A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
2000. szeptember 8.,
152/2000. (IX. 8.) Korm. r.
péntek
55/2000. (IX. 8.) FVM r.
56/2000. (IX. 8.) FVM r.
57/2000. (IX. 8.) FVM r.
92. szám 58/2000. (IX. 8.) FVM r.
59/2000. (IX. 8.) FVM—GM e. r.
22/2000. (IX. 8.) KöM r.
28/2000. (IX. 8.) AB h.
128/2000. (IX. 8.) KE h.
1074/2000. (IX. 8.) Korm. h.
Ára: 275,– Ft
27/2000. (IX. 8.) ME h.
Oldal
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból törté-
n´ó finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999.
(III. 3.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5662
A 2000. évi termés´ú takarmánykukorica irányáráról . . . . . . . . . . 5662
A 2000. évi termés´ú élelmezési búza irányáráról . . . . . . . . . . . . . 5663
A min´óségi vágóbaromfi termelés támogatásáról szóló 13/2000.
(III. 31.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5663
A cukorrépa, valamint a kristálycukor 2000. évi irányáráról . . . .
Az építésügy körébe tartozó szakért´ói tevékenység gyakorlásának
részletes szabályairól szóló 38/1997. (XII. 18.) KTM—IKIM
5663
együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5664
A környezetvédelmi miniszter irányítása, valamint felügyelete alá
tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megál-
lapításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5664
Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5665
Rend´ór dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésér´ól 5674
A Belügyminisztérium fejezeti szinten kiemelt termékek és szol-
gáltatások körér´ól szóló 1007/1997. (I. 30.) Korm. határozat
hatályon kívül helyezésér´ól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5674
F´óiskolai f´óigazgatói megbízások meger´ósítésér´ól . . . . . . . . . . . . 5674
A Szociális és Családügyi Minisztérium közleménye a rehabilitá-
ciós hozzájárulás 2001. évi mértékér´ól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5675
Tájékoztató az Országos Munkaügyi Tanács 2000. augusztus 8-i
és augusztus 11-i üléseir´ól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5675
A Központi Kárrendezési Iroda közleménye a 2000. október
16—30-ig terjed´ó id´ószak — II/1., II/2. és II/3. földalapra
vonatkozó — term´óföld árveréseir´ól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5676
A Földm´úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nógrád
Megyei Földm´úvelésügyi Hivatalának hirdetményei . . . . . . . . 5682
Az Országos Rend´ór-f´ókapitányság Közbiztonsági F´óigazgatósá-
gának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5693
Nemzetközi szerz´ódések közzététele
Tudományos és Technológiai Együttm´úködési Megállapodás a
Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között 5693
Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5694
5662 MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK
A Kormány rendeletei
A Kormány
152/2000. (IX. 8.) Korm.
rendelete
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási
Alapból történ´ó finanszírozásának részletes szabályairól
szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról
A kötelez´ó egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában,
valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000.
évi költségvetésér´ól szóló 1999. évi CIX. törvény 8. §-ának
(11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kor-
mány a következ´óket rendeli el:
1. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási
Alapból történ´ó finanszírozásának részletes szabályairól
szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következ´ó rendelkezés
lép:
,,(3) A f´óigazgató által engedélyezett finanszírozási el´ó-
leget az OEP utalványozza és a Kincstár folyósítja a szol-
gáltató részére. A finanszírozási el´óleg maximális összege
— a (6) bekezdés szerinti szolgáltatók kivételével — a
szolgáltató igénylését megel´óz´ó 12 havi finanszírozási
összegéb´ól számított havi átlagösszeg 20 százaléka.’’
(2) Az R. 28. §-a a következ´ó (6) bekezdéssel egészül ki:
,,(6) A T. 8. §-a szerinti irányított betegellátási modell-
kísérletben részt vev´ó, érvényes finanszírozási szerz´ódéssel
rendelkez´ó szervez´ó részére folyósítható finanszírozási el´ó-
leg legnagyobb összege az igénybejelentés id´ópontjáig az
elvi folyószámlán nyilvántartott bevételi többlet összege
lehet. A finanszírozási el´óleg összegét az OEP a tárgyév
végi elszámolás során figyelembe veszi.’’
2. §
Az R. 40. §-a a következ´ó (10) bekezdéssel egészül ki:
,,(10) Az irányított betegellátási modellkísérletben részt
vev´ó — az adott szakfeladat tekintetében m´úködési enge-
déllyel rendelkez´ó — nappali kórházi ellátást végz´ó szer-
vez´ó által nyújtott ellátás a finanszírozási szerz´ódésben
meghatározott ágyszám szerint ellátható betegszámig je-
lenthet´ó, a teljesítmény 0,7-es szorzóval számolható el.’’
2000/92. szám
3. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal,
hogy a 2000. évben az els´ó átutalás — az els´ó félévi bevételi
többlet alapján — a hatálybalépést követ´ó hónapban ese-
dékes.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány tagjainak
rendeletei
A földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
55/2000. (IX. 8.) FVM
rendelete
a 2000. évi termés´ú takarmánykukorica irányáráról
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény
(a továbbiakban: Tv.) 12. §-ának (1) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján a következ´óket rendelem el:
1. §
(1) Az Országos Gabona Terméktanács tagjai által meg-
termelt, 2000. évi termés´ú, MSZ 12540 szabvány min´óségi
követelményeinek megfelel´ó takarmánykukorica (vtsz.
01005900000) els´ó értékesítéskori irányára 19 000 Ft/tonna.
(2) Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompen-
zációs felárat nem tartalmazza.
(3) Az irányár a termel´ó telephelyét´ól számított 70 km-
nél nem távolabbi helyre szállított, értékesítésre került
takarmánykukorica szállítási költségét is magában foglalja.
Amennyiben a célszer´ú szállítási távolság ennél hosszabb,
a 70 km-t meghaladó távolságra es´ó szállítási költségr´ól
külön megállapodásban kell rendelkezni.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követ´ó 8. napon lép hatályba,
és 2001. július 1. napján hatályát veszti.
Dr. Torgyán József s. k.,
földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY
A földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
56/2000. (IX. 8.) FVM
rendelete
a 2000. évi termés´ú élelmezési búza irányáráról
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény
(a továbbiakban: Tv.) 12. §-ának (1) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján a következ´óket rendelem el:
1. §
(1) Az Országos Gabona Terméktanács tagjai által meg-
termelt, 2000. évi termés´ú, MSZ 6383—98 szabvány mi-
n´óségi követelményeinek megfelel´ó élelmezési búza
(BTO 0111121000) els´ó értékesítéskori irányára
22 000 Ft/tonna.
(2) Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompen-
zációs felárat nem tartalmazza.
(3) Az irányár a termel´ó telephelyét´ól számított 70 km-
nél nem távolabbi helyre szállított, értékesítésre került
búza szállítási költségét is magában foglalja. Amennyiben
a célszer´ú szállítási távolság ennél hosszabb, a 70 km-t
meghaladó távolságra es´ó szállítási költségr´ól külön meg-
állapodásban kell rendelkezni.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követ´ó 8. napon lép hatályba,
és 2001. július 1. napján hatályát veszti.
Dr. Torgyán József s. k.,
földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
57/2000. (IX. 8.) FVM
rendelete
a min´óségi vágóbaromfi termelés támogatásáról szóló
13/2000. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény
(a továbbiakban: Tv.) 27. §-ának (2) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján a min´óségi vágóbaromfi termelés
támogatásáról szóló 13/2000. (III. 31.) FVM rendeletet
(a továbbiakban: R .) — a gazdasági miniszterrel, valamint
a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következ´ók sze-
rint módosom:
5663
1. §
Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következ´ó
rendelkezés lép:
,,(1) A min´óségi támogatás mértéke: 5,50 Ft/kg, amelyet
összesen legfeljebb háromszázhatvanhatezer tonna vágó-
baromfi után lehet igénybe venni. A támogatásban része-
síthet´ó vágóbaromfinak meg kell felelnie az MSZ
6918/1997 el´óírásaiban meghatározott I. min´óségi osztály
feltételeinek, valamint e rendelet mellékletében vámtari-
faszám és MSZ elnevezés szerinti felsorolásnak. A három-
százhatvanhatezer tonna vágóbaromfi mennyiségen belül
legfeljebb egyszázkilencvenezer tonna lehet a
,,0105 92 00 99, valamint a 0105 93 00 99 vámtarifaszám
alá tartozó Gallus domesticus fajba tartozó 8 hétnél nem
id´ósebb szárnyasok’’ (a továbbiakban: vágócsirke) és leg-
feljebb kilencvenötezer tonna lehet a 0105 99 30 99 vámta-
rifaszám alá tartozó Pulyka egyéb (a továbbiakban: pecse-
nye, illetve gigant vágópulyka) mennyisége.’’
2. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal,
hogy 2000. december 31-én hatályát veszti.
(2) Az R. 5. §-a a következ´ó (2) bekezdéssel egészül ki,
és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
,,(2) Ez a rendelet 2000. december 31-én hatályát veszti.’’
Dr. Torgyán József s. k.,
földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
58/2000. (IX. 8.) FVM
rendelete
a cukorrépa, valamint a kristálycukor 2000. évi
irányáráról
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény
(a továbbiakban: Tv.) 12. §-ának (1) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján a következ´óket rendelem el:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed azokra a termel´ókre, akik
ipari feldolgozás céljára cukorrépát (vtsz. 121291) ter-
mesztenek, valamint azokra a cukorgyárakra, amelyek kris-
tálycukrot (vtsz. 170199) állítanak el´ó és tagjai a Cukor
Terméktanácsnak.
5664 MAGYAR KÖZLÖNY
2. §
(1) A 16% cukortartalmú, utánfejelt és az MSZ
1745:1985 szabványban el´óírt min´óségi követelményeknek
megfelel´ó cukorrépa els´ó értékesítéskori irányára
6800 Ft/tonna.
(2) Az 50 kg-os kiszerelés´ú, belföldi értékesítés´ú és a
Magyar Élelmiszerkönyv el´óírásainak (MÉ 1—3—73/437)
megfelel´ó kristálycukor gyártelepi paritáson számított els´ó
értékesítéskori irányára 110 000 Ft/tonna.
(3) Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompen-
zációs felárat nem tartalmazza.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követ´ó 8. napon lép hatályba,
és 2000. december 31. napján hatályát veszti.
Dr. Torgyán József s. k.,
földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter, valamint
a gazdasági miniszter
59/2000. (IX. 8.) FVM—GM
együttes rendelete
az építésügy körébe tartozó szakért´ói tevékenység
gyakorlásának részletes szabályairól szóló
38/1997. (XII. 18.) KTM—IKIM együttes rendelet
módosításáról
Az épített környezet alakításáról és védelmér´ól szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének
n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 38/1997.
(XII. 18.) KTM—IKIM együttes rendeletet (a továb-
biakban: r.) a következ´ók szerint módosítjuk:
1. §
Az r. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következ´ó
7. ponttal egészül ki:
,,7. beruházás, beruházás lebonyolítás’’
2. §
Az r. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következ´ókkel
egészül ki:
,,beruházás, beruházás lebonyolítás (SZÉS-7) okleveles
mérnök, okleveles építészmérnök, okleveles épít´ómérnök,
szerkezetépít´ó szakon végzett okleveles épít´ómérnök, fo-
2000/92. szám
lyamattervez´ó szakon végzett okleveles gépészmérnök,
mérnök, építészmérnök, okleveles magas- és mélyépít´ó
üzemmérnök, épületgépész szakon végzett okleveles
üzemmérnök, épületgépész mérnök — szakterülett´ól füg-
g´óen.’’
3. §
(1) Az r. 6. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe
a következ´ó rendelkezés lép:
,,A korábbi szakért´ói tevékenység folytatásához a szak-
ért´ói névjegyzéki bejegyzést az 5. §-ban foglaltak szerint
kell megújítani. Ennek keretében az illetékes szakmai ka-
mara a névjegyzéki bejegyzést ezen jogszabályban megha-
tározott szakterületre sorolja át.’’
(2) Az r. 6. §-a a következ´ó (3) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) A (2) bekezdés szerinti személyek részére — e
rendelet hatálybalépését követ´óen — az illetékes szakmai
kamara az eddigi jogosultságuk és szakért´ói tevékenysé-
güknek megfelel´ó — ezen jogszabályban meghatározott —
szakterületre (illetve részterületre) vonatkozó besorolást
állapít meg, amit a továbbiakban az 5. §-ban foglaltak
szerint kell megújítani.’’
4. §
Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Torgyán József s. k., Dr. Matolcsy György s. k.,
földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
gazdasági miniszter
A környezetvédelmi miniszter
22/2000. (IX. 8.) KöM
rendelete
a környezetvédelmi miniszter irányítása, valamint
felügyelete alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas
munkaköreinek megállapításáról
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. §-ának (3) be-
kezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a polgári nem-
zetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisz-
terrel egyetértésben a következ´óket rendelem el:
1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed a Környezetvédelmi
Minisztériumban és a környezetvédelmi miniszter irányí-
tása és felügyelete alá tartozó szervezeteknél fontos és
bizalmas munkakörbe jelölt, illetve ilyen munkakört be-
tölt´ó személyekre.
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5665

