a böjti hónap (az arab ramaida szó
jelent). Ezt az időszakot a hívők böjttel és imádkozás-
szárazságot jele
töltik. Hitük szerint ebben a hónapban adatott Mo-
sal tö
ha
a Korán.
és
hamed próféta kezébe az iszlám vallás szent könyve,

Ez idő alatt pirkadattól napnyugtáig tiltott az evés-

ez
ivás. A ramadán az együttérzés, a testvériség hó-
napja is. A böjt alatt a hívők teste is új életet kezd,
új tavaszra ébred. A családok, a barátok együtt
ly

ünneplik a böjtölés, az önmegtartóztatás végét.

MIT JELENT A RAMADÁN?
dé

Hanuka (Hanukkah), a fények ünnepe nyolc napig tart.

Arra emlékeznek az izraeliták, hogy idő-
számításunk előtt 164-ben visszafoglalták és
e

újraavatták a jeruzsálemi szentélyt.

ng

A vallásos zsidók feldíszítik otthonaikat saját

át
vallási jelképeikkel, és megajándékozzák egymást.
máást.
A kilencágú gyertyatartón mindennap eggyel yel több
E

gyertyát gyújtanak. Elmondják a hálaadó zsoltárt,

tárt,, és
röviden elmesélik a hanukai eseményeket. Olajban
lajban
sült pogácsát szoktak enni.
HOGYAN ÜNNEPLIK A HANUKÁT?

73

98726_jvil6tk-32.indd 73 2018. 11. 21. 12:51:22

 A karácsonyhoz kapcsolódó néphagyományok
A karácsonyfa elterjedése előtt szokás volt a házakba életfát, ter-
mőágat vinni. A termőágakat rozmaring-, nyárfa- fa vagy
kökényágakból készítették. A gerendára vagy a szo- zo-
basarokba akasztották. Aranyozott dióval, almával,l,

!
pattogatott kukoricával, mézeskaláccsal díszítet-

t
ték. Ez az életfa a termékenységet, az örök éle-

at
tet, a fejlődést jelképezte.
Az asztalra helyezett karácsonyi ételek a néphit
szerint a család tagjainak egészségét garantálták. k

al
Ilyen volt a szentelt ostya, a mézbe mártott fokhagyma, a dió, az
alma. Úgy tartották, hogy ha karácsonykor borsót, babot, sült
tököt, mákos tésztát esznek, a következő évben sok pénzük lesz.
és
A családfő egy almát annyi felé vágott, ahány tagja volt a családnak,
mindenki evett belőle, hogy összetartson a család.
ez
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE SZÓBAN!

Hogy nevezték a karácsonyfa elődjét?

Hová helyezték?
ly

Mit jelképezett?
Milyen ételeket fogyasztottak karácsonykor?
dé

Miért evett mindenki a felszeletelt almából?

A karácsonyi asztalra vagy az alá tett tárgyaknak különös jelentő-

e

séget tulajdonított a néphagyomány. A karácsonykor használt

terítőt később sütőabrosznak használták, hogy a kenyér megkel-
ng

jen. Az asztal alá rakott magvakat a baromfinak adták, hogy több

legyen a tojás. A szénát és a szalmát az állatok alá tették, vagy
megetették velük, hogy egészségesek legyenek.
E

VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE SZÓBAN!

Mire használták a karácsonyi terítőt az ünnep után?

Mit tartottak a magokról és a szalmáról?

74

98726_jvil6tk-32.indd 74 2018. 11. 21. 12:51:22

 Külföldiek
Apa külföldi,
anya is külföldi,
én is külföldi vagyok
most,

!
pedig svédek vagyunk.

t
at
Mert most Dániában járunk!
Hahaha!

al
Erre nem gondoltál, ugye?
Hogy a svédek is külföldiek lesznek,
amint külföldre mennek!
és
(Siv Widerberg)
ez
ly
e dé
ng
E

75

98726_jvil6tk-32.indd 75 2018. 11. 21. 12:51:22

 A brémai muzsikusok
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, s neki volt egy
szamara. Hosszú évek óta hordta már szegény jószág a malomba
a zsákokat. Fogyott az ereje, egyre gyengébb lett. – Minek abra-
koljak tovább ilyen semmirevaló állatot? – gondolta a gazdája, s

!
elhatározta, hogy lebunkózza.

t
A szamár azonban megneszelte, hogy valami készül ellene. Egy

at
óvatlan pillanatban megszökött, és elindult Bréma felé.
MIÉRT SZÖKÖTT MEG A SZAMÁR?

al
Úgy tervezte, majd ott beáll városi muzsikusnak.
Ment, mendegélt a szamár, egyszer csak meglátott egy vadászku-
tyát. Ott hevert szegény az úton a porban, és lihegett, mintha
és
halálra loholta volna magát.
– Mi a baj, Fogdmeg, miért lihegsz úgy? – kérdezte.
– Hagyd el – nyögte búsan a ku-
ez
tya –, öreg vagyok, napról nap-
ra gyengülök, vadászni sem tu-
dok már! A gazdám agyon akart
ly

ütni, alig tudtam egérutat nyerni.

Az irhámat megmentettem, de
dé

ilyen vén fejjel ugyan mihez

kezdjek, ugyan miből éljek?
MIÉRT SZÖKÖTT MEG A KUTYA?
e

– Tudod mit? – mondta a szamár. – Én Brémába tartok, ott felcsa-

ng

muzsikusnak. Gyere velem, szegődjél be te is a zenekarba!

pok muz
lantot pengetem, te meg dobolsz hozzá.
Én a la
A kutya
ku elfogadta az ajánlatot, és most már kettesben
E

mentek tovább. Egyszer csak szimatolni kezdett az öreg

m
vadászeb: egy macska ült nem messze tőlük az út
szélén, girhesen, búsan, akár a hét szűk esztendő.
– Mit keseregsz, Bajszos? – érdeklődött a szamár.

76

98726_jvil6tk-32.indd 76 2018. 11. 21. 12:51:23

 – Kinek van jókedve, ha egyszer nyakán a kötél? – felelte a macs-
ka. – Megvénültem, a fogaim kicsorbultak, jobb szeretek már a
kályha mögött dorombolni, mint egereket hajkurászni. De az em-
berek hálátlanok: a gazdasszonyom vízbe akart fojtani, hogy ne
kelljen tovább etetnie. Nagy nehezen eliszkoltam. Hanem aztán
most légy okos, pajtás: mihez kezdjek, miből éljek?

!
MIÉRT SZÖKÖTT MEG A MACSKA?

t
at
– Gyere velünk Brémába muzsikusnak! Te úgyis jól értesz az éjje-
li zenéhez, hasznodat vehetjük a zenekarban.
A macskának tetszett a tanács, és velük tartott.

al
Útjuk éppen egy major mellett vitt el. Az udvar kerítésén egy
kakas ült, és torkaszakadtából rikoltozott.
– Hát téged mi lelt? – kérdezte a szamár. – Mit rikoltasz olyan
irgalmatlanul? és
– Jujuj! – felelte a kakas. – Hiába jósoltam jó időt holnapra: a gazd-
asszonyom vendégeket hívott, és ráparancsolt a szakácsnőre, főz-
ez
zön levest belőlem. Estére elvágják a nyakamat, hát amíg lehet,
kiabálok, ahogy a torkomon kifér, úgysem tehetek mást.
ly

MIÉRT RIKOLTOZOTT A KAKAS?

– Inkább gyere velünk, Tarajos – biztatta a szamár –, a halálnál

dé

jobb foglalkozást mindenütt lelsz magadnak. Brémába megyünk

muzsikusnak. Neked jó hangod van. Az lesz sz
ám a hangverseny, amit mi adunk!
A kakasnak nem kellett kétszer mondani,
e

és most már négyesben igyekeztek to-

ng

vább.
Csakhogy Bréma még messze volt, a nap
pedig már lemenőben. Estére éppen csak egyy
E

erdőig jutottak el. Elhatározták, hogy ott töltik az éjszakát. A sza-

már meg a kutya leheveredett egy fa alá, a macska meg a kakas
feltelepedett a fára.
HOGYAN HELYEZKEDTEK EL A PIHENÉSHEZ?

77

98726_jvil6tk-32.indd 77 2018. 11. 21. 12:51:23

 t !
at
al
és
A macska meghúzta magát az egyik ág könyökében, a kakas azon-
ez
ban felröpült egészen a fa tetejére. Onnét messzebbre látni, meg
biztonságosabb is a magasban, legalábbis a kakasfélének.
Mielőtt elaludt volna, Tarajos koma szokása szerint körül-
ly

kémlelt a vidéken. Ahogy így szemlélgette a

környéket, egyszer csak világosságot látott
nem messze tőlük. Nyomban leszólt a társa-
dé

inak:
– Amarra valami kis fény csillog, ott háznakk
kell lennie.
e

– Akkor szedjük a sátorfánkat, és menjünk oda, da,

ng

mert ez itt nem valami kényelmes szállás –

mondta a szamár.
– Ahol ház van, ott vacsorát is esznek, nekem pedig már elkelne
E

egy-két csont, kivált, ha húsos – jelentette ki a kutya.

– Én is szívesebben tölteném az éjszakát a kemencepadkán, mint
a fán – tette hozzá a macska.
MIÉRT INDULTAK EL A FÉNY FELÉ?

78

98726_jvil6tk-32.indd 78 2018. 11. 21. 12:51:24

 Fölkerekedtek hát, és elindultak arrafelé, ahonnét a világosság lát-
szott. Először csak akkora volt, mint egy mécsvilág, aztán nőttön-
nőtt, egyre jobban csillogott, s egyszerre csak ott álltak egy kivilá-
gított betyártanya előtt.
Négyük közül a szamár volt a legnagyobb.
Odament az ablakhoz, és benézett.

!
– Mit látsz, Szürke? – kérdezte a kakas.

t
– Mit látok? Terített asztalt, rakva min-

at
den jóval. Körülötte ülnek és falatoznak
a betyárok.
– Terített asztal – sóhajtotta a kakas.

al
– Ez kellene nekünk!
– Az ám! – mondta a szamár. – Én is
szívesen ülnék a helyükben.
és
Kissé félrevonultak, és tanakodni kezdtek, hogyan foghatnának a
dologhoz, hogyan ugraszthatnák ki a házból a betyárokat.
MIN TÖRTÉK A FEJÜKET?
ez

Addig tanakodtak, míg ki nem főzték a haditervet.

A szamár feltette a két elülső lábát az ablakpárkányra, a kutya
ly

felugrott a szamár hátára, a macska felkúszott a kutya nyakába,

végül a kakas felröppent a macska feje búbjára. Mikor mindegyikük
dé

a helyén volt, a szamár halkan jelt adott, s egyszeriben rákezdtek

a muzsikára. A szamár ordított, a kutya ugatott,,
a macska nyávogott, a kakas kukorékolt. Azzal zal
zsupsz! – beugrottak a szobába.
e

A betyárok csak annyit láttak, hogy valami

ng

bezúdul az ablakon. Rettenetes ordítást, ri-

valgást, vinnyogást hallottak, s hozzá iszonyúú
üvegcsörömpölést. Rémülten ugrottak fel az asz-
E

taltól, azt hitték, a ház szakad rájuk, vagy kísértet

rtet
ront közéjük. Ijedtükben felordítottak, s hanyatt-
yatt-
homlok menekültek az erdőbe.
HOGYAN MENTEK BE A HÁZBA?

79

98726_jvil6tk-32.indd 79 2018. 11. 21. 12:51:24

 A négy cimbora pedig letelepedett az elhagyott asztalhoz. Neki-
láttak a maradéknak, s úgy tömték magukba az ételt, mintha leg-
alább egy hónapja nem ettek volna.
Mikor befejezték a lakomát, fekvőhelyet ke-
restek maguknak. Kioltották a lámpákat, és
elpihentek, ki-ki szokása, kedve szerint.

!
A szamár kiment az udvarra, és a szemét-

t
dombra heveredett. A kutya a küszöbre hasalt, a macska a tűzhe-

at
lyen a langyos hamuba kuporodott. A kakas meg felült a gerendára.
MOST HOGYAN HELYEZKEDTEK EL A PIHENÉSHEZ?

al
Fáradtak volt
voltak a nagy úttól, hamarosan elaludtak.
Valamikor ééjfél táján a betyárok kimerészkedtek
a sűrűből, és elkezdték ügyelni a házat.
és Látták, hogy minden csendes, a lám-
pa sem ég már.
– Azt mégsem kellett volna hagy-
ez
nunk, hogy ilyen kurtán-furcsán ki-
ebrudaljanak minket – mondta a
bandavezér.
ly

Elküldte az egyik betyárt, kémlelje

ki alaposan a házat.
dé

MIÉRT MENT VISSZA AZ EGYIK RABLÓ?

A betyár nagy óvatosan odalopakodott az ajtóhoz. Fülelt egy ide-

ig, de semmi neszt nem hallott. Nyugalom, békesség volt odabent.
e

Erre bemerészkedett a konyhába. És mert ott sem észlelt semmi

ng

gyanúsat, világosságot akart gyújtani. A macska szeme világított a

sötétben.
A betyár azt hitte, hogy igazi parázs.
E

Odanyomott hozzá egy gyújtóst, hogy tüzet fogjon. A macska

nem vette tréfára a dolgot, fújt egy nagyot, nekiugrott a betyár-
nak, és összevissza karmolta.
MIÉRT KARMOLTA MEG A BETYÁRT A MACSKA?

80

98726_jvil6tk-32.indd 80 2018. 11. 21. 12:51:25

 A rabló rettenetesen megijedt. Ki akart szaladni az ajtón, a küszö-
bön azonban belebotlott a kutyába. A vén eb mordult egyet, és
beleharapott a hívatlan vendég lábába.
Az, szegény, nagy üggyel-bajjal végre kivergődött a házból.
Most már csak azt nézte, hogy minél előbb odébbálljon. Elloholt
a szemétdomb mellett.

!
Ott meg a szamár rúgott bele egy nagyot.

t
A lármára felriadt a kakas is, és harciasan lekiabált:

at
– Kukurikú!
A betyár szedte a lábát, ahogy bírta.

al
MI TÖRTÉNT A BETYÁRRAL?

Lélekszakadva rohant vissza a sűrűbe, és lihegve jelentette:

– A házban egy borzalmas boszorkány ül. Rám fújt, és összekar-
és
molta az arcomat. Az ajtónál egy ember áll, kés van a kezében,
azzal a lábamba szúrt. Az udvaron egy fekete szörnyeteg hever,
majd agyonvert a bunkójával. Fönt a tetőn pedig egy vitéz virraszt,
ez
és azt kiáltotta: „Hol az a gazember?” Örülök, hogy nem hagytam
ott a fogamat!
Attól fogva a betyárok a háznak még a tájékára se merészkedtek
ly

többé.
Elköltöztek a környékről is. A brémai muzsikusok meg véglegesen
dé

a birtokukba vették, és még ma is ott laknak, ha azóta meg nem

haltak.
MINEK VÉLTE A BETYÁR AZ ÁLLATOKAT?
e
ng
E

81

98726_jvil6tk-32.indd 81 2018. 11. 21. 12:51:25

 A tűzszerszám
Volt, nem volt a nagyvilágon egyszer egy obsitos1 katona. Ez a
katona jártában-keltében eljutott egy városba, ahol éppen javában
állott a vásár. Addig kódorgott ott előre-hátra, amíg
állo
betévedt a fazekasok sorába is.

!
– Ejnye, na – kap észbe az obsitos, amint meglát-

t
ja azt a sok kisebb-nagyobb csuprot –, mennyit jö-

at
vök-megyek erre-arra, s még egy fia csuprom sincsen, amivel út-
közben ivóvizet meríthessek, ha megszomjazom. Én aztán kérek
egyet ezektől a fazekasoktól, csak úgy Isten nevében.

al
MIÉRT KELLETT VOLNA A KATONÁNAK A CSUPOR?

Kért is tüstént, nem is egytől, hanem az összestől szépen sorban.

és
Csakhogy egy garason alul, csak köszönömre semmit sem adtak.
Hiszen az obsitos adott volna egy garast is a csuporért, ha lett
volna neki. De szegény fejének nem volt egy vak krajcárja sem,
ez
mert obsitot adtak ugyan, de krajcárt adni hozzá elfeledtek.
MIÉRT NEM FIZETTE KI A CSUPOR ÁRÁT A KATONA?
ly

Nagyon mérges lett az obsitos, s azt határozta, hogy bosszút áll a

fazekasokon. Ahogy ott nézelődött, meglátott egy embert, aki
dé

egy kétkerekű taligába fogott szamarat vezetett. Azt mondja az

obsitos az embernek:
– Álljon csak meg egy keveset, mert én ennek a szamárnak hírt
hoztam, hadd mondjam meg neki!
e

– Tessék, édes vitéz úr, ha úgy van kedve – mondta a szegény

ng

ember. A katona egy szempillantás alatt égő taplót lopott a sza-

már fülébe. Az ember éppen a fazekasokhoz vezette a szamarat.
Hanem eközben égetni kezdte a szamár fülét a tapló. Járni kezdte
E

szegény állat a csűrdöngölőt2 végig a fazéksoron. Fel-le, fel-le, míg

valahogy kihullott a tapló a füléből.
MIÉRT UGRÁLT ÖSSZEVISSZA A SZAMÁR?

1
Obsitos: kiszolgált (leszerelt) katona. 2
Csűrdöngölő: gyors ütemű néptánc.

82

98726_jvil6tk-32.indd 82 2018. 11. 21. 12:51:25

 De addigra a fazekasoknak alig maradt ép fazekuk. A szegény,
agyonijedt embert meg a törvény elé vitték. Fizesse ki a kárt, ha
megcsinálta.
– Édes, jó uraim – mondta az ember –, régi szamár ez nálam, soha
ilyen bolond dolgot nem tett. Most is egy vitéz súgott valamit a
fülébe, hát attól támadt ilyen veszekedett jókedve. Jó volna azt a

!
vitéz urat idekeríteni, mert ő a hibás, nem én.

t
Na, a katonát is a törvény elé vitték, vajon mi átokkal babonázta

at
úgy meg azt a szamarat. – Semmivel én a világon – mondta az
obsitos. – Most jöttem haza Debrecenből, s azt üzente a szamár
nővére, hogy a jövő héten lesz a lakodalma. Mondanám meg a

al
húgának, hogy szívesen látja, hát én csak azt súgtam neki. Nekem,
igaz, azt felelte vissza, hogy ő most nem ér rá lakodalomba menni,
hanem itt mindjárt eljár néhány csűrdöngölőt örömében. Ha a
és
fazekasok között tette a bolondját, arról én nem tehetek.
MIT MESÉLT A KATONA?
ez
Elbocsátották a katonát, el a szamaras embert is. Mindegyik to-
vábbindult a maga útján. Az obsitos estére egy kis házikóhoz ért.
A kapuban egy vénasszony álldogált, s nagy öröm-
ly

mel hívogatta:
– Jöjjön, kedves gyermekem! – Az obsi- si-
dé

tos nézett szerteszéjjel, hogy kinek

szólhat ez a kegyes hívogatás.
– Magának, kedves gyermekem, magá--
nak – mondja az asszony –, jöjjön csak,
e

jöjjön!
ng

Több hívást sem várva, bemegy a

vitéz úr, s ott ellátja az öregasszony étellel, ital-
lal. Aztán megkérdezte:
E

– Miért is van ez a nagy szívesség?

– Semmi egyébért – mondja az asszony –, hanem ha a pincéből
kihozna egy tűzvasat.
MIT KÉRT AZ ÖREGASSZONY?

83

98726_jvil6tk-32.indd 83 2018. 11. 21. 12:51:26

 – Ki én, akár tízet is, lelkem, öreganyám. Hol van az a pince? –
kérdezte az obsitos. Az öreganyó megmutatta a lejáratot. Egy lyuk
volt az.
– Majd kötélen leengedem, és azonmód fel is húzom – ígérte. –
A pincében a mestergerendán van a tűzszerszám – mondta a ba-
nya. – Vannak a pincének oldaljáratai is. Ott kincsek vannak, amiket

!
vadállatok őriznek. De ne féljen tőlük, mert ártani nem tudnak.

t
Leereszkedett a katona, megtalálta a tűzszerszámot, zsebre is

at
rakta. Aztán bement az első oldalszobába. Ott egy kád rézpénzt
talált, amit egy farkas őrzött. Megy a másodikba, ott a kád ezüst,
de azt meg egy fene nagy tigris őrzi. Bemegy a harmadikba, ott

al
aranyat, gyémántot talál. Itt egy hatalmas oroszlán az őr.
– Csak megrakom magam ebből a sokféle drágaságból, hiszen jut
is, marad is – gondolta. Így is lett. A vadállatok forgatták a szemei-
és
ket, morogtak, vicsorogtak, de egyik sem bántotta. A katona alig
tudott kimászni a nagy teher alatt.
MIT RAKOTT A RUHÁJÁBA A KATONA?
ez

Mikor kijöhetett, kérdi a mámitól:

– Na, öreganyám, mire jó ez a tűzszerszám??
ly

A mámi sehogy se akarta megmondani. Azt válaszolta:

– Mindent tudni főfájás.
dé

Úgy felmérgesíti ezzel az obsitost, hogy az nagy dühösen otthagy-

ja. Az öregasszony jajveszékelt, átkozódott, de a katona csak ment
mérgesen, zsebében a tűzszerszám, kabátjában a sok kincs. Vissza-
ment a városba, s élt a sok drágaságból olyan életet, hogy a király
e

sem különbet. De hiába, mert amiből csak mindig vesznek, de hoz-

ng

zá soha nem tesznek, egy időn túl csak elfogy. Úgy elfogyott a sok
kincs, hogy nem maradott még egy gyufára való pénze sem.
MIÉRT LETT ÚJRA SZEGÉNY A KATONA?
E

Nagy szegénysége közben eszébe jutott a tűzszerszám. Elővette,

hogy egy kis tüzet csiholjon vele. De alig csettintett hármat, meg-
szólal mellette egy hatalmas oroszlán:

84

98726_jvil6tk-32.indd 84 2018. 11. 21. 12:51:26

 – Mit parancsolsz, édes gazdám?
Úgy megijedt az obsitos a nagy fenevadtól, hogy azt sem tudta,
mit mondjon. Nagy hebegve kinyögte végül:
– Ha tenni akarsz értem valamit, hozz nekem pénzt és aranyat!
Egy perc múlva már ott is volt a zsák arany és a zsák pénz. Bezzeg
megörült a vitéz erre. Most már tudta, mire is való a tűzszerszám.

!
MIRE VALÓ VOLT A TŰZSZERSZÁM?

t
at
Újból élte világát a katona. Egyebet se tett, evett-ivott, sétált és
pipált. S amint nap nap után eljárt a királyi palota előtt, s örökös-
örökké látta a királylányt az ablakban, úgy megtetszett neki, hogy

al
elhatározta, feleségül veszi.
Hazasietett, előcsettintette az oroszlánt:t:
– Mit parancsolsz, édes gazdám?
és
– Lopd ki a királyleányt a palotából, de
úgy, hogy senki észre ne vegye!
Meg is tette az oroszlán.
ez
Senki nem látta, amikor ellopta, de azt se, amikor visszalopta.
Ettől kezdve minden éjszaka az alvó lány szépségében gyönyörkö-
dött a katona.
ly

A dajkák mégis észrevették, hogy eltűnik egy darabig a királylány.

Mentek a királyhoz, és mondták, hogy ők tovább felelősséget nem
dé

vállalnak a lányért.
MIÉRT LOPATTA KI A KIRÁLYLÁNYT A KATONA?

Nagyon mérges lett a király. Azonnal tanácsot hívott össze. Azt

e

mondta egy térdig érő szakállú, öreg tudós:

ng

– Már felséges király! Én addig ugyan egyet sem ítélek, amíg meg
nem tudom, mi az igaz. Őröket kell állítani a királylány mellé.
Az ágyat ki kell fúrni, és korpát kell beletenni. Amikor az ágyat
E

viszik, kiszóródik a korpa, és megtudjuk, hogy hova, merre hor-

dozzák azt a lányt.
– Jól van, legyen így – mondta a király.
MIT JAVASOLT AZ ÖREG TUDÓS?

