NAT

2020

 

Környezetismeret 3.
tankönyv

Oktatási Hivatal
A kiadvány 2022. 07. 18-tól 2027. 08. 31-ig tankönyvi engedélyt kapott a TKV/2298-7/2022. számú határozattal.
(Ez a kiadvány a 2022. 02. 07-én kelt TKV/40-7/2022. számú határozattal engedélyezett tankönyv javított változata.).

A kiadvány megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet
alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgy kerettantervének.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Bódi Edit

Tananyagfejlesztők: Tóthné Mess Erika, Vitéz Annamária

Tudományos-szakmai szakértő: Venczelné Gulyás Edit
Kerettantervi szakértő: dr. Angyal Zsuzsanna
Vezető szerkesztő: Kóródi Bence
Szerkesztő: Vitéz Annamária

Fedélfotó: © Shutterstock
Tipográfia: Róth Ágnes, Mazán Enikő Dóra
Illusztrációk: Megyeriné Kovács Katalin, Tényi-Varga Katalin, Róth Ágnes, Nagy Áron
Fotók: © Shutterstock, © Thinkstock, © iStock by Getty Images, Remac Grafikai Bt.

© Oktatási Hivatal, 2021

ISBN 978-963-436-243-2

Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Tel.: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök

Raktári szám: OH-KOR03TA

Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos • Műszaki szerkesztő: Karácsony Orsolya
Grafikai szerkesztő: Gajda Szilvia Mónika • Nyomdai előkészítés: Kajtár László
Terjedelem: 10,3 (A/5) ív • Tömeg: 226 gramm • 1. javított kiadás, 2023

A könyvben felhasználtuk a Környezetismeret 3. tankönyv anyagát. Raktári szám: FI-505010301/1 • Szerzők: Buzási Éva, Néder
Katalin, Tóthné Mess Erika

A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta.

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
 TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

1. A tárgyak tulajdonságai 6
2. A tárgyak érzékelése 8
3. A mozgás 11
4. Fellobban a láng? 14
5. Tűz van! 16
6. A víz. Halmazállapot-változások 18
7. Folyékony anyagok 21
8. Szilárd anyagok 23
9. Légnemű anyagok 25
10. A víz körforgása 27

II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

11. Az élőlények tulajdonságai 30

12. Növények 33
13. Állatok 36
14. Emlősállatok 39
15. Madarak 41
16. Halak 44
17. Kétéltűek és hüllők 46
18. Rovarok 48
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN

19. A Föld mozgásai – Forgás 50

20. A Föld mozgásai – Keringés 52
21. Ismétlődő jelenségek 54
22. Az emberi élet szakaszai 57
23. Az állatok életszakaszai 59
24. A növények életszakaszai 62

IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN

25. A földfelszín vizei, formái 64

26. Tájékozódás, világtájak 67
27. Alaprajz 69
28. Térképek 72
29. Irány a természet! – Terepgyakorlat (Kiegészítő tananyag) 75
Magyarország domborzati térképe 78
Magyarország közigazgatási térképe 79

Kép- és irodalomjegyzék 80
Kedves Kisdiák!

Egy új tantárgy könyvét tartod a kezedben. Biztosan kíváncsian találgatod, mit fogsz belőle
tanulni. Eláruljuk, hogy csupa érdekes és hasznos dolgot!
Már a tantárgy neve is sokat sejtet: környezetismeret. A környezetedet úgy ismerheted meg a
legjobban, ha megfejted a természet titkait, megtanulsz tájékozódni, és tapasztalatokat szer-
zel a téged körülvevő világról. Ez a munka valójában egy csodás kaland, amelynek a végén
tiéd lehet a kincset érő tudás.
A tanév során megismered a Föld felszínének formáit, a növények és állatok életét, elsajátí-
tod a térképek és az iránytű használatát. Tanulsz majd a Föld mozgásairól és az emberi élet
jellemzőiről. Segítünk, hogy felfedezd a világot, és felismerd, mit tehetsz a természet és kör-
nyezet megóvása érdekében.
Ebben a tankönyvben a mindennapi élethez szükséges ismereteket találsz, melyeket ki-
egészíthetsz saját kutatással is. Menj el a könyvtárba, és válogass a számtalan, témához illő
könyv közül, vagy kutakodj az interneten a keresőprogramokba beírt kulcsszavak haszná-
latával! De a legjobb, ha sokat jársz a természetben! Kirándulj, túrázz, és közben vizsgálódj!
Meglátod, sok különleges dolgot fogsz felfedezni!
Élményekben gazdag, sikeres tanévet kíván neked:
A tankönyvet és munkafüzetet alkotók csapata

A tankönyvben használt jelzések magyarázata

Játék. Az óra témájához kapcsolódó, közös játékra ötletet adó leírás.

Kísérletezz! Az új ismeretet saját tapasztalat útján, kísérlet segítségével sajátíthatod el.

A tankönyvben található feladatot a munkafüzetben kell megoldani.

Érdekesség. A tananyaghoz kapcsolódó érdekes kiegészítés, ami bővíti a tudásodat.

Jól jegyezd meg! Olyan tudnivalót tartalmaz, amely jó tanácsként szolgál, ezért érde-
mes észben tartanod.

Összegzés. A tanóra anyagának rövid összefoglalója, mely a továbbhaladáshoz szük-

séges ismereteket tartalmazza. Tanuld meg!

5
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

1. A tárgyak tulajdonságai
Köszöntő – részlet
Táskámban könyvek, füzetek,
vár rám egy pad és sok gyerek,
számok, betűk és dallamok…
Szervusz! Iskola! Itt vagyok!
Kálnay Adél

Eltelt a szünidő, vége a nyárnak. Ismét az iskolában töltöd a

1. hétköznapokat. Neked milyen taneszközök vannak a táskád-
ban? Mire lesz ebben az évben szükséged? Mit tudsz használni
az előző évekből? Mit kellett újonnan vennetek? Mit gondolsz,
miért?

2.
A tanszerek fontos tárgyak az iskolában. Nélkülük nem tudnál olvasni, írni, rajzolni. Szinte min-
den feladathoz szükségesek.
Az iskolán kívül is számtalan
tárgyat használunk. Megfelelő
eszköz nélkül senki nem tud fo-
gat mosni, fényképezni, kerék-
pározni. Mondj olyan cselek-
vést, amihez eszközt használsz!

Versenyezzetek!
Alkossatok csoportokat a következő meghatározások szerint: játék, ruhanemű, bútor, szer-
szám, háztartási gép, jármű! Minden csoport írja össze a kapott fogalomhoz tartozó tárgyakat!
Az a csoport nyer, aki a legtöbb helyes megoldást gyűjti.

Ismerd fel a tárgyakat!

3.
a) Alkossatok két csoportot! Az egyik csoport tagjai hajtsák le
a fejüket a padra, és csukják be a szemüket! A másik csoport
tagjai gyűjtsenek össze a tanári asztalra vagy a szőnyegre
különböző tárgyakat, és takarják le azokat! Az első csoport
tagjai az összegyűlt holmikból csukott szemmel húzza-
nak egyet, és próbálják kitalálni, mit tartanak a kezükben!
A másik csoport ellenőrizze a megoldást!
Miről lehetett felismerni a tárgyakat? Vitassátok meg!
b) Válassz ki egyet az összegyűjtött tárgyak közül! Mondj róla 3 különböző tulajdonságot!
c) Csoportosítsátok a tárgyakat anyaguk, méretük, formájuk és színük szerint! Mindegyik cso-
portosításnál határozzátok meg a rendszerezés indokát a következő mondat befejezésével:
Ebben a csoportban minden tárgy…

6
 A tárgyaknak lehetnek azonos és eltérő tulajdonságaik is.

Mindenki tegyen maga elé három különböző tárgyat!

4. Ezeket figyelve válaszoljatok a kérdésekre!
• Lehetséges, hogy valamelyik magától meg fog mozdulni?
• Lehetséges, hogy valamelyik idővel növekedni fog?
• Lehetséges, hogy valamelyik valamikor megéhezik?
• Lehetséges, hogy valamelyik egyszer csak levegőt vesz?
• Lehetséges, hogy valamelyikből idővel több lesz?
• Lehetséges, hogy valamelyik magától megváltozik?

A tárgyak közös jellemzője, hogy maguktól sem mozogni, sem fejlődni nem tudnak. Nem táp-
lálkoznak, nem lélegeznek, nem szaporodnak. Élettelenek.

Ha egy tárgy élettelen, akkor soha nem változik meg? Vitassátok meg a kérdést!
5.

A tárgyak használatuk során kopnak vagy elromlanak, tönkremennek, de önmaguktól változás-

ra nem képesek.

Jól jegyezd meg!

Megunt játékodat, kinőtt ruhádat ne dobd ki! Egy felnőtt segítségével keress lehetőséget arra,
hogy más örülhessen a számodra már szükségtelen, de tiszta és használható holminak.
Ha otthon elromlik valami, próbáljátok megjavíttatni! Nem kell egyből új dolgot vásárolni a régi
helyett.

7
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

2. A tárgyak érzékelése

Fiók – részlet
Van Pistának Mindenféle
Egy fiókja Akad benne…
Ki-kihúzza …Minden van, csak
Be-betolja. Rend nincs benne!
Majtényi Erik

Mit látsz Pista fiókjában? Mi minden lehet még benne? Mondd el!
Te mit tartasz a fiókodban? Sorold fel!

A vakáció élményeit mindig sokáig emlegetjük. Mi történt a nyáron a képeken látható gyerekek-
1. kel? Meséld el! Mit érzékeltek a különböző helyzetekben? Fogalmazd meg!

A nyári szünetben sok gyerek táborozott, vagy távolabb élő rokonoknál töltötte az időt.
2.
a) Hol lehettek azok a gyerekek, akik így számoltak be a szüleiknek az élményeikről?

Kedves
ünk és Jól ér Szüle
Sokat fürd zem m im!
estem,
Ebéd után
iz u nk . El kutyá a g am, m
foc val is elmentünk sétálni.
a té r- Megta ö á r Fo
de csak nulta sszebarátk lti Ettem egy adag
et h o rz soltam m lov oztam
de m nap p a csokifagyit.
djatok! ec go .
le, ne aggó A nap ázni voltam lni, és teg Nagyon finom volt!
A legmag as abb tej elf . -
veszü o
cs ú s zd ár ó l is le nk úja gyott, de m
s úszni! t. ajd
mertem c

b) Mondj példát arra, mit láttak, hallottak, szagoltak, ízleltek, tapintottak a gyerekek!

8
 Mit mivel érzékelünk? Az ábrák és szókártyák segítségével válaszolj a kérdésre!
3.
tapintás hallás látás

ízlelés szaglás

Érzékszerveimmel érzékelem…
Alkossatok öt csoportot az érzékszervek szerint! A csoportok írjanak a kapott érzékszervvel érzé-
kelhető tulajdonságokat kis papírokra, majd tegyék be azokat egy dobozba! Válasszatok játékveze-
tőt magatok közül! A játékvezető húzzon a dobozból, és olvassa fel a papírra írt tulajdonságot! Ti
csukott szemmel mutassatok rá arra az érzékszervetekre, amelyikkel a tulajdonságot érzékelitek!

A tapintás különösen fontos a vak emberek számára. Ők a

Braille-írás segítségével olvasnak. Ennél az írásmódnál a pa-
pírról kidomborodó pontok csoportja alkotja a betűket, szá-
mokat, írásjeleket és a hangjegyeket. Ezeket a jeleket az em-
berek ujjbegyeik mozgatásával tapogatják ki. A módszer
segítségével nagyon sok látásában korlátozott ember élvezheti
az olvasás és zenélés élményét. A módszer kitalálójáról, Louis
Braille-ről kapta a nevét.

Érzékszerveink információkkal látnak el bennünket. Ezek az információk segíthetik egészsé-

4. günk, biztonságunk megőrzését.
a) Melyik érzékszervünk mire figyelmeztethet a képen látható helyzetekben? Vitassátok meg!

b) Mire hívnád fel a gyerekek figyelmét? Mondd el!

9
 Fontos, hogy az érzékszerveinket
5. óvjuk, védjük, és tisztán tartsuk!
Ha egy érzékszerved megsérül,
egészséged is károsodhat.
Mikor és mire használjuk a képen
látható eszközöket? Miért fontos a
használatuk? Beszéljétek meg!

Jól jegyezd meg!

Soha ne nézz a napba! Erős fénye károsíthatja a szemedet!
A túl erős hangok veszélyesek, mert maradandó halláskárosodást okozhatnak.

Az egészséges szem is becsaphat minket. Hogyan? Oldd meg a

feladatokat, és megtudod!

Egyforma hosszúak a piros vonalak? Mérd meg, és kiderül!

Mindkét kezed mutatóujját tartsd függőlegesen a szemed elé, kb. 20 cm távolságra az arcodtól!
Nézz hosszan valamire az ujjaidon túl! Hány ujjat látsz?