(2) Az Nbtv.-ben felsoroltakon túlmen´óen a fontos és Javasolt

Szervezet és munkakörök
bizalmas munkaköröket, valamint az Nbtv.-ben foglaltak- ellen´órzési szint
nak megfelel´óen kitöltend´ó — a biztonsági ellen´órzés IV. Állományon kívüli, min´ósített ada- C
szintjét meghatározó — kérd´óívek típusát e rendelet mel- tokkal foglalkozó, esetenként igénybe vett
léklete határozza meg. szakért´ók, tanácsadók, tolmácsok, fordí-
tók és más közrem´úköd´ók a titokvédelmi
2. § követelményekre tekintettel.
V. Azon személyek, akiknek államtitok- C
Ez a rendelet a kihirdetését követ´ó 8. napon lép hatályba. nak min´ósül´ó külföldi min´ósítéssel és jelö-
léssel ellátott adatot, továbbá az állam-
Ligetvári Ferenc s. k., titokról és szolgálati titokról szóló 1995.
környezetvédelmi miniszter évi LXV. törvény 5/B. § (4) bekezdése alap-
ján nemzetközi szerz´ódésben meghatáro-
Melléklet zott adatot kell megismerniük, kezelniük.
a 22/2000. (IX. 8.) KöM rendelethez VI. Azon személyek, akiknek szolgálati ti- B
toknak min´ósül´ó külföldi min´ósítéssel és
Javasolt
jelöléssel ellátott adatot, továbbá az ál-
Szervezet és munkakörök lamtitokról és szolgálati titokról szóló
ellen´órzési szint
1995. évi LXV. törvény 5/B. § (4) bekez-
I. A minisztérium állományán belül dése alapján nemzetközi szerz´ódésben
1. Miniszteri Titkárság meghatározott adatot kell megismerniük,
1.1. köztisztvisel´ók A kezelniük.
1.2. ügykezel´ók A VII. Azon személyek, akiknek titoknak A
nem min´ósül´ó külföldi min´ósítéssel és je-
2. Kabinetiroda
löléssel ellátott adatot, továbbá az állam-
2.1. köztisztvisel´ók A titokról és szolgálati titokról szóló 1995.
2.2. ügykezel´ók A évi LXV. törvény 5/B. § (4) bekezdése alap-
3. Nemzetközi Kapcsolatok F´óosztály ján nemzetközi szerz´ódésben meghatáro-
3.1. köztisztvisel´ók B zott adatot kell megismerniük, kezelniük.
3.2. ügykezel´ók A
4. Politikai Államtitkári Titkárság
4.1. köztisztvisel´ók
4.2. ügykezel´ók
A
A
III. rész HATÁROZATOK
5. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
5.1. köztisztvisel´ók A
5.2. ügykezel´ók A
AzAlkotmánybíróság
6. Személyügyi és Oktatási F´óosztály határozatai
6.1. köztisztvisel´ók C
6.2. ügykezel´ók A Az Alkotmánybíróság
7. Kormányzati Kapcsolatok Önálló 28/2000. (IX. 8.) AB
Osztálya
7.1. köztisztvisel´ók A
határozata
7.2. ügykezel´ók A
8. Titkos ügykezelést végz´ók C A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
II. Területi szervek
Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenes-
1.1. környezetvédelmi felügyel´ósé- C ségének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyá-
gek igazgatói, gazdasági vezet´ói ban meghozta a következ´ó
1.2. nemzeti parkok igazgatói, gaz- C
dasági vezet´ói határozatot:
III. Háttérintézmények
1.1. Környezetgazdálkodási Intézet C A)
f´óigazgatója, gazdasági vezet´óje
1.2. Környezetvédelmi Fejlesztési C 1. Az Alkotmánybíróság a honvédelemr´ól szóló 1993.
Intézet f´óigazgatója, gazdasági évi CX. törvény 71. §-a, 132. § (3) bekezdése, valamint
vezet´óje 133. § (2) bekezdése, a honvédelemr´ól szóló 1993. évi CX.
5666 MAGYAR KÖZLÖNY
törvény végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm.
rendelet 45. §-a, valamint a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 220., 269. és 302. §-ainak megsemmisítésére
irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a honvédelemr´ól szóló 1993.
évi CX. törvény 70. § (1) bekezdése alkotmányellenességé-
nek megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
B)
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellá-
tásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7., 9. és 53. §-ainak,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkez´ó 168/1997.
(X. 6.) Korm. rendelet 1. és 12. §-ainak, a korengedményes
nyugdíjazásra vonatkozó 181/1996. (XII. 6.) Korm. rende-
let 3. §-ának, illetve az egyes központi államigazgatási
szervek dolgozóinak korengedményes nyugdíjazásáról
szóló 85/1990. (IV. 29.) MT rendelet 1. §-ának megsemmi-
sítésére irányuló indítványt elutasítja.
C)
Az Alkotmánybíróság a kárpótlási jegyek életjáradékra
váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 2. § (3) bekezdése
és melléklete, valamint az életükt´ól és szabadságuktól po-
litikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdéséhez tartozó
melléklet megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
D)
Az Alkotmánybíróság a lakbérhozzájárulásról szóló
4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott
3/1971. (II. 8.) PM—ÉVM együttes rendelet 3. § (2) bekez-
désének a) pontja alkotmányellenességének megállapítá-
sára és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Köz-
lönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó több, nézete szerint ,,a férfi-n´ói jog-
egyenl´óséget, az indokolatlan megkülönböztetés tilalmát
kimondó alkotmányos szabályt’’ sért´ó jogszabályi rendel-
kezést támadott. Álláspontja szerint a honvédelemr´ól
szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 70., 71.,
132., 133. hadkötelezettséget, polgári védelmi kötelezett-
2000/92. szám
séget, illetve honvédelmi munkakötelezettséget megálla-
pító §-ai, valamint a Hvt. végrehajtásáról szóló 178/1993.
(XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) kapcsoló-
dó 45. §-a ,,pusztán nemi alapon különböztet’’. Hasonló-
képpen sérelmezi az indítványozó a fegyveres szervek hiva-
tásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 220., 269.
és 302. §-ait, amelyek bizonyos esetekben szintén eltér´ó
szabályokat állapítanak meg — a hivatásos állomány tagjá-
nak nemére tekintettel — a szolgálati viszony létesítési
feltételeinek szabályozásánál.
Az indítványozó támadja továbbá a társadalombiztosí-
tási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a to-
vábbiakban: Tny.) 7., 9. és 53. §-ait, illetve a Tny. végrehaj-
tásáról rendelkez´ó 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Nyr.) 1. és 12. §-ait, amelyek az öregségi
nyugdíjkorhatárra, az el´órehozott öregségi nyugdíjra és az
özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozó szabályokat tartal-
maznak, és szintén ,,pusztán nemi alapon több ponton
el´ónyben részesítik a n´óket a férfi állampolgárokkal szem-
ben’’. Sérelmezi ezen túl a korengedményes nyugdíjazásra
vonatkozó 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továb-
biakban: Knyr.) 3. §-át és az egyes központi államigazgatási
szervek dolgozóinak korengedményes nyugdíjazásáról
szóló 85/1990. (IV. 29.) MT rendelet (a továbbiakban:
Kpnyr.) 1. §-át is, amelyek a munkavállaló nemére tekin-
tettel eltér´óen szabályozzák a korengedményes nyugdíja-
zás feltételeit.
A diszkrimináció tilalmát sérti az indítványozó szerint a
kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Kjét.) 2. §-a és melléklete,
amelyek az életjáradék nyújtásának idejét és az életjáradék
összegét a jogosult nemére tekintettel állapítják meg;
ugyanígy alkotmányellenes álláspontja szerint az életükt´ól
és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiak-
ban: Kpt.) 7. §-ának (1) bekezdéséhez tartozó melléklete
is, amely a várható élettartam megállapításánál csak a ne-
met veszi tekintetbe. S végül támadja az indítványozó a
lakbérhozzájárulásról szóló 4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet
végrehajtására kiadott 3/1971. (II. 8.) PM—ÉVM együttes
rendelet (a továbbiakban: Lr.) 3. § (2) bekezdését, amely a
keres´óképtelenség megállapításánál tartalmaz eltér´ó sza-
bályokat a n´ókre és a férfiakra vonatkozóan.
II.
1. Az Alkotmánynak az Alkotmánybíróság által figye-
lembe vett rendelkezései a következ´ók:
,,66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a
n´ók egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint
gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.
(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek
születése el´ótt és után külön rendelkezések szerint támo-
gatást és védelmet kell nyújtani.
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A munka végzése során a n´ók és a fiatalok védelmét
külön szabályok is biztosítják.’’
,,70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén
tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az
állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, neveze-
tesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más véle-
mény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, szüle-
tési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen
hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenl´óség megvalósu-
lását az esélyegyenl´ótlenségek kiküszöbölését célzó intéz-
kedésekkel is segíti.’’
2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány hivatkozott
rendelkezéseinek értelmezése során áttekintette a nemek
egyenjogúságát érint´ó fontosabb nemzetközi egyezmények
tartalmát, és kiterjesztette vizsgálatait az Európai Unió
Bíróságának joggyakorlatára is.
A n´ók helyzete a második világháború befejezése óta
gyökeresen megváltozott. Ebben a folyamatban nagy sze-
repe volt a nemzetközi egyezményeknek, így az Egyesült
Nemzetek Alapokmányának, amely 1. cikke 3. pontjában
célként jelölte meg ,,az emberi jogok és az alapvet´ó szabad-
ságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra
való tekintet nélkül történ´ó tiszteletben tartásának’’ el´ó-
mozdítását. Hasonlóan rendelkezik az ENSZ Emberi Jo-
gok Egyetemes Nyilatkozata is a 2. cikkében; 7. cikkében
pedig kimondja a törvény el´ótti egyenl´óséget. A Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (kihir-
detve az 1976. évi 8. törvényerej´ú rendelet által) 2. cikke
értelmében a részes államok arra kötelezik magukat, hogy
,,az Egyezségokmányban elismert jogokat minden megkü-
lönböztetés nélkül’’ tiszteletben tartják és biztosítják, a
3. cikk értelmében pedig ,,kötelezik magukat, hogy az
Egyezségokmányban meghatározott valamennyi polgári és
politikai jog tekintetében biztosítják a férfiak és n´ók
egyenjogúságát’’. A 26. cikk szerint ,,a törvény el´ótt minden
személy egyenl´ó és minden megkülönböztetés nélkül joga
van egyenl´ó törvényes védelemre. Erre tekintettel a tör-
vénynek minden megkülönböztetést tiltania kell és minden
személy számára egyenl´ó és hatékony védelmet kell bizto-
sítania bármilyen megkülönböztetés ellen, mint amilyen
például a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb
vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni,
születési vagy más helyzet alapján történ´ó megkülönbözte-
tés.’’ A legjelent´ósebb dokumentum a n´ókkel szembeni
megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról
1979-ben, New Yorkban elfogadott Egyezmény (kihirdetve
az 1982. évi 10. törvényerej´ú rendelet által), amely arra
kötelezi a részes államokat, hogy a n´ókkel szembeni meg-
különböztetést minden területen, mégis különösen a poli-
tikában, a gazdaságban, illetve az oktatás, alkalmazás és
egészségügy területén számolják fel.
Európai viszonylatban az emberi jogok és az alapvet´ó
emberi szabadságok védelmér´ól szóló Római Egyezmény
5667
(kihirdetve az 1993. évi XXXI. törvénnyel) 14. cikke úgy
rendelkezik, hogy ,,a jelen Egyezményben meghatározott
jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés,
például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb
vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti ki-
sebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy
egyéb helyzet alapján történ´ó megkülönböztetés nélkül
kell biztosítani.’’ Az Egyezményhez f´úzött hetedik kiegé-
szít´ó jegyz´ókönyv 5. cikke pedig kimondja, hogy a házas-
ságban és a gyereknevelés tekintetében a házastársak azo-
nos jogokkal rendelkeznek.
A nemek egyenjogúságának kérdéséhez kapcsolódott a
strasbourgi Bíróság Karlheinz Schmidt v. Bundesrepublik
Deutschland (13580/88. sz.) ügye. A Bíróság az Emberi
Jogok Európai Egyezményének 14. cikkével ellentétesnek
találta azt a nem alapján való megkülönböztetést tartalma-
zó szabályozást, amely csak a helyi lakos férfiakat kötelezte
a t´úzoltási feladatokban való részvétel pénzbeli megváltá-
sára. A Bíróság szerint diszkriminatív az olyan megkülön-
böztetés, amely nem objektív és ésszer´ú indokokon alap-
szik, vagyis nem ,,legitim célt’’ szolgál, vagy ha az elérni
kívánt cél és az alkalmazott eszközök nem állnak egymással
ésszer´ú arányban. Ugyanakkor a jogalkotók rendelkeznek
mérlegelési szabadsággal a tekintetben, hogy az egyébként
hasonló helyzetek közötti különbségek megalapozzák-e az
eltér´ó bánásmódot; a nemek közötti megkülönböztetés-
nek azonban különösen is súlyos indokai kell hogy legye-
nek ahhoz, hogy elfogadható legyen, mondta ki a Bíróság
több ízben is.
Az Európai Unióban is nyomon követhet´ó hasonló irá-
nyú és tartalmú fejl´ódés; az Európai Közösséget alapító
Római Szerz´ódésben a nemek egyenl´óségének elve több
helyen is megjelent. Ugyanakkor a nemzetközi jogi, illetve
az uniós fejl´ódés a diszkrimináció-tilalom más-más tartal-
mát dolgozta ki. Az egységes piac kialakítása ugyanis f´ó-
ként a gazdasági vonatkozású jogokat érinti és a piac szabja
meg a jogosultság mértékének a határait is. Így els´ósorban
a n´ók munkajogi és társadalombiztosítási helyzetét igye-
keznek javítani, és a n´ók számára a teljes esélyegyenl´óséget
a munkavállalás és el´óremenetel terén biztosítani. Számos
irányelvet fogadtak el a munkajog és a szociális jog terüle-
tén, a luxemburgi Bíróság gyakorlata is a n´ók munkapiacon
való egyenl´óbbé válását eredményezte. Nyilvánvalóan más
az értelme és a tartalma a hátrányos megkülönböztetésnek
a gazdasági (verseny)szférában, mint az emberi jogok terü-
letén, bár bizonyos kapcsolatok kétségkívül fellelhet´ók.
Az Amszterdami Szerz´ódés a Római Szerz´ódés nemek
közötti megkülönböztetéssel foglalkozó szabályait jelen-
t´ósen kib´óvítette. A 3. cikkely (2) bekezdése szerint a
Közösség valamennyi tevékenysége során ,,törekedni kell
a nemek közötti egyenl´ótlenség leküzdésére, és el´ó kell
segíteni a n´ók és férfiak közötti esélyegyenl´óséget’’, vagyis
immár nem korlátozódik a nemek közötti egyenl´óség alap-
elve a munkajog területére. Ennek folyományaként a
6a. cikkely diszkriminációellenes klauzulájában szerepel a
nemek szerinti megkülönböztetés is, a 119. cikkely pedig
5668 MAGYAR KÖZLÖNY
egyrészt kimondja az egyenl´ó érték´ú munkáért egyenl´ó bér
elvét, illetve ,,a munka világát’’ érint´ó pozitív diszkriminá-
ciót jelent´ó programok megvalósításához ad a tagállamok-
nak felhatalmazást.
Az Amszterdami szerz´ódés hatálybalépését követ´ó els´ó
nagy — a nemek egyenjogúságával foglalkozó — döntések
az elvnek a honvédelem területén való érvényesülését vizs-
gálták. A Sirdar v. The Army Board, Secretary of State for
Defence (C-273/97) ügyben a felperes, aki szakácsn´ó volt a
brit hadseregnél, elbocsátása után kérte az áthelyezését a
hadiflottához, ezt azonban megtagadták t´óle, lévén hogy
e különleges alakulat bevetésénél ,,nem hasznosítható tel-
jeskör´úen’’. A Bíróság megállapította, hogy a tagállamok-
nak a hader´ókkel kapcsolatos alkalmazási, továbbképzési
és munkakörülményeket érint´ó döntései nincsenek általá-
nos érvénnyel kivéve a közösségi jog hatálya alól. Ugyan-
akkor ebben az ügyben arra az álláspontra helyezkedett,
hogy a különleges szolgálati feltételek megengedhet´óvé
teszik a n´ók kizárását a tengeri alakulatokból. A Kreil v.
Bundesrepublik Deutschland (C-285/98) ügyben viszont úgy
döntött a Bíróság, hogy a diszkrimináció tilalmába ütközik
az a német szabályozás, amely alapján n´ók számára a had-
seregben csak az egészségügyi, illetve a zenei pálya áll
nyitva, és így a n´ók olyan fokú kizárását eredményezi, amely
a német hader´ó szinte valamennyi harci alkalmazására
kiterjed.
A munka világát, pontosabban a munkavégzésre irá-
nyuló szerz´ódések megkötését illet´óen megfigyelhet´ó,
hogy mára egyre többen a férfiak hátrányos megkülönböz-
tetése ellen emelik fel a hangjukat. Mindez a luxemburgi
Bíróság gyakorlatában is megjelent. A Barber v. Guardian
Royal Exchange Assurance Group (C-262/88. sz.) ügyben a
Bíróság a férfiak terhére fennálló diszkriminációt szünte-
tett meg; a n´ókkel szembeni pozitív megkülönböztetés
engedélyezésével kapcsolatban pedig egyre visszautasítóbb
a Bíróság. Különösen látványosan mutatkozott ez meg a
Kalanke v. Freie Hansestadt Bremen (C-450/93. sz.) ügy és
a Marshall v. Nordrhein—Westfahlen (C-409/95. sz.) ügy
kapcsán; ez utóbbiban hozott ítélet a férfiak javára finomí-
tott a bíróság addigi álláspontján. Megállapítható, hogy
végeredményben a pozitív diszkrimináció a kötelez´ó sza-
bály szintjér´ól a lehet´óség szintjére csúszott vissza.
3. A fenti ügyek az esélyegyenl´óség témakörében mo-
zogtak, hiszen a pozitív megkülönböztetésnek csak ilyen
értelemben van létjogosultsága. Csak akkor indokolható a
megkülönböztetés, ha célja az egyén hátrányos helyzeté-
nek enyhítése. Ezt hangsúlyozza a 9/1990. (IV. 25.) AB
határozat is, amely szerint ,,az azonos személyi méltóság
jogából esetenként következhet olyan jog is, hogy a javakat
és esélyeket mindenki számára (mennyiségileg is) egyen-
l´óen osszák el. De ha valamely — az Alkotmányba nem
ütköz´ó — társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog
csakis úgy érvényesíthet´ó, hogy e sz´úkebb értelemben vett
egyenl´óség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív
diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek min´ósíteni.
2000/92. szám
A pozitív diszkrimináció korlátjának a tágabb értelem-
ben leírt, tehát az egyenl´ó méltóságra vonatkozó megkü-
lönböztetés tilalma, illetve az Alkotmányban pozitívan
megfogalmazott alapjogok tekintend´ók. Bár a társadalmi
egyenl´óség mint cél, mint társadalmi érdek, megel´ózhet
egyéni érdekeket, de nem kerülhet az egyén alkotmányos
jogai elé.’’ (ABH 1990, 46, 48—49.)
Az Alkotmánybíróságnak els´ósorban abban a kérdésben
kellett állást foglalnia, hogy a n´ók és férfiak közötti bioló-
giai okokra hivatkozó különbségtételek ésszer´ú és objektív
indokokon nyugszanak-e, avagy kimerítik a nem alapján
történ´ó megkülönböztetés fogalmát. Különösen élesen
merül fel ez a kérdés akkor, ha a jogalkotó nem a tényleges
(esély-) egyenl´óség, hanem a formális egyenl´óség körén
belül tesz különbséget ilyen indokok alapján.
A)
III.
1. A Hvt. indítvány által érintett rendelkezései a követ-
kez´ók:
,,70. § (1) Az általános hadkötelezettség alapján minden
magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság terüle-
tén él´ó férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17. életév
betöltésekor kezd´ódik és annak az évnek a december 31.
napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles az 50. életévét
betölti (hadköteles kor).
(2) A hadkötelezettség magában foglalja
a) a tájékoztatási (adatszolgáltatási),
b) a bejelentési,
c) a megjelenési,
d) a szolgálati
kötelezettséget.’’
,,71. § (1) A jegyz´ó a polgárok személyi adat- és lakcím-
nyilvántartásából minden évben összeírja az önkormány-
zat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelke-
z´ó magyar állampolgárságú férfiakat, akik abban az évben
a 17. életévüket betöltik. Az összeírás a hadköteles katonai
nyilvántartásba vétele végett, a 73. § (1) bekezdésének
A) —B) pontjaiban meghatározott személyazonosító, lak-
cím, valamint a katonai alkalmasság el´ózetes megállapítá-
sához szükséges egészségügyi adatokat tartalmazza.
(2) A hadköteles a jegyz´ónek köteles tájékoztatást adni
az (1) bekezdésben meghatározott adatairól.
(3) Az összeírás adatait a jegyz´ó minden év december 31.
napjáig átadja a hadkiegészít´ó parancsnokságnak.
(4) A 17. életéve betöltését követ´óen honosított, vissza-
honosított hadköteles (1) bekezdésben meghatározott
adatait a jegyz´ó — az utólagos katonai nyilvántartásba
vétel céljából — az állampolgársági eskü (fogadalom) leté-
telét követ´ó nyolc napon belül küldi meg a hadkiegészít´ó
parancsnokságnak.’’
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY
,,132. § (1) Az állampolgárokat mind béke, mind rend-
kívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli.
(2) A polgári védelmi kötelezettség célja rendkívüli ál-
lapot idejére a lakosság felkészítése a támadófegyverek és
más rendkívüli esemény által okozott károk megel´ózésére,
felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel
összefügg´ó mentési és mentesítési feladatok végrehajtására.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a
polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16—60, n´ókre
18—55 éves korukig terjed ki.
(4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait
külön törvény állapítja meg.’’
,,133. § (1) Az Alkotmánynak megfelel´óen kihirdetett
rendkívüli vagy szükségállapot idején honvédelmi munka-
kötelezettség rendelhet´ó el.
(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állam-
polgárok — a férfiak 16—65, a n´ók 18—60 éves korukig —
tartósan vagy id´ólegesen, képességeiknek és egészségi álla-
potuknak megfelel´ó fizikai vagy szellemi munka teljesíté-
sére kötelezhet´ók.
(3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kije-
lölt munkahelyen teljesíti.’’
A polgári védelemr´ól szóló 1996. évi XXXVII. törvény
kapcsolódó 20. §-a a következ´ó rendelkezést tartalmazza:
,,20. § (1) A polgári védelmi kötelezettség — a (2) be-
kezdésben foglalt kivétellel — a belföldi lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel (a továbbiakban: lakcím) rendelkez´ó
magyar állampolgár férfiakra 16—60, n´ókre 18—55 éves
korukig terjed ki (Hvt. 132. §).’’
2. A Hr. sérelmezett rendelkezése:
,,45. § (1) A BM Központi Nyilvántartó és Választási
Hivatala minden 17. életévét betölt´ó, a Magyar Köztársa-
ság területén él´ó, magyar állampolgárságú férfi — a Hvt.
74. §-ának (2) bekezdésében meghatározott — adatait
évente november 15-ig, valamint a hadkötelesek adatvál-
tozásait — a karbantartás gyakoriságának megfelel´óen —
a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szer-
vének megküldi.’’
3. A Hszt. indítvány által támadott rendelkezései:
,,220. § (1) Szerz´ódéses szolgálati viszony tisztesi beosz-
tás betöltéséhez általános iskolai végzettséggel rendelkez´ó
jelentkez´óvel is létesíthet´ó.
(2) Szerz´ódéses szolgálati viszonyt létesíteni a 30. életév
betöltéséig lehet.
(3) Szerz´ódéses szolgálati viszony létesítésének további
feltétele férfiak esetén — a Hvt. 114. § (2) bekezdés j) pontja
szerinti kivétellel — a sorkatonai szolgálat letöltése.’’
,,269. § (1) Hivatásos szolgálati viszony férfi esetén csak
a sorkatonai szolgálatot teljesített vagy az alól mentesített
állampolgárral létesíthet´ó.’’
5669
,,302. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a szol-
gálati viszony létesítésének — a 37. § (1) bekezdésében
foglaltakon kívül — további feltétele férfiak esetében az
el´óírt sorkatonai szolgálati kötelezettség teljesítése.’’
IV.
1. Az Alkotmánybíróság a 46/1994. (X. 21.) AB határo-
zatban már vizsgálta a Hvt. 70. § (1) bekezdésének els´ó
mondatát, s megállapította, hogy ,,nem sérti azonban az
Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos
megkülönböztetés tilalmát, hogy a törvényhozó a honvé-
delmi kötelezettség körébe tartozó részkötelezettségek
meghatározásakor tekintetbe veszi a n´ói nem sajátosságait,
valamint azt a történelmileg kialakult hagyományt, amely
szerint a hadviselés a férfi nem képvisel´óinek feladata.
Lényegében ezt tette a honvédelmi törvény is, hiszen mi-
közben a hadkötelezettséget a férfiakra korlátozta, nem
mentesítette a n´ói nem képvisel´óit a honvédelmi kötele-
zettség egyéb elemeinek teljesítése alól. A n´ók ilyen pozitív
diszkriminációja tehát nem sérti az Alkotmány 66. §-át, az
ennek megállapítására irányuló indítványt az Alkotmány-
bíróság elutasította’’. (ABH 1994, 260, 267.)