85

98726_jvil6tk-32.indd 85 2018. 11. 21. 12:51:26

 Kiálltak az őrök a következő éjen. Annyit vettek észre, hogy volt
s nincs királyleány, kis idő múltán újra van leány.
– Na – mondja a király. – Én ilyen szemfényvesztést még nem
láttam. Aki ezt megteszi, az nem ügyefogyott senkifia. – Mennek
az elhullott korpa nyomán, egyenest az obsitoshoz. Ott azt mond-
ja a király:

!
– Vitéz katonám! Ha a lányomnak sincs kifogása ellene, neked

t
adom, itt a kezem rá.

at
Persze hogy akarta a leány is, mert neki is tetszett az obsitos.
A katona olyan derék egy szál fiú volt, hogy belé lehetett szerel-
mesedni. Királyi lakodalmat csaptak, s boldogan éltek, amíg meg

al
nem haltak.
KI LETT AZ OBSITOS FELESÉGE?

Találós kérdés
és
ez
Sokszor láttál, ismersz-e?
Börtönöm a kemence.
De rabságom nem örök,
ly

kapom magam, kitörök.

Lángost sütök, kenyeret,
dé

aki fázik, megszeret.

Ha locsolnak, elalszom,
minden vízre haragszom.
Kandallóban táncolok,
e

elviszem az álmotok,
ng

ha kígyózva éjfelen
kibújok a kéményen.
Piros ruhám ég, lobog!
E

Találd ki, hogy ki vagyok!

(Népköltés)

86

98726_jvil6tk-32.indd 86 2018. 11. 21. 12:51:26

 A tűzgyújtás
Az állatok félnek a tűztől, és nem mernek a
közelébe menni. Az ember ösztönösen vonzódik hozzá.
Az ősember még nem tudott tüzet gyújtani. Az égő faágat a bar-
langjába vitte, vigyázott rá, nem hagyta, hogy elaludjon. Jólesett a

!
tűz melege, a biztonsága, a fénye. Kellemes volt a sült hús íze, még

t
később a főtt ételeké.

at
HOGYAN JUTOTT AZ ŐSEMBER A TŰZHÖZ?

A tűzgyújtásra sokféle eszközt talált ki az ember. A két fadarab

al
összedörzsölése szinte minden nép körében ismert volt. A tűz-
fűrész olyan eljárás, melynél az egyik fadarabot a
másikkal egy ponton dörzsölik.
és
A tűzgyújtás ősi eszköze a tűzszerszám, vagyis
az acél, a kova és a tapló. Az acélt a kovával össze-
ütögetik, s a kipattanó szikrával meggyújtják a taplót. Ezt szalmá-
ez
ból, szénából készített tekercsbe, csóvába dugják, és addig csóvál-
ják, amíg lángra lobban.
A pásztorok bőrerszénybe tették a taplót és a kovát. Az acél egy
ly

szíjon lógott az erszény mellett. Ezt a tűzszerszámot a derékszí-

jukba akasztva viselték. Sok faluban a községházán tartották a
dé

„hivatalos” acélt, onnan adta kölcsön a bíró.

MILYEN VOLT A TŰZSZERSZÁM?

A „zajtalan” gyufát 1836-ban találta fel Irinyi János. Ez már nem

e

robbant, de nagyon kellemetlen szagú és veszélyes volt. A leg-

ng

kisebb dörzsölésre begyulladt.

A „biztonsági” gyufát a svéd G. E. Pasch1 szabadal-
maztatta. Ez terjedt el aztán egész Európában és
E

Amerikában.
KI TALÁLTA FEL A „ZAJTALAN” GYUFÁT?

1
Pasch – ejtsd: pas.

87

98726_jvil6tk-32.indd 87 2018. 11. 21. 12:51:26

 A rátóti csikótojás
A rátóti csősz egyszer a mezőn egy hamvas úritököt talált.
– Tyű, fékomadta, teremtette, hát ez már megint mi?
Fölvette, megtapogatta, megszagolta, de a maga fejétől mégse
tudta kitalálni, hogy mi. Bevitte hát a községházára, ahol éppen

!
együtt ült a kupaktanács. Mikor a csősz a tököt letette, az éltes

t
elöljáró urak is mind elszörnyülködtek.

at
– Sok időt megértem, de ilyen istenteremtményét
még nem láttam világéletemben.
– Hát ’iszen, ami azt illeti, én se vagyok mai gye-

al
rek, hanem azért a fene jobban tudja ám, hogy mi
a csoda lehet ez.
Itt aztán a bíró is beleszólt:
és
– Hát, atyafiak, ez, miként a formája is mutatja, semmi, de semmi
más nem lehet, csak tojás.
– Persze hogy tojás! Mert mi a durrogó ménkű is lehetne, ha nem
ez
tojás?
MINEK VÉLTÉK AZ ÚRITÖKÖT?
ly

Ezt aztán a csősz is megerősítette avval, hogy egészen meleg volt,

mikor tarisznyájába tette. A bíró nem hiába volt okos ember, mert
dé

még azt is tudni akarta, hogy a tojás micsoda tojás. Az öreg elöl-
járók gyíksárkányra meg ludvércre1 gondoltak. A bíró inkább a
csőszre hallgatott, aki úgy emlékezett, hogy akkoriban egy idegen
csikó csatangolt a határban. Erre az elöljárók is rázendítettek.
e

– Úgy van! Ezt az idegen csikó tojta. Mert mi az isten csudája is

ng

tojhatott volna nekünk ekkorát?

– No, ha eddig már szerencsésen eljutottunk – szólott a bíró –,
még csak azt mondják meg, atyafiak: mitévők legyünk?
E

– Kiköltetjük!
– Ki ám, de mivel? A mi lovaink nem tojnak, tehátlan tehát nem is
költenek.
1
Ludvérc: lidérc.

88

98726_jvil6tk-32.indd 88 2018. 11. 21. 12:51:26

 Ámbátor mindenki törte a sütnivalóját, a bírónak támadt jó gon-
dolata.
– Tudjátok mit, atyafiak, amihez nincs elég esze a rátóti lónak, van
a rátóti tanácsnak: én amondó vagyok, hogy a drágalátos tojást
költsük ki magunk!
Nagy szó volt biz ez, de azért bólintottak rá valamennyien. Jó

!
példának okáért először a bíró ülte meg, aztán ülték a többiek

t
rendben, amint következett.

at
HOGYAN DÖNTÖTT A TANÁCS?

Bizony még ma is ülne rajta valaki, ha a szomszéd faluban rebes-

al
getni nem kezdték volna: a rátóti kupaktanácsra rázápult a csikó-
tojás. Erre aztán az elöljárók zúgolódni kezdtek, hogy ők biz nem
ülik tovább senki lova tojását.
és
A bíró nagyon elszomorodott. Szentül meg volt győződve, hogy a
kicsi csikó már mozog. Az elöljárók meg váltig állították, hogy a
tojásnak már szaga van. Végtére is megállapodtak abban, hogy a
ez
záptojást kiviszik a határra. Onnan egy dombról a szomszéd falu
felé gurítják. Az serénykedett leginkább a rátóti tanács megszólá-
sában.
ly

HOGYAN AKARTÁK MEGBÜNTETNI A SZOMSZÉD FALUT?

dé

Most aztán egész Rátót kiállt annak a csudájára, hogy csúffá lesz
téve a rossznyelvű szomszéd falu. Mikor az orrukat valamennyien
befogták, a bíró gurítani kezdte a csikótojást. A tojás gurult, s a
domb alján belegurult egy bokorba. Ott rapityánként törött. A bo-
e

korból pedig ugyanakkor kiugrott egy nyúl. Egész Rátót kiáltotta:

ng

– Ni, a piciny csikó! Fut a ppicinyy csikó! Utána, emberek!

A sok nép utánaeredt.edt. A dombon csak a bíró ma-
radt, és szomorúan mormogta magában:
E

– Nem megmondtam, am, hogy a csikó már mozog?

Hej, mért is nem ültükltük hát türelemmel még egy-
két nap azt az istenadta
adta csikótojást?

89

98726_jvil6tk-32.indd 89 2018. 11. 21. 12:51:27

 A szegény takács szerencséje
Volt egyszer egy takács, szegény, mint a templom egere. Egy nap
három dúsgazdag diák tért be hozzá. Megesett a szívük a taká-
cson, s adtak neki száz ezüstpénzt, könnyítsen a sorsán. Megörült
a szegény takács. A feleségének nem szólt a szerencséjéről, s jól

!
elrejtette a pénzt a rongyok közé.

t
HOVA DUGTA A SZÁZ EZÜSTÖT A TAKÁCS?

at
Néhány nap múlva rongyszedő járt a faluban, s
az asszony eladta neki néhány garasért az egész

al
halom ócska rongyot. Elbúsult a szegény takács,
mikor hazaért, s az asszony megmutatta neki a
rongyokért kapott pénzt.
és
Esztendő múlva megint arra járt a három gazdag diák. Betértek a
takács házikójába, azt gondolták, meggyarapodott azóta. De még
nagyobb nyomorúságban találták.
ez
Megsajnálták a diákok, adtak neki újabb száz ezüstöt, s a lelkére
kötötték, hogy erre jobban vigyázzon. A takács megfogadta erő-
sen, hogy okosabb lesz. Most sem szólt a feleségének, s eldugta a
ly

pénzt a hamuvödörbe.
HOVA DUGTA A SZÁZ EZÜSTÖT A TAKÁCS?
dé

De megint csak megjárta. Szappanfőző járt a faluban, összegyűj-

tötte a hamut a takács felesége is. Az ura éppen távol járt. A kö-
vetkező esztendőben megint betértek hozzá a diákok, s látták,
e

hogy a takács koldusabb, mint valaha. Csupa rongy a ruhája, s

ng

majd’ elviszi a szél, olyan sovány. Megmérgesedtek a diákok, egy

darab ólmot vetettek elébe, s azt mondták:
– Többet nem érdemelsz! Egy rézgarast is kár adni neked, ha ilyen
E

ostoba vagy! Most látsz bennünket utoljára!

Azzal bosszúsan otthagyták, a takács meg felvette a földről a da-
rab ólmot, és az ablakpárkányra tette.
MIT KAPOTT A TAKÁCS?

90

98726_jvil6tk-32.indd 90 2018. 11. 21. 12:51:27

 Nemsokára bekopogott hozzá a szomszédja, a halász, és megkér-
dezte:
– Kedves szomszéd, nincs-e egy darab ólmod vagy egyéb nehéz
tárgyad? A hálómra kellene nehezéknek.
Odaadta neki a takács az ólomdarabot, a halász megköszönte szép
szóval, és megígérte:

!
– Az első nagy hal, amit fogok, a tiéd lesz!

t
– Bizony jó hasznát látnám – örült meg a takács.

at
KINEK ADTA AZ ÓLMOT?

Amikor a halász hazatért, csakugyan hozott a takácsnak egy jóko-

al
ra halat. Felbontották, s egy nagy követ találtak a gyomrában.
Fogta a takács a követ, s az ablakba tette. Este, ami-
mi
kor besötétedett, elámult a takács: a kő világítani
és
kezdett a sötétben, s minél sötétebb lett oda-
kinn, annál tündöklőbb fényt árasztott.
MILYEN KŐ VOLT A HAL GYOMRÁBAN?
ez

Másnap este tájban egy gazdag úr lovagolt el a ház

előtt, s meglátta az ablakban a tündöklő követ. Be-
ly

kopogott, és azt mondta a takácsnak:

– Add el nekem ezt a követ! Tíz ezüstpénzt adok
dé

érte.
– Nem eladó! – felelte a takács.
– Húszért sem?
– Annyiért sem.
e

A gazdag úr egyre többet kínált érte, végül már ezer ezüsttallért

ng

ígért, mert a kő becses gyémánt volt, s még sokkal több pénzt is

megért. Amikor ezret kínált, a takács a markába csapott, s meg-
volt a vásár. Egy csapásra a falu leggazdagabb embere lett a sze-
E

gény takácsból. Akkor aztán előállt a felesége:

– Látod-e, ember? Ha nem adtam volna el kétszer is a száz ezüs-
töt… Nekem köszönhetjük a szerencsénket!
MIT MONDOTT A TAKÁCS FELESÉGE?

91

98726_jvil6tk-32.indd 91 2018. 11. 21. 12:51:27

 Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Agárdpusztán.
Érettségi után az Egri Líceum diákja lett. A tanítói diploma meg-
szerzése után pedagógusi állást vállalt, de nem szeretett tanítani.
Közben írogatott, különböző lapok, folyóiratok munkatársa lett.

!
Nagyon sok helyen lakott

t
hosszabb-rövidebb ideig, vé-

at
gül 1897-ben Egerben vett
egy házat, édesanyjával és
két idősebb fiával beköltö-

al
zött az egri várra néző tor-
nácos parasztházba. A hatal-
mas dolgozószobájában, a
és könyvek között érezte iga-
zán jól magát. A kortársak „egri remetének” hívták, pedig nem
menekült el az emberek elől. A váratlan látogatóktól, az újságírók-
ez
tól és a kötelező társasági eseményektől tartotta távol magát.
Gyakran utazott Budapestre, járt Konstantinápolyban anyagot
gyűjteni az Egri csillagok című regényéhez. Volt Franciaországban,
ly

Olaszországban, Bajorországban és Erdélyben is. Írói munkássága

mellett nagyon sokat foglalkozott a növények, állatok megfigyelé-
dé

sével. Ezek mellett szívesen hegedült, festett, fényképezett. 1922.

október 30-án halt meg Egerben. Az egri vár Bebek bástyáján a
neki kialakított sírhelyre temették.
e

VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE SZÓBAN!

ng

Mikor született Gárdonyi Géza, és mikor halt meg?

Hol született?
Milyen diplomát szerzett?
E

Hol telepedett le végül?

Miért utazott Konstantinápolyba?
Hol van a sírja?

92

98726_jvil6tk-32.indd 92 2018. 11. 21. 12:51:27

 GÁRDONYI GÉZA MŰVEI KÖZÜL VÁLASSZ EGYET, ÉS KERESD MEG A KÖNYVTÁRBAN!
ÍRD LE A FÜZETEDBE A KÖNYV FONTOSABB ADATAIT! (KÉRJ SEGÍTSÉGET!)

Mi a címe?
Mikor jelent meg?
Melyik kiadó adta ki?
Hányadik kiadás?

!
Ki illusztrálta?

t
Miről szól?

at
al
és
HALLGASD MEG A KARÁCSONYI ÉNEK SZÖVEGÉT, MAJD OLVASD EL TE IS!

Fel nagy örömre

ez
Fel nagy örömre, megszületett, aki
után a föld epedett.
Mária karján égi a fény, isteni
ly

kisded szűznek ölén.

Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
dé

nézd a te édes Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,

e

bársonyos ágya nincs neki itt,

csak ez a szalma, koldusi hely,
ng

rá meleget a marha lehel.

Egyszerű pásztor, térdeden állj,
mert ez az égi s földi király.
E

(Gárdonyi Géza)

Ennek a karácsonyi éneknek a szövegét és a zenéjét is Gárdonyi

Géza írta 1882-ben Karádon.

93

98726_jvil6tk-32.indd 93 2018. 11. 21. 12:51:27

 Egri csillagok
Az Egri csillagok című regény 1901-ben jelent meg könyv alakban.
(Előtte már folytatásokban lehetett olvasni.)
Történelmi regény. Az író, Gárdonyi Géza az 1552. évi egri ost-
rom előzményeit és eseményeit dolgozta fel izgalmas, cselekmé-

!
nyes történetében.

t
at
1.
A hétéves Bornemissza Gergely és az ötéves Cecey Éva (Vicuska) a
patakban fürdenek. Jumurdzsák, a török janicsár foglyul ejti őket, és

al
elveszi Gergőék lovát is. A török a két kisgyereket a többi magyar fo-
golyhoz viszi, és egy Margit nevű fiatal lányra bízza őket. Este letábo-
roznak az erdőben. A törökök az egyik lopott hordóban finom aszúbort
és
találnak. Azt iszogatják vacsora után. Mindenki elalszik, a magyar fog-
lyok és a török rablók is.
ez
ly
e dé
ng
E

94

98726_jvil6tk-32.indd 94 2018. 11. 21. 12:51:29

 Gergőnek elnehezült a feje. Elaludt. De csupa irtózatot álmodott.
Azt álmodta végül, hogy a törökök kivont karddal futkosnak a
falujukban, megfogják az anyját, és kést szúrnak a mellébe.
Megrezzent és fölébredt.
[…]
Gergő fölnéz az égre. Szakadozott felhők. Itt-ott átragyog egy-egy

!
csillag. Egy helyen a hold fehér sarlója átlóg a felhőn.

t
A tüzet a fa alatt már elborította a hamu. Csak középen vöröslik

at
még egy ökölnyi parázs. A janicsárok ott hevernek szanaszéjjel a
fűben, a tűz körül.
Jumurdzsák is ott hever. A feje alatt valami tarisznya; mellette

al
valami kupa vagy bögre, nem lehet jól látni a homályban.
Haza kéne menni. Ez volt Gergőnek az első gondolata.
Nem szabad. Ez volt a másik.
és
Körülnézett. Csupa alvók. Ha ő átszökhetne köztük! De át kell
szöknie, másképpen nem kerülhetnek vissza a faluba.
A kis Éva mellette aludt. Megrázta gyöngéden, és a fülébe súgta:
ez
– Vicuska! Vicuska!
Évica fölébredt.
– Gyerünk haza – susogta Gergő.
ly

Vicuskának egy pillanatra elgörbült a szája, de mindjárt vissza is

igazította, és felült. Bámulva nézett Gergőre, mint a kismacska,
dé

mikor idegent lát. Majd az ölében heverő bábura fordult a tekin-

tete, fölvette, és azt nézte kismacskás nézéssel.
– Gyerünk – mondotta Gergő.
e

Lemászott a kocsi külső oldalán, és leemelte a kislányt is.

[…]
ng

Gergő kézen fogta a kis Vicát, és vonta maga után.

Azonban ahogy a lovakat megpillantotta, megállott.
– A szürke… – rebegte. – A szürkét is haza kell vinnünk.
E

Azonban a szürke össze volt kötve a kis török lóval. A békót csak
ki tudta nyitni Gergő valahogyan, de már a két kötőfék eloldozása
lehetetlen volt az ő tudományának.
– A fene látott ilyet! – morogta a csomóra.

95

98726_jvil6tk-32.indd 95 2018. 11. 21. 12:51:29

 Bosszúságában sírva vakarta a fejét.
Próbálta újra meg újra, a fogával is. De csak nem bírta a csomót
eloldani. Végre is megfogta a szürkét, és vezette.
Őr a lovak mellett is volt. De az is aludt. Ülve aludt, háttal egy
görbe fára ráereszkedve. Tátott szájjal hortyogott. Gergő majd-
nem rávezette a két lovat.

!
A fűben elveszett a lovak lépésének a hangja. Mentek, mint az

t
árnyék. Sem a szekereken belül, sem a szekereken kívül nem éb-

at
redt rájuk senki.
[…]
Ültek egymás mellett a szürkén. Elöl Gergely, mögötte a kis Éva.

al
[…]
Csakhamar rajta voltak az úton. A szürke ke ott
már ismerte a járást. Ballagott lomhán és ál-
l-
mosan. és
Az út elhagyott volt. A hold csak homályo-
san világította meg. A fák fekete óriások-
ez
ként álltak az út mellett. Gergő nem félt
tőlük. Magyar fák azok mind.
ly

6.
A faluban azon éjjel nem aludt senki. Sötétedésig keresték a gyer-
dé

mekeket. Másnap virradóra hagyták, hogy átkutatják végig a pata-

kot. Csak a vitézek tértek nyugalomra.
Bálint pap ott maradt Ceceynél, és vigasztalgatta a vigasztalhatat-
e

lan házaspárt.
Az asszony olyan volt, mint az őrült. Jajveszékelt, ájuldozott.
ng

A falábú ember csak a fejét rázta a pap vigasztalására, s keserűen

kiáltotta:
– Nincs Isten!
E

– Van! – kiáltotta vissza a pap.

– Nincs! – ismételte Cecey.
– Van!
– Nincs!

96

98726_jvil6tk-32.indd 96 2018. 11. 21. 12:51:29

 A pap egyet nyelt, aztán enyhére változott hangon folytatta:
– Amit az Isten ad, el is veheti; és amit elvesz, vissza is adhatja.
[…]
A pap búsan állott a tornácon. Keleten az ég halvány rózsaszínre
vált. Hajnalodott.
A faluban ekkor nagy kiáltás hangzik:

!
– Emberek! Emberek! Megjöttek!

t
A pap figyel. Mi az?

at
A távolban mozgolódás. Összekeveredett kiáltozások. Néhány
perc múlva dörömbölés a nagykapun:
– Eresszenek be! Nyissák ki! Meg-

al
jöttek a gyermekek!
A pap berohant a házba:
– Van Isten, Péter! Kelj fel, mert
van Isten. és
A két gyermek ott várt a kapu
előtt. Ültek a szürkén, álmo-
ez
san és haloványan.

7.
ly

Az udvarra becsődült az egész falu: valami ötven ember és ugyan-

annyi asszony. Némelyik asszony csak éppen hogy szoknyát vetett
dé

magára; a férfiak is süveg nélkül, ahogy a kiáltozásra kifutottak.

Kapkodták a Gergő gyereket kézről kézre, meg Vicuskát; ahol
érhették, ott csókolták.
e

– Gergő mától fogva az én fiam – mondotta Cecey, a kezét a fiú

fejére téve.
ng

A fiú anyja mezítláb, egy alsószoknyában, odaborult a Cecey lá-

bához.
Dobó csodálkozó szemmel nézte a kis parasztfiút, aki lovat hozott
E

a töröktől.
– Bátyám – szólt előlépve –, adja ide nekem ezt a gyereket. Hadd
vigyem magammal a Felföldre. Vitézt nevelek belőle.
S fölemelte Gergőt.

97

98726_jvil6tk-32.indd 97 2018. 11. 21. 12:51:29

 – Szeretnél-e vitéz lenni, fiam?
– Szeretnék – felelte ragyogó szemmel a gyerek.
– Lovad már van – mondotta Dobó –, kardot is szerzünk a török-
től.
– Hát az enyim az a ló?
A kis török lovat ott futtatták, dicsérgették a Dobó vitézei az

!
udvar tisztásán.

t
– Persze hogy a tiéd – felelte Dobó. – Hadban szerezted.

at
– Akkor a pénz is a miénk – szólt büszkén a gyerek.
– Micsoda pénz, te?
– Aki a nyeregbe van.

al
Leoldják a szép bársonynyerget. Rázzák.
Zörög. Megtalálják a csaptatót a kápán,
hát csak úgy dől az aranyeső a fájából.
és
– Tyű, kuttyázom adtát – kiált bámulva Cecey –, most már nem
én fogadlak fiamnak, hanem te fogadj apádnak. Szedd össze, asz-
szony! – kiáltott a gyereknek az anyjára.
ez
A fiú anyja káprázó szemmel nézte a földre pergő aranyakat.
– Az enyim? – dadogta hol Ceceyre, hol Dobóra, hol a papra nézve.
– A tiéd – mondotta a pap. – Az Isten adta a fiadnak.
ly

Az asszony a kötényét fogná. Nincs rajta. Egy ember odaadja neki

a süvegét. Szedi az asszony az aranyat reszkető kézzel.
dé

A fia nézi. Egyszerre csak megszólal:

– Jól eltegye, édesanyám, mert holnap idejönnek.
– Kik jönnek ide? – hörkent rá Cecey.
e

– A törökök.
ng

A törökök tényleg megtámadják a falut, de a magyarok visszaverik a

támadást. Jumurdzsák Gábor pap kezébe kerül. A török janicsár azt
hiszi, hogy a pap meg fogja ölni.
E

A török lesütötte a szemét.