Kísérlet
6.
a) Szimatolj, mint egy vizsla!
A fűszernövényeknek jellegzetes illatuk van. Tedd próbára velük a szaglásodat!
Tegyetek kis tálkákba különböző fűszernövényeket, például szegfűszeget, mentát, kakukkfü-
vet, bazsalikomot, petrezselyemet! Nézzétek, szagoljátok, nevezzétek meg mindet! Kísérletez-
zetek! Kinek sikerül bekötött szemmel, az illatáról felismerni a növényeket? Hány fűszernö-
vényt sikerült beazonosítani?
b) Fülelj, mint egy bagoly!
Készíts egy tölcsért! Vedd le egy műanyag palack kupakját, és az alját vágd le, vagy tekerj
papírból egyet! Kapcsolj be egy rádiót, vagy társaid énekeljenek! Tedd a tölcsért a füledhez,
fordítsd a hang irányába! Vedd el a tölcsért a füledtől! Mit tapasztalsz?
c) Láss, mint egy sasmadár!
Tölts egy átlátszó üvegpohárba vizet! Tedd a poharat a tankönyv szövege elé! Mi történt?

A különböző tulajdonságokat látással, hallással, szaglással, ízleléssel és tapintással érzékeljük.

Az érzékeléshez érzékszerveinket használjuk. A szem a látás, a fül a hallás, az orr a szaglás, a
nyelv az ízlelés, a bőr a tapintás érzékszerve. Az érzékszervek sérülése az egészség romlását
okozhatja.

10
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

3. A mozgás
Vitassátok meg az állítást!

l
Ha egy tárgy magátó
kor
nem tud mozogni, ak
mindig mozdulat lan .

A tárgyak saját erejükből nem képesek mozogni, de mozgásba hozhatók.

1.
a) Mi mozgatja a képeken látható tárgyakat? Beszéljétek meg!

b) Mi történik, ha a tárgy mozgatása megszűnik? Vitassátok meg!

A tárgyakat mozgásba hozhatja emberi erő, természeti erő (például szél, víz, hő) vagy elekt-
romos áram. Az erőt létrehozó képesség az energia. Ha az energia elfogy, vagy megszűnik, a
mozgás, működés leáll.

Sok ember próbálkozott már az örökmozgó feltalálásával. Úgy gondolták, létrehozhatnak egy
olyan gépet, amelyet ha egyszer elindítanak, soha nem fog leállni. Ezt az elképzelt gépet elne-
vezték perpetuum mobilé-nek.

11
 Az emberek a tárgyakkal ellentétben maguktól tudnak mozogni. Ezt önmagadon naponta ta-
2. pasztalod. Milyen mozgásokat végzel? Mondd el!

Az emberekhez hasonlóan az állatok és a növények is képesek önmaguktól mozogni.

3.
a) Az állatok mozgásának számos formája megfigyelhető. Hogyan mozognak a képeken látható
állatok? Utánozd a mozgásukat!

b) A növények mozgása nem olyan látványos, mint az állatoké. Hosszabb idő szükséges a megfi-
gyelésükhöz. A képek segítségével magyarázd el a növények mozgását! Mi változott?

c) Az élőlények (emberek, állatok és növények) mozgása is energiát igényel. Hogyan jutnak ener-
giához az élőlények? Beszéljétek meg a képek segítségével!

Az emberek, állatok és növények a mozgásukhoz szükséges energiát a tápanyagokból nyerik.

A mozgásokat két csoportba sorolhatjuk.

4.
• Ha egy élőlény vagy tárgy mozgása során egyik helyről a másikra kerül, akkor helyváltoztató
mozgást végez.
• Ha egy élőlény vagy tárgy a helyét nem változtatja meg, de mozog (mozdulatot tesz), akkor
helyzetváltoztató mozgást végez.
Melyik csoportba tartozik a repülés, a futás, a lélegzés, az integetés? Vitassátok meg!
Mondj további példákat a két különböző mozgásformára!

12
 Amikor egy mozgó test egy mozdulatlan testhez ér, vagy két mozgó test egymásnak megy, ütkö-
5. zés jön létre.
Mondj példát ütközésre!

Az ütközés nagyon rövid idő alatt történik meg. Még stopperórával sem mérhető az ideje.

Az ütközés lehet rugalmas vagy rugalmatlan.

• Rugalmas ütközés esetén az összeütköző testek alakja nem változik meg. Ilyen ütközés, ami-
kor a gumilabda visszapattan a padlóról, vagy két bevásárlókocsi összekoccan.
• Rugalmatlan ütközés esetén az összeütköző testek legalább egyikének az alakja maradandóan
megváltozik. Ilyen ütközés, amikor az üvegpohár összetörik a padlón, vagy a gyurmát leejted
a földre.

Melyik képen milyen ütközés látható?

Az ütközés hanggal járhat, ami

sokféle lehet. Többek között a
puffanás, a csattanás, a koppa-
nás és a csilingelés is ütközést
jelez.

Jól jegyezd meg!

Saját tested is ütközhet, és az fájdalommal, sérüléssel járhat. Légy körültekintő és óvatos! Ügyelj
a tested épségére!

A mozgás lehet helyváltoztató vagy helyzetváltoztató. Mozgás során ütközés jöhet létre.

13
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

4. Fellobban a láng?

Mit látsz a képeken? Mire használhatók ezek

a tárgyak? Beszéljétek meg!

Az ősemberek kezdetben menekültek a tűztől. A lángok látványa és a forróság félelmet keltett

1. bennük. Amikor megismerték a tűz hasznát, óvták, védték, nehogy kialudjon. Idővel rájöttek a
tűzgyújtás fortélyaira. Bizonyos kövek összeütésekor keletkező szikrákkal vagy fadarabok erő-
teljes dörzsölésével sikerült meggyújtaniuk a száraz növényeket. A tűzgyújtás nehéz feladat volt.

Vitassátok meg a kérdéseket a rajz segítségével!

• Mi okozhatta a természetben fellobbanó
tüzeket, amelyeket az ősember megtalált?
• Hogyan jöhetett rá az ősember a tűz
hasznára?
• Mire használta az ősember a tüzet?
• Mi történt, ha kialudt a tűz?
• Miért volt jelentős előrelépés a tűzgyújtás
módjainak megismerése az ősember éle-
tében? Mit gondolsz?

Egy magyar tudósnak köszönhető, hogy napjainkban már sokkal könnyebb tü-
zet gyújtani. 1836-ban Irinyi János vegyésznek sikerült először előállítani egy
robbanásmentes tűzgyújtó eszközt, a ma használatos gyufa elődjét.

Az emberek életében manapság is nélkülözhetetlen a tűz. Mire használjuk? Beszéljétek meg!

2. Segítenek a képek.

Kísérlet
3. Vajon mindent meg lehet gyújtani? Mitől keletkezik, és meddig ég a tűz?
A kérdések megvitatásához tanítótok segítségével kísérletezzetek! Tapasztalataitokat jegyezzé-
tek le a munkafüzet Tüzes kísérletek című feladatához!

A biztonság kedvéért készítsetek a közelbe egy vödör vizet!

14
 a) Szükséges eszközök: fémtálca, fémcsipesz, gyufa, papírlap,
kődarab (kavics), fadarab (hurkapálca), üvegpohár, fo-
naldarab, fém gemkapocs
Helyezzétek a fémtálcára a papírlapot! Próbáljátok meg-
gyújtani! Mi történt?
Ismételjétek meg a feladatot a többi tárggyal is! Hasonlítsá-
tok össze a látottakat! Mit bizonyítottatok a kísérlettel?

Melyik kísérlet során keletkezett új anyag? Miből mi lett? Mondjátok el!

A kísérlet alapján válaszolj a kérdésre! Melyik anyaggal rakhatta körbe a tüzet az ősember,
hogy megakadályozza a tűz terjedését?
b) Szükséges eszközök: üvegpohár, mécses, gyufa
Nézz a pohárra! Mi van benne? Vitassátok meg!
A helyes válasz bizonyításához az üvegpoharat merítsétek a vizes vö-
dörbe nyílással lefelé, majd a víz alatt billentsétek el! Mit láttok? Mi volt
a pohárban?

Gyújtsátok meg a mécsest! Fedjétek le az üvegpohárral! Figyeljétek

a lángot! Mi történt? Miért?
c) Szükséges eszközök: 3 mécses, 3 különböző mére-
tű üvegpohár, gyufa
Gyújtsátok meg a mécseseket! Borítsátok le
mindegyiket egyszerre egy-egy pohárral! Mi tör-
tént? Miért?

Egy anyag vagy éghető, vagy éghetetlen. Az égéshez három feltétel szükséges: az éghető anyag, a
levegőben lévő oxigén és olyan hőmérséklet, melyen az anyag meggyullad. A tüzet akkor lehet
eloltani, ha az égés egyik feltételét megszüntetjük.

Táborozás alkalmával kedvelt program a tábor-

4. tűz, amikor az emberek a tüzet körülülve beszél-
getnek, énekelnek, szalonnát sütnek. Kirándulá-
sokon is gyakran gyújtunk tüzet, hogy a fölötte
felállított bográcsban finom ételt főzzünk.

Voltál már olyan eseményen, ahol tüzet gyújtot-

tatok? Ha igen, meséld el! Igyekezz a következő
kérdésekre is választ adni!
Mit gyújtottatok meg? Hogyan és mivel gyújtot-
tátok meg a tüzet? Mit láttál és éreztél a tűznél?
Mivel oltottátok el a tüzet? Mi maradt utána?

A tűz látható jele a láng. Égéskor fényt és hőt érzékelünk. Az éghető anyagból új anyag (hamu,
korom, füst) keletkezik. A füst és korom szennyezi a levegőt.

15
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

5. Tűz van!

A tűz hétköznapjaink elengedhetetlen része. Hasznáról, jelentőségéről már az előző órán tanultál. Barátként
gondolunk rá, amikor a kályha melege mellett játszunk, amikor ízletes, puhára főzött ételeket eszünk, vagy
a gyertya lángját csodáljuk az ünnepi asztalon. Barátunk azonban egy pillanat alatt az ellenségünkké válhat.
Óriási károkat és szomorúságot okozhat.

Mindig tartsd be a figyelmeztetést: ne játssz a tűzzel! Miért fontos ez? Vitassátok meg!

Egy óvatlan pillanat, és már meg is van a baj!

1. Mi történhet a gondatlanság miatt? Beszéljétek meg!

írek
pi H
Na

Jól jegyezd meg!

Az égési sérülést hideg vízzel kell hűteni. Ha súlyos a baj, fordulj orvoshoz!

Hibás elektromos készülékek is okozhatnak tüzet.

2. A komoly baj megelőzhető, ha figyelünk a jelekre! Mi figyelmeztethet a veszélyre?
Beszéljétek meg! Konnektorba
dugott dugvilla
Tűz nemcsak az épületekben keletkezhet. Ha nem vigyázunk, könnyen lángra kaphat a száraz
3. avar vagy a tarló. A lángnyelveket a szél pillanatok alatt továbbterjesztheti, és az egész erdő vagy
szántóföld leéghet.
Melyik évszakban kell különösen körültekintőnek lenni? Miért? Beszéljétek meg!

A tűz, történjen a lakásban vagy a természetben, óriási károkat okozhat. Veszélyezteti az embe-
4. rek, állatok és növények életét, elpusztítja a lakó- és élőhelyeket, erősen szennyezi a levegőt.
Mit tehetsz, ha tüzet okozol, vagy tüzet észlelsz? Mondd el!

A tűz eloltása azonnali cselekvést igényel. Ha tüzet okozol vagy észlelsz, egyből szólj egy felnőttnek!
5. Ha kisebb a tűz, lehet, hogy ő el is tudja oltani. Ha komoly a baj, a tűzoltók segítségét kell kérni.
Az előző órán megtanultad, hogy a tűzoltás módja az égés valamelyik feltételének a megszüntetése.
Hogyan zárhatjuk el az oxigént a tűztől? Beszéljétek meg a képek segítségével!
A helytelen tűzoltás életveszélyes lehet! Vigyázat! Nem minden tüzet szabad vízzel oltani! Példá-
ul az elektromos tüzet, a lángoló benzint vagy olajat homokkal vagy porral lehet elfojtani.

16
 Jól jegyezd meg!
Tűz esetén az elektromos árammal működő eszközöket áramtalanítani kell!

A víz éghetetlen anyag. Mégis előfordulhat, hogy úgy tűnik, mint-

ha lángolna. Ha a felszínére nála könnyebb, gyúlékony anyag ke-
rül, akkor, ha az meggyullad, olyan, mintha a víz égne. Megtörtént,
hogy egy olajfúró torony közelében kitört viharban a tengerfenéken
lévő gázvezeték megrepedt, és a felszínre törő gázt egy villámcsapás
lángra lobbantotta. „Égett a tenger.”

A tűzoltóság éjjel-nappal készen áll. Folyamatosan várja a vészjelzé-

6. seket, és azonnal kész a segítségre. A tűzoltók a helyszínre száguldva
megfékezik a lángokat.
Milyen eszközöket használnak a tűzoltók? Milyen telefonszámon
hívhatók? Beszéljétek meg!