A korábbi indítvány alapján hozott érdemi elutasító
határozat — mint ítélt dolog — akadályát képezi az ugyan-
azon jogi indokok alapján ismételten lefolytatandó érdemi
vizsgálatnak, így az Alkotmánybíróság az indítványnak a
Hvt. 70. §-ra vonatkozó részét érdemi vizsgálat nélkül
visszautasította.
2. Támadta az indítványozó a Hvt. 71. § -át is, amely a
tájékoztatási kötelezettséget szabályozza. Mivel a tájékoz-
tatási kötelezettség a Hvt. 70. § (2) bekezdése szerint a
hadkötelezettség részkötelezettsége, értelmetlen lenne egy
szorosan a hadkötelezettség megvalósításához szükséges
nyilvántartást kib´óvíteni olyan állampolgárok adataival,
akiknél a hadkötelezettség lehet´ósége még fel sem merül-
het. A tájékoztatási kötelezettség ezért terheli csak a férfia-
kat, ami nem alkotmányellenes hátrányos megkülönbözte-
tés, csupán folyománya a n´ók Hvt. 70. § (1) bekezdésében
foglalt pozitív diszkriminációjának.
Ugyanez vonatkozik a Hr. sérelmezett 45. §-ára, amely
a BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalának a
Honvéd Vezérkar felé teljesítend´ó adatmegküldési kötele-
zettségét szabályozza. Ebben az esetben is felesleges lenne
ezt a kötelezettséget a másik nemhez tartozók adataira
kiterjeszteni, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt eb-
ben a részében elutasította.
A Hszt. 220., 269. és 302. §-ainak az a rendelkezése,
amely férfiak esetében a szerz´ódéses szolgálati viszony
létesítésénél általában, valamint az állami és önkormány-
zati hivatásos t´úzoltóságnál, illetve a büntetés-végrehajtási
szervezetnél a szolgálati viszony létesítésének feltételéül
szabja a sorkatonai szolgálat teljesítését, ugyancsak a had-
5670 MAGYAR KÖZLÖNY
kötelezettségb´ól következik, ezért ez a n´ók és férfiak kö-
zötti különbségtétel sem alkotmányellenes.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt a
Hvt. 71. §-a, a Hr. 45. §-a és a Hszt. 220., 269. és 302. §-ai
tekintetében elutasította.
3. Sérelmezte az indítványozó továbbá azt is, hogy a
Hvt. 132. §-a, illetve 133. §-a alapján a férfiakra és a n´ókre
eltér´ó korhatárok között terjed ki a polgári védelmi köte-
lezettség és a honvédelmi munkakötelezettség.
A polgári védelem feladatrendszere különböz´ó tevé-
kenységek ellátását hivatott biztosítani. Ezek jelent´ósebb
részben a lakosság életben maradásának feltételeit biztosí-
tó feladatok: az egyéni és kollektív védelem, a riasztás, az
élelmiszer, ivóvíz biztosítása, tehát a polgári védelmi szol-
gálat teljesítése munkavégzést jelent, csakúgy mint a hon-
védelmi munkakötelezettség is, amelynek keretében a Hvt.
133. § (2) bekezdése szerint a képességeknek és az egész-
ségi állapotnak megfelel´ó fizikai vagy szellemi munkára
kötelezhet´óek az állampolgárok.
A polgári védelmi kötelezettségnél és a honvédelmi
munkakötelezettségnél a jogalkotó a történelmileg kiala-
kult szabályozást és a kötelezettségek ellátásához szüksé-
ges átlagos fizikai alkalmasságot vette figyelembe. Az Al-
kotmány 66. § (3) bekezdése kimondja, hogy ,,a munka
végzése során a n´ók és a fiatalok védelmét külön szabályok
is biztosítják’’. Ahogy arra az Alkotmánybíróság a 7/1998.
(III. 18.) AB határozatban rá is mutatott, ebben a bekez-
désben ,,az Alkotmány tehát a n´ók védelme érdekében
pozitív diszkriminációt tartalmazó szabályok kialakítására
ad felhatalmazást. Ez az alkotmányi felhatalmazás nyilván-
valóan a férfiak és a n´ók természeti, biológiai és fizikai
különböz´óségéb´ól adódó eltérések elismerésén alapszik.
A n´ók biológiai adottságai, különösen az anyaság biológiai
és pszichikai dimenziója, továbbá a n´ók kisebb fizikai ereje
folytán bizonyos környezeti ártalmakra hamarabb és súlyo-
sabb következményekkel reagálnak. Ugyanaz a tevékeny-
ség, amely a férfi számára egészségkárosodáshoz nem ve-
zet, a n´ó egészségét károsíthatja.’’ (ABH 1998, 417, 419.)
A polgári védelmi kötelezettségnél és a honvédelmi
munkakötelezettségnél az életkorok eltér´ó meghatározása
ilyen, a n´ók védelmét biztosító szabályokat jelent. Akár-
csak a hadkötelezettség szabályozása, ezek a megoldások
is a n´ók olyan pozitív megkülönböztetését jelentik, ame-
lyek nem sértik az Alkotmány 66. § (1) bekezdését, illetve
70/A. § (1) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az in-
dítványt a Hvt. 132. § (3) bekezdése, valamint a 133. §
(2) bekezdése elleni részében elutasította.
B)
V.
1. A Tny. sérelmezett rendelkezései a következ´ók:
,,7. § (1) Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december
31-ét követ´ó és 2009. január 1-jét megel´óz´ó id´óponttól az
2000/92. szám
jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban:
öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szol-
gálati id´ót szerez.
(2) Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a n´ó és az a férfi
is, aki 1991. január 1-je el´ótt az ötvenötödik, illetve a
hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az id´ópontig tíz év
szolgálati id´ót szerzett.
(3) Öregségi résznyugdíjra jogosult az a n´ó, illetve az a
férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati id´ót szerzett, azon-
ban
a) az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990.
december 31-ét követ´óen és 1993. július 1-jét megel´óz´óen
töltötte be, és eddig az id´ópontig legalább tízévi szolgálati
id´ót szerzett, valamint az, aki
b) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. jú-
nius 30-át követ´óen és 2009. január 1-jét megel´óz´óen eléri
(elérte) és eddig az id´ópontig legalább tizenöt év szolgálati
id´ót szerez (szerzett).
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér´óen a n´ó öreg-
ségi nyugdíjkorhatára, amennyiben
a) 1940. január 1-je el´ótt született, az 55.,
b) 1940-ben született, az 56.,
c) 1941-ben született, az 57.,
d) 1942-ben született, az 57.,
e) 1943-ban született, az 58.,
f) 1944-ben született, az 59.,
g) 1945-ben született, a 60.,
h) 1946-ban született, a 61.
betöltött életév.
(5) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltér´óen a férfi öreg-
ségi nyugdíj korhatára, amennyiben
a) 1938. január 1-je el´ótt született, a 60.,
b) 1938-ban született, a 61.
betöltött életév.’’
,,9. § (1) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál
legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb
az ötvenötödik életév betöltését´ól, el´órehozott öregségi
nyugdíj jár annak a n´ónek, aki
a) 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
b) 1945-ben született és legalább 37 év,
c) 1944-ben született és legalább 36 év,
d) 1943-ban született és legalább 35 év,
e) 1943. január 1-je el´ótt született és legalább 34 év
szolgálati id´ó szerzett.
(2) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacso-
nyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöl-
tését´ól, el´órehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek,
aki
a) 1939. január 1-je el´ótt született és legalább 37 év,
b) 1938. december 31-e után született és legalább 38 év
szolgálati id´ót szerzett.
(3) Az (1) bekezdésben és a 11. §-ban meghatározott
jogosultsághoz el´óírt szolgálati id´ó számításánál, ha abból
legfeljebb három év hiányzik, a hiányzó szolgálati id´ót az
1947. január 1-je el´ótt született n´ónél el kell ismerni,
amennyiben gyermeket szült, vagy saját háztartásában leg-
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY
alább tíz éven át nevelt. Ily módon gyermekenként egy év,
de legfeljebb három év pótolható. E rendelkezést kell al-
kalmazni a (2) bekezdésben említett 1940. január 1-je el´ótt
született férfire is.
(4) Amennyiben a gyermek tartósan betegnek, illetve
fogyatékosnak min´ósül (min´ósült), a (3) bekezdés szerinti
kedvezmény gyermekenként 1,5 év.
(5) Az el´órehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szem-
pontjából szolgálati id´óként kell figyelembe venni a rok-
kantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításá-
nak id´ótartamát is.’’
,,53. § (1) Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az
özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt sz´únt meg, ha az
özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je el´ótt bekövetkezett
halála esetén 1993. március 1-jét´ól tíz éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-át követ´óen bekövetke-
zett halála esetén az özvegyi nyugdíj megsz´únését követ´ó
tíz éven belül
bekövetkezik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feléle-
dési id´ó nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj megállapí-
tása id´ópontjában irányadó tizenöt évet.
(3) A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyug-
díjra a jogosultság a házasság megsz´únése után feléled, ha
a) az igényl´ó a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét
megel´óz´óen hatályos rendelkezések alapján végkielégítést
nem vett fel, és
b) az igényl´ót a házasság létrejötte nélkül az özvegyi
nyugdíj egyébként megilletné.
(4) Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az
özvegyi nyugdíj megsz´únését követ´ó emelések, kiegészíté-
sek megilletik.
(5) Ha 1997. december 31-ét követ´óen az 1998. január
1-je el´ótt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság az
(1) bekezdés szerint feléled, az özvegy a saját jogú öregségi,
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja mellett — a
megállapítás id´ópontjára tekintet nélkül — kérheti az öz-
vegyi nyugdíj 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti folyósí-
tását, ha ez számára kedvez´óbb.
(6) Ha az özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je el´ótti id´ó-
ponttól állapították meg, az özvegyi nyugdíjra jogosultság
akkor éled fel, ha a férfi a 60., n´ó az 55. életévét eléri.’’
2. Az Nyr. a következ´óképpen rendelkezik az indít-
vánnyal támadott szakaszaiban:
,,1. § (1) Az igényl´óre irányadó öregségi nyugdíjkor-
határhoz képest (Tny. 7. §) kétévi korkedvezményben
részesül
a) az a férfi, aki legalább tíz és az a n´ó, aki legalább nyolc
éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá
b) az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál
nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
(2) A korkedvezmény további egy-egy év
a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett
minden újabb öt-, n´ónél négyévi, illet´óleg
5671
b) az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtér-
ben végzett minden újabb háromévi
munka után.
(3) Az (1)—(2) bekezdés rendelkezéseit a 2000. január
1-je el´ótt megszerzett korkedvezményes id´óre kell alkal-
mazni.
(4) Az 1997. január 1-je el´ótt korkedvezményes öregségi
nyugdíjra jogosultságot szerzett személyek öregségi nyug-
díjkorhatára — függetlenül az igényérvényesítés id´ópont-
jától — n´ó esetében az 55., férfi esetében pedig a 60. be-
töltött életév.’’
,,12. § A nyugdíjnövelés Tny. 12. § (4) és Tny. 21. §
(2) bekezdése szerinti összegének meghatározásánál a
30 napot el nem ér´ó töredékid´ót számításon kívül kell
hagyni.’’
3. A Knyr. indítvánnyal támadott rendelkezése:
,,3. § (1) Az az 1941. december 31. után és 1947. január
1-je el´ótt született n´ó, és az 1937. december 31. után és
1942. január 1-je el´ótt született férfi, aki nem rendelkezik
az el´órehozott öregségi nyugdíjhoz vagy csökkentett ösz-
szeg´ú el´órehozott öregségi nyugdíjhoz az 1. § (1) bekezdé-
sében meghatározott szolgálati id´óvel, de rendelkezik leg-
alább a munkavállaló n´ó 25 évi, a munkavállaló férfi 30 évi
szolgálati id´óvel a korengedményes nyugdíjazásra a Tny.
7. § (1) vagy (4)—(5) bekezdésében foglalt öregségi nyug-
díjkorhatárt megel´óz´óen legfeljebb öt évvel jogosult.
(2) A korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megál-
lapodás megkötésére az 1. § (1) bekezdésében foglalt szol-
gálati id´ó feltétel fennállása esetén
a) az 1944-ben született n´ó esetében 6 évvel,
b) az 1945-ben született n´ó esetében 8 évvel,
c) az 1946-ban született n´ó esetében 10 évvel,
d) az 1941-ben született férfi esetében 6 évvel,
e) az 1942-ben született férfi esetében 6 évvel
a Tny. 7. § (1) és (4)—(5) bekezdése szerinti öregségi
nyugdíjkorhatár betöltését megel´óz´óen van lehet´óség.’’
4. A Kpnyr. a következ´óképpen rendelkezik sérelme-
zett szakaszában:
,,1. § Az Országgy´úlés Irodája, az ideiglenes köztársasági
elnök Elnöki Hivatala, a minisztériumok és az országos
hatáskör´ú szervek dolgozói részére, a dolgozó kérelmére
korengedményes öregségi nyugdíj engedélyezhet´ó, ha
1990. évben férfi az 55., n´ó az 50. életévét betölti és legalább
30, illetve 25 évi munkaviszonyban töltött id´óvel (szolgála-
ti id´óvel) rendelkezik. A nyugdíj megállapításánál és kiszá-
mításánál egyebekben a társadalombiztosítási törvényt és
végrehajtási rendelkezéseit kell alkalmazni.’’
VI.
1. A magyar nyugdíjrendszer gyökeres változásokon
ment keresztül, ennek ,,eredményeként az Országgy´úlés
elfogadta az 1997. évi LXXX. törvényt a társadalombizto-
5672 MAGYAR KÖZLÖNY
sítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, vala-
mint e szolgáltatások fedezetér´ól, az 1997. évi LXXXI.
törvényt a társadalombiztosítási nyugellátásról, az 1997.
évi LXXXII. törvényt a magánnyugdíjról és a magánnyug-
díj-pénztárakról, valamint az 1997. évi LXXXIII. törvényt
a kötelez´ó egészségbiztosítás ellátásairól. Ezek a törvények
egy új alapokra helyezett, átalakított társadalombiztosítás
és — ezen belül — új nyugdíjrendszer szabályozását tartal-
mazzák. Az új szabályozás megváltoztatta a nyugdíjrend-
szer szerkezetét. ... Lényegesen megváltoztak és a törvény
rendelkezései alapján mintegy másfél évtizeden keresztül
folyamatosan alakulnak át a társadalombiztosítási nyugdíj-
rendszer alapvet´ó elemei. A módosítások érintették a
nyugdíjskálát, a minimum szolgálati id´óre vonatkozó el´ó-
írásokat, a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek kiszámí-
tásánál alkalmazott ún. degressziós szabályokat, korlátoz-
ták a járulék fizetése nélkül elismert szolgálati id´óknek a
nyugdíj számításánál való figyelembevételét stb.’’ [39/1999.
(XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 332—333.]
Az egyik jelent´ós, az egész keres´ó tevékenységet folytató
lakosságot érint´ó változtatás a korhatárok egységesítése és
felemelése volt. A nyugdíjrendszer átalakítása, a korhatá-
rok egységesítése és felemelése azonban szükségessé tette
bizonyos átmeneti szabályok megalkotását, figyelemmel
arra, hogy — ahogy arra az Alkotmánybíróság már koráb-
ban elvi jelent´óséggel rámutatott — a jogbiztonsághoz, a
jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleméhez hozzá tar-
tozik a szerzett jogok tiszteletben tartása. Az Alkotmány-
bíróság a 43/1995. (VI. 30.) AB határozatában ehhez kap-
csolódóan kifejtette, hogy ,,a jogbiztonság — amely az
Alkotmánybíróság szerint a jogállamiság leglényegesebb
fogalmi eleme és a szerzett jogok védelmének elvi alapja
— a szociális ellátási rendszerek stabilitása szempontjából
tehát különös jelent´óség´ú. A szolgáltatásokat és a hozzá-
juk f´úz´ód´ó ellátásokat nem lehet sem alkotmányosan meg-
felel´ó indok nélkül, sem pedig egyik napról a másikra
lényegesen megváltoztatni. Az átmenet nélküli változás-
hoz különös indok szükséges. ... Az ellátások annál na-
gyobb védelmet élveznek, minél közelebb állnak a ,,betel-
jesedéshez’’, vagyis a szolgáltatásra való alanyi jog megnyíl-
tához.’’ (ABH 1995, 188, 193.)
A 32/1997. (V. 16.) AB határozatban, amelyben az Al-
kotmánybíróság az öregségi nyugdíjkorhatár emelésével
kapcsolatos törvénymódosítások alkotmányosságát vizs-
gálta, megállapította, hogy ,,nem hagyható e vonatkozás-
ban figyelmen kívül az sem, hogy a n´ók nyugdíjkorhatárá-
nak emelése nagymértékben meghaladta a férfiak nyugdíj-
korhatárának emelését. ... Mivel a nyugdíjkorhatár ki-
egyenlítése az eddig kedvez´óbb helyzetben lév´ó n´ók el´ó-
nyének megszüntetésével valósul meg, nem indokolatlan,
hogy a változtatás fokozatos bevezetése, átmenetileg a n´ók
számára a korábbi nyugdíjba vonulásra kedvez´óbb lehet´ó-
séget nyújt.’’ (ABH 1997, 161, 163.)
Mindezekre figyelemmel elengedhetetlen volt az indít-
ványokkal támadott szabályok beillesztése az új Tny.-be,
hiszen méltánytalan lett volna a rendszer minden átmeneti
2000/92. szám
intézkedés nélküli, azonnali bevezetése. A 7. § az 1997.
december 31-ét követ´ó és 2009. január 1-jét megel´óz´ó
id´ópont között megállapításra kerül´ó öregségi nyugdíjra
vonatkozik, a 9. § pedig az el´órehozott öregségi nyugdíjra
vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, továbbá a koren-
gedményes nyugdíjnál is biztosítani kellett az új szabályo-
zásba való fokozatos átmenetet.
Fentiek alapján a támadott rendelkezések nem tartal-
maznak indokolatlan megkülönböztetést, így nem alkot-
mányellenesek, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt
e részében is elutasította.
2. A Tny. 53. § (6) bekezdése, amely szerint ,,az özvegyi
nyugdíjra jogosultság akkor éled fel, ha a férfi 60., n´ó az
55. életévét eléri’’, szintén a nyugdíjreform el´ótt keletke-
zett ellátások védelmét szolgálja, hiszen csupán az 1997.
január 1-je el´ótti id´óponttól megállapított özvegyi nyugdí-
jakra vonatkozik. Ugyanez az indok, vagyis az id´ósebb
munkavállalók ellátásainak elismerése tükröz´ódik az Nyr.
1. §-ában, amely a korkedvezményes nyugdíj megállapítá-
sához tartalmaz további szabályokat. S végül ugyanez az
indoka a Knyr. 3. §-ának és a Kpnyr. 1. §-ának is, amelyek
a korengedményes nyugdíj feltételeit illet´óen a n´ókre és a
férfiakra eltér´ó szabályokat állapítanak meg.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indít-
ványt a Tny., az Nyr., a Knyr. és a Kpnyr. támadott rendel-
kezései tekintetében elutasította.
C)
VII.
1.1. A Kjét. támadott rendelkezése, illetve melléklete:
,,2. § (1) Az életjáradék havonta, forintban fizetend´ó
szolgáltatás.
(2) Az életjáradék az 1. § a) pontja szerinti esetben a
jogosultat élete végéig megilleti. Mértékét a jogosult 1991.
december 31-én betöltött életkora, valamint e törvény mel-
lékletének megfelel´óen kell megállapítani.
(3) Az életjáradék az 1. § b) pontja szerinti esetben a férfi
jogosultat 12, a n´ói jogosultat 15 éven át megillet´ó szolgál-
tatás, amelynek havi mértéke a törvény melléklete szerinti
táblázatban a 60. életévhez tartozó életjáradék összegével
azonos.’’
,,Melléklet
az 1992. évi XXXI. törvényhez
Az életjáradék havi összege 100 000 Ft címletérték´ú
kárpótlási jegy esetén (forintban)
Életkor
(év)
Férfi N´ó
60 1 430 1 139
[...]’’
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY
1.2. A Kpt. indítvány által érintett rendelkezése:
,,7. § (1) A havi életjáradékot úgy kell kiszámítani, hogy
a szabadságelvonás idejét el kell osztani a mellékletben
meghatározott várható élettartammal, és az így kapott szá-
mot meg kell szorozni az alapösszeggel.’’
,,Melléklet
az 1992. évi XXXII. törvény 7. §-ának (1) bekezdéséhez
A jogosult életkorának azt az életévet kell tekinteni,
amelyet 1991. december 31-ig betöltött.
Várható élettartamként az alábbiakat kell figyelembe
venni:
A jogosult életkora A várható élettartam hónapokban
években
férfi n´ó
30 454 547
31 443 535
32 432 524
[...]’’
VIII.
Az indítványozó a Kjét. és a Kpt. életjáradék-megállapí-
tásra vonatkozó szabályait is azért támadta, mert azok a
n´ókre és a férfiakra eltér´ó szabályokat állapítanak meg,
tekintettel a várható élettartam különböz´óségére. A vár-
ható élettartam nem csupán egy statisztikai valószín´úség,
hanem — számszer´úen igazolható — statisztikai tény. Mint
tény, szolgálhat a jogalanyok közötti különbségtételek ob-
jektív alapjául, és így a várható élettartamra tekintettel
eltér´óen kialakított szabályozás nem min´ósül önkényes
különbségtételnek, hiszen a jogalanyok között ténylegesen
fennálló különbségeket veszi alapul.
Az Alkotmánybíróság a pozitív diszkriminációval kap-
csolatos álláspontját el´óször a 9/1990. (IV. 25.) AB határo-
zatában fejtette ki, amelyben elvi éllel szögezte le, hogy az
Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott
megkülönböztetési tilalom nem jelenti azt, hogy minden,
még a végs´ó soron nagyobb társadalmi egyenl´óséget célzó
megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma
arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenl´óként,
egyenl´ó méltóságú személyként kell kezelnie, azaz az emberi
méltóság jogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körül-
tekintéssel, az egyéni szempontok azonos mérték´ú figyelem-
bevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásá-
nak szempontjait meghatározni. (ABH 1990, 46, 48.)
Az Alkotmánybíróság a 61/1992. (XI. 20.) AB határozat-
ban rámutatott arra is, hogy ,,a jogegyenl´óség nem jelenti
a természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok
szerinti egyenl´óségét is. Az ember mint a társadalom tagja
hivatása, képzettsége, kereseti viszonyai stb. szerint külön-
bözhet és ténylegesen különbözik is más emberekt´ól.
5673
Az állam joga — s egyben bizonyos körben kötelezett-
sége is —, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az
emberek között ténylegesen meglév´ó különbségeket. Az
Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése ugyanis nem bármifajta
különbségtételt tilt — egy ilyen általános tilalom össze-
egyeztethetetlen lenne a jog rendeltetésével —, hanem
csupán az emberi méltósághoz való jogot sért´ó megkülön-
böztetéseket.’’ (ABH 1992, 280, 282.)
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján úgy ítélte meg,
hogy nem sérti a jogok egyenl´ó elosztásának kívánalmát az,
hogy a várható élettartamra alapozottan bizonyos esetek-
ben eltér´ó összeg´ú életjáradékra jogosultak a férfiak és a
n´ók, ezért az indítványt ebben a részében is elutasította.
D)
IX.
1. Végül támadja az indítványozó az Lr. 3. § (2) bekez-
désének a) pontját, amely a következ´óket tartalmazza:
,,3. § (2) Keres´óképtelennek kell tekinteni azt, aki nem
áll munka- (szolgálati, szövetkezeti tagsági) viszonyban
(a továbbiakban: munkaviszony), nem nyugdíjas, nem
szabadfoglalkozású, nem önálló és akinél a következ´ó fel-
tételek valamelyike fennáll:
a) férfi esetében a hatvanadik, n´ó esetében az ötvenötö-
dik életévét betöltötte; ...’’
2. Az Alkotmánybíróság az Lr. kapcsán el´óször azt vizs-
gálta, hogy az hatályosnak min´ósíthet´ó-e. Az Lr. a lakbér-
hozzájárulásról szóló 4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (R.)
végrehajtási rendelete. A két rendelet együttes vizsgálata
alapján megállapítható az, hogy az Lr. személyi hatálya
azokra a személyekre terjed csak ki, akik nyugdíjasként
részesültek 1971-ben lakbérhozzájárulásban. A rendelet
ugyanis úgy rendelkezett, hogy lakbérhozzájárulásra a lak-
béremelés által érintett kötött bér´ú lakás bérb´ól, fizetésb´ól
él´ó keres´ó, szövetkezeteknél rendszeres munkát végz´ó tag-
ként keres´ó, nyugdíjas, illet´óleg rendszeres ellátásban ré-
szesül´ó csökkent munkaképesség´ú (a továbbiakban együtt:
nyugdíjas), továbbá keres´óképtelen bérl´óje (bérl´ótársa,
társbérl´óje, a továbbiakban együtt: bérl´ó), illet´óleg a bérl´ó
jogán a második keres´ó jogosult.
Az R. 8. §-a azonban azt is el´óírta, hogy a keres´ó részére
megállapított lakbérhozzájárulás összegét minden év ja-
nuár hó 1. napjától kezd´ód´óen a naptári évenként számí-
tott évi kereset, illet´óleg az id´óbéreseknél és a havi díjasok-
nál (a továbbiakban együtt: id´óbéresek) a december havi
besorolási bér és az egyéb kereset évi összegének figyelem-
bevételével számított havi keresetnövekedés 25%-ával
csökkenteni kell. Ez utóbbi rendelkezés eredményeképpen
a keres´ó személyek bizonyos id´ón belül nem voltak többé
jogosultak lakbérhozzájárulásra, vagyis a rendelet hatálya
jelenleg csupán a nyugdíjasokra és keres´óképtelen szemé-
lyekre terjed ki. Minthogy az R. és az Lr. az 1971. évi
5674 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