– Mindegy – szólt a pap ismét nyugodt hangon. – Én nem öllek meg.
– Ó, uram! – kiáltott a török térdre borulva. – Lehetséges ez?

98

98726_jvil6tk-32.indd 98 2018. 11. 21. 12:51:30

 – Lehetségesnek lehetséges, de hogy okosságnak nem ostoba-
ság-e, az más kérdés.
– Irgalmazz, kegyelmezz meg nekem! Vedd el mindenemet, és
tégy raboddá! Az eb nem olyan hű, mint én leszek hozzád!
– Csak az a kérdés – szólt a pap –, hogy ember vagy-e te vagy
fenevad. Ha én téged elszabadítalak, ki kezeskedik arról, hogy

!
megint nem ölöd és fosztogatod az én szegény nemzetemet?

t
– Allah verjen meg engem minden ostorával, ha valaha kardot

at
fogok!
A pap a fejét rázta.
A török folytatta:

al
– Megesküszöm neked a legrettenetesebb esküvel, amit csak tö-
rök mondhat.
A pap összefonta a karját, és a szemébe nézett a rabjának.
és
– Jumurdzsák, te itt a halál küszöbén térdelve diskurálsz velem, és
engemet bolondnak gondolsz. Avagy azt véled, nem tudom én, mit
mond a Korán a gyaurnak tett esküről?
ez
A török homlokát kiverte a verejték.
– Hát mondj, uram, te valamit. Mondj akármit, az meg van téve.
A pap az állát a kezén nyugasztva gondolkozott. Aztán így szólt:
ly

– Minden töröknél van valami amulett, ami védelmezi őt a harcok-

ban, és segíti a jó szerencsében.
dé

A töröknek lecsüggedt a feje.

– A pénzed nem kell – mondotta a pap. – Azt az amulettet kívá-
nom tőled.
e

– Nyúlj a mellesem alá – rebegte a török –, a nya-

kamon lóg.
ng

Fölemelte a fejét. A pap csakugyan ott találta a

kis kék selyemzacskóba varrt amulettet. Lesza-
kította az aranyláncról, és zsebre tette.
E

Azután a török háta mögé lépett, és elvágta a lábán, kezén és

karján általcsomózott kötelet.
A török lerázta a két kezéről a köteleket, és hirtelen megfordult.
Szeme a tigris sárgán égő tekintetével villant rá Gábor papra.

99

98726_jvil6tk-32.indd 99 2018. 11. 21. 12:51:30

 Azonban a pap már akkor nekitartotta heggyel a lándzsát, és mo-
solygott.
– Nono, Jumurdzsák! Vigyázz, bele ne szúrd az orrodat!
Jumurdzsák dühében szinte lángot fújva hátrált a pap előtt. Mikor
már vagy húszlépésnyire volt tőle, gúnyosan rikoltott:
– Tudd meg, ki volt a markodban, ostoba gyaur! Én ama híres jaja

!
pasi Oglu Mohamed fia vagyok. Kaphattál volna értem zsákkal az

t
aranyból!

at
A pap nem felelt. Megvető pillantást vetett rája, s a lándzsáját a
kocsijára dobta.

al
Gergő Gábor paphoz kerül, aki elviszi a fiút Kishidára, a saját szülő-
falujába.

és
Milyen vidáman, pompásan sugárzik le a nap az égről! Pedig a Ba-
laton körül nem láthat egyebet, csak szenes háztetőket, szanaszét
heverő holtakat, letiport vetéseket.
ez
Ó, ha a nap az Isten arca volna, sugarak helyett könny hullana a
földre!
A pap előre tudta, hogy az ő faluja is fel van dúlva. Mégis, ahogy
ly

fölértek a dombra, s a kerti fák lombjain túl előmeredt a kormos,

tetőtlen torony, elvizesedett a szeme.
dé

El volt pusztulva az egész falu. Sehol egy ép tető, sehol egy ép

kapu. Az udvarokon bútortöredékek, hordódongák, liszthulladék,
holt emberek és holt állatok.
e
ng
E

100

98726_jvil6tk-32.indd 100 2018. 11. 21. 12:51:30

 És sehol egy élő ember. Csak néhány gyáva kutya, amely elinalt
a veszedelemben, s visszatért a veszedelem után, és egynéhány
baromfi, amely el tudott szárnyalni a rablók keze
elől.
A pap leszállt a kocsijáról, és levette a süvegét.
– Vedd le te is a süvegedet, fiam – mondotta

!
Gergelynek. – Halottak faluja ez, nem eleve-

t
neké.

at
Leszállt a kocsiról. A lovakat vezetve halad-
tak beljebb.
Egy nagy hajú, ősz paraszt égbe néző arccal,

al
keresztben hevert az úton. Holt kezében
még mindig tartotta a vasvillát.
– A bíró – mondotta a pap. – Szegény
András bácsi! és
Megfogta a halott karját, és elvonszolta
az útból, hogy a lovak elmehessenek mellette.
ez
Egy másik fiatal paraszt derékban megtörve lógatta holt fejét a
kerítésen le az utcára. Mintha nézné a saját vérét, amely a fejéből
a földre csurgott, s megfeketedett ottan.
ly

A disznója ott legelt mögötte az ágytollal ellepett udvaron. A disz-

nót nem bántja a török.
dé

És egy meztelen csecsemőgyerek is ott hevert a közelében a kapu

mellett. A mellecskéjén tátongó seb.
A pap fogta a lova kantárát, és vezette. Nem nézett már se jobb-
e

ra, se balra, csak az utat nézte, amelynek a pora sárgállott a nap-

fényben.
ng

Végre a paplakhoz értek.

Annak sincs teteje. A megszenesedett, fekete ollófák nagy A be-
E

tűket formálva meredeznek a tető araszos hamuján, s az utcai

ablak fölött fekete a fal a láng nyomaitól.
Akkor gyújtották fel azt a házat, mikor őt forró vízzel öntözték,
hogy adja elő a templom kincseit.

101

98726_jvil6tk-32.indd 101 2018. 11. 21. 12:51:30

 A pad még ott áll az udvar közepén. Körülötte a nagy diófa láda
töredékei, könyvek, gabonahulladék, elgázolt szobai virágok, szék-
lábak, edénycserepek. S a lábatörött asztal mellett egy fekete ru-
hás öregasszony, aki hanyatt fekszik, a két karját szétnyújtva. S fe-
kete vértócsa van körülötte.
Az a papnak az édesanyja.

!
– Itthon vagyunk – mondotta a pap, Gergelyre fordítva könnyek-

t
ben ázó orcáját.

at
16.
Temettek két napon át szünet nél-

al
kül. A pap levette a kocsija oldalát,
és három-négy halottat vitt egy-
egy fordulóval ki a temetőbe.
és
Gergő mindig a kocsi előtt járt. Az
oldalán a kard, amit Dobótól ka-
pott, kezében a temetői kereszt.
ez
A pap hol énekelve, hol imádkozva
vezette a lovakat. Neki is ott volt a
kard az oldalán.
ly

[…]
A harmadik nap délelőttjén egy parasztasszony meg egy gyermek
dé

jelent meg a faluban. Azok a Balaton nádasában bujdostak. Este

meg két férfi tért haza.
Azok ásták aztán meg a sírokat, és ve-
e

lük ásott a pap is.

Csak mikor a halottakat eltakarítot-
ng

ták, akkor kezdett a pap ahhoz,

hogy a hajlékát, ahogyan lehet, ren-
dezze.
E

[…]
Gergelynek a sok szomorú
munka után tetszett a könyv-
hordás. Egyik-másik könyvet

102

98726_jvil6tk-32.indd 102 2018. 11. 21. 12:51:31

 meg is forgatta, hogy képesek-e. Valami mii öt
képes volt köztük. Az egyikben minden- en-
féle bogár volt, a másik meg tele volt lt
virágrajzzal.
Mindössze tán harminc pergamen-
kötésű könyv volt a papnak a könyv--

!
tára.

t
Az asszony ezalatt a konyhát is össze- e-

at
rendezte, és főzött. Cukorborsót főzött zöött
hús nélkül, meg tojásos rántott levest. t
Két tál étel egy egész falunak!

al
Ebéd után a pap kissé fölépült a bágyadt szomorúságból.
Kivezette Gergelyt a kertbe, ahol egy kis kápolnaforma méhes ál-
lott. Annak az ajtaját is felszakították a törökök, de mert nem láttak
és
benne egyebet, csak lócát, egy kis tűzhelyet meg egy bakasztalt s
holmi hosszúkás üvegeket, nem is romboltak benne semmit.
Az üvegek kémiai kísérletekhez valók voltak. A pap szinte csodál-
ez
kozva nézett, hogy nincs bennük kártétel.
Akkor egy asszony lépett be a kertajtón. A kötényében hozott
egy holt gyermeket – olyan egyévesformát. Az arca vörös volt a
ly

sírástól.
– A Jánoskám – mondotta sírásnak eredve.
dé

– Eltemetjük – felelte a pap.

És föltette a süvegét.
Gergely is fölvette a keresztet, és megindult előttük.
e

– Elrejtettem őt – beszélte sírva az asszony –, elrejtettem ijed-

temben a gabonaverembe. Aztán én is elfutottam. Éjjel vissza
ng

akartam jönni, de akkor egy másik pogány csapattal találkoztunk.

Az egész nádast fölverték. Isten tudja, kiket vittek el, kiket öltek
meg. Mikorra visszajöhettem, az én Jánoskámat így találtam. Ó, Is-
E

ten, Isten! Mért vetted el tőlem?

– Ne kérdezd az Istent – felelte a pap a földet ásva. – Az Isten
tudja, mit csinál, te pedig nem tudod.
– De hát mért született, ha így kellett meghalnia!

103

98726_jvil6tk-32.indd 103 2018. 11. 21. 12:51:31

 – Nem tudjuk, mért születünk; és nem tudjuk,
mért halunk meg – szólt a pap tovább ásva. – N Nee
szólj többet az Istenről.
Az anya leoldotta a kötényét, és azzal együt
együtt
tt
tette a gyermeket a földbe.
– Még ne! – szólt fuldokolva a papnak. akk.

!
Füvet és virágot szaggatott. Azt szórtaa

t
a gyermekére. Közben sírt, jajgatott:

at
– Ó, hogy a földnek kell tégedet ad-
nom! Nem ölelsz meg többet kicsi
kis kezeddel! Nem mondod többet eztt

al
a szót: anyákám! Ó, hogy azok a piros rózsák elhervadtak gyönge
kis arcodon! Ó, hogy azt a szép szöszke hajadat meg nem simo-
gathatom többé!
és
És a paphoz fordulva siránkozott tovább:
– Milyen szép szeme volt! Ugye, milyen szép barna szeme volt!
Hogy tudott vele nézni, milyen kedvesen! Ó, drága lelkem, nem
ez
nézel reám többé sohasem!
A pap eközben behányta a földet a sírba, és meghalmozta, körül-
veregette az ásóval. Aztán erős ágat tört a temető szélén egy
ly

bodzafáról, kereszt alakú ágat. Letűzte fejtől a halmocskára.

– Ó, hogy az Isten elvett téged tőlem! – sírta az asszony.
dé

És átölelte a halmocskát.
– Az Isten elvette, az Isten vissza fogja adni – vigasztalta a pap.
Az ásót és kapát a vállára vetette. Bólogatva beszélt tovább:
e

– Némelyek előremennek, és várják azokat, akiknek dolguk van

még a földön. Néha a gyermek megy előre, néha a szülő. De a
ng

Teremtő úgy osztotta be, hogy aki csillagok fölé kerül, legyen, aki
várja őt ottan.
Hazaindultak.
E

Az asszony csöndesen sírdogálva követte a papot, s hogy a pap

elhallgatott, újra zokogott:
– Milyen szép szeme volt! Ugye, tisztelendő uram, milyen szép
barna szeme volt!

104

98726_jvil6tk-32.indd 104 2018. 11. 21. 12:51:31

 17.
Másnap lóra ültek, és megindultak le délnek, Sziget várába.
Felhőtlen, meleg nap volt az. A feldúlt falvakban mindenütt temet-
tek, és házakat zsúpoltak. Némelyik y
faluban csak egy-két embe
ember
er lézen-
léézen-
gett, mint az övékben. Az

!
olyan falvak népét el--

t
hajtották a törökök.

at
Mikor elérték a szi-
getvári nádast, a pap
fölnézett.

al
– Az úr itthon van.
– Itthon? – kérdezte csodálkozva a gyerek. – Honnan tudja?
– Nem látod a zászlót?
– Ott a tornyon?
– Ott.
és
– Vörös és kék.
ez
– Az úr színei. Azt jelentik, hogy az úr itthon van.
A náderdőbe értek, és egymás mellett lovagoltak tovább.
A pap ismét megszólalt:
ly

– Te fiú, nem gondolod-e, hogy Dobó meghalt?

– A harcban?
dé

– Ott.
Gergely nem gondolta. Dobó őszerinte legyőzhetetlen volt.
e

A most olvasott események yek

1533-ban játszódtak. Ha
ng

kíváncsi vagy Gergő és

Vicuska további sorsára
és az 1552-ben zajló di-
E

adalmas egri győzelem-

re, olvasd el a regényt,,
vagy nézzétek meg együtt tt
az Egri csillagok című filmet!
et!

105

98726_jvil6tk-32.indd 105 2018. 11. 21. 12:51:31

 A betyár halála
Amikor dicsőséges szabadságharcunk elbukott, sok-sok vitéz kény-
szerült bujdosásra. Erdőkben, nádasokban, hegyek között vagy az
országhatáron túl kerestek menedéket. Az üldözők és besúgók
elől menekült két honvéd: egy őrnagy és egy közvitéz is. Zsadány

!
felé lopakodtak. Merthogy Zsadány határában akkor nádrengeteg

t
suhogott a szélben, a híres Sárrét.

at
HOL BUJDOSTAK A HONVÉDEK?

A két honvéd elérte a nádast, és beköltözött oda. A halászok,

al
pásztorok, méhészek segítettek nekik. Megtanították őket kuny-
hót építeni, halászni.
MIRE TANÍTOTTÁK MEG AZ EMBEREK A BUJDOSÓKAT?
és
Kenyeret, szalonnát, zsírt, takarót
arót
vittek nekik. Mert az emberek,,
ez
a szegényebbje is, jó szívvel volt
a bujdosók iránt. Volt, hogy
télen el sem fért a kunyhóban
ly

már a sok kóstoló. Úgy voltak

az emberek, hogy amíg azok
dé

ott rejtőznek honvédruhában,

addig nincs vége a szabadság-
harcnak sem.
e

MIÉRT SEGÍTETTEK AZ EMBEREK?

ng

A nádasban felbukkant egy-egy betyár is, ha a pandúrokkal meg-

gyűlt a bajuk, ha el akartak tűnni a puskacső elől.
Az itt élő emberek meg a betyárok egytől egyig kemények, az
E

eszük pedig mindig megelőzte a zsandárokét.

KIK BUJDOSTAK MÉG A NÁDASBAN?

106

98726_jvil6tk-32.indd 106 2018. 11. 21. 12:51:32

 Régi mondás az is, hogy amit két-három ember tud, azt már min-
denki tudja. Így szimatolták meg a zsandárok is, hogy itt valahol
honvédeket találhatnak.
MIT TUDTAK MEG A ZSANDÁROK?

Hárman voltak, s a nádasig merészkedtek. Az egyik betyár, a Pis-

!
ta éppen akkor lépett ki a csárdából. Azonnal észrevette, hogy

t
baj van. Nekilódult a lovával a zsandárok-
dárok-

at
nak, előkapta a puskáját, és odakiáltott
tt
nekik:
– Tán minket kerestek? Ebadta ku-

al
tyák! Nem bújunk mi előletek, gyer-
tek, ha mertek!
HOGYAN HÍVTA FEL MAGÁRA A FIGYELMET A BETYÁR?
és
A három osztrák erre megfordult, motyogtak valamit egymás
közt, és megindultak a betyár felé. A nádas szélén vigyázó pászto-
ez
rok jól látták, mire megy ki a dolog. Az egyik elszaladt a két buj-
dosóhoz, hogy hagyják ott a kunyhót, húzódjanak a nádas mélyé-
be, ahova idegen nem ismeri az utat. Aztán a pásztor szép csen-
ly

desen visszaállott a társa mellé, s nagy pipával őrizgette tovább a

jószágokat.
dé

HOGYAN FIGYELMEZTETTÉK A HONVÉDEKET?

Erre várt a betyár. Elkezdett szép csendesen

visszafelé kocogni a lóval, de az osztrákok
e

Pistára fogták a puskáikat, és rákiáltottak:

ng

– Betyár! Add meg magad!

Csakhogy nem termett még a földön olyan
betyár, aki erre eldobja a puskáját. Akkor
E

sem, ha hárman vannak ellene. Pista is szép

csendesen megfordította a lovát, s vissza--
célzott.
MIT CSINÁLT A BETYÁR AHELYETT, HOGY MEGADTA VOLNA MAGÁT?

107

98726_jvil6tk-32.indd 107 2018. 11. 21. 12:51:32

 Az egyik zsandár máris lefordult a lóról. A két másik rálőtt. Pista
lábát és vállát érte a golyó. Közel voltak a zsandárok nagyon, nem
volt idő puskára tölteni. A betyár előkapta hosszú csövű piszto-
lyát, azzal eltalálta a másik zsandárt is. A harmadik már menekülés
közben vaktában lőtt a sebesült betyárra. Most a nyakán találta el
a golyó. Pista megszédült tőle, rádőlt a lovára, az meg vitte be a

!
nádasba. Nemsokára holtan esett le a hátáról. Akkor a ló megál-

t
lott, felnyerített olyan keservesen, hogy az egész nádas belebor-

at
zongott.
HOL HALT MEG PISTA BETYÁR?

al
A pásztorok az ölükben vitték a betyárt a honvédek kunyhójáig.
Visszaóvakodtak a honvédek is. Megilletődve nézték halott bajtár-
sukat. Mert bajtársak között esik meg az ilyesmi, hogy az egyik
életével menti a másikat. és
MIÉRT LETT A HONVÉDEK BAJTÁRSA PISTA BETYÁR?
ez
Mindenünnen gyűltek az emberek. Alig fértek már el, és mégis
olyan csend volt, hogy csak a vízimadarak kiáltása hallatszott.
A legöregebb halász úgy állt a betyár fejénél, mintha élete végéig
ly

ott akarna állni, levett süveggel. Végül is az őrnagy belefogott a

e dé
ng
E

108

98726_jvil6tk-32.indd 108 2018. 11. 21. 12:51:32

 búcsúbeszédbe. Nem úgy beszélt, mint ilyenkor szokás. Mindenki
helyett mondta, amit mondott. A nehéz életű szabad emberekről
beszélt, akikben a szabadság óhajtása a szív nemességével iker-
testvér.
MIRŐL BESZÉLT A BUJDOSÓ ŐRNAGY?

!
Zúgott az ima, azután a zsoltár. A pacsirta vitte szét a dallamot az

t
ő vékonyka hangján. A madár is megérzi, mikor kell énekelnie.

at
Ott, a nádasban ásták meg a sírt, és könnyezett még a kemény-
szívű is. Leengedték a gyékénykoporsót a földbe, és illendően rá-
hordták a halmot. Szép kis fejfát állítottak, rajta az írás:

al
„Itt nyugszik Pista, a betyár, élt harminc évet. Meghalt a hazáért.”
HOVA TEMETTÉK EL PISTA BETYÁRT?

és
Aztán, ahogy telt-múlt az idő, hozott valami jót is. Belefáradtak az
osztrákok az üldözésbe. Lassanként szabadultak a bujdosó vité-
zek. Ez a kettő is.
ez
Egyszer visszajöttek négylovas hintóval meg egy nehéz diófa ko-
porsóval. Abban vitték Pista betyárt az őrnagy falujába, családi
sírboltba.
ly

HOVÁ VITTÉK PISTA BETYÁR HOLTTESTÉT A NÁDASBÓL?

e dé
ng

Erdélyi székelyek voltak a mi bujdosóink, az egyik orvos, a másik

ezermester. Nevük azóta feledésbe ment, de mesélik a bujdosá-
E

sukat. A betyároknak is csak a hírük maradt fenn, meg a suhogó

nádrengetegnek is.
KIK VOLTAK A BUJDOSÓK?

109

98726_jvil6tk-32.indd 109 2018. 11. 21. 12:51:33

 A furcsa koccintás
A gőzös hatalmas lapátkerekei szorgalmasan hasították a folyó
vizét. A perzselő nap elől mindenki elmenekült. Volt, aki a ládák,
hordók árnyékában húzta meg magát. Egy kifeszített ponyva alatt
kocsma üzemelt. Olcsó, de erős italt árultak. A kocsmaasztal kö-

!
rül egy társaság ült. Gyanús külsejükre és egyre hangosabb beszél-

t
getésükre a többi utas is felfigyelt.

at
al
és
ez
– Akkor áll a fogadás. Három embert kínálok meg itallal, és egyik
sem meri visszautasítani – mondta az ezredes. A többiek is ezre-
desnek szólították, pedig ezt a címet csak ő adományozta magának.
ly

MIBEN FOGADTAK?
dé

– Rendben, azt a szakállast kínáld meg, akiről azt hiszed, hogy már
láttad valahol! Aztán azt a magas úriembert, aki a korlátnak tá-
maszkodik! A harmadik meg az öregebb indián legyen! Vagy talán
e

félsz tőle? – kérdezte Bruns.1

– Olyan rézbőrű még nem született, akitől én megijednék. Inkább
ng

az a fehér óriás aggaszt ott a korlátnál, de vele is elbánok – vála-

szolta az ezredes, és elindult két pohárral a kezében.
– Jó napot, uram! Engedje meg, hogy megkínáljam egy pohár itó-
E

kával. Szeretek úriemberekkel koccintani, és látom, hogy ön az.

Igyunk hát egymás egészségére!

1
Bruns – ejtsd: bránsz.

110

98726_jvil6tk-32.indd 110 2018. 11. 21. 12:51:33

 A szakállas úr nagyot nézett, és ajkán alig ész-
revehető mosoly villant át.
– Rendben – mondta –, megtehetem önnek
ezt a szívességet, ha éppen akarja, de előbb
szeretném tudni, kivel iszom.
– Brinkley1 ezredes vagyok. És ön?

!
– A nevem Thomas Grosser,2 ha nincs ellene

t
kifogása. Egészségére, ezredes.

at
Átvette a poharat, kiürítette, és visszaadta az ezredesnek. Brinkley
arca a diadaltól sugárzott.
– Grosser? Ez holland név, ugye? Ha sejtettem volna, hogy egy

al
istenverte hollanddal van dolgom!
– Téved, uram – felelte a másik nyugodtan. – Az én bölcsőmet
Németországban ringatták. No mindegy. Köszönöm az italt. Isten
vele! és
Azzal sarkon fordult, és faképnél hagyta Brinkley-t.
HOGYAN VISELKEDETT A SZAKÁLLAS FÉRFI?
ez

Az ezredes bosszankodva nézett utána. Az első fogadást meg-

nyerte, de jobban szerette volna, ha fenyegetés hatására fogadja
ly

el a másik az italt. Sajnos több esze volt, és így elrontotta a mu-

latságot. Brinkley káromkodott egyet, aztán újra megtöltötte a
dé

poharakat, és elindult az indián felé. A fiatal és az idősebb indián

egy ládának támaszkodott. Egykedvűen, lesütött szemmel álltak
ott. Akkor sem emelték fel a tekintetüket, amikor Brinkley oda-
lépett hozzájuk, és megszólította őket:
e

– Csuda meleg van, igaz? Ilyenkor jólesik egy korty ital! Nesze,
ng

öreg, locsold meg a torkodat!

Az indián meg sem moccant. Tört angolsággal felelte:
– Nem inni.
E

MIT VÁLASZOLT AZ INDIÁN?

