Professional Documents
Culture Documents
BC Eset
BC Eset
BC Eset
A BorsodChem sztori
Esettanulmány a BorsodChem felvásárlásról
1. Iparág
2. Jövedelmező piac
3. Szereplők
3.1 BorsodChem
3.2 TVK
3.3 MOL
A MOL Rt. a magyar állam tulajdonában lévő Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt
jogutódjaként alakul részvénytársasággá 1991-ben (100%-os állami tulajdonban).
A vállalt fö tevékenység területeit a következőkben határozzák meg: kőolaj és
földgázkutatás (állami monopóliumot élvez), földgáz nagykereskedelem (állami
monopóliumot élvez), kőolaj finomítás (megkapja a finomltókat is) lakossági
üzletág kialakítása olajszármazék területen (volt Áfor benzinkutak 2/3 része). A
vállalatot az állam 1993-ban privatizálja. A privatizációs folyamat folytatásaként
1993-94-ben két nyilvános forgalomba hozatal keretében privatizálják a MOL
részvénypakettjének több, mint 50%-át. A Privatizációs törvény (1995) értelmében
a MOL Rt. részvényeinek 25%-a tartósan állami tulajdonban marad. Az állam
emellett megtart egy szavazati elsőbbséget biztosító aranyrészvényt is. A társaság
részvényeit a Budapesti és Luxemburgi Értéktőzsdén forgalmazzák.
A MOL nemzetközi terjeszkedésbe kezd a petrokémiai és energiaipari szektorban
1999-töl, felvállalva egy dinamikus regionális nagyvállalat szerepét. Ennek
előfeltételeként profiltisztítást és szervezeti átalakítást hajt végre. A terjeszkedés
első nagy lépéseként meghatározó részesedést szerez a szlovák Slovnaft-ban. A
MOL célja egy integrált regionális vállalati rendszer kiépítése, melybe nem titkoltan
hazai vállalatok is illeszthetők.
A vállalat 1998-ban 634 milliárd forintos árbevételt és ebből 47 milliárd forintos
nettó eredményt, 1999-ben 742, 5 milliárd forintos nettó árbevételt és 35, 5 milliárd
forintos nettó eredményt ért el A MOL integrált olaj- és gázipari vállalt, jelenleg
árbevétel alapján Magyarország legnagyobb vállalata. A cég olajfinomító üzletága
viszonylag jól megy, a Slovnaft akvizíciójával a regionális olajfinomító piacon a cég
18, 5-os részesedéssel rendelkezik. A gázüzletágban azonban az állami
szabályozásnak köszönhetően komoly veszteségeket könyvel el.
3.4 OMV
3.5 Lukoil
3.6 Gazprom
A magas közkézhányad miatt a két amerikai bejegyzésü befektetési alap egy ekkor
összességében 35% körüli pakettel (bejegyezve 1999 június 15-ig 15%) megszerzi
a társaság irányítását, majd a hatékonyság növelése céljából a profiltisztítás
mellett döntenek. Mindezt úgy hajtják végre, hogy mint legnagyobb tulajdonos, az
1998 őszén összehívott közgy0lésen saját akaratukat érvényesítik, leváltják az
igazgatóságot, és elrendelik a műanyag-feldolgozó iparág leépítését. A TVK új
vezetői szerint a legfontosabb feladat a költséghatékonyság növelése, illetve a
folyamatos anyagellátás biztosítása.
Ezzel egy idöben a MOL intenzlv terjeszkedésbe kezd belföldön is, és első
lépésként 19,6%-os kisebbségi stratégiai részesedést vásárol a TVK-ban és
bejelenti, hogy egyelöre nem klván további tulajdonrészt szerezni a cégböl, de
igazgatósági tagot klván delegálni a TVK vezetésébe. Nem titkolt szándéka az
Olefingyár működése feletti kontrollból való részvállalás. A TVK többségi
tulajdonosa, a Croesus és Templeton elutasítja a MOL kérését. A MOL várakozó
álláspontra helyezkedik, és szándéka szerint kivárja, mig a tulajdonosokat (lévén
ők csak pénzügyi befektetök) részvényeseik a TVK részesedés eladására
utasltják. ·
2000-ben a Milford, amiről adott időpontban azt lehet tudni hogy lr bejegyzésű
offshore cég, 24,8%-os részesedést szerez a BorsodChemben, de ekkor nem
avatkozik semmilyen szinten a BC stratégiájának alakításába. A BC ezután tőzsdei
információkból értesül arról, hogy részvényeinek forgalma megélénkült, különböző
befektetők folyamatosan vásárolják a cég paplrjait.
5. Szótár
izocianát szánnazék
Szintézísgáz: Metán és viz reakciója során létíejöyö gázelegy, szén-monoxid és hidrogén 1:3 _arányú
elegye.