Farkas Edit- Csütörtök 10:15

Utolsó órán próbavizsga!! JEE

1.óra
Mi a szöveg?
2018.02.15.

A szövegkutatás alapkérdései:

Még ki lehet nyitni.

És be lehet zárni.
Még föl lehet kötni.
És le lehet vágni.
Még meg lehet szülni.
És el lehet ásni. - Szöveg

Tematika:
1. A szövegkutatás alapkérdései
2. Mi a szöveg? A szövegszerűség ismérvei
3. Szövegszemantika. Kohézió (koherencia)
4. Szövegszintaxis. Konnexitás
5. A szöveg pragmatikai természete
6. Forgatókönyv és keretelméletek
7. Szövegtípusok
8. Intertextualitás
9. Multimediális szöveg
10. A szövegalkotás és-befogadás tényezői és folyamata
11. Szövegvizsgálati módszerek
12. ZH

A szövegnyelvészet „előzményei”:
- Antik retorika
- Középkori ars dictandik (fogalmazástan)
- Homiletika (prédikációtan)
- STILISZTIKA, mai retorika
- irodalomtudomány, filológia, hermeneutika
- antropológia (néprajz, mítoszkutatás, népmesék, népdalok)
- szociológia (szociolingvisztika)
- modern nyelvelméletek

A szövegvizsgálat határterületei (interdiszcipiláris kapcsolatok):

• szemiotika
• szemantika
• filológia, szöveggondozás
• szocio- és pszicholingvisztika
• folklórkutatás, mítoszelemzés
• kommunikációelmélet (multimedialitás!)
• számítógépes nyelvészet
1/35
A szövegelmélet kezdetei:
• A 20. Század 70-es évei:
• nem kizárólag nyelvészeti diszciplina:
• interdiszciplináris kutatási terület

- a szó maga a magyar nyelvben az 1830-as években bukkan föl, mint nyelvújítási származék.
- a latin texere („sző”) ige textus (‘szövet, ‘szöveg) fejleménye
- Először 1835-ben fordul elő a Magyar Tudós Társaság által kiadott zsebszótárban a német TEXT
szó megfelelőjeként.

A diszciplina elnevezésének nehézségei:

- szövegnyelvészet, -elmélet,- grammatika, - tudomány, -tan, diskurzuselemzés, textológia…
- Ha a szöveg az elemzés anyaga, akkor elemzéről beszélünk
- Ha a kutatás tárgya, akkor elméletet alkotunk

Alapkérdések:
• A szöveg a nyelv része?
• A szövegvizsgálat nyelvészeti feladat?
• Saussure: Langue/parole
• Új magyar leíró grammatika 1980:
• nyelvi szintek:
A mondat határain túlmutató nyelvi jelenségek:
A szöveg grammatikai aspektusai.
(pl: korreferencia, névelőhasználat, egyeztetés, mellérendelés, ellipszis..)
Nagy Ferenc (1981): történeti grammatika: szövegnyelvészeti fejezet.

A szövegtan ágai:
I. Leíró
II. Történeti (a magyar nyelv történetben Lazíczius Gyulát tartják a textológia előfutárának)
III. Alkalmazott (fogalmazástanítás, kriminalisztika, jogi-pszichiátriai nyelvészet..)

A szöveg kétféle vizsgálata:

I. konstrukcionális:
A szöveg alsó határa minimálisan két mondat , DE: Fűre lépni tilos, 18 éven aluliakat
szeszes itallal nem szolgálunk ki)
II. funkcionális: kommunikációra használják

A nyelvészeti szövegkutatás feladatai:

- konkrét szövegek vizsgálata alapján megállapítsa
- és rendszerezze
- szövegszerveződés
- és megértés általános feltételeit,
- a nyelvhasználati szabályokat.
- (DE: + pragmatika: a „társalgás” alapelvei (Grice maximái)
Egyszerűbben:
Mi kell a szövegalkotáshoz?
Szókincs, Nyelvtan ismerete, Stílus, Egyeztetés, Udvariassági elvek
2/35
A leíró szövegtan vizsgálati területei:
1. pragmatika: kontextus és szituációbeli függöségek
2. szemantika: jelentésbeli összefüggéshálózat
3. grammatika: nyelvtani kapcsoltság
4. (stilisztika: stiláris kohézió)
5. tipológia: szövegfajták jellemzői
6. + alkotás és befogadás sajátosságai

KÉRDÉSEK:

1. Sorolja fel a szövegtan előzményeinek tekinthető kutatásokat! (5)

2. Sorolja fel a szövegtan interdiszciplináris kapcsolatait! (5)

3. Mi a szöveg vizsgálatának 2 lehetséges iránya? (2)

4. Mik a szövegtan ágai? (3)

5. Mik a nyelvészeti szövegkutatás feladatai? (4)

6. Sorolja fel a leíró szövegtan részterületeit! (5)

2.óra
2018.02.22. - hiányoztam

A szöveg vizsgálata a nyelvészeten belül

Alapkérdések
· A szöveg a nyelv része?
· A szöveg nyelvi szint, ha az a nyelv része
o Túlmutat a mondat határain
o Szöveggrammatikai jelenségek

A szöveg
· Szól valamiről, van témája
· Mondatok fölötti egység van, van szerkezete
· Van célja, kommunikációs egység
· Elfogadható szövegként: szövegértékű... (Isenberg, 1972)
o Összefüggő (azonos téma)
o Szerkesztett (szöveggrammatika)
o Jólformált (nyelvhelyesség)
o Lezárt (egységes)

A szöveg definitív jegyei

· Önállóan képes betölteni kommunikatív funkciót
· Alapvetően, dominánsan nyevli természetű
o Összefüggőség (tartalmi egység)

3/35
 o Szerkesztettség (grammatikai kapcsoltság)

A szöveg, mint komplex jel

· A szöveg részekből, nyelvi jelekből felépülő szerkesztett egység
· Másrészt azonban onmaga is felfogható, mint egységként jelölő jel, jelkomplexum, hisz a
szöveg egyésze az, ami megjelenít egy valóságdarabot.

A szemiotika szempontjainak alkalmazása a szövegtanban

· A jelölők egymáshoz való viszonyát (szintaxis)
· A jelek és a jelentések viszonya (szemantika) - a szó jelentése a szótár szerint, egy olyan
jelentés ami mindenki számára azonos
· A jelek, a jelentések és a jelhasználók viszonya (pragmatika) - egy szó jelentése a
kontextustól függően

o e hármasság alapján:

▪ a szöveget alkotó jelek/jelelemek közötti viszony vizsgálata a

szöveggrammatika, a szövegszintaxis tárgya

▪ a szöveg jelei és a hozzájuk rendelhető jelentések vizsgálata a

szövegszemantika tárgya

Mind a három szintet vizsgálni kell. A szintek elkülönítése csak elméletben lehetséges, a
gyakorlatban az itt különválasztott tényezők egymással szoros kapcsolatban vannak.

A szövegszervező erő fajtái

· Pragmatikai: koherencia
· Szemantikai: kohézió
· Szintaktikai: konnexitás
· Szerkezeti: kompozicionális
· Stilisztikai: stílusegység
· Fonetikai-prozódiai: akusztikus/vizuális
· Intertextualitás
· (+ multimédiás: pl. Képregény, film)

A szövegvizsgálat szintjei
· Szintaktikai
· Szemantikai - kohézió
· Pragmatikai (képregény - befogadást segítő nem nyelvi tényezők játszanak szerepet)
· Szerkezeti - konnexitás
· Stilisztikai szintű összetartás - stíluskohézió
· Intertextuális kohézió - beépül a többi szöveg közé, amely esetlegesen, más szövegekhet fűzi

A szöveg viszonya a valósághoz

· Referencia: egy nyelvi jel valóságra vonatkoztatása, egy adott valóságdarabra utal
· Korreferencia: a referenciálisan azonos, vagyis azonos jeltárgyra, azonos valóságdarabra
vonatkozó nyleiv jelek egymással megfeleltethetőek, felcserélhetőek. (Donalt Trump - Az Amerikai
Egyesült Államok elnöke)

4/35
A szövegszerűség ismérvei (7)
· Kohézió - grammatikai összefüggések
· Koherencia - a dogalmak és viszonyok kölcsönösen elérhetőek és relevánsak (pl. Okség,
eseményszerkezet)
· Szándékoltásg - egységes, érthető szöveg létrehozása
· Elfogadhatóság
· Hírérték - előre kikövetkeztethető vagy sem?
· Helyzetszírűség - releváns az adott helyzetben
· Intertextualitás - szövegtípus