1
Brinkley – ejtsd: brinkli. 2
Grosser – ejtsd: grosszer.

111

98726_jvil6tk-32.indd 111 2018. 11. 21. 12:51:33

 – Micsoda? Nem akarsz inni? – rivallt rá az ezredes. – Egy úriem-
ber kínál, és te visszautasítod? Ez olyan sértés, ami vért kíván.
Milyen törzshöz tartozol?
– Tonkava.
– Aha. Nyápic tonkava vagy. Még egy koszos kismacskától is fél-
tek. Nos, iszol vagy nem iszol?

!
– Tüzes víz… Nem szeretni.

t
– Akkor kapsz valami mást! Nesze, te kutya! – ordította Brinkley,

at
és csattanó pofont mért az öregebb indián arcára.
MIÉRT ÜTÖTTE MEG AZ INDIÁNT?

al
A másik indián karja megrándult, mintha megragadna valamit. De
közben az apjára nézett, aki parancsoló pillantással nyugalomra
intette. Az idősebb indián arca és alakja egészen megváltozott.
és
Szeme lángolt, arcizmai megfeszültek, és termete mintha hirtelen
megnőtt volna. Csakhamar lesütötte a szemét, válla meggörnyedt,
és arca alázatos, türelmes kifejezést öltött.
ez
– Nos, mit szólsz ehhez? – kérdezte az ezredes gúnyosan.
– Én köszöni – hangzott a válasz.
ly

MIT VÁLASZOLT AZ INDIÁN?

– Annyira ízlett a nyakleves, hogy meg is köszönöd? No akkor

dé

adok még egyet!

Karja megint nekilendült, de az indián villámgyorsan leguggolt, és
így Brinkley keze teljes erővel a láda
falához csapódott. A ládából előbb fe-
e

nyegető morgás hallatszott, majd

ng

olyan vérfagyasztó ordítás, hogy a

hajó is beleremegett. Nagy kiabálás,
sikoltozás támadt. Az ezredes hátra-
E

ugrott, elejtette a poharat, és rémül-

ten felkiáltott:

1
Brinkley – ejtsd: brinkli.

112

98726_jvil6tk-32.indd 112 2018. 11. 21. 12:51:34

 – A teremtésit! Hát ez mi? Miféle vad-
állatot szállítanak ebben a ládában?
Előlépett egy pocakos úriember, és
mézesmázas mosollyal igyekezett meg- eg-
nyugtatni az utasokat:
– Csigavér, hölgyeim és uraim! A riadalomra semmi ok! A láda az

!
enyém, és nincs benne más, csak egy párduc. Egy kedves kis pár-

t
duc, egy szófogadó fekete cica…

at
MIT SZÁLLÍTOTTAK A LÁDÁBAN?

Az utasok egymás szavába vágva kiabáltak. Az ezredes visszatért

al
cimboráihoz.
– Fiúk! – mondta. – Az egyik fogadást megnyertem, a másikat el-
veszítettem, mert az a buta indián visszautasította az italt.
Hátravan a harmadik. Figyeljetek!
lítom azt a magas fickót.
és
tek! Most megszó-

Két teli pohárral elindult a da- a-

ez
liás termetű utas felé. A ma-
gas úriember éppen a kapi-
tánnyal beszélgetett.
ly

– Uram – lépett hozzá Brink-

ley –, megkínálom egy pohár
dé

konyakkal. Remélem, mint

igazi úriember nem utasítja
vissza, és elárulja, kihez van
szerencsém.
e

Az óriás csodálkozó pillantást

ng

vetett rá, de már el is fordítot-

ta a fejét, hogy folytassa be-
szélgetését a hajó kapitányával.
E

MIT CSINÁLT AZ ÓRIÁS?

1
Brinkley – ejtsd: brinkli.

113

98726_jvil6tk-32.indd 113 2018. 11. 21. 12:51:34

 – Hogyan? – kiáltott fel Brinkley.1 – Süket talán, vagy nem méltat
arra, hogy szóba álljon velem? Figyelmeztetem, hogy az ilyen dol-
gokban nem ismerem a tréfát! Okulhatna annak az indiánnak a
példáján!
Az elegáns úr könnyedén vállat vont, és megkérdezte a kapi-
tányt:

!
– Mit szól ehhez a fickóhoz? Ön a tanúja, hogy nem én kötöttem

t
belé!

at
– Micsoda? Fickónak merészel nevezni? – sziszegte Brinkley. – No,
majd én megtanítom tisztességre! De aztán…
Nem fejezhette be, mert az óriás ebben a pillanatban öklével úgy

al
állon vágta, hogy elterült a padlón, sőt még néhány lépésnyire
továbbgurult.

és
MIÉRT TERÜLT EL BRINKLEY?

De csakhamar feltápászkodott, kést rántott, és döfésre készen

elindult újra az óriás felé. A jól öltözött férfi zsebre tett kézzel állt
ez
ott, mosolyogva, mintha semmi sem történt volna. Egyszerűen
levegőnek nézte Brinkley-t, aki toporzékolt dühében.
– Te rühes kutya! – ordította. – Ezért megfizetsz!
ly

A hajó
j kapitánya
p y közbe akart lépni, de az óriás szelíden félretol-
ta. Nyugod
Nyugodtan megvárta, hogy támadója a közelébe érjen,
dé

aztán felemelte jobb lábát, és gyomron rúgta.

azt
Olyan hatalmas rúgás volt, hogy Brinkley ösz-
szeesett, és megint elgurult.
e

MIÉRT RÚGTA MEG BRINKLEY-T AZ ÓRIÁS?

ng

– Most már elég legyen! – kiáltott rá az óriás fenyegető hangon.

Brinkley megint talpra ugrott, visszadugta kését az övébe, és elő-
rántotta egyik pisztolyát. Az óriás kihúzta a jobbját a zsebéből.
E

Kezében kis revolver csillant meg. Egy… két… három éles, nem

1
Brinkley – ejtsd: brinkli.

114

98726_jvil6tk-32.indd 114 2018. 11. 21. 12:51:34

 is nagyon erős csattanás hallatszott, és az ezredes
edes fel-
sikoltott fájdalmában. Kezéből kihullott a pisz-
toly. Pontosan az ujjait találták el a kis revol-
ver golyói.
MIÉRT EJTETTE EL A PISZTOLYT AZ EZREDES?

!
– Majd máskor meggondolod, mielőtt megtámadnál valakit csak

t
azért, mert utál a mocskos poharadból inni – jegyezte meg az

at
óriás szinte barátságos hangon.
– Fiúk! – kiáltott fel Brinkley.1 – Intézzük el ezt a ficsúrt!
Mindjárt kiderült, hogy egy szervezett zsiványbandáról van szó.

al
Valamennyien kést rántottak, és rohantak az óriás felé. Ő azon-
ban felemelte kezét, és rájuk rivallt:
– Gyertek csak! Hadd lássam, kinek van kedve Old Firehand2 ök-
lével megismerkedni! és
HOGY HÍVTÁK AZ ÓRIÁST?
ez
Ennek a névnek bűvös hatása volt. Amint meghallották, tüstént
megtorpantak. Még Brinkley is, aki kését a bal kezével markolta
meg, rémülten visszahőkölt.
ly

– Old Firehand! – kiáltotta megdöbbenve. – Ki gondolta volna! Az

ördögbe is, miért nem nevezte meg magát mindjárt?
dé

– Takarodjatok! – kiáltotta az óriás. – Húzódjatok meg szépen

csendben a fedélzet végében, és ne kerüljetek többé a szemem
elé! Akinek van esze, szót fogad!
e

MIT PARANCSOLT OLD FIREHAND?

ng

– No, erről még beszélünk! – dünnyögte Brinkley, de sietett elisz-

kolni. Közben vértől csöpögő ujjait egy kendőbe bugyolálta. Társai
csendben kullogtak utána. Leültek a fedélzet legtávolabbi sarkába,
E

és suttogva tanácskoztak. Időnként gyűlölködő, de óvatos pillan-

tásokat küldtek a vadnyugat leghíresebb vadásza, a rettegett cél-

1
Brinkley – ejtsd: brinkli. 2
Firehand – ejtsd: fájörhend.

115

98726_jvil6tk-32.indd 115 2018. 11. 21. 12:51:34

 lövő felé. A vadász puszta neve elég volt ahhoz, hogy megfékezze
őket. A többi utas is ámult-bámult. Egy sem akadt köztük, aki ne
hallott volna még Old Firehand1 vakmerő tetteiről, veszedelmes
kalandjairól.
– Én is sajnálom, uram, hogy nem nevezte meg magát – mondta a
hajó kapitánya. – Saját kabinomat engedtem volna át önnek. Azt

!
hallom, olyan biztos a szeme és a keze, hogy sohasem téveszti el

t
a célt.

at
MIÉRT HALLOTT MINDENKI OLD FIREHANDRŐL?

– Ugyan, ugyan! Itt sok ilyen céllövő van.

al
Ekkor odaért hozzájuk a szakállas útitárs.
– Óhajt valamit, uram? – kérdezte Old Firehand. – Miben lehetek
szolgálatára?
és
– Csak üdvözölni szeretném önt – felelte a másik. – Ha már olyan
szerencsém van, hogy Old Firehandet szemtől szemben láthatom.
Örülök, hogy megleckéztette azt a pimasz fickót.
ez
– Ismeri talán?
– Brinkley-nek 2 hívják, és most ezredesnek nevezi magát. Volt
már dolgom vele. De most nem akartam, hogy rám ismerjen.
ly

Alkalmasabb pillanatot várok a leszá-

molásra. Most pénzt viszek tutajos-
dé

társaimnak.
– Akkor ön Tutajos Tom! – mondta
a vadász. – Ismerem a nevét. Sok szé-
pet és jót hallottam önről. Bátorságá-
e

ról és becsületességéről. Most egy

ng

vállalkozásba kezdek, amihez segí-

tőtársakra lenne szükségem. Éppen
olyan emberekre, mint ön. Nem
E

volna kedve hozzám csatlakozni?

1
Firehand – ejtsd: fájörhend. 2
Brinkley – ejtsd: brinkli.

116

98726_jvil6tk-32.indd 116 2018. 11. 21. 12:51:34

 – Nagyon örülnék neki, uram. De előbb el kell számolnom a tár-
saimmal. Remélem, nem gondolja, hogy ugyanolyan gyáván visel-
kedtem, mint az a két indián?
HOGY HÍVJÁK A SZAKÁLLAS UTAST?

– Ők sem gyávák, nekem elhiheti. Nem látta, hogy a fiú a késéhez

!
kapott, de az apja egy pillantással leintette? Nyugodt lehet, hogy

t
ez a sértés nem marad bosszú nélkül. Az a pillantás Brinkley1 ha-

at
lálos ítéletét jelentette. Csak idő
kérdése, mikor hajtják végre.
– Ismeri az indiánokat?

al
– Igen, az apa Nagymedve.
Kiváló harcos és híres törzsfőnök. A fiáról pedig elmondhatom,
hogy az alma nem esik messze a fájától.
és
HOGY HÍVJÁK AZ IDŐSEBB INDIÁNT?

– De folytassuk majd a beszélgetést a kabinomban! Úgy látom,

ez
kibontják a ládát, és egy kis cirkuszi mutatványt rendeznek az
utasoknak. A főszereplő a párduc és az állatszelídítő lesz. Menjünk
mi is – mondta Old Firehand.2 Aztán a két férfi elindult a rögtön-
ly

zött nézőtér felé.

MIRE KÉSZÜLTEK A HAJÓ FEDÉLZETÉN?
e dé
ng
E

1
Brinkley – ejtsd: brinkli. 2
Firehand – ejtsd: fájörhend.

117

98726_jvil6tk-32.indd 117 2018. 11. 21. 12:51:35

 A rosszul sikerült mutatvány
A váratlan fény felingerelte a párducot. A lapátkerék zakatolása és
a sok ember is idegesítette. Amint meghallotta, hogy kinyitják a
ketrecet, villámgyors moz-
dulattal ott termett. Az

!
ajtót nem lehetett be-

t
csukni tőle. A párduc ki-

at
szabadult. A nézők sorai-
ban eszeveszett kiáltozás
támadt. Az emberek fel-

al
ugrottak, és rémülten el-
szaladtak. Csak hárman
maradtak a ketrec előtt: a
1
és
párduc gazdája, Old Firehand és Tutajos Tom. A fedélzeten leír-
hatatlan zűrzavar támadt. Az emberek sikoltozva rohantak a ka-
binok felé, de a tolongásban nem tudtak odajutni. Hordók és ládák
ez
mögé kuporodtak, majd újra felugrottak, mert nem érezték ma-
gukat biztonságban.
ly

MIÉRT MENEKÜLTEK AZ EMBEREK?

A kapitány a parancsnoki hídra futott, két-három lépcsőfokot

dé

ugorva egyszerre. Old Firehand követte. A párduc gazdája a ket-

recláda mögött keresett menedéket. Tutajos Tom a poggyásza
felé rohant, de közben eszébe jutott, hogy puskáját a fejszéjéhez
kötötte. Sok időbe telik, míg eloldozza. Ekkor megpillantotta
e

Nagymedvét, és kikapta kezéből a puskát.

ng

– Inkább a tonkava lő! – mondta az indián.

– Nem, nem! Ehhez én jobban értek! – felelte Tom, és visszafor-
dult a ketrec felé.
E

A párduc már kibújt az ajtón, felemelte a fejét, és ordított. Tutajos

Tom a vállához emelte a fegyvert, és lőtt, de nem talált.

1
Firehand – ejtsd: fájörhend.

118

98726_jvil6tk-32.indd 118 2018. 11. 21. 12:51:35

 – Rosszul célozni, nem ismerni enyém puska – mondta Nagymed-
ve olyan nyugodtan, mintha a saját sátrában beszélgetne.
HONNAN VETTE TOM A PUSKÁT? MIÉRT NEM TALÁLT A LÖVÉSE?

Tom eldobta a puskát, és arra szaladt,

amerre a csavargók ültek, hogy tőlük

!
szerezzen fegyvert. De a csavargók el-

t
tűntek. Nem volt kedvük a párduccall

at
szembeszállni. Ekkor rémült sikoltozáss hallat-
haallat-
szott a parancsnoki híd felől. Egy hölgy oda
odda akartt menekül-
menekkül-
ni, de a párduc észrevette. Old Firehand lehajolt, erős karjával
1

al
felkapta a hölgyet, és továbbadta a kapitánynak. Most már a pár-
duc is odaért, lábát az első lépcsőfokra tette, és arra készült, hogy
Old Firehandre vesse magát. A vadász gondolkodás nélkül nagyot
és
rúgott az állat orrába, és kis revolverének három utolsó golyóját
az állat fejébe eresztette.
MIÉRT CSAK HÁROM GOLYÓ VOLT A REVOLVERBEN?
ez

A rúgás és a három pici golyó nem elég egy párduc elriasztásához.

Old Firehand már azt hitte, hogy vége. De a párduc nem ugrott
ly

rá, hanem lassan elfordította a fejét. Talán kissé elkábítot-

ták a golyók. Most már nem a híd felé nézett, ha-
dé

nem az első fedélzet felé. Ott egy tizen-

három év körüli lány állt rémülten.
A lány élénk színű ruhája magára vonta
a párduc figyelmét. Most már nem törődött a hídon
e

levőkkel, hanem hosszú ugrásokkal a lányka felé iramodott.

ng

MERRE MENT A PÁRDUC?

– Jaj, a kislányom! – zokogott az anya.

E

Mindenki kiabált, jajveszékelt. Az indián fiú ledobta a válláról a

takarót, a kislányhoz rohant, derékon kapta, és a korláthoz von-

1
Firehand – ejtsd: fájörhend.

119

98726_jvil6tk-32.indd 119 2018. 11. 21. 12:51:36

 szolta. Szeme jobbra-balra cikázott, mintha a menekülés útját ke-
resné. Majd fellendült a korlátra, a lányt is magával rántva. A pár-
duc már a nyomukban volt, és az
utolsó ugrásra készült. Ebben a
pillanatban a fiú a lánnyal együtt
belevetette magát a folyóba.

!
Még arra is figyelt, hogy ol-

t
dalt repüljön a vízbe. Így ki

at
tud térni a párduc elől, ha
utánuk ugrik. A víz összecsa-
pott a két fiatal feje felett.

al
MIT CSINÁLT AZ INDIÁN FIÚ?

A párduc lendülete olyan erős volt, hogy nem tudott megtor-

és
panni. Átszökkent a korláton, és hatalmas loccsanással a folyóba
zuhant.
– Megállni! Megállni! – küldte a kapitány a parancsot a gépházba.
ez
A gépész ellengőzt adott, és a hajó megállt.
Az utasokat már nem fenyegette
veszély. Az első fellélegzés után
ly

a korláthoz rohantak. A kislány

anyja elájult, apja pedig eszeve-
dé

szetten kiabálta:
– Ezer dollárt annak, aki a gyer-
mekemet megmenti! Kétezret!
Ötezer dollárt!
e

Senki sem figyelt rá. Az utasok

ng

kihajoltak a korláton, és a vízbe bámultak.

A párduc kitűnően tud úszni. Kiterjesztett lábakkal lebegett a ví-
zen, fejét jobbra-balra forgatva. Áldozatait kereste.
E

MIÉRT UGROTT A PÁRDUC A VÍZBE?

– Megfulladtak! A kerék alá kerültek! – jajgatott az apa a haját

tépve. Az idősebb indián harsány hangon kiáltotta:

120

98726_jvil6tk-32.indd 120 2018. 11. 21. 12:51:36

 – Nem félni! Kismedve okos. Elúszni
a hajó alatt!

t !
at
Tényleg! Szorosan a hajó mellett, nehogy az ár elsodorja, háton
úszott Kismedve, az ájult lányt a víz felszínén tartva. A kapitány

al
parancsára köteleket dobtak le. Kismedve az egyik kötelet meg-
erősítette a lányka karjai alatt, hogy felhúzhassák a fedélzetre.
Maga a másik kötélen kúszott fel. Odafönn dörgő éljenzés fogadta.
és
ez
ly
e dé

Az ifjú indián nem várta meg, hogy ünnepeljék. Büszke léptekkel,

ng

szó nélkül elindult Nagymedve felé. A csavargók közben előbújtak,

hiszen már elmúlt a veszély. Amint Kismedve az ezredes mellett
ment el, odaszólt neki:
E

– Tonkava félni koszos kismacskától? Az ezredes nem félni? Az

ezredes és tonkava még találkozni.
MIT MONDOTT AZ INDIÁN FIÚ AZ EZREDESNEK?

121

98726_jvil6tk-32.indd 121 2018. 11. 21. 12:51:37

 Széchenyi István és családja
Gróf Széchenyi1 István 1791. szeptember 21-én született Bécsben.
A nagy múltú és dúsgazdag Széchenyi csa-
sa-
ládban ő volt az ötödik gyermek.
Magántanuló volt, tanulmányait ma-

!
gántanárok segítették, irányították.

t
Gyermekkorában Nagycenken és Bécsben ben élt.

at
HOL TANULT SZÉCHENYI ISTVÁN?

Katonai pályára készült, több kitüntetést is kapott.

al
Sokat utazott. Hosszabb időt töltött Nyugat-Európában, Angliá-
ban is. Hazatérve a közélettel kezdett foglalkozni. A Tudós Társa-
ság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia megalapítására ha-
talmas pénzösszeget adományozott. és
MIRE ADOTT SOK PÉNZT SZÉCHENYI ISTVÁN?
ez
Sokat foglalkozott a közlekedéssel, a hajózással. A Lánchíd meg-
épülése is Széchenyi István érdeme. Ez volt az első állandó híd
Pest és Buda között.
ly

MELYIK VOLT AZ ELSŐ ÁLLANDÓ HÍD PEST ÉS BUDA KÖZÖTT?

dé

Széchenyi írta le először azt, hogy Pestet és Budát egyesíteni kel-

lene Budapest néven, és fővárosi rangra kellene emelni.
MIT JAVASOLT SZÉCHENYI?
e
ng
E

1
Széchenyi – ejtsd: szécsényi.
122

98726_jvil6tk-32.indd 122 2018. 11. 21. 12:51:38

 Meghonosította a lóversenyzést, a kaszinót. Széchenyi1 nevéhez
fűződik az első, gőzzel hajtott hengermalom megépíttetése, a ló-
és selyemhernyó-tenyésztés elterjesztése is.
MI MINDEN FŰZŐDIK SZÉCHENYI ISTVÁN NEVÉHEZ?

Óbudán téli kikötőt létesített. Gondolatait, elképzeléseit, terveit

!
több könyvben is leírta. Kossuth Lajos nevezte Széchenyi Istvánt

t
a legnagyobb magyarnak.

at
HOGYAN TETTE KÖZZÉ ELKÉPZELÉSEIT, TERVEIT?

Édesapja, Széchényi Ferenc alapította a Magyar Nemzeti Múzeu-

al
mot. Széchenyi István nagybátyja, gróf Festetich2 György hozta
létre az első magyarországi gazdasági főiskolát, a Georgicont.3

és
MIT ALAPÍTOTT AZ ÉDESAPJA ÉS A NAGYBÁTYJA?

Széchenyi Istvánnak három gyermeke volt. Júlia nevű kislánya há-

romhetes korában meghalt. A nagyobbik fiú, Béla igazi világuta-
ez
zó lett. Bejárta Angliát, Franciaországot, Itáliát, Görögországot,
az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát.
ly

MELY ORSZÁGOKBA UTAZOTT SZÉCHENYI BÉLA?

Kutatócsoportot vezetetttett Belső-Ázsia

dé

földrajzának tanulmányozására.
nyo ozására.
Eljutottak Tibetbe, Kí-
nába, Japánba is. Va-
lószínűleg Széchenyi
e

Béla volt az első ma-

ng

gyar, aki megmászta a

japánok szent hegyét,
a Fudzsijamát.
E

KI LEHETETT AZ ELSŐ MAGYAR, AKI MEGMÁSZTA A FUDZSIJAMÁT?

1
Széchenyi – ejtsd: szécsényi. 2 Festetich – ejtsd: festetics. 3
Georgicon – ejtsd: georgikon.

123

98726_jvil6tk-32.indd 123 2018. 11. 21. 12:51:38

 Az utazáson nagyon sok kőzet- és kövületmintát gyűjtöttek. Itt-
hon ezeket a tudósok feldolgozták, rendszerezték. A megfigyelé-
sekről, felfedezésekről szóló kiadványok költségeit Széchenyi1 Béla
fedezte. A kutatócsoport egyik tagja Lóczy Lajos geológus volt.
Az ő rendkívüli tehetsége Széchenyi Béla segítségének köszönhe-
tően tudott kibontakozni. Széchenyi Béla több kitüntetést is ka-

!
pott, és tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának.

t
MI VOLT LÓCZY LAJOS FOGLALKOZÁSA?

at
A kisebbik fiú, Ödön szer-
vezte meg a pesti tűzoltó-

al
ságot. Több tűzoltó esz-
közt is feltalált. Széchenyi
Ödön alapította meg a
Budai Hegypálya Társula-
tot, amelynek segítségé-
és
vel 1870-ben megnyílt a
ez
budai sikló.
KI ALAPÍTOTTA MEG A BUDAI HEGYPÁLYA TÁRSULATOT?
ly

A szultán meghívására Törökországba ment, ahol létrehozta az

ottani tűzoltási szervezetet. Majdnem ötven évig élt Törökország-
dé

ban.
HOL ÉLT MAJDNEM ÖTVEN ÉVEN KERESZTÜL SZÉCHENYI ÖDÖN?

Ott is halt meg török pasaként. A pasa címet a tűzoltóság meg-

e

szervezéséért kapta a szultántól. Ez volt az első eset, amikor ke-

ng

resztény ember úgy érte el ezt a magas méltóságot, hogy nem

kellett áttérnie az iszlám vallásra.
HOGYAN LETT SZÉCHENYI ÖDÖN TÖRÖK PASA?
E

1
Széchenyi – ejtsd: szécsényi.

124

98726_jvil6tk-32.indd 124 2018. 11. 21. 12:51:39

 A Magyar Tudományos Akadémia
Magyarország legmagasabb szintű tudományos testülete a Magyar
Tudományos Akadémia, rövidítve MTA. Tudományos köztestület.
Feladata a tudományok művelése, támogatása és képviselete. A tu-
dományos eredmények megismertetésével is foglalkozik.

