Tejipari melléktermékek: jellemzése, táplálóanyag-összetétele, felhasználása

Teljes tej: A szopós állatok számára kiváló takarmány. Megfelelő táplálóanyag-tartalma, íze és étrendi
hatása miatt, idősebb állatoknak azonban drága takarmány.

Fölözött tej: A tej zsírtartalmának szeparátorral történő kinyerése után keletkező, gyakorlatilag
zsírmentes (max 0,3% tejzsírt tartalmazó) termék, így zsírban oldódó vitaminokat sem tartalmaz.
Értékes takarmány, nagy a fehérjekoncentrációja, kitűnő a fehérje minősége, jó íze, valamint gazdag
hatóanyag és ásványianyag tartalma miatt. Elsősorban az itatásos borjúnevelésben használjuk fel
zsírkiegészítéssel.

Sovány tejpor: A lefölözött tej beszárítása után nyerik. Drága, ezért csak tejpótló borjútápszerekbe,
valamint a malacok prestarter tápjaiba célszerű belekeverni.

Savó: A sajt és a túró készítésekor visszamaradó melléktermék. Kevés a fehérje és zsírtartalma, de a

tejnél több cisztin és lizin található benne. Táplálóanyagainak emészthetősége jó, B vitamin tartalma
kiváló. Borjakkal és sertésekkel etethető.

Savópor: A savó szárításával állítják elő. Felhasználható a sovány tejpor helyettesítésére.

Író: A vajgyártás mellékterméke. Fehérjetartalma megegyezik a fölözött tejjel, de zsírtartalma több,

emészthetősége kiváló.

Írópor: Az író szárításával állítják elő. Minimum 30% fehérjét tartalmaz.

Silózott takarmányok minősítése – érzékszervi bírálat és a minősítő kémiai paraméterek

bemutatása.

Szilázsok és szenázsok minősítése: érzékszervi bírálat, táplálóanyagtartalom jellemzés, erjedés

jellemzése

Érzékszervi bírálat:
- szín (3p): A növény eredeti színére emlékeztető színének kell, hogy legyen. Ha fakósárga,
akkor vajsavas, ha vöröses barna, akkor karamellizálódott, és a fehérje lebonthatósága
csökken. A fehér penészfoltok a mikotoxinokat mutatják a takarmányban.
- szag (12p): kellemes, fűszeres illatúnak kell lennie. Ha szúrós szagú, akkor ecetsav vagy
ammónia van jelen a takarmányban, ha dohos a szaga, akkor penészes, ha avas a szaga,
akkor vajsavas, ha alkoholos aromát érzünk benne, akkor etanol vagy metanol képződött.
- szerkezet (5p): akkor jó, ha a rostszálak épek. Ha az anyag szakadékony, vonódott, kenőcsös,
az bizonyos fokú romlottságra utal.

Egyéb meghatározó paraméterek:

- szecskaméret  ha 0,7 cm minimum 2kg széna és szenázs etetése
- kukoricaszemek mennyisége (fő energiahordozó a szemben található keményítő)
- eloszlás (az egyenletes szecskából nem válogat a tehén)
- ép és törtszemek aránya (emészthetőség miatt)
Ecetsavas erjedés okai:
Nagy nedvességtartalom: Az ozmotikus viszonyok kedveznek az ecetsav-termelő baktériumoknak.
Ideális szárazanyag tartalom kukoricaszilázsnál: 35-40%

Lazán tömörített silókazal: Hosszabb az ecetsavképződés szakasza a levegő jelenléte miatt, valamint
elszaporodnak egyéb anareob ecetsavtermelő baktériumok is, így megnő az ecetsavas erjedés
mértéke. A szilázs karamellizálódik, így vöröses színű lesz.

Cirok-kukorica keverékszilázsok: Nagy a valószínűsége az ecetes erjedésnek, mert a ciroknak jelentős

a tömege, de kicsi a szárazanyagtartalma. Ezzel a kicsi sz.a. tartalommal és nagy tömeggel silózzuk.

Mintavétel: Ha hosszabb ideig fellazított, utóerjedt anyagból vagy laza silófalból történt, akkor a
teljes tételt jellemző valós értéknél nagyobb ecetsav koncentrációt fogunk tapasztalni. Ebben az
esetben lehet jó minőségű, csak a silófal kezelése nem megfelelő.

Beoltás heterofermentatív mikroorganizmusokkal: Nagyobb ecetsav mennyiség. A használatával

kapcsolatban nem egységes a szakma véleménye.

A szarvasmarhák bendőjébe kerülő szerves savak megnövelik a bendőfolyadékban a szerves savak

mennyiségét. A bendő falában jelenlévő ecetsav és vajsav receptorok érzékelik, és a hipotalamuszban
elhelyezkedő jóllakottsági központ mérsékeli vagy teljesen leállítja a takarmányfelvételt. Az ecetsav
arányát így a szilázsban mindenféleképpen csökkenteni kell. A szarvasmarhák a nagyobb
vajsavtartalmú takarmányt is szívesebben fogyasztják, mint a nagy ecetsav tartalmút.

Lucernaszilázsok/szenázsok: Itt a vajsav és az ammónia kelleténél nagyobb mennyisége okoz gondot.

Ha megjelenik a vajsav az arra utal, hogy az erjedés a kelleténél magasabb hőmérsékleten zajlott le,
mivel a vajsavtermelő baktériumoknak 35-38% az optimumuk. A vajsav mellé egy idő után megjelenik
a propionsav, valeriánsav és a kapronsav nagyobb mennyiségben. Ezek jelenlétével megkezdődik a
másodlagos erjedés, ami azt jelenti, hogy a ph nem csökkent elég gyorsan, és az erjedés az ideálisnál
lassabban ment végbe, így a káros mikroorganizmusok elszaporodtak. Az idő előrehaladtával
penészesedés, élesztők elszaporodása és utóerjedés következik be. A vajsav az állat szervezetét is
károsíthatja, ami anyagcserezavart okoz.