A szövegösszefüggés típusai
· Makroszintű: szövegrészek közti
· Mikroszintű: bekezdés, mondattömb, mondat
· Nyelvi
· Nem nyelvi: szituáció, világismeret
· Intratextuális imsétlődés: korreferencia
A szövegegységek közti kapcsolatok szorossága történetileg változhat

A textualitás eszközei
· Egyrészt grammatikaiak
· Másrészt jelentésbeliek
· Néha hiányozhatnak (irodalmi, pszichiátriai szövegek)
· Máskor pragmatikai tényezők teszik koherenssé a szöveget

Szupertextuális jellegű
· Szuperstruktúra: minden szövegnek kell legye. Egyes szövegtípusok tartalomtól független
invariáns eleme, elont szerkezete, kötött szövegítpusok p.: önéletrajz, szonett

Szövegszerkezet
· Szoros kapcsolatban van a szövegtípussal
· A kompozicionális konnexitás, azaz a szöveg szerkezeti összefüggése teremti meg
· Egy fókuszmondatra épít
· A mondatok láncszerűen kapcsolódnak össze

A szövegmondat
· Megszerkesztett
· Beszerkesztett: mondattömb
· Konstrukciótípus: önálló/önállótlan
· Oppozicionális, kauzális, választó
Állítólag túl kövér vagyok
o Nem is vagyok kövér.
o Túl sokat eszem és keveset mozgok.
o Mások szerint meg tökéletes az alakom.

Megszerkesztettség és beszerkesztettség
· Az önmagukban megszerkesztett szövegszerkezeti egységek beszerkesztettek is
· A kisebb nyelvi egységek be vannak ágyazva a nagyobbakba

5/35
 · A mondatrészek sorrendje a mondatban függ a megelőző és a kövtkező mondatok
információértékétől
· A mondatok sorrendje a mondattömben függ a szövegelőzménytől és a folytatástól
· A beszerkesztettség lehetővé, sőt szükségszerűvé teszi a rendundáns elemek elhagyását, a
mondat másképp szerkesztődik, mint a szöveg

Bekezdés
· Szemantikai-logikai
· Szeintaktikai-intonáviós/tipográfiai egység
· A téma tagolásának vizuális jelölése
· A próza legnagyobb mikroszerkezeti egysége

Makroszerkezet
· Bevezetős: a téma felvezetése vagy hangulati indítás
· Tárgyalás: téma kifejtése
· Befejezés

KÉRDÉSEK:

1. A szövegösszefüggés szintjei (7)

2. Szövegszerűség ismérvei (Searle szerint) (7)

3. Mi a referencia és a korreferencia? (2)

4. Mi a szöveg szuperstruktúrája? (2)

5. Mit jelent a szöveg beszerkesztettsége? (2)

6. Definiálja a bekezdést! (4)

7. Sorolja fel a szöveg makroszerkezeti egységeit (3)

3.óra
2018.03.01.

A szöveg szemantikája - kohézió

A legfőbb szövegszervező elem

A jelentés lehet:
- explicit - megjelenik
- implicit - nem jelenik meg
- (pl. pragmatikai implikációk)
- pl: József Attila: Magadat emésztő - nem derül ki a szövegből, hogy ki írta

Szövegkohéziót teremt
• előfeltevés (preszuppozíció)
• nyelvi eszközzel való utalás nyelven kívüli valóságra
• olyan implicit kijelentés, melyet a beszélő adottnak tekint. (Villamossal jöttem- tudjuk melyik
vilivel jött)
• PL: Megérkezett Éva (Van valaki, akit Évának hívnak)
6/35
 • Péter a feleségével jött (Petinek van felesége)
• Kezdő ige: Elindult otthonról (eddig otthon volt)
• Faktív ige: Tudom, hogy megérkezett (megérkezett)

A szövegkohézió hatósugara:

1. globális:
• a nagyobb szövegegységek vagy a szövegegész szemantikai kapcsoltsága
• a makroszerkezetben érvényesül:

A- deiktikus (rámutató): „Hetyke kis legény ez a vers” (József Attila)alapfeltétele a

szöveg tematikai egysége

Tematikai egység eszközei:

I. izotópia (tematikus szövegháló)
II. cím, alcím, fejezetcím
III. fókuszmondat (A szöveg legfontosabb mondata. Egy szövegben több is lehet, ezek tartják fenn
a témahálózatot)
IV. tételmondat (A szöveg valamely kisebb egységének (pl. bekezdésnek) legfontosabb gondolatát
tartalmazó mondat.)
V. integráló erejű indító és záró mondat
VI. kulcsszavak
VII.helyet és időt jelölő elemek: kronotopológia

1. globális:
B- kataforikus: előreutalás: a szöveg későbbi elemeire való előreutalás) : Köszön e vers..
(Juhász Gyula)

2. lineáris kohézió:
- a kisebb szövegegységek (szövegmondatok, mondattömbbök) összefüggése
- a mikroszerkezetben érvényesül
előre és hátrautalások:
névmás: azon tűnődtem
kötőszó: nem kell se kérni, se …

I. Izotópia: Greimas 1966: homogén jelentéssík (fizika: azonos magastöltésű, de tömegükben

eltérő atomok): a szöveg egyneműségeét biztosító jelentéselemek ismétlődése

Másik elmélet: Liége-i (mű)csoport izotópiaelmélete- 1977:

A közös tartalmi jegyek alapján megteremtődő szemantikai viszony, amely a jelentésbeli
egységet eredményező nyelvi elemek ismétlődéséből keletkezik.
Egy szövegben minimum egy izotóp síknak lennie kell!

Többizotópiájú, pl: Adatfelvétel az orvosi rendelőben. Dohányzik? Nem, köszönöm inkább

innék valamit.

II. Cím:
- deiktikus funkciójú
7/35
 - kataforikus (előre utal, a témára)
- cimkeszerű, rövid
- reklámszerepű, figyelemfelkeltő
- műfajmegjelölő
- a cím és fejezet,- illetve alfejezetcímek között is szemantikai kapcsolat van.
Szerves része a szövegnek?

III. Fókuszmondat: a szöveg lényegét magában foglaló integráló erejű mondat, pl: Babits:
Messze… messze.

IV. Tételmondat: a bekezdés legfontosabb mondata

Kulcsszó: Tartalmi középpontban álló, témamegjelölő szó, szöveggyakorisága jóval nagyobb a
köznyelvi átlagnál.

Szemantikai progresszió:
Rész-egész (vagy fordítva)
Egyes-általános (vagy fordítva)
Ok- következmény
Múlt- jelen
részletezés

Lineáris kohézió:
Változatlan vagy variációs ismétlés
Szinonima
Kipero- vagy hiponima
Parafrázis, perifrázis (körülírás): pl egyetemista vizsgaidőszakban = kávémeghajtású tanulógép

Az utaló és az utalt mondat távolsága szerint:

Közeli (szomszédos):
Jó dolog az empátia. Talán a legfontosabb az emberi kapcsolatokban.

Szoros-koherencia - üres mondatok (sugallt jelentés)

Nyelvileg kifejtett, jelölt koherencia:
Megfogta a kutyát. A kutya morgott. (Ha nem rakjuk ki a kutyát még egyszer, nem tudjuk miről van
szó)
Kifejtetlen, jelöletlen koherencia:
A fék csikorgott, valaki felvágódott a motor háztetőjére. András a telefonját kereste. (nem világos ki
kicsoda, vagy a szöveg előzményéből vagy később tudjuk meg, hogy mi a szitu)

A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint:

A forikus (utaló) elem utalás iránya szerint lehet:
- Endofora (szövegen belüli)
- Exofora (szövegen kívüli)

Lehetnek:
• Anafora: visszautalás egy antecedensre
Bejött egy gyerek. Ő a szomszéd kisfia.

8/35
 • Katafora: előre utal egy posztcendensre:
Eszt mondta: „Csókolom!”
• Deixis:
- Textuális: Itt a bevezetőben…
- Referenciális: Egy zacskó volt nála. Abban hozta a pénzt

Ellipszis (kihagyás, hiány):

• célja a tömörítés, növeli a hírértéket
• általában anaforikus ( a 2. előfordulás törlődik)
• általában az alanyt töröljük: a szövegben mindaddig ugyanaz az alany, amíg egyúj alany meg nem
jelenik
• az állítmány ritkán törlődik (pl: az elsősöket mindig megbuktatta. A végzősöket soha.)

