A rendszerváltozás és piacgazdaságra való áttérés következményei

A rendszerváltozás
- Pozsgay Imre az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte az addig hivatalos
ellenforradalom helyett
 ezután kerülhetett sor Nagy Imre újratemetésére, ami a rendszerváltozás
szimbolikus eseménye lett (1989. június 16.)
 Itt mondott beszédével vált országosan ismert politikussá a Fidesz (Fiatal
Demokraták Szövetsége) vezetője, Orbán Viktor
- az ellenzéki csoportok létrehozták az Ellenzéki Kerekasztalt, amely tárgyalásokat
kezdett az MSZMP-vel
- az így létrejött Nemzeti Kerekasztalon kialakult megállapodásokat az országgyűlés
törvényesítette
 szinte teljesen átírták az alkotmányt (kiiktatták belőle a szocializmusra és a párt
uralmára vonatkozó részeket)
 létrehozták az Alkotmánybíróságot (a jogszabályok alkotmányosságának
vizsgálatára)
 bevezették a többpártrendszert és szabad választásokat írtak ki
Eközben
 tárgyalások kezdődtek a szovjet csapatok kivonulását
 megnyitották a határt (vasfüggöny), ezzel lehetővé vált a keletnémet menekültek
szökése, ami felgyorsította a német rendszerváltást is
 ebben nagy szerepe volt az akkori külügyminiszternek, Horn Gyulának
 az MSZMP megszűnt, helyette létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP)

- 1989. október 23-án kikiáltották a harmadik magyar köztársaságot

- megkezdődött a választási küzdelem az MDF és az SZDSZ között
- az SZDSZ a Fidesszel népszavazást kezdeményezett
- a népszavazás minimális többséggel sikeres volt: a köztársasági elnök választását az
országgyűlési választások utánra halasztották
- az 1990-es választásokat ennek ellenére az MDF nyerte
 Antall József alakíthatott koalíciós kormányt (az MDF mellett a Független
Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt részvételével
 az ország jobb kormányozhatóság érdekében megegyezett az SZDSZ-szel a
kétharmados törvények csökkentéséről
 cserébe az SZDSZ jelöltje, Göncz Árpád lett az országgyűlés által választott
köztársasági elnök
 ősszel lezajlottak az önkormányzati választások is, helyi szinten is teljessé téve a
rendszerváltozást
- 1991-ben kivonultak a szovjet csapatok, Magyarország teljesen függetlenné vált
 ennek köszönhetően csatlakozhatott a NATO- hoz (1999), majd az EU- hoz (2004)

Gazdasági szerkezetváltás
 - A rendszerváltást kiváltó tényezők között fontos szerepe volt a tervgazdaság
válságának
 a gazdasági növekedés lelassulása után a jóléti kiadásokat külföldi kölcsönből
tartották fenn, így az állam adósságspirálba került
- az 1990-es Években Magyarországon gyors privatizációra került sor a külföldi tőke
bevonásával
 még 1989-ben hozott törvények biztosították a vállalkozás szabadságát és a
magántulajdon biztonságát
 a privatizációs bevételek kezelhetővé tették a magyar államadósságot
 a korábbinál sokkal jobban megnyíltak az európai és észak- amerikai piacok
 ennek nyomán Magyarország integrálódott az európai gazdaságba, és 2004-ben
csatlakozott az Európai Unióhoz
- A gazdasági rendszerváltás szükségszerű volt, de negatív következményekkel is járt
 a privatizáció során megszűnt majdnem egymillió munkahely
 a nemzetközi (elsősorban ázsiai) verseny egész Európában fenyegeti a jóléti állam
rendszerét: az adók és járulékok magas szintje drágábbá teszi a termelést, ezért a
vállalatok azt részben külföldre telepítik, ezzel tovább növelik az európai
munkanélküliséget és a jóléti állam terheit

Társadalmi következmények
- A rendszerváltás során a szocialista tervgazdaság megszűnése alapvető változásokat
eredményezett a társadalom szerkezetében is
 a privatizáció eredményeképpen újra megjelentek a tulajdonosi rétegek: a
gazdasági elit és a vállalkozó középosztály
 a kárpótlás eredményeképpen a termelőszövetkezetek felbomlottak
 a veszteséges vállalatok felszámolásával és a nyereségek korszerűsítésével újra
megjelent a munkanélküliség, ami elsősorban a szakképzetlen, ill. versenyképtelen
szakmákkal rendelkező munkásokat sújtotta
- a formálódó új társadalomszerkezetet alapvetően az iskolázottság, és az ezzel szorosan
összefüggő jövedelmi viszonyok alapján szokás leírni
- a társadalmi helyzet és a jövedelmi viszonyok regionálisan is nagy eltéréseket
mutatnak
 a városokban, és különösen Budapesten nagyobb arányban élnek fiatal és
iskolázott emberek, több a munkalehetőség és magasabbak a jövedelmek, mint a
falvakban
 Az ország nyugati részén fejlettebb a gazdaság, több a munkalehetőség, így
alacsonyabb a munkanélküliség és magasabbak a jövedelmek, mint keleten