A fejlődéstan tárgya

A DNS felépítése és működése

A genetika alapjai

1. Mit nevezünk génexpressziónak?

Egy gén kifejeződése, ami transzkripció vagy transzkripció és az azt követő transzláció révén
valósul meg.
2. Mit jelent a multifactorialis öröklődés?
Több tényező megléte is szükséges a kialakulásáért, vagyis a genetikai háttér mellett,
bizonyos környezeti tényezők is számítanak.
3. Mi a replikáció?
A genetikai állomány pontos megkettőződése.
4. Mi a transzkripció?
Információ átírása RNS bázisszekvenciájára.
5. Mit nevezünk domináns jellegnek?
Az egyik (domináns) allél hatása „elnyomja” a másik (recesszív) allél hatását.
6. Mi biztosítja a genetikai variabilitást, és hányadik meiotikus osztódás során
történik?
Az első meiotikus osztódás során a homológ kromoszómák kromoszómadarabjai
véletlenszerűen kicserélődnek.
7. Mennyi az emberi test sejtjeire jellemző kétszeres autosoma szám?
2x22=44
8. Sorolja fel a leggyakoribb mutagéneket!
Ionizáló sugárzások, egyes kémiai anyagok, fizikai hatások
9. Milyen öröklődés vázlata látható az ábrán?
A nemek öröklődése

1
10. Hány bázispár kódol a DNS láncban egy aminosavat?
Három
11. Mi a fenotípus?
Az adott sejttípusra jellemző funkcionális és strukturális jellegek.
12. Melyik betegséget okozza a 21-es kromoszóma triszómiája?
Down-szindróma
13. Mit nevezünk génnek?
Egy fehérjemolekulát ill. egy RNS-molekulát kódoló DNS-szakasz.
14. Milyen öröklődésnek a vázlata ez?
X-kromoszómához kötött recesszív öröklődés (anya a hordozó)

15. Mondjon példát olyan betegségekre, amit az autosomák numerikus mutációja

okoz!
Down-szindróma, Edwards-syndroma, Patau-syndroma
16. Poligénes és monogenes rendellenességek
monogénes:
autoszomális domináns módon öröklődő betegségek: üvegcsontúság
autoszomális recesszív módon öröklődő betegségek: sarlósejtes vérszegénység, albinizmus
Y kromoszómához kötött, dominánsan öröklődő betegségek: időskori retinasorvadás
X kromoszómához kötött, dominánsan öröklődő betegségek: Rett szindróma
X kromoszómához kötött, recessziven öröklődő betegségek: hemofília, vörös-
zöldszíntévesztés-daltonizmus
2
poligénes:

● farkastorok = faux lupina

▪ nyúlajak = labium leporinum

▪ veleszületett csípőficam = luxatio coxae congenita

▪ agyvelőhiány = anencephalia

▪ 1-es típusú cukorbetegség = diabetes mellitus

17. Mi az interszexualitás, példa?

Interszexualitásnak azon állapotokat nevezzük, amelyekben a kromoszomális, gonadális,
genitális, pszichoszomatikus, hypothalamus által befolyásolt és jogi értelemben vett neme
közül legalább egy nem azonos a többivel.
Oka: ivarsejtek mutációja, androgen hormonok termelődéi zavara

● SRY gén áthelyeződhet az R kromoszómára, XX krom. – ffi fenotípus

● SRY működésképtelen. XY – női fenotíous

● XXY Klinefelter szindróma

● X0 Turner szindróma

18. Mi a transzlokáció?
Transzlokáció=áthelyeződés: egy kromoszómaszakasz áthelyeződik egy másik kromoszómára
(Deléció: a kr. egy része letörik és elvész,
Duplikáció: egy kromoszómaszakasz duplán található meg a kromoszóma egyik karján
Inverzió: a két törés közötti rész 180 fokos fordulattal visszaragad,
Gyűrűkromoszóma: egy kromoszóma hosszú és rövid karjának vége is letörik és a törött
végek egymással összetapadnak)
19. Hogyan készül a DNS-ről RNS?
Transzkripció-átírás útján: a DNS bázisszekvenciája RNS bázisszekvenciájára íródik át.
20. Mikor egyezik geno- és fenotípus?
Homozigóta egyedben. Amikor az adott gén azonos anyai és apai allélt hordoz.
21. DNS láncot összekötő híd?
H-hidak
22. Hogyan hat a fenotipus a genotipusra?
Sehogy, a genotipus hat a fenotipusra.
23. Az egyedfejlődés mely szakaszával foglalkozik a blastogenesis?
A blaslogenesis az egyed fejlődésének a megtermékenyítést követő szakaszait tárgyalja
egészen a primitív szervek megjelenéséig.
3
Fogalmak
Ontogenezis: szűkebb értelemben a fejlődéstan az ember egyedfejlődésével
(ontogenezisével) foglalkozik, a születéstől a halálig, ezen belül az élet különböző
szakaszaival
Filogenezis: az emberi faj fejlődésének kérdései, ezt vizsgálja tágabb értelemben a
fejlődéstan
Progenesis: a megtermékenyítést megelőző, előkészítő szakasz, amelynek során kialakulnak
és kifejlődnek az ivarsejtek
Blastogenesis: a megtermékenyítéstől a primitív szervek megjelenéséig tartó szakasz
Organogenesis: a primitív szervek megjelenésétől a születésig tartó szakasz (ált. nem
fejeződik be a születésig) a primitív szervekből kifejlődnek a szervek, szervrendszerek
Biológiai determináció: egy sejtcsoportnak, szelvénynek, szervtelepnek meghatározott
irányban való fejlődése, külső és belső tényezők egyensúlyának eredményeként
Fejlődési indukció: sejtek vagy sejtcsoportok a környező sejtekben állapotváltozást, új típusú
sejtek kialakulását idézik elő (ezek az állapotváltozás-sorozatok a fejlődés egyik biztosítékai)
Őssejt: olyan sejtek, amelyekből még (szinte) bármilyen sejttípus kialakulhat, egy részük
fokozatosan elköteleződik, majd determinálódik, végül pedig differenciálódik (elnyeri az
adott sejttípusra jellemző strukturális és funkcionális jellegeket [fenotípust] a gén
működésének megváltozása miatt)
Differenciálódás: kezdetben egyforma sejtek/sejtcsoportok különbözővé válása, amely
lehetővé teszi a különböző feleadatokra specializálódott szövetek, szervek kialakulását
Kromoszóma: A DNS a sokszoros tömörítésnek köszönhetően fér el a sejtmagban, a
tömörítés eredménye a kromatinállomány, amely kromoszómákból áll (lehet 2 féle:
autoszóma vagy nemi kromoszóma); testi (diploid) sejtekben: 2n=44+XX/XY, ivarsejtekben
(haploid): n=22+X/Y
Transzport kromoszóma: sejtosztodás előtt kialakuló, tömörített kromoszómák, amelyek 2
kromatidából állnak (melyek a centromer régióban kapcsolódnak össze)
Autoszóma: a kromoszóma egyik típusa, 22 féle szomatikus kromoszóma, testi sejtekben 22
pár, haploid sejtekben 22 darab
Ivari kromoszóma: kromoszóma egyik típusa, 2 féle nemi kromoszóma (X v Y), diploidban
1 pár, haploidban 1 db
Gén: egy fehérjemolekulát, ill. egy RNS-molekulát kódoló DNS-szakasz, az öröklődés
funkcionális alapegysége
Génexpresszió: egy gén kifejeződése transzkripció vagy transzkripció és transzláció révén
Diploid sejt: testi sejtek, melyekben 22 pár autoszóma és 1 pár nemi kromoszóma található,
jelölése: 2n= 44+XX/XY
Haploid sejt: ivarsejtek, melyekben 22 db autoszóma és 1 db nemi kromoszóma található,
jelölése: n=22+X/Y
Rekombináció: egyes kromoszómaszakaszok véletlenszerű kicserélődése (meiózis során)