A szövegösszefüggés az utalás terjedelme szerint:

- pontszerű: egy szóra utal: Egy könyvet vett le a polcról. A kedvencemet.
- foltszerű:
- tagmondatra: Olvass sokat, ez jót tesz a szókincsekdnek!
- mondatra: Szeretem a könyveket. Ezt láthatod a könyvespolcomra nézve.
- bekezdésre: Apámm ilyen olyan… Az ilyen emberek..
- egész szövegre utal: Ez a vers…

A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint:

- egyirányú: csak előre vagy visszautalás vagy rámutatás
- kölcsönös: pl: alany- állítmány egyeztetése

A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint:

- teljes: a nominális elemet névmás helyettesíti
- részleges: hiperonima- hiponima

A szövegösszefüggés a szövegtípustól is függ:

- tudományos szövegekben szoros
- irodalmi szövegekben (versek, posztmodern szövegek) lazább

4. óra
2018.03.08.

Szövegszintaxis

A szöveggrammatika feladata:

- feltárja a mondatok szöveggé összefűzésének grammatikai alapfeltételeit: vizsgálja a szöveg

lineáris, azaz grammatikai kapcsoltságát, vagyis a konnexitását;

- kimutatja, hogy az ezt biztosító eszközök mennyiben szükséges és/vagy elégséges feltételei
a szövegösszefüggésnek

Kohézió (koherencia):

- a szövegegységek közti kapcsolatok szorossága történetileg változhat

9/35
A kohézió eszközei:

- egyrészt grammatikai

- másrészt jelentésbeliek

- néha hiányozhatnak (irodalmi, pszichiátriai szövegek);

- máskor pragmatikai tényezők teszik koherenssé a szöveget:

- — » szupertextuális jellegű

- (mivel újabban a grammatikába a jelentéstant is beleértik, szöveggrammatika helyett szokás

szövegszintaxisról beszélni)

A szöveg legkisebb egysége a mondat:

- a mondaton belüli nyelvtani-jelentéstani kapcsolatok nem tartoznak a szövegkohézió

fogalma alá

- de vannak szövegértékű mondatok:

pl. Fűre lépni tilos!

Ebben a házban élt és alkotott Juhász Gyula.

- a közlési körülmények elválaszthatatlanok a nyelvi kifejezéstől

- mondathatáron (szabadmondat, szövegmondat) túlmutató grammatikai szerep

- Szabadmondat: önmagában lezárható közlésegység – abszolút főmondat értékű tagmondatok

az alárendeltjeikkel együtt

- Szövegmondat: a szöveg elemi egysége, a szövegben lezárt

o Pista belépett a szobába. Felkapcsolta a villanyt.

A konnexitás grammatikai eszközei:

- Proformák használata: névmásítás

- Névelő

- Kötőszó

- Igemód és igeidő

- Egyeztetés

- Ellipszis

- (Előfeltevések)

- (Szórend)

10/35
 - (Téma-réma tagolás)

Pronominalizáció (Névmásítás):
névmással való helyettesítés:
- elkerülhetővé teszi a szóismétlést

- szóismétlés helyettesítése

- utaló jellegénél fogva a korreferencia egyik fajtájával hozzájárul a szöveg konnexszé

válásához

- szövegmondatokban jelentéssel telítődnek: az ante- vagy a posztcendens fogalmi jelentését

tartják fenn

(Bori is jön. Ő lesz a sofőrünk.,

Mindenki kiabált. Az egész család nagyon megijedt.)

- a névmás tartalmi feltöltődése a kontextusból fakad;

(fakadhat a szituációból is: pragmatikai szerep)
(referenciális deixis, exofora)

(- Ki az az idős néni?

- Ő a nagymamám.)

- Textuális anafora/katafora, endofora

Referenciális deixis, exofora

Szófajok 1.: Névelő

Volt egyszer egy ember, aki nem akart felnőni. Ez az ember elhatározta…

- a névelők szövegbeli előfordulása a szövegstruktúra függvénye

Szófajok 2:

- Névmással való helyettesítés – PRONOMINALIZÁCIÓ

- A névmási utalás kontextuális/szituacionális meghatározottságú; csak a mondatokban

töltődnek fel jelentéssel

1. Főnévi:

▪ személyes, gyakran implicit (Belépett a szobába. /ő/ )

▪ kivéve hangsúlyos helyzetben (Ő is jön velünk.)

▪ mutató: palatális/veláris változat (Ez meg mi?/ Az a kocsid?)

11/35
 ▪ birtokos, határozatlan, általános, szövegösszefüggésteremtő szerepe ritka. (Ő
a barátom. Az meg a kocsija.) (Az osztályban nagy volt a csend. Valaki
kitörte az ablakot)

2. Melléknévi: Ilyen öregen én már nem vezetnék.

3. Névmási határozószó: Így jár, aki kíváncsi.

Szófajok 3:

- Fokozott melléknevek (Pista negyedikes. A nagyobbik bátyja már egyetemista.)

- Sorszámnevek (Két bátyjám van. Az első már megnősült.)

- Ige:

Eltörted? Hát szabad ilyet csinálni?

• Igemások:

Megírtad a dolgozatot? Meg.

Tudja a címet? Igen.

Megkeresnéd a fésűmet? Most nem.

Promondat:

- Nos, úgy, igen…

Pl. – Szót fogsz fogadni?

o Igen.

- Jössz kirándulni?

- …

- Nos?

Egyeztetés:

- az igei személyragozás és a birtokos személyjelezés a mondathatárokon is túlmutatva képes

biztosítani az azonos valóságdarabra utaló elemek összetartozását.

(Bori a barátnőm. Mindig segít, amikor szükségem van rá. Neki van a legjobb szíve a
világon.)

Utalás: a szöveg elemei közötti kapcsolatok

- Az előzményre, visszafelé utalás: ANAFORA

Kovács Péter az egyik legjobb tanárom. Sokat tanultam tőle.

- Az előre, a szövegben később következő elemekre való utalás: KATAFORA

12/35
 Ezt mindenképp el kell mondanom. Nem te vagy az életem nagy szerelme.

( Karl Bühler

- a forikus (utaló) elemek elnevezése, az anafora katafora műszavak.

- a görög fent és lent szavak alapján Karl Bühler nevéhez fűződnek. )

Deixis: rámutatás, egyrészt a szöveg pontjára, vagyis a kontextusra (1), másrészt a szituáció, a
beszédhelyzet egy elemére (2) történő utalás:

(1) Nagyon sok kérdés maradt megoldatlan.

Itt (azaz a szövegnek ezen a pontján) kell megjegyeznem, hogy erről mindannyian tehetünk.

(2) Most be hell fejeznünk a megbeszélést, holnap ugyanitt (a mostani beszélgetés helyén)
találkozunk.

Utalás ragozással:

- Jön a Kata meg a Zsuzsika. Bejönnek, aztán leülnek a helyükre.

Utalás jelzéssel:

- Igeidő használat: időegyeztetés

(Tegnap nagyon fájt a fejem. A torkom is be volt gyulladva.)

Utalás idézéssel:

- Levelet hozott a postás. Ez állt benne: „…”

Ellipszis:

- a már megnevezett valóságdarabot a következő mondatban, mondatokban egyes

mondatrészi szerepekben nem szükséges megnevezni

- az összefüggéstteremtő hiánynak, törlésnek szigorú szabályszerűségei vannak

- zéró anafora (nincs jelezve, hogy ugyanarra vonatkozik, ugyanaz az előzmény:

Veszünk egy házat. A nappali csupa fény

Zsuzsi bejött. Hirtelen világosság támadt a szobában.

5. óra elmaradt

13/35
 6. óra

2018.03.22.