egyszeri lakbéremelést voltak hivatottak ellensúlyozni, vek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
megállapítható, hogy e jogszabályok teljesedésbe mentek, szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 56. § (1) bekezdés
s így már nincs mód arra, hogy a jogalanyok e jogszabályok c) pontja alapján — felmentéssel megszüntetem, egyben
alapján jogot szerezzenek. szolgálati nyugállományba helyezem.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az
ilyen jogszabály lényegében hatályát vesztette. Budapest, 2000. augusztus 31.
(670/B/1997. AB határozat, ABH 1999, 600, 603.;
1239/B/1990. AB végzés, ABH 1991, 905, 906.; 298/B/1994. Mádl Ferenc s. k.,
AB határozat, ABH 1994, 696, 700.; 880/B/1992. AB vég- a Köztársaság elnöke
zés, ABH 1996, 803, 804—806.)
Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság meg- Ellenjegyzem:
állapította, hogy az Lr. 3. § (2) bekezdésének a) pontja
alkalmazhatóságának hiányában az alkotmánybírósági el- Dr. Pintér Sándor s. k.,
járásban gyakorlatilag már nem tekinthet´ó hatályos jogsza- belügyminiszter
bályi rendelkezésnek, ezért az Alkotmánybíróság annak
alkotmányellenességét vizsgálni az Abtv. 1. § b) pontja
szerinti hatáskörében nem jogosult, ezért az eljárást az Lr.
tekintetében megszüntette. A Kormány határozatai
A határozat közzétételét az Alkotmánybíróság a közér-
dekl´ódésre tekintettel rendelte el.
A Kormány
Dr. Németh János s. k., 1074/2000. (IX. 8.) Korm.
az Alkotmánybíróság elnöke határozata
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k., a Belügyminisztérium fejezeti szinten kiemelt termékek
alkotmánybíró alkotmánybíró és szolgáltatások körér´ól szóló 1007/1997. (I. 30.) Korm.
határozat hatályon kívül helyezésér´ól
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
1. A Kormány a Belügyminisztérium fejezeti szinten
kiemelt termékek és szolgáltatások körér´ól szóló
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró el´óadó alkotmánybíró 1007/1997. (I. 30.) Korm. határozatot hatályon kívül helyezi.
2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 242/B/1995/14.

