Az oktatás stratégiái

Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok

NBÁA-003

Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván

(szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest,
Nemzeti Tkk. p. 243 – 255.
Az oktatási stratégia fogalma
Sajátos célok elérésére szolgáló
– módszerek,
– eszközök,
– szervezési módok és formák komplex rendszere,
amely
– koherens elméleti alapokon nyugszik,
– sajátos szintaxissal (a végrehajtandó lépések
meghatározásával és adott sorrendjével) rendelkezik, és
– jellegzetes tanulási környezetben valósul meg.

Falus, 2003
Az oktatási stratégiák fajtái

CÉLKÖZPONTÚ STRATÉGIÁK SZABÁLYOZÁSELMÉLETI

STRATÉGIÁK

Információ tanítása bemutatással Nyílt oktatás

Programozott oktatás
Készségtanítás direkt oktatással Adaptív oktatás
Optimális elsajátítás
Fogalomtanítás magyarázattal és megbeszéléssel

Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulással

Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulással

Célközpontú stratégia

A stratégia általános felépítésében is a cél játssza a

központi szerepet, a stratégiák megkülönböztetése
az elérendő célok alapján történik

Falus, 2003
Szabályozáselméleti stratégia

Központi elve az alapjukban meghúzódó

szabályozáselméleti felfogás.
Különböző oktatási célok eredményes elérésére
szolgálnak, de nem kötődnek egyetlen oktatási
célhoz sem

Falus, 2003
Információ tanítása bemutatás segítségével

Lényege:
• feltárjuk az elsajátítandó anyag szerkezetét,
• megismerjük a tanuló gondolati struktúráját,
• e struktúra előhívása az operatív (műveleti)
memóriába,
• megfelelő kapcsolat teremtése a meglévő és
a kialakítandó struktúra között
Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége
1. Az oktatás céljainak közlése, a tanulók készenléti
állapotának megteremtése
2. Strukturáló elvek bemutatása, (feltárja a tanulók számára
korábbi ismeretstruktúrájuk és az elsajátítandó ismeretek
hasonló és eltérő vonásait)
3. A tanagyag logikus, világos, strukturált közlése,
kapcsolódások bemutatása
4. A tanulók gondolkodásának elősegítése, a megértés
ellenőrzése kérdések segítségével
Módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés,
szemléltetés
Falus, 2003
Készségtanítás direkt oktatás segítségével

Alapvető készségek és elemi ismeretek elsajátítására

alkalmazzák
Alapelve:
• világos célok elemekre bontása,
• határozott, de nem autokratív tanári irányítással a
tanulók végigvezetése az elsajátítás menetén

Falus, 2003
 A tanár tanórai tevékenysége:
1. A tanár bemutatja az óra céljait, közli, felidézi a
szükséges előzetes alapismereteket, bevonja a
tanulókat a munkába
2. A tanár bemutatja az elsajátítandó
ismereteket/készségeket (kis lépések, megértés ellenőrzése
minden lépésnél)
3. Irányított gyakorlási lehetőséget biztosít
4. Ellenőrzi a megértést (visszacsatolás, kiegészítés)
5. További gyakorlási lehetőségek biztosítása
Módszerei: magyarázat, szemléltetés(demonstráció),
munkáltató módszer Falus, 2003
Fogalomtanítás magyarázat és
megbeszélés segítségével

Fogalom = lényeges ismertetőjegyek összessége

Fogalomtanulás:
• a dolgokat az ismertetőjegyek alapján osztályokba
soroljuk,
• megvizsgáljuk, hogy egyes jelenségek rendelkeznek –
e a fogalom megkülönböztető jegyeivel, azaz az adott
fogalomhoz tartoznak -e vagy sem
Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége
1. A fogalommal kapcsolatos előismeretek, fogalmi struktúrák
felidézése
2. Az előismeretek függvényében:
Direkt bemutatás – nincsenek előismeretek; tanár megnevezi, definiálja a fogalmat
Fogalomelsajátítás – vannak előismeretek; a tanulók maguk jutnak el a fogalom
meghatározásáig
3. Az elsajátítás ellenőrzése, további példák/ellenpéldák adása
4. A tanár elemezteti, értékelteti a tanulókkal saját gondolkodási
tevékenységüket
• elősegíti a fogalom beillesztését a már meglévő ismeretek rendszerébe