4
Apoptózis: programozott sejhalál; egy önpusztító genetikai program, melynek során bizonyos
gének és fehérjék aktiválódása váltja ki a sejt pusztulását
Genotípus: az egyedre jellemző génkészlet
Fenotípus: az egyed jellegeinek összessége =ami az egyed génjeiből az adott környezeti
feltételek mellett manifesztálódik (ami nem manifesztálódik: látens jellegek)
Fén/jelleg: manifesztálódó sajátosság, tulajdonság, amely nem feltétlenül külső, látható (pl
laktózérzékenység) és amelyet ált. egy vagy több fehérje működése eredményez
Allél: egy adott gén egy adott változata; diploid sejtekben 2 allél található (anyai és apai)
Homozigóta (BB/bb): 1 adott génből azonos anyai és apai allélt hordoz; genotípus
egyértelműen meghatározza a fenotípust
Heterozigóta (Bb): adott génből különböző anyai és apai allélt hordoz; a fenotípus a két allél
kölcsönhatásától függ
Monogénes jellegek: 1 adott gén 1 adott jelleget határoz meg → minőségi (pl morfológiai
jellegek), elkülönülő típusok-nincsenek átmeneti formák, a környezet hatása csekély v nincs,
Mendel-szabályok általában érvényesülnek, pl: AB0 vércsoport, laktáz-perzisztencia
Poligénes jellegek: több gén határoz meg 1 adott jelleget→ mennyiségi (kontinuus jellegek),
széles skálán mozog-sok átmeneti formája van, a környezet hatása jelentős, a Mendel
szabályok nem vagy kevéssé érvényesülnek, pl: bőrszín, testmagasság, intelligencia
Pleiotrópia: egy adott gén több jelleget is meghatároz
Teljes dominancia: a domináns allél hatása „elnyomja” a recesszív allél hatását (jele: Rr)
Részleges dominancia: a 2 allél kölcsönösen módosítja (gyengíti) egymás hatását → ha
mindkettő jelen van: intermedier fenotípus alakul ki
Kodominancia: a 2 allél „egyenrangú”, az általuk meghatározott 2 kül. jelleg egyszerre is
megnyilvánulhat
Mutáció: a DNS-ben hirtelen bekövetkező szerkezeti változás, melynek következménye függ
a mutáció helyétől és idejétől; mutációk lehetnek kedvezőtlenek, neutrálisak vagy kedvezők

● testi sejtekben lévő mutáció: csak az adott egyedben érvényesül, nem adódik át

● ivarsejtekben lévő mutáció: öröklődik, hatása megnyilvánulhat az utódokban

Pontmutáció: 1 bázispárt érintő változás, hatása attól függ, h érinti-e a kódolt aminosavat
Strukturális mutáció: kromoszómaszerkezet-változás (kromoszóma-aberráció), típusai:
duplikáció, deléció, transzlokáció, inverzió, gyűrűkromoszóma; PL: macskanyávogás szindr.
Numerikus mutáció: kromoszómaszám-változás (genommutáció), számfeletti vagy hiányzó
kromoszómák (triszómia, tetraszómia stb.)

● autoszómák: 21-es(Down), 18-as(Edwards), 13-as(Patau) kromoszóma triszómiája

● ivari krsz.: kevésbé súlyos, nemi differenciálódási zavarok (Turner, Triplo-X,

Klinefelter, Kettős Y szindróma)

5
Plasmonmutáció: sejtmagon kívüli (mitokondriális) DNS-t érintő mutáció → nagy
energiafogyasztó szerveket érinti (pl váz,szív,agy,máj,vese); PL: izomsorvadás,
cukorbetegség
Mutagén: a DNS szerkezetét megváltoztató fizikai vagy kémiai hatás (ionizáló sugárzás,
kémiai anyagok pl egyes szénhidrogének, fizikai hatások pl krétapor rendszeres belégzése)
A sejtosztódás és a sejtciklus
Az ivarsejtek keletkezése
A megtermékenyítés és a beágyazódás

24. Nevezze meg a sejtciklus fázisait!

A sejtek két osztódás (mitózis vagy meiózis, M fázis) között interfázisban (I) látják el
specifikus feladataikat, illetve ekkor készülnek elő a következő osztódásra
Az interfázisnak három szakasza van:
• G1 (gap) fázis: ekkor zajlik az S fázisra való felkészülés
• S (szintézis) fázis: ekkor zajlik a DNS replikációja (a teljes genom megduplázódik)
• G2 (gap) fázis: ekkor zajlik az osztódásra való felkészülés
25. Mitől függ az utód neme?
A zigótában találkozó kromatidáktól (X+X vagy X+Y)
26. Sorolja fel a mitózis szakaszait!
profázis, prometafázis, metafázis, anafázis, telofázis, cytokinesis
27. Mi jellemző a mitózisra?
a megkettőződött genom a citoplazmával együtt szétosztódik két új sejtbe🡪két, egymással és
az anyasejttel genetikailag azonos értékű leánysejt keletkezik
28. Rendes körülmények között hol történik meg a megtermékenyítés?
A petesejt a petevezetékben 3 napig vándorol. A petesejt csak 24-36 óráig alkalmas a
megtermékenyítésre. A termékenyítés helye a petevezeték felső - az ampullához közelebb
eső szakaszában van.
29. Hogyan nevezzük azt az átalakulást, melynek során a spermatidák érett
spermiumokká alakulnak?
Spermiogenesis
30. Mi a progenesis?
A fejlődést előkészítő folyamatok (megtermékenyülés előtti szakasz.)
31. Spermatogenesis során hány db spermium lesz az ősivarsejtekből?
4 darab
32. Mikor következik be a spermák második számfelező osztódása?
Az érés során a másodlagos spermatociták a második számfelező osztódás során alakulnak át
spermatidákká
6
33. Hogyan nevezzük azt a folyamatot, melynek során a herecsatornákban
kialakulnak a spermatidák?
Spermatogenesis

34. Spermiumok környezete mikor lúgos?

Ejakulációkor az ondófolyadék ph-ja enyhén lúgos, ill. a méhben
35. A spermiumok mozgását mi befolyásolja?
- A pH (lúgosban mozognak)
- Chemotaxis (spermiumok bizonyos kémiai anyagok „hívó” hatására mozognak)
- Rheotaxis (azon képességük, hogy az áramlással szemben összerendezetten mozognak)
36. Melyik állítás igaz?
c (érett, egészséges spermium egy X vagy egy Y kromoszómát tartalmaz)
37. Mikor következik be a petesejt 2. számfelező osztódása?
c (a petesejt megtermékenyítése során)
38. Melyik állítás igaz?
c (az érett, egészséges petesejt egy X kromoszómát tartalmaz)
39. Nő és Férfi ivarsejt haploid kromoszóma készlete?
Nő: 22 autoszóma + X nemi kromoszóma
Férfi: 22 autoszóma + Y vagy X nemi kromoszóma
40. RH összeférhetetlenség
Ha Rh- nőben Rh+ gyerek fogan, a nő teste védekező reakciót indít és ellenanyagot termel a
baba ellen. Főleg a 2. terhességnél jelentene veszélyt, ha az 1. terhesség végén, a szülés után
nem oltanák be a nőt.
41. Mi az abortusz?
Művi vagy spontán vetélés
42. Hogyan nevezzük a humán chorion gonadotropin hormont (HCG) termelő
sejteket?
b (syncytyotrophblast)
43. A vándorló petesejt megtermékenyítése mennyi idő alatt kell, hogy
megtörténjen?
c (24-36 órával az ovuláció után)
44. Mi lesz a szedercsírából?
Hólyagcsíra
45. Férfiban az impotentia coeundi okai
Közösülési képtelenség. Ált. a hímvessző rendellenességei miatt, vagy a külső húgycsőnyílás
kóros elhelyezkedésénél, vagy műtét utáni sipolynál.

7
46. Nőben az impotentia coeundi okai
szűzhártya/hüvely/méh/petevezeték fejlődési rendellenességei, külső nemi szervek betegségei,
műtéti hegek
47. A petesejt fejlődésének ún. szaporodási szakasza meddig tart?
-A/ az újszülött korig

48. Genetikai rekombináció (tetsvérkromoszómák kicserélődése) az osztódás mely

fázisában történik?
B/ a profázis zygoten szakaszában
49. Gaméta fejlődési alakjainak megnevezése:

50. A blastogenesis mely stádiumát mutatja az ábra?

8
51. Hogyan nevezzük a külső, belső és középső csíralemezt magába foglaló – az
amnionrés és a szikhólyag között elhelyezkedő – csírarészeket?
Embriopajzs.
52. Nevezze meg az ábrán látható képleteket!