A Miniszterelnök határozatai
A Miniszterelnök
A Köztársasági Elnök 27/2000. (IX. 8.) ME
határozatai határozata
f´óiskolai f´óigazgatói megbízások meger´ósítésér´ól
A Köztársaság Elnökének
128/2000. (IX. 8.) KE A fels´óoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
határozata 73. §-ának b) pontja alapján, az oktatási miniszter javas-
latára
rend´ór dandártábornok szolgálati viszonyának
megszüntetésér´ól dr. Csizmadia István teológus-tanárnak, az Egri Hit-
tudományi F´óiskolán 2000. augusztus 15-t´ól határozatlan
A belügyminiszter el´óterjesztésére Lovász József határ- id´ótartamra vonatkozó f´óigazgatói megbízását,
´ór dandártábornok szolgálati viszonyát, érdemei elismeré- dr. Pregun István f´óiskolai tanárnak, a Szent Atanáz
se mellett, 2001. március 15-i hatállyal — a fegyveres szer- Görög Katolikus Hittudományi F´óiskolán 2000. augusztus
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY
15-t´ól határozatlan id´ótartamra vonatkozó f´óigazgatói
megbízását,
dr. Gaál Endre f´óiskolai tanárnak, a Vitéz János Római
Katolikus Tanítóképz´ó F´óiskolán 2000. augusztus 15-t´ól
visszavonásig terjed´ó id´ótartamra vonatkozó f´óigazgatói
megbízását
meger´ósítem.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
KÖZLEMÉNYEK,
V. rész
HIRDETMÉNYEK
A Szociális és Családügyi Minisztérium
közl emén ye
a rehabilitációs hozzájárulás 2001. évi mértékér´ól
A foglalkoztatás el´ósegítésér´ól és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-ának
(5)—(6) bekezdésében foglaltak alapján a rehabilitációs
hozzájárulás 2001. évi mértéke 27 800 Ft/f´ó.
Tájékoztató
az Országos Munkaügyi Tanács 2000. augusztus 8-i
és augusztus 11-i üléseir´ól
Napirend el´ótt a munkaadói oldal a jöv´ó évi adótörvé-
nyek el´ókészítésével kapcsolatban a Kormány és a szociális
partnerek közötti szakért´ói egyeztetések miel´óbbi meg-
kezdését kérte. A kormányzati oldal jelezte, hogy a tör-
vényjavaslatokat a szociális partnerek részére még ebben a
hónapban átadja, és ezután az egyeztetések megkezd´ódnek.
A munkavállalói oldal kezdeményezte, hogy az Orszá-
gos Munkaügyi Tanács közös nyilatkozatban utasítsa el azt
a munkáltatói gyakorlatot, amely munkahelyi sztrájkban
való részvétel miatt bocsát el dolgozókat, szakszervezeti
tisztségvisel´ót. A munkaadói és a kormányzati oldal hang-
súlyozta, hogy a jogsértések megítélése és elbírálása a bí-
róság feladata, ezért az OMT nyilatkozat megfogalmazásá-
val nem értenek egyet.
I.
Az Országos Munkaügyi Tanács megtárgyalta a Munka
Törvénykönyvér´ól szóló 1992. évi XXII. törvény joghar-
5675
monizációs célú módosításáról készült kormányzati el´ó-
terjesztést.
A módosítási javaslatok a Magyar Köztársaság vállalt
jogharmonizációs kötelezettségének megfelel´óen az Euró-
pa Tanács vonatkozó irányelvei alapján kerültek kidolgo-
zásra.
A kormányzati oldal az OMT Munkajogi Bizottságában
lefolytatott szakmai egyeztetések alapján tett munkaadói
és munkavállalói javaslatokra figyelemmel az eredeti ter-
vezetében szerepl´ó normaszöveget több vonatkozásban
módosította.
1. A plenáris ülésen a munkavállalói és a munkaadói
oldal között megegyezés jött létre az alábbi kérdésekben:
(A jogszabályhelyek megjelölése az OMT által tárgyalt
tervezetre vonatkozik.)
1.1. A munkavégzés helye a munkaszerz´ódés szükséges
tartalmi eleme maradjon [Mt. 76. § (5) bekezdés].
1.2. Az Mt. 76. § (7) bekezdése úgy módosul, hogy a
munkáltatónak a munkaviszony létesítését követ´ó legfel-
jebb 30 napon belül írásban kell tájékoztatási kötelezett-
ségeit megadni.
1.3. Az Mt. 76/C. § (5) bekezdése a következ´ók szerint
változik: ,,A munkaszerz´ódést nem kell módosítani, ha a
munkavállaló munkavégzési helye a munkáltató székhe-
lyének, telephelyének megváltozása miatt módosul, kivé-
ve, ha a változás a munkavállaló számára személyi, családi
vagy egyéb körülményeire, így különösen a munkavégzés
feltételeire, az utazás id´ótartamára, illetve költségére te-
kintettel aránytalan vagy jelent´ós sérelemmel jár.’’
1.4. Az átirányítás alapján történ´ó munkavégzés id´ótar-
tama naptári évenként 44 munkanapban legyen korlátozva;
az átirányítás, kirendelés, kiküldetés, valamint a 150. §
(1) bekezdésen alapuló intézkedés tekintetében 110 mun-
kanapos összeszámítási korlát kerüljön felállításra.
1.5. A kiküldetéssel járó utazási id´ó tekintetében —
kollektív szerz´ódés eltér´ó rendelkezése hiányában — a
készenlét díjazására vonatkozó szabályokat akkor kell
megfelel´óen alkalmazni, ha az utazás a munkavállaló szo-
kásos munkaid´ó-beosztása szerinti munkaid´ón kívül esik
és id´ótartama legalább két óra.
1.6. A csoportos létszámcsökkentés szabályai tekinteté-
ben a vezet´óket az intézkedéssel érintett létszámba be kell
számítani, míg a nyugdíjas munkavállalókat nem.
1.7. Az Mt. 94/F. § (3) bekezdésében meghatározott
megállapítási keresetet a bíróság nemperes eljárásban
8 napon belül bírálja el.
1.8. A munkaer´ó-kölcsönzés intézményének bevezeté-
sével kapcsolatban a szakszervezetek, illetve az üzemi ta-
nács tájékoztatáshoz való joga kiegészül azzal, hogy a mun-
káltató köteles évente tájékoztatást adni a kölcsönzéssel
foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkozta-
tási feltételeir´ól.
5676 MAGYAR KÖZLÖNY
1.9. A munkavállalói oldal a munkaszüneti napok felso-
rolását tartalmazó Mt. 125. § (2) bekezdés kiegészítésére,
valamint a teljes munkaid´ó mértékének napi 7 órára csök-
kentésére vonatkozó javaslatától elállt azzal, hogy a javas-
latok megvitatása céljából tárgyalásokat kezdeményeznek.
2. A kormányzati javaslathoz képest a szociális partne-
rek az alábbi kérdésekben nem jutottak megegyezésre:
2.1. A munkavállalói oldal — szövegjavaslat benyújtásá-
val — indítványozta a tervezet kiegészítését, amely vissza-
állítaná a helyettesítést (ha a munkavállaló eredeti munka-
köre mellett lát el más munkakörbe tartozó feladatot) és
annak díjazását.
2.2. A munkavállalói oldal az Mt. 83/A. § (6) bekezdése
helyett a jelenleg hatályos díjazási szabály [Mt. 106. §
(4) bekezdés] fenntartását támogatta, amely az átlagkere-
seten alapul.
2.3. Az Mt. 118. § (1) bekezdése tekintetében a munka-
adói oldal a négyhavi, illetve hathavi munkaid´ókeret beve-
zetésével értett egyet. A munkavállalói oldal a kéthavi,
kollektív szerz´ódés esetén négyhavi, bizonyos munkakö-
rökben éves munkaid´ókeret bevezetését támogatta.
2.4. A munkaadói oldal az általános munkarendt´ól elté-
r´óen foglalkoztatott munkavállalóknál hetenként legalább
35 órát kitev´ó pihen´óid´ó el´óírásával értett egyet. A mun-
kavállalói oldal ezzel szemben ragaszkodott a legalább
48 órát kitev´ó, megszakítás nélküli pihen´óid´ó biztosítá-
sához.
2.5. A munkavállalói oldal a rendkívüli munkavégzés
fels´ó határát naptári évenként legfeljebb 200 órában jelölte
ki, kollektív szerz´ódés eltér´ó rendelkezése esetén maxi-
mum 300 órát javasolt. A munkaadói oldal ezzel szemben
a fels´ó határt naptári évenként 300 órában, kollektív szer-
z´ódés esetén legfeljebb 400 órában jelölte meg.
2.6. A közölt munkaid´ó-beosztástól különösen indokolt
esetben történ´ó eltérésnél a munkaadói oldal elegend´ónek
tartotta, ha azt a munkáltató a munkavállalóval legkés´óbb
24 órával korábban közli. A munkavállalói oldal a módo-
sított kormányzati javaslatot, amely ezt 72 órában határoz-
ta meg, nem támogatta.
3. A munkavállalói oldal a jogintézményekhez kapcso-
lódóan szövegjavaslatokat adott át a kormányzati oldalnak
azzal, hogy azok mérlegelés alapján figyelembevételre ke-
rüljenek, valamint a munkaügyi jogharmonizációval mó-
dosuló, a közszférára vonatkozó jogszabályok tekintetében
egyeztetést kezdeményezett a kormányzati oldallal.
4. A kormányzati oldal vállalta, hogy amennyiben az
oldalak között az egyeztetések során a fennmaradt kérdé-
sekben további kétoldalú megállapodások születnek, gon-
doskodik arról, hogy azok az Országgy´úlés elé kerül´ó tör-
vényjavaslatokba átvezetésre kerüljenek.
Országos Munkaügyi Tanács Titkársága
2000/92. szám
A Központi Kárrendezési Iroda
közleménye
a 2000. október 16—30-ig
terjed´ó id´ószak
— II/1., II/2. és II/3. földalapra vonatkozó —
term´óföld árveréseir´ól
A 2000. október 16—30-ig
terjed´ó id´ószak
— II/1. földalapra vonatkozó —
term´óföld árveréseir´ól
A megyei (f´óvárosi) kárrendezési irodák 2000. október
16—30-ig terjed´ó id´ószakra es´ó term´óföld árverési hirdet-
ményeit az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ával módosított
1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján
(II/1. földalap) az alábbiakban tesszük közzé:
Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól
1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, ki-
véve az 1991. évi XXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésé-
ben meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknö-
vekedésének állami támogatással csökkentett összeg´ú
megtérítésének kötelezettségét.
2. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése
szerinti önkormányzat hirdet´ótábláján és a gazdálkodó
szervezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthet´ók.
3. Az ingatlanok AK értékben kerülnek árverezésre.
Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre,
úgy az 1000 Ft/AK értékben kerül átszámításra, az egyezség
tényét az árverésen be kell jelenteni; ha egyezség nem jön
létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. §-ának
(1) bekezdése alapján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul.
4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki
letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az
árverési el´óleg, amely a vételárba beszámít, vagy vissza-
adásra kerül.
5. Az árverésen az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ának —
a II/1. földalapra vonatkozó — (2) bekezdése alapján az ´ót
megillet´ó kárpótlási jegyekkel és/vagy banki letéti igazo-
lással az a kárpótlásra jogosult vehet részt:
a) akinek az állandó lakhelye 1991. június 1-jén az érin-
tett településen volt, és jelenleg is ott rendelkezik állandó
bejelentett lakhellyel, vagy
b) a kárpótlás alapjául szolgáló term´óföld tulajdona a
település közigazgatási határán belül volt.
Az árverésen részt venni kívánó jogosultak egyrészt sze-
mélyi igazolványukkal vagy önkormányzati igazolással bi-
zonyíthatják a lakhely szerinti illetékességüket, másrészt a
megyei kárrendezési hivatal által hozott határozattal iga-
zolhatják, hogy a kárpótlás alapjául szolgáló term´óföld az
adott település közigazgatási határán belül volt. A kárpót-
lás alapjául szolgáló term´óföld fekvését a földhivatal, illet-
ve a megyei kárrendezési iroda is igazolhatja, amennyiben
ez a határozatból nem derül ki.
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5677

Meghatalmazással árverez´ó személy esetében a fenti
igazolásokat — a meghatalmazó nevére kiállítva — az
adatfelvételnél szintén be kell mutatni.
Az árverésen mez´ógazdasági vállalkozást támogató
utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet.
Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell;
a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen
való részvételb´ól ki kell zárni.
Figyelmeztetés
Árverezni a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 28., 29.
és 30. §-ai alapján személyesen, meghatalmazott útján,
vagy — több kárpótlásra jogosult esetén — együttesen
lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító
erej´ú magánokiratba kell foglalni.
A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 33. §-ának (5)
bekezdése alapján az árverés vezet´óje kizárja a további
árverésb´ól azt az árverez´ót, aki az ajánlat lezárását köve-
t´óen nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési
el´ólegét elveszti. Az elvesztett árverési el´óleg az államot
illeti meg.
A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki köte-
lezettséget vállal a term´óföld mez´ógazdasági hasznosításá-
ra (fert´ózésmentes és gyommentes állapotban tartására),
és arra, hogy a term´óföldet a mez´ógazdasági termelésb´ól
öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezett-
ségét a tulajdonszerzést´ól számított öt éven belül megsze-
gi, a term´óföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül,
és árverés útján lesz értékesítve.
A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körü-
li term´óföldre az árverés során el´óvásárlási jog illeti meg.
A vételi jog alapján szerzett term´óföldnek a tulajdon-
szerzést´ól számított három éven belül történ´ó elidegeníté-
séb´ól származó bevételnek term´óföldre fordított értéknö-
vel´ó beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egé-
szében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a sze-
mélyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez
hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául
szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni.
Az árverésen bármely okból meg nem jelen´ó kárpótlásra
jogosult kés´óbb, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot
nem érvényesíthet; ebb´ól az okból az árverés eredménye
nem változtatható meg.
Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vev´ó
árverez´ó, továbbá az árverésb´ól kizárt személy az árverés
lezárását követ´ó három napon belül a Központi Kárrende-
zési Irodához.
A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt term´óföld
AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami
támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett
összeg´ú megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó
részére.
A term´óföld hasznosítását és védelmét szolgáló és/vagy
a term´óföld értékét növel´ó meliorációs, öntözési és útépí-
tési beruházások esetében a beruházási költségeknek az
állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csök-
kentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A
gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a
kárrendezési iroda ellen´órzi.
A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerül´ó term´óföld
új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére
köteles megtéríteni az új gazdasági évet el´ókészít´ó, szüksé-
ges f´ó gazdasági munkáknak (szántás, talajer´ó-visszapót-
lás), zöldleltári értékeknek (pl. 3 évnél nem id´ósebb takar-
mányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alap-
ján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjá-
ban az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik
meg.
A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerül´ó földeket az
annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja bir-
tokba.
A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal
birtokba adja a term´óföldet akkor is, ha a birtokbaadás
egyéb feltételei fennállanak, de a jogosult az elismert tar-
tozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben állapodott
meg.
Felhívjuk a tisztelt árverezni szándékozók figyelmét,
hogy a Tájékoztató az árverés fontosabb szabályairól, vala-
mint, hogy e Figyelmeztetés az összes term´óföld árverési
hirdetménnyel kapcsolatban figyelembe veend´ó.
Központi Kárrendezési Iroda

Gy´ór-Moson-Sopron megye

A Központi Kárrendezési Iroda GY ´ÓR városban, a Kisalföldi Erd´ógazdaság Rt., Gy´ór használatában (kezelésében) lév´ó
term´óföldterületb´ól a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az

á r v e r é s t k i t ´ú z i .