!
MI A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FELADATA?

t
at
A Magyar Tudományos Akadémia épülete
Budapesten található. Friedrich August1
Stüler tervezte, az építést többek között

al
Ybl2 Miklós irányította. A homlokzatot
tudósokról készült szobrok díszí-
tik. A díszteremben levő freskó-
kat Lotz3 Károly festette.
Az MTA könyvtárának állomá-
és
nya több mint másfél millió kö-
ez
tetből áll.
ly
e dé
ng
E

1
Friedrich August – ejtsd: fridrih auguszt. 2
Ybl – ejtsd: ibl. 3
Lotz – ejtsd: locc.

125

98726_jvil6tk-32.indd 125 2018. 11. 21. 12:51:39

 Az újszülött, a csecsemő
Régen nem a kórházban, hanem otthon születtek a kisbabák.
A szülésnél csak a bába segített. Ellátta az anyukát, aztán megfür-
dette és bepólyálta az újszülöttet. A gazdag és a szegény családok
is nyugalmat próbáltak adni az anyukának.

!
KI SEGÍTETT A SZÜLÉSNÉL RÉGEN?

t
at
Általában külön szobába, kényelmes, szépen megvetett ágyba fek-
tették. Az ágy mellé tették a bölcsőt. Az anyuka egy-két hétig
feküdte a „gyermekágyat”. Ha előbb felkelt és segített a házimun-

al
kában, akkor sem vetette be az ágyat, hogy bármikor le tudjon
pihenni. A „gyermekágyban” fekve fogadta a látogatókat.
MI VOLT A „GYERMEKÁGY”?
és
A rokonok, barátok, szomszédok segítettek ellátni
a családot. Mindennap más hozta az enni-
ez
valót. Erre volt külön edény is, a
komatál.
Mindenki bőséges, finom ételt
ly

hozott, hogy gyorsan megerő-

södjön az anyuka. Ez a segítség köl-
dé

csönös volt.
KI FŐZÖTT AZ ANYUKA HELYETT?

A kisbabát az anyuka szoptatta. Az anyatejre nagyon nagy szüksé-

e

ge van a kisbabának. Ebben minden táplálék megtalálható, amire

ng

az újszülött és a csecsemő szervezetének szüksége van.

Ha sírt a kisbaba, az anyuka megszoptatta. Ha utazás vagy mezei
munka közben kellett megetetni a csecsemőt, az anyuka valami
E

félreeső, nyugodt helyet keresett, és ott etette meg a kicsit.

Magyarországon általában a gyerek egyéves koráig szoptattak az
anyukák.
MIÉRT FONTOS AZ ANYATEJ?

126

98726_jvil6tk-32.indd 126 2018. 11. 21. 12:51:40

 A kicsi gyermeknek az anya közelségére, melegére, simogatására,
hangjára is legalább akkora szüksége van, mint az anyatejre. Az
anya jelenléte védelmet, biztonságot jelent a csecsemőnek. A ku-
tatók szerint a kisbabák már magzatkorukban megismerik az anyu-
ka hangját, szívdobogását, és erre „emlékeznek” a születés
után is.

!
MIÉRT FONTOS AZ ANYA KÖZELSÉGE?

t
at
Régen a főúri családokban nem mindig az anyuka szop-
tatta a kisbabát, hanem szoptatós dajkát hívtak. Ő táp-
lálta anyatejjel, és gondozta, ápolta a gyermeket. Volt,

al
aki csak a szoptatás idejére maradt a családnál, de gyak-
ran előfordult az is, hogy a dadus ott maradt a gyermek
mellett, és részt vett a további nevelésében.
és
MI VOLT A DAJKA FELADATA?

A szülők keresztszülőt, komát választottak a gyerekük mellé. Ez

ez
felelősségteljes döntés volt, és egy életre szólt. Igazából
felelős
szülőtársi
szülő kapcsolatot jelentett. Lelki rokonság jött lét-
re a szülők, a keresztszülők és a gyermek között. A ke-
ly

resztszülőség, a komaság vállalása megtiszteltetést

jelentett. Jogokkal és kötelezettségekkel járt.
dé

KI LEHETETT KERESZTSZÜLŐ?

A szegények között elterjedt az a szokás, hogy a falu leggazdagabb

emberét kérték fel keresztszülőnek. Ő általában valamilyen aján-
e

dékot adott, de nem nagyon törődött a gyerekkel.

ng

Erdély egyes vidékein nem a szülők ők

kérték fel a komákat, hanem a ba-
rátok ajánlkoztak keresztszülőségre.
E

Még a gyermek születése előtt, ün-

nepi keretek között „kikérték” a
gyermeket.
MIT JELENT AZ, HOGY KIKÉRTÉK A GYEREKET?

127

98726_jvil6tk-32.indd 127 2018. 11. 21. 12:51:40

 A moldvai csángók és a székelyek között szokásban volt a kereszt-
szülő-választás is. Valakinek, akit megszerettek, odaígérték a még
meg sem született gyermekük keresztszülőségét.
KIKNÉL VOLT SZOKÁS A KERESZTSZÜLŐ-VÁLASZTÁS?

Ez a valaki lehetett egy új jóbarát, távol az otthontól megismert

!
jó ember, de lehetett messziről jött, rokonszenves idegen is.

t
KIKNEK ÍGÉRTÉK ODA A KERESZTSZÜLŐSÉGET?

at
Ezzel a megismert jóbaráttal akarták tartani a kapcsolatot, szoro-
sabbá fűzni a barátságot, a baráti kört szerették volna szélesíteni.

al
ÁS CÉLJA?
MI VOLT A KERESZTSZÜLŐ-VÁLASZTÁS

Kereszteléskor a keresztszülő, általában a

és
keresztanya tartja a gyermeket a kereszt-
víz alá. A gyermek helyett elmondja az
egyházi fogadalmat. A gyermek kereszt-
ez
anyámnak, keresztapámnak szólítja ke-
resztszüleit.
HOGY SZÓLÍTJA A GYERMEK A KERESZTSZÜLEIT?
ly

Ha a gyermek szülei meghalnak, és nincs közeli, vér szerinti roko-

na, a keresztszülők nevelik tovább, ők lesznek a gyerek gyámjai.
dé

MIKOR NEVELTÉK A GYERMEKET A KERESZTSZÜLŐK?

e

Szeresd a gyermeket!
ng

Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt,

Ringasd el lágyan a szegény szenvedőt,
Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit.
E

S míg te a gyermekek könnyét törölgeted,

Egy láthatatlan kéz a csillagok felett
Letörli vétkeid!
(Móra Ferenc – részlet)

128

98726_jvil6tk-32.indd 128 2018. 11. 21. 12:51:40

 Fiam születésére
Ide, ide fiamat kezembe,
Hadd szorítsam a szivemhez őt!
Mintha volnék újonnan teremtve,
Hogy éltemnek ifju lombja nőtt!

t !
Üdvezellek, lelkem szép kis ága,

at
Üdvezellek, édes magzatom!
Sírásodnak bánatos zajába
Beleolvad örvendő dalom.

al
Kis parányom, milyen nagy örömmel
Állok itt és nézem képedet!
és
Kell-e még pap? örömkönnyeimmel
Keresztellek én meg tégedet.
ez
Csillagász lett végre is belőlem,
Itten állok csillagom előtt,
Arcvonásit hosszasan szemlélem,
ly

S találgatom a távol jövőt.

(Petőfi Sándor – részlet)
e dé
ng
E

129

98726_jvil6tk-32.indd 129 2018. 11. 21. 12:51:40

 Kezdődik a nyaralás
Gyula arra ébredt fel, hogy István bácsi a karját rázza, és hűvös
szellő ömlik be az ablakon.
– Atyámfia, „zabba mennek a lovak”!
A fiú felugrott. A vonat állt, az utasok és a

!
csomagok eltűntek.

t
– Ne ijedezz, mindenki leszállt, a csomagokat at

at
pedig már kiadogattam az ablakon. Gyerünk, megfáznak a lovak.
Gyula álmos volt, és gondolatai nem foglalkoztak a lovakkal, ame-
lyek hol a zabba mennek, hol megfáznak. Később azonban meg-

al
tudta, hogy amikor az őr elalszik, akkor mennek a lovak a zabba,
azaz olyan helyre, ahol tilos legelniük. A pásztornak nem szabad
elaludni. Az pedig, hogy megfáznak a lovak, azt jelenti, hogy a ko-
és
csis levette a pokrócot a lovakról, s indulni kell, mert megfáznak.
Odakünn párás, hűvös hajnal volt. A nap sem kelt fel még.
MIÉRT MONDTA EZEKET ISTVÁN BÁCSI?
ez

– Vedd fel ezt a gallért! Nancsi néni gondolt rád is – szólt István
bácsi a vacogó fiúhoz.
ly

Ezek után Gyula is gondolt Nancsi nénire, mert a nagy körgallér

állandóan meleg volt. A kocsi robogása közben gondolatai is hely-
dé

rerázódtak. Az állomás után kis erdő következett, majd a Balaton

nnyugodt, zöldes víztükre.
A parti nádas nem mozdult, az egyik nyárfán
varjú károgott. Gyula szíve tele lett a táj ősi
e

szépségével.
ng

– Nem vagy álmos?

– Dehogy… csak nézek. Ezt szeretem én…
István fél karját áttette a gyerek vállán.
E

– Ebben nem is csalódsz, elhiheted. Nem beszél, hát nem is hazu-

dik. Nem ígér, és mégis odaadja mindenét. Nem szól, és mégis
többet mond, mint amit valaha az ember mondott.
MILYEN VOLT A TÁJ?

130

98726_jvil6tk-32.indd 130 2018. 11. 21. 12:51:41

 A nagy tó egy kis öblében sirályokat ringattak az apró hullámok.
Egy-egy fehér madár fellebbent, mintha nagy fehér pelyheket ka-
pott volna fel a szél.
– Dankasirályok.
– Azt mondják, kártékonyak, mert halat at
esznek.

!
István bácsi dühösen legyintett.

t
– Valószínűleg nem szeretik a kugló-

at
fot, ámbár nem is kapnak kuglófot. A gazdaságot megtisztítják
minden féregtől, amit kivet az eke. Nálunk hógalamb a nevük.
A törvény szerint tilos hozzájuk nyúlni. Ez okos törvény.

al
HOGY HÍVJÁK A DANKASIRÁLYT MÁSKÉPP?

A kocsi zörögve szaladt a hajnali fényben. Gyula boldogan gondolt

és
arra, hogy a sirályokat nem szabad bántani.
Balról elmaradtak a dombok, és most már egész szélességében
kitárult a táj. Jobbról a Balaton ködös, csillogó messzesége, balról
ez
a végtelen nádas egy-egy óriás fával, bokros ligettel. A közepén
kiemelkedő zöld halom.
– Az ott sziget? – mutatott Gyula az erdőszerű kiemelkedésre.
ly

– Tüskevár.
– Vár?
dé

– Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is volt. Ak-

kor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal
a nagy öblöt. Most már sekély a víz, és nádas az egész. Annyi bi-
zonyos, hogy Tüskevár nemigen lehe- e
e

tett ellenség kezén. Aki egyszer bele--

ng

tévedt ebbe az irdatlan nádasba, azz

örült, ha ép bőrrel kijutott belőle..
Azt hiszem, inkább búvóhelye lehe-
E

tett a végvári vitézeknek, szegény-

legényeknek, az örökös rettegés-
ben élő népnek is.
KIK LAKHATTAK A TÜSKEVÁRBAN?

131

98726_jvil6tk-32.indd 131 2018. 11. 21. 12:51:41

 – Csodálatos – mondta Gyula vágyakozva.
– Hát tudod, én csak néhányszor jártam arra, de majdnem ott
maradt a nadrágom. Nagyon sűrű a nád, tüske, iszalag, és a világ
szúnyogtermésének háromnegyed része, azt hiszem, itt van… Úgy
összemartak, hogy Nancsi néni nem ismert meg.
– Van szúnyogolajam… – kockáztatta meg Gyula barátunk, abban

!
a reményben, hogy István bácsi bekapja a horgot.

t
– Majd beszélünk Matulával. Matula minden nádszálat ismer, és

at
minden szúnyog barátja… Igaz, Matulának olyan bagószaga van,
hogy ha szúnyog száll rá, azonnal mérgezést kap.

al
KI ISMERI JÓL A NÁDAST?

– István bácsi nem szokott horgászni?

– Ne beszélj bolondokat! Meghalni is csak akkor érek rá, ha al-
és
szom. Hajnali háromkor kelek, és este csak dőlök az ágyba. Ez a
gazdaság nagyon sok munkát ad, és nagy felelősség. De azt hiszem,
jobb, ha nem kerülgeted a forró kását. Jobb, ha okosan, világosan
ez
megmondod, mit akarsz. Aztán majd én megmondom, mit lehet.
Gyula elpirult.
– István bácsi, én mindent megmondok. Én szeretnék kicsit körül-
ly

nézni…
– A tüskevári erdőben?
dé

– Ott is…
– Meg a nádban?
– Ott is…
– Meg horgászni?
e

– Igen…
ng

– Meg vadászni?
– Hát…
MIT SZERETNE GYULA?
E

A mély hangú mezei ember elgondolkodva nézett maga elé, és

Gyula úgy érezte, hogy nagybátyja karja súlyosan nehezül a vál-
lára.

132

98726_jvil6tk-32.indd 132 2018. 11. 21. 12:51:41

 – Jól figyelj ide, fiam! Azért hoztalak el, hogy erősödj, és örülj a
szabadságnak. Korlátokat nem szabok, mert annyi eszed már le-
het, hogy nem mégy fejjel a falnak. Ha tehát bevered a fejed, az a
te dolgod. Ha bajba kerülsz, magadnak kell kilábalnod, mert eset-
leg nem lesz melletted senki. Annyira vállalkozz, amennyit elbírsz.
Nekem hiába nyivákolsz, ha elvágod a kezed, ha elrontod a gyom-

!
rod. Ez mind a te magánügyed. Úgy vélem, csak így tanulsz meg a

t
magad lábán járni. Pontosan rájössz majd, mit lehet, és mit szabad.

at
MIÉRT HOZTA EL ISTVÁN BÁCSI GYULÁT?

– Szivart lopni például lehet, de nem szabad…

al
– István bácsi… – és Gyula olyan lett, mint a pipacs.
– Jó, jó, nehogy azt hidd, hogy én számontartom a szivarjaimat…
de a szemem már megszokta. Megjegyez mindent, mert másként
és
nem bírnék ezzel a gazdasággal. Egyébként Matula nekem régebbi
barátom, mint neked.
– Megmondta a szivart? – háborgott Gyula.
ez
– Nem szólt egy szót se, csak előttem gyújtott rá egy olyan szi-
varra, amilyet Matula nem vesz. „Telik a jómódúaknak” – néztem
rá. „A fiatalság nem változik” – nevetett az öreg. Nem haragud-
ly

hattam rá én sem, mert én is ugyanúgy loptam Matulának szivart,

mint te.
dé

KINEK LOPTÁK A SZIVART?

– Csak arra kérlek, ne bujkálj előttem, és ne hazudj. Én megbo-

csátok, de ha nem hallgatsz rám, és be akarsz csapni, az első vo-
e

nattal hazaküldelek. Erre szavamat adom!

ng

A kocsi zörögve szaladt az úton, mégis mintha nagy csend lett

volna körülöttük. Gyula egészen odasimult nagybátyjához, és sú-
lyos karját már nem is érezte.
E

– Matulában megbízhatsz, akár

bennem vagy az apád-
ban. Darabos az öreg,
de ezt megszokod.

133

98726_jvil6tk-32.indd 133 2018. 11. 21. 12:51:41

 Én átadlak neki, és – ha ráér – csináljatok, amit akartok. Ez min-
den, amit mondani akartam.
– Nem lesz baj, István bácsi…
– Kezet rá!
Ekkor már felszálltak a párák, melegen sütött a nap, és Gyula szíve
vidám lett, és bátor, ámbár később bizonyos aggódással szólalt meg:

!
– Izé… István bácsi, én hazulról is hoztam szivart Matulának…

t
– Nagyon helyes! Most, hogy megmondtad: rendben is van, fiam.

at
Jó atyád nem hal bele, Matula meg örül neki, de meg is érdemli.
MIBEN ÁLLAPODTAK MEG?

al
István bácsi útközben leszállt, s így Gyula egyedül érkezett. Matula
nem volt sehol. Átesve Nancsi néni rajongásán és a reggelin, aludt
egy kicsit. Aztán kiténfergett a konyhába, visszaténfergett a szo-
és
bába. Olyan csendes volt a ház, mint aratás idején a falusi házak
általában. Kicsit elkedvetlenedett, mert úgy gondolta, jó lenne
Matulával beszélni, és volt egy reménye, hogy talán várja is az
ez
öreg. És most nincs sehol. Aztán kicsomagolta a holmiját, össze-
állította a horognyelet is, de ezt – ha már nem volt más – legalább
Nancsi néninek meg kellett mutatnia. Az öregasszonyt nem na-
ly

gyon érdekelte a nyél.

– Szép – mondta –, és milyen egyenes… vigyázz, a lámpát le ne verd!
dé

Ja! – szólalt meg később. – Matulával nem akarsz beszélni? Kiment a

kertbe, mondta, hogy szóljak, ha kell, de én bizony elfelejtettem.
KI VÁRJA GYULÁT A KERTBEN?
e

Gyula – valljuk be – legszívesebben használatba vette volna a nye-

ng

let az öregasszony szoknyáját illetőleg. Letette a bambuszt, és

kirohant a kertbe.
– Matula bácsi, hát mér’ nem szólt, hogy itt van?
E

– Mondtam ennek a Nancsinak. ak.

– Elfelejtette!
– El hát… amúgy hogy van?
– Jól, Matula bácsi, különösen, hogy
h magát
á látom.
lá

134

98726_jvil6tk-32.indd 134 2018. 11. 21. 12:51:41

 Matula megsimogatta egyhetes szakállát, ami úgy hallatszott, mint-
ha padlót súroltak volna.
– Sok néznivaló nincs rajtam, ámbár valamikor én is legény voltam.
– Nem mennénk be, Matula bácsi? Megmutat-
nám a horognyelet, meg hoztam is valamit.
Az öreg csősz felkelt.

!
– Bicskát is kaptam, nézze!

t
Matula megállt, és komolyan

at
szemlélte a kést. Kinyitotta, becsattintotta, élét
a körmén kipróbálta.
– Nagyobb is lehetne, ámbár a vasát acélnak nézem, majd leviszem

al
a műhelybe megköszörülni. A bognár nagyon érti.
MILYEN GYULA BICSKÁJA?

és
– Én azt hittem, elég éles…
– Ez? – és Matula mosolygott. – A meleg vizet se viszi
iszi el.
– És ha elvágom a kezem?
ez
– Elvágja? Minek vágja el… Vigyázzon, akinek esze van. V Vagy ké
kés,
vagy nem kés. Akár nyúzni kell, akár halat bontani vagy faragni
valamit, csakis éles bicsakkal lehet, nem valami kusztorával.
ly

A horognyelet is hosszasan vizsgálta.

Aztán csak annyit kérdezett:
dé

– Orsó, zsineg?
Gyula eddig azt hitte, a horogfelszerelés csodálatot és hangos el-
ismerést vált ki az öregből, de ahogy a kezébe vette a szerszámot,
látszott, hogy ehhez is ért.
e

– Jó! – mondta. – Tízkilósat is kivehet vele.

ng

– Nem akarok én tízkilósat, Matula bácsi, de akkora hal talán nincs

is a folyóban és a tavakban.
– Nincs? Íváskor láttam egyet, ami inkább húsz volt.t.
E

Azt is meg lehet fogni.

– Ezzel?
– Ezzel! Módjával persze… de hát az még messze van.
MILYEN GYULA HORGÁSZFELSZERELÉSE?

135

98726_jvil6tk-32.indd 135 2018. 11. 21. 12:51:42

 – Hát akkor miben maradtunk? A berekbe csak jókor érdemes
menni. Máma már eljárt az idő. Két óra oda, kettő vissza, meg
utazott is az éjjel.
– Majd megbeszélem István bácsival.
– Nem kell. Amit tudni kell, azt már tudom, az én kezem alatt fi-
cánkolt ő is valamikor. A mi dolgunk, hogy mikor jövünk-megyünk,

!
majd hajnalban bezörgök.

t
– Matula bácsi, hoztam pár szivart.

at
– Köszönöm, hogy gondolt rám.
– Sokszor, Matula bácsi, sokszor!
Meghaltam volna, ha nem eresztenek el.l

al
– Hát azt csak úgy mondja az ember, ámbár persze, hogy meghal.
Az ilyesmit azonban jobb utoljára hagyni. A bicsakot majd reggel
odaadom.
és
MIKOR ÉRDEMES A BEREKBE INDULNI?

– Milyen ennivalót vigyek?

ez
– Már megmondtam Nancsinak. Víz meg van odakint, bár bor
lenne annyi. Csizmát hozott?
– Csizmát?
C Minek az nyáron? Szandált hoztam, me-
ly

leg ilyenkor a csizma.

– Gumicsizmát gondoltam. Víz is van, szúnyog
dé

is, csalán is… no meg pióca…

– Majd vigyázok, Matula bácsi.
– Akkor jó! – szedelőzködött az öreg. – Hát Istennek ajánlom.
e

MIÉRT NEM KELL GUMICSIZMA GYULA SZERINT?

ng
E

136

98726_jvil6tk-32.indd 136 2018. 11. 21. 12:51:42

 Fejjel a falnak?
Egy perccel később – de lehet, hogy csak fél perc volt – valaki
megzörgette az ablakot.
– Hajnal van – mondta egy re-
szelős hang –, indulni kell!

!
– Matula bácsi?

t
– Én hát, mást várt talán?

at
– Neem – ásított ifjú barátunk –, de hány óra?
– Négy!
Gyula úgy érezte, hogy ez lehetetlen. Hét órát aludt, de úgy érez-

al
te: nem volt ez hét perc sem.
– Megyek – mondta Gyula, és abban a pillanatban elaludt volna, ha
Matula nem folytatja:
és
– Két óra, amíg odaérünk, horgászásra az a legjobb idő.
– Nem verem fel István bácsit?
– Bajosan, merthogy a falu végén találkoztam vele.
ez
Gyula sóhajtva bújt ki a paplan enyhéből, az ágy lágy öleléséből a
hajnal friss, de kíméletlen légkörébe.
ly

HÁNY ÓRAKOR KELTETTE FEL GYULÁT MATULA BÁCSI?

Matula elcsoszogott az ablak alól, s amikor Gyula kiment, már a

dé

konyhában pipázott.
– Annyit pakolt ez a Nancsi, hogy három kubikosnak elég
lenne.
– Nem hoztok ti abból haza egy darabot sem…
e

– A temetőből sem szokás halottat hazahívni – elmélkedett

ng

az öreg –, de meg is haragudnál, hát inkább megesszük.

Elindulás előtt még egyszer megakadt a szeme a szép kis szandá-
lokon, de nem szólt semmit.
E

Keresztülvágtak a kerten, s a kert alatti gyalogúton ballagtak a rét

felé. A fiú tulajdonképpen csak most kezdett felébredni. A rét és
a mezők hűvös levegője mintha kimosta volna tüdejét, és megsi-
mogatta arcát harmatos érintésével.

137

98726_jvil6tk-32.indd 137 2018. 11. 21. 12:51:42

 Most kelt a nap. A lekaszált rétek tarlóján pókhálók ragyogtak,
amelyeket nappal sosem lehetett látni.
Gyula az iskolára gondolt. Ha ezt látnák, ezt a valódi kirándulást
és Matulát, biztosan nem mernének többé szemtelenkedni, hogy
„tágulj, te langalló, mert összemorzsollak!”.
– Hová mennek a varjak, Matula bácsi?