53. Mi van az intervillosus üregekben?

Ide lógnak be a szabad bolyhok – itt anyai vér van (de a baba és a mama vére nem
keveredik!)
54. Normális körülmények között a megtermékenyített petesejt milyen formában
ágyazódik be a méh falába?
Hólyagcsíra (blastula) stádiumban
55. Hol a leggyakoribb a zigóta méhen kívüli beágyazódása?
Petevezetékben
56. Hogyan nevezzük a szedercsíra kisebb blastomerákból álló, kevés szikanyagot
tartalmazó pólusát?
A szedercsíra egyik pólusa – animalis pólus – kisebb blastomerákból (mikromerák) áll,
melyek kevés szikanyagot tartalmaznak.
57. Az animalis pólussal ellentétes pólus?
Vegetatív pólus – nagyobb blastomerákból (macromerák) áll, ezek szikanyagban
gazdagabbak.
58. Melyik fejlődési szakasz lesz a szedercsírából?
hólyagcsíra
59. A kétrétegű embriopajzs sejtrétegei:
epiblast, hypoblast

9
60. Hogyan nevezzük az embriópajzs amnionüreg felőli részén a magas, hengeres
sejteket?
b (epiblast)
61. Mi az embriócsomó és hol található?
a szedercsíra visszamaradt sejtjeinek egy része, hólyagcsíra animalis pólusán helyezkedik el
62. A beágyazódás során a magzati eredetű kapillárisok hol jelennek meg?
harmadlagos chorionbolyhokban
63. Milyen sejtek alakítják ki a beágyazódó hólyagcsíra „üregét” a méh falában?
trophoblast sejtek
64. Mik a chorionbolyhok?
A méhlepény magzati összetevői. Megakadályozzák a vérkeveredést az anya+magzat között.
Az anyai vérből a tápanyagok a bolyhok falrendszerén át jutnak a magzatba.
65. Miből fejlődnek ki a chorionbolyhok?
Throphoblastbolyhokból
66. Mi vezethet spontán vetéléshez?
kromoszóma-rendellenességek, letális kromoszómaaberrációk, méh-nyálkahártya
fejletlensége vagy atrofíliája
67. Hány peteérése (ovulációja) van egy nőnek?
kb. 400
68. Hol alakul ki általában méhen kívüli terhesség? (hol tapadhat meg a zygota?)
- petevezetékben
- sokkal ritkábban hasüregben
69. Miben különböznek a másodlagos és harmadlagos chorionbolyhok?
A harmadlagos bolyhokban jelennek meg a magzati eredetű kapillárisok

Fogalmak
Mitózis: számtartó osztódás, 1 diploid sejtből 2 diploid sejt jön létre
Meiózis: számfelező osztódás, egy diploid sejtből négy haploid sejt jön létre
Zigóta: hímivarsejt és egy petesejt egyesüléséből származó diploid sejt
Morula: szedercsíra, több blastomérából felépülő képlet: animális pólusa kisebbekből
(mikromerák kevés szikanyaggal), vegetatív pólusa nagyobbakból (makromerák, sok
szikanyaggal) jön létre
Blastula: kb. 4 nappal a megtermékenyítés után a vándorló szedercsírában lévő blastomérák
apoptózisa helyükön 1 üreg marad kialakul a hólyagcsíra

10
● késői blastula: animális pólusán megmarad a szedercsíra sejteinek 1 része embrioblastok,
embriócsomó; többi részének falát egyetlen sejtsor a trophoblast sejtek alkotják magzati
függelékek 1 része
Cytotrophoblast: trophoblast sejtek osztódása során létrejövő belső réteg; ezen sejtekből
jönnek létre a chorionbolyhok a beágyazódást követően
Syncytiotrophoblast: ua. külső réteg; 7. napra az ujjszerű nyúlványai elkezdenek belenőni a
nyálkahártya alatti kötőszövetbe (megkezdődik a beágyazódás) + ezek a sejtek termelik a
hCG-t
Embriópajzs: amnionüreg és a szikhólyag találkozásánál kialakuló képlet, mely kezdetben 2
rétegű
Epiblast, hypoblast: az embriópajzs kezdeti két rétege
Nondiszjunkció: meiózis első és második fázisában előfordulhat, hogy a 2 kromoszóma vagy
a 2 kromatida nem válik szét az anafázisban hibás ivarsejtek keletkeznek (túl sok/túl kevés
kromoszómát tartalmaznak)

11
Ábrafelismerés
A mitotikus sejtosztódás fázisai

Az érett spermium fő részei

12
13
 A gastruláció
A vázizomrendszer fejlődése

70. Nevezze meg az ábrán látható képleteket!

71. Mit nevezünk coelomának?

Az embryo testürege, amely kezdetben páros
72. Melyik sejtrétegből alakulnak ki az embrionális szövetek?
Az embryonalis szövetek alapvetően az ecto- meso- és entodermaból alakulnak ki
73. A 3rétegű embriopajzs sejtrétegei
ektoderma – mesoderma – entoderma
14
74. Nevezze meg az ábrán látható képleteket!
75. Nevezze meg az ábrán látható képleteket!

76. Mi a turricephalia?
Toronyfejűség. A koponya saggitalis irányban rövidebb, fejtető, szemek kiemelkedettek. Oka:
a koponyavarratok idő előtti záródása
77. Mi a gerinchúr legfontosabb funkciója?
A legfontosabb funkciója, hogy elsődleges irányítója a felette elhelyezkedő neuralis lemez
kialakulásának és változásainak.
78. A mozgató rész melyik csíralemezből fejlődik ki?
Középső (mesoderma)
79. Mi fejlődik ki a külső csíralemezből?
Kültakaró és származékai
80. Mi fejlődik ki a belső csíralemezből?
Bélcsatorna, emésztőmirigyek, belső elválasztású mirigyek, középfül, légzőrendszer stb

15
81. Nevezze meg az ábrán látható képleteket!

82. Mi fejlődik az embryonalis mesodermából (Min. 3 entitás felsorolása.)

A középső csíralemezből minden porc, csont és kötőszövet, a harántcsíkolt és a simaizmok, az
ízületi elemek, inak, nyirokcsomók a keringés szervei. A mesodermából hám is fejlődik, így a
vese, a belső nemi szervek hámjai.
83. Milyen izomzat fejlődik a szelvényezett myotomokból?
a szelvényezett myotomokból alakul ki a hát-és mellizomzat, a bordaközi izmok, valamint a
hasfal izomzata (axialis izmok)
84. Hogyan, miből fejlődnek a csigolyatestek?
angiogén csontosodással sclerotomokból
85. Fissula sterni
Szegycsonti hasadék, a kétoldali sternális lécből marad vissza. A mellüreg képletei a hiányos
mellkasfalon át kitüremkednek.
86. Milyen fejlődési rendellenesség az amelia totalis?
Teljes végtaghiány
87. Mi a dongaláb?

16
lábtőcsont fejlődésének zavara
88. Phocomelia:
a comb- vagy a felső végtagok hosszú csöves csontjai nem alakultak ki, emiatt a végtagok a
fóka végtagjaira emlékeztetnek
89. Nevezze meg az ábrán látható képleteket!

90. Nevezze meg az alábbi képleteket!

91. Mi alakítja a velőcsövet?

17
a velődombok záródása alakítja ki
92. Mi a scoliosis?
Oldalirányú kóros gerincferdülés
93. Mi a primitív csík, hol jön létre, és hol található?
embriopajzson található: az epiblastsejtek a széli részekről befelé vándorolnak.
94. Nevezze meg az őscsigolyák primitív szervtelepeit!
sclerotom, myotom, dermatom
95. Mi a zigóta fejlődése során a neurula stádium morfológiai kritériuma?
Chorda (gerinchúr) differenciálódása
96. Sorolja fel a gerincoszlop fejlődésének 3 szakaszát!
kötőszövetes, porcos, csontos szakasz
97. A koponyacsontok közül melyik fejlődik desmogén csontosodással?
b) A koponyatető csontjai közül a falcsont
98. Nevezze meg a scleromerből kialakuló 3 nyúlványt!
hátsó nyúlvány, bordanyúlvány, elülső nyúlvány
99. Miből kezdenek kifejlődni a végtagok az embrióban, és mikor?
végtagbimbókból kezdenek fejlődni, ezek a 4. héten jelennek meg.
100. Milyen fejlődési rendellenességet jelent a syndactylia?
c(az ujjak összenőttek)
101. Mi biztosítja a csontok hosszirányú növekedését?
b (a diaphysis és az epiphysis porckorongok)
102. Melyek a cranium primordiale-ből kialakuló csontok?
a nyakszirtcsont teste, az ékcsont, a rostacsont és a halántékcsont
103. Milyen fejlődési rendellenesség a micromelia?
Micromeliáról beszélünk akkor, ha a végtagok aránytalanul rövidek
104. Mi a veleszületett csípőficam?
A rendellenesség az alsó végtagöv rendellenessége, amennyiben a combcsont feje csökkent
értékű, de a befogadására hivatott ízületi vápa sem fejlődött ki, az ízületi tok laza. E
rendellenességek okozzák a ficamot, amelyet néha csak akkor vesznek észre, amikor a
gyermek járni kezd. Lányokon gyakoribb, mint fiúkon. Az esetek nagy részében öröklődő
rendellenesség.
105. Páros kutacsok
ékcsonti, csecsnyúlványi kutacs
106. Páratlan kutacsok
kiskutacs, nagykutacs
107. Végtagok (ujjak) fejlődése során milyen atavisztikus jelenség figyelhető meg?
18
Az ujjak között „úszóhártyák” vannak
108. Milyen fejlődési rendellenességet jelent a polydactya?
többujjúság
109. Tyúkmell
Tyúkmell: a sternum a középvonalban élesen kiemelkedik, a bordaporcok túlzott növekedése
miatt
110. Koponya fejlődési rendellenesség
toronyfejűség = turricephalia
háromszögfejűség = trigonocephalia
csúcsos fej = acrocephalia
rövidfejűség = brachycephalia
hosszúfejűség = dolichocephalia
111. Kórosan rövid ujjak
Brachydactylia
112. A végtagok kezdetleges telepei?
A végtagok embrionális telepei a végtagbimbók, amelyek a test oldalsó részén, az első
embrionális hónapban alakulnak ki ektodermalis szövetszaporulatként (AER (apikális
ektoderma-perem): speciális sejtcsoport a végtag-bimbó peremén, amely indukálja a végtag
szöveteinek differenciálódását a környező mezodermából)
113. Ujjak összenövése
Syndactylia: az ujjak összenövése (érintheti csak a lágy szöveteket, vagy a csontokat is)
114. Csigolyatest melyik nyúlványból alakul ki,
csigolyatelep elülső nyúlványa