1. Az árverés helye: Gy´ór, Szent István u. 5., METESZ Székház, 1. el´óadóterem

2. Az árverést a F´óvárosi Kárrendezési Iroda közrem´úködésével tartjuk meg.
3. Az árverés ideje: 2000. október 25—26—27., 10 óra.
4. Az árverésre kerül´ó földrészletek:
5678 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

Település: Gy´ór

Aranykorona Korlátozó intézkedés

Helyrajzi szám Terület M´úvelési ág
érték
megnevezése értéke
2
11176/1 1 ha 9474 m erd´ó 8,76 Társult m´úvelés
2
11176/2 6438 m kert 10,04
2
11178/1 2 ha 7534 m erd´ó 12,39 Társult m´úvelés
2
11178/2 4055 m kert 6,33
2
11718/2 5 ha 769 m erd´ó 22,85 Társult m´úvelés, el´óvásárlá-
si jog bejegyzés Gy´óri Ön-
kormányzat
11718/5 3 ha 7022 m2 erd´ó 16,66 Társult m´úvelés, el´óvásárlá-
si jog bejegyzés Gy´óri Ön-
kormányzat
0224/2 3292 m2 erd´ó 1,48 Társult m´úvelés
2
0407/2 8 ha 9557 m erd´ó 56,42 Társult m´úvelés, építés ma-
gassági korlátozás
0697/24 9563 m2 erd´ó 2,01 Társult m´úvelés
2
01238 18 ha 4176 m erd´ó 38,68 Társult m´úvelés, távközlési
vezetékjog
01249/1 a 28 ha 2619 m2 erd´ó 59,35 Társult m´úvelés
2
01249/1 b 7210 m legel´ó 1,73
2
01271 7073 m erd´ó 3,18 Társult m´úvelés
2
01603 1 ha 4128 m erd´ó 2,97 Társult m´úvelés, építési ma-
gassági korlátozás
01610/1 4 ha 6775 m2 erd´ó 9,82 Társult m´úvelés
2
01610/2 1421 m erd´ó 0,30 Társult m´úvelés
2
01624 2 ha 1102 m erd´ó 9,50 Társult m´úvelés, vízvezetési
szolgalmi jog
01630/1 1 ha 9746 m2 erd´ó 15,01 Társult m´úvelés
2
01641 1 ha 3060 m erd´ó 5,88 Társult m´úvelés
2
01648/1 6 ha 4022 m erd´ó 13,44 Társult m´úvelés

Hatos Sándor s. k.,

irodaigazgató

A 2000. október 16—30-ig Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól

terjed´ó id´ószak
— II/2. földalapra vonatkozó —
term´óföld árveréseir´ól
A megyei (f´óvárosi) kárrendezési irodák 2000. október
16—30-ig terjed´ó id´ószakra es´ó term´óföld árverési hirdet-
ményeit az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ával kiegészített
1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (3) bekezdése alapján
(II/2. földalap) az alábbiak szerint tesszük közzé:
Az 1—4. pontok szövege megegyezik a II/1. földalapnál
írottakkal.
5. Az árverésen az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ával
kiegészített 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (3)
— a II/2. földalapra vonatkozó — bekezdése alapján, az ´ót
megillet´ó kárpótlási jegyekkel és/vagy banki letéti igazo-
lással minden kárpótlásra jogosult részt vehet.
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5679

Meghatalmazással árverez´ó személy esetében a fenti Figyelmeztetés

igazolásokat — a meghatalmazó nevére kiállítva — az
adatfelvételnél be kell mutatni.
Az árverésen mez´ógazdasági vállalkozást támogató A Figyelmeztetés szövege megegyezik a II/1. földalapnál
utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. írottakkal.
Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell;
a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen
való részvételb´ól ki kell zárni. Központi Kárrendezési Iroda

Gy´ór-Moson-Sopron megye

A Központi Kárrendezési Iroda HÖVEJ községben, a Kisalföldi Erd´ógazdaság Rt., Gy´ór használatában (kezelésében)
lév´ó term´óföldterületb´ól a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az
á r v e r é s t k i t ´ú z i .
1. Az árverés helye: Hövej, Kultúrház
2. Az árverést a F´óvárosi Kárrendezési Iroda közrem´úködésével tartjuk meg.
3. Az árverés ideje: 2000. október 17., 11 óra.
4. Az árverésre kerül´ó földrészletek:
Település: Hövej

Aranykorona Korlátozó intézkedés

Helyrajzi szám Terület M´úvelési ág
érték
megnevezése értéke

042/2/A-ból 35 ha 876 m2 legel´ó 369,59

A Központi Kárrendezési Iroda VITNYÉD községben, a Kisalföldi Erd´ógazdaság Rt., Gy´ór használatában (kezelésében)
lév´ó term´óföldterületb´ól a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az
á r v e r é s t k i t ´ú z i .
1. Az árverés helye: Vitnyéd, M´úvel´ódési Ház
2. Az árverést a F´óvárosi Kárrendezési Iroda közrem´úködésével tartjuk meg.
3. Az árverés ideje: 2000. október 19., 11 óra.
4. Az árverésre kerül´ó földrészletek:

Település: Vitnyéd

Aranykorona Korlátozó intézkedés

Helyrajzi szám Terület M´úvelési ág
érték
megnevezése értéke

05/3-ból 7 ha 2247 m2 szántó 67,91

Hatos Sándor s. k.,
irodaigazgató

Heves megye

A Központi Kárrendezési Iroda BÁTOR községben, a Bükkvidéki Mgtsz, Bátor használatában (kezelésében) lév´ó
term´óföldterületb´ól a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az
á r v e r é s t k i t ´ú z i .
1. Az árverés helye: Bátor, Faluház
2. Az árverést a Jász-Nagykun-Szolnok és Heves Megyei Kárrendezési Iroda közrem´úködésével tartjuk meg.
3. Az árverés ideje: 2000. október 17., 10 óra.
4. Az árverésre kerül´ó földrészletek:
5680 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

Település: Bátor

Aranykorona Korlátozó intézkedés

Helyrajzi szám Terület M´úvelési ág
érték
megnevezése értéke
2
075 5497 m gyep 3,85
2
079/10 5873 m gyep 1,64
2
082/1 4 ha 623 m szántó 45,09

Dr. Horváth Gabriella s. k.,

irodaigazgató

A 2000. október 16—30-ig
terjed´ó id´ószak
— II/3. földalapra vonatkozó —
term´óföld árveréseir´ól
A megyei (f´óvárosi) kárrendezési irodák a 2000. október
16—30-ig terjed´ó id´ószakra es´ó term´óföld árverési közle-
ményeit az 1997. évi XXXIII. törvény 7. §-a (2) bekezdésé-
nek a) pontja szerint az 1991. évi XXV. törvény 19. §-a
alapján kijelölt term´óföldterületb´ól településenként a
20 hektárt meg nem haladó földterületekre (II/3. földalap)
az alábbiakban tesszük közzé:
Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól
Az 1—3. pontok szövege megegyezik a II/1. földalapnál
írottakkal.
4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki
letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az
árverési el´óleg, amely a vételárba beszámít, vagy vissza-
adásra kerül.
5. Az árverésen az 1997. évi XXXIII. törvény 7. §-a
(2) bekezdésének a) pontja alapján az ´ót megillet´ó kárpót-
lási jegyekkel és/vagy banki letéti igazolással az a jogosult
vehet részt, akinek állandó lakóhelye 1991. június 1-jén az
érintett településen volt, és aki jelenleg is ott rendelkezik
állandó lakóhellyel.
Az árverésen részt venni kívánó jogosultak személyi
igazolványukkal bizonyíthatják a lakhely szerinti illetékes-
ségüket.
Meghatalmazással árverez´ó személy esetében a fenti
igazolásokat — a meghatalmazó nevére kiállítva — az
adatfelvételnél szintén be kell mutatni.
Az árverésen mez´ógazdasági vállalkozást támogató
utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet.
Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell.
A jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen
való részvételb´ól ki kell zárni.
Figyelmeztetés
A Figyelmeztetés szövege megegyezik a II/1. földalapnál
írottakkal.
Központi Kárrendezési Iroda

Tolna megye

A Központi Kárrendezési Iroda VÁRALJA községben, a Gábor Áron Mgtsz., Nagymányok (Várf´ó Mez´ógazdasági
Szolgáltató Szövetkezet, Váralja) használatában (kezelésében) lév´ó term´óföldterületb´ól a Magyar Állam által kijelölt
földrészletre az

á r v e r é s t k i t ´ú z i .

1. Az árverés helye: Váralja, M´úvel´ódési Ház

2. Az árverést a F´óvárosi Kárrendezési Iroda közrem´úködésével tartjuk meg.

3. Az árverés ideje: 2000. október 24., 10 óra.

4. Az árverésre kerül´ó földrészletek:

2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5681

Település: Váralja

Aranykorona Korlátozó intézkedés

Helyrajzi szám Terület M´úvelési ág
érték
megnevezése értéke
2
201 1996 m szántó 4,17
2
204/2 834 m kert 2,02
2
642/2 2175 m szántó 4,55
2
646/1 3525 m szántó 32,70
2
648 1828 m szántó 3,82
2
650 2055 m szántó 4,29
2
658 2575 m kivett 5,38
2
662 2743 m gyep (legel´ó) 2,08
2
665 470 m kert 0,98
2
704 1 ha 1388 m szántó 23,80
2
706 2677 m szántó 3,72
2
708 a 4350 m szántó 9,09
2
708 b 1850 m sz´ól´ó 7,40
2
710 2792 m szántó 5,84
2
712/2 a 5360 m szántó 11,20
2
712/2 b 4446 m sz´ól´ó 17,78
2
716 a 2423 m sz´ól´ó 9,69
2
716 b 3421 m szántó 7,15
2
718/1 4504 m szántó 9,41
2
04/19 1360 m gyep (legel´ó) 0,52
2
04/24 2611 m gyep (legel´ó) 0,99
2
06/18 1022 m szántó 3,20
2
06/19 1022 m szántó 3,20
2
06/26 769 m szántó 2,41
2
08/1 361 m szántó 1,51
2
08/3 144 m szántó 0,60
2
016/5 1119 m szántó 3,50
2
024/1 2275 m szántó 5,73
2
024/2 4354 m szántó 10,97
2
031/24 2 ha 7920 m szántó 29,04
2
0110/10 6805 m erd´ó 1,16 Társult m´úvelés
2
0120 1649 m gyep (legel´ó) 1,25
2
0151/2 3 ha 9664 m erd´ó 6,74 Társult m´úvelés
2
0151/7 720 m gyep (legel´ó) 0,22
2
0162 1593 m gyep (legel´ó) 2,21
2
0163 2978 m szántó 4,14

Dr. Györe Attila s. k.,

irodaigazgató
5682 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

A Földm´úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nógrád Megyei Földm´úvelésügyi Hivatalának

(3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.)
hirdetményei

Az FVM Nógrád Megyei Földm´úvelésügyi Hivatala — a földrendez´ó és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi
II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján —
n yi l vá n o s so r so l á st
hirdet meg a Mátraterenyei ,,Zagyvavölgye’’ Mez´ógazdasági Szövetkezet használatában lev´ó, részarány-földtulajdonnak
megfelel´ó földek kiadása céljából.

A sorsolás helye: Mátraterenye, M´úvel´ódési Ház

A sorsolás ideje: 2000. október 3., 10 óra.
A sorsolásra kerül´ó földrészletek adatai:

Település: Mátranovák
Belterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

370 szántó 1,0287 12,55

371 szántó 1,0182 9,16

Település: Mátranovák
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

03 szántó 3,2126 32,64

05 szántó 0,9890 8,90
06 szántó 4,2081 34,47
012/1 erd´ó 0,3650 0,69
015/20 a, b-b´ól gyep (rét), szántó 7,9852 118,37 Bányaszolgalmi jog, vezetékjog
015/24 a, b-b´ól gyep (rét), szántó 0,0516 0,56
017/1 gyep (rét) 0,6811 5,45
017/5 erd´ó 0,5123 0,61 Vezetékjog
033/1 erd´ó 5,9589 11,32 Természetvédelmi terület
033/12-b´ól szántó 0,0277 0,25 Természetvédelmi terület
033/14 gyep (legel´ó) 6,1381 9,82 Természetvédelmi terület
051/3a, b, c, d, f erd´ó, gyep (legel´ó) 13,2970 20,32 Bányaszolgalmi jog
065/23-ból szántó 0,7906 4,23 Földmérési jelek elhelyezését
biztosító használati jog,
természetvédelmi terület
083 gyep (legel´ó) 0,4525 0,72
085/3 szántó 1,1309 10,18
085/4 gyep (legel´ó) 0,0820 0,13
085/6 gyep (legel´ó) 0,5218 1,96
086 szántó 1,3982 12,58
088/1 gyep (legel´ó) 2,4540 10,31
088/4 gyep (legel´ó) 0,2440 1,02
090/6 gyep (legel´ó) 0,5786 2,43
090/12 szántó 0,3019 1,69
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5683

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

090/16 szántó 0,1430 0,80

090/18 szántó 0,2450 1,37
090/19 gyep (legel´ó) 0,0979 0,41
090/20 szántó 1,4896 13,41
090/24 gyep (legel´ó) 0,1166 0,49
092/5 gyep (legel´ó) 0,3872 1,63
092/11 gyep (legel´ó) 1,1976 1,92
094/6-ból szántó 2,5555 14,69
097 a, b-b´ól erd´ó, szántó 2,2568 23,37 Földmérési jelek elhelyezését
biztosító használati jog
0102/1 szántó 10,0751 86,56
0102/4 szántó 0,0968 0,30
0102/6 szántó 0,3523 1,09
0103 szántó 3,1198 28,08
0107/1 szántó 0,8432 7,59
0107/2 szántó 0,1584 1,43
0107/3 szántó 0,3154 2,84
0107/14 szántó 0,0154 0,14
0107/19 szántó 0,1929 1,74
0108/9 szántó 18,9836 170,85
0108/12 gyep (legel´ó) 0,4912 2,06
0108/17 szántó 2,0429 18,39
0108/18 gyep (legel´ó) 1,8429 7,74
0108/19 szántó 4,1200 37,08
0110/1 szántó 0,7131 6,42
0110/3 szántó 2,5099 22,59
0115 gyep (legel´ó) 0,7956 3,34
0116/7-b´ól szántó 2,7636 9,76
0116/9 a szántó 3,7566 33,81
0116/9 b erd´ó 0,3247 0,39
0118/3 szántó 1,2026 6,73
0118/5 szántó 0,3968 1,23
0118/13 szántó 0,7119 2,21

Település: Mátraterenye
Belterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

358/1 szántó 0,0655 1,00

358/2 szántó 1,0346 15,00
358/3 szántó 2,9210 41,32
358/4 szántó 0,1958 2,77
358/5 szántó 0,1175 1,66
684 a szántó 1,0041 12,25 Bányaszolgalmi jog
684 b gyep (rét) 0,7706 6,16
906 szántó 1,1572 14,12
5684 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

Település: Mátraterenye
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

016/29 szántó 5,0628 40,12 Bányaszolgalmi jog, bányatelek

019 szántó 1,7474 14,86
027/1 erd´ó 0,1495 0,28
027/3 gyep (legel´ó) 0,1490 0,63
031/1 gyep (legel´ó) 0,4704 1,98 Vezetékjog
031/3 gyep (legel´ó) 0,1431 0,23
039/3 gyep (rét) 6,0758 34,04
039/9 gyep (rét) 0,6232 3,49 Bányaszolgalmi jog
041 gyep (rét) 0,5466 4,37
054/6 erd´ó 12,4928 30,09
057 a-ból erd´ó 2,7645 4,52
057 b-b´ól gyep (rét) 0,0262 0,21
057 c-b´ól szántó 0,0313 0,29
059/10-b´ól gyep (legel´ó) 0,0588 0,24
059/12 a-ból gyep (legel´ó) 0,4381 1,84
059/12 b-b´ól szántó 0,0572 0,75
059/12 c-b´ól gyep (legel´ó) 0,0238 0,10
059/12 d-b´ól erd´ó 4,9951 10,89
062/5 gyep (rét) 0,1150 0,92
062/20-ból szántó 0,5089 9,73
069/6 erd´ó 0,6310 1,20
069/7 erd´ó 0,4249 1,49
069/8 erd´ó 1,4824 5,19
069/9 erd´ó 0,4767 0,91
069/10 gyep (legel´ó) 27,9422 34,26 Földmérési jelek elhelyezését
biztosító használati jog
069/11 gyep (legel´ó) 0,4382 1,53
069/12 szántó 7,1418 84,00
088/2 erd´ó 0,2792 0,53
092/2-b´ól szántó 3,8861 47,41 Vezetékjog, bányaszolgalmi jog
095/14 gyep (rét) 0,2825 0,79
095/15 gyep (rét) 1,1810 3,31
0121/2 gyep (legel´ó) 1,1079 1,77 Vezetékjog, bányaszolgalmi jog
0121/4 gyep (legel´ó) 0,9249 1,48 Vezetékjog, bányaszolgalmi jog
0121/23-ból erd´ó 13,0847 24,86
0121/24 a, szántó, gyep (legel´ó) 2,8005 19,41
b-b´ól
0121/25 szántó 2,7969 21,07 Vezetékjog, bányaszolgalmi jog
0121/28-ból szántó 0,8281 5,2 Bányaszolgalmi jog, földmérési
jelek elhelyezését biztosító
használati jog
0136/30 szántó 26,0169 175,63 Földmérési jelek elhelyezését
biztosító használati jog
0136/31-b´ól szántó 6,365 53,97 Földmérési jelek elhelyezését
biztosító használati jog
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5685

Település: Mátraszele
Külterület
Terület A terület hasznosítására
Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

017/4 a gyep (legel´ó) 0,4221 0,68 Bányatelek

017/4 b szántó 1,6352 14,72

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet.

