Ismertess a villamos futódaru vagy kültéri bakdaruk legfontosabb biztonsági elemeit!

1) Fékek
2) Üzemi mozgáshatárolók: véghelyzet-kapcsolók, mozgáshatárolók
3) Túlterhelés-gátló: teherbírásának túllépésekor kikapcsolja az összes üzemi mozgást, kivéve a
tehersüllyesztést és a felborító nyomatékot csökkentő mozgásokat.
4) Egyéb biztonsági berendezések
• daru dőlésszögét jelző szerkezetet.
• teherbírás mutató
• szélnyomás-mérő
• ütközőbakok: megakadályozzák, hogy a daru lefusson a pályáról.
• biztonsági keréktámaszt elbillenés megelőzésére
• védősarut: megakadályozza, hogy a pályára esett idegen tárgy a daru kerekei alá ne kerüljön.
• figyelmeztető hangjelző berendez
• kiakadás-gátló szerkezet
Ismertesse az EBSZ I. fejezete alapján az emelőgép kezelők és kötözők személyi feltételeit!
EBSZ 5.1. Emelőgép-kezelő
Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki
 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás,
 a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas,
 rendelkezik az emelőgép kezeléséhez szükséges gépkezelői jogosítvánnyal.
EBSZ 5.6. Kötöző, irányító
A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő
irányítását önállóan az a személy végezheti, aki
 18. életévét betöltötte,
 a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat
alapján alkalmas, és
 a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon
elsajátította.
Emelőgépkezelők vizsgáztatása

1980 - 2009 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet (ÉVM) – ÉVM engedély és Kategóriába Sorolási
Jegyzék alapján  Építőgépkezelő jogosítvány (egyben államilag elismert szakképesítés)

2009 - 2011 A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről
és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet szerinti Gépkezelői jogosítvány
(„A” sorszám)

2011 - 2022

2022-től („B” sorszámos): 54/2021 (XI.5) ITM rendelet szerint

Ismertesse az EBSZ I. fejezete alapján az emelőgép kezelők és kötözők munkavédelmi!

EBSZ 6. Munkavédelmi oktatás
6.1. Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:
 a munkába állása előtt,
 legalább hat hónapos távollét után.
6.2. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:
 az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal,
 az emelőgép kezelőt, a más – általa korábban még nem kezelt – emelőgéptípus kezelése előtt.
6.3. A munkavédelmi oktatásokhoz az üzemeltető munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel
tematikát készíttet, amelynek ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira,
annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására.
6.4. Igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról.
Ismertesse a tiltott teheremelés eseteit, mikor tilos a terhet megemelni?
EBSZ 8.2.11. Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet:
 amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező
emelőgép;
 amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik;
 amely nem tartja meg a saját tömegét;
 amely leerősített;
 amely lefagyott;
 amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották;
 amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak;
 amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak;
 amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve
 amely tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását. Ez nem érinti a
vonatkozó szabvány szerinti statikai és dinamikai vizsgálatokat.
EBSZ 8.2.12. Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép
üzemeltetőjétől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni.
Milyen helyen tilos a teher tárolása, lerakása?
EBSZ 8.3.22. A terhet csak akkor szabad lerakni, ha:
- a terület a teher lerakására előkészített állapotban van és rakodásra alkalmas;
- a terület közlekedés, szállítás vagy egyéb munkavégzés céljára nincs kijelölve;
- a hely teherbírása megfelel a teher tömegének.
EBSZ 8.3.23. A teher felerősítését a teherfelvevő eszközről csak akkor szabad levenni, ha a teher elmozdulás,
megcsúszás, gurulás, billenés, eldőlés stb. ellen megfelelően biztosított és szilárd teherviselő alapon van.
EBSZ 8.3.24. Ha a teherfelvevő eszköz a teher alá nyúlik, akkor a terhet csak alátétekre szabad helyezni a
teherfelvevő eszköz kímélése és könnyű eltávolíthatósága érdekében.
Tehermegfogó szerkezetek felsorolása?
