Egyéb

haszonállatfajok
tenyésztése

2. óra: Egyéb akvakultúra rendszerek és

fontosabb tenyésztett halfajaink
 Bevezetés, haltenyésztés története
◼ A halgazdálkodás története több ezer éves múltra tekint
vissza
◼ Két kultúrcentrum: ókori római birodalom és Kína
◼ Kezdetben csak természetből gyűjtött népesítőanyag
◼ Később természetes ívási körülmények leutánzása
◼ Kísérletek a kézben tartott szaporításra
◼ XIX. század vége: pisztráng keltetőházi szaporítása
◼ XX. század 60’-as évekig: indukált halszaporítás szinte az
összes gazdaságilag jelentős fajnál
◼ A megfelelő népesítő anyag megléte után indult el a
termelés intenzifikációja
 Világ és európai kihívások

Kiürülő óceánok

Növekvő népesség EU önellátási szintje

Source: National Geographic

endoftheline.com
 A Világ és Európa akvakultúrájának helyzete
◼ A Világ akvakultúráját nagyfokú változatosság és hatalmas volumen jellemzi,
◼ A teljes termelésből (212 millió tonna) az akvakultúrás termelés
napjainkban 53%, míg a természetes vízi fogás 47%,
◼ 1980-ban a tenyésztett halak aránya még nem érte el a 7%-ot,
◼ A három legnagyobb mennyiségben tenyésztett hal a földön az amur
(Ctenopharyngodon idella, 6 millió tonna), a fehér busa
(Hypophthalmichthys molitrix, 5,3 millió tonna) és ponty (Cyprinus carpio,
4,5 millió tonna),
◼ Az európai haltenyésztés lényegesen fajszegényebb és volumenében is
elmarad az ázsiai haltenyésztéstől, jelentős az import,
◼ A megtermelt termékek 46 %-át Norvégia állítja elő, Spanyolország 10%-kal,
az Egyesült Királyság 7%-kal, a Franciaország 7%-kal részesedik.
 Európai léptékek
❑ Iránymutató és a „példa”: Norvégia
❑ Nagyon fejlettek a tradicionális
haltermelők: Németország, Spanyolország,
Franciaország, Portugália, Görögország
❑ Közép-Kelet-Európa helyzete
❑ „csendes lopakodó”: Törökország
❑ „Űrtechnológiák”: szintén a norvégoktól
 A precíziós akvakultúra definíciója
• Az iparszerű rendszerekben tartott és tenyésztett halfajok
termelés technológiáját nevezzük Preciziós haltenyésztésnek
(akvakultúrának).
• A nevelt halfajokat zárt térben, nagy sűrűségben,
mesterségesen előállított takarmányokon neveljük.
• A tartás körülményeket járulékos technikákkal javítjuk (pl.
oxigénbefúvás), valamint a teljes termelés folyamat kontrollált
körülmények között folyik.
• Ezen rendszerekben nevelt halfajok jobb
takarmányértékesítésük, ipari rendszerhez adaptációjuk révén
gyorsabban növekednek és fejlődnek, mint a természetben
nevelkedő fajtársaik.
 A precíziós haltenyésztés:
ketreces haltartás
• A halakat megfelelő szembőségű hálóketrecekben
tartják,
• A ketreceket mély tavakba, tengerbe helyezik el, fontos,
hogy a háló alatt kellő mélységű víz álljon rendelkezésre,
• A ketrecek mérete 1 m3-től, sok ezer köbméterig terjed,
• Köbméterenként 10-50 kg hal nevelhető ilyen módon,
• Előnyei: olcsó kialakítás és fenntartás,
• Hátrány: a legtöbb vízparaméter nem szabályozható, a
természetes vízben gyakran gond a paraziták és
kórokozók jelenléte, a haltermelés közvetlenül terheli a
természeti környezetet.
 A precíziós haltenyésztés:
átfolyóvizes haltenyésztés
• A halak olyan medencékben tartják, melyekben napi 1-32
alkalommal cserélik a vizet, a használt víz távozik a
halnevelésből,
• A medencék mérete igen változó: ivadéknevelésben 1-10
m3, áruhal nevelésben 10-100 m3,
• Köbméterenként 50-200 kg hal nevelhető, egy kg hal
előállításához 150 m3 vizet használnak fel,
• Előnyei: olcsó kialakítás és fenntartás,
• Hátrány: a legtöbb vízparaméter nem szabályozható, a
tápláló vízből gyakran a paraziták és kórokozók kerülhetnek
a halnevelésbe (bár itt befolyó víz szűrhető, így a probléma
orvosolható ellentétben a ketreces neveléssel), a
haltermelés közvetlenül terhelheti a természeti
környezetet, de az elfolyóvízből a káros anyagok
eltávolíthatóak.
 A precíziós haltenyésztés:
recirkulációs halnevelés
• A halakat olyan medencékben tartjuk, melyekben jellemzően
óránként 1-2 alkalommal lecserélik a vizet,
• A használt víz nem távozik a rendszerből: előbb mechanikai
szűrésen, majd biológiai szűrésen esik át és ezt követően
visszaforgatják a halnevelő medencékre,
• A rendszer friss pótvíz igénye a teljes rendszertérfogat 10%-a,
de egyes speciális halgazdaságokban a napi pótvíz mennyiség
alig 1%,
• Köbméterenként 70-300 kg hal nevelhető halfajtól függően,
• Egy kg hal akár 10-12 m3 víz felhasználásával is előállítható,
• Előnyei: a kevés pótvíz és az állandó felügyelet miatt szinte az
összes vízparaméter szabályozható, a használt vízben
találhatóak jól kezelhetőek, így természetre gyakorolt hatás is
csökkenthető,
• Hátrány: magas beruházási és üzemeltetési költség, ezért csak
értékes húsú halfajok tenyésztése, vagy nagyon nagy termelési
intenzitás mellett rentábilis.
A legfontosabb tenyésztett halfajok –
Ponty (Cyprinus carpio)