Szöveggrammatika:
- kontextuális és szituacionális jelentés, ami biztosítja a szöveg koherenciáját.
- Pl: - Menj fogat mosni!
- Nem vagyok még álmos!
• Pragmatika nézőpontja azt vizsgálja, hogyan használjuk a nyelvet valóságos vagy képzelt
beszédhelyzetben

• A szövegek alkotásában és megértésében ugyanis nem csak nyelvi tényezők játszanak szerepet

• 2. milyen nyelven kivüli tényezők játszhatnak szerepet abban, hogy egy-egy szöveghez
összefüggő valóságdarabot tudunk rendelni

• 3. milyen nyelvi eszközök utalhatnak a beszédhelyzetre, vagyis melyik nyelvi eszközök azok,
amelyek nemcsak a szövegbe kapcsolják bele a mondatokat, hanem a szituációkba is

Beszédfunkciók:
platón: i.e. 4. század: valóságábrázolás
- Bühler 1934:
- tájékoztatás
- kifejezés
- befolyásolás
Jakobson 1972:
- referenciális
- emotív
- konatív
- fatikus (kapcsolattartó funkció)
- metanyelvi
- és poétikai
(Marcella most kiment, Janka folytatja) (Marcella visszajött, már ő folytatja)

Habermas:

• reprezentáció: információátadás

• szándékkifejezés: kommunikációs szándék

14/35
 • személyközi-kapcsolat: legitim szociális viszony kifejezése-létrehozása

A szövegek sikeres működésének feltételei:

A. közös nyelvűség
B. közös előismeretek
C. közös előzmények
D. beszédhelyzet

beszélő szöveg hallgató

Beszédaktus-elmélet
1955-, J.Austin, W.James-előadások, Harvard

Verbális cselekvés:
- a nyelv használata egyben cselekvés is:
- konstatívumok (a valóság leírása: igazságértékelhető) +
- performatívumok (a valóság megváltoztatása: sikerértékelhető)
- pl: ígéret, fogadalom, kérés, fenyegetés…

A beszédaktusok szerkezete:
Lokúció: a hangsor kimondása
Illokúció: a cselekvés végrehajtása- pl. felszólítás
Perlokúció: hatás - pl. engedelmeskedés

J. Searle:
- a beszédaktus szándékok kifejezése/ megvalósítása konvencionális eszközökkel
- illokúció:
- illokúciós erőindikátor pl: megtiltom
- + propozicionális tartalomindikátor pl: hogy megidd!

- probléma: perlokúció: ígéret vagy fenyegetés?

Sikerfeltételek:
A. előkészületi szabályok: nincs fizikai akadály, ugyanazt a nyelvet beszélik, nem viccelnek, nem
színház.
B. propozicionális tartalom: pl: ígérés: jövőre irányul
C. előzetes szabályok pl: a hallgató előnyben részesíti az ígéret tárgyát, vagy parancs: e nélkül nem
történne meg

Őszinteségi szabály: meg van rá a lehetősége

Lényegi szabály: elköteleződik
Szándék és konvenciószabályok: pl. Udvarias kérdés=kérés

Sikerfeltételek betartása:
- ki, kinek
- mikor, hol

15/35
- megfelelő nyelvi eszközökkel
- maradéktalanul
- őszintén
- vállalva a következményeket (házasságkötés :D )
Egyébként:
érvénytelen
hatástalan
megkísérelt

1. Asszertívum
- a propozíciót a világ tényállásának reprezentálásaként mutatja be
- célja, hogy elkötelezze a hallgatót az állítás igazsága mellett
- őszinteségi feltétele a hiedelem
- pl: kijelentés, leírás, osztályozás, magyarázat, dicsekvés, eskü stb..

2. Direktívum
- illokúciós lényege rávenni ahallgatót, hogy a propozíciós tartalomnak megfelelően alakítsa
viselkedését
- őszinteségi feltétele a vágy, ezért nem lehetnek igazak vagy hamisak csak megfogadottak/
elutasítottak, beteljesültek/beteljesületlenek pl: utasítás, parancs, kérés, könyörgés, javaslat,
figyelmezetés, tiltás, stb..

3. Komisszívum
- elkötelezettség a beszélő részéről, melyben vállalja a propozíciós tartalomban megjelenített aktus
lefolyását
- őszinteségi feltétele: a szándék, ebből adódóan nincs igazségértékük- megvalósítottak,
betartottak, megszegettek lehetnek, pl: ígéret, fogadalom, felajánlás, megállapodás, jótállás,
eskü, terv, stb..

4. Expresszívum
- a beszédaktu őszinteségi feltételének a kifejezése, amely típusonként változik, pl:
- bocsánatkérés: a beszélő őszintén sajnálja, ami miatt bocsánatot kér.
- gratuláció: a beszélő őszintén örül annak, amiért gratulál a hallgatónak
- cél a beszélő érzelmeinek kifejezése, a címzett érzelmeinek befolyásolása
- pl: bocsánatkérés, köszönetnyílvánítás, gratuláció, részvétnyilvánítás

5. Deklaráció
- lényege, előidézni a világban valamilyen változást a világ megváltozott reprezentációjával
- ha a pap sikeresen férjnek és feleségnek nyilvánít egy párt,
ha a bíróság felmenti a vádlottat, vagy ha az ország hadat üzen azzal egy olan tényállás válik
létezővé a világban, ami azelőtt nem létezett
- cél: a beszélő jogosítványának érvényesítése.

Közvetett beszédaktus:
• indirekt kérés= felszólítás (Meg tudná mondani mennyi az idő?)
• mondatjelentés+ a megnyilatkozás jelentése (Mondja meg!)
• Szó szerint nem válasz a kérdésre (12:30)
• feltételezi az együttműködést
16/35
• oka: udvariasság

Paul Grice társalgási szabályai: Együttműködési alapelv és társalgási maximák:

- mennyiség: se többet, se kevesebbet, mint amennyit a szituáció megkövetel
- minőség: őszintén
- mód(or):
• világos
• egyértelmű
• érthető
- reláció: viszony, relevancia: a tárgynál maradjunk

Leech udvariasság elvei (1983)

1. tapintat (hallgató minimax-elve: minimális erőfeszítés+ maximális haszon)
2. nagylelkűség (a beszélőnél fordítva)
3. jóváhagyás (dicséret, szidás helyett)
4. szerénység (öndicséret kerülése)
5. egyetrértés (azonos véleményre törekvés)
6. rokonszenv (kifejezése, ellenszenv eltitkolása)
7. fatikus-maxima: a csend kerülése

+ irónia (nyílt sértések helyett)

- ugratás (összetartozás kifejezése)
- érdekesség (izgalmas téma)
- Pollyanna-elv: kellemes témák

Pragmatika előfeltevés:
a világról való tudásunk alapján rekonstruálható jelentés
- pl: Péter ma végre a feleségével jött el. Neked sikerült rábeszélned?

Implikáció:
pragmatikai szerepű bennfoglalás:
- egy kijelentés a referenciális értékén kivül az adott beszédhelyzetben más jelentést is kap:
- általában a valóságdarab egyszerű azonosításán túl kérést, kérdést, vélemény is hordoz
- pl: Még nem döntöttem el, mit főzünk vasárnap
- Rántotthúst már régen ettünk.

Inferencia:
pragmatikai következtetés:
következtetéseket vonunk le a ki nem mondott valóságelemekkel kapcsolatban
- János úton volt az iskolába. Már előre félt a matekdogától.
- János úton volt az iskolába. A múlt héten nem bírt az osztályával.

Pragmatikai szerepű nyelvi elemek

Deiktikus utalások egyik típusa: a beszédhelyzetre, annak egy elemére való rámutatás
pl: Holnapután ide kell visszajönnünk.

Módosítószók: kifejezik a beszélőnek a mondottakkal kapcsolatos attitűdjét:

17/35
Én csak azt szeretném mondani, hogy talán meg kellene próbálnunk tenni valamit, az ügy
érdekében, hiszen valőszínűleg ti is észrevettétek már, hogy szinte minden problémánk ide
vezethető vissza.

7. óra
2018. 04.12.

Forgatókönyv – és keretelméletek
- a szöveg értelme feltételezi, hogy a szöveg kifejezései által aktivizált ismeretek körében az értelem
folytonossága meglegyen

pl. Egy hölgy csokoládét adott nekem. Megettem, aztán visszaadtam neki.

