A MAGYAR

kézikönyve
Szerkesztette
KIEFER FERENC

A szerkesztő munkatársa
SIPTÁR PÉTER

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

 Tartalom

Előszó (Kiefer Ferenc) 15

NYELVTÖRTÉNET 19
1. A magyar mint finnugor nyelv (Sipőcz Katalin) 21
1.1. Nyelvcsaládunkról 21
1.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást? 23
1.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk finnugor vonásait? 24
1.4. A magyar nyelv finnugor vonásai 26
1.4.1. Ősi vonások a hangtan területén 26
1.4.2. Ősi vonások az alaktanban 28
1.4.2.1. Alapnyelvi elemek a névszóragozásban 28
1.4.2.2. Alapnyelvi elemek az igeragozásban 31
1.4.2.3. Szóalkotásunk ősi vonásai 32
1.4.3. A mondattan finnugor vonásai 35
1.4.4. Szókészletünk finnugor öröksége 37
Irodalom 39
A magyar nyelv története 41
Irodalom 41
2. Az ősmagyar kor (Horváth László) í 45
2.1. Bevezetés 45
2.2. A hangrendszer 45
2.3. A szóelemek 47
2.4. A szófajok 52
2.5. A szószerkezetek 56
2.6. A mondatok : 60
3. Az ómagyar kor (Papp Zsuzsanna) 63
3.1. Bevezetés 63
3.2. A nyelvjárások 63
3.3. Az írásbeliség kezdetei. írott nyelv, beszélt nyelv 64
3.4. A magyar helyesírás fejlődése 67
3.5. Nyelvi változások az ómagyar korban 68
3.6. A nyelvi rendszer változásai 73
3.7. A mondatot felépítő szerkezetek 80
 3.8. A mondattípusok története 81
3.9. Az összetett mondatok 82
4. A középmagyar kor (Haader Lea) 87
4.1. Bevezetés 87
4.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik 87
4.3. Nyelvi változások a középmagyarban 92
4.4. A nyelvi rendszer változásai 97
5. A nyelvújítás (Dömötör Adrienne) 103
5.1. Bevezetés 103
5.2. A nyelvújítás története 104
5.2.1. Előzmények 104
5.2.2. A nyelv dolga: közügy 104
5.2.3. Ortológus és neológus 105
5.2.4. Művek és ellenművek 106
5.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő 107
5.2.6. A nyelvújítás győzelme után 109
5.2.7. Eredmények 110
5.3. A nyelvújítás módszerei 111
5.3.1. Az új szavak 112
5.3.2. Szóképzés 112
5.3.3. Szóelvonás 113
5.3.4. Szóösszetétel 113
5.3.5. Elavult szavak felújítása 114
5.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele 114
5.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása 115
5.3.8. Idegen szavak magyarosítása 115
6. A magyarnyelv szókészlete (GerstnerKároly) 117
6.1. Az ősi örökség 118
6.2. Az idegen eredetű szókészlet 120
6.2.1. Az iráni jövevényszavak 121
6.2.2. A török jövevényszavak 121
6.2.2.1. Az ótörök jövevényszavak 122
6.2.2.2. Az Árpád-kori török jövevényszavak 123
6.2.2.3. Az oszmán-török jövevényszavak 123
6.2.3. A szláv jövevényszavak 124
6.2.4. A német jövevényszavak 126
6.2.5. A latin jövevényszavak 128
6.2.6. Az újlatin jövevényszavak 129
6.2.6.1. A francia jövevényszavak 129
6.2.6.2. Az olasz jövevényszavak 130
6.2.6.3. A román jövevényszavak 131
6.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből 132
6.2.7.1. Az angol jövevényszavak 132
6.2.7.2. A cigány jövevényszavak 133
6.2.7.3. A jiddis jövevényszavak 134
6.2.7.4. A bizánci görög jövevényszavak 134
 6.2.8.
A nemzetközi müveltségszavak 135
6.2.8.1. A vándorszavak 136
6.2.8.2. A nemzetközi szavak .-; : 136
6.2.9. A tükörszavak 137
6.3. A belső keletkezésű szókészlet 139
6.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak 139
6.3.1.1. Az indulatszavak 139
6.3.1.2. A hangutánzó szavak 140
6.3.1.3. A hangfestő (hangulatfestő) szavak 142
6.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak 143
6.3.2.1. A képzett szavak 143
6.3.2.2. Az összetett szavak 147
6.3.3. Ritkább szóalkotási módok 148
6.3.3.1. A jel- és ragszilárdulás 149
6.3.3.2. A szórövidülés és a rövidítéses továbbképzés 149
6.3.3.3. Az elvonás 149
6.3.3.4. A szóhasadás 150
6.3.4. A tudatos szóalkotás : 151
6.3.4.1. A nyelvújítás 151
6.3.4.2. A mozaikszó-alkotás 151
6.4. Az ismeretlen eredetű szavak 152
6.5. A magyar szókészlet jellegzetességei 153
6.6. A magyar mint átadó nyelv 155
Irodalom 156

