Civilisztika II. 4.

zh

Korlátolt dologi jogok

Földhasználat:

 Főszabályként: a földön emelt épület a föld alkotórészévé válik, jogi értelemben

egybeolvad
 DE! ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti
meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű
használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg

 az épület tulajdonosa az épület használatához szükséges mértékben jogosult a föld

használatára, hasznai szedésére és a föld fenntartásával való terheket is köteles
viselni
 Idegen dologbeli jog – a jogosultat jogszabály által meghatározott körben illeti meg a
más személy tulajdonában álló ingatlan
 az épület tulajdonosát az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben
illeti meg a földhasználati jog
 adott esetben a földhasználati jogot hivatalból is be kell jegyezni

Haszonélvezeti jog:

 személyes szolgalmak leggyakoribb esete

 a jogosult egy idegen dolgot korlátlanul használhat és élvezhet, hasznait szedhet –
ezek elsősorban a haszonélvezőt illetik meg, addig a tulajdonos ezeket nem
gyakorolhatja
 A haszonélvezőnek terheket és bizonyos költségeket is viselnie kell
 haszonélvezet szerződés vagy jogszabály alapján keletkezhet
 leggyakoribb esete a holtig tartó haszonélvezeti jog
 abszolút szerkezetű jogviszony
 egyidejűleg több haszonélvező is lehet – ilyenkor a közös tulajdon szabályait kell
figyelembe venni
 a haszonélvezeti jog korlátozott időre jön létre
 haszonélvezeti jog jogi személy javára is alapítható
 haszonélvezet a dolog egy adott részét is létesíthető
  a haszonélvező köteles a veszélyekről és a károkról értesíteni a tulajdonost
 a haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy
jogutód nélküli megszűnésével

A használat:

 a használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő
családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait
szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában
meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja, és szedheti
annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át
 a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni!
 SZŰKEBB, mint a haszonélvezet

A telki szolgalom:

 szolgalom egyik fajtája

 az ingatlan mindenkori birtokosa az ingatlan mindenkori birtokosa számára
előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben
használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából
egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék
 TÁRGYA CSAK INGATLAN LEHET
 nem vezethet szükségtelen sérelemhez, más szükségtelen zavarásának tilalma
 a telki szolgalom SOHA nem öncélú
 A telki szolgalom keletkezhet szerződéssel, illetve egyoldalú nyilatkozattal vagy
elbirtoklással
 ha a telki szolgalom az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű
használatához már nem szükséges, akkor a telki szolgalom megszűnik (megszűnhet
lemondással is)

Közérdekű használati jog:

 az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a jogszabályban feljogosított

személyek a feladataik ellátásához szükséges mértékben időlegesen használják az
ingatlant, arra használati jogot szerezzenek, vagy az azon fennálló tulajdonjogot
egyébként korlátozzák
  CSAK INGATLAN ESETÉN
 Villamosenergiáról szóló törvény

Zálogjog:

 Ptk. VI. könyve

 abszolút szerkezetű
 kógens szabályok – eltérése nem engednek
 Két fajtája van:
1. kézizálogjog – birtokátruházással alapított (csak ingó)
2. jelzálogjog – bejegyzéssel alapított
 a zálogjog fogalmilag idegen dologbeli – más dolgán fennálló – dologi jog
 Járulékos jog – valamilyen követelés biztosítékául szolgál
 hitelező – adós

Fogalma:

 a zálogjog fogalmilag idegen dologbeli – más dolgán fennálló – dologi jog

 ha a követelést kielégítő személy javára megtérítési igény keletkezik, a követelés
megszűnése ellenére a zálogjog nem szűnik meg, hanem fennmarad e megtérítési
igény biztosítására

Keletkezése, tárgya:

 zálogjog keletkezésének első lépcsője a zálogszerződés + birtokátruházás vagy

bejegyzés
 a zálogjogi szerződés dologi jogot nem keletkeztet
 zálogszerződéshez a zálogtárgy és a biztosított követelés szükséges
 zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet, de kézizálogjog tárgya csak ingó lehet!
(még nem létező dolog is lehet)
 a zálogjog kiterjed a dolog termékeire, terményeire, szaporulatára és a zálogtárgy
egyéb hasznaira
 Egyetemleges zálogjog: a zálogjog több tárgyat terhel és valamennyi zálogtárgy az
egész tartozást biztosítja

Zálogszerződés és különleges esetek:

 a zálogszerződés alapján a feleket egymással szemben a zálogjog megalapítása
hiányában is megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek,
amelyeket e törvény a zálogjogosult és a zálogkötelezett számára megállapít
 Fogyasztói zálogszerződés: ha a zálogkötelezett természetesszemély, és a zálogtárgy
elsősorban (tehát nem kizárólagosan) a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása
vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal
biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti
tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad
 a zálogszerződést tolhatja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely
követelés jogosultját zálogjog illeti meg