A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkez´ó részarány-tulajdonosok földtu-
lajdona helyét fogjuk meghatározni.
A sorsoláson bármely okból meg nem jelen´ó jogosult kés´óbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesít-
het, ebb´ól az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.

Az FVM Nógrád Megyei Földm´úvelésügyi Hivatala — a földrendez´ó és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi
II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján —
n yi l vá n o s so r so l á st
hirdet meg a megsz´únt ,,Rákóczi Mezeje’’ Mgtsz, Romhány használatában nyilvántartott, részaránytulajdonnak megfe-
lel´ó földek kiadása céljából.

A sorsolás helye: Romhány, M´úvel´ódési Ház

A sorsolás ideje: 2000. október 5., 10 óra.
A sorsolásra kerül´ó földrészletek adatai:

Település: Kétbodony
Belterület
Terület A terület hasznosítására
Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

2/4-b´ól beépítetlen terület 0,0527 0,78 Vízvezeték szolgalmi jog

4 beépítetlen terület 0,0817 1,56
761 gyümölcsös 0,0030 0,05
769 gyümölcsös 0,0022 0,04
788-ból kert 0,0076 0,14
811 legel´ó 0,8836 3,09

Település: Kétbodony
Külterület
Terület A terület hasznosítására
Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

03/25 szántó 0,1015 1,50

03/50 rét, szántó 6,2013 112,72
036/2-b´ól rét 0,1783 2,05
038 rét 1,0401 21,74
044/2 nádas 0,3766 2,64
046/14 nádas 0,3873 2,71
060/4 erd´ó 0,3579 1,61
062-b´ól rét 0,6419 13,43
085/8 szántó 3,8945 35,39
0113/10 szántó 0,0834 1,46
0113/13 rét, szántó 0,7027 16,12
5686 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

0113/18 szántó 0,2600 4,97

0141 legel´ó 0,1270 0,24
0145 legel´ó, szántó 1,4470 8,74
0150 legel´ó, gyümölcsös 0,5914 7,28
0153 legel´ó, szántó 1,5888 8,58
0157 gyümölcsös, szántó 1,1977 13,39

Település: Kisecset
Belterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

31/2 beépítetlen terület 0,0450 0,11

59 beépítetlen terület 0,7732 1,86
111/1 beépítetlen terület 0,2596 0,62
136/2 beépítetlen terület 0,6911 1,66
164/1 beépítetlen terület 0,2856 0,69

Település: Kisecset
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

03/1 rét 0,3196 4,99

05/2 rét 4,6569 68,55
07/1 sz´ól´ó, szántó 1,6208 18,26
09/1-b´ól szántó, sz´ól´ó, legel´ó 0,0019 0,02
09/2 szántó, sz´ól´ó, legel´ó 4,4594 56,19
011 szántó, rét 0,4351 7,48
025/2 gyümölcsös, legel´ó, sz´ól´ó, szán- 2,8155 32,12
tó
050/9 rét 0,5129 8,00
057/2 rét 0,3120 3,59
081 legel´ó 0,8480 10,60
0156/1 szántó 0,0100 0,19
0184/6 szántó 0,0408 0,78 Vízvezetési szolgalmi jog
0187/10 szántó 0,8837 14,14
0190 legel´ó 3,9146 13,70

Település: Romhány
Belterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

2137 gyümölcsös 0,0135 0,25

2139 legel´ó 0,0298 0,11
2149 gyümölcsös 0,0124 0,23
2151 gyümölcsös 0,0133 0,24
2152 gyümölcsös 0,0122 0,22
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5687

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

2153 gyümölcsös 0,0125 0,23

2179 gyümölcsös 0,0388 0,71
2181 gyümölcsös 0,0761 1,39
2191 legel´ó 0,0635 0,15
2194 legel´ó 0,0718 0,17
2195 legel´ó 0,0764 0,18
2225 gyümölcsös 0,0244 0,44
2229 gyümölcsös 0,0441 0,80
2320 sz´ól´ó 0,0736 3,19
2325 gyümölcsös 0,0559 1,02
2328 gyümölcsös 0,1577 2,87
2331 gyümölcsös 0,0661 1,20
2350 legel´ó, gyümölcsös 0,1016 1,31
2443 gyümölcsös 0,0421 0,77
2455 gyümölcsös 0,0534 0,70
2473 legel´ó 0,1011 0,24
2475 legel´ó 0,0567 0,22
2481 legel´ó 0,0531 0,20
2484 legel´ó 0,0502 0,19
2506 legel´ó 0,1266 0,30
2508 legel´ó 0,1111 0,27
2509 legel´ó 0,1521 0,37
2546 legel´ó 0,0570 0,14
2547 legel´ó 0,0370 0,09
2548 gyümölcsös 0,1404 2,56
2550 legel´ó 0,1259 0,30
2656 rét 0,1735 3,02
2661 rét 0,0659 1,15
2710 legel´ó 0,0049 0,03
2719 legel´ó 0,0842 0,32
2720 legel´ó 0,0208 0,08 Gázvezeték szolgalmi jog
2721 legel´ó 0,0167 0,06 Gázvezeték szolgalmi jog
2723 legel´ó 0,0442 0,17
2724 legel´ó 0,0636 0,24
2726 gyümölcsös 0,2028 3,69 Gázvezeték szolgalmi jog
2731 legel´ó 0,0033 0,02
2758 legel´ó 0,1055 0,62 Gázvezeték szolgalmi jog
2764/2 kert 0,0073 0,20
2834 legel´ó 0,0088 0,03 Gázvezeték szolgalmi jog
2835 legel´ó 0,0254 0,10 Gázvezeték szolgalmi jog
2850 gyümölcsös 0,0377 0,69 Gázvezeték szolgalmi jog
2853 gyümölcsös 0,0236 0,66 Gázvezeték szolgalmi jog
2960 legel´ó 0,0306 0,18
2987 legel´ó 0,1055 0,25
2993 legel´ó 0,1167 0,28
5688 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

Település: Romhány
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

099/1 legel´ó 0,2427 0,92

0105 erd´ó 3,2344 13,58
0158/23 szántó 0,1196 1,54
0184 legel´ó 0,5342 2,03 Gázvezeték szolgalmi jog
0187 legel´ó 0,3102 1,18
0213/117 szántó 4,3245 70,30
0252/73 szántó 0,2739 8,79 Gázvezeték szolgalmi jog
0252/78 szántó 3,3591 111,38 Gázvezeték szolgalmi jog

Település: Szátok
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

03/10 szántó 0,2592 8,32

03/16-ból szántó 2,3111 67,48
03/19 erd´ó 0,3162 1,33
03/21 szántó, rét 0,5044 10,32 Gázvezeték szolgalmi jog
06/4-b´ól szántó 0,1359 0,03
06/5-b´ól rét, szántó 8,8684 178,44 Gázvezeték szolgalmi jog
010/7-b´ól szántó 0,5843 14,72
010/21 szántó 1,5706 30,00
010/23 szántó 0,6707 12,81
010/25-b´ól szántó 30,0278 625,58
014/10 legel´ó 0,0485 0,29
014/18 legel´ó 0,1719 1,01
021-b´ól erd´ó, legel´ó, sz´ól´ó 23,5299 140,31 Földmérési jelek elhelyezését
biztosító használati jog
023/6 szántó, gyümölcsös 1,2315 26,54
026/3 szántó 1,0797 9,72
026/4 sz´ól´ó 0,2271 6,52
028/1 szántó 0,4827 9,22
028/2 szántó 0,5181 9,90
028/3 szántó 0,1956 3,74
028/4 szántó 0,4777 9,12
028/5 gyümölcsös 0,3069 8,53
030/9 szántó 0,6028 15,73
031/19-b´ól szántó 0,1747 4,56
031/20 szántó 0,3669 9,58
031/41 szántó 0,3844 10,03
031/48 szántó 0,4545 11,86
042/13 szántó 23,3015 584,56
046/33-ból szántó 12,8641 320,35 Vízvezetési jog
055/2 rét 0,1106 1,92
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5689

Település: Szente
Belterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

184 beépítetlen terület 0,1321 3,45

186/1 beépítetlen terület 0,1303 3,40

Település: Szente
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

04/17 rét 0,0850 1,33

06/5 szántó, rét 0,9524 16,13
06/14 rét 0,1263 2,27
07/8 szántó 0,0709 1,35
07/27 legel´ó 0,1908 1,34
07/30 rét 0,1979 2,28
07/44 szántó 1,4987 28,63
07/46 szántó, rét 2,9639 36,46
012/1 sz´ól´ó, legel´ó 0,6531 4,71
012/3 sz´ól´ó 0,1284 2,57
012/5 sz´ól´ó 0,5913 11,83
012/7 sz´ól´ó 0,2042 4,08
012/10 sz´ól´ó 0,3541 7,08
012/11 szántó 0,0357 0,68
012/13 erd´ó 0,2822 0,68
014/4 legel´ó, sz´ól´ó 0,7226 6,16
014/5 legel´ó 0,6735 2,36
014/6 sz´ól´ó 0,3559 7,12
014/8 sz´ól´ó 0,3838 7,68
016/3 legel´ó, sz´ól´ó 2,8161 48,21
016/5 sz´ól´ó, legel´ó 1,9467 22,63
018/1 erd´ó 0,3520 0,84
018/2 erd´ó 0,3240 0,78 Földmérési jel használati jog
021/16 szántó 8,1040 208,62
027/23 erd´ó 0,4323 1,04 Földmérési jel használati jog
035/5 szántó 0,0070 0,18
043/37 szántó 2,3794 121,40
047 rét 1,9337 30,17 Vízvezetési szolgalmi jog,
gázvezetési szolgalmi jog
051/5-b´ól rét, szántó 0,5226 10,71 Vízvezetési szolgalmi jog
051/6-ból szántó 0,0685 1,31
051/7 szántó 0,7591 14,50
052/22 rét 0,2713 5,67 Vízvezetési szolgalmi jog
052/29 szántó 0,1067 2,78
052/38-ból rét 6,4462 96,79
058/26 rét 3,2308 37,15
5690 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

058/33 szántó 0,1014 2,65

058/39 szántó 0,0759 1,98
058/41-b´ól szántó 0,0184 0,48
058/53 erd´ó 1,7664 4,24 Vízvezeték szolgalmi jog
058/55 szántó, legel´ó 4,8765 46,57 Vízvezeték szolgalmi jog
058/56 rét 5,5140 84,32 Vízvezeték szolgalmi jog

Település: Tereske
Belterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

211 beépítetlen terület 0,5998 19,25

501 szántó 0,1741 4,54
504 szántó 0,9176 23,95
514 szántó 1,2425 32,43
520 kert 0,0324 0,90
525 szántó 0,3219 8,40
527/1 szántó 0,1547 4,04
536 szántó 0,4482 11,70
542 szántó 0,2086 5,44
544 gyümölcsös, kert 0,2410 3,64

Település: Tereske
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

02/13 szántó 0,1142 2,18

02/16-ból szántó 0,0691 1,59
02/17 szántó 1,1282 26,00
02/27-b´ól szántó 0,0776 2,14
05/9-b´ól rét 5,5050 129,53
025/17-b´ól szántó 0,1970 4,24
029/12-b´ól szántó 0,2414 4,01
029/47 szántó 1,9329 25,61 Vízvezetési jog
029/49-b´ól szántó 48,6288 1071,12
0120/5 szántó, erd´ó 51,7462 703,64 Vízvezetési jog
0132/3 szántó 1,5542 20,05
0171 szántó, legel´ó 19,2027 242,00
0239/8 rét 0,2272 3,95

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet.

A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkez´ó részarány-tulajdonosok földtu-
lajdona helyét fogjuk meghatározni.
A sorsoláson bármely okból meg nem jelen´ó jogosult kés´óbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesít-
het, ebb´ól az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5691

Az FVM Nógrád Megyei Földm´úvelésügyi Hivatala — a földrendez´ó és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi
II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján —
n yi l vá n o s so r so l á st
hirdet meg a megsz´únt Nézsai ,,Béke’’ Szövetkezet használatában nyilvántartott, részarány-földtulajdonnak megfelel´ó
földek kiadása céljából.

A sorsolás helye: Nézsa, Polgármesteri Hivatal

A sorsolás ideje: 2000. október 10., 10 óra.
A sorsolásra kerül´ó földrészletek adatai:

Település: Legénd
Belterület
Terület A terület hasznosítására
Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

137/3 beépítetlen terület 0,833 1,59

354/3 beépítetlen terület 0,0326 0,62

Település: Legénd
Külterület
Terület A terület hasznosítására
Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

040/3 legel´ó, erd´ó, szántó 38,4523 204,19 Földmérési jel szolgalmi jog,
gázvezeték szolgalmi jog
0106/14-b´ól gyümölcsös 0,0043 0,08
0110/5 szántó 2,8631 54,69
0111/5-b´ól legel´ó, szántó 2,7124 30,84
0111/6-ból legel´ó, szántó, erd´ó 2,7737 23,68
0126 szántó, erd´ó 0,5976 3,24 Földmérési jel szolgalmi jog
0130/1-b´ól szántó 0,0015 0,03 Gázvezeték szolgalmi jog
0130/2-b´ól szántó 0,5621 10,71 Gázvezeték szolgalmi jog
0130/3-ból szántó 1,8856 34,12 Gázvezeték szolgalmi jog
0130/4-b´ól szántó 0,1104 2,11 Gázvezeték szolgalmi jog
0130/8-ból szántó 0,5999 11,46 Gázvezeték szolgalmi jog
0141/1 rét 0,3041 2,22 Gázvezeték szolgalmi jog
0141/3 rét 0,3674 2,68 Gázvezeték szolgami jog
0141/5-b´ól szántó 0,0419 0,80 Gázvezeték szolgalmi jog
0141/6-ból szántó 0,5554 10,61 Gázvezeték szolgalmi jog
0146/8-ból szántó 0,0073 0,14 Vízvezeték és gázvezeték szol-
galmi jog
0154/2-b´ól legel´ó, szántó 0,0890 1,26 Vízvezeték és gázvezeték szol-
galmi jog
0154/3-ból legel´ó, szántó 0,0662 0,93 Vízvezetési szolgalmi jog
0154/4-b´ól legel´ó, szántó 0,6412 4,58 Vízvezeték és gázvezeték szol-
galmi jog
0169-b´ól szántó, legel´ó, erd´ó, gyümöl- 6,8605 68,02 Gázvezeték és vízvezeték szol-
csös galmi jog, földmérési jel szol-
galmi jog
0173 erd´ó 0,7026 3,16
0174 szántó 0,4604 6,81 Gázvezeték és vízvezetési szol-
galmi jog
0175-b´ól szántó, rét, gyümölcsös 3,6771 60,96 Gázvezeték és vízvezetési szol-
galmi jog
5692 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

Település: Nézsa
Belterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

248 beépítetlen terület 0,1090 3,50

Település: Nézsa
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

08/3 gyümölcsös 7,9722 258,81

08/5 szántó 48,6098 794,59
028/7 szántó, gyümölcsös, legel´ó, er- 19,9129 115,72
d´ó
031/3-ból rét, árok 0,3175 5,11
042/6 szántó 0,6744 8,70 Vízvezetési szolgalmi jog
042/8 szántó 1,5144 20,39 Vízvezetési szolgalmi jog
044/13 szántó, legel´ó 23,6578 476,56 Vízvezetési szolgalmi jog
047/4 szántó, rét, erd´ó, legel´ó 88,0087 1502,77
062/2 rét 2,1501 70,95
085/2 szántó 0,0717 1,37
086/4 szántó 0,0660 1,72
087/13 legel´ó 0,5633 2,28 Vízvezeték szolgalmi jog
087/16 legel´ó 11,9304 87,39 Vízvezetési szolgalmi jog
094/1 legel´ó 0,7860 1,10
099/32-b´ól szántó, rét 4,0967 69,31
0102/2 legel´ó 0,4162 1,58 Vízvezetési szolgalmi jog
0112/3-ból szántó 0,0734 2,06
0114-b´ól szántó, legel´ó 0,4018 6,82
0145/3 rét 3,1644 39,56
0145/5 rét 1,7792 30,96

Település: Penc
Külterület

Terület A terület hasznosítására

Helyrajzi szám M´úvelési ág AK érték
(ha, m2) vonatkozó korlátozás

0112 erd´ó 1,5351 3,68

0117 legel´ó, szántó 11,0069 59,90
0122 szántó, sz´ól´ó, legel´ó 5,1630 69,18

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet.

