7.

Az individualizált pedagógiai felmérés és tervezés

PEDAGÓGIAI/PSZICHOEDUKÁCIÓS FELMÉRÉSEK
Célja nem a diagnosztizálás, hanem a személy meglévő és kialakulóban lévő
készségeinek // képességeinek // viselkedésének // tanulási stílusának // erősségeinek //
gyengeségeinek feltérképezéseegyéni fejlesztési/támogatási tervek és célok
kialakításához ciklikusan megismétlendők a fejlesztés részeként (ellenőrzés //
visszamérés).
 Formális standard // normához mér // és előírt protokollal rendelkezik.
 Informális az egyénhez adaptálhatóak, és a személy teljesítményét önmagához
méri a kialakulóban lévő
készségek azonosítását
helyezve a középpontba.

Az autizmus-specifikus felmérés területei

 Szociális interakciók // érzelmi reakciók
 Funkcionális kommunikáció értés és használat
 Önállóság
 Viselkedésszervezés szabadidőben és más strukturálatlan helyzetekben
 Mozgás nagymozgás // finommotorika
 Akadémikus készségek
 A tanítási-tanulási folyamat tervezéséhez (is) motiváció // munkakészségek és
munkaviselkedés // kognitív készségek (beleértve a szimbólumértés szintjét és a
szociális kogníciót) // szenzoros reakciók és sajátosságok // problémás viselkedések.
Módszerek
1. Dokumentumelemzés
o Eszközei zárójelentések // diagnosztikus vizsgálatok eredményei //
pedagógiai jellemzések // szakértői vélemények // fotók // videófelvételek.
o Hátránya gyakran hiányoznak vagy hiányosak.

2. Kikérdezés
o Eszközei strukturált v. félig strukturált interjúvázlatok // checklistek //
kérdőívek.
o Hátránya családtagoktól kapott információk az ő megfigyeléseiken és
interpretációikon alapulnak, mely így jelentősen torzíthatja a reális képet.
 3. Megfigyelés
o Irányított észlelés, amely alapján valamilyen megállapításra jutunk.
o A jó megfigyeléscéltudatos // tervszerű // szisztematikusan felépített //
objektív.
o Strukturált megfigyelés előre meghatározott folyamat, mely során új
feladatokat adunk a személynek, hogy megállapítsuk, készen áll-e, illetve
mennyire áll készen a célzott feladat tanulására, illetve megfigyeljük hogyan
alkalmazza meglévő tudását a különböző kontextusokban.

Optimális esetben kombinált módszerek // strukturált helyzetek // formalizált eszközök //

több kontextus // több eszköz // több forrás.
INFORMÁLIS FELMÉRÉSEK
Miért kellenek az informális felmérések?
 Nincs kidolgozott mérőeszköz minden területre.
 Valamilyen okból nem elérhető a standard mérőeszköz.
 Formális felmérésekben esetleg többet/kevesebbet mutat, mint amit tudna.
TEACCH INFORMÁLIS FELMÉRÉSEK

Felkészülés a felmérésekre

 Előzetes információ szülők // egészségügyi információk // korábbi dokumentációk.

 Felmérési eljárások kiválasztása.
 Felmérési protokoll áttekintése + kidolgozása.
 Feladatok // eszközök el(ő)készítése.
 Kontextusok megtervezése.
 Dokumentáció el(ő)készítése.
 Felkészülés a lehetséges akadályozó tényezőkre pl. motiválatlanság // figyelem
elterelődése // stressz kezelése.

Szimbólumszint felmérés

 Célja annak megállapítása, hogy a személy milyen vizuális szimbólumokat ért.

 Eszközök tárgy // kicsinyített tárgy // fénykép // színes rajz // fekete-fehér rajz //
szókép (mindenből kettő.
 Meghatározza milyen vizuális jelrendszert fogunk használni a személlyel.

„Társas Szabadidő” informális felmérés

 Célja a személy milyen szociális készségek birtokában, milyen mértékben, mely

eszközökkel és módon vonható be két, vagy többszemélyes játékhelyzetbe.