- a szövegvilág a való (vagy egy lehetséges) világ valamely általánosan elfogadott változata kell, hogy
legyen

- A szöveg körül aktivizált ismeretek globális mintákban jelennek meg, amelyekhez további
ismeretalakzatok is illeszkednek

- Endel Tulving (1972):

o az ismeretek egyrészt

▪ az epizodikus memóriában (eseményemlékezet: „ami velem történt”)

▪ a szemantikai memóriában (jelentés-emlékezet: „a világban általában igaz”)

tárolódnak

- Globális minták:

o Keret: egy központi fogalommal kapcsolatos köznapi ismeretek (pl. foci, palacsintasütés)

o Szkéma: események és állapotok időbeli közelség vagy okság alapján sorrendbe állított
egymásutánja

o Terv: a cél elérése érdekében releváns mozzanatok

▪ Alesete a: Forgatókönyv: szokásos „menetrend”, ahogy „kell”

Elbeszélés (narratívum):

- egy ember vagy antropomorf lény cselekedeteinek és/vagy az őt érintő eseményeknek, céloknak az
elbeszélése

- ELEMZÉSE:

- Elemek:

o Szereplőtípusok

o Cselekvéstípusok

o Célok típusai

18/35
 - 1. jelentős elbeszélés-elemzés:

o Vlagyimir Jakovlevics PROPP

o orosz formalista narratívumkutatások

(Sklovszkij, Eichenbaum, Propp)

- Fabula (ami történt) + szüzsé (ahogy a történet el van mondva)

- a fabula nem egy szokásos, hanem egy rendkívüli, szokatlan, furcsa eseménysor

A narratívum mikroszerkezete:

- a mondat szintje: kijelentés =

o predikátum + argumentum(ok)

▪ predikátum ! tulajdonságok vagy viszonyok

▪ argumentum(ok) ! szemantikai szerepek: ágens, patiens (elszenvedő), cél, forrás,

eszköz

A királyfi elindult feleséget keresni. Útközben igen megszomjazott.

o Textus: formális nyelvtani szerkezet

o Szemantikai szerkezet: szövegbázis:

▪ explicit = kimondott

▪ implicit: utalt, általánosan ismert (Hófehérke az ablakban fésülgette koromfekete

haját = van keze, fésűje, épületen belül tartózkodott)

VILÁG = reprezentáció + interpretáció

az értelmezés rögzülése = keret, váz (frame)

Forgatókönyv:

- olyan, a korábbi tapasztalatok alapján létrejött ismeretstruktúra, amely segítségével az új adatok

értelmezhetőek, illetve bejósolhatóak pl. reggel arra ébredtem, hogy nagyon ráz a hideg és fáj a
torkom (…) ! betegség-forgatókönyv

Makroszerkezet:

- konvencionális szövegtípus, mögöttes szerkezet

szövegkivonat: tételmondatok, vázlatpontok, kulcsmondat

- ELHAGYÁS, SZABÁLYOK:

helyettesítő fölérendelt fogalommal/predikátummal

19/35
 pl. köhög, tüsszög: megfázott

falaz, vakol: épít

- ami a következő kijelentés előfeltevése, az nem hagyható el!

- fő ágens, kiinduló állapot, bonyodalom, megoldás szintén nem hagyhatók el!

Történetnyelvtan /D. A. Rumelhart, 1975/:

- a forgatókönyv egy-egy jelentéstartomány narratív módon való strukturálása

- a ténylegesen elhagyható kijelentések (explicit szövegbázis) mikroszerkezeti szinten nem

koherensek. A koherens szöveg (implicit szövegbázis) előállításához következtetésekre van szükség:

pl. Margó léggömbje kipukkadt.

Margó sírni kezdett. (a sírás OKA a léggömb kipukkadása lehetett)

Történetséma (történetnyelvtan):

- a mondatok közti lineáris és globális összefüggések =

o Helyzetleírás (hely, idő, szereplő)

o + epizód (esemény/állapotváltozás, cselekvés/+reakció: belső válasz /érzelmek, vágyak/ !

külső válasz (terv/motiválás/+megvalósulás: cselekedet/kísérlet)

o Következmény

o 1. szabály: (a helyzet) lehetővé tesz

o 2. szabály: (az epizód) kivált (okoz) lehetővé tesz

- Expozíció + bonyodalom + megoldás

- Cél: TERV: kívánt állapot elérése/megtartása

- Célok ütközése:

o ugyanannak a szereplőnek összeegyeztethetetlen céljai

o különböző szereplők céljainak ütközése

Történetséma:

- Min. 1 szereplő (ha 2 ! célok ütközése)

- Problémaállapot

- Célállapot

- B-ből C felé

- Akadály(ok) (rekurzió: késleltetés)

- Fordulópont

- Végállapot (azonos C-vel vagy nem)

20/35
Több szereplő:

- Protagonista (+ segítők)

"!

- Antagonista (segítők – akadályozók)

Forgatókönyv-elmélet:

- a forgatókönyv olyan struktúra, amely események helyes sorrendjét írja le adott kontextusba:

o kitöltetlen rovatok + követelmények, amikkel kitölthetőek

o az egyik rovat tartalma befolyásolja, hogy mi töltheti ki a másikat

Sztereotip cselekedetek + mi lehetséges és mi nem (+beépülő forgatókönyvek)

- Színház: jegyvásárlás (fizetési módok: készpénz/bankkártya)

- Kik lehetnek szereplők (lutya, macska,vadászgörény, csecsemő)

- Mik a célok (lelőni a főszereplő színészt)

- + megszakítás:

o eltérítés (büfé—»üzleti megbeszélés)

o akadály (valaki ül a helyünkön)

o hiba (mi ültünk rossz helyre)

Tervek:

- egy vagy több cél, forgatókönyv nélkül;

- a célt megvalósító cselekvéssor

o pl: János király akart lenni. Vett egy kis arzént..

o János fel akarta szeletelni a tortát. Kiszólt a feleségének a konyhába.

KÉRDÉSEK:

1. Tulving-féle két rész – memória

2. Mit tartalmaz az epizodikus memória?

3. Mit tartalmaz a szemantikai memória?

4. Mondjon példákat a szöveg körül aktivizált ismeretek globális mintáira!

5. Sorolja fel a narratívum alapelemeit!

6. Első jelentős narratívum-elemzés ! Propp

7. Mikroszerkezeti szinten mik lehetnek predikátumok és mik argumentumok?

8. Mit tartalmaz az explicit és implicit szövegbázis?

9. Mit nevezünk forgatókönyvnek?

21/35
 10. Fabula – Szüzsé

11. Mit tartalmaz az epizód?

12. Vázolja fel a történet sémáját!

13. Mit tartalmaz egy forgatókönyv?

14. Mi a különbség terv és forgatókönyv között?

8. óra

2018. 04.19.

A szövegtípus

- szoros kapcsolatban van a szövegtípussal és a műfajtípussal

- a címzett és a feladó közt meghatározott kapcsolatot feltételez

- sajátos beszédhelyzetben születik

- megszabott témájú

- jellegzetes felépítésű és stílusú

- bizonyos céllal keletkezett

- hagyományos szövegforma

A szövegtipológia alkotás alapfeltételei /Isenberg 1978/:

- érvényesítése következetesen a tipizálási szempontokat

- egy szöveget egy típusba sorolja

- minden szövegfajtára igaz legyen

- ókori görög felosztás: (Platón, Arisztotelész)

közlésmód szerint: drámai + elbeszélő
- a szöveg belső jellemzőit (pl. szerkezetét, stílusát), ill. a szövegen kívüli tényezőket (pl. szituációt,
célt) egyaránt figyelembe veszi a tipizálás

Szilágyi N. Sándor (1980) tipizálása:

1. A nyelvhasználat szabályozottsága szerint:

- normakövető
- nem normakövető

2. A közlemény közege szerint:

- szóbeli: élőszó
o lazább mondatkapcsolat, szabálytalanabb szövegszerkesztés, kevésbé igényes mondatok
o gyakoribb ismétlések, visszautalások
o azonnal figyelembe vehetők a hallgatók reakciói
22/35
 o fontos üzenetük van a metakommunikációs jeleknek
- írott szöveg:
o általában átgondolt, tudatosabb felépítés
o igényesebb, választékosabb mondatfűzés
o fontos hatása lehet szövegképnek, betűformának, tagolásnak
o maradandóbb forma

3. Az információ iránya szerint:

- Monologikus
- Dialogikus

4. A közlemény szerepe szerint:

- kapcsolatteremtő
- ismeretközlő
- érzelemkifejező
- felhívó

5. A közlemény jellege szerint:

- köznapi
- poétikai:
o művészi
o nem művészi pl. reklám, mondóka, vicc

6. A közlemény tárgya szerint:

- A tárgy külső:
o Általános
o Sajátos (tudományos, műszaki, jogi, hivatalos)
- A tárgy belső, maga a nyelv:
o metanyelvi

