Professional Documents
Culture Documents
06 Negaka-Kidolgozott-Anyag
06 Negaka-Kidolgozott-Anyag
Ebben a félévben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogával fogunk foglalkozni. Mit jelent
számunkra ez a cím? Mit jelent az, hogy nemzetközi? Elsődlegesen, akik már végig
hallgatták a nemzetközi kollíziós magánjogról elmondottakat, azt tud erre válaszolni.
NEMZETKÖZI – azt jelenti, hogy határokon átnyúló jogviszonyokról van szó! Ez rögtön
magával hozza azt, hogy ezekben a jogviszonyokban lényeges külföldi elem található. Ami
kollíziót, tehát jog összeütközést okoz. Természetesen megkérdezhetem vizsgán, hogy mi az
a kollízió? Át kell ismételni a korábbi anyagot, hiszen szorosan épül egyik a másikra. Tehát,
ami foglalom nagyon fontos számunkra: határokon átnyúló jogviszonyok, de szűkítjük
inkább, hogy szerződések. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában szerződésekkel
fogunk foglalkozni!
1
imperii). Tehát az állam szempontjából megkülönböztethetünk közjogi és
magánjogi eljárásokat, tevékenységet. Ennek nagy szerepe lesz a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában.
gazdasági társaságok attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e jogi
személyiséggel vagy nem
egyéni vállalkozó és annak agráriumbeli megfelelője az őstermelő
fogyasztó – a gazdasági szereplők legfontosabbika. De hogyan lehet
ez? Mikor az előbb azt mondtam, hogy az állam a legfontosabb szereplő?
Az állam olyan szempontból fontos, hogy ő határozza meg a feltételeket, a
gazdasági élet szabályait! És ő is elég sokszor beszáll a gazdasági életbe. A
fogyasztó viszont a másik oldalon van! Ő elszenvedi a gazdasági életnek a
hatásait, és azokat nem tudja befolyásolni. De mégis a fogyasztó az összes
gazdasági folyamat célja, célpontja! Erről beszéltünk tavaly a reklámmal
kapcsolatban. Miért van olyan sok reklám? Hogy a fogyasztókat rávegye,
hogy vedd már meg! Kell, hogy erre költsd a pénzed. Tehát a fogyasztó
minden gazdasági tevékenység vég pontja a végfelhasználó, az, akiért
versengenek a cégek. Akinek árut szolgáltatást akarnak eladni. Viszont van
egy fontos különbség az első helyeken felsorolt gazdasági szereplők és a
fogyasztók között! Vajon mi lehet ez? A gazdasági tevékenység célja! A
fogyasztó miért köt szerződést? Nem azért, hogy neki abból haszna
származzon. A fogyasztó szükségletei kielégítése érdekében köt
szerződést! Milyen szükségletei vannak? Személyes, családi és háztartási
szükségletei vannak! Azért köt szerződést, hogy a személyes, családi és
háztartási szükségleteit felkeltsék! Miért vannak a reklámok (ezt nem
kérdezem vizsgán)? Hogy mesterségesen felkeltsék a fogyasztók
szükségletet érzetét. Tehát a fogyasztó ebből a szempontból nem számít
gazdasági szereplőnek. Illetőleg nem tartozik a gazdasági szereplőknek
azon csoportjába, akik haszonszerzés céljából rendszeresen, üzletszerűen
kötnek szerződéseket. Ezek a szűk értelemben vett gazdasági szereplők!
Ha azt, hogy gazdasági szereplők, akkor abba beletartozik a fogyasztó. Ha
hozzá tesszük, hogy szűk értelemben, akkor abba nem tartozik bele a
fogyasztó! Ebben a félévben, ha gazdasági szereplőt mondok, oda nem
értem oda a fogyasztót! Mert ő nem haszonszerzés miatt köti meg a
szerződést.
KAPCSOLATOK – a harmadik eleme a címnek. Miért van ez benne. Mondhatnánk úgy is,
hogy nemzetközi gazdasági viszonyok. Ez sem lenne döntően más. Itt ezen a jogviszonyokat
értjük. Amikor is a gazdasági szereplők egymással jogviszonyba lépnek, méghozzá abból
a célból, hogy hasznuk származzon ezekből a jogviszonyokból. Milyen jogviszonyokba
lépnek? Határokon átnyúló jogviszonyokba lépnek! Elsődlegesen ezek a jogviszonyok
szerződések lesznek.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga a jog felső prémium kategóriájába tartozik. Hiszen
nem véletlenül az utolsó félévben tanuljuk, mert olyan sok ismeret kell hozzá, amelyek nélkül
2
nem értenénk meg. Nemcsak a nemzetközi kollíziós magánjoggal kell tisztában lennünk,
hanem a kereskedelmi joggal, polgári joggal, közigazgatási joggal, nemzetközi joggal és még
sorolhatnám. Ezt mind ismernünk kell ahhoz, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát
megértsük. Ezért mondom azt, hogy a felső prémium kategóriája a jognak. Hiszen annyira
összetett, komplex, hogy ennek a megismeréséhez szakismeret szükséges.
Másik fontos eltérés, hogy a nemzetközi kollíziós magánjog jogág, míg a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga jogterület! Mi a kettő között a különbség? A válasz erre a
homogenitás és a heterogenitás! Azaz egyneműség vagy több-neműség a válasz. A jogág
szempontjából mind a szabályozás tárgya, mind a szabályozás módszere homogén, azaz
egynemű – egyfajta dolgokat egységes módszerrel szabályoz. Addig a jogterület esetében
heterogén! Se nem egyfajta dolgokat, se nem egységes módszerrel nem szabályoz! Hanem
szerteágazó, komplex! Nem véletlenül mondom már másodjára, de még fogom harmadjára is!
Ez is egy fontos különbség: nemzetközi kollíziós magánjog jogág; a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok joga jogterület!
3
Még hozzá Mádl Ferenc 1978-ban kidolgozott egy meghatározást a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogára. Jó hírem van, nem hosszú, négy szóból áll. Ezért úgy hívjuk, hogy rövid
meghatározás:
Második rész: ezek a viszonyok azért tartoznak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába,
mert bennük lényeges külföldi elem van. Más jogviszonyoktól megkülönböztető jellegét a
jogviszonyban megjelenő lényeges külföldi elem adja! Hasonló – csak azért tartozik a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába, mert lényeges külföldi elem van benne. Ha nem
lenne benne lényeges külföldi elem, akkor hova tartozna, hol nyerne szabályozást? A nemzeti
jogokban! Polgári jogban, kereskedelmi jogban, közigazgatási jogban stb. Csakis a lényeges
külföldi elem miatt kerülnek át ezek a jogviszonyok a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogába.