A tűzoltókat munkájuk és bátorságuk elismeréseként lánglovagoknak is nevezik az emberek.

Ezzel a szóval fejezik ki az irántuk érzett tiszteletet.
A tűzoltók nem csak tüzet oltanak. Autóbalesetek során ők vágják szét az összetört járműve-
ket, viharok után segítik a kidőlt fák és letört ágak elszállítását. Az elárasztott pincékből is ők
szivattyúzzák ki a vizet. Munkájukkal megmentik az emberek életét és értékeit.

Biztosan ismered a mondást: „Jobb félni,

7. mint megijedni.” Mit jelent? Vitassátok meg!
Mi a neve a képeken látható készülékeknek?
Mire valók? Beszéljétek meg!

Régen a házakra és a termőföldekre tűzőrök vigyáztak. Egy magas helyről

figyelték a rájuk bízott vidéket, és ha tüzet észleltek, figyelmeztették az em-
bereket. Sopron jelképe, az 58 méter magas Tűztorony is ilyen célt szolgált.
Hogyan jeleztek az embereknek az őrök? Mit figyelhettek még a toronyból?
Beszéljétek meg!

A tűz fontos, de veszélyes! Használatakor körültekintően kell eljárni.

Tűzvész esetén értesíteni kell a tűzoltókat. Telefonszámuk: 105. Létezik egy központi telefon-
szám is, a 112. Ezen értesíthetjük a tűzoltóságot, a mentőket és a rendőrséget is.

A következő környezetismeret órára hozz magaddal egy almát!

17
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

6. A víz. Halmazállapot-változások

Biztos hallottad már, hogy

a víz nélkülözhetetlen az
élethez. Vajon miért? Vitas-
sátok meg!

A Földön található anyagok közül az egyik legfonto-

1. sabb a víz. Természeti kincs, mely a bolygónk nagy
részét beborítja.

szárazföld a) A Földön található nagy mennyiségű víznek csak

sós víz kis része hasznosítható az emberek számára. Miért?
édesvíz Beszéljétek meg! A megoldásban segít, ha értelme-
zitek a körgrafikont.

b) Szemléltessétek a Föld ivásra alkalmas vízkészletének a mennyiségét!

• Egy 10 literes vödröt töltsetek tele vízzel! Ez jelképezi a
Föld teljes vízkészletét.
• Ebből vegyetek ki egy pohárnyit (1 dl)! Ez lesz az édesvíz
mennyisége. 1 dl
• Ebből egy kiskanálnyi a már megtisztított, ivásra alkalmas
10 l
mennyiséget mutatja.

A Földet a rajta található vízmennyiség miatt „kék bolygónak” is

nevezik. A vízmennyiség édesvíz-készletének nagy része fagyott ál-
lapotban található a hideg sarkvidékeken, ezért az ivásra használha-
tó vízkészlet csak kis mennyiségben áll az emberek rendelkezésére.
Az örök hó és jég birodalmában élnek a fókák és a jegesmedvék.

Földünkön víz nélkül nem lenne élet. A tengerek és óceánok sós vize emberi fogyasztásra alkal-
matlan. Ivásra, főzésre, mosásra, öntözésre sem használható. A víztakarékosság és az édesvíz-
készlet tisztaságának megóvása mindannyiunk feladata!

18
 Ismerkedj meg a víz tulajdonságaival! Vizsgálataid tapasztalatát írd le a
2. munkafüzet 2. feladatához!
a) Tölts meg egy átlátszó poharat
csapvízzel! Nézd meg a színét,
majd szagold és ízleld is meg!
Mit érzékelsz?
b) Öntsd át a vizet egy másik pohár-
ba! Mit tapasztalsz?

A tiszta víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék.

Kísérletezz! Tapasztalataidat írd le a munkafüzet 3. feladatához!

3.
• Tölts meg egy műanyag poharat félig vízzel! Mérd meg folyadék-
hőmérővel a víz hőmérsékletét, majd jelöld meg a pohár olda-
lán a víz szintjét!
• Tegyél vizet egy jégkockatartóba is! Tedd a poharat és a jégkocka-
tartót néhány órára a mélyhűtőbe!
a) Vizsgáld meg a mélyhűtőből kivett pohár tartalmát és az oldalán a jelölést! Mit tapasztalsz?
b) A jégkockatartóból vegyél ki egy darabot, és tedd egy vízzel félig töltött pohárba! Mit tapasztalsz?
c) A jégkockatartó tartalmát öntsd át egy tálkába! Mérd meg egy folyadékhőmérővel a hőmér-
sékletét! Hagyd a tálkát az asztalon! Néhány perc múlva nézd meg, mi történik! Ismételd meg
a hőmérsékletmérést a változás közben és a változás végén!

Jól jegyezd meg!

A megfagyott víz kitágul, és megrepesztheti még a sziklákat is. A hideg idő beállta
előtt a kerti csapokból és a fűtetlen házak vízvezetékeiből ki kell engedni a vizet. Ha
ezt elmulasztjuk, a csövek tönkremehetnek.

Kísérletezz! Tapasztalataidat írd le a

4. munkafüzet 4. feladatához!
Tanítód segítségével melegíts vizet egy
mérőpohárban! Folyadékhőmérő se-
gítségével folyamatosan figyeld a víz
hőmérsékletét!
Amikor a víz gyöngyözni kezd, ta-
kard le egy fém fedőlappal! Kis idő
múlva egy fémcsipesszel óvatosan
emeld meg a fedőlapot! Figyeld meg,
mi történik!

A víz hűtés hatására megfagy, jég lesz belőle. Ha melegítjük, elpárolog. A víz forrásakor gőz
keletkezik. A forró gőz hideg felületen lecsapódik, ismét vízzé válik.

19
 A víz a környezetünkben
5. Egy kiadós eső után víz borítja az utakat. A pocsolyák vize folyékony halmazállapotú. Ez a folyé-
kony víz különböző hatásokra eltérően viselkedik.
• Ha hideg téli napon esik az eső, akkor a fagyos éjszaka után reggelre a víz jéggé válik. Folyé-
kony halmazállapotú anyagból szilárd halmazállapotú lesz.
• Ha nyári kánikulában hirtelen vihar támad, a zivatar elállta után újból kisüt a nap. A tócsák
vize gyorsan elpárolog, felszárad. Folyékony halmazállapotú anyagból légnemű halmazálla-
potúvá válik.
Ezeknek a halmazállapot-változásoknak az oka a hőmérséklet változása.
Az ábra segítségével értelmezzétek a halmazállapot-változások folyamatát!
HŰTÉS
lecsapódás fagyás

gőz víz jég

(légnemű) (folyékony) (szilárd)

párolgás/forrás olvadás

MELEGÍTÉS

Melyik halmazállapot-változás figyelhető meg a képeken? Mondd el!

6.

Fagyáskor a folyékony vízből szilárd jég keletkezik. A szilárd jég olvadásakor ismét folyékony
víz lesz. A folyékony víz párolgás vagy forrás során légnemű párává vagy gőzzé válik. A pára és
a gőz lecsapódás után ismét folyékony vízzé válik.

Jól jegyezd meg!

A víz 0 °C-on kezd megfagyni, és 100 °C-on kezd forrni.

A 0 °C-ot fagyáspontnak és olvadáspontnak is nevezik. Miért? Vitassátok meg!

7.

A víz lehet folyékony, szilárd vagy légnemű halmazállapotú. A halmazállapot-változás előfordul

életünk számos területén, az otthonunkban és a természetben egyaránt.

Az embereknek születésnapja, a víznek saját világnapja van. A március 22-én tartott esemény
felhívja az emberek figyelmét arra, hogy az édesvízkészletek és a víz tisztaságának megőrzése
mindenkinek a feladata.

20
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

7. Folyékony anyagok
Éjjel-nappal ágyát ássa,
messze hangzik csobogása.
Fecseg, locsog, nem nyugszik,
éjszaka sem aluszik.
Mi az?

A víz melyik tulajdonságáról szól a találós kérdés? Mondd el!

Létezik a vízen kívül más folyékony anyag? Állításodat bizonyítsd a képek segítségével!
1.

TEJ

A háztartásban, a konyhában sok folyékony anyagot használunk. A tej, az étolaj, az ecet, az öblí-
2. tő, a sampon mind folyékony. A folyékony anyagokat valamiben tárolnunk kell, mert különben
szétfolynak.

Mi történik, ha áttöltjük a folyékony anyagot egy másik tárolóba? Vizsgáld meg! Önts vizet külön-
böző alakú, átlátszó poharakba, üvegekbe, vázákba! (Ha a vizet valamivel, például szörppel meg-
színezed, látványosabb lesz a megoldás!) Tapasztalatodat rögzítsd a munkafüzet 2. feladatánál!

A képen látható tárgyak miért nem alkalmasak folyékony anyagok tárolására? Beszéljétek meg!
3.

21
 A folyékony anyagok otthoni használatakor már biztosan észrevetted, hogy vannak köztük olya-
4. nok, amelyeket lassabban és nehezebben lehet önteni. Ez azért van, mert sűrűbbek, mint a köny-
nyen önthetők.

Készíts folyadékokból „szendvicset”!

Tölts egy kisebb üvegbe ugyanannyi mennyiségű vizet, étolajat és mézet! Figyeld meg, mi törté-
nik! Tapasztalatodat jegyezd le a munkafüzet 3. feladatához!

Kísérletezz! Egy injekciós fecskendőbe szívj fel vizet! Az ujjaddal fogd

5. be szorosan a fecskendő végét, és próbáld meg a dugattyút benyomni!
Mit tapasztalsz? Mondd el!

Zenélj poharakkal!
Tölts meg 6–8 egyforma üvegpoharat úgy, hogy minden pohárba különböző mennyiségű víz
kerüljön! Óvatosan üsd meg egy kanállal egyenként a poharak oldalát! Fülelj! Figyeld meg a
víz mennyiségét és a hangok magasságát! Milyen összefüggést tapasztalsz? Melyik adja a leg-
magasabb, melyik a legmélyebb hangot? Mit gondolsz, miért?

Jól jegyezd meg!

A háztartásban használt folyékony fertőtlenítő-, tisztító- és tisztálkodószerek a
szervezetbe jutva rosszullétet, mérgezést okozhatnak. Erre hívja fel a figyelmet a
flakonokon látható, pirossal bekeretezett felkiáltójel. Ezeket a folyadékokat olyan
helyen kell tárolni, ahol gyerekek nem férnek hozzájuk. Ne szagolj ismeretlen
anyagot, mert veszélyes lehet!

A Föld legbővizűbb és leghosszabb folyóvizének az Amazonas

nevű folyót tartják. A kanyargó folyó területe Dél-Amerikában ta-
lálható. Mellékfolyóinak száma több ezer! Partjai mentén hatalmas
fákból és kaktuszokból álló dzsungelek nőttek, melyek számtalan
állatnak adnak otthont. Vizében többek között delfinek, kajmánok
és piranhák élnek.

A vízhez hasonló folyékony anyagokat folyékony halmazállapotú anyagoknak nevezzük. Van-

nak köztük sűrűbbek és hígabbak. A folyékony anyagokat valamiben tárolni kell. Nincs saját
formájuk, felveszik a tárolóedény alakját. Nem összenyomhatók.

22
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

8. Szilárd anyagok
Fölül vastag, alul vékony, hogyha nap süt, csöpögő,
fagyos idő érkezése lesz neki a szerelő.
Mi az?

Melyik halmazállapot-változásokról szól a találós kérdés?

Miből mi lett a folyamatok során? Mondd el!

Amikor a vizet a mélyhűtőben lehűtötted, megfagyott. Megváltozott a halmazállapota. A folyé-

1. kony halmazállapotú vízből szilárd halmazállapotú jég lett.
Miben különbözik egy folyékony és egy szilárd anyag?
Beszéljétek meg a képek segítségével!

A folyékony és a szilárd anyagoknak közös tulaj-

2. donságuk is van. Mi az? A megoldásban segíte-
nek a képek!

A szilárd anyagoknak meghatározott alakjuk van. Ez azonban külső hatásra megváltozhat.

3.
a) Hogyan változott meg a tárgyak alakja? Beszéljétek meg!

b) Hogyan változtathatjuk meg egy szilárd test alakját? Mondd el!

c) Bizonyítsd az alakváltozást! Egy kockacukrot vizsgálj meg nagyítóval! (Érdekes látványban

lesz részed.) Ezután törd össze egy arra alkalmas eszközzel!

23
 A szilárd anyagokból készült testek alakja állandó, viszont külső erő hatására megváltoztatható.
Nem töltik ki teljesen a teret, és összenyomhatatlanok.

Ami folyékony, az biztosan önthető. Ami önthető, az biztosan folyékony?