Fogalmak
Gastrula: az embriópajzs 3 rétegűvé alakul, ebben a 3 rétegű stádiumban az embriót bélcsírának
(gastrulának) nevezzükk
Primitív csík: embriópajzs dorsalis felszínén a folyamatosan osztódó epiblast-sejtek a széli részekről a
középvonal felé vándorolnak középvonalban „összeütköznek” és előrefelé vándorolnak kialakul egy
hosszanti sejttömörülés a vándorlásuk nyomán ez a primitív csík

● feladata: kijelöli az embrió leendő farki és feji végét, ezáltal a szimmetriatengelyét (farki
végen); megindítja a csíralemezek kialakulását
Csíralemezek: a kétrétegű embriópajzs fokozatosan 3 rétegűvé alakul itt 3 csíralemez jön létre: ekto,
ento, mesoderma (külső, belső, középső) ezekből meghatározott szövettípusok jönnek majd létre
Chorda dorsalis: primitív csomó területén létrejön a mesodermális chorda-nyúlvány növekszik
hosszanti irányban. Chorda-telepekből kialakul az embrió tengelyét képző tömör gerinchúr (chorda
dorsalis)

19
 ● fő funkciója: indukálja a velőcső kialakulását, indukciós hatására a felette lévő ektoderma
velőlemezzé alakul ebből fejlődik majd az idegrendszer
Őscsigolya (somita): ua., a velőcsővel szomszédos részből alakul ki szerveződésük szelvényezett:
párosával, szabályosan ismétlődve találhatók a gerinchúr 2 oldalán, első pár a 19-21 napon jelenik
meg a gerinchúr feji végén (20-30. napon alakul ki a többi össz. 38-40)
Középlemez (gononephrotom): a chorda 2 oldalán húzódó mesoderma-sávok továbbfejlődnek 3
részre tagolódik, melynek középső részéből jön létre a középlemez
Oldallemezek: ua., oldalsó részből jönnek létre fali lemez, zsigeri lemez (külső, belső)
Dermatom: mesodermális sejtek differenciálódnak és 3 primitív szervtelepet hoznak létre egyik a
dermatom amiből a bőr alatti kötőszövet fog fejlődni (dermis)
Sclerotom: ua., ebből a törzs és végtagok csontos váza fejlődik
Myotom: ua., ebből a törzs és a végtagok izomzata fejlődik
Desmalis csontosodás: mesenchyma (embrionális ksz) közvetlenül csontszövetté alakul

● csontosodási magokban új erek erek körül osteoblastok. létrehozzák a csontszövet-

alapállományt. állományban mineralizáció. befalazódnak és osteocytákká alakulnak PL
koponyacsontok (lapos csontok)
Chondralis csontosodás: mesenchyma porcszövetté majd később csontszövetté alakul

● perichondriális csontosodás (porchártya felőli): porcos telep porchártyája csonthártya

rárakódás a felszín felől gyarapszik a csontállomány

● enchondriális csontosodás (porctelep belseje felőli): p. telep diaphysisébe erek falósejtek által
létrehozott ösvények közötti porcállomány irányítógerendákat képez i. gerendák mentén
megjelennek az osteoblastok (csontszövet képző)

● PL: csöves csontok (végtagok)

Epiphysis porckorong: a csont hosszanti irányú növekedését biztosítja diaphysis felőli része
folyamatosan csontosodik, epiphysis felőli új porcot képez

● egyre vékonyodnak, majd teljesen elcsontosodnak (hosszanti növekedés vége 18-25 év)

● üvegporc építi fel, ez az enchondriális csontosodás színtere

Kutacs(fonticulus): koponyatető egyes csontjai ill. a koponyatető és a koponyaalap csontjai között a

születéskor még kötőszövetes, el nem csontosodott terület nagy(homlok-fal), kicsi(nyakszírt-fal),
ékcsonti(homlok-ék), csecsnyúlványi(nyakszírt-halánték)
Apikális ektoderma-perem (AER): speciális sejtcsoport a végtag-bimbó peremén, amely indukálja a
végtag szöveteinek differenciálódását a környező mezodermából; ennek indukciós hatására jönnek
létre a végtagbimbó mesencymájából a végtagok vázelemei

20
Ábrafelismerés

21
 A keringési rendszer fejlődése

115. Hogyan és milyen képletekből alakul ki a primitív szívcső?

az endocardium-tömlő megnyúlik
116. Melyek a primitív szívcső differenciálódásánál először jelentkező tágulatok?
primitív pitvar, kamrai hurok, szívgumó
117. Aorta fejlődése
a truncus arteriosisból alakul ki az aorta és a tüdőartéria. Kezdetben közösek, majd válaszfal
választja szét őket, és 90 fokban meg is csavarodnak.
118. Vénák fejlődése
a vena cava superios és a vena cava inferior a sinus venosusból alakul ki
119. Melyik állítás igaz a szív üregeinek fejlődésével kapcsolatban?
a (kamrák közlekednek egymással)
120. Melyek a szív fejlődésének leggyakoribb, válaszfalak kialakulásával kapcsolatos
rendellenességei?
Foramen ovale persistens – ha a pitvari válaszfal ovális nyílása a születés után nem záródik
121. Miből alakul ki a bal kamra?
A kamrai hurok leszálló ágából (a felszálló ágából pedig a jobb kamra)
122. Melyek a primitív szívcső differenciálódása során jelentkező későbbi tágulatok?
22
1 vénás öböl, 2 primitív pitvar, 3 primitiv kamra, 4 szívgumó, 5 artériás törzs
123. Melyik állítás igaz a szív üregeivel kapcsolatban?
b (először a pitvar-kamrai elválasztó sövény alakul)
124. Melyik állítás igaz a pitvarok fejlődésével kapcsolatban?
A) a sinus venosusból és a beléje ömlő vénákból fejlődnek a pitvarok
125. Közlekednek-e a kamrák és a pitvarok?
Kezdetben a kamrák közötti válaszfal sem teljes, s így a kamrák - éppúgy mint a pitvarok -
közlekednek egymással. A kamrák közötti válaszfal azonban teljessé válik, de a pitvarok
közötti foramen ovale a születésig nyitva marad.
126. Hogyan nevezzük a zsigerívek közötti fel-és leszálló nagyobb értörzseket
összekötő ereket, melyek közül több ág elsorvad?
Kopoltyúartéria
127. Hogyan változik a keringés a születés után?
A foramen ovale a két pitvar között záródik, tüdőartéria kitágul, Botalli-vezeték összeesik,
elkülönül a kis- és nagyvérkör.
128. Milyen fejlődési rendellenesség a cortriloculare biventriculare?
A pitvari septum teljes mértékben hiányzik – 3üregű a szív.
129. Mi biztosítja a kopoltyúívek sokirányú differenciálódását?
b (a germinatív réteg sejtjei)
130. Szív rendellenességei
- a leggyakoribb veleszületett malformatio-típus (1:100 élveszülés)
- okozhatja mutáció, anyai fertőzés (pl. rubeola), dohányzás, alkohol
- gyakran járnak együtt Down, Turner és Marfan szindrómával
•situs inversus cordis: a szív helyzete tükörképe a normálisnak
• a pitvarok elkülönülése nem teljes: az ovális ablak a születés után nem záródik (foramen
ovale persistens)
• a kamrák elkülönülése nem teljes: a kamrai septum nem fejlődik ki teljesen (pl. Fallot-
tetralógia)
• Ha a pitvari septum vagy a kamrai septum teljes mértékben hiányzik, a szív háromüregű
•A szív abnormális helyzete: pl. a sternum nyított állapota (fissura sterni congenita) esetén a
szív kihelyeződhet a mellkas elülső falán kívülre (ectopia cordis).
131. Hol van az ovális ablak?
A szívben, a jobb és bal pitvar között, a szüléssel záródik.
132. Mi szállítja a szén-dioxidban dús vért?
köldökartériák
133. Hogyan és milyen képletekből alakul ki a primitív szívcső?