7. A beszédpartnerek társadalmi hovatartozása szerint:

- Nem csoport jellegű
- Csoportjellegű:
o zsargon
o argó
o szleng

8. Nyelve szerint:
- Anyanyelvi
- Idegen nyelvi

9. A nyelv kora szerint:

- Mai
- Régi

Közlemény lehetséges szerepei, funkciói:

- Leíró szövegfajták
- Elbeszélő szövegfajták
- Érvelő szövegfajták

1. A leíró szöveg

23/35
 - egy jelenségnek, tárgynak, személynek, színhelynek, valós, képzelt dolognak, fogalomnak
szemléletes bemutatása, szóval történő megjelenítése jellemző jegyeinek felsorolásával.
- Célja: hangulatkeltés, jellemzés, információközlés, meggyőzés, a hitelesség elérése
- A köznapi beszéd is használja
- A tudományok alapvető módszere
- A szépirodalom alkalmazza az epikában pl. helyszínrajz, korrajz, jellemzés (külső és belső
tulajdonságok leírásával); a lírában a tájleírás, portré, életkép leíró jellegű
- önálló szövegtípusként ritkán jelenik meg; önmagában meghatározások, lexikon szócikkek,
értekezések, tárgyleírás, személyleírás formájában fordul elő

A leíró szöveg jellemzői:

- a bemutatott dolgot mindig valamilyen nézőpontból látjuk: ez lehet álló vagy mozgó
- az érzelmi viszony lehet tárgyilagos vagy szubjektív
- a rendező elv térbeli: a bemutatás mindig meghatározott irányban halad, pl. közelitől a távoli felé
- nyelvi jellemző:
o a haladás menetét a helyhatározók, az igekötők jelzik
o a szófajok közül a névszók vannak túlsúlyban az igékkel szemben (névszói stílus)
- A leíró szöveg szerkezete általában:
o Bevezetés: átfogó
o Tárgyalás: részletező
o Befejezés: átfogó, összefoglaló

2. Az elbeszélő szöveg
- eseménysort történetként mond el
- a köznyelv is használja személyes közlésben, naplóban, levélben
- a tudományok alapvető módszere pl. történelmi események elmondása
- szépirodalomban az epika alapja

- Szövegtípusai: történetelmondás, élménybeszámoló, útirajz

- Nyelvi jellemzői:
o időhatározók, igék utalnak az időviszonyokra
o általában múlt idejű
o tartalmazhat dialógust vagy leírást is

- Az elbeszélés mint irodalmi műfaj jellemzői:

o a történetet mindig valamilyen nézőpontból mesélik el: ez lehet szereplői vagy kívülálló,
tárgyilagos vagy szubjektív

- A rendező elv:
o időrendi: általában kronologikusan és lineárisan halad, az elejétől a végéig
o rendhagyó, idősík váltó: pl. jelen – múlt – jelen

- Szerkezete:
o Bevezetés: előkészítés – előzmény
o Tárgyalás: bonyodalom, kibontakozás, tetőpont – eseménysor
o Befejezés: megoldás

3. Az érvelő (elemző – meggyőző) szöveg

- Célja: egy jelenség, kérdés elemzése, ismertetése, magyarázata, meggyőzés

24/35
- lehet csupán ismertető vagy meggyőző szándékú; ennek arányai keveredhetnek is
- az elbeszélő és leíró szöveggel is keveredhet
- a szépirodalomban is találkozunk retorikus szerkesztésű versekkel, pl. ilyenek az ódák

- Szövegtípusai:
o bizonyítás – cáfolás, magyarázat, véleménykifejtés, tudományos tanulmány, értekezés,
dolgozat, előadás, ismeretterjesztő cikk, szónoklat, fölszólalás, vitaindító, vita

- Változatai:
o Bizonyítás: az állítás helyességének igazolása, alátámasztása
o Cáfolás: az ellenfél állítása helyességének tagadása

- Szerkezeti jellemzői:
o logikus gondolatmenet
o a tételmondat tartalmazza az állítást
o ennek alátámasztása
o az alátámasztás összekapcsolása a tétellel
o ha a tételmondat elöl áll, a bizonyítás, magyarázat követi
o ha a bizonyítékok állnak elöl, akkor a tételmondat következtetés formájában a bekezdés
végén van

- A nyelv funkciói alapján (Terestyéni, Jakobson nyomán)

o Közlő
o Szakmai – gyakorlati
o Szakmai – elméleti
o Esztétikai – stilisztikai

- A kommunikáció színtere szerint:

1. Magánéleti
2. Közéleti
3. Hivatalos
4. Tudományos
5. Egyházi
6. Sajtó
7. Szépirodalmi

- A szövegalkotás módja szerint:

o Spontán: nem tudatosan alakítjuk ki a szerkezetét, nem fejtjük ki a témát; a mindennapi
bizalmas beszélgetéseink jellemzője (pletyka, hír). Sok ismétlés, hiba, javítás jellemzi
o Tervezett: tudatosan alakítjuk ki a szerkezetét, általában egy hagyományos szövegtípust
követ. Tudatos sorrendben fejtjük ki a témát. Általában írott forma: rögzítés előtt átgondolt,
tervezett. Élőszóban is céltudatosságot követel.

- A szempontok kereszteződése
o Az egységes jellemzőkkel leírható absztrakt szövegtípushoz az egyes szövegpéldányok
többé-kevésbé közelítenek.

- A szövegtipológia nyílt rendszer: a szövegtípusok nyitott kategóriák, rendszerüket minden egyes új

szöveg példány bővítheti, módosíthatja.

- Szándékoltság és elfogadhatóság:
o a közlés körülményei hézagosan kohezív és koherens szöveget hozhatnak létre, pl:
25/35
 ▪ témaváltás
▪ funkcióváltás
▪ közlésterv, viszony megváltoztatása
▪ logikátlanság
▪ eltérő nyelvváltozat használata
▪ metanyelvre váltás
▪ grammatikális, de nehezen elfogadható, pl. középre beágyazott szerkezet

9. óra

2018.04.26.

Szövegek közti összefüggés és kapcsolat

- egy nagyobb szövegegységen belüli egységek közti TARTALMI kapcsolat: RADIÁLIS

- szövegek közti ASSZOCIATÍV kapcsolat: intertextualitás

Radiális kohézió

• párbeszédek szövegei között

• szövegek közti nyílt vagy rejtett utalások
• fordításban: forrás-és célnyelvi szövegek között
Szöveg a szövegben:

- szó szerinti (idézés)

- utalás (hivatkozás)
- plágium (utalás nélküli szöveg „kölcsönzés”)

Szövegköziség:
Bahtyin: A beszédben megvalósuló nyelv alapja nem a monológ, hanem a dialógus.(egy szöveg
sokkal jobban hasonlít a többi szövegre, mint arra a valóságra, amiről szól- Nelson Goodman után
szabadon)
Az egyetemes kultúrában létező szövegek párbeszéde: transztextualitás (Genelte 1996)

Áttétel:
A két szöveg közi távolság mértéke pl:
- különböző műfaj (gyászbeszéd + tudományos értekezés)
- hasonló műfaj (gyászbeszéd és prédikáció)
- azonos műfaj

Az alkotó művein belül

- intratextuális kapcsolat (ld:később)
1. Paratextuális: cím, alcím, elő-utószó, jegyzet, mottó, vázlat, borító.
26/35
Az alkotók művei közötti kapcsolat lehet:

2. Intertextuális: tényleges jelentés: idézet (v.plágium), célzás

3. Alkotók művei közötti metatextuális kapcs: kommentárok, kritikák, tudományos
hivatkozások
4. Az alkotók művei közötti hypertextuális kapcs: a szöveg derivált változata (átalakítás vagy
utánzás, paródia (az új hypertextus) pl: bibliai történetnek a feldolgozása
5. Az alkotók művei közötti architextuális kapcs: műfaj, rokonság

Intertextuálitás /Ricardou/
1. Belső intertextualitás: korlátozott: ha a szerződnek a művei között
2. Külső intertextualitás: általános: különböző szerzők művei között

Autotextualitás (beszédtörténet) /Dahenbach /

/Riffaterre 1996/

- Véletlenszerű: ha nem veszem észre, akkor is releváns olvasatot tudok létrehozni