4. Bizonyítsd a válaszodat egy kísérlettel!
a) Tegyél a padra egy marék sót! Tapintsd meg, milyen halmazállapotú! Figyeld meg! Szétfolyik?
Mit bizonyít ez? Vitassátok meg!
b) Tedd a sót egy pohárba! Próbáld meg átönteni egy másik pohárba! Mi történt? Mit bizonyít
ez? Beszéljétek meg!
c) Nevezz meg további önthető szilárd anyagokat!

A szilárd anyagok felhasználásával az emberek számtalan hasznos és nélkülözhetetlen dolgot

5. hozhatnak létre.
Miben vannak segítségünkre a képeken látható
eszközök, építmények? Beszéljétek meg!

Torony jégből?
6. A gyerekek szívesen építenek fa- vagy műanyag kockákból tornyot. Vajon jégkockákból is épít-
hető torony? Mit gondolsz?
Sajnos a jégkockák szétcsúszkálnak, nem állnak
meg egymáson. Viszont ha sóval megszórod az
egyik jégkockát, és a sózott felülethez nyomsz egy
másikat, akkor már összetapadnak! Ha így ha-
ladsz, akár tornyot is építhetsz!
Az érdekesség magyarázata: a só megolvaszt egy vékony réteget a jég felületén. Amikor hozzá-
nyomod a másik kockát, a hidegtől a felolvadt réteg visszafagy, így a két jégdarab összeragad.
Próbáld ki otthon!
Válaszolj a kérdésre! Télen miért szórják be sóval a lefagyott utakat, járdákat?

Jól jegyezd meg!

A sóval beszórt út károsítja a környezetet. Az út menti növények a talajból a sót a gyökerükkel
felszívhatják, így akár el is pusztulhatnak. A jégtelenítésre érdemesebb faforgácsot, sódert vagy
homokot használni.

Nagyon hideg teleken még a vízesések vize is megfagy. Ilyen-

kor csodálatos látványt nyújt a fagyott jégfüggöny.

24
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

9. Légnemű anyagok
Veheted a boltban, veheted napközben,
veheted az utcán, és veheted este,
veheted vásárban, de nem fizetsz érte
veheted a pusztán, soha egy fillért se.
Mi az?

A levegő mindenhol jelen van. Az üres kancsóban, a labdában, a biciklikerékben, az úszógumi-

1. ban és a léggömbben is.

Körülvesz minket, mi mégsem érzékeljük igazán.

Bizonyítsd a jelenlétét! Hogyan?
• Nyisd ki az ablakot! Szívj párszor
mélyen a levegőből!
• Fújj levegőt egy szívószálon ke-
resztül egy pohár vízbe!
• Fogd meg a füzeted! Legyezd meg
vele az arcod!
• Fújj meg egy sípot!

Mikor mit tapasztaltál? Mit érzékeltél az érzékszerveiddel? Vitassátok meg!

A levegő színtelen, szagtalan gáz. A Földünket vastag védőköpenyként öleli körbe. Levegő nél-
kül nem lenne élet a Földön. Légzéskor levegőt szívunk be, és levegőt lélegzünk ki.

Az előző feladatban megtapasztalhattad a levegő jelenlétét.

2. Ismerd meg néhány tulajdonságát is! Mit gondolsz? Képes egy testet mozgatni? Összenyomható?
Megtudod, ha elvégzed a kísérleteket!
a) Fújj fel egy léggömböt! Fogd be a nyílását, és emeld
magasra! Engedd el! Mi történt? Mondd el!
1
2
3
4
5

b) Egy injekciós fecskendőbe szívj levegőt! Az ujjaddal

fogd be szorosan a fecskendő végét, és próbáld meg a
dugattyút benyomni! Mit tapasztalsz? Mondd el!

25
 A levegőnek van súlya? Vitassátok meg a kérdést!
3. A válasz bizonyításához végezd el a következő kísérletet!
Fújj fel körülbelül egyforma nagyságúra 2 léggömböt! Kö-
tözd őket egy hurkapálca két végére úgy, hogy egyforma
hosszan lelógjanak! A pálca közepére is köss egy fonalat!
Ezen lógatva emeld meg a lufis pálcát! Kérd meg a társadat,
hogy egy gombostűvel bökje ki az egyik lufit! Mi történt?
Mit bizonyít ez?

Nem a levegő az egyetlen színtelen, szagtalan gáz.

4. A szüret utáni must erjedésekor egy gáz termelődik, amit hétköznapi néven mustgáznak neve-
zünk. Kiszorítja a levegőt, betölti a pincét. Belélegzése veszélyes!

A must erjedésének idején javasolt derékmagas-

ságban vagy még lejjebb tartott égő gyertyával
lemenni a pincébe. Mit jelezhet a gyertya? Ho-
gyan?
A válasz megfogalmazásában segít, ha felelevení-
ted az égésről tanult ismereteidet! Emlékszel, mi
történt, amikor az égő gyertyát egy üvegpohárral
lefedted? Miért is aludt el a láng? Mondd el!

A levegőhöz hasonló színtelen anyagokat légnemű anyagoknak nevezzük. A légnemű anyagok

kitöltik a rendelkezésükre álló teret, és összenyomhatók.

A levegő tisztaságára vigyáznunk kell, mert a szennyezett levegő károsítja az egészséget.

5.
a) Mi szennyezi a levegőt? Vitassátok meg a képek segítségével!

b) Miért javasolt a tömegközlekedési eszközök használata? Beszéljétek meg!

A levegőben lévő szennyező anyagok megtapadnak a fák

ágain és levelein. Az eső lemossa a szennyező anyagokat,
melyek így a földbe jutva károsítják a talajt. Egy futball-
pálya méretű erdő 1 év alatt annyi port fog fel, amennyi
2 teherszállító vasúti kocsit megtöltene.

A szennyező por felfogásán kívül másik fontos szempont is indokolja, hogy minél több fát ültes-
6. sünk. A növények a leveleiken keresztül oxigént termelnek. Milyen hatással van ez az emberek
életére? Miért? Járj utána!
Mit jelenthet a mondás: „Kettőt ültess egy helyett!”? Beszéljétek meg!

26
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

10. A víz körforgása

Felhőből jön, földre ér,
onnan hamar visszatér.
Mi az?

A víz a környezetünkben mindhárom halmazállapotban megtalálható. Ismerd fel, és nevezd meg

1. a képek segítségével!

A víz már az élet kialakulása előtt is jelen volt a Földön. Valójában majdnem annyi idős, mint
a bolygónk. Annyira régen keletkezett, hogy már a dinoszauruszok is fürödhettek benne!

Azt már tudod, hogy a halmazállapot a hőmérséklet-változás hatására megváltozhat, az anyagok

2. az egyik halmazállapotból egy másik halmazállapotba alakulhatnak át. Ez a tudás lesz a segítsé-
gedre a víz körforgásának a megismerésében.
a) Olvasd el figyelmesen a szöveget!
A víz a természetben állandó körforgásban
van. A körforgást a Nap idézi elő, mert a
sugarai felmelegítik a földfelszínt és a víz-
felületeket. A meleg hatására a folyók, ta-
vak és tengerek vize folyamatosan párolog.
A vízpára a meleg levegővel felemelkedik.
A magasban lévő hideg levegőrétegbe érve
lehűl, kicsapódik, és felhő képződik belőle.
A felhőből további lehűlés során csapadék
hullik. A lehullott csapadék visszakerül a
vizekbe, vagy a talajba szivárog, és össze-
gyűlik, majd forrásként a felszínre tör. A
forrásvíz patakként csörgedezik tovább,
azután folyóvá duzzad, és eljut a tengerbe.
Eközben persze megint folyamatosan pá-
rolog. Ez az állandó körforgás az élet alapja
és fenntartója. A víz jelen van a talaj felszínén, a levegőben és a felszín alatt
b) Értelmezd az olvasottakat az ábra segítségével!

27
 A felhőkből hulló csapadék többféle lehet.
3. Ha folyékony halmazállapotban, esőcseppek formájában ér a földre, esőnek nevezzük.
A 0 °C alatti hőmérsékletkor hulló
hó szilárd halmazállapotú. Ilyenkor
a kialakult jégkristályok gyönyörű
hópelyhekké tapadnak össze.
Melyik csapadék melyik évszakra
jellemző? Beszéljétek meg!

Előfordul, hogy a levegő páratartalma szabad szemmel is látható.

4. Hűvös idő esetén a földfelszínt érintő felhők képződhetnek, ame-
lyek csökkentik a látótávolságot.
Mi ennek a jelenségnek a neve? Mire kell figyelni, ha kialakul?
Mondd el!

A víz körforgásában és az eső keletkezésében a szélnek is fontos szerepe van. A szél a tenger felől
5. összetereli a kisebb felhőket, miközben a szárazföld felé halad. A szél a levegő mozgása, és az
időjárás egyik meghatározó eleme. Erejével képes köveket görgetni, hegyeket elkoptatni.
Hogyan nevezzük azt az időt, amikor nem fúj a szél? Mondd el!

A rajzok segítségével sorold fel az

6. időjárás elemeit!
Hol láthattál már hasonló jeleket?
Meséld el!

Legyél időjós!
Játsszátok el, hogy ti vagytok a tévécsatorna időjárás-jelentői! Mondjátok el, milyen időjárás
volt tegnap, milyen időt tapasztaltok a mai napon, és milyen időre számíthattok holnap!

Az időjárás folyamataival foglalkozó emberek a meteorológusok. Feladatuk, hogy tájékoztas-

sák az embereket a várható időjárásról, és figyelmeztessék őket a váratlan és veszélyes időjárási
helyzetekre.

Az időjárás változása hatással van az emberek, állatok és növények életére. Hogyan? Vitassátok meg!
7.

28
 Az élőlények is részt vesznek a víz körforgásában.
8. Az emberek és az állatok a bőrükön, a növények a levele-
iken keresztül párologtatnak. Az embereknek és az álla-
toknak a leheletében is van pára.

Bizonyítsd az élőlények párologtatását!

a) Mit tapasztalsz az alábbi lépéssor megvalósítása során?
Mondd el!
1. lépés: Lehelj az ablaküvegre vagy egy tükörre!
2. lépés: Húzd végig az ujjad a leheletes részen!
b) Öntözz meg egy cserepes növényt! Óvatosan húzz rá nejlonzacskót, aminek az alját szorosan
kösd a cseréphez! Egy idő múlva bizonyítékot fogsz látni a növények párologtatására. A válto-
zást rajzold be a munkafüzet 3. feladatához!

Sok ezer évvel ezelőtt nem volt gond a víz megszerzése: az ember ott telepedett le, ahol vizet
9. talált. Közvetlenül a folyókból, tavakból, forrásokból jutott vízhez, és azokból ivott. A sűrű nö-
vényzet biztosította számára a tiszta levegőt.
Napjainkban a szennyező és pazarló életvitel miatt sürgős változásokra van szükség. A víz és a
levegő szennyezése nemcsak az egészségünket, hanem a környezetet is veszélyezteti.

Milyen hatással van a szennyezett levegő és víz az élőlények életére? Beszéljétek meg!
Szabadidődben készíts figyelemfelhívó plakátot a környezetvédelem fontosságáról!

Ringó víziszőnyeg
A kacsák kedvenc csemegéje a békalencse. Ez egy
apró virágos, pár milliméter nagyságú, lencse formá-
jú vízinövény, amely szőnyegként terül el a víz felszí-
nén. Természetes víztisztító, mert kiszűri a vízből a
szennyező anyagokat.

Az iható csapvizet a természetes vizek tisztí-

10. tásával állítják elő. Először egy durva szűrés-
sel a nagyobb szennyeződéseket távolítják el.
Ezután a kisebb szennyeződéseket ülepítéssel
és újabb szűréssel szüntetik meg. Az így ka-
pott tiszta vizet még fertőtlenítik is, hogy fo-
gyasztható legyen.
Milyen következménye lehet a tisztítatlan víz
fogyasztásának? Miért? Vitassátok meg!
Szennyvíztisztító telep

A víz a természetben állandó körforgásban van. Ezt a körforgást a Nap idézi elő, és az időjárás
befolyásolja. Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a csapadék és a szél.

29
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

11. Az élőlények tulajdonságai

Milyen különbséget látsz a képeken lévő

kutyák között? Mondd el!
Mit tud az egyik, és mit a másik?
Beszéljétek meg!

Nevezd meg a képen az élőlényeket!

1.

Mondj további példákat élőlényekre a környezetedből!

Nevezd meg az élőlények csoportjait!

2.

30
 Melyik csoportra jellemző az állítás? Beszéljétek meg!

helyhez kötöttek gondolkodnak hangot adnak

idővel változnak beszélnek gyökerük van

Az emberek, az állatok és a növények élőlények.

Az élőlények érzékelik a környezetükben lejátszódó változásokat, és alkalmazkodnak hozzájuk.

3. Hogyan érzékelik a meleg hőmérsékletet a képen látható élőlények? Mit tesznek az érzékelés
hatására? Mondd el!

Az élőlények közös jellemzői az életjelenségek.

4. a) Az élőlények legszembetűnőbb életjelensége a mozgás, ami minden cselekvéshez szükséges.