 Módja asztalnál, vagy játékszőnyegen elhelyezünk különféle eszközöket. Egy

felnőtt és kortárs helyet foglalnak a területen a megfigyelt gyermektől nem túl távol.
Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyermek játszik-e, milyen játékkal játszik, és
mennyire; illetve milyen módon vonja bele a felnőttet vagy kortársát a játékába,
 hogyan fogad el kezdeményezést, beavatkozást, megszakítást, kooperál-e, tart-e
szabályokat.
 A megfigyelés szempontjai időtartam // kedvelt tevékenységek // mások
közelségének elfogadása // párhuzamos tevékenykedés // kooperáció // bevonhatóság //
kezdeményezés // kölcsönösség // várakozás, sorra kerülés // osztozás // szerepcsere //
versengés // változásokhoz való alkalmazkodás.

 Mit tervezhetünk a felmérésből?

o Bővíthetjük a társas szabadidős repertoárt.
o Szükség esetén az eszközöket átalakíthatjuk, vizuális jelzésekkel láthatjuk
el.
o A társas szabadidő eltöltésének szociális aspektusai.
„Önálló szabadidő” informális felmérés
 Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyermek játszik-e; milyen játékkal, és milyen
módon.
 Módja felkínálunk kb. 10 egyedül használható, életkornak és mentális állapotnak
megfelelő szabadidős eszköz.
 A megfigyelés szempontjai érzelmi és szenzoros reakciók // érdeklődés //
játéktevékenység (tartalma, színvonala, ideje, funkcionalitása) // segítségkérés //
elutasítás módja // megszakítással kapcsolatos reakciók // problémás viselkedése.

Expresszív kommunikáció felmérése pressz-típusú eljárásokkal

 Célja megtudni hogyan // milyen helyzetekben képes // mire használja.
 Pressz-helyzet el kell kérnie egy kedvelt édességet / nasit.
 Fejlesztési célokat határozhatunk meg az expresszív kommunikáció területén.
Instrukcióértés felmérés
 Célja megtudni, mely nyelvi komplexitást // mely formában ért meg a személy.
 Felmérési helyzet:
o Különböző eszközök kikészítése egyre nehezedő verbális instrukciók adása
(pl. „Tegyél egy ceruzát a kosárba!”).
o Ha nem hajtja végre más kommunikációs formák az instrukciók
közlésére (írott szöveg fotó és más piktogramok azonos tárgy gesztus
modellálás részleges majd teljes fizikai segítség).
o Variációk másféle kontextus (pl. udvaron) // kontextusnak nem megfelelő
utasítás // bonyolultabb instrukciók.
 Fejlesztési célokat határozhatunk meg a receptív kommunikáció területén +
meghatározhatjuk a személy felé irányuló kommunikáció megfelelő szintjét.
Munkakészség/munkaviselkedés felmérés
 Célja az önállóan végzendő munkák megtervezéséhez szükséges finommotoros és
egyéb munkakészségek és a munkaviselkedések adott időpontban meglevő szintjének
megállapítása fejlesztési célok.
 Szempontok finommotoros készségek // szem-kéz koordináció // kognitív
készségek // egyhelyben maradás huzamosabb ideig // a munka kezdetének és végének
megértése // precizitás // segítségkérés v. elfogadás // instrukciók megértése //
 szervezés // érzelmi és szenzoros reakciók // érdeklődés // kommunikáció értése //
kommunikációs funkciók.
 Tervezés önálló feladatok tartalma // feladatvégzés környezete és időtartama //
munkarend és munkaszervezés // fejlesztendő készségek.
Feladatanalízis

 A felmérés célja információk megszerzése arról, hogy a személy egy komplexebb

feladat elvégzése során mennyire önálló, mely lépésekben, milyen típusú segítségre
van szüksége.
 Milyen területekre használjuk? önkiszolgálás// háztartási készségek // szabadidő //
szolgáltatások igénybevétele // munkához és tanuláshoz szükséges készségek //
közlekedés // tájékozódás térben és időben.
 Eredmények melyik lépésnél, milyen típusú, mennyire részletes segítség.
 Tervezés vizuális/környezeti támpontok, amelyek használatával a személy
önállóan tudja elvégezni a feladatot, vagy annak valamelyik részét.

AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK SZOCIÁLIS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS

KÉSZSÉGEINEK FELMÉRÉSE-ASCS (Quill,2000)
 A felmérés használatának leírása elérhető magyar nyelven.
 Átfogó funkcionális szociális és kommunikációs készségeket mér fel.
 Változatos életkorban és értelmi képességek mellett is használható.
 Kikérdezés + természetes megfigyelés // mintavétel (presszek // videóelemzés).
 4 szubteszt (felvehető egyenként, vagy kombinálva)
o Szociális és kommunikációs készségek „leltára” általános információk //
kommunikációs viselkedés // felfedező viselkedés // motivációs bázis.
o Alapvető készségek „leltára” nonverbális szociális interakciós készségek //
utánzás // szervezés.
o Szociális készségek „leltára” játék // csoportos készségek.
o Kommunikációs készségek „leltára” kommunikáció funkciói // társas-
érzelmi készségek // beszélgetési készségek.
 A képességek felmérése alapján elkészíthető az egyéni fejlesztési terv.
 Előnyök:
o Sok olyan készséget vizsgál, amely autizmusban problémás.
o Megteremthetőek azok a feltételek, ahol a gyermek a leginteraktívabb.
o Több informátor // tevékenység // helyzet.
o Nem akadály a problémás viselkedés.
o Mérés közvetlenül összeköthető a céllal.
 Hátrányok:
o Az adatok függnek az informátorok objektivitásán // értékelő megfigyelésén.
o Nem kapunk normatív adatokat // a készségek nincsenek hierarchiában.
NOTTINGHAM SOUTHERLAND HOUSE SCHOOL CHECKLIST

 Életkori sáv 6 hónap-6 év

 Először a gyermek intézménybe kerülésekor érdemes kitölteni utána évente
ajánlott átfogó kép a meglévő és kialakulóban lévő készségekről fejlesztési
célok.
  Pedagógus tölti ki gyermek megfigyelése természetes és mesterséges helyzetekben.
 Közel 800 itemet tartalmaz, melyek az alább készségek felmérésére terjednek ki:
o Motoros fejlődés finom- és nagymozgás // testi tudatosság.
o Nyelvi fejlődés receptív és expresszív nyelv.
o Intellektuális fejlődés észlelési és akadémikus készségek // szimbolika.
o Szociális viselkedés
o Önkiszolgálási készségek WC // étkezés // mosakodás // öltözés.
o Háztartási és önállósággal kapcsolatos készségek

KOMMUNIKÁCIÓS MÁTRIX
 Expresszív kommunikáció mérésére.
 Bármilyen típusú vagy mértékű fogyatékosság esetében alkalmazható.
 Olyan gyermekek és felnőttek jelen kommunikációs jellemzőinek megfigyelésére
megfelelő, akik a kommunikációs fejlődés legkorábbi szakaszában vannak.
 NEM alkalmas tudatos és folyékony nyelvi formát használó személyeknél!
 Dimenziók: kommunikációs funkciók // kompetenciaszint // formák
 Szülő/szakember is kitöltheti.
 Online is kitölthető ingyenes // könnyű használni // világos eredményeket ad.
 Folyamatdemográfiai // egészségügyi adatok // diagnózis bevitele
szűrőkérdések (melyik szintről kezdődjön) eldöntendő kérdések.
 A kérdések értelmezését példák, videók és képek segítik.
 IGENmilyen formában + elsajátított / kialakulóban lévő.
 Minden kommunikációs viselkedést és készséget regisztrálunk preszimbolikus //
preverbális // AAK is.
 Az eredmények egy összesítő mátrixban / készség-leltárban jelennek meg
 Általános és specifikus fejlesztési célokat jelölhetünk ki (útmutatóban ajánlások) //
azonosíthatjuk a kommunikáció megfelelő szintjét.
 A fejlődés követése érdekébenmegismételhető.

ESDM FELMÉRŐ RENDSZERE

 12 hónapos kortól
 Kikérdezés + közvetlen megfigyelés félig strukturált játékhelyzetben.
 4 készségszint 12-18 hó // 18-24 hó // 24-36 hó // 36-48 hó.
 Kiemelt területek utánzás // megosztott figyelem // szociális készségek (főként
érzelmek megosztása) // játék.
 Eredmények kialakulóban lévő képességek.

FORMALIZÁLT MEGFIGYELÉSI SZEMPONTSOROK

 Kiválaszthatóak csak bizonyos dimenziók, szempontok VAGY kiegészíthetőek.
 M-COSMIC intencionális osztálytermi kommunikáció mérésére.
 TEACCH-A spontán kommunikáció felmérése

FORMÁLIS FELMÉRÉSEK
VINELAND ADAPTIVE BEHAVIOR SCALE (3. kiadás)

 Standard (nincs magyar standardja, ezért informális szempontsorként használható)

félig strukturált szülői/gondozói interjú.
 Teljes élettartamon felvehető kiszámolható a szociális kor és szociális kvóciens.
 4 területre fókuszál + a maladaptív viselkedések feltérképezése  kommunikáció
(receptív, expresszív, írott) // életvitel (önellátási, házimunka, közösségi) //
szocializáció (személyközi kapcsolatok, játék és szabadidő, megküzdési stratégiák) //
motoros készségek.