NYELVTANI RENDSZER 159

7. Hangtan (Siptár Péter) 161
7.1. A magánhangzók 161
7.1.1. A magánhangzó-harmónia 163
7.1.2. A hosszúsági váltakozások 165
7.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása 167
7.2. A mássalhangzók .'; 168
7.2.1. A mássalhangzók csoportosítása 169
7.2.2. A zöngésségi hasonulás 170
7.3. A hangsúly 171
7.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása 173
7.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása 175
7.3.3. Az irtóhangsúly : 177
7.3.4. Összefoglalás 179
7.4. A hanglejtés :.:. 179
Irodalom 182
8. Alaktan (Kiefer Ferenc) 185
8.1. Az alaktan tárgya 185
8.2. A magyar morfológia szóalapúsága 186
8.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó? 186
8.4. Termékenység és szabályszerűség 187

V I S - li MM,.,
 8.5. Képző vagy rag? 189
8.6. A szóképzés 190
8.6.1. Termékeny főnévképzők 190
8.6.2. Termékeny melléknévképzők 191
8.6.3. Termékeny igeképzők 194
8.6.4. Termékeny határozószó-képzők 196
8.7. Az igekötős igék alkotása 197
8.7.1. Az akcióminőségek képzése 197
8.7.2. Az irányjelentésű igekötők 198
8.7.3. Egyéb jelentésű igekötők 198
8.8. A szóösszetétel 198
8.9. A ragozás 201
8.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege ; 201
8.9.2. Jel és rag 202
8.9.3. Az esetragok 202
8.9.4. A birtokos személyragok 203
Irodalom 204
9. Mondattan (É. Kiss Katalin) 205
9.1. Bevezetés 205
9.2. A mondat alapszerkezete 205
9.2.1. Szabad szórendű-e a magyar? 205
9.2.2. A mondat topik-predikátum tagolása 206
9.3. A predikátum belső szerkezete 209
9.3.1. Az egyszerű predikátum 209
9.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum 212
9.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum 216
9.3.4. A tagadás 221
9.3.5. Módosító határozók a mondatban '."..: 223
9.4. A főnévi kifejezés 225
9.4.1. A főnévi kifejezések típusai 227
9.4.2. A birtokos szerkezet 227
9.5. A névutói kifejezés \ 229
9.6. A határozószói kifejezés 231
9.7. A melléknévi kifejezés : 232
9.8. Az igenévi kifejezések 233
9.9. Az alárendelő összetett mondat 236
Irodalom 240

SZÖVEG ÉS STÍLUS 243

10. A szöveg (Tolcsvai Nagy Gábor) 245
Irodalom 256
11. A stílus (Tolcsvai Nagy Gábor) 257
Irodalom 268
A MAGYAR NYELV TERÜLETI VÁLTOZATAI 269
12. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok (Kiss Jenő) 271
12.1. A nyelvjárások 271
12.2. A mai magyar nyelvjárási régiók 273
12.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között 281
12.3.1. A nyelvjárási szókincsről 281
12.3.2. A nyelvjárási hangtanból 282
12.3.3. A nyelvjárási alaktanból 283
12.3.4. A nyelvjárási mondattanból 284
12.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói 286
12.5. A nyelvjárások változása 289
12.6. A regionális köznyelviség 294
12.7. A nyelvjárás mint hátrány 296
12.8. A nyelvjárások és az iskola 297
Irodalom 298
13. A határon túli magyar nyelvváltozatok (Kontra Miklós) 301
13.1. Változó-tipológia 303
13.2. Azonosságok és különbségek 305
13.2.1. Egy azonosság 306
13.2.2. Egy különbség 307
13.3. Kontaktushatások ; 307
13.4. Nyelvjárási (regionális) vonások 309
13.5. A kontaktus intenzitásának hatása 311
13.6. A tannyelv hatása 313
13.7. Szókészlet 314
13.8. Attitűdök 316
13.9. Nyelvcsere 317
13.10. Oktatás V. 319
Irodalom 320