23
A két endocardium-köteg üregesedik, majd a fejlődés folyamán (mégpedig a bélvályú
bélcsővé záródásával) egymás mellé kerül, és a közöttük levő válaszfal átszakad. Így
egységes hosszanti csövet hoznak létre, mely most már a bélcső előtt a középvonalban foglal
helyet. Ez a cső az endocardium-tömlő. A tömlő megnyúlik, s kialakítja az endocardium-
csövet vagy primitív szív-csövet.
134. Hogyan alakul ki a fejlődő magzatban az aorta?
Az aorta és az arteria pulmonalis kialakításában a truncus arteriosus vesz részt, a nagy vénák
(vena cava inferior és superior) telepe pedig a sinus venosussal kapcsolatos.
Az arteriák kezdeteben szimmetrikusan, mindkét oldalon kialakulnak, majd később egyes
szakaszok felszívódásával az arteriás rendszer aszimmetrikussá válik. Ennek megfelelően
kezdetben a truncus arteriosusból két primitív fölszálló aorta fut felfelé (aorta primitiva
ascendens), amelyek az első zsigerív magasságában, mint primitív aortaívek hátrahajlanak, s
lefelé folytatódnak a primitív leszálló aortákban (aorta primitiva descendens). Ezek egymással
egyesülnek, s a közös törzs, mint aorta thoracica fut tovább lefelé. Zsigerívek közötti artériák
kötik össze a felszálló és leszálló aortákat.

Fogalmak
Foramen ovale (szívben): ovális ablak, a septum secundumon lévő nyílás, melyet a septum
primum billentyűszerűen takar a 2 septum összenövésekor; születésig nyitva van, de a
24
születéskor a septum primum azon része, amelyik takarja a septum secundumot szorosan
rátapad az ovális nyílásra és rövidesen rá is nő a pitvarok nyomásviszonyai megváltozására a
születésnél
Botallo-vezeték: aortát és tüdőverőeret összekötő vaskos artériás ág, amelyen keresztül a
tüdőverőér vére a magzati tüdőt kikerülve az aortába jut születést követően elzáródik,
visszafejlődik
Ábrafelismerés

Az emésztő- és légzőrendszer fejlődése

135. A terminalis bélszakasz ampullaszerű tágulatát hogyan nevezzük?
Kloáka (cloaca)
136. Milyen fejlődési rendellenesség a megacolon?
a distalis vastagbélszakasz kitágultsága
137. A tüdő fejlődéstani szempontból hogyan jellemezhető?
b (részben entodermalis, részben mesodermalis eredetű)
138. A kifejlődő légcsőben hol helyezkednek el a simaizom-elemek?
b) a légcső hátsó részén, a porcállomány mögött
139. Milyen egyszerű törvényszéki próbával lehet megállapítani, hogy a magzat élve
vagy halva született?

25
törvényszéki tüdőpróba: a légtelen tüdő vízre helyezve lesüllyed, a már légzett tüdő a víz
felszínén lebeg
140. Milyen fejlődési rendellenesség az artesia recti ani?
Cloacahártya nem szakadt át
141. Mit köt össze a ductus vitellointestinalis?
Ősbélcsövet a szikhólyaggal
142. A már tagolódott bélcsövön melyik 3 szakasz található a primitív szájnyílás után?
Fejbél, kopoltyúbél, gyomortágulat
143. A már tagolódott bélcsövön melyik 3 szakasz található a gyomortágulat után?
patkóbél kacs, köldökbél kacs, utóbél (gyomortágulat előtt: fejbél, kopoltyúbél)
144. A gyomor és a máj nagy része.......helyzetű
intraperitonealis
145. Miből fejlődik ki a pajzsporc?
4.5. zsigerívből

146. Hogyan nevezzük a garathártya mögötti bélszakaszon szimmetrikusan jelentkező

5 kitüremkedést?
belső kopoltyúbarázdák (garattasakok)

147. Melyik állítás igaz?

A) (gyomor növekedése és hossztengelye körüli elfordulása során veszi fel végleges
alakját és helyzetét)
148. Gyomor helyzetének változása
A gyomor alsó vége felemelkedik, a felső vége lesüllyed, a gyomortágulat bal oldala előre,
jobb oldala hátra kerül – csavarodik.
149. Mi fejlődik a 2 elágazó májbimbóból?
A pars hepaticából az ún. májsejtgerendák fejlődnek, a pars cystica üregesedik, és már a
kéthónapos embryoban kialakítja az epehólyagot
150. Milyen fejlődési rendellenesség a rekeszsérv?

26
A rekeszizom fejlődési rendellenessége, a hátsó rekesztelep nem nő össze a septum
transversummal
- rekeszsérv esetében hasűri szervek (pl. vékonybél-szakaszok) juthatnak a nagyobb nyomású
hasüregből a kisebb nyomású mellüregbe
Veleszületett
151. Miben nyilvánul meg, hogy a végbél és az ánusz fejlődéstanilag elkülönülnek?
A felső rész az utóbélből az alsó rész a proctodeumból ered, vérellátásuk, beidegzésük is
különböző
152. Melyik megállapítás helyes a légcső-kezdemény kialakulásával kapcsolatban?
a) a tüdőtasakból fejlődik ki
153. Mit okoz a légcső fejlődési rendellenessége?
Funkcionális zavarokat a légzés, nyelés, hangképzés területén, táplálkozás
154. Mi lehet a szerepe a légzőmozgások foetalis kori "imitálásának"?
Újabb vizsgálatok szerint a légző-mozgások foetalis kori „imitálása”szerepet játszhat a
tüdőfejlődésben
155. Mi az RSD?
A légzési elégtelenség röviddel a születés után már jelentkezik. Oka, hogy az alveolusokat
„nedvesítő” felületaktív anyag (surfactant) nem, vagy csak csökkent mértékben termelődik,
RSD-ben szenvedő újszülöttek kezelése kívülről bejuttatott (állati eredetű) surfactansokkal
(surfactant replacement therapy) szintén enyhíti a kórkép súlyosságát, és ezzel csökkenti a
neonatalis mortalitást
156. Hogyan védhető ki a RSD?
anya glükokortikoidokkal történő kezelése hasznos segítség a betegség kivédésére
157. Gége fejlődése:
a kopoltyúbélből fejlődik a 3-5 kopoltyúív magasságában.
158. Mi a gége-légcső vályú?
A gége, a légcső és a tüdő fejlődésének első megnyilvánulása
159. Miből alakul ki a gégefedő (epiglottis)?
- kopoltyúívből
160. Mi hozza létre a garathártyát?
a (a fejbél entodermája és a szájgödör ektodermája)
161. Mi fejlődik a pars hepaticából és a pars cistycából?
Pars hep. – májgerendák, pars cyst. - epehólyag
162. A terminális bél- végbél körüli dolgokból 3 kérdés
A terminális bél kezdeti szakaszából és a köldökbél-kacs felszálló ágából fejlődik a vastagbél
- a terminalis bél alsó részén kialakul egy tágulat, a cloaca- a cloaca kezdetben éppúgy
zárt, mint a fejbél, később azonban az entodermája egyre közelebb kerül az ektoderma
betüremkedésével létrejövő végbélgödörhöz (proctodeum), s igy létrejön a cloacahártya
27
- az eleinte egységes cloacát később egy kötőszövetes sövény, a septum urorectale két
részre osztja:- a cloaca elülső feléből alakul ki a húgyhólyag és a sinus urogenitalis (a leendő
húgyivarszervek kivezető szakasza) - a cloaca hátulsó feléből alakul ki a végbél
- a septum urorectaléból alakul ki a gát - a cloacahártya átszakadásával létrejön a
végbélnyílás, majd a húgycső nyílása
163. Egészítsd ki!
Kezdetben ez az ampullaszerű tágulat pontosan a középvonalban van később azonban a
nyelőcső növekedése, a gyomor saját állományának növekedése s hossztengelye körüli
elfordulása során felveszi végleges alakját és helyzetét.
Alsó vége (pylorus) relatíve felemelkedik, a felső vége (cardia) süllyed a gyomortágulat bal
oldala előre, jobb oldala hátra kerül miközben a egész gyomortelep csavarodik.
164. Milyen változások jellemzők a gége születést követő fejlődésére?
A gége fejlődése nem fejeződik be az embryonális életben. A szülést követő fejlődése
többirányú: szerkezeti, alaki, méretbeni és helyzeti.
165. Rekeszsérv
a hátsó rekesztelep fejlődése nem teljes értékű, azaz nem nő össze a septum transversummal:
hasűri szervek jutnak a mellüregbe

