2.2.

A talaj fizikai féleségének gyors, közelítő vizsgálatai

2.2.1.Arany-féle kötöttségi szám (KA)

Az egyik legelterjedtebb fizikai talajféleség meghatározására szolgáló módszer. Azon alapszik,

hogy a talajok hogy egy adott képlékenységi állapot eléréséig a talajok annál több vizet vesznek
fel, kötnek meg a felületükön, minél nagyobb a fajlagos felületük, vagyis minél több finomabb
részecskét tartalmaznak (minél nagyobb az agyagtartalmuk).

Arny-féle kötöttségi szám: 100g légszáraz talaj képlékenységének felső határáig történő
nedvesítéséhez szükséges víz mennyisége.

A vizsgálat lépései:
 Bemérünk 80-100g közötti talajt porcelán mozsárba
 Bürettát jelig feltöltjük, majd 15ml ráengedünk a talajra és spatulával összekeverjük.
 Folyamatosan adagoljuk hozzá a desztillált vizet és kevergetjük, ha teljesen
átnedvesedett, akkor a spatulát lecseréljük a dörzsmozsárhoz tartózó törőre (pisztillus).
 Addig adagoljuk a vizet, míg a hírtelen kiemelt keverőhöz tapadt talaj, illetve a
mozsárban maradt paszta, csúcsosan kiemelkedő vége visszahajlik,→ adja a fonálpróbát
(6. ábra).

6. ábra. A talajok Arany-féle kötöttségi számának „kézi” meghatározása (a

képlékenység felső határát jelző „fonálpróba”)

 Homok talajok esetén (KA<30) kolloidok hiánya miatt nem adja a fonalpróbát, ezért a
felületen „megcsillanó víz” megjelenésekor a spatulával húzunk egy barázdát a paszta
 közepébe és finoman az asztalhoz ütjük a dörzsmozsarat, és ha összecsúszik a két oldal
elértük a képlékenység felső határát.
 Nem használható a módszer láptalajok jellemzésére, mert a nagy szerveanyag miatt
nagy mennyiségű szerves kolloidot tartalmaz, ami miatt nagy a vízfelvevő képessége és
nem mutat szoros összefüggést a talaj ásványi kolloid tartalmával.
 Kiszámolása:
ml
KA  *100
g

ml: fogyott víz mennyisége

g: bemért talaj tömege

6. táblázat. A kötöttségi szám értéke és a különböző talajtextúrák esetén

Fizikai talajféleség Kötöttségi szám, KA
Durva homok, futóhomok < 25
Homok 25 - 30
Homokos vályog (könnyű vályog) 30 - 37
Vályog 37 - 42
Agyagos vályog (nehéz vályog) 42 - 50
Agyag 50 - 60
Nehéz agyag 60 <

A talajok kötöttsége (6. táblázat) alatt a gyakorlatban a talajművelő eszközökkel szembeni

ellenállást értjük, a vonóerő szükségletet nagy mértékben befolyásolja.

2.2.2.Leiszapolható rész (Li%)

A teljes mechanikai feltárást legjobban helyettesítő vizsgálati módszer. A leiszapolható rész

vizsgálatánál a talajban található agyag és por vagy iszap együttes mennyiségét adjuk meg
tömegszázalékban.

Leiszapolható rész % : A talajban található 0,02 mm-nél kisebb szemcsefrakciók együttes

mennyisége tömegszázalékban kifejezve.
A vizsgálat lépései:
 Bemérünk 25 g talajt vagy homok esetében 50g-ot (a homokban kevesebb a 0,02 mm-
nél kisebb szemcsefrakció és így pontosabb a mérés).
 A talaj főzőpohárba tesszük és adunk hozzá 500cm3 desztillált vizet, majd 2 órán
keresztül főzzük, hogy a talaj aggregátumai szétessenek.
 A főzés során elpárolgott vizet folyamatosan pótoljuk és a főzőpohár szélére tapadt
részeket üvegbot segítségével lemossuk.
 Kihűlés után átmossuk, a rázóhengerbe majd 1000ml-re feltöltjük.
 A hengert bedugózzuk, majd felrázzuk, homogenizáljuk a talaj szuszpenziót.
 Felrázás után hagyjuk 4 perc 38 másodpercig ülepedni (stokes törvény szerint), majd 10
cm mélyről 10 cm3 kipipettázunk.
 A szuszpenziót bepárló csészébe tesszük, bepároljuk, majd 105˚C szárítjuk.
 Kihűlés után analitikai mérlegen megmérjük és az eredményből levonjuk az előzetesen
megmért edény tömegét.
 Kiszámolása:
Bemértünk 25 g talajt 1000 cm3 vízbe

Ha nem ülepedett volna

akkor 0,25g lenne benne kivettünk 10 cm3
Tehát:
0,25 úgy aránylik visszamért talaj tömegéhez (g) → 0,25 : g
Mint a 100% aránylik a Li% hoz → 100 : Li%

g *100
Ebből következik: Li %   g * 400
0,25

g: A visszamért agyag és iszap tömege

(Ha 50g-ot mérünk be akkor 200*g)
7. táblázat. A leiszapoható-rész % értéke és a különböző talajtextúrák esetén
Fizikai talajféleség Leiszapolható rész, Li %
Durva homok, futóhomok 0 - 10
Homok 11 - 25
Homokos vályog (könnyű vályog) 26 - 30
Vályog 31 - 60
Agyagos vályog (nehéz vályog) 61 - 70
Agyag 71 - 80
Nehéz agyag 81 - 90
2.2.3.Higroszkoposság