4
Ha még visszaemlékszünk arra, amikor azt mondtam, hogy a határokon átnyúló szerződés
esetében az alkalmazandó jog elbírálásakor a fórum kollíziós szabályt alkalmaz, de nem a
kollíziós magánjogban jár el, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában. Mert a
kollíziós szabályt, aminek a segítségével eldönti, hogy melyik jogrendszer lesz az
alkalmazandó egy nemzetközi gazdasági kapcsolatok során felmerült jogvita elbírálásához
használja fel egy gazdasági jellegű jogviszonyban. Ekkor az eljárása a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába fog tartozni.
Hogyha egy állam csatlakozik egy nemzetközi szerződéshez ez színtiszta nemzetközi jogi
aktus, de ha egy állam olyan nemzetközi egyezményhez vagy szerződéshez csatlakozik,
aminek gazdasági vonatkozásai vannak. Akkor ez nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába
tartozó aktus, csupán a gazdasági érintettség miatt. Így már érhetjük, hogy miért mondtam azt,
hogy rendkívül átfogó stúdiumról van szó! Kompex stúdiumról, diszciplínáról, mert
beletartozik minden, aminek határokon átnyúló gazdasági jellege van! Aminek határokon
átnyúló nem gazdasági jellege van az hova tartozik? Az a kollíziós magánjogba. Aminek
nincs határokon átnyúló jellege, de gazdasági az az egyes nemzeti jogokba tartozik.
Milyen részekből áll a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Fel szoktam tenni vizsgán.
Nem jó válasz, hogy általános és különös rész, bár helyes. Ez hogy lehet? Ezzel nem
mondtunk semmi újdonságot. Minden diszciplínának van különös és általános része. A
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának azonban egyszerre van közjogi és magánjogi
része! Tehát ha elképzeljük a jogrendszert: közjog és magánjog, akkor a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga középen helyezkedik el, hasonlóan az agrárjoghoz vagy a
fogyasztóvédelmi joghoz. Aminek egyszerre van magánjogi és közjogi vetülete. Hogy hívják
ezt? Keresztülfekvő jogág ez az agrárjog tekintetében.
Miért nem keresztülfekvő jogág a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Fel szoktam
tenni vizsgán? Kicsit beugratós. Mert nem jogág, hanem jogterület, mert heterogén, mert
sokféle, mert átfogó. Ezért keresztülfekvőnek keresztülfekvő, mert egyszerre van benne
magánjog és közjog!
A következő órán azzal folytatjuk, hogy milyen jellemzői van ennek a két nagy résznek.
***************************************************************************
Kiegészítés:
5
Miért van kiemelve a nemzetközi jog a fogalomban a harmadik résznél: azért, mert a
jogforrások legnagyobb része nemzetközi jogba tartozó jogforrás.
A nemzetközi jogi norma hiába magánjogi természetű jogviszony szabályozás (pl. a bécsi
vételi egyezmény), a jogforrás megjelenése és megjelenési helye a nemzetközi jogba tartozik.
Ezért az alapvető szabályozási módszere a nemzetközi jog. Hiába a nemzetközi jog egy
teljesen soft law jellegű jog (nem teljesen kikényszeríthető).
Államok minél nagyobb forgalmakat generáljanak, annál nagyobb adót, illetéket szedhetnek
be. Nemzetközi jogba tartozó közjogi és magánjogi normák segítségével oldják fel ezeket a
problémákat. Első a nemzetközi jogba tartozóság, majd közjogi és magánjogi. Ez jellemzi a
stúdium komplexitását, hogy egyszerre közjogi és magánjogi. Ezt hívják úgy, hogy
keresztülfekvő jogterület: közjog és a magánjog egyszerre hat.
A kollíziós jog, mint empty law (keretszabály). Lényeges külföldi elem lévén a kollíziós
jognak nagyon nagy szerepe van a gazdasági kapcsolatok elrendezésében.
Vizsgakérdés: Miért van az, hogy a közjogi részre azt mondjuk, hogy nem az a
hangsúlyosabb, de mégis az? – a negaka-ban a jogviszonyok szempontjából egy 70 : 30-as
aránypárt állíthatunk fel: 70 % magánjog, 30 % közjog. Mikor érvényesülnek a közjogi
jogviszonyok? – 3 ilyet tudunk megkülönböztetni, amikor nem horizontális, hanem vertikális
szempontból vizsgáljuk a jogviszonyt, hierarchikus alá-fölérendeltség figyelhető meg benne:
- állam és állam közötti kapcsolat: azt mondja az egyik állam, hogy jó én csatlakozok
ehhez az egyezményhez. Vagy Ukrajnával egy államközi bilaterális nemzetközi
egyezményt fogunk kötni a vámok csökkentéséről, de ez nem jó példa, de bármi
6
másról, amit a nemzetközi közjog szabályoz. Állam és állam között nem vertikális,
hanem főszabályként minden állam egyenlő, de a gyakorlatban ez nem érvényesül így.
Általában az a nemzetközi közjogi, vagy általában is a közjogi viszonyok jellemzője,
hogy hierarchikus felépítettségű. Ez az államok között így nem érvényesül.
- Állam és külföldi személyes jogú fél: állam azt mondja, hogy jó, ha te be akarsz
valamit hozni hozzám, de akkor ezeknek a feltételeknek kell megfelelned.
Ez 30 %-ot tesz ki, míg a magánjogi 70%-ot (ez mellérendelt). Pl. van egy cégem és szeretnék
valamit Németországból exportálni, akkor a német céggel megállapodok, nemzetközi
adásvételi szerződést kötünk és a jogviszony létre is jön és lebonyolítódik. Hogy milyen jog
lesz rá alkalmazandó ez már egy másik kérdés. Ez a legfontosabb része a negaka-nak, hogy
milyen jog lesz alkalmazandó az adott jogviszonyra, szerződésre.
7
Október 1. – Második konzultáció
Keresztülfekvő, de nem jogág, mert nem homogén a szabályozás tárgya és módszere. Csak
olyan jogviszonyok, amelyek egyszerre gazdasági jellegűek és lényeges külföldi elemet
tartalmaznak. A fogalom első és második része erre a jellegre mutat rá. Harmadik része a
fogalomnak a módszert tartalmazza. Jogág és a jogterület elhatározása pont ez a két kritérium
figyelhető meg a szabályozás tárgya és módszere a fogalomban.
Mit tartalmaz a közjogi rész? Az ilyen jogviszonyoknak jellemzője, hogy az egyik oldalon
mindig az állam szerepel. Hierarchikus jellegűek, alá-fölérendeltség figyelhető itt meg. És
nyilvánvalóan ennek érvényesülnie kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában is.
Azonban nem mindig. Hogy lehet ez? Erre is a fogalom ad magyarázatot. Mindig a
fogalomhoz kell visszamennünk, ha problémánk van.
8
vagy mindkét helyen államok állnak, esetleg nemzetközi szervezet, mert azt is államok
alkotják. Milyenek lehetnek ezek a jogviszonyok?
Tehát 3 interakció különíthető el: állam és állam lép kapcsolatba, esetleg nemzetközi
szervezet; állam és gazdasági szereplő, ami lehet saját vagy külföldi. Ezeket a jogviszonyokat
tudjuk közjogilag megkülönböztetni.