• európai-transzkaukázusi ponty (C. c. carpio)

• távol-keleti (amuri) ponty (C. c. haematopterus)
• délkelet-ázsiai (észak-vietnami) ponty (C. c. viridiviolaceus / C. c. rubrofuscus)
A faj kialakulás

 A ponty faj pleisztocén végén a Kaszpi- tenger mellékén

alakulhatott ki. Centrum: Közép-Ázsia.
 Poliploidizáció: többi rokon pontyféle – 50 körüli, addig a
pontyé 104 diploid kromoszómaszámai
 kb.: 10.000 éve érte el a Duna vízrendszerét
A ponty ökotípusai

 Nyurga ponty: (C. c. c.

morpha hungaricus) Pi.:
3,5-4,5
 Tőponty:
(C. c. c. morpha
acuminatus) Pi.:2,8-3,5
 Nemes ponty: (C. c. c.
morpha nobilis) Pi.:2,2-
2,4
Nemesponty
(Cyprinus carpio carpio morpha nobilis)
Tőponty
(Cyprinus c.c. morpha accuminatus)
Nyurgaponty
(Cyprinus c.c. morpha hungaricus)
(folyóvízi/sodrófa)
1. Kohaku

„Ginrin” színezet
2. Taisho Sanke
3. Showa Sanke
4. Tancho
Tájfajták:
➢ Dinnyési tükrös
➢ Szegedi tükrös
➢ Attalai tükrös
➢ Szarvasi tükrös
➢ Hortobágyi tükrös, pikkelyes
➢ Tatai pikkelyes

Hibridek:
➢ P31
➢ P34
➢ Sz215/T215
Tenyésztés technológia hazánkban

 3 éves áruhal előállítás (2-4 év):

▪ Szaporítás (1-2) hét
▪ Előnevelés (1 hónap)
▪ Utónevelés (3-3,5 hónap)
▪ Telelés (4 hónap)
▪ Nyújtás (8 hónap)
▪ Telelés (4 hónap)
▪ Áruhal nevelés (8 hónap)
 A ponty biológiája

 Melegvíz-kedvelő, 20-25°C
 Mindenevő
 Megnyúlt testű, oldalról lapított halfaj
 Egy-egy pár bajuszt visel a szájszögletében
 Ökológiai igény

 104 kromószóma (pontyfélék 50 körül)

 Melegvízi halfaj (0 °C-30 °C)
 8 °C, 4 °C
 Oxigénigény 3 mg/l, rövid ideig 0,5 mg/l

 A mérsékelt égövben lassabb, a trópusokon gyors

növekedés
 Táplálkozás
 Mindenevő:
 alsóbbrendű rákok (zooplankton)
 férgek (Tubifex spp.)
 rovarlárvák (Chironomus spp.)
 csigák, kagylók (vándorkagyló)
 vízinövények magjai, hajtásai

 képes hasznosítani az olcsó gabonamagvakat!