A teherfelvevő eszközök:
A teher rögzítésének módja szerint lehetnek alakzárók, vagy erőzárók (utóbbiak súrlódó erő, mágneses erő,
vagy vákuum segítségével fogják meg a terhet).
Biztonságtechnikai követelmény, hogy
• a teher a megfogásból ne csússzon ki,
• ne billenjen le a daruval való mozgatás közben.
A teherfelvevő eszköz jellemzői:
• teherbírás,
• a teher egyéb adatai (méret, alak).
• lehet a daru szerves része, vagy cserélhető tartozéka.
A teherfelvevő eszközök csoportosítása:
• Daruhorog
• Egyéb tehermegfogó és szállító eszközök (emelőgerendák, fogók, emelőmágnesek, konténerfogó keretek,
ömlesztett anyagot felvevő szerkezetek, markoló)
• Függesztő eszközök
Kell-e munkavédelmi üzembe helyezés? Mikor veszélyes és mikor nem egy munkaeszköz?
A Mvt. 21.§ (2) alapján veszélyes:
1) Az Mvt. VIII: Fejezet Értelmező rendelkezésekben a veszélyes fogalom feltételei teljesülnek (Mvt. 87. § 11.
pontja), tehát az üzemeltető azt veszélyesnek (pl: munkaeszköznek) minősít.
Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai,
biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége,
testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
2) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete meghatároz. Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1. § Az Mvt. 21.
§-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza.
• 14. Járműemelők.
• 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a
leesés veszélye több mint három méter magasságból.
További munkaeszközök:
• 17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
• 18. Gépi hajtású emelőtargoncák.
• 19. Villamos emelődobok.
• 20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.
• 21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.
• 22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
• 23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.
3) A hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök.
Munkavédelmi szakemberként az emelőgépek üzemeltetése során kikel kerülhetünk kapcsolatba?
Felsorolás és egy-egy mondat a szereplőkről.
1) Üzemeltető: aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek –
emelőgép-kezelő, kötöző – munkáltatója vagy megbízója.
2) Gyártó
3) Emelőgép karbantartó: aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal
megbízott.
4) Emelőgép kezelő: aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták.
5) Teherkötöző: aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták.
6) Emelőgép szakértő: aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és a jelen szabályzat szerinti szakértői
engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult
7) Emelőgép ügyintéző: az a személy, akit az emelőgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelőgép
üzemeltetője ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel.
8) Emelőgép vizsgáló: aki az emelőgép jelen szabályzat szerinti időszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult.
9) Üzemben tartó: aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelőgépet üzemelteti.
10) Irányító: az a személy – kijelölt kötöző –, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbbításával
és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az
üzemeltetőtől megbízást kapott.
11) Emelőgép szerelő: aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek le- és felszerelésére jogosult, és erre a
feladatra megbízták.
12) Emelést irányító: akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges
körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető – munkáltató – megbízott.
13) Fény és zajmérésre jogosult szakértő
14) Villamos biztonsági felülvizsgálat
15) Foglalkozás egészségügyi orvos
Veszélyes munkaeszközt hogyan lehet el lehet elkezdeni használni?
A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. Utána jöhet az
üzemeltetői elrendelés a használatra/üzemeltetésre írásban.
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat célja: hogy a létesítmény, munkahely, munkaeszköz és a
technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek.
Honnan fakad, hogy munkavédelmi üzembe helyezés kell?
Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia
üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).
Mvt. (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat
célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési,
munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat
elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése,
továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása,
felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban
meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények
megtartásával történhet.
Miket kell megvizsgálni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során? Legfontosabb üzemviteli
dokumentációk
Megfelelőségi dokumentumok.
• EK megfelelőségi nyilatkozat vagy tanúsítás,
• A részegységeket gyártó cég megfelelőségi nyilatkozatai részegységenként,
• Horog gyártóművi bizonylata; Sodronykötél / emelőlánc gyártóművi bizonylata
Üzemeltetéshez szükséges használati dokumentumok:
• Darugépkönyv
• Darukönyv
• Emelőgép napló
• Karbantartási napló: célszerű a vizsgálati rendben a tervezett karbantartások időpontjait is meghatározni
(év/hónap).