Milyen részekből áll tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Közjogi és magánjogi!
És ez miért érdekes? Erre nem szokott válasz érkezni. Mert ez ritka, ritkán fordul elő,
hogy egy jogszabályanyagban egyszerre legyenek jelen közjogi és magánjogi
jogviszonyok! Ismerünk ezen kívül maximum hármat. És azokat esetleg fel lehet sorolni.
9
Milyen jogforrásokból áll a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Három részből
álla a jogforrási rendszer:
1. Nemzeti jogforrások
2. Nemzetközi jogforrások (regionális, univerzális)
3. Egyéb
1. Nemzeti jogforrás
a) Minden államnak van olyan szabálya, amit a lényeges külföldi elemet
tartalmazó gazdasági jellegű jogviszonyokra alkalmaz.
b) Ez általában azokban az államokban, ahol kereskedelmi jog van, az lehet.
Kicsit átalakítva abból a szempontból, hogy a határokon átnyúló szerződésekre
is megoldást nyújtson.
c) Ahol nincs kereskedelmi jog – mely államokban nincsen általában
kereskedelmi jog? Európa két legmeghatározóbb államában: Németországban
és Franciaországban van. Azokban az államokban van, ahol a kodifikációk
alkalmával a kereskedő réteg nem volt még olyan erős, hogy az érdekeit
érvényesíteni tudta volna, hogy azokat jogszabályba foglalják. Ahol ennek a
rétegnek a megerősödésére később került sor, ők már el tudták érni, hogy
külön kereskedelmi jog jöjjön létre, ami a jogviszonyaikat szabályozhatja. Erre
példa Németország és Franciaország és ezeknek az államoknak a befolyási
területe. De pl.: a HGB-t, ami a német kereskedelmi törvénykönyv azt egy az
egyben átültették Japánban, csak előtte lefordították.
d) Magyarországon rendkívül érdekes a helyzet – ugyanis hasonlóan a közép-
európai államokhoz nálunk sincs kereskedelmi jog. A gazdasági
jogviszonyokra is a Ptk.-t kell alkalmazni, ami az 50-es évek végén született
meg. Milyen helyzetben született meg? A II. világháború befejezését
megelőzően Európát érdekszférákra, befolyási övezetekre osztották fel a
leendő győztes államok. Magyarország a szovjet érdekszférába került és ez
hosszú időre meghatározta fejlődését mind, gazdasági, mind társadalmi
szinten. 1947-ben a kommunisták választási csalással megszerezték a hatalmat,
amit megismételtek 1948-ban is. Hozzáláttak a társadalom és a gazdaság
átalakításához: államosítással és más hasonló módszerekkel. Államosítás:
elvonták a magántulajdont kárpótlás és kártalanítás nélkül. Ennek az lett a
következménye, hogy minden az államé lett. Ha bárki bármit vásárolt,
élelmiszert, ruhát az állammal kötötte meg a szerződést, mert ő árulta ezeket a
cikkeket. Ha valami probléma volt a szerződéssel, nem szerződésszerűen
teljesített az állami vállalat, akkor nem egy mellérendelt gazdasági szereplővel
találta magát szembe az állampolgár, hanem az állammal, és az állammal, az
állami vállalatokkal szemben kellett volna az ő szerződésből fakadó igényeit
érvényesíteni. Ez még ma sem egyszerű helyzet. Állam és állampolgár
viszonya a szerződések esetében nem változott semmit az ötvenes évek végén
sem. Amikor megalkották a Ptk.-t, akkor ezt az egyensúlyi eltolódást próbálták
valamilyen szinten helyrehozni. Az eladóra helyeztek még kötelezettségeket,
10
hogy nagyjából kialakuljon a mellérendelt viszony. Kicsit más formában
alkották meg a Ptk.-t, mint egy normális politikai, gazdasági környezetben
megalkották volna. A 60-as évek végén ráébredtek, hogy nem lesz jó a
gazdaságpolitika. Új gazdasági mechanizmus és, mivel a külkereskedelmi
tevékenység állami monopólium volt, csak állami vállalatok végezhettek
külkereskedelmi tevékenységet, de csak a szocialista országokkal a 60-as, 70-
es évekig. Ekkor rájöttek, hogy muszáj felvenni az imperialistákkal is a
kapcsolatot, mert különben vége mindennek. A 70-es években a Szovjetunió
rosszallása ellenére az NSZK-val gazdasági szerződést kötöttek. Fokozatosan
bővültek a gazdasági kapcsolatok a kapitalista államokkal. Azonban ez felvette
a kollízió lehetőségét, főleg azokban az esetekben, amikor a felek nem éltek
jogválasztással. Legfontosabb az ilyen szerződéseknél a jogválasztás,
joghatóság választás, hogy ne a fórum döntse el, hogy melyik jog alapján fog
eljárni, hanem a felek oldják fel maguk a kollíziót. Ha erre nem kerül sor:
Magyarország szállította az árut, a külföld jó márkával, svájci frankkal fizetett.
Magyarország volt az eladó, külföld a vevő. Ha nem éltek jogválasztással,
akkor mi alapján lehet a kollíziót feloldani? Ez a jellemző szolgáltatás elve.
Melyik fél nyújtja a jellemző szolgáltatást? Aki nem pénzt ad! Jellemző
szolgáltatást nyújtó adásvételi szerződésnél az eladó, az pedig most a magyar
fél. Magyar félnek a jogát kellett alkalmazni, tehát a Ptk.-t, amit arra a
helyzetre alkottak meg és úgy, hogy az a vevőnek legyen jó az eladóval
szemben, mert az eladó volt az állam, a vevő pedig az állampolgár. Ezt a
jogszabályt alkalmazták a mellérendelt a nemzetközi szerződésekre is. Ebből
nyilvánvalóan a magyar félnek hátránya származott. Felismerték, hogy
változtatni kell a helyzeten! Alkottak egy új jogszabályt a határokon átnyúló
szerződésekre.
e) 1978. 8. tvr. – KPTK: a polgári törvénykönyv külgazdasági kapcsolatokra
történő alkalmazása – elnevezése. Olyan jogszabály, amely a határokon
átnyúló szerződések tekintetében elsőbbséggel bír. Az ilyen jogviszonyokra ezt
kell alkalmazni. Ha ez nem tartalmaz rendelkezést, akkor kisegítő jelleggel kell
a Ptk.-t alkalmazni. Ez a nemzeti jogforrás Magyarországon.
2. Nemzetközi jogforrások
1. Regionális
regionális jelentése: szűkebb földrajzi területen alkalmazandó
jogforrások
néhány ország érintett itt csupán
1889 – Montevideói Egyezmény (Uruguay fővárosa, hegyet látok a
jelentése) – a Polgári- és Kereskedelmi jogi kollíziós szabályok
egységesítéséről
1928 – Havannai Egyezmény – szintén a kollíziós szabályok
egységesítéséről
11
1905 – az észak-európai államok szempontjából: Finnország,
Svédország, Norvégia, Dánia, Izland egyezménye nemzetközi
adásvétel szabályairól.
