Az arany, drágakövekkel gazdagon díszített Szent

Korona Európa egyik legősibb koronája, melyet I.

Szent István kapott II. Szilveszter pápától az 1000-es
évek elején. A magyar nemzet összetartozását és
függetlenségét szimbolizálja. A történelem során a
koronát elrejtették a török megszállás elől, később a
Habsburgok kezébe került. A második világháború
végén amerikai katonák találták meg, majd szállították
vissza Magyarországra. Ma a korona az Országház
kupolájában tekinthető meg.

Az országalma egy üreges aranyozott gömb, tetején a

kereszténységet szimbolizáló kettős kereszttel. A 14.
században készült, és először Károly Róbert uralkodásának
első szakaszában találkozunk vele. Koronázási
ceremóniákra és fontos állami eseményekre a király
magával vihette. Ma a parlament kupolájában őrzik.

A buzogány formájú
jogar jelképezi a királyi hatalmat, a
törvényességet és az igazságot. István király
kapta II. Szilveszter pápától. Koronázási
ceremóniákon nagy szerepe volt. A jogar feje
egy Egyiptomban készült hegyikristály gömb, a
gömbről csüngő kis golyók pedig
csilingelésükkel távol tartották a rossz szellemeket. Szintén a parlamentben
tekinthető meg.

A kard a koronázási jelvényegyüttes

legújabb darabja. A 16. század elején,
Velencében készült. Hossza 98 cm, a penge
szélessége pedig 6,5 cm. Az újonnan
koronázott királyok egy dombról a négy égtája
felé suhintottak, ezzel jelképezve az ország
megvédését. Azt viszont nem tudni, mi történt az eredeti karddal. Az Árpád-
házhoz sincsen köze, viszont 2 másik fennmaradt kard az Árpádok korai
történetéhet kapcsolódik. Ma a Szent korona, az országalma és a jogar mellett
találkozhatunk vele.

A palást a koronázási díszöltözet egyetlen

fennmaradt darabja. Az eredetileg félkör alakú
miseruhát Gizella királyné a székesfehérvári
Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozta,
ahol később koronázópalásttá vált. Az arannyal
díszített ruhadarabra uralkodók képét hímezték.
Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.