- Kötelező: a releváns olvasathoz szükséges a felismerése

/Vers/ „Az mind, mind fölösleges, amit tudunk. De semmi nem fölösleges, amit nem tudunk. stb.”
- Beszélő és Isten jelenik meg benne

- Jelölés nélkül (adott kultúrkörön belül felismerhető)

- Az eredeti szöveg célértékelése (pl: patetikus-profán)
„Mégis egy kicsit be vagyok tépve.”
Forgolódok: mint a tőkés hatalmak.” /Garaczi László: Egyenes kör/

A szövegköziség:
Funkciója:
- forrás, kiindulópont
- magyarázat
- műfaj, megjelölés
- többértelművé tétel
Jelölése:
- szerzővel és /vagy művel együtt
- idézőjeles v nélküli
- idéző mondattal v anélkül
- tipográfiailag elkülönülő

Hatósugara:
- az egész műre vagy csak részére
Okai:
- a másolás (utánzás) mint tanulási folyamatok, témaazonosság: népköltészetben
szövegtömbök átvétele, evokáció (költő előd megidézése)

27/35
 - köznapi (pl: reklám, propaganda) szöveg allúziói irod. szövegekre („Azért az íz az úr”
Helikon cigarettareklám)

Embléma:
- olyan szövegkülső, vagyis intertextuális utalás, amely rendelkezik valamilyen konvencionális,
emblematikus jelentéssel. Az emblematikus interpretáció során az olvasó valamilyen viszonyt
alakít ki, ezzel az emblematikus jelentéssel (megerősíti, módosítja, értvényteleníti stb..)
- lehet szintaktikai (amikor az ismétlés nem változtatja meg a szintaktikai szerkezetet)
- és szemantikai (amikor módosul a szintaktikai szerkezet)

Intraextuális kapcs:
Egy alkotó szövegei közti önidézet:
- versciklus
- kötet
- motivikus ismétlődések
- rokon motívumok
- szövegrészletek átemelése (pl: Ottlik Gábor novellák – Iskola)
- változtok
- ugyanaz a gondolat, téma
- korábbi műveire utal

Motívum:
- szövegbelső ismétkődés, amely egy adott korpuszban (műben, életműben…) többször előfordulő
szövegegység.
- akkor tekinthető isoralminak, ha szerepet játszik a mű jelentésének létrehozásában
- a motivikus értelmezés során az olvasó egymásba játszatja az ismétlődő szövegrésznek az egyes
előfordulási helyein létrejött jelentéseit.

Toposz:
- közismert, sokszor korokon átívelő költői kép, írói fordulat, visszatérő kifejezés, klisé, séma,
cselekményelem
- a hozzá kapcsolódó képzetek hasonlóak, pl. eső=bánat, fürdés=megtisztulás…

Általános intertextualitás
- közmondás, szólás, szállóige
Pl: prédikációban bibliai szövegrész magyarázata, kiejtése
- ünnepi beszéd zárlata irodalmi idézet
- Montázsszerű beépítés

Hypertextuális kapcsolat:
pl: bibliai történetek feldolgozása
- formai utánzás
- stílusutánzás /paródia
Nincsen Semmi és nincs: minden,
Csak az én szívem van és volt,
Az én nagy, véres, mámoros Szívem,
E szent, e félholt!
28/35
 10. óra
2018.05.03.

A multimediális szöveg

A szöveg médiumai:
- Verbális (nyelvi)=akusztikus/vizuális
+ extralingvisztikai (eszközök):
- képi: fotó, rajz, festmény, ábra, táblázat, grafikon
- Kotta
- Konkrét (absztrakt) költészet

A multimediális szöveg:
Vegyes jelszerveződésű: a nyelvin kívül és/vagy akusztikus csatornán érkező jelekkel együtt jelenik
meg, többféle kódon keresztül jön létre illetve dekódolódik. Sokféle szövegtípusban megjelenhet:
Szakszövegektől kezdve a szépirodalmi illusztrációkig, a reklámoktól a (poszt)modern
művészetekig.
pl: Könyvek borítója: János vitéz, Légy jó mindhalálig stb.

Uni(mono)mediális:
Dominánsan verbális (fogalomjelek)
Akusztikai (verbális+vokális+egyéb auditív/akusztikus információk!)
+/- vizuális: rádió, telefon, sötétség
Vizuális verbális + nem verbális vizuális (betűméret, típus, szín, szövegtükör, papír, színe,
minősége.)+ tapintási +szaglási stb.

Látható nem verbális (képi) nyelv:

Gesztusok, mimika (konvencionalizálódott / nem konvencionális jelek)
- Betűtípus / méret tagolás
- Kalligramma = képvers
- Konkrét költészet (csak betűk)

Multimediális:
A verbális mellett vagy vele együtt megjelenik a vizuális/akusztikus jel.
Az extralingvisztikai eszközök egyenrangúak vagy meghatározóak
Pl: Kotta, képvers, képregény, grafikon, táblázat.

Típusai:
1. Szöveg és kép összefonódik, elválaszthatatlan: pl: képvers, képregény, bizonyos nyomtatott
reklámok
2. Külön-külön is megállnak pl: dal, ballada
3. Az eredetileg autonóm összetevő később vált több médimúvá pl: megzenésített vers,
illusztráció

Petőfi Sándor János terminológiája:

- Statikus verbális elem (írott)
- + kép/diagram
29/35
 Pl: reklám, tankönyv, illusztrált könyv, csomagolás, transzparens(falitábla) képregény stb

Jeltípusok:
- Verbális (szimbolikus)
- Ikonikus (kép)
- Indexikus(nyilak)

Dominánsan verbális?
A kommunikáció üzenetének csupán 7% verbális, 38% vokális, 55% testnyelvi jelekből származik

Vokális jelek:
pl: hangszín, hangmagasság, beszédhibák, dallam, tempó, szünet stb.
A vokális elemek szerepe igen nagy
- a mondanivaló hangosításában
- a mondanivalóhoz való viszony kifejezésében
- az érzelmek kifejezésében, leleplezésében
- a komm. partner bevonásában
- a humor, gúny, irónia, ellentmondások, kontraszt megvalósításában. (kongruencia)

Paranyelvi jelenégek csoportjai:

A. Hangtulajdonságok, mint hangmagasság terjedelme, kontrollja, a ritmus, a tempó kontrollja, a

hangrés és ajak kontrollja, illetve.
B. A hangkiadás tulajdonságai, vokalizációk: ezek körébe tartoznak a:
1. Hangbéli jellemzők (nevetés, sírás, sóhajtás, nyögés, nyafogás, ordítás stb)
2. A hangbéli módosítók (hangerő intenzitás), hangmagasság, kiterjedés, dallam)
3. Hangbéli különállók („aha”, „hm”, „öö-öö”.)

Testmozgásos jelek:
A komm. során tapasztalható testmozgások, gesztusok, mimika, lábmozgás, testtartás mozgáselemei

Mimika (arcjáték)
- Érzelemkifejezés

7 alap érzelem: düh, meglepettség, öröm, szomorúság, félelem, érdeklődés, undor

- Az Arcon: szemek, száj és a szemöldök vonala bír kommunikatív jelentőséggel

Gesztusok (taglejtés):

Kezek, karok, lábak, archoz illesztett mozdulatok pl: szájőrzés (a hallottakban, vagy mondottakban
való kételkedés, bizonytalanság v titkolózás jelzője lehet.

- Szemtakarás (félelem, utálat, iszonyodás jelzője lehet)

- Fülérintés, takarás, vakarás (Kételkedés, hazugság jelzője lehet)

Testtartás:
- dominancia
30/35
 - érzelmek
- szerepek és a lazaság kifejezésére alkalmas

Érintéses jelek:
- Az érintés a hatalom, az állapot és az érzelmek kifejezője
- Az érintés és érinthetőség is kultúra-,nem-,kapcsolat-és szituációfüggő
Az érintésnek a meggyőzésben nagy szerepe van

Távolság / Térköz
- intim(0-60 cm)
- személyes(60-120 cm)
- társas-konzultatív(120-330 cm)
- nyilvános (330 cm-től) zóna
A viszony intimitásának és a mondanivaló bizalmasságának fokát mutatja.