1914 – az észak-európai államok egyezménye a kereskedelmi
utazókról.
1962 – Egységes Kereskedelmi Kódex (UCC): Egyesült Államokban,
amely egységesítette a kereskedelmi szabályokat az egyes államok
között. 49 államban működik, egyetlen kivétel Lousiana, ahol a
francia jog van hatályban és ott a Code Civil szabályoz.
1995-1999-2002: Európai Szerződésjogi Alapelvek (PECL): három
kötetben adták ki. Ez Landó nevéhez fűződik ő hívta össze és vezette.
Vizsgán kérdés: hány államból hívott Lando professzor tagokat a
bizottságba? – 10 tagállamból. Ahogy bővültek az országok, 1995-től
már 15 állam volt.
2. Univerzális:
1897 – Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia – ami egy
nemzetközi szervezet, a kollíziós jogegységesítését tűzte ki célul és
ezzel foglalkozik.
1926 – UNIDROIT – Nemzetközi Intézet a Magánjog
Egységesítéséért. Rómában van a székhelye. Nemzetközi szervezet.
Cél: egységesítsék a magánjogi szabályokat a határokon átnyúló
szerződések tekintetében. Miért van szükség az egységes jog
létrehozatalára? Első félév anyagát megnézni! Tranzakciós költség! Ezt
megkeresni! Hiszen a taranzakciós költségeket jelentősen csökkenti az
egységes jog, és elősegíti a határokon átnyúló szerződések megkötését
és lebonyolítását.
Mi fűződik a nevéhez?
1964- Egységes törvény a nemzetközi adásvételről
(ULIS)
1964- Egységes törvény a nemzetközi adásvétel
megkötéséről (ULFIS)
1983- Egyezmény a nemzetközi adásvételnél
megvalósuló képviseletről
1988- Nemzetközi pénzügyi lízing és faktoring
egyezmény
1994- a legfontosabb instrumentuma: A Nemzetközi
Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UPICC)
nevezetű soft-law jellegű nemzetközi jogegységesítési
instrumentum – ezt nagyon szeretem hallani.
Ezt átdolgozták 2004-ben és kiadták újra
12
1966-ban UNCITRAL – Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi
Bizottsága – a jogegységesítés céljából
o 1974 – New Yorki Elévülési Egyezmény
o 1978 – Hamburgi Egyezmény a tengeri árufuvarozásról
o 1980 – az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről
szóló ENSZ egyezmény (Bécsi vételi egyezmény).
Vajon mért pont Bécsben volt az aláírás? Mert Bécsben
van a helyszíne.
o 1982 – a nemzetközi választott bíráskodás eljárásjogi
szabályairól egy egyezmény
o 1985 – mintatörvény a nemzetközi kereskedelmi
választott bíráskodásról – 1994-es magyar választott
bírósági törvényt is ez alapján alkották meg.
3. Egyéb jogforrások
a) Nemzetközi kereskedelmi szokás: jellemzői – egy jól meghatározható
földrajzi területen alkalmazzák (kikötő, gazdasági centrum); nincs írásba
foglalva, és ennek következménye, hogy nehezen bizonyítható; automatikusan
a szerződés részét képezi – tehát nem kell külön kikötni. Regionális jogforrás
b) Nemzetközi kereskedelmi szokvány: univerzális jogforrás; írásba foglalják;
könnyen bizonyítható; ha a felek választják, akkor lesz a szerződés része. Az
elhatárolás minimumkérdés a vizsgán!
Szokvány: egy bizonyos időpillanatban írásba foglalt szokás! Úgy kell
elképzelni, mintha lefényképeznék a szokást – átvitt értelemben, és írásban
megjelentetik. Szokványgyűjteményben adják ki. A nemzetközi
kereskedelmi feltételek a legfontosabb szokványgyűjtemény! Rövidítve
INCOTERMS! Ebből nagyon fel kell készülni!
c) Felek között kialakult gyakorlat. Mi a különbség a szokás és a gyakorlat
között? A szokás általában érvényesül, a gyakorlat pedig mindig meghatározott
gazdasági szereplők viszonyában; csak az ő szerződéseikkel kapcsolatban
érvényesül azon kívül nem.
d) ÁSZF – amit a gazdasági szereplők alkalmaznak. Ezek összeütközhetnek vagy
nem. Az összeütközésre megvannak a speciális szabályok.
- hosszú távú alkalmazásra szánják őket,
- a másik fél, akivel szemben alkalmazzák, nem működik közre a
feltételek kialakításánál és
- több szerződésre való alkalmazásnak az igényével jön létre.
e) európai szerződésjogi alapelvek (NGO-k) és
f) Unidroit, mint modell törvények is ide sorolhatók! Kvázi mintatörvény, de
ez sem állam alkotta jog. Annyi a különbség a két instrumentum
megalkotásában, hogy az európai szerződésjogi bizottság nem államok által
létrehozott szervezet, addig az unidroit államok alkották meg.
13
Lex Mercatoria – kereskedők joga
Nem állami szerv, vagy nemzetközi szerv által alkotott jogforrások összessége.
Organikusan létrejött, folyamatosan változik, bővül. Mivel nem államok alkották, így a
nemzeti bíróságok nem is alkalmazzák. Mivel a nemzeti bíróságoknak alkotmányba foglalt
kötelezettségük, hogy a saját államuk jogszabályait kell alkalmazni. Ez alól egy kivételt
ismerünk! Melyik az? Akkor, ha kollíziós szabály folytán külföldi szabály alkalmazását írja
elő, felmentést kap a fórum, hogy a saját államának a jogát alkalmazza, és akkor van
lehetősége külföldit alkalmazni.
Mi tartozik ebbe? Nem állam, nemzetközi szervezet által alkotott jog, tehát valami ezen
kívüli kell, hogy beletartozzon! Miből áll?
14
1988-as választott bírósági eset kapcsolódik ide: Compania Valenciana – lényege: a felek
nem éltek jogválasztással, és ebből a választott bíróság azt szűrte le, hogy a felek negatív
jogválasztást alkalmaztak – aki megkapja a lec mercatoriat, annak ezt is kell mondani. Az,
hogy a felek egyetlen nemzeti jogot sem választottak, ezzel a felek szándéka arra irányult,
hogy azokat kizárják, lemondjanak a nemzeti jog alkalmazásáról. Tehát a lex mercatoria
alkalmazása volt a felek szándéka a választott bíróság okfejtése szerint.
Ezzel zárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának jogforrási rendszere, ami nincs
benne a könyvben. Az általános részt csak előadásból érdemes tanulni.
15
magánszemélyek ügyeknél választható
egymás közötti
jogviszonyaira is,
ha választják.