Melyik mozgást kedveled a legjobban? Mondd el!

b) A mozgáshoz energia szükséges. Ezt az élőlények táplálkozással biztosítják maguknak. Min-

den élőlénynek a számára megfelelő táplálékra van szüksége.

Mi a kedvenc ételed? Mondd el!

c) Az élőlények az élethez szükséges levegőt a légzés során veszik magukhoz.

Számold meg, 1 perc alatt hányszor veszel levegőt!

31
 d) Az élőlények fennmaradásának nélkülözhetetlen életjelensége a szaporodás. Ennek során a
kifejlett élőlények magukhoz hasonló utódokat hoznak létre.

Kire hasonlítasz a családban?

Miben? Mondd el!
e) Az utódok jellemzője a növekedés és fejlődés.

Miben fejlődtél a születésed óta? Mondd el!

Az élőlények mozognak, táplálkoznak, lélegeznek, szaporodnak, növekednek.

Kiszámolóval válasszátok ki az egyik társatokat! Az ő feladata lesz, hogy utánozza egy állat
mozgását vagy hangját. Aki elsőként felismeri a megjelenített állatot, folytathatja a játékot.

Az élet kialakulásának és fennmaradásának feltételei vannak.

5. Mi történne, ha…
• a palántát nem locsolnánk?
• a kaktuszt egy sötét szobában tartanánk?
• a béka nem tudna feljönni a víz felszínére?
• a papagájt kutyatáppal etetnénk?
• a cserepes virágot betennénk a fagyasztóba?

Miért? Beszéljétek meg!

Az élőlényeknek az élethez vízre, fényre, levegőre, táplálékra és megfelelő hőmérsékletre van

szükségük.

32
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

12. Növények
Kedvelt karácsonyi hagyomány a fenyőfadíszítés.
Mi a különbség a fenyőfa és a karácsonyfa között?
Beszéljétek meg!

A te családod kivágott, cserepes vagy műfát díszít

az ünnepen? Miért? Mondd el!

A növények leghatalmasabb képviselői a fák.

1.
a) A fenyőfák érdekes jellemzője a tűlevél, ami vékony, kemény, he-
gyes végű alakjáról kapta a nevét. A fenyők örökzöld növények.
Mit jelent ez? Beszéljétek meg!
A fenyők mindig zöldek, mert leveleiket nem egyszerre, hanem
folyamatosan hullatják. A folyamatos levélváltás miatt mindig
van zöld levél a növényen. Leggyakoribb fenyőfáink a lucfenyő
és az erdei fenyő.
b) A lombhullató fák a fenyőkkel ellentétben ősszel lehullatják az
összes levelüket. Ezeknek a fáknak a levele lapos és általában
puha tapintású. Nagyságuk és formájuk többféle. Leggyakoribb
lombhullató fáink a tölgyfa és a bükkfa.
Milyen színváltáson mennek át ősszel a lomblevelek? Mondd el! A tűlevél és a lomblevél

A leghatalmasabb fák az óriás mamutfenyők. Nem hiába kapták a

nevüket! Egy-egy példányuk 2500 tonnás és 100 méter magas is le-
het. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen termetes fa tömege 55 db utasszál-
lító repülőgép tömegének, magassága pedig 3 tízemeletes ház ma-
gasságának felel meg. Ennek a tekintélyes méretnek az eléréséhez
hosszú időre van szükség. Egy ekkora fa életkora kb. háromezer év.

A bokrok, más néven cserjék, a fáknál alacsonyabb növények.

2. Örökzöld képviselőik a parkok, kertek kedvelt díszei. Ismert örökzöld bokraink a bukszusok és a
tűztövis, melynek termése a madarak kedvelt elesége. Lombhullató bokraink képviselői a vadró-
zsa és a kökény. Gyógyhatású termésükből többek között lekvárt főznek.

Miből adódik a fák és cserjék magasságkülönbsége? Beszéljétek meg!

33
 A növények alkalmazkodnak a környezetükhöz, és a termé-
3. szet ritmusa szerint élnek.
Télen a lombhullató növények nyugalmi állapotban vannak.
Növekedésük szünetel, vízigényük csökken. Újraéledésüket
tavasszal a rügyfakadás jelzi. Ágaikon levelek nőnek, virágok
nyílnak. Dús lombkoronával köszöntik a nyarat. Ekkor beér-
nek a virágokból az első termések. Ősszel a fák levelei elszí-
neződnek, és lehullanak, az őszi gyümölcsök beérnek. A tél
közeledtével a növények újból nyugalmi állapotba kerülnek.
Milyen hatással vannak az évszakok a lombhullató növények
életére? Mondd el a képek segítségével!

A növények részei
4. Testedhez hasonlóan a növények teste is különböző részekből épül fel. Minden résznek megvan
a saját, fontos feladata.
• A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban. A növény a gyö-
kerén keresztül a talajból vizet és tápanyagokat vesz fel.
virág • A szár szállítja a gyökérből kapott táplálékot a növény
többi részébe. Tartja a leveleket, virágokat, terméseket.
levél
termés • A levél a növény légzőszerve, a szár által továbbított víz egy
részét a levegőbe párologtatja. Itt történik a tápanyagkészítés,
szár mely a növény fejlődését biztosítja.
• A virág a növény szaporítószerve. Belőle fejlődik a ter-
gyökérzet més, ami a magokat tartalmazza. A magok biztosítják az
utódnövények létrejöttét.
Az utcán sétálva a növény melyik része nem látható? Miért?
Mondd el!
A szár fajtái
5.
a) A fák szára a törzs. A törzs vastag, kemény és kéreggel borított. A ké-
reg száraz tapintású, és általában barnás, szürkés színű. A fák szárát
fás szárnak nevezzük. Ehhez a fás szárhoz tartoznak a lombkorona
ágai, gallyai és vesszői.
Mondj példát fás szárú növényre!
Bükkfa
b) A mezőkön, réteken élő színes virágú növények szára zöld színű,
puha, hajlékony. Nedvességben bővelkedő, szárát összenyomva levet
ereszt, egyszóval: nedvdús. Az ilyen szárat lágy szárnak nevezzük.
Mondj példát lágy szárú növényre!

Lágy szárú vadvirágok

c) A bokroknak nincs törzsük, az ágaik a talaj felett elágaznak.
A cserjék fás szárú vagy lágy szárú növények?

Bodzabokor

34
 A növények növekedésének bizonyítására készíts
6. otthon fűhajas emberkét!
Egy régi nejlonharisnya levágott szárába tegyél
virágföldet! A földbe szórj bőven fűmagot! A
harisnya végét szorosan a föld fölött kösd össze,
és a csomóval lefelé tedd egy pohárba! A figura
arcát alakítsd ki felragasztott szemekkel, szájjal,
orral! A földlabdát öntözd rendszeresen! Ha már
nagyra nőtt a fűhaj, ollóval frizurát nyírhatsz az
emberkének!

A növények helyváltoztató mozgásra nem képesek, mégis mozognak. Mozgásuk nem azonnal
7. látható, de megfigyelhető. A rügyfakadás, a virágnyílás, a nap felé fordulás a növények egyik
helyzetváltoztató mozgása. Amikor egy napraforgótábla mellett haladunk, érdekes látvány,
ahogy az összes virág ugyanabba az irányba fordul.

Az Észak-Amerika déli részén élő Vénusz légycsapója nevű

húsevő növény gyors mozgásra is képes. Különleges levelei édes
illatukkal csalogatják a rovarokat. Amikor egy rovar megérinti a
levéllemez érzékelőjét, a levelek hirtelen csapdaként összezárul-
nak, és foglyul ejtik a zsákmányt.

A növények nagyon fontosak az emberek számára. Oxigént termelnek, ételül és italul szolgálnak,
8. ruhaneműk és eszközök alapanyagai. Az emberi fogyasztásra nem alkalmas növényi részeket az
állatok ellátására használhatjuk fel. A növényevő állatok szívesen fogyasztják például a sárgarépa,
karalábé friss szárát, levelét vagy a zöldborsó héját.
a) Hol vásárolhatunk friss gyümölcsöket és zöldségeket? Beszéljétek meg!
b) A komposztálás a kerti és konyhai hulladékok hasznosításának módja. A komposztált hul-
ladékkal termékenyebbé tehető a talaj, amitől a növény jobban fejlődik. A komposztálással
elkerülhető a kerti hulladékok szemétbe kerülése.
Pontosan mit és hogyan lehet komposztálni? Járj utána!

A növények élőlények. Táplálkoznak, lélegeznek, mozognak, növekednek, és szaporodnak. Fő

részeik: gyökérzet, szár, levél, virág és termés. A növények szára lágy szár vagy fás szár. A lomb-
hullató fák levelei ősszel lehullanak. Az örökzöld növények levelei egész évben cserélődnek.

35
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

13. Állatok

Falka a családja, vonyít a világba,

szeme, füle éles, a szimata nem téves.
Menekülne zsákmánya, de ott van a nyomába.

Melyik állatról szól a találós kérdés? Találd ki! Mit tudsz erről az állatról? Mondd el!

A vadonban élő farkasok képességeit már az ősember is felismerte. Rájött,

1. hogy vadászatai során sikeresebb, ha az állat mellette van, ezért magához
szoktatta. A szürke farkas háziasításával összefonódott az emberek és a ku-
tyák élete. Hogyan szelídíthette meg az ember a farkast? Vitassátok meg!
Miért mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja? Beszéljétek meg!

Nagyon-nagyon régen minden állat a természetben, vadon élt. Idővel az ember háziasította a
2. környezetében élő állatok egy részét. Miért? Beszéljétek meg!

A háziasítás célja az állatok hasznosítása volt. A húst adó állatok után más hasznot jelentő állato-
kat is háziasított az ember.

a) Nevezd meg a képen látható állatokat! Melyik állatnak mi a haszna? Beszéljétek meg!

b) A háziasított állatokról már az ember gondoskodik. Rendszeresen eteti, itatja őket. Mestersé-
ges élőhelyet biztosít a számukra. Ólat, istállót épít, hogy megvédje őket az időjárás hatásaitól,
az esőtől, hidegtől és hőségtől.
Az állatoknak is vannak betegségeik. Mit tehet a gazda, ha valamelyik állata megbetegszik?
Beszéljétek meg!

36
 Jól jegyezd meg!
A legrégebben háziasított állatfajok a kutya, a juh és a kecske.

Sok család tart otthonában házi kedvencet,

3. társállatot. Ezek az állatok jelenlétükkel
megszépítik, segítik a napjainkat. Milyen
állatot választhatnak az emberek házi ked-
vencnek? Sorold fel!

Neked van háziállatod? Hogyan gondos-

kodsz róla? Meséld el!

Jól jegyezd meg!

Ha házi kedvencet szeretnétek, nézzetek körül az állatmenhelyeken is! Sok szeretetre vágyó állat
vár ott gazdára. Csak akkor tarts állatot, ha felelősséggel tudsz gondoskodni róla! A kóbor állatok
nagy része megunt, magára hagyott házi kedvenc.

Az ember környezetében élő állatokat háziállatoknak nevezzük. Ezek az állatok az ember által
készített mesterséges környezetben élnek. Az állatok egy részét hasznuk miatt tartja az ember.
A házi kedvencként tartott állatok társaságot és tartalmas időtöltést jelentenek a gazdáiknak.
Az ember felelőssége, hogy háziállatairól gondoskodjon, táplálékot és megfelelő körülményeket
biztosítson a számukra.

Számos olyan állat él a Földön, mely az ember gondoskodása nélkül is képes élni, szaporodni.
4. A vadon élő állatok táplálékot keresnek, és lakhelyet alakítanak ki maguknak. A föld alá, odúba,
fészekbe, barlangba húzódnak, hogy az időjárás hatásait átvészeljék. Milyen segítséget kaphat egy
vadon élő állat, ha megbetegszik, vagy sérülés éri? Beszéljétek meg!

a) Nevezd meg a képeken látható vadon élő állatokat! Mondj további példákat!

b) Hol élhetnek ezek az állatok? Mondd el!

37
 Mit gondolsz? Attól, hogy egy állat vadon él, már vadállat?
5. Vitassátok meg a kérdést a képek alapján!

Előfordul, hogy a vadon élő állatok is mesterséges élőhelyen élnek. Miért? Vitassátok meg!
6.

Jól jegyezd meg!

Vadon élő állatokat nem tarthatunk az otthonunkban. Az állatkertekben, vadasparkokban vi-
szont megfigyelhetjük őket. Az állatkertekben lehetőségünk van örökbefogadásra is. Ez azt jelen-
ti, hogy a kiválasztott állat ellátását pénzbeli adománnyal segítjük.

Az emberi gondatlanság az állatok életére is kihat. Szomorú dolog, hogy a vadon élő állatok élet-
7. körülményeit az ember veszélyezteti. Hogyan? Beszéljétek meg!

Jól jegyezd meg!