28
29
Fogalmak

Kopoltyúívek (zsigerívek): a külső és belső kopoltyúbarázdák által közrefogott „hurkaszerű”

képletek
Meconium: a magzati fejlődés során a magzat által lenyelt, levált hámsejteket és sejttörmelékeket is
tartalmazó magzatvízből és a bélhámsejtek szekrétumából sötétzöld ragacsos massza jön létre
(magzatszurok/ meconium) bélcsatornában jön létre és a vastagbélben gyűlik össze; születés után az
első 2 nap alatt távozik

Ábrafelismerés

A húgyivarszervek fejlődése

166. Hol figyelhető meg és milyen irányú a primordinális csírasejtek vándorlása?

30
a szikhólyag endodermalis sejtjei között figyelhető meg, az utóbél dorsalis mesenteriuma
mentén az ivartelep irányába vándorolnak.
167. A külső nemi szervek fejlődése hol figyelhető meg legkorábban?
3 hónapban kezdődik meg a differenciálódás, fiúmagzatban az ivargumó ivartaggá (penis),
leánymagzatban csiklóvá (clitoris) alakul.
168. Miből fejlődik ki a here?
A medullából
169. Milyen morfológiai jelek utalnak arra, hogy az egységes ivarlécből here lesz?
Az ivarléc velőállományában herecsatornácskák fejlődnek ki, a kéregállomány visszafejlődik.
170. Milyen morfológiai jelek utalnak arra, hogy az egységes ivarlécből petefészek
lesz?
Az ivarléc kéregállományából elsődleges tüszők alakulnak ki, a velőállomány visszafejlődik.
171. Mi alakul ki a fiúmagzatban az ivarsáncok összenövésével?
Herezacskó
172. Mi alakul ki a leánymagzatban az ivarsáncokból?
Nagyajkak
173. Mi alakul ki a leánymagzatban az ivarredőből?
Kisajkak
174. Mi alakul ki a fiúmagzatban az ivarredőből?
Makk, corpus spongiosum penis
175. Mi fejlődik a Müller-csőből a leánymagzatban?
petevezeték, méh, hüvely felső része fejlődik
176. Milyen betegség alakul ki, ha az egyik oldali Müller-cső nem fejlődött ki?
Egyszarvú méh
177. Milyen betegség alakul ki, ha a Müller csövek egyesülése elmarad?
Kétméhűség
178. Phymosis:
a fityma összenövése a makkal
179. Mit jelent a rejtettheréjűség?
a hasi rejtettheréjűség, amikor a herék a hasüregben maradnak, és lágyéki rejtettheréjűség,
amikor a herék a lágyékcsatornában találhatók.

180. Melyek a vese fejlődésének filogenetikai alakjai?

primitív vese: pronephros, ősvese: mesonephros, utóvese: metanephros
181. Nevezze meg a fejlődő vese képleteit!

31
182. Mi a Wolff-cső és hol alakul ki?
A nephrogonotómon a 6. nyaki és a 2. háti szelvények között szövetszaporulat jelentkezik,
amely kezdetben tömör, majd üregesedik, s egy hosszanti csövet alkot. Ez a cső az ún. Wolff-
cső, mindinkább megnyúlik, s így a feji végen a coelomába, a farki végen pedig a cloacaba (a
terminalis bél tágulata) nyílik.
183. Veleszületett polycystas vesében (ren polycysticus)..
több kisebb ciszta van, amelyekben folyadék pang
184. Mi fejlődik a Kupffer-csőből?
Vesemedence, vesekelyhek, húgyvezeték
185. Milyen fejlődési rendellenesség a fusio renum?
Két vese összeolvadása
186. Melyek a végleges vese primordiumai?
Pronephros (primitív vese) , mesonephros (ősvese)
187. Miből alakul ki a hólyag és a húgycső telepe?
Sinus urogenitalisból
188. Mi fejlődik a sinus urogenitalisból lány- és fiúmagzatban?
Lányban: urethra + hüvely egy része
fiúban: prostata + urethra egy része
189. Mi fejlődik a Wolff-csőből?
B) ductus deferens (ondóvezeték)
190. Mi a patkóvese? -
32
a két vese összeolvadása és alsóbb hasüregi elhelyezkedése
191. Hogyan differenciálódnak a nemek?
Az XX-es szex-kromoszómájú embrióban az indifferens gonád kérgi része ováriummá
differenciálódik a medulla regressziója mellett
Az XY-os szex-kromoszómájú embrióban a medulla differenciálódik herévé, a kéreg
regressziója mellett.
192. Mi a Wolff-cső?
Wolff-cső (ductus mesonephricus, ősvesevezeték), embryóban az elő- és ősvesecsatornácskák
elvezetőcsöve. Férfiban ebből fejlődik a ductus deferens (ondóvezeték).
193. Veleszületett polycystas vesében (ren polycysticus):
Több kisebb-nagyobb üreg van, amelyekben folyadék pang.
194. Hogyan differenciálódnak a nemek?
Az XX-es szex-kromoszómájú embryóban az indifferens gonád kérgi része ováriummá
differenciálódik, a medulla regressziója mellett.
Az XY szex-kromoszómájú embryóban a medulla differenciálódik herévé, a kéreg
regressziója mellett
195. Miből alakulnak ki leánymagzatban a nagyajkak?
Az ivarráncokból.
196. Mi fejlődik a Müller-csövekből?
Müller-cső (ductus paramesonephricus, a Wolff-csőtől lateralisan
kialakuló páros vezeték, amelyből a petevezeték, a méh és a hüvely felső része fejlődik.
197. A vese hogy változtat helyet?
Kismedencéből felfelé vándorolnak (és eközben medialis irányba forognak) Végül a
hasüregbe kerülnek (a gerincoszlop két oldalára, a hasüreg hátsó falára) és fuzionálnak az ott
„várakozó” mellékvesékkel.

Fogalmak

Wolff-cső: a genonephrotom nephrogén szövete kezdetben tömör majd üregesedik és egy

hosszanti páros csövet alkot Wolff-cső; feji vége: testüregbe, farki: cloacába nyílik

● fiú magzat: mellékherék, ondóvezetékek, ondóhólyagok; lányban felszívódik

Müller-cső: lánymagzatban páros hámköteg jön létre a Wolff-csövekkel párhuzamosan

üregesednek így kialakult két cső a Müller-csövek, melyek párhuzamosan futnak a Wolff-
csövekkel (azok szomszédságában)

● lány magzat: alsó 2/3 része összeolvad méh, hüvely, felnő 1/3: különváltalan marad
petevezetők
● fiú: felszívódik

33
Elővese= pronephros: 6. nyaki és 2. háti szelvény közt alakul ki, érgomolyagok és
csökevényes csatornácskák alkotják, nincs kiválasztó funkciója (nem áll összeköttetésben a
külvilággal)
Ősvese=mesonephros: 6. nyaki és 3. háti szelvény közt, glomerulusok és elvezető
csatornácskák alkotják, melyek a Wolff-csőbe torkollanak, 6. és 11. hét között
kiválasztószervként működik; később a caudális részéből fejlődik az ivarszervek egy része
Utóvese=metanephros: keresztcsonti régióban alakul ki, Wolff-csőből képződő ureterbimbó
(gyűjtőcsatornák, vesekelyhek, medence, ureter) és a metanephrogén telepből (vesetubulus,
vesetestecsek) fejlődik ebből fejlődik a végleges vese
Testis determináló faktor (TDF): az Y kromoszómán található SRY gén terméke; ha
termelődik: herék differenciálódnak és az ivarléc velőállományában herecsatornácskák
alakulnak; ha hiány: ivarléc kéregállományában elsődleges tüszők alakulnak
Interszexualitás: az egyén kromoszomális, gonadális, pszichoszexuális és jogi értelemben
vett neme közül legalább egy nem azonos a többivel

● pl.: SRY gén áthelyeződése az X kromoszómára (XX kromoszómák, férfi fenotípus),

az androgéntermelés (működés)zavara miatt az ivarutak és a genitáliák átmeneti
formái jelenhetnek meg
Ábrafelismerés