A legfontosabb tenyésztett halfajok -
Amur (Ctenopharyngodon idella)
Az amur jellemzése
 Izmos, torpedó formájú hal,
 Szája félig alsó állású, ajkai vastagok,
 Nagy szemei alacsonyan ülnek,
 Úszói nem nagyok.
 Az amur táplálkozása 1.

▪ Magasabb rendű növényzet,

▪ Szárazföld eredetű növényi

táplálék (kaszált fűfélék, lucerna, lóhere, stb),
▪ Abraktakarmány.
 Az amur táplálkozása 2.

 Tipikus folyóvízi hal, de az őshazájában nem teljesen

azonos körülmények vannak,
 Falánk állat, de 12 C° alatt nem eszik,
 25 C° felett akár napi fogyasztása testtömegének 100-
120%-át elérheti, gyors bélműködése miatt a
tápanyagok bizonyos része kihasználatlan marad-
halürülék-táplálék a vízi szervezeteknek.
 Az amur szerepe a tógazdaságokban

 Elhanyagolt, benádasodott tavak rekultivációja,

 Táplálékforrást biztosít más halfajoknak,
 Növeli a hozamot.
A legfontosabb tenyésztett halfajok - fehér és pettyes
busa (Hypophthalmichthys molitrix,
Hypophthalmichthys nobilis)
 Származás, eredet, jellemzők
(Fehér busa)

 Fehér busa: Kína egész területén,

 Teste oldalról lapított,
 Feje közepes méretű,
 Szája felsőállású,
 Szeme a fej alsó részén helyezkedik el,
 Hátúszó viszonylag kicsi,
 Farokúszó mélyen kimetszett.
 Elterjedés, szaporodás
(Fehér busa)
 Magyarországra 1963 Kínából,
 Tipikus folyóvízi halfaj,
 Ősszel nagy csapatokban a főmeder legmélyebb
szakaszára indul telelni,
 Ívás természetes körülmények között: május-június
(hárs),
 Hazánkban: tejes 4-6, ikrás 5-6 év alatt válik ivaréretté.
 Szaporodás, táplálkozás
(Fehér busa)

 Tisza vízrendszerében hazánkban is leívik,

kubikgödrök,
 Halászok megfigyelései,
 Ikraszemek lerakáskor: 1,2 mm - duzzad: 4-4,5 mm,
nagy áttetsző ,
 Beérési idő: 190-210 órafok (pettyes busa: 240-280
órafok),
 Kelés 1-1,5 nap, 6 mm-es lárva,
 8 mm - elkezd táplálkozni.
 Táplálkozás
(Fehér busa)

 Zsenge ivadék tápláléka: kerekesférgek, majd

fokozatosan nagyobb zooplankton (pontyfélék),
 1,5 cm-es ivadék: detritusz, baktérium,
fitoplankton, zooplankton,
 Kopoltyútüskékből-szűrőszerv,
 Irodalomban eltérő megfigyelések a táplálkozására
vonatkozóan.
 Táplálkozás
(Fehér busa)
 A korral nő az algafogyasztás,
 A három-négynyaras busák táplálékában növekszik a
nagyobb termetű kékalgák mennyisége,
 NEM egyértelműen
fitoplankton fogyasztó!!!
Hasznosítás
(Fehér busa)

 Polikultúrában,
 Holtágak, víztározók intenzív halászati hasznosítása,
 Gond: nehezen halászható,
 „kormorán rezisztens”,
 Nagy fej (vágási veszteség, planktonszűrő).
 Származás, eredet, jellemzők
(Pettyes busa)
 Pettyes busa: Kína középső és déli része,
 Teste lapos, közepesen magas,
 Feje feltűnően nagy,
 Szemei a fej alsó részén helyezkednek el,
 Farokúszó nagy.
 Szaporodás
(Pettyes busa)