A MAGYAR NYELV TÁRSADALMI VÁLTOZATAI 323

14. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról (Kontra Miklós) 325
14.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről 325
14.2. Néhány változó társadalmi megoszlása 329
14.3. Következetesség 331
14.4. További kérdések 334
14.4.1. Feladatfüggő eredmények:grammatikalitási ítéletek és szóbeli
mondatkiegészítések ". 334
14.4.2. Differenciált megbélyegzés 336
Irodalom 337
15. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú (Váradi Tamás) 339
15.1. Bevezetés 339
15.2. A BUSZI céljai 339
15.3. Előmunkálatok 339
15.3.1. A gazdagréti anyagvizsgálata 340
15.3.2. Az intonáció jelölése 340
15.3.3. A szünet kérdése 341
10

15.4. Módszertani kérdések 341

15.4.1. A szociolingvisztikai interjú fogalma r 341
15.4.2. A vizsgálati kérdések kiválasztása :
342
15.4.3. A vizsgálati eszközök megválasztása 342
15.4.4. Az adatközlők kiválasztása 344
15.4.5. A megfigyelői paradoxon 345
15.4.6. A terepmunkások kiképzése 345
15.5. A BUSZI szerkezete 345
15.6. A BUSZI változatai ; >. 346
15.7. A BUSZI vizsgálati kérdései 346
15.7.1. Hangtani rész 346
15.7.2. Morfológiai kérdések 347
15.7.3. Szintaktikai kérdések 348
15.7.4. Három lexikai kérdés 348
15.7.5. Irányított társalgás 349
15.8. Az adatok feldolgozása 351
15.8.1. Az adatok tárolása 351
15.8.1.1. Az adatbázis 351
15.8.1.2. A lejegyzés 352
15.8.2. A digitalizálás 353
15.9. Előzetes eredmények 354
15.9.1. Az írógép hatása a magánhangzó-hosszúságra 354
15.9.2. A stílusváltozatok szerepe a BUSZI-ban 355
15.9.3. A nyelvről szóló vélekedések ("folk linguistics") 356
Irodalom 358
16. Kétnyelvűség és többnyelvűség (Borbély Anna) 361
16.1. Definíciók 363
16.2. Az egyéni kétnyelvűség 366
16.3. A közösségi kétnyelvűség 371
16.4. A kétnyelvű beszéd 371
Irodalom 377
17. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvmüvelés (Sándor Klára) i 381
17.1. Bevezetés 381
17.2. Nyelvtervezés 382
17.3. Nyelvpolitika 391
17.4. Nyelvművelés 394
Irodalom 406
18. A nyelvi norma (Tolcsvai Nagy Gábor) 411
Irodalom 421

NYELV ÉS PSZICHOLÓGIA 423

19. Pszicholingvisztika (Pléh Csaba) 425
19.1. A megértés folyamata 426
19.2. A hangfelismerés és -észlelés 429
19.2:1. Beszédhangfelismerés-elméletek 429
19.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében 429
 11

19.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben 431

19.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete 431
19.4. Morfológia :... 435
19.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése 435
19.4.2. A szabálykérdés és az alaktan 438
19.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről 439
19.5. A mondatelemzés 441
19.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve 442
19.5.1.1. A propozicionális elemzés és a nyelvek eltérései 443
19.5.1.2. A szerkezet-hozzárendelés szakaszai 443
19.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje 444
19.6. Szövegösszekapcsolás 446
19.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban 447
Irodalom 448
20. A gyermeknyelv (Pléh Csaba) 451
20.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái 453
20.1.1. Nyelvelméleti célok 453
20.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus
periódusok a nyelvészetben 454
20.1.3. A kritikus periódus 455
20.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások 457
20.2. Az alaktani és mondattani fejlődés 458
20.2.1. A morfológia kibontakozása 458
20.2.2. Szóképzés és összetétel 459
20.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása 461
20.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása 462
20.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar
gyermeknyelvben 464
20.2.5.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyereknyelvi hibázások 464
20.2.5.2. A befejezettség kifejezése 465
20.2.5.3. Az igekötők mozgatása és,az aktuális tagolás 465
20.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről 468
20.3. A szókincs elsajátítása 469
20.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai 469
20.4. Az elsajátítás társas keretei 471
20.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben 471
20.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői 472
20.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés 474
Irodalom 476

A BESZÉDTEVÉKENYSÉG 479
21. Neurolingvisztika (Bánréti Zoltán) 481
21.1. Azafázia 481
21.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek 486
21.2.1. A mondatmegértés agrammatikus zavarai: nyelvtani alapú
magyarázatok 487
12