A fej-nyak-garattájék fejlődése

198. Nyúlajak – miért alakul ki?

Az orrnyúlvány nem nő össze az arccsonti nyúlványokkal,
199. Melyik zsigerívből fejlődik a kalapács és az üllő?
zsigerív mesodermájából fejlődik
34
200. Melyik területből alakul ki a pajzsmirigy?
b (nyelvtelep mögött jelentkező és lefelé növekvő entodermalis hámcsapból
201. Miből fejlődik ki a végleges szájpad?
az arccsonti nyúlványoknak a szájüreg felé eső oldalain jelentkező szájpadnyúlványokból
alakul ki
202. Primitív arcnyúlványokat sorolja fel (7db)
2 oldalsó orrnyúlvány, 1 középső homloknyúlvány, 2 arccsonti nyúlvány, 2 állcsonti
nyúlvány.
203. Mi fejlődik az arcnyúlványokból?
- a homloknyúlványokból alakul ki a homlok,
- a középső orrnyúlványokból fejlődik ki az orrhát,
- az oldalsó orrnyúlványokból fejlődik az orrszárny illetve az orrhát oldalsó részei
- az arccsonti nyúlványokból jön létre a felső ajak, valamint az orca felső része
- az állcsonti nyúlványokból alakul ki az alsó ajak, valamint az orcák alsó része
204. Mikor mondjuk, hogy a farkastorok teljes?
ha a kemény- és lágy szájpadra egyaránt kiterjed
205. Milyen eredetű a nyelv hátulsó telepe?
b (entodermális)
206. A fogváltás átlagosan milyen életkorra tehető?
A fogváltás átlagosan a 6. életévben kezdődik, és a 32 maradó fog a 18. évre jelenik meg.
207. Melyik állítás igaz?
a (A masseter izom az 1. garatív myotomjából fejlődik)
208. Minek a létrejöttéhez kellenek a garatívek?
A fej- és a nyak fejlődéséhez
209. Az ajakhasadék kiterjedtsége szerint milyen lehet?
Legenyhébb változata az ún. jelzett forma, amely esetében az ajakpírtól az orrbemenetig
hegszerű csík jelzi a hasadék méhen belüli regenerációját. Az ajakpíron elhelyezkedő, esetleg
az ajaktestre is kiterjedő behúzódást colobomának nevezik. A teljes ajakhasadék az
orrbemenetig terjed. Mindhárom forma előfordulhat egyoldali és kétoldali megjelenésben is.

210. Nevezze meg a struktúrákat!

35
211. Hogyan jön létre a farkastorok?
szájpadnyúlványok egyesülése elmarad
212. Mi alkotja a nyelv elülső telepét?
a(A páratlan gumó és a páros oldalsó gumók)
213. A nyelv hátsó telepe?
A hátsó telep a 2.-4. zsigerívből képződik, entodermalis eredetű
214. Milyen típusú és hány maradandó fog található 1 quadránsban?
2 metsző,1 szem, 2 kisőrlő és 3 zápfog
215. Mi termeli a fogzománcot?
Külső zománcsejtek (ameloblastok) – zománcot termel
(belső zománcsejtek (odontoblastok) – dentint termel)
216. Fogak fejlődésének rendellenességei?
számbeli, alaki, szerkezeti, helyzeti és fogzási rendellenességek
217. A tejfogak kibúvása általában milyen életkorra tehető?
6. hónapban kezdődik és a 20. hónapban fejeződik be
218. Mikor beszélünk nyúlajakról?
Amennyiben az orrnyúlvány nem nő össze az arccsonti nyúlványokkal illetve valamelyik
oldali arccsont nyúlvánnyal úgy nyúlajak (labium leporinum) jön létre.
219. A tejfogak megoszlása a bal alsó quadransban:
2 metsző (incisivus), 1 szem (caninus), 2 zápfog
220. Milyen sejtek alkotják a fogak alapállományát, a dentint és ezek hol találhatók?
A belső zománcsejtekkel szomszédos kötőszöveti elemek (odontoblastok) képzik a fog
alapállományát a dentint.
221. Melyik nyúlvány képlete a felső ajak,
Két arccsonti nyúlvány

36
Ábrafelismerés

Az idegrendszer és az érzékszervek fejlődése

222. Mi a "lófarok"?
A gerincvelő relatív „fölszállása” alakítja ki a cauda equina (lófarok) képét. Azok a
gerincvelői idegek alkotják, amelyek a gerincvelőnek egy-egy magasabb szelvényéből,
eredetileg a gerincvelőre merőlegesen léptek ki, de a gerincvelő „felszállása miatt a kilépési
helyük egyre följebb került a perifériás végükhöz képest.
223. Mi az anencephalia?
Agyvelő hiánya
224. Nevezze meg az ábrán látható képleteket!

225. Mit nevezünk ganglionlécnek?

b (a velődombok és az epidermislemez határán megjelenő sejtszaporulatot) – velőléc

37
226. Gerincvelő fejlődése:

227. Milyen fejlődési rendellenesség a microencephalia?

Az agy súlya kisebb, mint 1000g
228. Milyen eredetűek a mikroglia sejtek?
a (mesodermális)
229. Miből differenciálódnak a gerincvelőben az elülső szarv neuronjai?
alap lemez (basal plate)

230. Miből differenciálódnak a gerincvelőben a hátsó szarv neuronjai?

Szárnylemez (aral plate)
231. Nevezze meg az elsődleges agyhólyagokat!
előagy, középagy, utóagy
232. Nevezze meg a másodlagos agyhólyagokat!
telencephalon, diencephalon, mesencephalon, metencephalon, myelencephalon
233. Miből fejlődnek a ganglion spinalek?
velőlécből fejlődő dúclécekből
234. Miből fejl. a gerincvelő elülső és hátulsó szarva?
a velőcső oldallemezeből

38
39
40
Fogalmak
Neuruláció: a chorda indukciós hatására a vele szomszédos ektodermából több lépésben
kialakul a velőcső (ebből: központi idegrendszer=agy és gerincvelő) és a velőléc (perifériás
idegrendszer= agyidegek és gerincvelői idegek)

● caudális irányban halad (fej végi a legfejlettebb)

Neurola: a neuruláció végére az embrió „idegcsíra” /neurola stádiumba jut

Elsődleges agyhólyagok: a kezdetben egyenes és egységes velőcsövön 3 hólyagszerű tágulat
keletkezik → elsődleges agyhólyagok → nem maradnak fent, hamarosan differenciálódnak

● még mindig egyenes velőcső feji végén: előagyhólyag, mögötte: középagyhólyag,

hátul: utóagyhólyag (ez folytatódik a gerincvelőben)
Másodlagos agyhólyagok: középagy egységes marad, nem tagolódik, előagy és utóagy
további 2-2 részre differenciálódik → előagy: végagy, köztiagy, utóagy: hátsóagy, nyúltagy
Agykéreg barázdálódása: a fejlődő agy felszíne kezdetben sima, de a területeinek
egyenlőtlen fejlődése miatt hamarosan barázdálódik → intenzívebben növekvő területeken
tekervények, lassabban növekvő területeken barázdák alakulnak ki (elsőként a Sylvius-árok
majd a féltekék fő barázdái)
Neurogén placod: az embrió feji ektodermáján létrejövő hámvastagodások, amelyekből
különböző érzékszervek és feji dúcok neuronjai fejlődnek

Ábrafelismerés

41
 A magzati függelékek, a terhesség és a szülés
Teratogén hatások
Újszülöttkorivizsgálatok

235. Milyen képletek találhatóak a köldökzsinórban (Min. 3 felsorolása!)

allantois, 2 köldökartéria, 2 majd 1 köldökvéna
236. Decidua basalis?
A decidua a megvastagodott méh nyálkahártyája a beágyazódás után, a chorionbolyhokkal
érintkező rész. placenta anyai része
237. Méhlepény funkciói (min. 3)
táplálás, gázcsere, vitaminraktár, hormontermelés, magzat rögzítése, bomlástermékek
elszállítása
238. Mi az urachus?
B/ az allantois kivezetőcsöve
239. Sorolja fel a magzatvíz funkcióit
- védi a magzatot a kívülről érkező mechanikus hatásokkal szemben,
- védi a magzat keringését,
- védi az anyát a magzatmozgásoktól, szerepe van a szülés előkészületében, a
burokkal együtt tágítja a szülőutakat
240. Mi viszi az oxigéndús vért a placentán keresztül a magzathoz,
Az anyai endometriális artériákból érkező vér az intervillosus térben a chorinbolyhokon
keresztül a placentából a köldökvénánál kilépve jut a magzathoz.
241. Mi nem jellemző egy egészséges újszülöttre:
4 válasz közül, az alveolusok összeesése,
242. Magzatvíz vizsgálata mikor javallott?
16-18. hét között szokták elvégezni, ha az anya 35 évesnél idősebb, ha a családban előfordul
kromoszóma-rendellenesség, vérzékenység, izomsorvadás. Vagy magas AFP-eredmény
esetén, vagy ha a nagyobb testvér fogyatékos.
243. Sorolja fel a magzat táplálkozásának 3 szakaszát!
Autotroph szakasz, a magzat saját tartaléktápanyagát építi be - a szikhólyagból –
szervezetébe,
Histotroph szakasz, a magzat az anyai nyálkahártyából nyeri tápanyagait,
Haematotroph szakasz, a chorionbolyhok kialakulásával a vérből veszi fel a tápanyagokat
244. Mennyi a magzatvíz fiziológiás mennyisége a szülés előtt?
0,5 liter (a terhesség derekán 1 liter)
245. Mi termeli a magzatvizet?