Hogyan lesz a 1. jogválasztással kikötéssel kell Kikötés
szerződés része? 2. nem az meghatározni,
egyezményre akkor is
hivatkoznak, alkalmazható, ha
hanem valamely a felek a lex
állam jogára, mercatoriara
amely részese az hivatkoznak.
egyezménynek Választott bíróság
3. semmire nem alkalmazhatja.
hivatkoznak, de az
eljáró fórum
alkalmazza a
kollíziós szabályt,
amely olyan állam
jogát hívja fel,
amely részese az
egyezménynek
Belső Nem! Csak lényeges Olyan széles Nem, csak ha lényeges
jogviszonyokra külföldi elemnél, de körben, hogy még külföldi elem van benne
alkalmazhatóak- akkor sem mindig. akkor is, ha nincs
e? lényeges külföldi
elem benne.
16
amelyen keresztül egyes nemzeti
rávilágít a szabályoknak
normaszöveg
alkalmazására
Október 14. – Harmadik konzultáció
Értékpapírok
Felosztása mindenki számára ismert, ugyanaz, amit kereskedelmi jogból megtanultak:
pénzpapírok, árupapírok és tagsági jogot megtestesítő értékpapírok.
Miért fontosak az árupapírok? Mert azok megtestesítik az árut, pontosan úgy rendelkezhet
vele, mintha az áru lenne nála. Miért fontos ez? Mert az áru éppen máshol van valamilyen
okból (pl.: fuvarozzák, közraktárban letétbe helyezték) nem vonják ki a forgalomból, akkor is
a gazdasági élet része marad az áru. El lehet adni, el lehet zálogosítani.
lehet névre szóló hajóraklevél, amikor fel van tűntetve, hogy kit illet meg,
de lehet forgatható hajóraklevél is: az veheti át az árut, akit az értékpapír hátoldalán
lévő forgatmányok egységes láncolata igazol.
Forgatható és bemutatóra szóló hajóraklevélről is beszélhetünk: amikor nem történik
semmi, akinél a hajóraklevél van, az rendelkezhet az áruval.
Attól függően, hogy az áru átadásakor a hajós társaság mit látott, tehát külsőleg,
mennyiség, minőség, csomagolás szempontjából mit látott – ettől függően lehet tiszta
(clean) vagy záradékolt (claused – záradékkal ellátva)
Fontos szerepe van a fizetési ügyletek tekintetében is. Például az akkreditív esetében. Ugyanis
ekkor a bank csak akkor fog fizetni, ha clean a hajóraklevél.
Közraktári jegy – ami mindenki előtt ismert, jól megtanulták, funkcióit, részeit,
felhasználhatóságát át kell ismételni – kérdezni fogjuk.
17
Szerződések
Két nagy csoportba oszthatjuk
18
Adásvételi szerződés
egységesítésének gondolata már régen felmerült
már a 19. század végén felmerült az egységesítés és mind az UNIDROIT és az
UNCITRAL foglalkozott vele
végül az UNCITRAL égisze alatt tudott megvalósulni 1980-ban, hiszen akkor
fogadták el az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről szóló ENSZ egyezményt!
az egységes jog megteremtése és kialakítása sokkal egyszerűbb a kevésbé fontos
szerződések esetében, hiszen az államok nem ragaszkodnak annyira szuverenitásuknak
ahhoz a részéhez, ami azt szabályozza, azt teszi lehetővé számukra, hogy bizonyos
élethelyzeteket ők határozhassanak meg.
ha egy állam csatlakozik a bécsi vételi egyezményhez, akkor lemond arról, hogy a
határokon átnyúló szerződésekkel kapcsolatos szabályokat ő határozza meg
hiszen a bécsi vételi egyezmény a jogrendszere részévé válik, és így azt kell
alkalmazni a határon átnyúló szerződéseknél
tehát ez egy kicsi visszalépés az állam részéről a szuverenitás tekintetében
de a gazdasági szereplők tekintetében lehet, hiszen úgy köthetnek szerződést, hogy ne
legyen probléma a jogválasztással
érdeke fűződik tehát az államoknak ahhoz, hogy csatlakozzanak a szerződéshez, így
ösztönözve a belső piaci szereplőket a kilépésre a piacon kívülre és a gazdaság
élénkítésére, ezzel az államot extra bevételhez juttassák
hiszen az egységesítésnek is gazdasági célja volt
Áru fogalmát a bécsi vételi egyezmény nem határozza meg. Áru: ingóság, energia, szoftver,
áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír. Ezeket nevezhetjük árunak. Így
látjuk, hogy az ingatlan nem áru nemzetközi adásvétel szempontjából. Fontos, hogy a bécsi
vételi egyezmény nem határozza meg a fogalmát! Fontos, hogy a jogszabály szöveget is
olvassuk, többször, próbáljuk megérteni. A bécsi vételi egyezmény a legfontosabb része a
tárgyunknak.
Adásvétel esetében milyen olyan ügyleteket tudunk megkülönböztetni, ami nem színtiszta
adásvétel, hanem az adásvétel és a csere kombinációja:
19
devizaösszeget letétként elhelyeznek letétként az ügylet biztosítéka érdekében. Nem
mondhatjuk, hogy csak áru áll szemben áruval, mert bizonyos mennyiségű devizát is
kapcsolnak az ügylethez, ami csak akkor szabadul fel, ha az ügylet problémamentesen
lebonyolódott.
5. reexport ügylet: az adott árut rögtön a beérkezése után rögtön egy 3. országba
exportálja a vevő. Mi ennek az értelme? Miért nem lehet egyből odavinni? Gazdasági
embargó, blokád kikerülése. Az árut eljuttatják egy olyan országba, ahol nincs
embargó és onnan juttatják el az embargó sújtotta országba.
6. switch ügylet: a devizaárfolyamok közötti különbözet kihasználására jön létre.
Magyarul árfolyamnyereséget érjenek el adásvételi szerződéssel kombinálva.
Szabályrendszere
1980. április 11-én kötötték meg. Hat állam írta alá, köztük Magyarország is. 1988. január 1-
én lépett hatályba. 1987. évi 20 tvr. hirdette ki Magyarországon. Most kb. 77 állam a részese.
Folyamatosan bővül a résztvevők sora. Európában a legnagyobb hiányzó: Nagy Britannia,
Írország, Portugália. Globálisan nincs benne Brazília. De egyébként minden lényeges állam
csatlakozott hozzá
Nemzetközi jogi jogforrás, hiszen a nemzetközi jog szabályai szerint az államok nemzetközi
egyezményt hoztak létre, amelyhez lehet csatlakozni.
Területi hatály: akkor alkalmazható, ha lényeges külföldi elem van a jogviszonyokban, de itt
még ez sem elegendő, hogy eltérő honosságú gazdasági szereplők kössenek szerződést. Kell
még az is, hogy ezek telephelye különböző részes államokban legyen. Ha egy német és
francia cég akar szerződést akar kötni, de mindegyik telephelye Németországban van, akkor
az egyezmény nem alkalmazható.