!
– Fene jobban tudja. Lehet, hogy a tocsogóba kis-

t
halat fogni, de lehet az is, hogy dögöt tudnak vala-

at
hol. Ha sok a szöcske, arra is rájárnak. Ezek szürkék, és húst
esznek. A fekete varjak majd télen lesznek itt.

al
MIT ESZNEK A SZÜRKE VARJAK?

Matula megállt.
– Ha pedig többet akar tudni ezekről a madarakról, kérje el ott-
és
hon azt a könyvet, amit az a Lovassy nevű tanár úr írt. Az tud
mindent. Nem nehéz a hátizsák?
– Nem.
ez
– Menjünk, mert jönnek a szúnyogék.
Igen, amint megálltak, a szúnyogok erősen érdeklődtek Gyula füle
iránt, pedig úgy tudta, hogy a szúnyogok csak estefelé csípnek.
ly

– Meg reggel… meg nappal is a bokrok között tt

– mondta Matula, és hátra sem fordult –,
dé

csak esőben meg szélben tűnnek el.

– Hova?
– Mindenféle odúba, lyukba, levelek alá. Majd a Tüskevárban meg-
láthatja. Annyi van ott, hogy ha az ember megrúg egy bokrot, hát
e

a fele elrepül.
ng

– Matula bácsi, van ott valami vár?

– Csak volt, ámbár talán tüskéből volt, mert követ nemigen lehet
ott találni. Az öregapám mondta, hogy legénykorában még lát-
E

szottak valami maradék falak, de aztán elnyelte a föld azokat is.

Hó meg fagy mállasztotta, iszalag befonta, bokrok nőttek rajta.
Volt, nincs.
– Ásni kellene.

138

98726_jvil6tk-32.indd 138 2018. 11. 21. 12:51:42

 – Azt lehetne, akinek van kedve hozzá, ámbár hogy megennék a
szúnyogok, az biztos.
MI MARADT MEG A RÉGI VÁRBÓL?

– Meleg lesz máma – nézett az égre Matula –, de majd délre be-

húzódunk a gunyhóba.

!
– Van?

t
– Ha mondom…

at
Gyula ebből megértette, hogy ez a kérdés ha-
szontalanul felesleges volt. Ha Matula
azt mondja, hogy „behúzódunk a gunyhó-

al
ba”, akkor nyilvánvalóan van is gunyhó.
– Nagy kunyhó?
– Amekkora kell. Majd meglátja.
és
A gyalogút most már tétován
kanyargott a zsombék között, s
itt-ott kis tócsák ragyogtak, mint szétszórt, nagy tükördarabok.
ez
A sás némelyütt lehajlott a gyalogútról, és kellemetlenül súrolta
Gyula érzékeny bőrét. A sás – ámbár ezt nem várta volna tőle –
karcolt, sőt vágott, és lábszára rövid idő múlva szépen vonalazott
ly

kottapapírhoz hasonlított, szép piros vonalazással.

Gyula nem szólt, de a gumicsizmára gondolt.
dé

MIÉRT JUTOTT GYULA ESZÉBE A GUMICSIZMA?

– A nádlevél jobban vág – nézett Matula egy pillanatra Gyula lábai-

ra –, mint a beretva. És nehezen is gyógyul…
e

Gyula erre sem válaszolt.

ng

„Miért beretva? – gondolta. – Apám is borotvát mond, István bá-

tyám is, mindenesetre megnézem az akadémiai helyesírási szótár-
ban. Ámbár – legyintett Gyula – arra sem lehet sokat adni…”
E

– Hogy a fene… – mondta ifjú barátunk. Ez annak a pocsétának

szólt, amelybe elgondolkozva belelépett. Az új szandál már a har-
matot se nagyon szerette, de a sárból olyan elgyalázottan került
ki, mintha a szemétdombon találták volna.

139

98726_jvil6tk-32.indd 139 2018. 11. 21. 12:51:43

 Matula a cuppanásra megfordult, és jól megnézte a cipőipar csúffá
tett remekét.
– Majd lemossuk – mondta gyengéden –, ha vízhez érünk.
– Hát ez nem víz? – nézett Gyula a pocsolyasorozatra, ami – úgy
látszik – főleg a gyalogúton helyezkedik el, de nem szólt semmit.
Ez nem a diskurálás ideje volt, mert Matula ment, mint a gép, és

!
egyre nehezebben maradt nyomában.

t
HOGYAN NÉZETT KI A SZANDÁL?

at
A szandál szíjai meglazultak, vágtak, de nem tartottak, és Gyula
már attól félt: valamelyik tocsogóban bennragadnak.

al
– Matula bácsi!
– No?
– Jobb, ha mezítláb megyek.
és
– Jó! – mondta az öreg. – Azt is
meg lehet szokni.
Gyula gyorsan kibújt a megereszkedett szandálokból, de nem
ez
mondta, hogy elkényeztetett lábának szokatlan a hideg harmat,
bár a tocsogók vize langyos volt, és fenekükön lekvárpuha a fe-
kete sár.
ly

A napba most már nem lehetett belenézni, és a tocsogók gőzö-

lögtek, mintha alulról fűtötték volna őket.
dé

MIÉRT MENT MEZÍTLÁB GYULA?

A hátizsák egyre nehezebb lett, de ettől elvonta figyelmét valami

távoli zsivajgás.
e

– Mi aaz?
ng

– A vadrécék meg a többiek. Ilyenkor za-

jonganak, de később már elcsendesednek.
– Miért zajonganak?
E

– Hát azt én nem tudom. Egész éjjel hall-

gattak, talán most kibeszélik magukat. Örülnek a világosságnak,
mert most már nem kell félni a rókától, vidrától, görénytől, me-
nyéttől, bár nappal is bajba kerülhetnek.

140

98726_jvil6tk-32.indd 140 2018. 11. 21. 12:51:43

 – Hogyan?
– Hát úgy, hogy a kánya megfogja a nyakukat, vagy a nagy sas, vagy
a héja, néha meg a sólyom vág közibük… Itt vigyázzon, gödör van.
A gödröt kikerülték, tehát bele kellett menni a térdig érő fűbe.
– Szszsz – mondta Gyula –, szszsz… álljon meg, Matula bácsi, va-
lami belement a talpamba.

!
– Jó – mondta Matula –, addig rágyújtok – és rá is gyújtott, fél

t
szemmel sandítva Gyulára, aki tanácstalanul nézett körül, egyik

at
lábát a levegőben tartva.a.
udom…
– Le kell ülni. Így nem tudom…
– Hát üljön le.

al
A fű csupa víz, és a rö-
vidnadrág is csak egy-
szer volt még rajta. Hogy gondolja ezt az egész ügyet Matula?
és
Belelép valami tüskébe, mire azt mondja, hogy: jó! S most meg
ebben a vadonatúj nadrágban üljön le?
– Tönkremegy a nadrágom.
ez
– Vizes lesz, de az nem baj. Én addig lassan ballagok…
MIÉRT KELLETT MEGÁLLNIA GYULÁNAK?
ly

Gyula kinézett egy szárazabb helyet, mégis úgy érezte, mintha

lavórba ült volna, ezenkívül szúrt is. A lába csupa sár… a tüskét
dé

nem lehet látni… Matula megy…

– Hol a pokolban van az a nyomorult tüske?
Mérgesen tépett egy csomó növényt, letö- ö-
rölte a sarat, de így sem talált semmit.
e

Megnyomta a talpát, de nem fájt.

ng

– Csak megszúrta valami – mondta

Matula, amikor utolérte –, ez előfordul.
Ha megkeményedik a talpa, akkor már
E

nem megy bele a drót sem.

Gyula hallgatott. Újra eszébe jutott a gu-
micsizma.
MIÉRT NEM VOLT GYULÁNAK GUMICSIZMÁJA?

141

98726_jvil6tk-32.indd 141 2018. 11. 21. 12:51:43

 Arany János
Arany János 1817. március 2-án született
Nagyszalontán. Igazi csodagyerek volt, ko-
rán, három-négy évesen tudott olvasni,
írni. Nagyon sok szót ismert, és már gyer-

!
mekkorában írogatott verseket. Nagysza-

t
lontán, majd a Debreceni Református Kol-

at
légiumban tanult. Volt segédtanító, tanító,
írnok, aljegyző, rövid ideig színész is.
1840-ben megnősült: felesége Ercsey Juli-

al
anna volt. Két gyermekük született: Juliska
és László.
1846-ban megírta a Toldi című művét, mellyel országos hírnevet
és
szerzett. Arany János megismerkedett Petőfi Sándorral. A két köl-
tő között nagyon szoros és mély barátság szövődött.
A szabadságharc bukása
ez
után egy ideig nem jelen-
hettek meg művei.
1860-ban Pestre költözött,
ly

1865-től 1879-ig a Magyar

Tudományos Akadémia fő-
dé

titkára volt.
1882-ben, hatvanöt éves
korában halt meg. Síremlé-
e

ke Budapesten, a Fiumei úti

Nemzeti Sírkertben van.
ng

VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE SZÓBAN!

Mikor született Arany János, és mikor halt meg?

E

Hol született?
Mikor írta a Toldi című művét?
Ki volt Arany János legjobb barátja?
Hol van Arany János síremléke?

142

98726_jvil6tk-32.indd 142 2018. 11. 21. 12:51:43

 ARANY JÁNOS MŰVEI KÖZÜL VÁLASSZ EGYET, ÉS KERESD MEG A KÖNYVTÁRBAN!
ÍRD LE A FÜZETEDBE AZ ALÁBBI ADATOKAT! (KÉRJ SEGÍTSÉGET!)

Mi a címe?
Mikor írta Arany János?
Miről szól?

t !
at
al
és
ez
ly
e dé
ng
E

143

98726_jvil6tk-32.indd 143 2018. 11. 21. 12:51:44

 A nagyidai cigányok
Valamikor régen Nagyidában volt egy vár. Két testvér örökölte:
Perényi Mihálynak hívták az idősebbet, Perényi Ferenc volt a fia-
talabb. Nem tudtak a birtokon megosztozni. Veszekedtek, civa-
kodtak egymással. Egyszer Mihály vadászni ment. Amikor haza-

!
tért, zárva találta a vár kapuját. Zörgetett rajta, de hiába. Az

t
öccse végül megunta, s lekiáltott neki:

at
– Hát, édes bátyám, mától fogva
ez a vár az enyém, keress ma-
gadnak máshol szállást!

al
Nagyon megharagudott erre
Mihály.
Ment egyenesen Ferdinánd ki-
és rály udvarába, és a segítségével
ostrom alá vette a várat. Maga a
német vezér vezette a hadakat.
ez
Azonban Ferenc addigra a várat megerősítette, és a védelmét a
cigányokra bízta. Amikor a németek lőni kezdték a várat, olyan
sortüzet kaptak, hogy nem győzték a fejüket kapkodni.
ly

Ferenc cigányai úgy pufogtattak a puskával, hogy a vár is rengett

belé.
e dé
ng
E

144

98726_jvil6tk-32.indd 144 2018. 11. 21. 12:51:45

 Addig-addig pufogtattak, míg a német megunta az ostromot.
Pucheim generális parancsot adott a visszavonulásra. Amikor a ci-
gányok meglátták, hogy menekülnek a németek, mind kiálltak a
sánc tetejére, rázták az öklüket, és tele torokból ezt kiáltották:
– Fuss, német, futhatsz! Ha a puskaporunk el nem fogy, bizony
véged lett volna!

t !
at
al
és
ez
Erre Pucheim generális megfordította a sereget, és rohamot indí-
tott a vár ellen.
Mit tehettek a cigányok? Most már ők futottak volna a német elől,
ly

ha lett volna hova! Pucheim generális annyira szégyellte, hogy a

cigányok megijesztették, hogy a vár védőit mind egy szálig levá-
dé

gatta.
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE SZÓBAN!
e

Ki örökölte a várat?
Min veszekedtek?
ng

Melyik testvér maradt a várban?

Kitől kért segítséget a másik testvér?
Kire bízta a vár védelmét Perényi Ferenc?
E

Ki adott parancsot a visszavonulásra?

Mit kiabáltak a vár védői a német katonák után?
Kié lett a vár végül?
Mi történt a cigányokkal?

145

98726_jvil6tk-32.indd 145 2018. 11. 21. 12:51:45

 OLVASD EL!

Arany János is megírta a nagyidai cigányok történetét. Verses mű-

vében a szereplők viselkedését mutatja be sok-sok humorral.
Ő egy kicsit másképp dolgozta fel a történetet, mint a monda.
A veszekedő testvérekről nem ír. A vár itt is a németek kezére
kerül ugyan, de Arany János művében meghagyják a cigányok életét.

t !
gyar várvédők.
Bemutatja, hogyan hagyják ott a várat a magyar

at
„Most az Éj fölvette tolvajköpenyegét,
Eltakarván azzal pitykés öltözetét;

al
Várban a magyarság készül titkos útra;
Esze ágában sincs visszatérni újra.”
és
Leírja, hogy a cigányok hogyan pufogtatják el a maradék puskaport a
mulatozás közben.
ez
„S legottan vitézlő férfiak menének,
Hogy kihoznák a port, ágyut töltenének.
Rárántá azonban Juhgége s a banda,
ly

Megkezdé a táncot legelébb a vajda.

[…]
dé

Ezalatt az ágyú dörge-morga folyvást,

Nem golyókat lővén – lővén puszta fojtást,
Nem kimélik a port, egyre puffogatnak,
e

Örömére a nagy, nevezetes napnak. –”

ng

Elbeszéli, hogy a várat támadó németek a valóság helyett egy rossz

térképnek hittek. Az ágyúikat emiatt veszítették el.
E

„– Ellenben, – ha a hegy igazán megvolna:

Akkor a mi tervünk ugyan remek volna!
Czibak ur pediglen nagyon felsült volna:
Drága jó husz ágyúnk el nem csücsült volna.

146

98726_jvil6tk-32.indd 146 2018. 11. 21. 12:51:45

 »Kettős úton halad az emberi élet:
Egyik a gyakorlat, másik az elmélet,
S minthogy az elmélet, most ezuttal, sáros:
roos:
Hadd lám, a gyakorlat merre viszen márr most?«”

Szemléletesen írja le, hogyan kiabálnak

!
a cigányok a menekülő németek után.

t
at
„»Jás ti kócipor had, láttam az anyátok!
Volna puskaporunk, tudom megbánnátok! okk!
Itt lövöldöznénk le, az utolsó lábig,

al
Sosem érnétek el az akasztófáig!«

A többi cigány is vérszemet vesz legott:

és
»Köszönjétek – ordít – hogy porunk elfogyott!«
Lehetetlen, hogy ezt ne hallja távolrul –
Hallja is az ellen, mert lám, visszafordul.”
ez

Végül elmeséli, hogyan lesz a vár a németeké.

ly

„Hamar a nagy sáncot megrohanni kezdi,

Három ép ágyuját a kapunak szegzi:
dé

Bezuhan a kapu az első lövésre,

De bezzeg nincs ember, aki álljon résre..
e

Csóri fővajdának leesett az álla,

Szíve összelottyant, és magába szálla:
ng

»Ilyen a szerencse!« gondolá foghegyen,,

»Ha ma égig emelt, holnap alád megyen.«n.«
[…]
E

Visszanézett egyszer és fügét mutatott;

Akkor aztán ő is a többivel tartott,
Kik, mihelyt künn voltak, úgy megiramodtak,
odtak,
Hogy most is szaladnak, ha meg nem állottak.”
lottak.”

147

98726_jvil6tk-32.indd 147 2018. 11. 21. 12:51:46

 A fülemile
Arany János egy másik költeményében, A fülemile című versében
ír a veszekedésről. Arany János világossá tette alkotásában, hogy
az értelmetlen, ostoba vitára a veszekedők csak ráfizetnek, mindig
valaki más jár jól. (Itt a bírónak lett haszna belőle.)

t !
HALLGASD MEG A VERSRÉSZLETET, MAJD OLVASD EL TE IS!

at
Elannyira, hogy Pál gazda,
Ki gyönyörrel ott hallgatta,

al
Így kiáltott örömében:
„Istenem, uram
Beh szépen
Fütyöl ez az én madaram!”

„Kendé bizony az árnyéka!

és
ez
Mert olyat mondok, hogy még a…”
Hangzik átal a sövényen
Egy goromba szó keményen.
ly

„Hát kié – pattogja Pál –

Mikor az én fámra száll?”
„De az én portámon zengett:
dé

Hogy illetné a fütty kendet!”

Pál nem hagyja: őtet uccse!
Péter ordít: ő meg úgyse!
e

Többrül többre, szórul szóra,

ng

Majd szitokra, majd karóra,

Majd mogorván
Átugorván
Ölre mennek, hajba kapnak;
E

Örömére a szent napnak

Egymást ugyan vérbe-fagyba, –
Hanem a just1 mégsem hagyva.
1
jus – ejtsd: juss; jelentése: jogos tulajdon.
148

98726_jvil6tk-32.indd 148 2018. 11. 21. 12:51:46

 Pál azonban bosszut forral,
És ahogy van, véres orral
Megy panaszra, bírót búsit,
S melyet a vérszenny tanúsit
A bántalmat előadja.
Jogát, úgymond, ő nem hagyja.

!
Inkább fölmegy a királyig

t
Térden csúszva: de a füttyöt,

at
Mely az ős diófárul jött,
Nem engedi, nem! Halálig.
Nyomatékul egy tallért dob

al
Az igazság mérlegébe,
Mit a bíró csúsztat a jobb
Oldalon levő zsebébe.
és
Pétert sem hagyá pihenni
A nagy ártatlan igazság:
ez
Nem rest a biróhoz menni
Hogy panaszát meghallgassák.
Így s úgy történt, – elbeszéli,
ly

Övé a fütty, ő azt véli:

Nincs vármegye,
dé

Ki elvegye,
Nincsen törvény, nem lehet per.
Hisz azt látja Isten, ember! –
e

De, hogy a beszédet össze

Annál jobb rendben illessze,
ng

Az ütlegből sokat elvesz

És a joghoz egy tallért tesz,
Mely is a birói zsebben
E

Bal felől, a szív iránt,

Meghuzódik a legszebben.

149

98726_jvil6tk-32.indd 149 2018. 11. 21. 12:51:46

 OLVASD EL!

Arany János a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, majd-

nem ötven éven keresztül alkotott. A saját életéről, családjáról is
írt verseket. A következő költeményt unokájának, Szél Piroskának
írta, akit Arany Jánosék neveltek fel. (Arany János lánya, Juliska
1865-ben meghalt.)

t !
HALLGASD MEG A VERSET, MAJD OLVASD EL TE IS!

at
al
Növünk együtt

Soknak lettem már, hogy élek,

A szemében szúró tüske:
De van még egy kicsi lélek,
Aki rám hiú és büszke.
és
ez
Ez, hogy nevem is volt „hurcán”,
Most eszmél csak, most tanulja:
S lesi már, ha megy az utcán,
ly

Rámutat-e mások ujja.

Eddig együtt voltunk gyermek,
Én másod-, ő első ízben:
dé

Épűltek fa-tornyok, termek,

Pacskolódtunk porban, vízben.
De, hogy ő nőtt, én is nőttem;
e

Alig ismerünk egymásra:

ng

Ő kisasszony lett előttem,

Én meg neki óriássa.
No, engedjük kedvét telni,
Ha okos lesz, majd elhagyja; –
E

Legalább még nem szégyelli

Hogy én voltam… a nagyapja.

150

98726_jvil6tk-32.indd 150 2018. 11. 21. 12:51:46

 OLVASD EL A SZÖVEGET!

Arany János 1847 elején megismerkedett Petőfi Sándorral, és a

két költő között örök barátság szövődött. Levelezésük értékes
dokumentum. Petőfi Sándor 1849-ben meghalt. Arany János élete
végéig gyászolta barátját.

!
HALLGASD MEG A VERSRÉSZLETEKET, MAJD OLVASD EL ŐKET TE IS!

t
at
„Ki nékem álmaimban „Behantozatlan áll
Gyakorta megjelensz, Hamvai fölött a hely.
Korán elhunyt barátom, Hol, merre nyugszik ő,

al
Van-é jel síri fádon, Nem mondja semmi kő,
Mutatni, hol pihensz?” Nem mondja semmi jel.”

és
(Emlények I., 1851-ből)

„A könny nem éget már, csupán ragyog;

(Emlények II., 1851-ből)

Nem törlöm még le, de higgadt vagyok.

ez

Gyakran, ha az ég behunyta már szemét,

ly

Gyakran érzem lobogni szellemét.

Szobámba leng az a nyilt ablakon,

dé

Meg-megsimítja forró homlokom.

Hallom suhogni könnyü lépteit

e

És önfeledve ajkam szól: te itt?…

ng

S döbbenve ismerek fel rajzomon

Egy-egy vonást, mit szellemujja von.
[…]
E

És áldom azt a láthatlan kezet…

Múlass velem soká, szelid emlékezet!”
(Emlények III., 1855. június)

151

98726_jvil6tk-32.indd 151 2018. 11. 21. 12:51:47

 NÉZD MEG ARANY JÁNOS CSALÁDFÁJÁT!
BESZÉLGESSETEK RÓLA!

Arany György Megyeri Sára

1757–1844 1772–1836

t !
at
Arany János Ercsey Julianna

al
1817–1882 1818–1885

és
ez

Szél Kálmán Arany Julianna Arany László

1838–1928 1841–1865 1844–1898
ly
dé

Szél Piroska
e

1865–1886
ng
E

152

98726_jvil6tk-32.indd 152 2018. 11. 21. 12:51:47

 NÉZD MEG PETŐFI SÁNDOR CSALÁDFÁJÁT!
BESZÉLGESSETEK RÓLA!

Petrovics István Hrúz Mária

1791–1849 1791–1849

t !
at
al
Szendrey Júlia Petőfi Sándor Petrovics István
1828–1868 1823–1849 1825–1880
és
ez

Petőfi Zoltán
1848–1870
ly
e dé
ng
E

153

98726_jvil6tk-32.indd 153 2018. 11. 21. 12:51:47

 HALLGASD MEG A VERSET, MAJD OLVASD EL TE IS!

Reszket a bokor, mert…

Reszket a bokor, mert
Madárka szállott rá.

!
Reszket a lelkem, mert

t
Eszembe jutottál,

at
Eszembe jutottál,
Kicsiny kis leányka,
Te a nagy világnak

al
Legnagyobb gyémántja!

Teli van a Duna,

Tán még ki is szalad.
Szivemben is alig
és
Fér meg az indulat.
ez
Szeretsz, rózsaszálam?
Én ugyan szeretlek,
Apád-anyád nálam
ly

Jobban nem szerethet.

dé

Mikor együtt voltunk,

Tudom, hogy szerettél.
Akkor meleg nyár volt,
e

Most tél van, hideg tél.

Hogyha már nem szeretsz,
ng

Az isten áldjon meg,

De ha még szeretsz, úgy
Ezerszer áldjon meg!
E

(Petőfi Sándor)

1000-szer.
Júlia

154

98726_jvil6tk-32.indd 154 2018. 11. 21. 12:51:47

 HALLGASD MEG A PETŐFI-VERSEK RÉSZLETEIT, MAJD OLVASD EL ŐKET TE IS!

Minek nevezzelek?
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,

!
Lelkemnek egyedűli

t
De egy világnál többet érő kincse,

at
Édes szép ifjú hitvesem,
Minek nevezzelek?

al
Elértem, amit ember érhet el…

Elértem, amit ember érhet el:

és
Boldogsággal csordultig e kebel!
Ölemben kedves ifju feleség,
Milyenről lelkem annyit álmodék,
ez

Csendes élet
ly

Itt űlök feleségem mellett

Ebb’ a csendes kis faluba’.
dé

Egykor szük volt a föld, s imé most

Elég tág e kicsiny szoba.
e

Itt nézem a hajnalt s az alkonyt

És feleségem mosolyát,
ng

S szemem nem kíván többet látni,

Bármily kevés az, amit lát.
E

Ki tette volna föl felőlem,

Hogy ilyen furcsán járok még?…
De mikor olyan furcsa, furcsa
Portéka az a feleség! Petőfi Sándor és Szendrey Júlia

155

98726_jvil6tk-32.indd 155 2018. 11. 21. 12:51:48

 Fazekas Mihály
Fazekas Mihály 1766. január 6-án született
Debrecenben. Szülővárosában tanult, majd
beállt katonának. 1782-től 1796-ig volt kato-
na, többször is előléptették. Visszatért Deb-

!
recenbe. Verseket írt, gazdálkodott, ker-

t
tészkedett.

at
A Lúdas Matyi című művét 1804-ben írta.
Fazekas Mihály nagyon szeretett a növények-
kel is fogalkozni. Az első magyar növény-

al
meghatározó könyvet ő írta a sógorával
együtt. Magyar Fűvész Könyv volt a címe.
Aktívan rész vett a város életében, újságot is szerkesztett. 62 éves
korában halt meg. Sírja Debrecenben van. és
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE SZÓBAN!
ez
Mikor született Fazekas Mihály?
Hol született?
Hol járt iskolába?
ly

Mikor írta a Lúdas Matyi című művét?