• Időszakos vizsgálatok ütemterve: emelőgép ügyintéző állítja össze
Használati információk, gépkönyv. A kezelők számára érthető nyelven és számukra ismert, hozzáférhető
helyen kell tárolni. Ezek a dokumentációk tartalmazzák a biztonságos kezelés szabályait, a vezérlő elemek
bemutatását, a rendszeres karbantartás feladatait, főbb műszaki jellemzőket és esetlegesen a tartalék alkatrészek
jegyzékét. – Kezelési utasítás daruhoz – Kezelési utasítás emelődobhoz – Általános biztonsági leírás – Tartalék
alkatrész katalógus – Karbantartási útmutató
Darugépkönyv. (MSZ 19175) Ezt a dokumentációt a daru szállító készíti el. Tartalmaz minden műszaki,
technikai adatot, azonosítást, méretet a gyártott, telepített gépről. Ez a dokumentum végig kíséri a daru életét, a
változásokat, módosításokat ebben kell rögzíteni.
Darukönyv (MSZ 9725). A daru biztonságos üzemeltetését szolgáló üzemviteli dokumentáció. Folyamatosan
vezetni kell, a karbantartások, javítások, főbb alkatrészek cseréjét és az Időszakos vizsgálatok tényét, adatainak
rögzítésére szolgál.
Emelőgép napló. Nyomtatvány, a gépkezelők napi ellenőrzéseit tartalmazza, de a karbantartó vagy vizsgáló
személy is bejegyzi az elvégzett munkákat.
Tervezési dokumentumok: a tervező nyilatkozata, összeállítási rajzok a daruról, főtartóról, főbb méretek,
körvonal rajz. Gyártási előírások és feliratok tervét is tartalmazhatja.
• tervezői nyilatkozat
• összeállítási rajzok
• villamos rajz
• feliratok jegyzéke
Kivitelezési, létesítési dokumentumok: kivitelezői nyilatkozat: az építést, szerelést végzők nyilatkozatai az
azonosítókkal, hely, munkaszám, időpont megjelölésével.)
Mérési jegyzőkönyvek:
• érintésvédelmi mérési jegyzőkönyv
• terhelési próba jegyzőkönyv
• villámvédelmi jegyzőkönyv
• festékréteg vastagság mérési jegyzőkönyv
Egyéb dokumentumok:
1) Függesztékek nyilvántartása: a daruhoz használt függesztékek nyilvántartása és vizsgálati jegyzőkönyvei
2) Kezelői jogosultság és megbízások nyilvántartása,
3) Oktatási tematika: az adott gépre kidolgozott oktatási tematika, ami figyelembe veszi a környezeti
tényezőket, például több daru egy darupályán, más anyagmozgató gépek a hatókörben, az anyagmozgatás
útvonala, forgatási művelet a daruval, stb.
4) Oktatási jegyzőkönyvek,
5) Mentési terv. Vészhelyzeti teendők, önmentés, mentés gyakoroltatása, mentőszemélyzet kijelölése, stb.
6) Az anyagmozgatási szabályok és az útvonal meghatározása.
7) EVE rend: a daru kezelője, darukötöző és a daruzás hatókörében tartózkodók részére), mentési terv, útvonal
meghatározás, használati szabályok
8) Megfelelő megvilágítás a daruzott területen.
9) Karbantartási és vizsgálati feltételek megléte: biztonságos feljutáshoz feljáró létra, karbantartó pódium,
mozgó munkaállvány
10) Illetéktelen használat: előre meg kell határozni a daru használat szabályait
11) Helyi tényezők és sajátságok: környezet, technológia, kezelők gyakorlottsága / felkészültsége
12) Egyéb eljárási szabályok. Ilyenek lehetnek a parkolási helyzet meghatározása a pályán, horog helyzete,
magassága. A karbantartási feladatok szabályai, a daru helyzete, a daru alatti terület elhatárolása, a villamos
kapcsoló lezárása, táblával jelzés, stb. A karbantartások dokumentációs rendszere, a hibabejelentések
szabályai, a munka átvételének igazolási rendje, stb.. Sok más, helyi tényezőt is figyelembe kell venni a
vizsgálat során, de ezek a helyi sajátosságoktól függenek.