Azokat az állatfajokat, melyeket a természetes élőhelyükön a kihalás ve-
szélye fenyeget, veszélyeztetett állatoknak nevezzük. Ezeket az állatokat és
az életterüket nemzeti parkok kialakításával óvjuk, védjük. Te is tehetsz
a természetvédelemért! Csatlakozz a természettakarító programokhoz!
A magyar természetvédelem
címermadara a védelem
Mit jelenthet a mondat: „Csak a lábnyomod hagyd az erdőben!”? alatt álló nagy kócsag.
Vitassátok meg!

Az ember gondoskodása nélkül élő állatokat vadon élő állatoknak nevezzük. Ezek az állatok a
természetes környezetükben élnek. Önállóan látják el magukat, viszont felelősségünk és fela-
datunk, hogy vigyázzunk rájuk. Élőhelyük megóvása a fennmaradásuk feltétele.

38
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

14. Emlősállatok
Nézd meg jól ezt a képzeletbeli állatkát! Nevezd
meg, milyen állatokat ismersz fel benne!

Mit tudsz ezekről az állatokról? Mondd el!

Figyeld meg a képeken látható állatokat!

1.

• Nevezd meg a négylábú állatokat!

• Nevezd meg azokat az állatokat, melyeknek a testét szőr borítja! Mit vettél észre? Mondd el!
Az állatok csoportosíthatók. Azok a szárazföldön élő állatok, amelyeknek négy lába van, és testüket
szőr fedi, az emlősállatok csoportjába tartoznak.
A jellemzők alapján nevezz meg további emlősállatokat!

Az emlősállatok testét a szőrzet tartja melegen. Minél vastagabb és tömörebb a szőrzet, annál
tovább tartja a hőmérsékletet. Azokon a területeken, ahol hideg a tél, a fagyos idő beállta előtt
a legtöbb emlősállat vastag bundát növeszt. A tavasz beköszöntével a vastag szőrszálakat elhul-
latják (levedlik), helyükre új, laza és vékony szálú szőrzetet növesztenek.

Az emlősállatok csoportjuknak a nevét jellegzetes közös tulajdon-

2. ságukról kapták. Utódaik az anyaállat testén belül fejlődnek, és a
születésük pillanatában elevenen jönnek világra. A kicsinyeket az
anyaállat az emlőiben képződő, tápanyagokban dús tejjel szoptat-
ja. Innen ered az emlősállat kifejezés.
Hogyan nevezik a ló, a sertés és a kutya kicsinyét? Mondd el!

A kép segítségével mutasd be az emlősállatok fő testrészeit!

3. törzs
fej

farok

nyak
végtagok (lábak)
Vidra

39
 Képzeld el, hogy felteszel egy különleges szemüveget, ami-
4. vel belelátsz az állatok testébe!
A kép segítségével mondd el, mit látsz!
Az emlősállatok különböző méretűek és különböző meg-
jelenésűek lehetnek. Megegyeznek viszont abban, hogy
mindegyikük testét szilárd váz tartja. Ez a váz csontokból
áll, e csontozat fő eleme a gerincoszlop.
Húzd lassan végig a mutató- és középső ujjadat a társad
hátának a közepén, a nyakon át a csípőig! Érezni fogod az
ember gerincoszlopának a görbületeit.

Az emlősállatok benépesítik a Földet. Megtalálhatók a szárazföldön, a vizekben, a levegőben

5. egyaránt. Élőhelyük szerint egyes testrészeik módosulhattak. Bárhol élnek, közös jellemzőjük,
hogy az emberhez hasonlóan tüdővel lélegeznek. A vízben élő emlősállatoknak rendszeresen fel
kell jönniük a vízfelszínre, hogy levegőt vegyenek.

Delfin Fóka Kacsacsőrű emlős Bálna Hód

A képeken látható emlősállatok közül melyik él állandóan vízben? Melyikük jön időnként ki a
szárazföldre? Beszéljétek meg!

Az emlősállatok különböző táplálékot fogyasztanak.

6.
• A növényevők leveleket, terméseket, magokat esznek.
Az őz növényevő állat. Faleveleket, lombos fák fiatal hajtásait,
füvet fogyaszt. Hosszú, hideg teleken, amikor nem talál ma-
gának ennivalót, az erdészek a vadetetőkbe eleséget tesznek
ki számára. Növényevők például a hód, a nyúl, a kecske, a ló.
• A húsevők (ragadozók) más állatok húsát fogyasztják. Zsák-
mányukat erős fogazatukkal megragadják, és elejtik.
A róka ragadozó állat. Egeret, pockot, rovarokat eszik, de
megfogja a nyulat, őzgidát, madarakat is. Faluhelyen káro-
sítja a baromfiállományt. Húsevők például a hiúz, a vidra, a
menyét, a macska.
• A mindenevők növényeket és állatokat is fogyasztanak.
A vaddisznó mindenevő állat. Megeszi a szántóföldi növé-
nyeket (kukoricát, burgonyát), a lehullott gyümölcsöt, az er-
dei fák gyökerét, termését (makkot, gesztenyét), de csigákat,
férgeket, elhullott állatokat is fogyaszt. Megfogja a kisebb
testű emlősöket, mint a pockot és a patkányt. Mindenevők
például a borz, a barna medve, a sertés.

Az emlősállatok gerincesek, testüket belső, csontos váz tartja, és részben vagy egészben szőr
fedi. Legtöbbjüknek négy végtagja van. Tüdővel lélegeznek. Elevenszülők, az utódokat az anya-
állat az emlőiben képződő tejjel táplálja. Lehetnek növényevők, ragadozók vagy mindenevők.

40
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

15. Madarak
Fúr-farag, de mégsem ács,
kopog, mint a kalapács.
Fák orvosa, doktora,
erdőben az otthona.

Melyik állatról szól a találós kérdés? Találd ki!

Mit tudsz erről az állatról? Mondd el!

Milyen közös jellemzőket veszel észre a képen látható állatokon? Sorold fel!
1.

Házi veréb Házi tyúk Házi kacsa Karvaly Fehér gólya

Azokat az állatokat, melyeknek 2 lábuk és csőrük van, és a testük nagy részét toll borítja, mada-
raknak nevezzük. A madarak két mellső végtagja a szárny, ami a repüléshez nélkülözhetetlen.

A kép segítségével mutasd be a madarak fő testrészeit!

2. fej

csőr törzs

nyak
farktollak

végtagok
(lábak és szárnyak)
Galamb

Nem minden madár tud

repülni, pedig van szárnya.
A legismertebb repülésre
képtelen madarak a strucc,
az emu és a pingvin. A hosz-
szú, vékony csőrű kivi ma-
dárnak nincs is szárnya.
Hol élnek ezek a madarak?
Nézz utána! Strucc Emu Pingvin Kivi

41
 A madarak testét az emlősökhöz hasonlóan belső, csontos váz tartja, és tüdővel lélegeznek.
3.
Eltérnek azonban abban, hogy nincs foguk, a táplálkozáshoz a csőrüket használják. A csőr alakja
és mérete elárulja, hogy milyen életmódot folytatnak, mivel táplálkoznak.
A növényevő zöldike kúp alakú csőre rövid, nagyon erős és vastag, hogy a magok külső, kemény
héját fel tudja repeszteni.
A ragadozó madarak az élő állatokat elejtik, és azok húsával táplálkoznak.
A vörös vércse horgas, kampós csőre a zsákmány (egér, pocok, gyík) húsának tépésére szolgál.
A fehér gólya erős, hosszú, kúp alakú csőre alkalmas állatok (béka, egér, gyík, sikló, halak) húsá-
nak a fogyasztására.
A füstifecske kicsi, lapos csőre nagyra nyitható, ezért repülés közben tudja elkapni a táplálékát
(szúnyog, légy).
A mindenevő tőkés réce lapos csőrével szűri ki a vízből az apró növényi és állati táplálékot (nö-
vényi hajtások, csigák, férgek).

Zöldike Vörös vércse Fehér gólya Füstifecske Tőkés réce

Melyik csőrtípushoz tudsz további madarakat mondani?

A csőrökhöz hasonlóan a madarak lába is változatos formájú. Különböző alakjuk az állat élet-
4. módjára utal. A fákon élő madarak lába kapaszkodóláb, a ragadozóké a zsákmányállat megmar-
kolására alkalmas, erős karmokban végződő ragadozóláb. A vízben úszó madarak úszólábbal, a
vízben vadászók hosszú gázlólábbal közlekednek. A házi tyúk kapirgálólábbal keresi magának
az eleséget.

Kapaszkodóláb Ragadozóláb Úszóláb Gázlóláb Kapirgálóláb

Milyen lába van a harkálynak, a vörös vércsének, a tőkés récének, a fehér gólyának és fácánnak?
Beszéljétek meg!

A madarak tojással szaporodnak. A tojó a fészekbe rakja a tojásokat, és ott kotlik. Teste melegével
5. költi ki az utódokat. Amikor a fióka már készen áll a kikelésre, akkor belülről feltöri a tojás héját,
és kibújik belőle. A tojások formája és mérete madárfajonként változó. Színükben is különböz-
nek, lehetnek foltosak vagy pöttyösek. Vajon miért? Vitassátok meg!

Tyúk tojása Széncinege tojása Fekete rigó tojása Tőkés réce tojása

42
 Egyes madarak fiókái csupaszon és vakon bújnak ki a to-
6. jásból. Szüleik a fészek védelmében melengetik, táplálják
őket. Csak akkor repülnek ki a fészekből, ha kellően meg-
erősödtek. Ők a fészeklakó fiókák.

Fészeklakó fiókák
A madárfiókák másik része nyitott szemmel, puha pehely-
tollakkal borítottan bújik ki a tojásból. Kikelésük után,
anyjuk védő közelségében, önállóan táplálkoznak. Ők a
fészekhagyó fiókák.

A fészeklakó fiókák szülei általában a magasba, a fák ágai

közé építik a fészküket. A fészekhagyó fiókákat költő ma-
darak általában a talajon fészkelnek.
Miért alakult ki ez a különbség? Beszéljétek meg! Fészekhagyó fiókák

Madaraink egy része állandó madarunk, ők egész évben hazánk-

7. ban élnek (például: kékcinege, széncinege, karvaly, erdei fülesba-
goly, búbos pacsirta, nagy fakopáncs). Másik részük az évnek csak
egy részét tölti nálunk (például: sárgarigó, gyurgyalag, fehér gólya,
fekete gólya, füstifecske).
A vándormadarak tavasszal érkeznek hozzánk, itt költenek, sza-
porodnak. Ősszel, a tél beállta előtt csapatokba verődve melegebb
tájra repülnek, hogy táplálékot találjanak. Újra és újra visszatérnek
költőhelyükre.

Állandó madaraink nem kelnek útra. A téli hidegben nekünk kell

segítenünk a táplálkozásukat. Hogyan tehetjük ezt? Beszéljétek meg! A gólyák vándorlási útvonala

Régen az emberek nem értették, hova tűnnek télen a madarak. A rejtély megoldásában a ma-
dárgyűrűzés segített. Ennek során a vadon élő madarakat befogják, és a lábukra apró fém-
gyűrűt tesznek. A gyűrűre feljegyzik a madár azonosító
számát és azt, hogy melyik országban kapta a gyűrűt.
Ha a madarat máshol újra befogják, akkor az adatokból
megállapítható a madár vonulási útvonala és a repülés
időtartama. Ma már apró rádióadót erősítenek a mada-
rakra. Így a műholdak pontosan meg tudják mutatni,
hogy merre jár a megfigyelt madár.

A madarak gerinces állatok, tüdővel lélegeznek. Nem elevenszülők, kemény, meszes héjú to-
jásokkal szaporodnak. Fiókáik lehetnek fészeklakók vagy fészekhagyók. Táplálkozásuk szerint
lehetnek növényevők, húsevők (ragadozók) vagy mindenevők. A vándormadarak időről időre
új élőhelyre repülnek.

43
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

16. Halak

Halország – részlet
Falu végén, hegy alatt
csörgedezik egy patak,
ficánkoló víg halak
játszanak a víz alatt.
Zelk Zoltán

Milyen halakat ismersz? Sorold fel!

Vízben élni és mozogni egészen más, mint a szárazföldön vagy a levegőben. A halak testfelépítése
1. alkalmazkodott a vízi életmódhoz. Miben különböznek a halak az eddig tanult állatoktól? Beszél-
jétek meg!

Csuka Harcsa Keszeg

A halak testét nyálkás bőr borítja. A legtöbb halfaj bőrét vékony, kicsi, kerek lemezek, pikkelyek fedik.

A kép segítségével mutasd be a halak fő testrészeit!

2.
A halaknak nincs nyakuk. Fejük egyből
a törzsben folytatódik, ezért nem tudják törzs
a fejüket mozgatni. Így azonban köny- fej
nyebben mozognak a vízben.