Mivel foglalkozott a katonaság után?
dé

Hány éves korá-

ban halt meg?
Hol van Fazekas
Mihály síremléke?
e
ng
E

Dargay Attila:
Lúdas Matyi.
Jelenet a rajzfilmből

156

98726_jvil6tk-32.indd 156 2018. 11. 21. 12:51:48

 Lúdas Matyi
A Lúdas Matyi elbeszélő költemény. Négy levonásból (fejezetből)
áll.

Az . levonás tartalma:

!
Matyi özvegy édesanyjával él egy faluban. Na- a-

t
gyon szegények. A fiú elhatározza, hogy el--

at
megy Döbrögbe, a vásárra, és ott eladja a li--
bákat. Így kimozdul a faluból, világot lát, és kap
ap
egy kis pénzt is. A vásárban Döbrögi uraság ság

al
meg akarja szerezni olcsón a libákat. Mikor Matyi nem adja, elveszi
ingyen a libákat, és még ötven botütést is kiszab a fiúra. Matyi
megfogadja, hogy bosszút áll.
és
HALLGASD MEG A VERS RÉSZLETÉT!

Matyi így szólt hogy felereszték:

ez
Én Uram a’ fizetést köszönöm; ha az Isten erőt ád,
’S Életben megtart, majd megszolgálom; azért tsak
Róvja fel a’ kapu fél fájára, hogy el ne felejtse:
ly

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!

OLVASD EL!
dé

A 2. levonás tartalma:
Matyi nem megy vissza a faluba az édesanyjához, hanem vándor-
útra indul. Megtanul több mesterséget, megismer néhány orszá-
e

got, több nyelven is képes lesz megértetni magát. Ezek után visz-
ng

szatér Döbrögbe.
Az uraság új kastélyt építtet magának. Matyi erre ácsnak adja ki
magát. Döbrögi elhiszi Matyiról, hogy nagyon ért az ácsmunkához,
E

a fákhoz. A finom ebéd után elmennek együtt megfelelő fát keres-

ni az erdőben. Az összes favágónak adnak munkát, Matyi pedig
egyre beljebb csalja Döbrögit az erdőbe. Egy nagy fához hozzáköti
az urat, és jól elveri, majd elveszi a ludak árát is.

157

98726_jvil6tk-32.indd 157 2018. 11. 21. 12:51:49

 HALLGASD MEG A VERS RÉSZLETÉT!

Nem vagyok én Uram Áts, hanem a’ Lúdas Matyi úgymond,

Kit kend megtsapatott, és elrablotta libájit,
’S Háromszor fogadá hogy vissza püfölgeti kenden.
E’ most hát első. Vág egy jó tölgyfa husángot,
’S azzal tarkótól talpig meghánnya keményen.

t !
OLVASD EL!

at
A 3. levonás tartalma:
Döbrögi teljesen belebetegedett az első verésbe. Matyi pedig ki-

al
találta, hogy hogyan fogja másodszor is megverni az uraságot.
Visszament ahhoz az orvoshoz, akinél régebben szolgált. Megkér-
te, hogy a mostani szolgálatért cserébe tanítsa meg a betegségek
és
nevére, a gyógyfüvekre, az orvosi eszközök használatára. Matyi
hamar megtanult mindent. Elkérte az orvostól a parókáját, orvo-
si ruháját, a vén lovát, és elindult Döbrögbe. Ott nagy szükség is
ez
van most minden orvosra, hiszen Döbrögi uraság még mindig
nagybeteg. Matyi megvizsgálja az urat, aztán az egész személyzetet
elküldi gyógyfüveket keresni, a sánta banyát pedig a paphoz imád-
ly

kozni. Matyi így egyedül marad a beteggel, akit másodszor is jól

megver, és újra elveszi tőle a ludak árát.
dé

HALLGASD MEG A VERS RÉSZLETÉT!

Ne Feltser vagyok én, hanem a’ Lúdas Matyi, kit kend

Nem
e

M
Megveretett; ’s Lúdját elvette: de hasztalan a’ szót
N
Nem szaporítom; elég hogy most másodszor adom meg,
ng

A
A’ mit megmondtam; főképp, hogy kend is a’ hosszas
V
Várakozásba magát ne gyötörje sokára, tsak essünk
Á
Által rajta; ha még nekem a’ jó Isten erőt ád,
E

H
Harmadszor se fogok majd késni. Előveszi osztán
D
Döbrögit, és a’ vert testét megdöngeti rútúl.
Ekkor az Ágyfőből a’ Pénz kultsát ki keresvénn,
Lúdjaim árrát és költségemet elveszem úgymond.
Azzal bútsút vesz, ki megy; a’ paripára felugrik;

158

98726_jvil6tk-32.indd 158 2018. 11. 21. 12:51:49

 OLVASD EL!

A 4. levonás tartalma:
Döbrögi uraság nagyon fél Matyitól, fél a harmadik veréstől, irtó-
zik a lúd szótól is, állattól is. A környék összes lúdját kiölette, s ha
meglátott egy lúdtollat, azonnal elájult. Minden hiába, Matyi készül

!
a harmadszori verésre is.

t
Egyszer megint vásárt rendeztek Döbrögben. Ott egy fiatalember

at
el akarta adni a lovát, és azt mondta, hogy az ő lova a leggyorsabb.
Matyi megegyezett a fiúval, hogy megveszi a lovát, ha bebizonyítja:
amikor Döbrögi hintója odaér az erdőhöz, a fiú lovagoljon a hintó

al
mellé, és kiáltsa azt, hogy ő a Lúdas Matyi. Aztán meneküljön,
amilyen gyorsan csak tud. Így is lett. Mindenki a lovas után ered,
csak Döbrögi uraság marad a hintóban. Akkor előjön Matyi, és
megveri harmadszor is. és
HALLGASD MEG A VERS RÉSZLETÉT!
ez
Osztán nem Lúdas Matyi az, hanem én vagyok a’ kit
Megveretett Kelmed, ‘s Lúdját elvette erővel.
Döbrögit a’ mennykő ha azon nyomban
ly

megütötte-
Vólna talám sokkal könnyebb lett vólna szegénynek;
dé

Öszve rogyott, és a’ kotsiból ájúlva zuhant le.

Ott Matyi szánakozás nélkűl megverte utólszor;
‘S erszénnyét a’ Lúd árrába viszont kiürítvén
Mondja: ne féljen az Úr, már többször nem verem én
e

meg.
Azzal lóra kapott, ‘s el ment dolgára örökre.
ng

Ezután Döbrögi jó útra tért, becsületesen

élt, tisztességesen bánt az emberekkel.
E

Elküldötte a’ húsz Lántsást, kegyelemmel akarván

Ójni magát ezután az erőszak tételek ellen;
És törvénytelenűl nem bánt, hanem úgy a’ hogy illik,
Ember társaival; jól is végezte világát.

159

98726_jvil6tk-32.indd 159 2018. 11. 21. 12:51:49

 ÜNNEPEINK,
HAGYOMÁNYAINK
Újesztendő
Farsang
Március 15.
Húsvét

! t
Pünkösd

at
Anyák napja
Augusztus 20.
Október 6.

al
Október 23.
Halottak napja
Mikulás
és
Luca-nap
Karácsony
Születésnap
ez
Névnap
ly
e dé
ng
E

160

98726_jvil6tk-32.indd 160 2018. 11. 21. 12:51:49

 Újesztendő

December 31-e az év utolsó napja. Ezen a napon a Szilveszter

nevű fiúk, férfiak a névnapjukat is ünneplik.
KIKNEK A NÉVNAPJA VAN DECEMBER 31-ÉN?

!
Az elmúlt évet búcsúztatjuk, és jót remélve várjuk az új évet. Az

t
emberek végiggondolják, mi sikerült az óévben vagy éppen mi

at
nem valósult meg, mi volt a rossz. Sokan megfogadják, hogy ezen-
túl – jövőre – változtatnak szokásaikon. Másképp, jobban, okosab-
ban fogják végezni a rájuk bízott feladatokat.

al
Alkalmi vers

és
[…] Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A bíró is, mint eddig
Tisztét jól betöltse:
A vásárra menőket Víz kedviért a babát
ez
Sehol ki ne fosszák. Soha ki ne öntse;
Béke legyen a háznál Emberiség, igazság
És a szívredőben. Egyik serpenyőben.
ly

Adjon Isten, ami nincs, Adjon Isten, ami nincs,

Ez uj esztendőben. Ez uj esztendőben. […]
dé

(Arany János – részlet)

Farsang
e

A farsang január 6-tól (vízkereszttől) a húsvéti böjt kezdetéig tart.

Régen ekkor értek rá pihenni, szórakozni, mulatozni az emberek.
ng

A legtöbb lakodalmat is farsang idején tartották. Majdnem minden

farsangi szokásban előfordul az álarcos, jelmezes „alakoskodás”.
Az emberek átváltoznak kis időre. Ilyenkor természetes a vidám-
E

ság, a tréfálkozás, a jókedv. Az emberek azt várják, hogy a termé-

szet is átváltozzon, legyen a télből tavasz.
MIKOR VAN A FARSANGI IDŐSZAK? HOGYAN MULATOZNAK
AZ EMBEREK FARSANGKOR?

161

98726_jvil6tk-32.indd 161 2018. 11. 21. 12:51:50

 Március 5., nemzeti ünnep
Magyarország 1848-ban már hosszú ideje a Habsburg Birodalom
része volt. Nem volt tényleges önkormányzata, nem tudott nem-
zeti érdekeinek megfelelő politikát folytatni.
MELYIK BIRODALOMHOZ TARTOZOTT MAGYARORSZÁG?

t !
1848 első hónapjaiban Európa több nagyváro-

at
sában forradalom tört ki. Ez kedvező körül-
ménynek látszott. Talán a változások törvényes
úton is megvalósulhatnak! Kossuth Lajos a par-

al
lament küldöttségével 1848. március 15-én
Bécsbe utazott, hogy a követeléseiket elfogad-
tassák az uralkodóval.
és
MIKOR UTAZOTT KOSSUTH BÉCSBE?

Ugyanezen a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló

ez
értelmiségi csoport Pesten az utcára ment. Őket nevezzük már-
ciusi ifjaknak. Felolvasták a Tizenkét pontot. Ezek a magyar nemzet
legfontosabb követeléseit tartalmazták.
ly

MIT OLVASTAK FEL A MÁRCIUSI IFJAK?

dé

A márciusi ifjak egyik vezetője, Petőfi Sándor elszavalta költemé-

nyét, a Nemzeti dalt. Az utca népe csatlakozott az ifjakhoz. Lefog-
laltak egy nyomdát, és kinyomtatták a Tizenkét pontot és a Nem-
zeti dalt. Néhány óra múlva már több tízezres volt a tömeg. Kisza-
e

badították Táncsics Mihályt a börtönből.

ng

KI SZAVALTA EL A NEMZETI DALT?

A Tizenkét pont legfontosabb követelése a sajtószabadság, a füg-

E

getlen magyar kormány, az évenkénti országgyűlés, a vallási és

polgári jogegyenlőség, a nemzeti hadsereg, a közteherviselés

162

98726_jvil6tk-32.indd 162 2018. 11. 21. 12:51:50

 megteremtése, a jobbágyság megszüntetése volt, valamint az újra-
egyesülés Erdéllyel.
MILYEN KÖVETELÉSEKET TARTALMAZOTT A TIZENKÉT PONT?

Március 15-én a pesti forradalmat és a szabadságharc kezdetét

ünnepeljük. Kitűzzük a nemzeti színű szalagból készült kokárdát.

t !
MIT ÜNNEPLÜNK MÁRCIUS 15-ÉN?

at
„Vasvári és én föl s alá jártunk a szobában. Vasvári az én botommal
hadonászott, nem tudva, hogy szurony van benne. Egyszerre kiröpül a

al
szurony, egyenesen Bécs felé anélkül, hogy valamelyikünket megsértett
volna. – Jó jel! Kiáltánk föl egyhangúlag.”
(Petőfi Sándor)

és
„Petőfi költő vezérlete alatt álló sokaság martzius 15-én ½ tíz órakor
a mérnöki és orvosi ifjúságot az előadások alatt megrohanván, azt
ez
magához csatlakozásra buzdította.”
(Jedlik Ányos)
ly

„E kiszegezett hirdetmények némelyikéhez 13. pontként, ceruzával

odaírták az államfoglyok kiszabadítását is, ez különösen az izgató írá-
dé

sok terjesztéséért bebörtönzött, Stancsics (Táncsics) államfogolyra vo-

natkozik.”
(Ignatz von Lederer)
e
ng

„…március 15-ike reggelén: kiváltképpen a közeli szomszédságban

levő gymnasiumbeli ifjúság élénksége, zsibaja jelenté nekem, hogy va-
lami szokatlan nagy dolog van készülőben.
E

Majd egész nap az ablak vasán csüngtem. Az eső szünet nélkül esett,
de azzal senki semmit nem gondolt.”
(Táncsics Mihály)

163

98726_jvil6tk-32.indd 163 2018. 11. 21. 12:51:50

 Húsvét
A keresztény vallás legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását, a meg-
váltást ünneplik a keresztények.
MIT ÜNNEPELNEK A KERESZTÉNYEK HÚSVÉTKOR?

!
Úgynevezett mozgó ünnep. Nem adott naptári napon van, hanem

t
a Nap és a Hold járásához kapcsolódik az időpontja.

at
Húsvét vasárnapja a tavaszi
nap-éj egyenlőséget (március
21-ét) követő első holdtölte

al
utáni első vasárnap. Legkoráb-
ban március 22-én, legkésőbb április 25-én lehet húsvétvasárnap.
MIT JELENT AZ, HOGY MOZGÓ ÜNNEP?

A term
és
természet újjászületését, a tavaszt is ünnepel-
jük. Hagyományos húsvéti ételeink és fenn-
jü
ez
maradt húsvéti szokásaink vannak.
Az egyik ilyen régi szokás a tojásfestés. Ez
a lányok, asszonyok dolga.
ly

Régebben házi festékanyagot használtak:

hagymalevelet, zöld dióhéj főzetét, vad-
dé

körte vagy vadalma héját. A tojásokat díszítik rajzzal, karcolással,

növényi levelek mintázatával, viasszal. Nagy ügyességet kíván a
tojások patkolása.
e

MIVEL FESTETTÉK RÉGEN A TOJÁSOKAT?

ng

Húsvéthétfőn a fiúk, férfiak meglocsolják a lányokat, asszonyokat.

Régen a kútból húzott friss vízzel „öntöztek”, ma már „szagos
vízzel” locsolnak. Néhány helyen húsvétkor a locsolás helyett a
E

vesszőzés volt szokásban. Mindegyik a termékenységet és a meg-

tisztítást jelképezi. A lányok hímes tojást adnak a locsolóknak, a
vesszőzőknek.
HOGYAN ZAJLIK A LOCSOLKODÁS?

164

98726_jvil6tk-32.indd 164 2018. 11. 21. 12:51:50

 Locsolóversek
Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!

!
(Népköltés)

t
at
Kellemes és boldog
Ünnepet kívánok!
Öntözködni jöttem,

al
Hol vannak a lányok?

Rózsavizet hoztam,
Csak nem féltek tőle?
Gyertek hát közelebb
és
Hadd adjak belőle.
ez
(Népköltés)
ly

Tavasz
dé

Zöldülni tanul a fű, Hazaszáll a fecskepár,

nő, növekszik egyre, nézd! a szúnyogoknak hada, nézd!
e

S mit csinál a napsugár? még csak zizzenni se mer,

Tanulja a napsütést. tanulja a remegést.
ng

Bólogat a hóvirág, Zörögni is elfelejt

szél tanítja rá – na nézd! erdő alján a haraszt,
E

Hát a szagos ibolya? némán figyel: a világ

Tanulja a kékülést. most tanulja a tavaszt.
(Szilágyi Domokos)

165

98726_jvil6tk-32.indd 165 2018. 11. 21. 12:51:50

 Pünkösd
A húsvét utáni ötvenedik napon van pünkösd (a pentekoszté gö-
rög szó, jelentése: ötvenedik). A keresztények az egyház születé-
sét és Jézus jelenlétét ünneplik.
MIT JELENT A PÜNKÖSD SZÓ?

t !
A régi pünkösdi népszokások közül még élő hagyomány a pünkös-

at
dölés, a pünkösdikirályné-járás. A pünkösdi király választása sajnos
teljesen eltűnt. Erre már csak a régi szólás emlékeztet: rövid, mint
a pünkösdi királyság.

al
MILYEN NÉPSZOKÁSOK KAPCSOLÓDNAK PÜNKÖSDHÖZ?

Pünkösd idejére minden feléled, zsong, zsibong az élet. A nagy

és
nyári munkák előtt az emberek megállnak egy kicsit: ünnepelni,
örülni, fohászkodni a bő termésért.
ez

Tavasz
ly

„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.

„Tavasz” – felelt a Nap.
dé

„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.

„Meg ám!” – felelt a Nap.
e

„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.

„Szeretlek!” – szólt a Nap.
ng

„Akkor hát szép lesz a világ?”

„Még szebb és boldogabb!”
E

(Szabó Lőrinc)

166

98726_jvil6tk-32.indd 166 2018. 11. 21. 12:51:51

 Anyák napja
Május első vasárnapján köszöntjük az anyákat. Azz
ókori Görögország tavaszi ünnepe feledésbe me-
rült. Az 1600-as években éledt újjá Angliában.
Ilyenkor minden szolgáló, cseléd szabadságot ka-

!
pott, hazamehetett, hogy együtt ünnepelhessen a

t
család. Magyarországon 1925-ben ünnepeltek először
zör

at
anyák napját.
MIÓTA ÜNNEP MAGYARORSZÁGON AZ ANYÁK NAPJA?

al
A kisgyermeknek nagyon hosszú ideig szüksége van az anyja kö-
zelségére. Az ő gondoskodása, szeretete nyújtja azt a biztonságot,
amely az egészséges testi és lelki fejlődéshez kell. A kisbaba már
és
a méhen belüli életben „megismeri” anyukáját, és felismeri őt a
születés után. A csecsemő és a kisgyermek az anyukája mellett
tudja igazán megtapasztalni a környezetét, megtanulni az anya-
ez
nyelvét, elsajátítani az együttélés szabályait.
MIÉRT NAGYON FONTOS AZ ANYUKA KÖZELSÉGE?
ly

A négy-öt éves gyermek rövid ideig ügyesen elboldogul az anyu-

kája nélkül. Ebben a korban szívesen van társai között. Tud segít-
dé

séget kérni és segítséget nyújtani.

Képes a többi gyerekre figyelni, velük együtt játszani. Meg tud
velük egyezni a játékszabályokban, és képes betartani azokat.
Azért, ha érte megy az anyukája, nagyon örül. Boldogan megy
e

haza, közben mindent megbeszélnek.

ng

HÁNY ÉVES KORBAN TUDNAK A GYEREKEK EGYÜTT JÁTSZANI?

Ezt a gondoskodást, törődést köszönjük meg anyák napján. A szü-

E

lők, különösen az anya odaadása, kedvessége, szeretete nélkülöz-

hetetlen a gyermek, a család számára.
MIT KÖSZÖNÜNK MEG ANYÁK NAPJÁN?

167

98726_jvil6tk-32.indd 167 2018. 11. 21. 12:51:51

 A királyfi három bánata
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szíve ment előre követnek.

!
Amíg ő van, vígan élném a világom,

t
nem hiányzik nekem semmi a világon,

at
három bánat teszi boldogtalanságom.

Az egyik bánatom: mért nem tudja látni

al
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni.

és
A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki sem tudja majd, hogy királyfi voltam.
ez

Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,

minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
ly

kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

dé

Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna

s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem így is kevés volna.
e

Hogyha a föld minden színmézét átadom,

ng

az ő édességét meg nem hálálhatom,

ez az én bánatom, harmadik bánatom.
(Mécs László – részlet)
E

168

98726_jvil6tk-32.indd 168 2018. 11. 21. 12:51:51

 Augusztus 20., nemzeti és állami ünnep
Államalapító Szent István ünnepe
István király több mint ezer évvel ezelőtt erős magyar államot
alapított. A magyarságot keresztény hitre térítette. Tehetségével,
bölcsességével elérte, hogy Magyarország független legyen. A füg-

!
getlenség mellett megőriztük szokásainkat, magyar anyanyelvün-

t
ket, hagyományaink nagy részét is. Szent Istvánt az 1000. év kará-

at
csonyán koronázták királlyá Esztergomban.
MIT KÖSZÖNHETÜNK ISTVÁN KIRÁLYNAK?

al
István király apja, Géza fejedelem építtette fel Eszter-
gomban a hegyi kővárat, hozzá a lakótornyot és a
templomot. A vár alatt iparos- és kereskedőtelep
és
létesült. István király 975 körül született Esz-
tergomban (akkor még Vajk volt a neve).
Az esztergomi vár volt több mint kétszáz
ez
évig a magyar királyok székhelye. Az
esztergomi érsek kizárólagos jogában
állt a magyar királyok koronázása.
ly

KI KORONÁZHATTA MEG A MAGYAR KIRÁLYT?

dé

István király a pápától kapta a királyi koronát. Az államalapítás

ezeréves évfordulója alkalmából 2000-ben emléktörvényt alkottak.
e

KITŐL KAPTA ISTVÁN KIRÁLY A KORONÁT?

ng
E

169

98726_jvil6tk-32.indd 169 2018. 11. 21. 12:51:52

 Az új kenyér ünnepe
Az új kenyér ünnepe a XIX. század végétől vált általánossá Ma-
gyarországon. Az emberek a sikeres aratásért, az új búzáért, az
új kenyérért mondanak hálát augusztus 20-án. Bizakodva, remény-
kedve néznek a hosszú tél elé.

!
„nem akartunk mi semmi mást, csak élni.

t
Szántani, vetni és remélni

at
Szántani, vetni és remélni
jó munkáért vidám aratást.”

al
(Wass Albert: Mikor a bujdosó az Istennel beszél – részlet)

és
„Fegyverkovácsok munkája közben, harci mének legeltetése alatt,
a holdfénynél éneklő pogány asszonyok dalolásából született a ma-
gyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit,
ez
a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük.”
(Krúdy Gyula)
ly
e dé
ng
E

170

98726_jvil6tk-32.indd 170 2018. 11. 21. 12:51:52

 Október 6., a magyar nemzet gyásznapja
Az 1848–49-es szabadságharc végén az osztrák császár az orosz
cár segítségét kérte a magyar szabadságharc leveréséhez. Görgey
Artúr magyar tábornok esélytelennek ítélte a honvédsereget ek-
kora túlerővel szemben, ezért letette a fegyvert. A magyar had-

!
sereg feltétel nélkül megadta magát az orosz cárnak.

t
KINEK ADTA MEG MAGÁT A MAGYAR HADSEREG?

at
A bosszúállás, a kegyetlen megtorlás elkezdődött. Az aradi hadi-
törvényszéken sorban ítélték halálra a tizenhárom magyar főtisz-

al
tet. 1849. október 6-án kivégezték őket. Ugyancsak ezen a napon
Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt is megfosztották az éle-
tétől. Az elítéltek haláluk pillanatában is hősként, hazájukhoz hűen
és méltón viselkedtek. és
HOL VÉGEZTÉK KI A HONVÉDTISZTEKET ÉS A MINISZTERELNÖKÖT?
ez
Október 6-a ettől kezdve a magyar nemzet gyásznapja.
MIÉRT OKTÓBER 6-A A MAGYAR NEMZET GYÁSZNAPJA?
ly

Később Aradon nemzeti közadakozásból elkészíttették és felállí-

tották a vértanúk szobrát. A szobrot Zala György készítette.
dé

HOL TALÁLHATÓ A VÉRTANÚK SZOBRA?