A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkez´ó részarány-tulajdonosok földtu-
lajdona helyét fogjuk meghatározni.
A sorsoláson bármely okból meg nem jelen´ó jogosult kés´óbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesít-
het, ebb´ól az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.

Urbán Imre s. k.,

hivatalvezet´ó
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5693

Az Országos Rend´ór-f´ókapitányság Közbiztonsági 1. Cikk

F´óigazgatóságának közleménye
A Szerz´ód´ó Felek fejlesztik és támogatják az egyenl´óség
A rend´órség — az eddig közzétetteken kívül — a követ- alapján és mindkét ország el´ónyére folytatott tudományos
kez´ó gépjárm´ú törzskönyveket körözi: és technológiai együttm´úködést, valamint a két ország
együttm´úköd´ó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatokat.
284020A
Az együttm´úköd´ó szervezetek lehetnek tudományos in-
482226A
tézetek, tudományos társaságok, fels´óoktatási intézmé-
383581A
nyek, kormányzati intézmények, kis- és közepes vállalko-
454354A
zások, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nem kormányzati
512006A
intézmények és fejleszt´ó intézetek.
793491A
603339A
171899A
833663A 2. Cikk
209694A
081658A Jelen Megállapodás keretében a tudományos és techno-
544996A lógiai együttm´úködési tevékenységet a következ´ókkel
442221A mozdítják el´ó:
174832A a) közös megállapodással meghatározott területeken
közös kutatási és fejlesztési projektek;
ORFK Igazgatásrendészeti F´óosztály
b) tudósok, szakemberek, kutatók és szakért´ók cseréje;
c) az együttm´úködési tevékenységekkel kapcsolatos tu-
dományos és technológiai információk és dokumentációk
cseréje;
NEMZETKÖZI d) közös tudományos konferenciák, szimpóziumok,
VI. rész workshopok és egyéb találkozók;
SZERZ ´ÓDÉSEK e) bármely más formájú, a Szerz´ód´ó Felek által köl-
csönösen meghatározott tudományos és technológiai
Sorszám: 16. együttm´úködés.
A fentiek mellett a Szerz´ód´ó Felek bátorítják a vállalko-
A külügyminisztert´ól zások közötti technológiacserét, beleértve a m´úszaki
együttm´úködési megállapodásokat is.
Tudományos és Technológiai Együttm´úködési
Megállapodás
a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia 3. Cikk
Kormánya között
A Szerz´ód´ó Felek bátorítják és támogatják a többoldalú
A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormá- és regionális tudományos technológiai és fejlesztési prog-
nya (a továbbiakban: Szerz´ód´ó Felek), ramokban történ´ó együttm´úködést és részvételt.
tudatában annak, hogy a fokozott tudományos és tech- A Szerz´ód´ó Felek információt cserélnek az európai szin-
nológiai együttm´úködés a két ország népeinek hasznára t´ú tudományos és technológiai együttm´úködésekkel kap-
válik, valamint, hogy az a nemzeti gazdaságok fejl´ódése és csolatos prioritásaikról, és bátorítani fogják együttm´úkö-
a két ország jóléte szempontjából nagy fontosságú, d´ó szervezeteiket arra, hogy kezdeményezzenek európai és
törekedve a tudományos és technológiai együttm´úködés más nemzetközi kutatási és fejlesztési programokat és pro-
bátorítására, jekteket, és közösen vegyenek részt azokban.
abból a meggy´óz´ódésb´ól kiindulva, hogy a tudományos
és technológiai nemzetközi együttm´úködés er´ósíteni fogja
a két ország népei közötti barátság és megértés kötelékeit, 4. Cikk
figyelembe véve a Magyar Köztársaság és Románia kö-
zött 1996. szeptember 16-án, Temesváron a megértésr´ól, A jelen Megállapodás keretében folyó együttm´úködés a
az együttm´úködésr´ól és a jószomszédságról aláírt Szerz´ó- Szerz´ód´ó Felek vonatkozó nemzeti törvényei és jogszabá-
dést, lyai, valamint azon nemzetközi szervezetek el´óírásainak
a következ´ókben állapodtak meg: keretein belül folyik, amelyeknek tagjai.
5694 MAGYAR KÖZLÖNY
5. Cikk
A jelen Megállapodás keretében folyó együttm´úködés-
b´ól keletkez´ó szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdéseket
az együttm´úköd´ó szervezetek közötti végrehajtási megál-
lapodásokban kell szabályozni oly módon, hogy garantálva
legyen a szellemi tulajdon megfelel´ó és hatékony védelme.
A jelen Megállapodás keretében folyó együttm´úködésb´ól
keletkez´ó szellemi tulajdon az együttm´úköd´ó szervezetek
közös tulajdonává válik.
A jelen Megállapodás keretében folyó együttm´úködés-
b´ól keletkez´ó, szellemi tulajdonvédelem alá nem es´ó tudo-
mányos és technológiai információk az együttm´úköd´ó
szervezetek közös tulajdonává válnak és harmadik Félnek
csak a két Fél el´ózetes írásos hozzájárulásával adhatók át,
kivéve, ha az együttm´úköd´ó szervezetek írásban másként
állapodtak meg.
6. Cikk
A Szerz´ód´ó Felek egyetértésével más országok vagy
nemzetközi szervezetek tudósai, szakért´ói vagy szervezetei
meghívhatók, hogy más megállapodás híján saját költségü-
kön részt vegyenek a jelen Megállapodás keretében folyó
tevékenységekben.
7. Cikk
A jelen Megállapodás végrehajtásáért felel´ós intézmé-
nyek a Magyar Köztársaságban az Országos M´úszaki Fej-
lesztési Bizottság (OMFB), Romániában a Tudományos,
Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség.
8. Cikk
A jelen Megállapodás végrehajtása céljából a Szerz´ód´ó
Felek Tudományos és Technológiai Együttm´úködési Ve-
gyes Bizottságot (a továbbiakban: Vegyes Bizottság) hoz-
nak létre, amely a Szerz´ód´ó Felek által kijelölt képvisel´ók-
b´ól és szakért´ókb´ól tev´ódik össze.
A Vegyes Bizottság fogja tervezni és koordinálni a tudo-
mányos és technológiai együttm´úködést, és áttekinti az
együttm´úködésben tett el´órehaladást. Két évre szóló
Együttm´úködési Programokat dolgoz ki, ellen´órzi a Prog-
ramok végrehajtását és — szükség szerint — konkrét intéz-
kedéseket javasol az együttm´úködési tevékenység eredmé-
nyeinek ipari megvalósítására.
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2000. évi 78. számában kihirdetett, az el´órecsomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogat-
értékeir´ól és azok ellen´órzési módszereir´ól szóló 25/2000. (VII. 26.) GM—FVM együttes rendelet 1/b. számú mellékletében szerepl´ó ,,Ragasztóanyagok
(beleértve a szilárd vagy por alakú enyveket is)’’ termékmegnevezés helyesen:
,,Ragasztók (beleértve az enyveket is), szilárd vagy por alakú’’
2000/92. szám
A Vegyes Bizottság kétévenként vagy a végrehajtásért
felel´ós intézmények egyikének kérésére ülésezik, felváltva
Magyarországon és Romániában.
9. Cikk
A jelen Megállapodás keretében a tudósok, szakem-
berek, kutatók és szakért´ók cseréjével kapcsolatosan fel-
merül´ó költségeket más megállapodás híján az alábbiak
szerint fogják fedezni:
a) a küld´ó Fél fedezi a nemzetközi utazás és a baleset-
és betegségbiztosítás költségeit;
b) a fogadó Fél fedezi az ország területén belüli utazá-
sok, a szállás és étkezés költségeit, összhangban a két or-
szág hatályos szabályozásával.
10. Cikk
A jelen Megállapodás akkor lép hatályba, amikor a Szer-
z´ód´ó Felek diplomáciai jegyzékváltással értesítették egy-
mást a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges
nemzeti eljárásuk befejezésér´ól. A hatálybalépés dátuma
az utóbbi értesítés kézhezvételének napja.
Jelen Megállapodás öt évig marad érvényben és folyta-
tólagos ötéves periódusokra automatikusan meghosszab-
bítást nyer, amennyiben valamelyik Fél legalább hat hó-
nappal a lejárat el´ótt diplomáciai úton nem értesíti a másik
Felet felmondási szándékáról.
Jelen Megállapodás megsz´únése nem érinti a Megálla-
podás keretében folyó, a megsz´únés id´ópontjában még be
nem fejezett projekteket és programokat.
Jelen Megállapodás a Szerz´ód´ó Felek kölcsönös, írásos
egyetértésével módosítható.
Jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával
kapcsolatos nézetkülönbségek és viták a Vegyes Bizottság-
ban vagy a végrehajtásáért felel´ós intézmények közötti
konzultációk útján rendezend´ók.
Készült Budapesten, 1999. november 26. napján, két
eredeti példányban, magyar, román és angol nyelven, vala-
mennyi szöveg egyaránt hiteles.
A Megállapodással kapcsolatos bármely értelmezési el-
térés esetén az angol szöveg a mértékadó.
A Magyar Köztársaság Románia Kormánya
Kormánya nevében nevében
(Kézirathiba)
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5695

KÖZLEM ÉNY

A Magyar Közlöny különszámaként megjelent az

1973. ÉVI I. TÖRVÉNY

A BÜNTET ´ÓELJÁRÁSRÓL
ÉS A KAPCSOLÓDÓ
FONTOSABB JOGSZABÁLYOK

cím´ú, A/4 formátumú, 160 oldal terjedelm´ú kiadvány.

A kézirat lezárva: 2000. március 8.

Ára: 1176 Ft áfával.
A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest,
Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDEL ´ÓLAP
Megrendeljük a

1973. ÉVI I. TÖRVÉNY

A BÜNTET ´ÓELJÁRÁSRÓL
ÉS A KAPCSOLÓDÓ
FONTOSABB JOGSZABÁLYOK
cím´ú kiadványt ................. példányban.
A megrendel´ó (cég) neve: ................................................................................................
Címe (város, irányítószám): .............................................................................................
Utca, házszám: .................................................................................................................
Az ügyintéz´ó neve, telefonszáma: ...................................................................................
A megrendel´ó (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................
A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követ´ó
számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a
számlán feltüntetett pénzforgalmi jelz´ószámára átutaljuk.

Keltezés: ………………………………………
……………………………………………………
cégszer´ú aláírás
5696 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

KÖZLEMÉNY
A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a
I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY
folytatásaként
II.
A HÁZIORVOSI M ´ÚKÖDTETÉSI JOG MEGSZERZÉSÉR ´ÓL
ÉS VISSZAVONÁSÁRÓL, VALAMINT A HÁZIORVOSI
TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES INGÓ, INGATLAN
VAGYON ÉS M ´ÚKÖDTETÉSI JOG MEGSZERZÉSÉNEK
HITELFELTÉTELEIR ´ÓL SZÓLÓ 18/2000. (II. 25.) KORM.
RENDELET ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
cím´ú, A/4 formátumú, 224 oldal terjedelm´ú kiadvány.
A kézirat lezárva: 2000. április 15.
Ára: 924 Ft áfával.
A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest,
Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 266-5099 vagy 267-2780.

MEGRENDEL ´ÓLAP
Megrendeljük a
II.
A HÁZIORVOSI M ´ÚKÖDTETÉSI JOG MEGSZERZÉSÉR ´ÓL
ÉS VISSZAVONÁSÁRÓL, VALAMINT A HÁZIORVOSI
TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES INGÓ, INGATLAN VAGYON
ÉS M ´ÚKÖDTETÉSI JOG MEGSZERZÉSÉNEK
HITELFELTÉTELEIR ´ÓL SZÓLÓ 18/2000. (II. 25.) KORM.
RENDELET ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
cím´ú kiadványt ................. példányban.
A megrendel´ó (cég) neve: ................................................................................................
Címe (város, irányítószám): .............................................................................................
Utca, házszám: ..................................................................................................................
Az ügyintéz´ó neve, telefonszáma: ...................................................................................
A megrendel´ó (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................
A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követ´ó
számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a
számlán feltüntetett pénzforgalmi jelz´ószámára átutaljuk.
Keltezés: ………………………………………
……………………………………………………
cégszer´ú aláírás
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5697

A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette a

TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK
HIVATALOSGY ´ÚJTEMÉNYE
1999
cím´ú hatkötetes jogszabálygy´újteményt.

A kiadványt az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal a korábbi

évek gyakorlatához hasonlóan név- és tárgymutatóval, kiegészít´ó jegyzetekkel,
valamint változásmutatóval látta el.

A jogszabálygy´újtemény I., II., III., IV., V. és VI. kötetének ára: 67 368 Ft áfával.

A kötetekre szóló megrendelést a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Buda-

pest, Somogyi Béla u. 6.) kérjük eljuttatni.
Fax: 266-5099 vagy 267-2780.

M E G R E N D E L ´Ó L A P

Megrendeljük a
TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK HIVATALOS GY ´ÚJTEMÉNYE
1999
cím´ú hatkötetes kiadványt …………… példányban.

A megrendel´ó (cég) neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Címe (város, irányítószám): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Utca, házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Az ügyintéz´ó neve, telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A megrendel´ó (cég) bankszámlaszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követ´ó

számla kézhezvétele után 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlöny-
kiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelz´ószámára.

Keltezés:……………………………………

…………………………………………
cégszer´ú aláírás
5698 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

KÖZLEM ÉNY

A Magyar Közlöny különszámaként megjelent az

1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY

AZ ILLETÉKEKR ´ÓL
ÉS A KAPCSOLÓDÓ
FONTOSABB JOGSZABÁLYOK

cím´ú, A/4 formátumú, 60 oldal terjedelm´ú kiadvány.

A kézirat lezárva: 2000. március 10.
Ára: 457 Ft áfával.
A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest,
Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDEL ´ÓLAP
Megrendeljük az

1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY

AZ ILLETÉKEKR ´ÓL
ÉS A KAPCSOLÓDÓ
FONTOSABB JOGSZABÁLYOK

cím´ú kiadványt ................. példányban.

A megrendel´ó (cég) neve: ................................................................................................
Címe (város, irányítószám): .............................................................................................
Utca, házszám: .................................................................................................................
Az ügyintéz´ó neve, telefonszáma: ...................................................................................
A megrendel´ó (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................
A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követ´ó
számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a
számlán feltüntetett pénzforgalmi jelz´ószámára átutaljuk.

Keltezés: ………………………………………
……………………………………………………
cégszer´ú aláírás
2000/92. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5699

KÖZLEM ÉNY

A Magyar Közlöny különszámaként megjelent az

1992. ÉVI XXII. TÖRVÉNY

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉR ´ÓL

cím´ú, A/4 formátumú, 48 oldal terjedelm´ú kiadvány.

A kézirat lezárva: 2000. május 15.
Ára: 457 Ft áfával.
A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest,
Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDEL ´ÓLAP
Megrendeljük az
1992. ÉVI XXII. TÖRVÉNY
A M UNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉR ´ÓL

cím´ú kiadványt ................. példányban.

A megrendel´ó (cég) neve: ..............................................................................................
Címe (város, irányítószám): ............................................................................................
Utca, házszám: .................................................................................................................
Az ügyintéz´ó neve, telefonszáma: ..................................................................................
A megrendel´ó (cég) bankszámlaszáma: .......................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követ´ó

számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a
számlán feltüntetett pénzforgalmi jelz´ószámára átutaljuk.

Keltezés: ………………………………………
……………………………………………………
cégszer´ú aláírás
5700 MAGYAR KÖZLÖNY 2000/92. szám

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a szerkeszt´óbizottság közrem´úködésével.

A szerkeszt´óbizottság elnöke: dr. Bártfai Béla, társelnöke: Nyéki József.
A szerkesztésért felel´ós: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3.
Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felel´ós kiadó: dr. Korda Judit vezérigazgató.
Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290.
El´ófizetésben megrendelhet´ó a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál
Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668.
El´ófizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közrem´úködésével. Telefon/fax: 266-6567.
Információ: Tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 246 mellék.
Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában.
Éves el´ófizetési díj: 42 336 Ft. Egy példány ára: 110 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 55 Ft.
A kiadó az el´ófizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407
00.1541 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felel´ós vezet´ó: Burján Norbert.