Kettéosztott napló
Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: A szegénység átörökítésének közvetlen és
rejtett csatornái in: Módszerek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai
sikerességének segítésére. Szöveggyűjtemény. (szerk: Szilvási Léna)
Educatio. Bp. 2008. 35-46.o.
Kiemelések a szövegből:
A szegénység átörökítésének közvetlen és
rejtett csatornái:
„A továbbtanulásról szóló döntés nem 14-15
éves életkorban születik meg. Addigra az
már készen van a családon belül és a gyerek
fejében is."
„...külön iskolákba, illetve osztályokba
küldik a szegény és/vagy roma
gyerekeket..."
„Egészség és táplálkozás: A szegénység
közvetlenül hat az egészségre: a szegényebb
gyerekek születési súlya alacsonyabb és
fejlődése lassabb, mint a nem szegény
gyerekeké."
„A szegényebb családok több alkoholt
fogyasztanak, többet dohányoznak, nem
táplálkoznak egészségesen, és kevesebbet
sportolnak."
„A középosztályi családokban a szülők
gyakrabban vonják be a gyerekeket a
beszélgetéseikbe; a beszélgetések
gazdagabbak; a szülők válaszolnak a gyerek
kérdéseire, és a gyerek verbális
kifejezőkészségének fejlesztésére
törekszenek"
„A roma fiatalok tömeges továbbtanulása –
ez az elengedhetetlenül fontos fordulat –
nem fog megvalósulni mindaddig, amíg a
magyar társadalompolitika határozott
lépéseket nem tesz arra, hogy a roma
családok többségét kivezesse a tartós
szegénységből."
A kirekesztettség mint lélektani probléma:
„De a kirekesztettség élményét mindenki
Reflexió:
Úgy gondolom maga a döntés az élet
bármelyik szakaszában megszülethet,
viszont a lehetőség a családtól függ, ha nem
támogatják a tanulásban nem biztos, hogy
tud jelentkezni a gyermek középiskolába
vagy esetleg megbukik általánosban.
Ez egy általam is tapasztalt tény, általános
iskolámban külön osztályt alkottak az
évfolyam roma diákjai.
Ezzel egyet tudok érteni, mivel az alacsony
keresetű szülők sokszor önmaguknak sem
tudják megteremteni az elegendő ételt.
Úgy gondolom az alkoholfogyasztás,
dohányzás, és sportolás anyagi helyzettől
független, szegényebb családokban
ugyanolyan esélyekkel lehet egy fő például
alkoholista, mint egy felsőbb osztálybeliben
Az anyagi helyzet nem meghatározója
annak, hogy a szülők és gyermekek
kommunikációja hogyan és mennyire
valósul meg és mennyire fejleszti a verbális
kifejezőkészséget.
Kifejezetten egyetértek ezzel az állásponttal,
ugyanis ez lenne a fejlődés eléréséhez az
első legfontosabb lépés.
Ezzel abszolút egyet tudok érteni, illetve a
kirekesztettség nem feltétlen társadalmi
vagy anyagi helyzetből eredhet. Bárki
érezheti magát kirekesztettnek attól
független, hogy például roma vagy magyar.
megélheti; nemcsak a stigmatizált, Viszont tény, hogy általánosságában a roma
szegregált, diszkrimi-nált csoportok gyerekek (és felnőttek is) többet átélik.
élményanyaga, hanem egyéni élményanyag
is. Minden olyan helyzetben kirekesz-tettnek
érzem magam, amikor bármilyen módon azt
jelzik számomra, hogy emberi méltóságomat
nem ismerik el, nem tisztelnek, nem adnak
szeretetet, nem fogadnak el. A
kirekesztettség mindig együtt jár az
elutasítottság élményével."