PEP-3 (PSYCHOEDUCATIONAL PROFILE-3)

 Standard, formalizált mérőeszköz (nincs magyar standardja, ezért informális

szempontsorként használható) tartalmát tekintve autizmus-specifikus.
 Felvehető nem beszélő // kevéssé bevonható gyermekekkel is 6 hónapos fejlődési
kortól 7évesig.
 Több környezetből nyer információkat (szülői interjú + 1:1 teszthelyzet élvezetes,
strukturált játéktevékenységekkel).
 Szubtesztek kognitív készségek // receptív és expresszív nyelv // finommotoros és
nagymotoros fejlődés // szociális reciprocitás // érzelmek kifejezése // repetitív
viselkedések // utánzás.
 Tartalmaz Otthoni Megfigyelési Skálát is, melynek segítségével a szülők értékelhetik
gyermekük fejlődését problémás viselkedések // önállóság // adaptív viselkedés.
 Eredmények megtudhatjuk a fejlődési kort hónapokban, a sérült területekre
vonatkozó információkat, és a kialakulóban lévő képességeket EFT.

TTAP (TEACCH TRANSITION ASSESSMENT PROFILE)

 Standard, formalizált eszköz (nincs magyar standardja, ezért informális

szempontsorként használható).
 14 éves kortól használják az átmenetek tervezéséhez nyújt támpontokat, illetve a
környezet adaptálását célozza meg.
 Használható az általános fejlettségi szint felmérésére // a fejlődés követésére.
 3 környezetben készít felmérést közvetlen megfigyelési skála +
otthoni/lakóotthoni skála + iskolai/munkahelyi skála.
 A felmérés területei munkakészségek, munkaviselkedés // szabadidő // funkcionális
kommunikáció // személyközi viselkedés // önállóság.
 Tervezésnél az eredmények alapján reálisan tervezhető az autizmussal személy által
végezhető tevékenységek időtartama // típusa // körülményei // a szociális-
kommunikációs fejlesztés konkrét céljai.

TERVEZÉS
  A felmérésekre alapozva hosszabbtávú általános (inkább valamely részterületre vagy
átfogóbb képességre utaló) // közép // rövidtávú specifikus (célzott készséget vagy
célviselkedést specifikálva) célokat határozunk meg.
 A célokat az EFT // átvezetési tervek // felnőttkori támogatási tervek rögzítik.
 A célok hierarchiájának kialakítása szükségesség // funkcionalitás és relevancia //
előfeltételek teljesültsége // nehézség.

SMART célok

 Specific/specifikus kijelöl egy célzott készséget // viselkedést.

 Measurable/mérhető meghatározza a visszamérés módját és a kritériumot.
 Achievable/megvalósítható eszközei // módszertani tudások // erőforrások
rendelkezésre állnak.
 Relevant/releváns előremutató // funkcionális // illeszkedik a személy
képességeihez és igényeihez.
 Timed/ütemezett világos, milyen időtartamra szól és az reális.

A jó fejlesztési terv

 Figyelembe veszi a gyermek jelenlegi akadémikus és funkcionális teljesítményét.

 A fő oktatási szükségletekre reagál.
 A specifikus célok levezethetőek a hosszútávúakból // jelentőségteliek //
operacionalizáltak.
 Megbízható és illeszkedő a módszereket és technikákat választottunk.
 Vannak felméréseink, amivel ellenőrizhetjük a célok teljesülését.
 Megfelelően tervezett az oktatási környezet.
 A segítségadás szintje és elhalványításának módja megfelelően meghatározott.
 Figyel a készségek általánosítására és szinten tartására.
ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

 Bizonyos területek hagyományos mérése lehetséges (pl. matematika)

 Bizonyos területek informális pszichoedukációs mérési módszerekkel mérhetők.
 Az értékelés szempontjai:
o Objektív méréseken alapszik.
o Az EFT-ben meghatározott, operacionalizált célokra reagál.
o A gyermeket önmagához viszonyítja, nem normákhoz.
o Nem a hiányosságokra, hanem az elért eredményekre koncentrál.
o Monitorozza a módszerek hatékonyságát is.