21.2.2. A mondatmegértés agrammatikus zavarai: kapacitáselméleti

magyarázatok 487
21.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai 488
21.2.4. Az agrammatikus mondatprodukció: kapacitáselméleti magyarázatok . 489
21.2.5. Az adaptációs stratégiák szerepe 489
21.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon 490
21.3.1. Morfológia 492
21.3.2. Mondattan 493
21.3.3. Nyelvtani feldolgozás mondatismétlési feladatokban 493
21.3.4. A mondatismétlési teszt elemzése 494
21.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikussági ítéletei 496
21.4.1. Könnyű feladatok 498
21.4.2. Találgatások 498
21.4.3. Szisztematikus tévedések 499
21.5. Az adatok értelmezése 499
21.5.1. A zárt szóosztályok szerepe 499
21.5.2. A kezdeti elemző/feldolgozó műveletek 500
21.5.3. Szisztematikus tévedések 501
21.5.4. Találgatások 501
21.5.5. Tanulságok 503
21.6. A neurolingvisztikai kutatások távlatairól 503
Irodalom 504
22. Fonetika (Kassai Ilona) 507
22.1. Bevezetés 507
22.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése 507
22.2.1. A beszéd képzése 507
22.2.1.1. A légzési szakasz 509
22.2.1.2. A zöngeképzés szakasza .7.. 509
22.2.1.3: Az artikulációs szakasz 511
22.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség 513
22.2.2.1. Szabályos rezgés: zenei hang 514
22.2.2.2. Szabálytalan rezgés: zörejhang ;•, 516
22.2.2.3. A beszédhangok színképe 517
22.2.3. A beszéd észlelése 518
22.2.3.1. A hallás 519
22.2.3.2. Az azonosítás 522
22.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők 523
22.2.3.4. Beszéd és hallás kapcsolata 524
22.3. A magyar beszédhangok állománya 525
22.3.1. A magánhangzók 525
22.3.1.1. Artikulációs jellemzés 525
22.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés 528
22.3.2. A mássalhangzók 531
22.3.2.1. Artikulációs jellemzés 531
22.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés 535
22.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje 535
 22.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei 536
22.4.1. Hangsorszerveződés .' 537
22.4.2. Alkalmazkodási folyamatok 538
22.4.2.1. A koartikuláció változatai 539
22.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői 540
22.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei" elemei 541
22.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés 542
22.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly 543
22.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség 544
22.5.4. A szünet és a szünethordozók 545
Irodalom 547

ALKALMAZOTT NYELVÉSZET 549

23. Nyelv és jog (Kontra Miklós) 557
23.1. Igazságügyi nyelvészet 551
23.1.1. Nyelvész-szakértők perekben 551
23.1.2. Nyelvi csapdák 553
23.1.3. Tévhitek a nyelvről = 553
23.1.4. A nyelvészet fontossága 556
23.2. Nyelvi jogok 556
23.2.1. A modern állam nyelvi joga 557
23.2.2. Jogegyenlőség 558
23.2.3. Tipológia 559
23.2.4. Európa 560
23.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció 561
23.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció 563
23.2.7. A nyelvi emberi jogok 564
Irodalom 565
24. Nyelvtechnológia (Prószéky Gábor- Olaszy Gábor- Váradi Tamás) 567
24.1. Mi a nyelvtechnológia? 567
24.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai 568
24.2.1. Magyar számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek: a Humor,
a HumorESK és rokonaik 568
24.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás,
szinonimák 569
24.2.3. Kereséstámogatás 571
24.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában 571
24.3.1. Az Akadémiai Nagyszótár 571
24.3.2. Az Értelmező Kéziszótár 572
24.3.3. A Magyar Ragozási Szótár 573
24.3.4. Vonzatszótár 573
24.3.5. Egy magyar ontológiai adatbázis létrehozása felé 574
24.3.6. A MorphoLogic új elektronikusszótár-koncepciója 574
24.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban 576
24.4.1. A MoBiDic fortdítástámogató programcsalád 576
24.4.2. MoBiMouse: környezetfüggő megértéstámogatás 577
14

24.4.3. MetaMorpho 578

24.4.4. MATCHPAD 579
24.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben 579
24.5.1. A Történeti Korpusz 579
24.5.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár 580
24.5.3. Angol-magyar párhuzamos korpusz 582
24.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében 582
24.6.1. Gépi beszéd-előállítás 583
24.6.2. Szövegtisztítás 583
24.6.3. Nyelvdetekció 584
24.6.4. Ékezetesítés 584
24.6.5. Normál szöveg egyértelműsítése 585
24.6.6. Név- és címfelolvasás 585
24.6.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák
meghatározására, jelzésére 585
24.6.8. Gépi beszédfelismerés 586
24.7. Összegzés 586
Irodalom 587

Névmutató 589
Tárgymutató 597