Kulturális szignálok és emblémák:

- Teststilizáció
- Öltözködés
- Eszközhasználat
Társadalmi: női kendőviselet, konty, karikagyűrű) és egyéni normák irányítják

A szövegalkotás
11. óra
2018.05.10.

- szoros kapcsolatban van a gondolkodással

- kapcsolatteremtő céllal születik

A szövegalkotás folyamata:
1. A téma körülhatárolása
2. Anyaggyűjtés
3. Közlési csatorna
4. Műfajválasztás
5. Címadás
6. Vázlat: az anyag elrendezése
7. Megformálás
(utóvázlat: „hand out”, kiosztmány)

- mondatokból jön létre a szöveg

- a gondolat mondatokba oszlik

A szövegalkotás feltételei:
- tartós figyelem, koncentráció, emlékezet, gondolkodási képességek
- jelrendszer (pl. magyar nyelv)
- nyelvi kompetencia
- beszédhelyzet
- szövegkörnyezet

31/35
A (szónoki) beszéd kidolgozása:
1. Inventio – témaválasztás
2. Dispositio – elrendezés
3. Elocutio – kifejezés (a beszéd megírása, kitalálása)
4. Memoria – megtanulás
5. Pronuntiatio – előadás

A szövegalkotás szabályai
- szövegképző szabályok:
o minden szövegre általánosan érvényesek
o de a szabályostól eltérő is lehet jó, hatásos
- Szövegformáló eljárások

Szövegképző szabályok:
1. Egység: változatlan téma. A témához való viszony meghatározza a szöveg elemeinek a relevanciáját.
o kulcsszó
o fókuszmondat
o résztémák
o cím, kezdőmondat
2. Haladás:
- lehet:
o természetes sorrend: időbeli vagy térbeli egymásutániság (összefonódásuk: kronotoposz,
Bahtyin 1986), ok-okozati összefüggés
o mesterséges sorrend
- és lehet:
o Lineáris
o Hierarchikus
o Intertextuális

3. Folytonosság: a szövegmondatok láncszerűen egymásba kapcsolódnak

- Eszközei:
o Utalás: anafora – katafora
o Nominatív lánc (névszóismétlés), szemantikai háló, izotópia (Greimas 1966)
o Névelőhasználat

4. Tagoltság (bevezetés, tárgyalás, befejezés)

5. Arányosság (amilyen hosszú a bevezetés, kb. olyan hosszúnak kell lennie a befejezésnek is)

6. Teljesség, befejezettség

7. Törlés

Szövegbefogadás

- Percepció: akusztikus/vizuális felfogás

- Recepció: betűhű felfogás
- Interpretáció: magyarázat
- Hatás: érzelmi, cselekvésbeli

A szövegértés foka:

32/35
 - Részleges: a nyelv – vagy a világismeret hiányosságai miatt (pl. idegen nyelvű vicc; szakszöveg)
- Teljes: nyelv-, valóság- és közlési helyzet, szövegalkotás általános szabályainak ismerete
Informativitás:
- Szemantikailag
- Pragmatikailag

A szemantikai szövegértést meghatározó tényezők:

1. Nyelvismeret mélysége
2. Kognitív és kreatív képességek
3. Szótári jelentés szerinti értelmezés
4. Konotatív jelentés felfedezése
5. A „kulcs”-ból értelmezi az egészet
6. Szövegtípus, műfaj felismerése
7. Előismeretek

A szövegértést segítő szövegalkotási tényezők:

- Szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hangszín, szünet)
- Tipográfiai eszközök (tördelés, betűtípusok), interpunkció
- Redundancia és entrópia megfelelő aránya, szöveg-összefüggőség
- Téma, műfaj

Szöveginterpretáció típusok /Petőfi S. János, 1977/

Természetes: intuitív Elméleti: interpretáció-elmélet mentén

Értelmező: a szövegösszetevők feltárása Értékelő:egy normarendszerre

hivatkozva

Elsőfokú: szó szerinti értelem feltárása Másodfokú: szimbolikus értelmezés

Leíró: bemutató jellegű

Strukturális: az interpretáció eredményét Procedurális: az interpretációs

bemutató folyamatot bemutató

Szövegtípusok szerinti értelmezés:

- Köznapi: szó szerint + közös háttértudásra utalás
- Szakmai: konkrét vonatkoztathatóság
- Vallásos: bibliafordítások (=értelmezés)
- Irodalmi: lehetséges világ

Szöveginterpretáció típusok /Bencze, 1996/:

- Szociointerpretációs megközelítés: a szituációs kontextus alapján: az alkotó és befogadó kora,
társadalmi státusa, iskolázottsága alapján
- Kognitív interpretációs megközelítés: a mentális folyamatokra is tekintettel integrált nyelvtani,
szemantikai, stilisztikai – retorikai magyarázat

A szöveg hatása függ:

- azoktól az értelmezési folyamatoktól, amelyeket a szöveg jelentésének szemantikai – pragmatikai
megközelítésekor tud a befogadóból kiváltani az önálló szövegértelmezés folyamán

33/35
KÉRDÉSEK:
1. A szövegalkotás folyamata (7)
2. A szövegalkotás feltételei (5)
3. A (szónoki) beszéd kidolgozása (5)
4. Mik a szövegképző szabályok? (7)
5. Szövegbefogadás (5)
6. A szövegértés foka (2)
7. A szemantikai szövegértést meghatározó tényezők (7)
8. A szövegértést segítő szövegalkotási tényezők (4)
9. Petőfi S. János – Szöveginterpretáció típusok (7)
10. Mit jelent a szociointerpretációs megközelítés? (4)
11. Mit jelent a kognitív interpretációs megközelítés? (4)
12. Mitől függ a szöveg hatása? (3)

+ 11. előadás

május 10.

Szövegtani szempontú szövegelemzés:

- Tárgya: konkrét szöveg

- Célja: külső-belső összefüggések feltárása
- Érvényessége: írott vagy hangzó, dominánsan verbális szöveg

Területei:
1. Pragmatika
2. Szemantika
3. Szintaktika
4. Forma, akusztikum
5. Szerkezet
6. Stílus
7. Típus, műfaj

Módszerek:
- + retorika, poetika, irodalomelmélet
- Mennyiségi és minőségi
o Nyelvi szintek szerint
o Általános és egyedi (műfaji) jellemzők
o Összehasonlítás: tipikus és egyedi
o Szövegszerkezeti egységek szerint (mikro-és makroszerkezet)
o Ismétlődések, korreferencia

Típusok az elemzés jellege szerint:

- Leíró: formális, leltározó
- Értelmező: funkcionális, jelentésképző
- Értékelő: szintetizáló

1. Akusztikum: hangzás, ritmus, hangsúlyviszonyok, értelmi egységek

34/35
2. Forma: tipográfia, vers vagy prózaforma, tagolás és jelentésegységek összefüggése
o Interpunkció
o Vizuális vezérlés: íráskép, betűtípus, nyomdatechnika

3. Szemantika:
- a kohéziót biztosító szemantikai elemek:
o A cím beszerkesztettsége a szövegbe
o Kulcsszó
o Izotópia (metafora!)
o Koreferencia
o Tartalmi – logikai kapcsolatok
o A nyelvtani szerkezetek szemantizálódása

4. Grammatika:
- konnexitást biztosító elemek:
o Lineáris mondatkapcsolást biztosító elemek
o A szintaktikai elemek közti választás

5. Pragmatika:
- a koherenciát biztosító nyelvi és nyelven kívüli elemek:
o Pragmatikai meghatározottságú szövegsajátosságok
o Kommunikációelméleti szempontok
o Beszédaktus, együttműködési alapelv
o Beszélt vagy írott szöveg sajátosságai
o Aktuális mondattagolás

6. Szerkezet: kompozicionális konnexitás

- új cselekvő, új helyszín, új idő (új téma)

7. Szövegtípus, műfaj:
- Makroszerkezet
- Egyes szövegrészek közti kapcsolat
- Meg-és beszerkesztettség

8. Transztextualitás:
- Paratextuális (cím, alcím, elő-, utószó, jegyzet, mottó, vázlat)
- Az alkotó más műveivel (intratextualitás)
- Más alkotók műveivel:
o Intertextuális: idézet (vagy plágium), célzás
o Metatextuális (kommentárok, kritikák)
o Hypertextuális (a szöveg derivált változata: átalakítás, utánzás, paródia)
o Architextuális (műfaji rokonság)

35/35