Vallás és filozófia kapcsolata

2020.10.14.
Filozófia – tudomány, vallás

• E három világértelmezési mód és tudásforma az európai kultúrában oly

mértékben elvált egymástól, hogy bizonyos kérdésekben nem csak eltérő,
egymással össze nem egyezetethető "nézeteket" vallanak, de még egymás
kompetenciáját is megkérdőjelezik.
• A legvilágosabb példa - a világegyetem keletkezésének, működésének
tudományos, illetve vallásos magyarázata
A filozófia és a vallás

• A „vallás” kifejezéssel bizonyos jelenségek bonyolult sokféleségét jelöljük-

komplexitás jellemzi
• Primitív, másképpen természeti vallások
• Fejlett, másképpen kultúrateremtő vallások,
• Népi és egyetemes vallások,
• Spontán módon született és alapított, missziós és nem missziós,
• Monoteista, politeista, panteista, animisztikus, fetisisztikus, totemisztikus
vallás,

2020. 10. 14. 3

Vallási kötődés (viszony)

• A vallás mindenkor az embernek egy végső értelemadó alaphoz (istenhez,

abszolútumhoz, szentséghez) fűződő meghatározott tudata
• A vallásos hit a függő lény (ember) léte megalapozójához fűződő viszonyának
tudata
• Más szóval a vallás „a teljes ember egzisztenciális kötődése” ehhez az értelemadó
alaphoz (Karl Rahner)

2020. 10. 14. 4

Vallás értelmezése

• A vallásos emberi kötődés mindig az emberlét és a világ meghatározott

értelmezésének közegében valósul meg.
• Ez az értelmezésmód a vallástan (teológia) – másként fogalmazva egy adott vallás
értelmezése annak a tisztázását jelenti, hogy miként működik az ember és
létezésének természetfeletti feltétele közötti kapcsolat

2020. 10. 14. 5

Hogyan viszonyul egymáshoz a vallás és a filozófia?
• A filozófia három feladata (Jaspers):

• Világban való eligazodás (a világ megértő értelmezése)

• Egzisztenciális megvilágosodás (önmagunk megvilágítása)
• Metafizika kidolgozását (túllendülés világon és egzisztencián a mindkettőt átfogó
transzcendens felé)

• Ugyanezeket az alapfunkciókat tölti be valamennyi vallás

2020. 10. 14. 6

Miben különbözik egymástól a filozófia és a vallás?
• A filozófia észtudomány - kizárólag az emberi ész erőfeszítéseire
támaszkodik
• Kizárja mindazon állításokat, amelyek nem igazolhatók egyedül a puszta ész
segítségével.
• Mi az oka annak, hogy a teológia nem ugyanolyan módon észtudomány,
miként a filozófia az?
• A teológia az emberi ész határait meghaladó értelmi síkot vizsgálja,
következésképpen elfogad olyan kijelentéseket is, amelyek nem igazolhatóak
pusztán az ész alapján –transzcendens: minden olyan jelenség ami az ember
biológiailag leírható megismerőképességének hatókörén kívül esik

2020. 10. 14. 7

Vallásos hit természete

• A vallásos ember azt tartja a maga hitéről, amely létezését az értelemadó

alaphoz köti, hogy az meghaladja mindazon lehetőségeket, amelyekkel az
ember emberként rendelkezik. A hit végső soron kegyelem.
• „Mid van, amit nem kaptál?” – figyelmeztet Szent Pál apostol (1 Kor 4,7). A
hit kiválasztottság.
• A megállapítás jelentősége az emberi vallásos gyakorlat (praxis)
szempontjából felbecsülhetetlen.

2020. 10. 14. 8

Összefoglalva

• A vallás és a filozófia alapvető funkciói alapvető funkciók hasonlatosak

• Különbség, hogy a vallás az értelemadó alap (Isten eszméje) felőli
mozgás bevonásával bontakoztatja ki az emberi cselekvés-gyakorlatot.
(Mit tegyünk, hogy helyesen cselekedjünk?)
• A filozófia észtudományként az emberi értelemből kiindulva
• Kettejük viszonya a hit és a tudás viszonyaként ragadható meg.
(kreacionalizmus – olyan nézet, amely szerint a Világ az értelmes
tervező teremtménye, aki a teremtés aktusát követően magára hagyta
a világot)

2020. 10. 14. 9