Pelágikus ikra, apró, de többszörösére duzzad,

Magyarországon nem figyelték meg természetes
szaporulatát,
Tejesek 6-7, ikrások 7-8 év ivarérési időtartam.
 Táplálkozás
(Pettyes busa)
 A fehér busától eltérően nem szivacsos, hanem lemezes
kopoltyúszűrők,
 Szűrők közti távolság 120 μm,
 Zooplankton szervezetek, kisebb arányban algák,
 Pontynak táplálék-konkurense lehet.
 Egyebek
(Pettyes busa)

 Triploid, terméketlen amur X pettyes busa hibridek

elburjánzó vízinövények ellen,
 Biológiai védekezés,
 Fehér busánál ízletesebb, kevésbé szálkás,
 Korlátozott értékesítési lehetőség.
Szaporodás természetes körülmények
között

Fehér busa

Pettyes busa

Amur
 A legfontosabb tenyésztett halfajok
– Csuka (Esox lucius)
 Jellegzetes testalkata, feje a testéhez képest nagy,
 Megnyúlt teste oldalról lapított, hát-has vonal párhuzamos,
 Úszói kicsik, a hátúszó egészen hátul, a mellúszók közvetlenül
a kopoltyúfedő alatt,
 Ragadozó fogak, befelé haladva egyre nagyobbak, nyelven is
apró fogak,
 Színe zöldes szürke, has felé világosodó, különleges,
 Úszói vöröses színűek,
 Színe változékony (kor, élőhely, életmód),
 Ezüst színváltozata: Észak-Amerika, ritka.
 Jelentősége

 Jelentős szerep a természetesvízi halászatban,

 Egy kivételesen kedvező vízjárású évet nagy intenzitású csuka
létszám növekedés követ,
 Elszaporodó fehérhal állomány ritkítása,
 Oda kell figyelni a csukaállományra is, mert fajtársait nagy
mértékben pusztítja,
 Fogásához elektromos vagy állító halászeszközt,
 Leginkább kedvelt sporthal a horgászok köreiben,
 Szaporítása bevált módszerrel történik, 85-90%-os
megmaradással!
 A legfontosabb tenyésztett halfajok
– Süllő (Sander lucioperca)
 Teste megnyúlt, oldalról enyhén lapított,
 Feje hosszú, de nem nagy,
 Csúcsba nyíló száj, benne fogak,
 Két hátúszója jól elkülönül,
 Háta sötét szürke, oldalai ezüstösek, hátvonaltól a test
közepéig 8-12 sötét sáv húzódik,
 Színe élőhelyenként változik (aljzat, víz szín),
 Közép- és Kelet- Európa, eredetileg,
 + Kis-Ázsia,
 Tervszerű meghonosítása (Dánia, Franciaország,
Németország, Spanyolország).
 Jelentősége
 Balatoni fogassüllő: lassan gyarapodik, sok idő az
anyagcseréhez,
 Folyóinkban a süllő kezdetben lemarad, majd behozza és le is
hagyja a balatoni fajtársait,
 Max. 15 kg és 1 m lehet,
 Természetes vizeink legértékesebb halfaja,
 Legtöbbet a Balatonból fogják, horgászattal egyaránt
 Aktív, passzív halászeszközzel, horoggal jól fogható állománya
szabályozható,
 Táplálékát jól transzformálja kiváló minőségű hússá,
 Kifogott mennyiségük csökkenő tendenciát mutat,
 Jó sporthal.
 A legfontosabb tenyésztett
halfajok – Harcsa (Silurus glanis)
 „aránytalan” test más fajéhoz képest,
 Hatalmas feje lapított, törzse rövid, farka oldalról
lapított,
 Szájában apró, hegyes fogak ülnek,
 Felső állkapcson egy pár hosszú bajuszszál, alsó
állkapcson 2 pár vékonyabb bajuszszál,
 Szeme apró,
 Hátúszójában 1 kemény és 2-4 lágy sugár van,
farok alatti úszójában 77-92 db lágy sugár van,
 Szürkés vagy olajbarna színezet, oldalai
márványozottak.
 Jelentősége
 Rejtőzködő életmódjának köszönhetően az embert hosszú ideig el
tudja kerülni,
 Kereskedelem miatt hasznos lenne fejleszteni az állományt, de a
nehéz visszafogás miatt egyenesen káros is lehet,
 Természetben a száma függ: vízjárás, áradás időpontja, ivadék
visszajutása a mederbe, ívóterületek rehabilitációja,
 Kifogása jövedelmet jelent számos fortély alakult ki (varsázás,
kuttyogatás, ami zajos táplálkozást sejtet), Nagy piaci értéke van,
 Horgászok körében is egyre népszerűbb, egyre többet fognak
(kihelyezés + horgászmód alakulása = sportosabb, nagyobb erejű
eszközök),
 Terjedőben van a tógazdasági tenyésztés,
 gyors növekedése,
 kevéssé törik, mint ragadozó.
 A legfontosabb tenyésztett halfajok -
Szivárványos pisztráng
(Oncorhynchus mykiss)
• Az első mesterségesen szaporított halfaj,
• Származás: Csendes-óceán északi partvidéke,
• Érzékeny, nagy igény a környezet egyes
paramétereivel szemben,
• Intenzív tartása során oxigénbefúvás, levegő
befúvás vagy beoldás.
• A világ számos országában tenyésztik, sok
helyen meghonosították,
• Recirkulációs és átfolyóvizes rendszerekben
tenyésztik,
• 9 hónap alatt adaghal (200-400 g),
• 20 hónap alatt filé méret (800 g),
• Tartás: 30-40 kg/m3.
 A legfontosabb tenyésztett halfajok -
Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