Veszélyes fogalma
Mvt. 87. §. VIII. fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai,
biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége,
testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
Üzembentartó kötelezettségei
3.1. köteles gondoskodni a jelen szabályzatban, a vonatkozó nemzeti szabványokban, valamint az emelőgép
dokumentációban foglaltak végrehajtásáról;
3.2. köteles az emelőgép, üzembe helyezéséről, a teherfüggesztő eszközök használatba vételéről,
rendeltetésszerű használatáról, biztonságos állapotának megőrzéséről, az időszakos vizsgálatról és a
karbantartás szakszerű és rendszeres elvégzéséről gondoskodni;
3.3. az emelőgép a teherfüggesztő eszköz minden, az e szabályzatban, illetőleg a nemzeti szabványok szerinti
okmányát az emelőgép, illetőleg a teherfüggesztő eszköz kiselejtezéséig köteles megőrizni különösen:
 az időszakos vizsgálatok eredményeit, dokumentálását,
 a karbantartási munkák, a fődarab-, a kötél-, a horog- és a lánccserék előírás szerinti bizonylatait,
tanúsítványait, emelőgép naplóit,
 az egyműbizonylatú teherfüggesztő eszközök bizonylatait;
 szerelői nyilatkozatot;
3.4. köteles az emelőgép, a teherfüggesztő eszköz üzemeltetési dokumentációját, nyilvántartását naprakészen
vezetni és azokat az emelőgép selejtezéséig megőrizni;
3.5. köteles gondoskodni arról, hogy az emelőgép használati utasítása – az emelőgép kiselejtezéséig – az
emelőgép kezelő rendelkezésére álljon;
3.6. az e szabályzatban meghatározott feladatait, felelősségét és az ezzel összefüggő hatáskörét csak írásban
ruházhatja át az irányítása alá tartozó megfelelő műszaki képesítésű személy(ek)re (pl. emelőgép ügyintéző),
vagy e tevékenységre szakosodott szervezetre, illetőleg emelőgép szakértőre;
3.7. gondoskodik az emelőgép, valamint a teherfüggesztő eszköz rendeltetésszerű használatáról, illetőleg
használaton kívül, előírás szerinti tárolásáról;
3.8. köteles az ütemterv szerinti időszakos vizsgálatok és a javítások idejére az emelőgép üzemeltetését
felfüggeszteni;
3.9. az időszakos vizsgálatok eredményeit köteles figyelembe venni és a szükséges intézkedéseket megtenni;
3.10. gondoskodik arról, hogy az emelőgép kezelő a vonatkozó jogszabály szerint képesített személy legyen, az
emelés irányító és a kötöző a munkájához szükséges ismereteket elsajátítsa;
3.11. az emelőgéppel kapcsolatos üzemeltetői tapasztalatokat és üzembiztonsággal kapcsolatos eseményeket
köteles írásban rögzíteni vagy rögzíttetni emelőgép naplóban, valamint e feljegyzéseket megőrizni.
3.12. az emelőgép megfelelő biztonságos állapotáról, ideértve az előző pontokban foglaltakat is – ettől eltérő
írásbeli megállapodás hiányában – az emelőgép tulajdonosa köteles gondoskodni.
Sorolja fel a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi
tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet alapján:
 a hátsérülés fogalmát,
 a hátsérülés kockázatát, a teher jellemzői alapján,
 a hátsérülés kockázatát, a fizikai erőkifejtés jellemzői alapján,
 a hátsérülés kockázatát, a munkakörnyezet jellemzői alapján,
 a hátsérülés kockázatát, a tevékenység követelményei alapján.
A hátsérülés: elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése),
valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása.
A teher jellemzői:
A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher
 túl nehéz, vagy túl nagy,
 nem kézreálló, vagy nehéz fogni,
 instabil, vagy tartalma elmozdulhat,
 olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő
elhelyezésére, vagy hajlításával, vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni,
 körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza
ütközés esetén.
A munkakörnyezet jellemzői:
A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha
 nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához,
 a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt
 a terhet különböző szinteken kell mozgatni,
 a padozat vagy a láb megtámasztása labilis,
 a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés
 nem megfelelő.