42
az amnion hámja
246. Melyek a fejlődő magzatot körülvevő burkok?
decidua basalis, decidua capsularis, decidua parietalis (ezek az anyai eredetű magzatburkok),
amnion(belső magzatburok)burok, sima chorion(külső magzatburok)burok
247. A placentában hogyan szerveződik az anyai és a magzati erek hálózata?
b (nem keveredik)
248. Hydramnion jelensége milyen hatást gyakorol a szülésre?
Magzatvíz fokozott termelődése + felszaporodása. Vetélést okozhat, vagy a magzat fejlődési
rendellenességét + rohamos szülést, atoniás vérzést, köldökzsinór előreesését.
249. Csecsemőkor?
1 életév
250. Újszülöttkor?
Postnatalis szakasz, kb 1 hós korig. Az első órák-napok a legkritikusabbak, elsősorban a
légző- és keringési rendszer szempontjából
251. Mire utalhat a magas AFP szint?
Ikerterhességre, kóros terhességre
252. Koraszülés?
24-37. hét között
253. Érett újszülött izomtónusa
fokozott tónusú
254. Terhesség jelei:
gyanújelek: - szubjektív tünetek (pl kívánósság)
valószínű jelek: - objektív változások (elsősorban a nemi szervek tekintetében)
biztos jelek: - magzatmozgás, magzatrészek, magzati szívhang, röntgen/ultrahang kép
255. Kötelező szűrővizsgálatok terhesség alatt
ultrahang vizsgálat, vizelet és vérvizsgálat, hüvelykenet vizsgálata, magzati sejtek vizsgálata
(idős vagy veszélyeztetett terheseknél)
256. A szülés szakaszai
tágulási szakasz, kitolási szakasz, lepényi szakasz
257. Rubeola fertőzés lehetséges következményei
- süketség, szív fejlődés-zavarai, szívizom károsodás, szürkehályog, zöldhályog,
fogzomác-képződési zavar
– magzat visszamaradhat a méhen belüli növekedésben
- ritkán agykárosodás, szellemi visszamaradottság

258. Congenitalis anomáliák

43
 - veleszületett fejlődési zavarok: leggyakrabban a velőcső fejlődési zavaraiból
adódnak. Pl Meroencephalia (agy részleges hiánya), Anencephalia (agyvelő hiánya)
259. Vetélés okai?
A korai spontán vetélés-leggyakoribb nőgyógyászati probléma, a terhesség első 3 hete, okai:
fejletlen méhnyálkahártya, tapadási rendellenesség, kromoszóma-rendellenességek.
Egyéb okok, a 24. hétig: invazív vizsgálatok, rendellenes magzati elhelyezkedés, nem
megfelelő anyai immuntolerancia, hydramnion, teratogén hatások (röntgen és radiokatív
sugárzás, mérgek, vegyszerek, nikotin, kokain,
260. A szőr kialakulása?
elsődleges szőrzet (magzatpihe, lanugo): elsősorban a szemöldök tájékán jelenik meg kb. a
16. héten. A 7. hónapban teljesen elborítja magzatot, majd a 8. és 9 hónapban fokozatosan
kihullik. A lanugo elemei a magzatmázban és a magzatvízben is megtalálhatók.
átmeneti szőrzet: gyermekkorban jellemző, újszülöttkortól a pubertásig jelenlévő, a
lanugónál már valamivel durvább szőrzet.
végleges szőrzet: fejlődése a pubertásban veszi kezdetét. Merevebb és több pigmentet
tartalmaz, mint az átmeneti szőrzet, különösen férfiakban, és felépítése testtájanként is eltér.

Fogalamak
Amnion: első és legbelső (magzati eredetű) magzatburok, ami a blastula stádiumban alakul
ki, kezdetben laza mesodermális állomány hálózza be, később magzatvíz tölti ki

● magzatmázat termel (beborítja és védi a felázástól a magzatot)

● intenzíven nő és fokozatosan összefekszik a chorionnal

Chorion: külső magzatburok (magzati eredetű), kialakulása: beágyazódó hólyagcsíra

cytotrophoblast rétege chorionbolyhokat képez, amik benyomulnak a méhnyálkahártyába →
növekedő bolyhok megnyitják a mnyh. kitágult ereit → érintkezésbe kerülnek az anyai vérrel

● bolyhok csak a placenta területén maradnak meg, a többi részen sima felszínűvé alakul
a chorion
Decidua: beágyazódás után a megvastagodott nyh (decidua, „hullóhártya”) létrehozza az
anyai eredetű magzatburkokat + placenta anyai részét

● decidua basalis: chorinbolyhokkal érintkező rész, decidua capsularis: embriót

körülölelő rész, decidua parietalis: embrióval nem érintkező rész

● parietalis és capsularis az 5. hónapra összefekszik, fuzionál a chorionnal és az

amnionnal
Méhlepény=placenta: magzati rész (chorionbolyhokból)+ anyai rész (decidua basalisból), 4.
hónap után tömege már nem nő, de az átmérője még igen

44
 ● funkciói: magzat táplálása, anyagcsere bomlástermékeinek elszállítása, gázcsere
biztosítása, anyai vérben lévő anyagok szűrése, vitaminok raktározása,
hormontermelés, magzat rögzítése
Magzatvíz/ liquor amnii: amnionüreget kitöltő, folyamatosan termelődő és cserélődő
folyadék

● funkciói: magzat védelme a mechanikai hatásoktól, zavartalan magzati keringés

biztosítása, anya védelme a magzatmozgások okozta fájdalomtól, szülőutak tágítása
Amniocentézis: a magzatvíz vizsgálata, mintavétel a magzatvízből
APGAR-érték: kidolgozója: Virginia Apgar (aneszteziológus) 1952; az újszülött állapotát
jellemző pontszám, amely 5 kritérium vizsgálatán alapul: légzés, szívműködés, izomtónus,
reflexek, bőrszín

● születés utáni 1. és 5. percben végzik

●
0, 1, 2 pont adható, a 10 a legjobb 0-3: azonnali újraélesztés, 4-6: intenzív megfigyelés, 7-10: normál

Egypetéjű ikrek (30%): egyetlen megtermékenyített petesejtből fejlődnek, hasonlítanak,

egyneműek, azonos vércsoportúak és azonos génállománnyal rendelkeznek

● szedercsíra stádiumban (2-3.nap): külön amnion, chorion, placenta

● korai blastula stádiumban (4-8.nap): külön amnion, közös chorion, placenta

● késői blastula stádiumban (9.naptól): közös amnion, chorion, placenta

● 14-16. naptól: sziámi ikrek

Kétpetéjű ikrek: 2 petesejt termékenyül meg egyszerre; az amnion mindig különálló, a

chorion fuzionálhat, a placenta lehet közös és különálló is; lehetnek azonos vagy
különneműek

● keletkezés: mind2 petefészekben megtermékenyül 1-1 petesejt; ovuláló Graaf-tüsző 2

petesejtet tartalmaz és mind2 megtermékenyül; az egyik petefészekben az ovulációnál
2 Graaf-tüsző reped meg és mind2 megtermékenyül
Teratogén hatás: fejlődési rendellenességet okozó hatás/faktor (esetek nagyobb részében ez
nem egy hatás, hanem több oki tényező együttes hatása)

● genetikai rendellenességek (pl mutáció), biológiai teratogének (vírus), fizikai (magas

hőmérséklet), kémiai (gyógyszerek, alkohol), anya krónikus betegsége (diabetes),
immunológiai inkompatibilitás
Malformatio: kóros fejlődés miatt megjelenő morfológiai rendellenesség
Deformatio: külső (általában fizikai) hatás miatt megjelenő morfológiai rendellenesség

45
Aplasia (agenesis): az adott szerv nem alakul ki
Hypoplasia: az érintett szerv kialakul, de a normálishoz képest csökkent értékű, alulfejlett
Hyperplasia: az érintett szerv kóros megnagyobbodása

46