Személyi hatály: eltérő honosságú gazdasági szereplők kössék meg (akik rendszeresen,
üzletszerűen, haszonszerzési céllal kötnek ilyen szerződést)
Tárgyi hatály: adásvételi szerződésekre lehet alkalmazni! CSAK! Negatíve határozza meg a
tárgyi hatályát. Ez azt jelenti, hogy azokat sorolja fel, ami nem tartozik a szabályozása alá:
20
El kell határolni, ami részben adásvételi szerződés, vagy annak tűnik. Aki gyűrűt rendel az
milyen szerződést köt? Vállalkozási szerződés vagy adásvételi szerződés? Vállalkozási
szerződésnél a megrendelő adja azt a dolgot, amit a vállalkozó átalakít és adja vissza.
Értelmezés kérdése nagyon fontos! Mivel jogegységesítési instrumentum, ezért nem lehet
pontos szabályozást várni. Abból a célból, hogy sok állam számára elfogadható legyen. Ennek
ára, hogy nem vállalhat széleskörű, átfogó szabályozást. Ezért felvetődnek értelmezési
problémák. Szempontok:
1. Figyelemmel kell lenni annak nemzetközi jellegére – ez azt jelenti (meg fogom
kérdezni), hogy nem lehet a nemzeti szabályok alapján értelmezni. Miért nem? Mert
más célból alkották meg, más jogviszonyok szabályozása érdekében alkották meg.
Más a célja.
2. Egységesen kell értelmezni – meg kell próbálni egységesen értelmezni
3. Jóhiszeműen kell értelmezni ezeket a szabályokat.
21
Hogyan mehet végbe az értelmezés? Elsődlegesen a bécsi vételi egyezmény elfogadásának
alapjául szolgáló elvek segítségével, és ha ez nem vezet eredményre, akkor a kollíziós
magánjog által felhívott jogrendszer szabályai szerint. Pl.: Nemzetközi Kereskedelmi
Szerződések Alapelveit is segítségül lehet hívni (7. cikk)
25. cikk: alapvető szerződésszegés fogalma. Ez egy ismeretlen kifejezés számára, mert a
kontinentális szerződésjog ilyet nem ismer. Ez angolszász jogintézmény, ahová a skandináv
jogból került át. A másik fogalom, amit kívülről kell tudni!
A közönséges szerződés esetében póthatáridőt kell a teljesítésre szabni, ott még nincs
olyan súlyos szerződésszegésről szó, ami érdekmúlást eredményezni. Lehetőséget kell
biztosítani, hogy ha még nem is határidőben, de szerződésszerűen teljesíthessen.
22
4. azonos körülmények között – kell a személynek a döntését meghozni, illetve előre
látni vagy nem látni. Az ésszerűen gondolkozó személy, aki hasonló a
szerződésszegőhöz, azonos körülmények között sem látta volna előre, akkor mentesül
a szerződésszegő. Ha látni kellett volna a fórum szerint, akkor nem mentheti ki magát.
Pontosan abban a helyzetben kell szimulálni, mint amilyenben a szerződésszegő volt.
Szárazság, hóvihar, áramszünet. Ez szintén szubjektivizálja azt a kritériumot, hogy
egy ésszerűen gondolkodó személynek előre kellett volna látnia.
Miért mondja azt az egyezmény, hogy ha a felek nem határozzák meg, akkor az főszabályként
nem szerződésszerű? Addig, amíg nem bizonyítják a szerződésszerűséget, addig az a vélelem,
hogy nem szerződésszerű a teljesítés. Miért van ez így? Általában az eljárásjogokban az a
főszabály, hogy az bizonyít, aki valamit állít. Ha megérkezik a vevőhöz az áru 1 hónap után, ő
látja, hogy mennyiség, minőség vagy csomagolás miatt nem jó az áru, akkor ő az eladóhoz
fordul, hogy nem szerződésszerű az áru, ami megérkezett. Azt mondja az eladó, hogy minden
rendben volt. Ebben az esetben a vevőnek kéne bizonyítani, hogy az eladó nem
szerződésszerűen teljesített. Azonban azzal, hogy az egyezmény azt mondja, hogy
főszabályként nem szerződésszerű az áru, ezzel a bizonyítási teher megfordul, és az
eladónak kell bizonyítania. Ezt a négy dolgot kell bizonyítani, elegendő egyet bizonyítani.
Pontosan abból a célból, hogy az eladónak egyszerűbb és ésszerűbb teljesítenie.
A bizonyítási teher megfordul! Akkor, ha egyébként a felek nem rendelkeztek a felek arról,
hogy milyen esetben szerződésszerű a teljesítés.
55. cikk: jól lehet nincsen ár meghatározva a szerződésben, azért még érvényesen kell
elfogadni és a szerződést. A bécsi vételi egyezmény az elején meghatározza, hogy a
szerződéshez szükséges az áru és az ár meghatározása! Milyen áron veszi meg, és adja el.
23
Nemzetközi egyezményről van szó, és az a cél, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön az
egyezmény, illetőleg az egyezménnyel kapcsolatos szerződések. Nem baj, ha nem derül ki
pontosan a vételár – ez nem baj, ekkor a szokásos piaci árat kell figyelembe venni.
Érvényesnek kell elfogadni a szerződést.
1. fedezeti vétel: az alapszerződésnek a vevője nem jut hozzá az áruhoz a másik fél
alapvető szerződésszegése folytán. De neki szüksége van az árura, neki is szerződéses
kötelezettsége van vele kapcsolatban, és az árut máshonnan kell beszereznie. Erre
rövidebb ideje van, ami már drágább. Itt egy vételárbeli különbség lesz, és érheti a
vevőt még más kár is. Az árkülönbözetet, és az ezzel kapcsolatban felmerült kárát és
minden egyéb költséget az eredeti eladótól követelheti!
2. fedezeti eladás – eladói oldalon állt, de nem vették meg tőle az árut. Alacsonyabb
áron tudta eladni az árut. A különbözetet, hátrányt érvényesítheti az eredeti vevővel
szemben.
1974
UNCITRAL alkotta meg ezt is (jogforrásoknál beszéltünk róla)
Miért fontos ezzel foglalkozni az elévülés szabályaival? A bécsi vételi egyezmény
ezzel nem foglalkozik.
Mégis fontos rögzíteni, hogyha valakit bizonyos követelés illet meg azt mennyi ideig
érvényesítheti
általános elévülési idő: 4 év a követelés megnyíltától számítva
Ha akadályoztatva van a jogosult, hogy érvényesítse a követelést, ezt figyelembe kell
venni: az akadály elhárultától 1 év (szubjektív határidő)
Jogvesztő határidő: 10 év. Ez azt jelenti, hogyha 10 éven keresztül nem érvényesítette
a követelését, akkor azt már semmilyen formában nem érvényesítheti.