A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás
 túl megerőltető,
 csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető,
 a teher hirtelen elmozdulhat,
 a test labilis helyzetében következik be,
 – ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.
A tevékenység követelményei:
Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár
együtt:
 főként a gerincet érintő túl gyakori, vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés,
 a testi pihenési, vagy a regenerációs periódus elégtelen,
 az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak,
 a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.
Ismertesse a segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás veszélyeit, és a megelőzés lehetőségeit!
A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás a munkavégzés legegyszerűbb, legősibb módja, gyakran más
munkavégzés kiegészítő tevékenysége.
A tevékenység röviden a teher kizárólag kézzel történő megemelését, rövidtávon történő szállítását, majd a
teher lerakását jelenti.
A munkavállalókat fenyegető veszélyek:
 a nagyobb teher hirtelen megemelése izomsérülést, izomhúzódást,
 hasi sérvet (lágyék, és köldöktáji), ritkán
 szemsérülést is okozhat
 a rosszul megfogott teher a kézből kicsúszva, leesve lábfejsérülést is előidézhet.
 a teherszállítási útvonalnak rossz megválasztása, a váratlan akadályok, a ki-, illetve bejáratok kapui, az
úttest hibái, a nem megfelelő világítás okozhat botlást, elesést, és előidézheti a teher leejtését,
 ha csak egyik kézben, vagy egyik vállon szállítja a terhet, egyenlőtlen terhelést idéz elő, az adott testrész
túlterhelését okozza
A teher letevése veszélyeket okozhat, ha a
 lerakóhely nincs kijelölve, ha a munkavállaló a teherszállítás közben kényszerül megfelelő hely keresésére,
 ha a kijelölt helyen nincsenek alátétek elhelyezve újsérülések keletkezhetnek,
 ha a hibásan elhelyezett alátéteken a teher elbillen, leborul.
A segédeszköz nélkül végzett kézi anyagmozgatás veszélyeinek megelőzési lehetőségei:
 A mozgatott tárgyak biztonságos megfogási lehetőségéről (pl. fogantyúk, fülek kialakítása, alátétek
elhelyezése) gondoskodni kell, vagy erre a célra megfelelő segédeszközt kell biztosítani.
 A megelőzés fontos eszköze a felsorolt tényezőkre vonatkozó munkaköri alkalmasság vizsgálata, amelyre
és véleményezése során különös figyelmet kell fordítani
 A terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni
 A terhek megemelése előtt biztos alátámasztási helyzetbe kell a lábakat elhelyezni
 A terhet mindig biztonságosan, vagyis egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni
 Ügyelni kell arra, hogy a teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testhez
 Terjedelmes terheket nem a test előtt, hanem a vállon vagy a háton kell szállítani
 A teher egyenletes elosztása kisebb terhelést eredményez
Hosszú tárgyak (pl. csövek, rudak) vállon vagy háton történő szállítása esetén:
 Ügyelni kell arra, hogy a tárgy első vége legalább két méterrel a padlózat felett legyen, és a szállított tárgy
ne érjen szigeteletlen villamos vezetékhez,
 A teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról, hogy a teher az adott helyre biztonságosan letehető-
e, nem fog-e felbillenni, leesni vagy felborulni.
 Az ujjsérülések megelőzésére célszerű a lerakási helyre előzetesen alátéteket helyezni.
A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezők (25/1998 EÜM 2.
sz. melléklet)
A munkavállaló megnövekedett hátsérülése kockázatával kell számolni, ha
a) fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére,
b) olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent,
c) a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel,
d) nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal.
Kézi anyagmozgatás kockázatainak csökkentése általában
 Megfelelő emelési technika alkalmazása
 Segédeszközök használata
 Szünetek és rotáció
 Ergonomikus munkakörnyezet (segítsék a dolgozókat a helyes testtartás megtartásában)
 Képzés és felvilágosítás (pl. lehetséges EÜ problémákról is)
 Testsúly kontrollja
 Segédeszközök rendszeres karbantartása
 Vezetői támogatás és ellenőrzés
 Személyi védőfelszerelések