• Eredeti elterjedési területe Afrika,

• Az akvakultúra számára 1990-es években felfedezett
halfaj,
• Ivarérés 6-8 hónaposan
• Ivarok könnyen elkülöníthetők (ivari dimorfizmus),
• Könnyen szaporítható,
• Tartási körülmények iránt igénytelen, járulékos
légzőszervvel rendelkezik.
• A szuper-intenzív rendszerek hala, 500 kg/m3
sűrűségnél is hatékonyan növekszik,
• 6 hónap alatt piaci méret (1,5-2,0 kg),
• A feldolgozása teljesen kidolgozott, közel 30 féle termék
formájában kerül a piacra.
 A legfontosabb tenyésztett halfajok -
Csatornaharcsa (Ictalurus punctatus)

• Észak-amerikai faj,
• Mérsékelt övi klímán megél (túléli
a telet!),
• Ideális növekedést 26-30 °C fokon
produkál,
1000 tonna

• Szaporítási idény: március-június,

• Legfőbb termelő az USA.

Évek
 A legfontosabb tenyésztett halfajok -
Pangasiusharcsa (Pangasius hypophthalmus)

• Több mint egy millió tonnás termelés!

• Legnagyobb termelő Vietnam,
• Növényevő,
• Először ketreces és tavi tartás, jelenleg
intenzív (medencés) halnevelés,
• Már nálunk is kapható,
• Olcsó!
•

1000 tonna
12 hónap alatt 2 kg-os testtömeg,
• Filéhalnak kiváló,
• Ideális nevelési hőmérséklet 22-26 °C. Évek
 A legfontosabb tenyésztett halfajok -
Tilápia fajok

• 1970-től nevelt halfajok, Nílusi tilápia Mozambiki tilápia

• Jól tűrik a rossz vízminőséget,
• Ellenállók a betegségekkel szemben,
• Széles tűrőképesség a környezeti hatásokkal
szemben, (max 42 °C, ideális 31-36 °C)
• 3 gazdaságilag fontos nemzetség: Kék tilápia Vörös tilápia
Oreochromis, Sarotherodon és Tilapia,
• Jó növekedési erély (4-500 g 8 hónap alatt),
• Szerves, házi, illetve mezőgazdasági hulladék
átalakítása magas fokon halhússá,
• Tenyésztésben monosex tejes állományok
alkalmazása.
 A legfontosabb tenyésztett halfajok -
Tokfélék

• Aljzaton táplálkoznak, ezért

aljzatra lesüllyedő takarmányozás
a megfelelő,
• A kavicsos, sóderes környezetet
kedvelik,
• Hosszú élettartam,
• Lassú növekedés,
• Elsősorban a kaviár (ikra-
petesejt) termelés céljából
tenyésztik.
Mi jelent a tengeri akvakultúra?
 Megoldás?