Elévülés megszakadása, ami azt jelenti, hogy újból indul:
1. ha a jogosult peres eljárást vagy ennek minősülő eljárást indít, akkor
megszakad az elévülés
2. ha a felek szerződésében választott bírósági klauzula volt és a jogosult ehhez
fordul
3. ha a kötelezett ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul
4. ha a követelést elismeri írásban a kötelezett
24
INCOTERMS szabályrendszere
EXW – Ex works
üzemből szállítva – ezt jelenti
a vevő elmegy az áruért és az eladónál átvesz székhelyén, telephelyén. Semmi fontos
és érdekes nincs benne
ott száll rá a kárveszély
az egész incoterms lényege, hogy meddig viseli a fél az áru fuvarozásának a
költségeit, és hol száll át a kárveszély!
25
Ha ez a két dolog egybeesik: tehát addig viseli az egyik fél a költséget, amíg rajta
nyugszik a kárveszély azokat 1 pontos klauzuláknak hívjuk. De van olyan is, hogy
elválik egymástól: ezek lesznek a kétpontos klauzulák
az E egypontos klauzula
26
CPT, CIP – egyéb, más fuvarmódokra alkalmazandó!
6 vízi szállításra alkalmas klauzulája van: FSA, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ
Célállamost hogyan határozzák meg? A klauzulák mögé feltűntetik. FOB Hamburg, FCA
Amsterdam: amszterdami reptérre kell eljuttatni és átadni a légi társaságnak
Incoterms 2010 változásai: nem alapvetőek. 2011. január 1-én lépett hatályba, és onnantól
alkalmazható.
27
FOB – már nincs benne az a feltétel, hogy akkor száll át a kárveszély, ha a hajókorláton
áthalad; erről a feleknek a szerződésben kell rendelkezniük!
28
29
November 5. – Negyedik konzultáció
Milyen jogviszonyokkal találkozunk ebben a részben? Állam áll a jogviszonyok egyik oldalán
és előfordulhat, amikor a másik oldalán is ott van: amikor valamilyen lényeges külföldi
elemmel rendelkező gazdasági célú jogviszonyba lép egy másik állammal. Ilyenkor két állam
van a jogviszonyban. A gazdasági jelleg átemeli a jogviszonyt a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába
És ott vannak a további szereplők, amelyek célja, hogy valamilyen haszonra tegyenek szert,
ezért kötnek szerződést. Ezek ebben a kérdéskörben az állammal állnak kapcsolatban, ezért
mondjuk, hogy ez közjogi jogviszony. Az egyik oldalon mindig az állam áll. Ilyen esetek,
amikor import, export engedély kell, vagy valamilyen egyéb valamilyen közigazgatási eljárás
folyik. Lényeges külföldi elem miatt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába tartozik.
30
(most is ez van); inkább bezárkóztak; ne legyen gazdasági liberalizáció! Legyen
inkább piacvédelem! Ennek legfontosabb eszköze: a vámok.
I. világháború után protekcionizmus – ennek az elképzelésnek nem tett jót a II.
világháború sem. Amit az I. meghagyott azt lerombolta a II. Mindent újra kellett
kezdeni, az USA közreműködésével. Az amerikai vállalatok hatalmas haszonra tett
szert.
A világháború után egyre újabb módszereket fedeztek fel mind technikai, mind
gazdasági szempontból – egyértelmű volt, hogy a világgazdaság rohamosan bővülni
fog.
Ezt ki kellett használni – ahogy a szörfösök mondják, ha jön egy hullám, akkor állj rá
– éppen így volt ez ebben a helyzetben is. Hogyan? Liberalizációval, a vámok
lebontásával
Ebből a célból fogadták el 1947-ben a GATT Egyezményt! Általános vám és
kereskedelmi egyezmény – ez az elnevezése. Ezzel párhuzamosan létrejött egy
nemzetközi kereskedelmi szervezet – ITO, azonban nem kezdte meg a működését,
mert az USA úgy gondolta, hogy ez veszélyeztetné az ő világpiaci helyzetét, ezért
megvétózta a létrejöttét. Elfogadták, de a vétó miatt nem kezdődött el a szervezet
működése. Ez azt jelenti, hogy itt maradt a GATT és nem volt, ami működtesse. Ennél
fogva a GATT, mint nemzetközi egyezmény, államok szerződése úgy működött, mint
egy kvázi nemzetközi szervezet. Volt székháza, munkatársai, de erre nem lett volna
lehetősége.
Ezt kellett orvosolni – 47 évvel később: 1994-ben
De mi történt addig?
Miért hozták létre a GATT-ot? Hogy szabályozza a liberalizáció kialakítását, azaz
a vámcsökkentést. Itt a lényeg a vámcsökkentésen volt!
Mi a vám? Annak az ára, hogy egy áru bejuthasson egy másik ország piacára!
Miért kell megfizetni ezt az árat? Azért, hogy rontsa annak a versenyképességét.
Saját piaci szereplőiket védik az államok a versenytől. Ha csökken a vám – olcsóbb
lesz bejutni az állam piacára. Versenyképesebb lesz, és ezzel veszélyezteti a fogadó
állam gazdaságát! Miért veszélyezteti? Mert, ha az jó minőségű áru, vagy rossz
minőségű, de olcsó, akkor az emberek azt veszik meg! Vámoknak ez a lényege, a
versenyt zárnák ki.
Ebben az értelemben milyen országoknak érdemes vámot csökkenteni? Akiknek
versenyképes gazdaságuk van! Unióhoz való csatlakozás feltétele: versenyképes
piacgazdaság, hogy a csatlakozó állni tudja az EU-ban folyó versenyt.
Új piacokhoz jutnak a gazdasági szereplők, korlátlan fejlődést jelent. Míg az az
ország, amelynek nem versenyképes a gazdasága még a saját gazdaságát is elveszti.
1947 után fordulók zajlottak – amit most nem részletezünk. Amelyek során egyre több állam
csatlakozott, és egyre jobban csökkentették a vámokat. Minél több állam csatlakozott, annál
hosszabbak lettek. Utolsó forduló: 1986-1993 tartott uruguay-i forduló (ott indult el). Ezt
zárta le 1994-ben a Marakeshi Egyezmény – új alapokra helyezte az egész folyamatot!
31
1994-ben már ugrásszerű fejlődés volt megfigyelhető, minden szinten. Ezért átformálták a
GATT Egyezményt: GATT94
1947-ben a szolgáltatások nem voltak jelentősek, viszont 1994-ben már egyre inkább. A
szolgáltatások áramlásával is kellett valamit kezdeni nemzetközi szinten. Ennek érdekében
jött létre a GATS Egyezmény, amely a szolgáltatások általános kereskedelméről szóló
egyezmény.