A kivégzés után Batthyány Lajos holt-

testét titokban helyezték el egy krip-
e

tában. A nemzet önbecsüléséhez hez

ng

méltó nyilvános temetésére 1870. 870.

október 6-án került sor. Ezen a fel-
el-
jegyzések szerint százezer emberr
E

vett részt. Batthyány Lajos, a ki-

végzett miniszterelnök sírja Bu-
dapesten, a Fiumei úti sírkertben
(a Kerepesi temetőben) van.

171

98726_jvil6tk-32.indd 171 2018. 11. 21. 12:51:52

 Az Aradon kivégzett tizenhárom hős hazafi
Aulich1 Lajos tábornok, Damjanich2 János tábornok, Knézich3 Ká-
roly tábornok, Lahner György tábornok, Leiningen-Westerburg
Károly tábornok, gróf Nagysándor József lovassági parancsnok,
Poeltenberg4 Ernő tábornok, Török Ignác mérnökkari tiszt, Vécsey

!
Károly tiszt, gróf Dessewffy5 Arisztid vezérőrnagy, Kiss Ernő al-

t
tábornagy, Lázár Vilmos ezredes, Schweidel6 József vezérőrnagy.

at
A gólyához

al
Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted, és
Nekünk csak egy – volt! az is elveszett!
t!
ez
Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
eszünk,
ly

Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!

…!
dé

Sokra sír, sokra vak börtön borul,

Kik élünk: járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél és sirván, megyen
e

Uj hont keresni túl a tengeren.

ng

(Tompa Mihály – részlet)

Ezért a versért a költőt haditörvényszék elé idézték.

E

1
Aulich – ejtsd: aulih. 2 Damjanich – ejtsd: damjanics. 3 Knézich – ejtsd: knézics. 4 Poeltenberg
– ejtsd: pöltenberg. 5 Dessewffy – ejtsd: dezsőfi. 6 Schweidel – ejtsd: sveidel.

172

98726_jvil6tk-32.indd 172 2018. 11. 21. 12:51:53

 Október 23., nemzeti ünnep
A második világháború végén Magyarországot megszállta a Szov-
jetunió. 1956-ban a szintén szovjet megszállás alatt lévő Lengyel-
országban szovjetellenes tüntetések kezdődtek, ezért budapesti
fiatalok rokonszenvtüntetést szerveztek október 23-ára. A Szov-

!
jetuniót kiszolgáló párt uralma ellen fellázadtak a magyarok: több

t
mint kétszázezer ember vonult Budapesten a Parlament elé.

at
HOVA VONULT A TÖMEG?

A tüntetők függetlenséget, demokráciát követeltek.

eltek.

al
Kivágták a magyar zászló közepéből a gyűlölt, t, el-
nyomó hatalmat jelképező címert.
A rádió székházához vonultak, és elfoglalták az épü-
és
letet. A párt fegyvereseket küldött a rádió védel-
édel-
mére, éjszaka pedig megérkeztek a fővárosba a szovjet páncélosok
is. Elkezdődtek a fegyveres harcok. Pár nap múlva már országszerte
ez
harcoltak. A győztes forradalmat ünnepeljük október 23-án.
MIÉRT A LYUKAS NEMZETI SZÍNŰ ZÁSZLÓ LETT A FORRADALOM JELKÉPE?
ly

November 4-én a szovjet hadsereg támadást indított Budapest és

a nagyobb városok ellen. A szabadságharc leverése után kegyetlen
dé

megtorlás következett: körülbelül 300 forradalmárt végeztek ki.

Kivégezték Nagy Imrét is, aki a forradalom idején Magyarország
miniszterelnöke volt. Több mint húszezer ember került börtönbe.
1956 végéig kétszázezer ember menekült el Magyarországról.
e

MI KÖVETKEZETT A FORRADALOM LEVERÉSE UTÁN?

ng

„…csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és se-

hol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és
E

soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.

Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra.”
(Albert Camus1)
1
Albert Camus – ejtsd: álber kámü.

173

98726_jvil6tk-32.indd 173 2018. 11. 21. 12:51:53

 Exodus1
Így mentünk északnak. Mögöttünk
nagymessziről géppuska szólt,
aztán zöld rakéta jelezte:
szabad az út. Olyik dúdolt,

! t
más felsóhajtott, hogy hazáját

at
cipőtalpán nem viszi el,
más meg, hogy szabad költözési
jogát senki nem veszi el;

al
[…]
Ugorj! A fájdalom veled jön,
sosem szabad elmúlnia.
Mint zseblámpa, melyet letettek:
és
Világol túlnan Ausztria.
ez
(Faludy György – részlet)

Ne feledd a tért
ly

Ne feledd a tért, ahol elestek

lestek ők,
dé

a földet se feledd,
bárhol hulltak el ők, fajtánk
ánk hű férfiai,
az a föld szent ügy hős-helye
helye lett,
e

mert, hol tiszta ügyért s így lám temiattad –

érted is hulltak el ők:
ng

terül az bárhol a föld,

rejtelmesen egy terület!
Úgy az övék, hogy már a tied.
E

(Illyés Gyula – részlet)

1
Exodus: latin szó, kivonulást
jelent.

174

98726_jvil6tk-32.indd 174 2018. 11. 21. 12:51:53

 Halottak napja
November elseje mindenszentek ünnepe, másodika halottak nap-
ja. Ilyenkor szinte mindenki kimegy a temetőbe, meglátogatja el-
hunyt hozzátartozóinak sírját.
MIKOR VAN MINDENSZENTEK ÉS HALOTTAK NAPJA?

t !
Az emberek mindig megemlékeztek a halottaikról.

at
Az ünnephez több népi hiedelem is kapcsolódik. Például
azért kell fényességet teremteni, hogy a világosban a „vé-
letlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjá-

al
ba. Vagy azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak
szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor
ugyanis hazalátogat a halottak lelke. Ezért sokfelé szokás volt,
és
hogy megterítettek nekik, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra.
MILYEN HIEDELMEK KAPCSOLÓDNAK EHHEZ AZ ÜNNEPHEZ?
ez
Halotti beszéd
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
ly

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
dé

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.
Akár a föld.
e

Jaj, összedőlt
a kincstár.
ng

Okuljatok mindannyian e példán.

Ilyen az ember. Egyedüli példány.
E

Nem élt belőle több és most sem él,

s mint fán se nő egyforma-két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
(Kosztolányi Dezső – részlet)

175

98726_jvil6tk-32.indd 175 2018. 11. 21. 12:51:54

 Mikulás
Miklós püspök a II. században, az Ázsiában lévő Myra nevű város-
ban élt. Már életében szentként tisztelték, „Noel Babának”, „Aján-
dékozó Apának” hívták. Titokban próbálta a segítséget eljuttatni
a rászorulókhoz. A nép sokáig úgy hitte, hogy a hegyről maga a

!
tél jár le ajándékozni.

t
MILYEN EMBER VOLT MIKLÓS PÜSPÖK?

at
December 6-án, Miklós-napon Szent Miklós püspök jószívűségére
is emlékezünk. A gyerekek ajándékot kaphatnak.

al
MIKOR VÁRJUK A MIKULÁST?

A Mikulás mosolya
és Hogyha baj ér, bánat, szégyen,
Bízzál Myra püspökében.
ez
Elhozza csillagos éjen
Ajándékát észrevétlen.
ly

Cipődet ablakba tedd ki,

Kincseit szívedbe rejti,
dé

Ahogy tette sokszor régen.

Megjön sűrű hóesésben.

Arcát senki meg ne lássa,

e

Rejti fehér nagy szakálla.

ng

Találkozhatsz véle bárhol,

Megismered mosolyáról.
E

Kitől jót és szépet várhatsz,

Bizony Ő: a Mikulás az.
Csengettyűje szól a szánnak:
Itt volt, de már messze vágtat.
(Kozma László – részlet)

176

98726_jvil6tk-32.indd 176 2018. 11. 21. 12:51:54

 Luca-nap: december 3.
„Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja.”

A lux latin szó, jelentése: fény. Ebből származik a Luca név. Ezen
a napon a fényből, világosságból nagyon kevés jutott a földre. De-

!
cember 13-a volt valamikor régen az év legrövidebb napja. Az éj-

t
szaka hosszú, a nappal rövid és általában ködös, felhős, borongós,

at
szürke volt.
MILYEN NAP VOLT DECMBER 13-A?

al
Az emberek figyelték a napjárást, az évszakok, január 2018

a hold változásait. Az ismétlődéseket észre-

vették, és ebből különféle naptárrendszere-
és
ket hoztak létre. Európában sokáig a Julianus-
naptárt használták. A XVI. század végére azonban az éves napjárás
és a naptári dátum közti különbség tíz napra nőtt.
ez
HÁNY NAP VOLT AZ ELTÉRÉS AZ ÉVES NAPJÁRÁS ÉS A NAPTÁRI DÁTUM KÖZÖTT?

Gergely pápa rendeletében úgy változtatta meg az addig haszná-

ly

latos naptárt, hogy csökkentette a szökőévek számát. Ezt a vál-

toztatást visszamenőleg is elvégezték. Ezért 1582. október 4-e
dé

után október 15-e következett.

MIÓTA HASZNÁLJUK A GERGELY-NAPTÁRT?

A Gergely-naptár számolási módszere pontosabb, mint a Julianus-

e

naptáré. Azért ennél is van eltérés, csak sokkal kisebb. A napjárás

ng

és a naptár különbsége 3300 év alatt tesz ki egy napot.

MEKKORA AZ ELTÉRÉS?
E

Az országok, az uralkodók és a közemberek is nehezen fogadták

el az új napszámítást. A nyomdák hosszú ideig Ó és Új Kalendárium
címen mind a két naptárt közölték egymás mellett.
MIÉRT NEM A LUCA-NAP MA AZ ÉV LEGRÖVIDEBB NAPJA?

177

98726_jvil6tk-32.indd 177 2018. 11. 21. 12:51:55

 Karácsony
A kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Akkor
Augustus császár rendelete szerint népszámlálást tartottak.
Mindenkinek a születési helyére kellett utaznia, ezért József és
Mária Betlehembe ment. Amikor odaértek, a város már nagyon

!
zsúfolt volt, nem volt szabad szállás. József és Mária egy istállóban

t
húzódott meg. Itt született meg a gyermek.

at
al
és
MIÉRT BETLEHEMBEN SZÜLETETT JÉZUS?
ez
December 24. szenteste. Ezen a napon állítjuk és díszítjük fel a ka-
rácsonyfát. Szenteste minden elcsendesedik, leáll a közlekedés. Az
ly

emberek otthonaikban békésen ünnepelnek, örülnek a csodának.

HOGYAN ÜNNEPELÜNK SZENTESTE?
dé

Magyarországon ezen az estén ajándékozzák meg egymást a csa-

ládtagok. A napkeleti bölcsek a csecsemő Jézusnak ajándékokat
vittek Betlehembe. Egyes elméletek szerint az ajándékozás szoká-
e

sa innen ered.
ng

A családokban ilyenkor a hagyományos

karácsonyi vacsorát készítik el, például
halat, pulykát, mákos és diós kalácsot.
Van, ahol egy szelet kalácsot vagy egy
E

szép almát szétosztanak egymás kö-

zött, hogy a család mindig együtt maradjon és összetartson.
MILYEN KARÁCSONYI HAGYOMÁNYAINK VANNAK?

178

98726_jvil6tk-32.indd 178 2018. 11. 21. 12:51:55

 Régen valamilyen ágat vittek be a házba. Magyar-
országon általában rozmaringágacskát, nyárfa-
vagy kökénybokorágat.
A gerendára függesztették fel, és aranyozott dióval, piros almával,
mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A dió a rontást űzte el,
a gyümölcs a bőséget, egészséget jelképezte, a szalma pedig a

!
betlehemi jászolra emlékeztetett.

t
MIT JELKÉPEZTEK EZEK A DÍSZEK?

at
Az első fenyőfa karácsonyfát a feljegyzések szerint a XV. század-
ban, Németországban állították. Kezdetben a gazdag családok kö-

al
rében terjedt el, később általánossá vált ez a szokás.

és
Egy tiszta fényes éjszakán…
Egy tiszta fényes éjszakán
ez
csendült az ősi dal,
angyalsereg hajolt alá
arany hárfáival:
ly

békesség és jóakarat
az Úrtól, emberek!
dé

Némán hallgatta a világ

az angyalzengzetet.
e

De mételyezi bűn s viszály,

s a világ kínja nagy,
ng

kétezer év rossz hömpölyög

az angyalok alatt,
s ember embernek farkasa,
E

hangjukra mit sem ád!

Csitt! Hallgassuk, viszálykodók,
az angyalok dalát!
(Angol karácsonyi ének)

179

98726_jvil6tk-32.indd 179 2018. 11. 21. 12:51:55

 Karácsonyi ének
Mért fekszel jászolban, ég királya?
Visszasírsz azz éhes barikára.
Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt:
mégis itt rídogálsz,
ogálsz, állatok közt.

! t
Bölcs bocik szájának langy fuvalma

at
jobb tán mint
nt csillag-ür szele volna?
Jobb talán a puha széna-alom,
mint a magass égi birodalom?

al
Istálló párája,
a, jobb az neked,
mint gazdag nárdusok és kenetek?
Lábadhoz tömjén és
mjén hullt és arany hullt:
kezed csak bús anyád melléért nyult…
ez
Becsesnek láttad
áttad te e földi test
koldusruháját,
át, hogy fölvetted ezt?
s nem vélted d rossznak a zord életet?
ly

te, kiről zengjük,

gjük, hogy „megszületett”!
dé

Szeress hát minket is, koldusokat!

Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön
ünkön át, s csillantsd elénk
e

törékeny játékunkat,
ékunkat, a reményt.
(Babits Mihály)
ng
E

180

98726_jvil6tk-32.indd 180 2018. 11. 21. 12:51:55

 Betlehemi királyok
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Irul-pirul Mária, Mária
Három király mi vagyunk. boldogságos kis mama.
Lángos csillag állt felettünk, Hulló könnye záporán át
gyalog jöttünk, mert siettünk, alig látja Jézuskáját.

!
kis juhocska mondta – biztos A sok pásztor mind muzsikál.

t
itt lakik a Jézus Krisztus. Meg is kéne szoptatni már.

at
Menyhárt király a nevem, Kedves három királyok,
Segíts, édes Istenem. jóéjszakát kívánok!

al
(József Attila)
Istenfia, jónapot, jónapot;
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél
és
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
ez
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
ly

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!

Jöttünk meleg országból.
dé

Főtt kolbászunk mind elfogyott,

fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
e

tömjént egész vasfazékkal.

Én vagyok a Boldizsár,
ng

Aki szerecseny király.

E

181

98726_jvil6tk-32.indd 181 2018. 11. 21. 12:51:56

 Születésnap
Van egy nap az évben, amikor biztosan mi vagyunk az ünnepeltek:
a mi születésnapunk. Ezen a napon hozzátartozóink, barátaink kö-
szöntenek bennünket. A születésnapi tortára annyi gyertya kerül,
ahány évesek vagyunk. Ajándékot is kapunk. Szüleink, testvéreink,

!
barátaink születésnapját mi is megjegyezzük. Titokban meglepe-

t
tést szoktunk készíteni nekik.

at
HOGYAN ÜNNEPELJÜK A SZÜLETÉSNAPOKAT?

Az ember születésnapja nem mozgó ünnep. Minden évben ugyan-

al
abban a hónapban és annak a hónapnak azon az adott sorszámú
napján van. Ez a nap persze eshet keddre, szerdára, péntekre,
vasárnapra vagy a hét többi napjára. Az ember egyik fontos és
és
lényeges személyi adata a születésének ideje. Ezt hivatalos okmá-
nyokon fel kell tüntetni.
MIÉRT KELL PONTOSAN TUDNI A SZÜLETÉSI DÁTUMUNKAT?
ez

Sietek
ly

Sietek.
dé

Nem érek rá
leckét írni,
kivinni a szemetet,
e

kitakarítani.
ng

Be kell majszolnom az egész világot,

mint egy paradicsomot,
mielőtt megöregszem,
mielőtt meghalok.
E

(Ingrid Sjöstrand)

182

98726_jvil6tk-32.indd 182 2018. 11. 21. 12:51:57

 Névnap
Amikor megszületik a kisbaba, nevet is kap. Az emberek neve két
részből áll. Magyarországon az első név a családnév (vezetéknév).
Régebben az apukájuk családnevét kapták a gyermekek. Például Szé-
chenyi Istvánnak három gyermeke volt: Széchenyi Béla, Széchenyi

!
Ödön és Széchenyi Júlia. Ma a szülők dönthetik el, hogy gyermekeik

t
az édesanya, az édesapa vagy mindkettejük vezetéknevét kapják.

at
HONNAN KAPJA AZ EMBER A CSALÁDNEVÉT?

A második név az utónév vagy keresztnév. Ezt a nevet a

al
szülők választják a gyermeknek. Az utóneveknek álta-
szü
llában ismerjük az eredetüket, a jelentésüket, éss
van becézett alakjuk is.
és
Például az Anna név héber eredetű. Jelentése::
kellem, báj, kecsesség. Szokták Ancsának, An-
nácskának, Aninak becézni.
nács
ez
AM Margit görög–magyar eredetű. Jelentése: a ten-
gerr lánya, a világosság gyermeke, gyöngy. Szoktákk
Margónak,
M Margitkának, Grétinek becézni.
ly

A Csaba török–magyar eredetű. Jelentése: pásztor,

kóborló. Lehet Csabikának, Csabinak becézni.
dé

A Vilmos latin–germán eredetű. Jelentése: erős aka-

ratú, védelmező. Szokták Vilinek, Vilmoskának becézni.
MIT TUDUNK AZ UTÓNEVEKRŐL?
e

A kisbaba hivatalosan is megkapja a nevét. Ezt

ng

úgy hívjuk, hogy anyakönyvezik. Ettől kezdve

joga van ezt a nevet viselni, de köteles is ezt
használni. Ennek segítségével azonosítják és
E

különböztetik meg őt másoktól.

MIÉRT FONTOSAK A NEVEK?

Az év egy bizonyos napján ünnepeljük a névnapunkat.

183

98726_jvil6tk-32.indd 183 2018. 11. 21. 12:51:57

 Névnapra
Névnapodra mit vegyek?
Vegyek húzós egeret?
Vonatot és síneket?
Kék építő-köveket?

t !
Nem, már tudom mit tegyek:

at
néked tavaszt rendelek,
bodzafát és kék eget,
rajta csokros felleget.

al
Megrendelem jó előre
a virágot a mezőre,
tél után a lomb-nyílást,
betegségre gyógyulást.
és
ez
És ha meglesz egy napon.
bedobom az ablakon.
(Nemes Nagy Ágnes)
ly
dé

Pufi

Pufinak hívja mindenki, Pufit Karl-Fredriknek hívják,

e

mert egy picurkát pufók. de ezzel senki se törődik,

Csak egy picurkát. csak Ulla.
ng

Gyakran áll a tükör előtt, Karl-Fredrik! – kiabálja

és motyogja: „Csak egy picurkát.” jó hangosan, hogy
Pufinak fogynia kellene, hallja mindenki.
E

de ha olyan nagyon szereti Pufi szereti Ullát.

a húsgombócot! (Britt Gerda Hallqvist)

184

98726_jvil6tk-32.indd 184 2018. 11. 21. 12:51:57

 Tartalom
Oskolába, oskolába (népmese nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Szeptemberi töprengés (Kányádi Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Az öregember, akinek nem volt szíve (Grimm testvérek nyomán) . . . . 8
Tanulni kell (Nemes Nagy Ágnes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

!
Szállítás, közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

t
Cipekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

at
Kurucok a huszti várban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Bél Mátyásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Szózat (Vörösmarty Mihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

al
Szenecske kiskutyája (Lakatos Menyhért nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . 28
A kézi fonás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Gandhi életéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
és
Az öreg fazék titka (Lakatos Menyhért nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . .
A tihanyi visszhang . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
36
46
A víz (Orbán Ottó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
ez
A Pannon-tenger „ükunokája” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
A Biblia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
A csodálatos kenyérszaporítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
ly

A koppányi aga testamentuma (Fekete István nyomán) . . . . . . . . . . . . 56

Zlata, a kecske (Isaac Bashevis Singer nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
dé

Tavaszünnep, karácsony, hanuka, ramadán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

A karácsonyhoz kapcsolódó néphagyományok . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Külföldiek (Siv Widerberg) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
e

A brémai muzsikusok (Grimm testvérek nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

A tűzszerszám (népmese) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
ng

Találós kérdés (népköltés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

A tűzgyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
A rátóti csikótojás (népmese) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
E

A szegény takács szerencséje (Ludvig Bechstein nyomán) . . . . . . . . . . . 90

Gárdonyi Géza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Fel nagy örömre (Gárdonyi Géza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Egri csillagok (Gárdonyi Géza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

185

98726_jvil6tk-32.indd 185 2018. 11. 21. 12:51:57

 A betyár halála (népmese nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
A furcsa koccintás (Karl May nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
A rosszul sikerült mutatvány (Karl May nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Széchenyi István és családja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
A Magyar Tudományos Akadémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Az újszülött, a csecsemő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

!
Szeresd a gyermeket (Móra Ferenc – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

t
Fiam születésére (Petőfi Sándor – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

at
Kezdődik a nyaralás (Fekete István nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
Fejjel a falnak? (Fekete István nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
Arany János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142

al
A nagyidai cigányok (monda nyomán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
A nagyidai cigányok (Arany János – részletek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
A fülemile (Arany János – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
és
Növünk együtt (Arany János – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Reszket a bokor, mert… (Petőfi Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
150
154
Minek nevezzelek? (Petőfi Sándor – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
ez
Elértem, amit ember érhet el… (Petőfi Sándor – részlet) . . . . . . . . . . 155
Csendes élet (Petőfi Sándor – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
Fazekas Mihály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
ly

Lúdas Matyi (Fazekas Mihály – részletek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157

dé

ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160

Újesztendő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161
Alkalmi vers (Arany János – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161
e

Farsang . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161
Március 15., nemzeti ünnep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
ng

Húsvét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164
Locsolóversek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165
Tavasz (Szilágyi Domokos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165
E

Pünkösd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
Tavasz (Szabó Lőrinc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
Anyák napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
A királyfi három bánata (Mécs László – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . 168

186

98726_jvil6tk-32.indd 186 2018. 11. 21. 12:51:57

 Augusztus 20., nemzeti és állami ünnep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169
Államalapító Szent István ünnepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169
Az új kenyér ünnepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Október 6., a magyar nemzet gyásznapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
Az Aradon kivégzett tizenhárom hős hazafi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
A gólyához (Tompa Mihály – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172

!
Október 23., nemzeti ünnep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

t
Exodus (Faludy György – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174

at
Ne feledd a tért (Illyés Gyula – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
Halottak napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
Halotti beszéd (Kosztolányi Dezső – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175

al
Mikulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176
A Mikulás mosolya (Kozma László – részlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176
Luca-nap: december 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177
és
Karácsony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Egy tiszta fényes éjszakán… (angol karácsonyi ének) . . . . . . . . . . . . . .
178
179
Karácsonyi ének (Babits Mihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
ez
Betlehemi királyok (József Attila) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
Születésnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
Sietek (Ingrid Sjöstrand) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
ly

Névnap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
Névnapra (Nemes Nagy Ágnes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
e dé
ng
E

187

98726_jvil6tk-32.indd 187 2018. 11. 21. 12:51:57