Zálogjog megalapítása:
 a zálogszerződés önmagában nem keletkeztet zálogjogot, szükséges még hozzá a
bejegyzés vagy a birtokátruházás

Jelzálogjog:

 NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL!
 lehet ingó és ingatlan is
 ingatlannál: ingatlan nyilvántartásba; ingónál: hitelbiztosítéki nyilvántartás

Kézizálogjog:

 BIRTOKÁTRUHÁZÁS!
 CSAK ingó

Önálló zálogjog:

 JELZÁLOGJOG EGYIK FORMÁJA

 a zálogtárgyat a biztosított követeléstől függetlenül terheli
 csak ingatlan!
 zálogjogosult kizárólag pénzügyi intézmény lehet

Zálogjog megszűnése:

 ha a zálogjogosult lemond a zálogjogáról, ha elévül a követelés

Felelősségtan:

 A felelősség általános értelemben valamely követendőnek tartott magatartással

való szembeszegülést, jogi értelemben valamely jogszabályban rögzített norma
megsértését (kötelezettség megszegését, nem teljesítését) jelenti, illetve valamilyen
helytállási kötelezettséget ennek következtében
 alapja minden esteben a kötelezettségszegés, ami cselekvéssel és mulasztással egyaránt
megvalósítható
 A felelősség jogkövetkezményként jelenik meg, méghozzá hátrányos
jogkövetkezményként, szankcióként
 A felelősség lehet jogi (preventív jelleg) vagy jogon kívüli felelősség (jogon kívüli pl.
politikai felelősség – joghátránnyal nem fenyegetnek)
 A kártérítési felelősséghez társuló szankció minden esetben vagyoni (reparáció)
 (A személyiségvédelem körében ismert jogvédelmi eszköz, a sérelemdíj például a
klasszikus reparációra képtelen intézmény)
 Felelősségi rendszerek:
 objektív felelősségi rend:
 nincs jelentősége a normaszegés mögött rejlő pszichikai
mozzanatoknak, a jogsértő tudati állapotának vagy magatartásának, a
társadalmi elvárásokhoz való viszonyulásának
 lényege a megbomlott viszonyok helyreállításán van
 objektivizáltan szubjektív:
 pl. szerződésen kívüli felelősség álalános szabályaiban
 a helytelen magatartás tanúsításához vezető okoknak nagy jelentőségük
van
 „adott helyzetben általában elvárható magatartás” – mentesíti a
kártérítésre
 A kártérítési felelősség lényeges funkciója a megelőzés

Kártelepítés a polgári jogban:

 ki viselje az elszenvedett, illetve az okozott kárt?!

 Ki viseli a károkat:
 a kárt a károkozó viseli (ha a feltételek fennállnak és ismert a károkozó
személye)
 kármegosztás (amikor a károsult felróható közrehatása megállapítható)
  jogszerű tevékenységgel okozott kárnál lehet helye kártalanításnak, de csak ha
azt jogszabály előírja
 méltányosság (a károk viselésére kötelezhet olyan személyt is kötelezhet, aki
amúgy a károkért nem vonható felelősségre – pl. gondozó)
 kárelosztás (kockázatközösség; pl. biztosítás)
 ha ezek nem állnak fenn, végső soron a károsult köteles elviselni kárát
Kárkötelem alanyai:
 kétpólusú jogviszony (károsult – károkozó állnak szemben)
 Károsult: minden jogképes jogalany (lehet jogi személy is) joga: teljes megtérítéshez
való jog
 Károkozó: külön van a károkozó (aki a károkozó magatartást tanúsítja) és a kárért
felelős személy (akivel szemben a kártérítési felelősség valamennyi feltétele fennáll –
pl. vétőképtelen személy gondozója)

Kárkötelem tárgya:

 A kárkötelem közvetlen tárgya az a magatartás, amelyre a károsult alanyi joga irányul,

jelen esetben a kár megtérítésének kötelezettsége

Kárkötelem szerkezete:

 a károkozás kötelmi viszonyt keletkeztet a felek között

 relatív szerkezetű jogviszony

Kár fogalma és elemei:

 A kár a károsult vagyonában valamely károkozó magatartás következtében

beállott értékcsökkenés, illetve be nem következő vagyonnövekedés.
 Kár 3 eleme:
 tényleges kár
 elmaradt haszon
 indokolt költségek

Kártérítés – kártalanítás:

Kártérítés Kártalanítás
jogellenes magatartásnál jogszerűen okozott kár jóvátétele
minden esetben meg kell fizetni csak jogszabályban előírt esetben kell
megfizetni (pl. szomszédjogok,szükséghely.)
 funkciója: helyreállítás funkciója: hátránytól óv meg
automatikusan jár nem jár automatikusan
mértéke is eltér mértéje nem feltétlen fedezi a teljes kárt

Kártérítés – jogalap nélküli gazdagodás:

 egyaránt vagyoneltolódásokat korrigál

 Jogalap nélküli gazdagodás: a gazdagodás visszatérítéséről rendelkezik, csak azt az
értéket kell visszatéríteni, amivel a gazdagodó vagyona gyarapodott, már meg nem
lévő előnyre nem áll fenn a visszatérítési kötelezettség, jó vagy rosszhiszeműség
jelentősége!

Kártérítés – utaló magatartás:

 utaló magatartás = biztatási kár

 ilyenkor a károsult okozza a saját kárát saját magatartásával. Az utaló magatartás
kifejtője olyan magatartásra indít, amelyből önhibáján kívül károsodás éri – saját
magát
 jóhiszeműen

Felelősség szerződésen kívül okozott kárért:

 Ptk. Hatodik könyv Negyedik szakaszban van

 ilyen pl. az egészségügyi okokkal való összefüggésben keletkezett kárigény
 Nemzetközi elem megjelenése: uniós rendeletek, Róma II. rendelet
 Kárfelelősségi szabályok megtörése: azokat a jogi helyzeteket értjük, amikor
egyrészt a kárfelelősség valamennyi feltétele nem áll fenn, mégis az okozott kár
megtérítésére lehet kötelezni az okozót
 Kártérítési felelősség feltételei:
1. károkozó magatartás
2. károkozás jogellenessége
3. okozati összefüggés a károkozó magatartás és a kár között
4. károkozó magatartás felróhatósága

Károkozó magatartás:

 más személy jogvédte érdekét sértő károkozás

 tényleges magatartással vagy mulasztással való károkozás
A kár:

 A kár legáltalánosabb értelemben minden olyan vagyoni hátrány, amely a károsultat

valamely károsító esemény folytán vagyonában éri
 (nem lehet kárnak tekinteni az emberi életet például a genetikai ártalom következtében
fogyatékossággal született gyermek saját jogán nem igényelhet kártérítést az
egészségügyi szolgáltatótól amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt vagy hibás
volt az orvosi tájékoztatás, és kára van azért, mert él)
 A Ptk. főszabályként a teljes kártérítés elvét tartja fenn, amely szerint a károkozó
a károsult teljes kárát köteles megtéríteni

A jogellenesség:

 lehet abszolút jogellenes magatartás és relatív jogellenes magatartás

 abszolút: bárkivel szemben tanúsított magatartás jogellenesnek minősül
 relatív: csak meghatározott személyek irányában eredményez jogellenességet
 Jogellenességet kizáró körülmények:
1. A károsult beleegyezése (lehet írásban, szóban, ráutaló magatartásban. PL.
orvosi beavatkozások)
2. Jogos védelem (Alaptörvényben is meg van fogalmazva)
3. Szükséghelyzet (testi épségét, életét vagy vagyontárgyát veszélyezteti)
4. Jogszabály által megengedett magatartással okozott kár

Okozati összefüggés:

 arra keresi a választ, hogy a „károkozó” magatartás nélkül vajon bekövetkezett volna-
e a kár, azaz a károkozó magatartásnak, mint oknak okozata-e

Felróhatóság:

 ADOTT HELYZETBEN ÁLTALÁBAN ELVÁRHATÓ MAGATARTÁS HIÁNYA

 nem egy általános zsinórmérték, hanem egy konkrét helyzetet vizsgál
 szubjektív magatartás, vagyis a vétkesség értékelése
 Természetes személy károkozásához kapcsolódó fogalom a vétőképesség, amely a
felelősségre vonás feltétele. Alapja a belátási képesség
 Jogi személynek nincsen vétőképessége
 Bizonyítási teher:

 A polgári jogi felelősség lényegi kérdése, hogy a felelősség előfeltételeinek bizonyítási

terhe melyik félre hárul
 kettős vélelem!
 Károsultnak kell bizonyítani:
 a károkozó magatartást
 a kárt
 az okozati összefüggést
 Károkozónak kell bizonyítania:
 magatartása nem volt jogellenes
 magatartása jogellenes volt, de nem felróható

Károsodás veszélye:

kontraktuális felelősség – szerződés szegésben okozott károkért való felelősség

deliktuális felelősség – szerződésen kívül okozz kárért való felelősség

„aki –

másnak –

jogellenesen –

kárt okoz –

köteles azt megtéríteni” –

kártelepítés módjai: kárelosztás, kármegosztás, meóéltényosság