További probléma, hogy a fejlődő államok nem vették figyelembe a fejlett államok
elképzelését a szellemi alkotások vonatkozásában. Ez egy állandó ellentét a fejlett és fejlődő
államok viszonylatában. Összeütközés: a fejlődő államok másolták, hamisították azokat az
eredményeket, amiket a fejlett államokban értek el. Egyezményt alkottak a szellemi tulajdon
védelméről – ehhez csatlakozni kell. Ha nem csatlakoztak, akkor a többi egyezményhez sem
csatlakozhattak (GATS, WTO sem). TRIPS – elnevezését viseli az egyezmény, ami szellemi
tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény.
egyhangú döntéshozatal – ami azért nehéz, mert szinte minden ország csatlakozott
Legfontosabb elve:
o Diszkriminációmentesség: az államokat nem lehet megkülönböztetni.
o Nemzeti elbánás elve: a részes külföldi államokat, gazdasági szereplőket úgy
kell tekintetbe venni, mint a hazaiakat.
o Legnagyobb kedvezményes elbánás elve – LENKE: ha egy részes állam
valamilyen kedvezményt biztosít egy másik állam számára, akkor azt
azonnal és feltétel nélkül biztosítani kell az összes részes állam számára is.
Egynek sem kell, de ha ő úgy dönt, akkor az összes többinek is biztosítani
kell. Ez alól ismerünk kivételeket:
1. Szabadkereskedelmi övezet: a résztvevő államok egymás között
eltörlik a vámokat, harmadik állammal szemben önálló vámpolitikát
folytatnak. Pl.: EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. 1960 –
Nagy Britannia indukálta a létrehozatalát. Tagjai: Izland, Svájc,
Norvégia, Lichtenstein.
2. Vámunió: gazdasági integráció második foka. A vámunió és a
szabadkereskedelmi övezet elhatárolása minimumkérdés!!!! Nincs
egymás között vám, harmadik ország felé egységes vámpolitikát
hirdetnek, egységesen határozzák meg a vámokat!
3. Waiver Clause: abban az esetben, ha egy ország felmentést kér a
LENKE alól, és a WTO ehhez minősített többséggel hozzájárul, és
csak rendkívül kivételes esetben lehet alkalmazni.
4. Referenciák általános rendszere (GSP): Nagy-Britanniához
kapcsolódik. Abban az értelemben, hogy hatalmas gyarmatbirodalma
volt, és a XX. században a volt gyarmati államoknak biztosított
32
előnyöket. És amikor csatlakozott a WTO-hoz, nem akarta a többi
államnak is biztosítani. Ebből kifolyólag jött létre ez a GSP, ami azt
jelenti, ha a fejlett államok nyújtanak fejlődő államoknak bizonyos
segítséget, kedvezményeket, akkor az nem tartozik a LENKE alá, nem
kell más fejlett államoknak is biztosítani ezeket a kedvezményeket.
Egy olyan módszer, amelynek a segítségével az államok között felmerülő gazdasági jellegű
vitákat megpróbálják megoldani. Mégpedig úgy, hogy ennek alávetik magukat. Lemondanak
a szuverenitásuk részéről, és elfogadják azt, amit a vitarendező testület megállapít.
DSU – Vitarendezési mechanizmus: felmerül két állam között gazdasági jellegű probléma. Az
államoknak 60 napjuk van, hogy egyetértést hozzanak létre. Ha ez nem sikerül, akkor a DSB-
hez, a vitarendezési testülethez fordulnak, amelynek 6 hónapja van arra, hogy eldöntse, hogy
melyik államnak van igaza. Ezután 3 hét alatt a DSB elfogadja a határozatot, vagy nem
fogadja el a határozatot és ehhez képest van lehetőség a fellebbviteli testülethez fordulni,
amely 3 hónap alatt eldönti a fellebbezést. Ez az első része az eljárásnak egy év, plusz a
fellebbezés 3 hónap alatt lezárul. Tehát nem túl hosszú az eljárás.
A másik fontos változás: fellebbezés bevezetés, amely 1994 óta van. Csakis jogkérdésben
zajlik – ezt mindig kérdezem a négyesért. Külön bizonyítás nem folytatódik le, csakis azt
vizsgálják, hogy megfelelő volt e az első fokú határozat meghozatala jogi szempontból.
Ha nem teljesíti: a WTO feljogosítja a másik államot, akinek a javára a született meg a döntés,
hogy szankciókat alkalmazzon az elmarasztalt állammal szemben. Elsődlegesen gazdasági
szankciót, és elsősorban abban a szektorban, amelyben az elmarasztalt szabályt szeget. Ha
ez sem eredményes, akkor más szektorban és súlyosabb szankciót is lehet alkalmazni.
33
Természetesen a WTO felhatalmazásával. Mert minden szankció a WTO szabályaiba
ütközik, de ezekben az esetekben, ha egy vitarendezési döntés kikényszerítéséről van szó,
akkor lehetséges, de ezekben a szankciókban be kell tartani a fokozatosságot!
A külföldi országban szemléletváltás áll be és azt mondják, hogy ez egy hátrányos szerződés
volt az állam részéről. (Ukrajna- volt miniszterelnök ezért van börtönben) Pradigmaváltás állt
be. És azt mondják, hogy ez a befektetés nekünk nem jó, hogy itt élősködik rajtunk ez a
külföldi. Azt mondjuk, hogy elvonjuk tőle, mert ez mégiscsak az államé. Felmondjuk a
szerződést, ha van rá lehetőség. Most is zajlik egy ilyen Pécsen – vízszolgáltatónál a francia
befektető tekintetében.
Az állam más módon is eljárhat – ezért a külföldi befektetőt valamilyen védelemben kell
részesíteni, hogy ne legyen kiszolgáltatva az állami önkénynek!
o Államosítás
jogalkotói aktus, mert erre egy jogszabályt alkotnak meg, hogy ezek a
cégek mostantól állami tulajdonba mennek át
általános jellegű
nem jár ellenérték érte!
o Kisajátítás
jogalkalmazói aktus, hiszen ott az illetékes hatóság, szerv dönt arról,
hogy állami érdekből kisajátítja azt az ingatlant vagy bármi mást.
egyedi jellegű - egyetlen aktusról van szó, egy meghatározott
földrészletről
megfelelő, méltányos és azonnali kártalanítás jár érte!
34
Milyen módon lehet a külföldi tulajdont elvonni? Ezt a Hull formula fogalmazza meg!
Amelyet az ENSZ 1803-as határozata is rögzít: hogy külföldi tulajdont milyen módon
vonhat el az állam:
A fejlett és a fejlődő államok állnak itt egymással szemben! Versenyképes piaci szereplőként
megy egy fejlődő országba, ahol az a szektor nem versenyképes, és ott lefölözi a hasznot,
amíg hagyják, amikor már nem hagyják, a pénz nem megy külföldre, hanem elvonják.
35
Megpróbálják az országban tartani a pénzt és ebből jönnek létre a jogviták, amelyeket
valamilyen módon rendezni kell, ha lehet. Nem minden esetben lehet.
A pécsi ügyben is választott bírósági eljárás lesz, ami nemsokára indul is már. Elvonhatták-e a
francia beruházótól a vízszolgáltatási jogot vagy sem.
36