A halak jellegzetes mozgása az úszás. farokrész

3.
a) Az úszáshoz a halak az úszóikat hasz-
nálják. Nézd meg a képet! Hol helyez-
kednek el az úszók?
úszók
b) A halak nem csak előre úsznak a vízben. Időnként
felemelkednek vagy lemerülnek. Ehhez a mozgás-
hoz az úszóhólyagjukat használják. Ha az úszóhólyag
megtelik levegővel, akkor a hal felemelkedik, ha ki-
engedi a levegőt, akkor lemerül.
Az úszóhólyag a hal testén belül található. Keresd
meg az ábrán!
c) Bizonyítsd az úszóhólyag működését kísérlettel!
Szükséges eszközök: lufi, kavics, szívószál, befőttesgumi, vízzel telt, nagyobb méretű, mély
üvegtál vagy lábas
A lapos lufiba tegyél bele egy kis kavicsot, majd húzd rá a szívószálra, és a befőttesgumival
erősítsd rá! Engedd bele a vizes tálba! Nézd meg, hol helyezkedik el! Hagyd a lufit a vízben,
és a szívószálon keresztül fújj bele levegőt! Figyeld meg, mi történik! Engedd ki a levegőt a
szívószálon keresztül! Milyen változást tapasztalsz? Mondd el!

44
 A halak a madarakhoz és emlősállatokhoz hasonlóan gerinces állatok. Légzésük azonban eltérő.
4. Nem tüdővel, hanem kopoltyúval lélegeznek. A víz a hal nyitott száján keresztül beáramlik a
szájüregbe, majd a kopoltyúkon távozik. A kopoltyúlemezek felületén keresztül jut a hal a vízben
lévő éltető oxigénhez.

kopoltyú
víz be

víz ki

Mi történik, ha a hal hosszabb ideig szárazföldön tartózkodik? Miért? Beszéljétek meg!

A halak táplálkozása a madarakhoz és emlősállatokhoz hasonlóan 3 nagy csoportba sorolható.

5.
A vízinövények hajtásait és magjait csipegető halak a növényevők csoportjába tartoznak. Ilyen
hal az amur és a fehér busa.
A ragadozók férgeket, apró rákokat, vízicsigákat, kisebb halakat, vízbe pottyanó rovarokat, béká-
kat, siklókat esznek. A nagyobb testű ragadozók a fiatal víziszárnyasokat és a vízbe merészkedő
kisebb emlősállatokat is elfogják. Ilyen hal a csuka, a harcsa, a süllő.
A mindenevők fogyasztanak növényi és állati eredetű táplálékot (rovarok, férgek) is. Ilyen hal a
dévérkeszeg, az ezüstkárász, a compó.
Csak a ragadozó halak szájüregében vannak fogak. Vajon miért? Beszéljétek meg!

A halak szaporodása eltér az eddig tanult állatok csoportjaitól.

6. A hal a vízben élő növényekre vagy kövekre rakja a petéit. A peté-
ből, más szóval ikrából fejlődik ki az ivadék, mely azonnal önálló
életet él. Az ikra és a halivadék a ragadozó halak és a vízimadarak
tápláléka. Pisztráng ikrája

A halászat régen az emberek táplálékszerzésének fontos része volt. Ma már inkább horgásznak az
7. emberek. A horgászat elismert sportág és kedvelt szabadidős tevékenység.
a) Te voltál már horgászni? Milyen tanácsot adnál egy kezdő horgásznak? Mondd el!
b) A horgászoknak a halak védelme érdekében szabályokat kell betartaniuk. Miért van a szabá-
lyokra szükség? Beszéljétek meg!
Mi a horgászengedély? Mit jelent a tilalmi időszak és a méretkorlátozás? Járj utána!

Jól jegyezd meg!

A halból készített ételek nagyon egészségesek, mert fontos tápanyagokat tartalmaznak. Fogyassz
belőlük minden héten! A halhúst a benne lévő apró, vékony csontok, a szálkák miatt óvatosan
kell enni. Biztosan hallottad már a filézett hal kifejezést. Ez azt jelenti, hogy a szálkákat már eltá-
volították, vagyis szálka nélküli a hal.

A halak gerinces állatok. Testüket nyálkás bőr borítja, melyen pikkelyek lehetnek. Kopoltyúval
lélegeznek. Táplálkozásuk szerint lehetnek növényevők, ragadozók vagy mindenevők. Ikrákkal
szaporodnak.

45
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

17. Kétéltűek és hüllők

Vízben élek, brekegek, ismertek-e, gyerekek? Fűben csúszik, porban kúszik, vízben siklik, el nem ázik.
Szúnyoglábon élek, a gólyától félek.

Melyik állatról szól a találós kérdés? Találd ki! Melyik állatról szól a találós kérdés? Találd ki!
Melyik jellemző segített a felismerésben? Mondd el! Milyen hangot ad ez az állat? Utánozd a hangját!

Kétéltűek
Nézd meg a képeket! Mi-
1. lyen hasonlóságot, és mi-
lyen különbséget látsz az
állatokon?
Beszéljétek meg! Pettyes gőte Tarajos gőte Zöld levelibéka Barna varangy

A békák és a gőték a kétéltű állatok csoportjába tartoznak. A kétéltűek el-

2. nevezés arra utal, hogy ezek az állatok életük első részében a vízben élnek,
kifejlett
béka
és amikor teljesen kifejlődnek, a szárazföldön is tartózkodnak. A kétéltű-
ek gerinces állatok. Négy lábuk van, testüket vékony, nedves bőr borítja. pete
A kétéltű állatok legtöbbje az édesvizek közelében él. Petéiket patakba,
tóba vagy akár egy pocsolyába rakják. A petékből lárvák lesznek. A lár-
vák a vízben élnek, hosszú farkukkal úszva közlekednek, és kopoltyúval
lélegeznek. A lárvák fokozatosan átalakulnak. Kinőnek a lábaik, eltűnik
a farkuk, és kifejlődik a tüdejük. A szülőkhöz hasonlóvá válnak. A tüdő
kialakulásával már készen állnak a szárazföldi életre. Nedves környezetet
keresnek maguknak, mert bőrük nem száradhat ki. ebihal (lárva)
A békák lárváit ebihalaknak nevezzük.
A kép segítségével mondd el a békák kifejlődésének a menetét!

A békák izmos hátsó lábukkal nagyokat ugranak, a víz-

3. ben a lábujjaikat összekötő úszóhártya segítségével gyor-
san úsznak. Jellegzetes tulajdonságuk a kidülledt szemük
és brekegő hangjuk. Lárváik növényevők vagy minden-
evők, a kifejlett egyedek többsége ragadozó. Mozdulatla-
nul várakoznak zsákmányra lesve. Hosszú, ragadós végű nyelvük hirtelen kicsapásával, pontosan
célozva kapják el a szúnyogokat, legyeket, férgeket, csigákat, kisebb halakat.

A levelibéka lábain tapadókorongok vannak. Ezek segítségével tud a fatörzseken és a leveleken

biztonságosan mozogni.

A kétéltűek gerinces állatok. Négy lábuk van, testüket vékony, nedves bőr fedi. Petékkel szapo-
rodnak. A petékből vízben élő lárvák lesznek, melyek kopoltyúval lélegeznek. Fokozatos átalaku-
lás során testük megváltozik. Lábuk nő, és tüdejük fejlődik. A kifejlett állatok többsége ragadozó.

46
 Hüllők
A kígyók, gyíkok, teknősök és krokodi-
4. lok a hüllők csoportjába tartozó gerinces
állatok. Testük hőmérséklete a környe-
zet hőmérsékletétől függ. Ha a környezet
hőmérséklete csökken, akkor ezeknek az
állatoknak a teste lehűl, ezért leginkább Fürge gyík pár Vízisikló
meleg területeken élnek.

Melyik állat él hazánkban szabadon?

Melyik nem? Beszéljétek meg!

Ékszerteknős Nílusi krokodil

A hüllők testét vastag, száraz, pikkelyes bőr borítja, ami megvédi őket a kiszáradástól. Tüdővel
5. lélegeznek, tojással szaporodnak. Többségük ragadozó.
A kígyók, gyíkok és teknősök a szárazföldre rakott lágy héjú tojások-
kal, a krokodilok meszes héjú tojásokkal szaporodnak. Mindegyikük
tojásait a nap melege költi ki. A tojásból kikelő kis állatok hasonlítanak
a szülőkre, csak méretükben kisebbek. Születésük pillanatától önálló-
ak, gondoskodnak magukról.
Miben különbözik a lágy héjú és a meszes héjú tojás? Beszéljétek meg!

A hüllők képviselőinek egyedi jellemzőik vannak.

6.
• A kígyóknak kétágú, villás nyelvük van. Állkapcsuk nagyra nyitható, ezért zsákmányukat egész-
ben nyelik le. Nem pislognak.
• A gyíkok veszély esetén „ledobják” a farkukat, ezzel elterelik a rájuk vadászó ragadozók figyel-
mét, és elrejtőznek. Az elhagyott farok helyett rövid idő alatt új fejlődik.
• A teknősök, ha veszélyt éreznek, behúzzák a fejüket és végtagjaikat a kemény páncéljukba. Így
védik az életüket. Hosszú ideig élnek. Az óriásteknősök a 200 éves kort is elérhetik.
• A krokodilok a ma élő legnagyobb és legfejlettebb hüllők. Tojásaikat őrzik. Ha meghallják a
tojásban vartyogó utódok hangját, feltörik a héjat, hogy segítsenek a kicsinyeknek kibújni.

Szabadidődben készíts bemutatótablót a hüllők egyik képviselőjéről! Egy nagy kartonra ragaszd
7. rá a kiválasztott állat lerajzolt vagy kinyomtatott képét, és írd le róla a leglényegesebb tudnivaló-
kat! Mutasd be a jellemző tulajdonságait, a testfelépítését, életmódját, táplálkozását és szaporo-
dását! Az elkészült munkákat tegyétek ki a tanteremben!

Jól jegyezd meg!

A hazánkban élő békák és hüllők védett állatok. A hideg idő érkezésekor a föld alatt és fagymen-
tes zugokban keresnek menedéket. A békák a tavak, patakok iszapjába ássák magukat, és úgy
vészelik át a telet.

A hüllők gerinces állatok. Testüket vastag, száraz, pikkelyes bőr fedi. Tüdővel lélegeznek, és to-
jásokkal szaporodnak. Többségük ragadozó állat.

47
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK

18. Rovarok

Szorgos, mint a hangya.

Mit jelent a szólás? Beszéljétek meg!

Az apró hangyák az állatvilág legnépesebb csoportjának, a rovaroknak a tagjai. Miben különböz-

1. nek a képen látható állatok az eddig tanult állatoktól? Beszéljétek meg!

Nagy szarvasbogár Házi méh Hétpettyes katicabogár Nappali pávaszem Májusi cserebogár

Minden rovar teste 3 részre tagolódik.

2. fej
A kép segítségével mutasd be a rovarok fő testrészeit! tor
A fejen találhatók a szemek, a csápok (tapintó- és szaglószerv) és a szájszervek.
A torhoz kapcsolódik a párosával elhelyezkedő 6 ízelt láb, vagyis a 3 pár
láb. A szárnyas rovarok esetében itt helyezkedik el a szárny is, melyből lehet
1 vagy 2 pár.
A potroh két oldalán helyezkednek el a légzést biztosító légcsövek nyílásai. potroh
Ízelt láb: kisebb részekből, úgynevezett ízekből álló láb. A rovarok a lábuk
minden ízét külön tudják mozgatni.

A rovarok csoportjába tartoznak többek között a méhek, darazsak, hangyák, lepkék, legyek, szú-
3. nyogok, szitakötők, sáskák, szöcskék és tücskök.

A rovaroknak azokat a tagjait, melyeknek fel-

ső szárnyuk megvastagodott, és kemény fe-
dőszárnyként védi az alatta lévő hártyás szár-
nyat, bogaraknak nevezzük.

Mondj példát bogárra! Szitakötő Katicabogár

A katicabogár nemcsak hétpettyes lehet. Különböző fajainak eltérő számú pettyei és színei
vannak. Létezik például kétpettyes, tíz- és tizenhat pettyes katica, sőt egyszínű fekete is.

A rovarok mozgása eltérő. Vannak köztük futó-, ugró-, mászó- vagy úszómozgást végzők. Többsé-
4. gük repülni is tud, mert van egy vagy két pár szárnya. Nevezz meg különböző mozgású rovarokat!

48
 Különleges mozgású rovar a tavi molnárpoloska. A testét és lábát
fedő víztaszító, apró szőrszálak miatt a vízen járva közlekedik. Ha
megzavarják, magasra ugrik. Szennyezett vízen nem tud járni, ezért
elpusztul. Figyelnünk kell arra, hogy mosó- és mosogatószer ne ke-
rüljön a természetes vizekbe!

A rovarok petékkel szaporodnak.

