itájának kivetülése.

Az ember tragédiája műfaja sajátos és jellemző a romantika korára.

 Nevezhetjük drámai költeménynek, lírai drámának, mert párbeszédes formájú és
történetet mesél
el, de lényege a költőien megfogalmazott filozófiai gondolatokban van.
 Emellett hívhatjuk úgynevezett emberiségkölteménynek vagy világdrámának is. Az
ilyen művek
az emberi lét alapvető kérdéseire keresik a választ, a bennük szereplő hősök pedig
jelképesen magát az embert, az emberiséget testesítik meg. Hasonló alkotás még pl.
Goethe: Faust, illetve Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde.
 Az ember tragédiájában keverednek a műnemek. Epikus mű, mert történetet mesél el.
Lírai, mert filozófiai jellegű és nyelvileg költőiség jellemzi. Ugyanakkor dráma
is, mert párbeszédes a formája és színpadra állítható.
A Tragédiát a drámatípusok közül kétféle fogalommal jellemezhetjük:
 Ez a mű úgynevezett kétszintes dráma, vagyis két, egymással hierarchikus (alá-
fölérendeltségi)
viszonyban lévő világszint jelenik meg benne: az evilági szint és az „égi” szint.
Az időviszonyok is
osztottak: a mennyekhez a végtelen idő tartozik, az emberi világhoz pedig a véges,
múló idő.
 Madách műve „könyvdráma”, vagyis inkább olvasásra való, mint színpadra állításra,
mivel a
történések és konfliktusok helyett a filozófiai kérdéseken és a gondolatokon van a
hangsúly.
Az ember tragédiája egyedien felépített alkotás.
A hagyományos felvonások helyett 15 „színből” áll. Az első három és az utolsó szín
a cselekmény keretéül szolgálnak, vagyis keretszínek, és külön egységet képeznek.
Bibliai helyszíneken játszódnak, ezért biblikus színeknek is nevezzük. A 4-14.
színek úgynevezett történeti színek, illetve álomszínek, mert Ádám és Éva Madách
fikciója szerint álmukban „járják végig” az emberi történelem bizonyos korait,
helyszíneit.
1-2-3. szín Az első három szín a történeti színek álomsorozatát alapozza meg. A
kezdeti jelenetben „A gép forog, az alkotó pihen” a Biblia alapján és deista
szemlélettel elképzelve a „nagy mű”, a világ megteremtése már befejeződött, az Úr
megpihen, az angyalok az ő munkáját dicsőítik. Lucifer azonban erre nem hajlandó és
osztályrészét követeli. Az Úr nekiajándékozza a Paradicsomban a tudás és a
halhatatlanság fái fölötti hatalmat. Lucifer szavainak hatására Ádám és Éva a
„tudásra” vágyva esznek a tiltott gyümölcsből, az Úr pedig büntetésül kiűzi őket a
Paradicsomból. A Paradicsomon kívül szembe