Módszerei: tanári dominanciájú magyarázat, megbeszélés

Falus, 2003
Szociális és tanulási készségek tanítása
kooperatív tanulással

A társadalmi életre való felkészülés feltételeinek

megteremtése az iskolában (Dewey)
Kölcsönös függőségi viszonyok között a tanulók
motiváltak a közös célok elérésére, baráti viszonyok
alakulnak ki, fejlődnek a kommunikációs
készségeik, technikáik (Allport)

Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége
1. Az óra céljainak pontos meghatározása
2. Alapvető ismeretek közlése szóban vagy írásban
3. A csoportok létrehozása, megszervezése
4. A csoportok munkájának segítése
5. A produktumok értékelése, vagy a közös munka
eredményeinek csoportonkénti prezentációja
6. Mind a csoportos, mind az egyéni teljesítmények
értékelése
Módszerei: csoportos tanulás, mozaiktanulás,
csoportkutatás Falus, 2003
Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulással

Alapvető célja:
– tanulók gondolkodtatása
– jelenségek felfedeztetése
– annak biztosítása, hogy a tanulók maguk konstruálják
gondolati rendszereiket
A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket,
hanem minden lehetséges esetben a tanulók
felfedező, konstruáló tevékenységét váltja ki és segít
Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége
1. A tanulók megismertetése a főbb célokkal
2. Kiinduló kérdések megfogalmazása,a felfedezés, a
megbeszélés, a vita szabályainak kialakítása
3. A megbeszélés, a vita nyomon követése, háttérből
történő irányítása
4. A következtetések megfogalmazásának elősegítése
5. A végrehajtott gondolkodási műveletek tudatosítása,
rögzítése
Módszerei: vita, projektmódszer, kísérletezés
Falus, 2003
 Nyílt oktatás (Pestalozzi, Rousseau, Fröbel)
Jellemzői (Thibadeau, 1995)
- a tanulónak aktív szerepe saját tanulásának
irányításában, tevékenységek kiválasztásában
- változatos anyagok, eszközök alkalmazása
- különböző életkorú gyerekek együttes oktatása
- individualizált tanulási lehetőségek megteremtése
- a tanulás tanári teamek által való irányítása
- diagnosztikus értékelési eljárások alkalmazása
- terek, bútorzat rugalmas, az oktatási célokhoz való
igazítása Falus, 2003
Programozott oktatás
A tanulók tevékenységének szabályozása megadott
alapelvek szerint:
- az oktatás céljának meghatározása
- a tanulók induló szintjének pontos meghatározása
- a tananyag lépésekre tagolása
- a tanulók aktív tevékenységének kiváltása
- a tanulók válaszainak rendszeres ellenőrzése, megerősítése
- az egyéni ütem biztosítása

Számítógépes oktatócsomagok, multimédia alkalmazása az oktatásban

Falus, 2003
 Adaptív oktatás
Egyes tanulók képességei, adottságai egymástól lényegesen
eltérőek, s ezek a különbségek eltérő tanítási környezetet és
eljárásokat igényelnek
Fontos:
• az előzetes tudás felmérése,
• a tanuló kognitív képességei,
• személyiségvonásainak jellemzői
• motiválhatóság mértéke…
Ennek alapján a tanulóval közösen történik a tanulási-tanítási
folyamat tervezése, szervezése
Egymástól lényegesen eltérő tanulási eljárásokat tesz lehetővé
Falus, 2003
Optimális elsajátítási stratégia (Bloom)
Lényege:
csak akkor térjünk rá a következő anyagrészre, ha a
megelőzőt optimális szinten elsajátítottuk
Teljesítmény alakulása:

Hagyományos oktatás Optimális elsajátítás

Falus, 2003
Az egyes anyagrészek végén végzett ellenőrzés
funkciója:
– az eddigi tanulási folyamat minősítése
– további feladatok feltárása
– optimális elsajátítási cél elérése

Lemaradóknak: a gyermek igényeihez igazodó

felzárkóztató, korrepetáló anyag
Eredményesen tanulóknak: gazdagító anyag adása

„tiszta lappal” indulás lehetősége

Falus, 2003
 A sikeres tanulás feltételei

Hagyományos oktatás Optimális elsajátítás

• hiányok halmozódnak • hiányok pótlása
• sikeres tanulásból egyre többen • „tiszta lappal”indulás lehetősége
esnek ki • a hiánypótlásra szánt idő megtérül

Falus, 2003