• A tengeri halászat nem növelhető/fokozható.

• Akkor milyen létesítményekkel lehet a tengerek adta
lehetőségeket kiaknázni?
 A létesítményektől elvárt
paraméterek

• Leleményes megoldások
• Technikailag legfejlettebb technológia
• Nagy kapacitás
• Tengeri és offshore műveleteknek megfelelés
• Kiterjedt fedélzeti tevékenység
• Élvonalbeli berendezések/rendszerek
 Offshore akvakultúra

A nyílt tengeri akvakultúra (offshore aquaculture), más

néven nyílt vízi akvakultúra (open water aquaculture)
vagy nyílt óceáni akvakultúra (open ocean aquaculture)
a tengeri akvakultúra (tengervízi akvakultúra) egy
újonnan megjelenő megközelítése, ahol a
halgazdaságokat a parttól távolabb, mélyebb és kevésbé
védett vizekben helyezik el, ahol a tenyésztett
halállományok természetesebb életkörülményeknek
vannak kitéve, erősebb óceáni áramlatokkal és
változatosabb tápanyagáramlással.
 Offshore akvakultúra installáció

Elhelyezés Irányítás Vezérlés/energia

• Partközeli • Folyamatos • Szárazföldi
• Távolabbi • Napi ritmus • Távirányítás
• Nyílt tengeri • Ember igény nélküli • Saját ellátás
• Alternatív megoldások
 Aquatraz
Elhelyezés Irányítás Vezérlés/energia
• Partközeli • Folyamatos • Szárazföldi
• Távolabbi • Napi ritmus • Távirányítás
• Nyílt tengeri • Ember igény nélküli • Saját ellátás
• Alternatív megoldások
 FjordMAX
Elhelyezés Irányítás Vezérlés/energia
• Partközeli • Folyamatos • Szárazföldi
• Távolabbi • Napi ritmus • Távirányítás
• Nyílt tengeri • Ember igény nélküli • Saját ellátás
• Alternatív megoldások
 Offshore akvakultúra-
1. példa: OCEAN FARM 1

• Az Ocean Farm 1 - a világ első tengeri halgazdasága.

• Ez az első lépés az akvakultúra új korszakába.
• 1.6 millió lazac tenyésztésére alkalmas
• magasság: 69 m
• átmérő: 110 m
• térfogat: 250.000 m3
 Offshore akvakultúra-
1. példa: OCEAN FARM 1
 Offshore akvakultúra-
1. példa: OCEAN FARM 1
Offshore akvakultúra-
2. példa: Havfarm 1
Offshore akvakultúra-
2. példa: Havfarm 1
 Offshore akvakultúra-
2. példa: Havfarm 1
• A Nordlaks Havfarm 1 a világ eddigi legnagyobb szabadon álló
halgazdasága, amely egyszerre 10.000 tonna lazac (körülbelül kétmillió
egyed) befogadására képes.
• A magasan integrált automatizált halászati rendszerek nagy hatékonyságot
és alacsony munkaterhelést biztosítanak. Tipikus példái ezeknek a fejlett
támogató rendszereknek a halak etetésére szolgáló elrendezés, az elhullott
halak kezelése, a sínekre szerelt kiszolgáló egységek stb.
• Teljes hossz (kb.): 385 m
• Hossz használható: 374 m
• Szélesség: 59.5 m
• Mélység a főfedélzetig: 37.75 m
• Üzemi merülés: 30.7 m
• A legénység száma 10 fő, utasok (nappali/rövid távú): max. 12 fő
Offshore akvakultúra-Jövő
Ocean sovereign
Offshore akvakultúra-Jövő
Marine farm
Offshore akvakultúra-Jövő
Aqua Semi
Offshore akvakultúra-Jövő
Egget
 Offshore akvakultúra-Jövő
Ocean Farm 2-a szuper haltartó
Offshore akvakultúra-Jövő
Nordlaks Hydra
Offshore akvakultúra-
kihívások

• Energia
• Szennyezés
• Halgenetika és viselkedés
• Fenntarthatóság
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!