Higroszkóposságon a száraz talajok vízgőzmegkötő képességét értjük adott páratartalmú

térben. A vizsgálat lényege, hogy egy talaj - adott relatív páratartalmú légtérből - annál több
vízgőz megkötésére képes, minél nagyobb a fajlagos felülete (minél nagyobb az
agyagtartalma). A vizsgálatot állandó páratartalmú térben kell maghatározni azonos
hőmérsékleten. A gyakorlatban Mitscherlich-féle, a Kuron-féle és a hazai gyakorlatban elterjedt
Sík Károly féle higroszkóposságot szoktak meghatározni.

1. Mitscherlich-féle: 10%-os H2SO4 (kénsav) fölött, 95,6% relatív páratartalom jele:

Hy

2. Kuron-féle: 50%-os H2SO4 (kénsav) fölött 35,2% relatív páratartalom

jele: hy (7. ábra)

3. Sík Károly-féle: CaCl2*6H2O (kalciumklorid) fölött, 35% relatív páratartalom

jele: hy1

A vizsgálat lépései:
 2mm szitán leszitáljuk a talajt
 5-10 g-nyit teszünk ismert tömegű üvegedénybe
 Edényt vákum-exikátroba helyezzük, melynek alján megfelelő koncentrációjú kénsav
vagy kristályos kálciumklorid van.
 Exikátort lezárjuk, majd szivattyúval légtelenítjük, ha nem szivattyúzzuk ki a levegőt a
vízgőz telítődése hosszabb ideig eltart (14 nap)
 3-nap múlva (szivattyúzás nélkül 14 nap) felnyitjuk az exikátort és kivesszük, a mintát
gyorsan lefedjük, és analitikai mérlegen lemérjük a tömegét.
 Ezután a talajt súlyállandóságig 105 ˚C-on szárítjuk (4-5 óra).
 Kihűlés után ismét analitikai mérlegen lemérjük.
 Kiszámolása: két mérés különbsége megadja a talaj által felvett higroszkópos
nedvességet, amit a száraz talaj tömegére vonatkoztatva kell %-osan megadni (8.
táblázat).

higroszkóposnedvesség ( g ) *100
Ebből következik: hy 
száraztalajtömege ( g )
 7. ábra. A talajok Kuron-féle higroszkóposságának meghatározása exikátorban

8. táblázat. A fizikai talajtípus és a hy-értékek közötti összefüggések

Kuron-féle higroszkóposság
Fizikai talajféleség
(hy)
Durva homok, futóhomok 0-0,5
Homok 0,6-1,0
Homokos vályog (könnyű vályog) 1,1-2,0
Vályog 2,1-3,5
Agyagos vályog (nehéz vályog) 3,6-5,0
Agyag 5,1-6,0
Nehéz agyag > 6,0

A 6,5-nél nagyobb hy- értékek tőzeg és kotu talajoknál fordulnak elő mely a nagy szervesanyag
tartalomra utal.

A hy- értékből kiszámítható tapasztalati képlet alapján a másik két higrsozkóposság.

hy ≈ hy1
Hy = 2,1 * hy ± 0,3

2.2.3. Ötórás kapilláris vízemelő képesség

Üvegcsőben lévő talajoszlop az alsó élével vízbe állítva 5 óra alatt milyen magasra emeli a
vizet, vízemelése annál kisebb, minél agyagosabb a talaj. Ezt a vizsgálat főleg az erdészeti
talajtanban (termőhelyismeretben) nagyon fontos mutató.
A vizsgálat lépései:
 2mm szitán leszitáljuk a talajt
 0,5-1m hosszú egyikvégén szitaszövettel lezárt csőbe öntjük a talajt miközben
ütögetéssel tömörítjük.
 A csöveket ezután bekötött végükkel függőlegesen vízbe állítjuk.
 5 óra elteltével lemérjük az átnedvesedett talajréteg magasságát és az eredményeket
mm-ben adjuk meg (9. táblázat)

A kapilláris vízemelés támpontot adhat a víz talajban történő mozgására vonatkozóan, mivel a
vízemelés időbeli lefolyása ugyanolyan jellegű, mint a beázásé.
A kapilláris vízemelést nagymértékben befolyásolja a sok abszorbeált Na+ mert a talajt
elfolyósítja és így a vízemelés minimálisra csökken ezáltal az eredményekből a szikességre is
lehet következtetni.

8. táblázat. A fizikai talajtípus és a ötórás kapilláris vízemelés közötti összefüggések

Kapilláris vízemelés
Fizikai talajféleség
5h/mm
Durva homok, futóhomok -
Homok > 300
Homokos vályog (könnyű vályog) 250-300
Vályog 150-250
Agyagos vályog (nehéz vályog) 75-150
Agyag 40-75
Nehéz agyag (vagy szikes agyag) < 40