5. A rovarok családjának leglátványosabb képviselői a lepkék. A petéből gyönyörű lepkévé válás
időtartamának 4 szakasza van.
1. A rovar egy védett helyre lerakja a petéit. lárva
2. A petéből lárva fejlődik, amely folyamatosan növekszik. A lár-
va növekedése közben kinövi a bőrét, ezért „leveszi”, vagyis pete
levedli. Amikor az új bőrt is kinövi, a vedlés megismétlődik.
3. Amikor a lárva már elég nagy, bábbá alakul, és a báb burkán
belül fejlődik tovább.
báb
4. A bábból már a teljesen kifejlett lepke bújik elő. kifejlett lepke

A rovarok táplálkozásuk szerint többfélék. Léteznek köztük nektárszívók, növényrágók, ragado-

6. zók és mindenevők is.
A nektárszívó rovaroknak fontos szerepük van a virágok beporzásá-
ban. Amikor élelmet keresve virágról virágra szállnak vagy másznak,
testük szőrszálain megtapad, majd onnan lehullik a virágpor. Így a nö-
vény virágjából termés fejlődhet. A beporzást végző rovarok haszno-
sak az ember számára (méhek, dongók, darazsak, lepkék).
Vannak azonban olyan rovarok is, melyek károkat okoznak. A növényeket
megrágó, ezzel pusztulásukat okozó rovarok és hernyóik az emberek szá-
mára sok bosszúság forrásai (burgonyabogár, káposztalepke). A levéltetvek
a növények zsenge levelének nedvét szívogatják, ezzel legyengítik és meg-
fertőzik a növényt.
A rovarok egy része nemcsak a növényekre, hanem az emberekre is ve-
szélyt jelent. A betegséget okozó vagy terjesztő rovarok ellen védekezni
kell (szúnyogok, legyek, fejtetű, bolha).
A ragadozó életmódú szitakötő nála kisebb rovarokkal, a katicabogár levéltetvekkel, a tavi mol-
nárpoloska szúnyoggal és azok lárváival táplálkozik.
Mindenevő rovar az erdei vöröshangya. Fákat károsító rovarokat fogyaszt, ezért hasznos. Ked-
venc elesége a mézharmat.

A méhek szorgos beporzó munkája nagyon fontos az emberek számára. Ha óvod a méheket, a
7. természetet véded! Ha mézet eszel, figyelsz az egészségedre! A mézfogyasztást népszerűsíti, és
a méhek természetben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet a méhek világnapja.
Mikor van ez a világnap? Milyen rendezvényeket tartanak ekkor? Járj utána!

A rovaroknak 3 pár ízelt lábuk van. Testük 3 részre tagolódik: fej, tor, potroh. Légcsövekkel léle-
geznek. Petével szaporodnak. Van közöttük szárny nélküli, míg másoknak 1 vagy 2 pár szárnya
van. A kemény fedőszárnyú rovarokat bogaraknak nevezzük.

49
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN

19. A Föld mozgásai – Forgás

Az emberek fontosnak tartják, hogy az idő múlását mérjék és feljegyezzék, év

z
ezért az időt különböző ismétlődő egységekre osztják. évs ak
n
hó ap
hét
nap
Milyen mértékegységekkel mérhető az idő? Milyen időmérő eszközöket is- óra
mersz? Mondd el! perc

Időkerék

Az időmérés eszközeinek feltalálása előtt az emberek a természeti jelenségek vál-

1. tozását figyelve állapították meg az idő múlását. Megfigyelték a Nap és a Hold
járását, a nappalok és éjszakák váltako-
zását. Később egyszerű időmérő eszkö-
zöket készítettek, majd megalkották az
egyre pontosabb órákat.
Mit gondolsz, hogyan lehet gyertyával
időt mérni?
Napóra Homokóra Toronyóra

Biztosan hallottad már a napkelte és napnyugta kifejezéseket. Ha különböző időpontokban felné-

2. zel az égre, azt látod, hogy a Nap máshol helyezkedik el az égbolton.

Figyeld meg a képeken a Nap járását! Milyen napszak van az egyes képeken? Beszéljétek meg!
Milyen tevékenységeket végzel ezekben a napszakokban? Meséld el!

A Nap a Földhöz legközelebb lévő csillag. A Földről kicsinek tűnik, de csak azért, mert nagyon
3. messze van tőlünk. Hatalmas, forró gömb. Hőt és fényt sugároz, ami az élethez nélkülözhetetlen.
Biztosítja például a víz körforgását, a növények fejlődését, a gyümölcsök érését.

Hogyan érzékeled a Napból áramló meleget és fényt? Mondd el!

Az égboltot figyelve úgy tűnik, mintha a Nap folyamatosan mo-

zogna a Föld felett. Reggel láthatod, ahogy felkel, este, ahogy
lenyugszik. Ez csak a látszat, a valóság teljesen más! A Nap va-
lójában nem mozog. Mozgásának látszatát a Föld tengely körüli
forgása okozza.

50
 Álljatok fel, és lassan, egyenletesen forogja-
4. tok magatok körül. A Föld is ezt teszi. Szün-
telenül, mindig ugyanabba az irányba forog
a láthatatlan tengelye körül, így mindig más
része fordul a Nap felé. A Nap felé forduló éjjel nappal napsugárzás
részt bevilágítja a napfény, ezért ott világos
van. A Naptól elforduló részen fokozatosan
besötétedik.
Amikor nálunk nappal van, akkor a Föld-
nek az a része, ahol mi élünk, a Nap felé néz.
A Nap akkor is megvilágítja a Földet, amikor
nálunk sötét van, csak a Föld másik oldalát. Ha nálunk éjszaka van, a Föld másik oldalán nappal.
A Föld 24 óra alatt fordul meg a képzeletbeli tengelye körül. Ez az időtartam 1 napnak felel meg.
1 körbeforgás = 24 óra = 1 nap
Fényre az esti sötétben is szükség van. Miért? Beszéljétek meg!
Mivel tudunk világítani? Mondd el!

Ha ugyanabban a pillanatban bekukucskálhatnál a Föld más-más pontján élő gyerekek életé-

be, érdekes eltéréseket látnál. Amikor nálunk reggel 8 órakor kezdődik a tanítás, akkor Brazí-
liában a gyerekek még javában alszanak, mert ott hajnali 4 órát mutat a vekker. A kínai gye-
rekek már uzsonnáznak, hisz náluk ekkor délután 3 óra van. Új-Zélandon pedig este 7 órakor
lefekvéshez készülődnek.

Kísérlettel bizonyítsd, hogy a Föld forgása okozza a

5. napszakok váltakozását!
Egy földgömb vagy labda lesz a Föld, egy zseblámpa
vagy íróasztallámpa lesz a Nap.
A „Földre” gyurmaragasztóval tegyél egy házikó ala-
kú jelölést! Oldalról világítsd meg az asztalra tett lám-
pával! Forgasd a „Földet”, és figyeld meg a házikót!
Melyik állásban van nappali fényben, melyik állásban
éjszakai sötétségben?

Jól jegyezd meg!

A napsugárzás túlzott mértékben káros lehet. Ha sokat tartózkodsz a Napon, a bőröd megéghet,
és napszúrást is kaphatsz. Mindig legyél elővigyázatos, és védd magad! Nyáron a bőrödet kend
be napvédő krémmel, és a fejedre tegyél könnyű kalapot! Soha ne nézz a Napba! Erős fénye árt
a szemnek.

A Föld 24 óra alatt fordul meg egyszer a tengelye körül. Ezt az időtartamot egy napnak nevezzük.
A Föld forgásának a következménye a nappalok és éjszakák váltakozása.

51
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN

20. A Föld mozgásai – Keringés

Égi gyümölcskosár – részlet

Vérnarancs a Nap az égen,

citromkarika a Hold,
az ég gyümölcskosarában
hunyorogva mosolyognak
szőlőszemnyi csillagok.
Orgoványi Anikó

Mihez hasonlítja versében a költő a Napot, a Holdat és a csillagokat? Miért?

Te mihez hasonlítanád őket?

Az emberek a Föld nevű bolygón Neptunusz

1. élnek. A Föld a Naprendszerben Uránusz

található, melynek központi csil- Szaturnusz

laga a Nap. A Nap körül bolygók Jupiter

keringenek.
Mars
Föld

Vénusz
Merkúr

Nap

Nézd meg az ábrát! Hányadik

bolygó a Föld a Naptól számítva?

Az előző órán tanultad, hogy a Föld megállás nélkül forog a képzeletbeli tengelye körül. Szünte-
2. len forgása mellett azonban még egy mozgást végez. A többi bolygóhoz hasonlóan nagy sebes-
séggel kering a Nap körül.
Kérd meg a társadat, hogy álljon fel! Ő lesz a Nap, te a Föld. Óvatosan kerüld meg a Napot úgy,
hogy közben folyamatosan forogsz! Így szemléltetheted a Föld kétféle mozgását: az egyenletes és
folytonos forgást és keringést.

A Föld egy év alatt kerüli meg a Napot. Március

3. A keringés során különbözőképpen Tav
$6"+)ģ1ň as z
érik a Föld felszínét a napsugarak. Ez
okozza az évszakok váltakozását. Ha- —0 7

zánk területén négy évszak váltja egy- Nyá Tél

r
mást évről évre. Nyáron a nappalok
Tél Nyá
hosszúak és melegek, télen rövidek és r
hidegek. Június —0 7
December
Milyen sorrendben követik egymást
az évszakok? Egy évszak hány hó- Tav
as z
napból áll? Melyik évszakhoz melyik Szeptember
hónapok tartoznak? Beszéljétek meg!

52
 Az évszakok eltérnek egymástól. Mindegyik más, ezért minden embernek megvan köztük a ked-
4. vence. Van, aki a színpompás őszi erdőben szeret kirándulni, van, aki tavasszal a természet éb-
redését figyeli kíváncsian. Sokan a nyári forróságra vágynak, de vannak, akik inkább a hideg téli
napokat kedvelik.

Neked melyik évszak a kedvenced? Miért? Meséld el!

Ha a Föld legszélesebb részén húznánk egy vonalat, akkor ez a kör

alakú vonal két egyenlő részre osztaná a Földet. Ezt a képzeletbeli
felezővonalat Egyenlítőnek nevezzük. Az Egyenlítő fölött található az északi félgömb

északi félgömb, alatta a déli félgömb.

EGYENLÍTŐ
Magyarország melyik félgömb területén található? Nevezd meg!
déli félgömb
A Föld két félgömbjén ugyanabban az időszakban ellentétes évszakok
vannak. A táblázatból láthatod, hogy a mi évszakunk ideje alatt mi-
lyen évszak van a másik félgömbön.

Az év hónapjai északi félgömbön déli félgömbön

március, április, május tavasz ősz
június, július, augusztus nyár tél
szeptember, október, november ősz tavasz
december, január, február tél nyár

Jól jegyezd meg!

Azt már biztosan tudod, hogy egy év 365 napból áll. Már azt is megtanultad, hogy a Föld egy év
alatt kerüli meg a Napot. Egészen pontosan 365 nap és 6 óra alatt teszi meg az utat.
A 365 nap fölötti 6 órából négyévente pont egy teljes nap jön ki, hisz 6 óra × 4 = 24 óra = 1 nap.
Vagyis négyévente 365 nap helyett kivételesen 366 napból áll az év. A 366 napból álló évet szökő-
évnek nevezzük. A plusznap, ami ezekben az években beszökik a napok közé: február 29. Ezért
van, hogy négyévente a február 28 nap helyett 29 napból áll.

A Föld nem minden részén van négy évszak. Az Egyenlítő mentén

egész évben meleg van. Az Északi- és Déli-sark viszont az állandó
jég birodalma, mert ott mindig hideg van. Vannak olyan területek
is, ahol két évszakot különböztetünk meg, az esőset és a szárazat.

Sarki fény

A Föld 365 nap és 6 óra alatt, vagyis egy év alatt kerüli meg a Napot. Keringésének következménye
az évszakok váltakozása. Hazánkban négy évszak követi egymást: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél.

53
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN

21. Ismétlődő jelenségek

Négy vándor – részlet

Négy vándor jár egymás mögött,
lépésben mérik az időt,
s ahogy jönnek sorra-sorra, Tavasz Nyár
fordul az év, mint az óra.
Lengyel Ferenc

Mit gondolsz, kik lehetnek a vándorok? Mit jelent, hogy egymás mögött járnak? Tél Ősz

Az évszakok változása kihat az emberek életére. Ennek egyik bizonyítéka az eltérő öltözködés.
1. Nem mindegy, mikor milyen ruhát veszel magadra. Miért? Beszéljétek meg!
A helyesen megválasztott ruházat védi az egészséget. Figyeld az időjárás-előrejelzést és mindig a
megfelelő öltözéket vedd magadra!
Néhány jó tanács: Télen ügyelj a réteges öltözködésre, a végtagjaid melegen tartására! Tavasszal
változékony az idő, ezért ne indulj el otthonról egyetlen pulóverben! Nyáron szellős, könnyű
ruhákat, lábbeliket hordj! Ősszel hasznos lehet a víz- és szélálló viselet.

Tél Tavasz Nyár Ősz

Hol nézheted, hallgathatod meg az időjárás-előrejelzést? Mondd el!

Alkossatok 4 csoportot! Sorsoljátok ki a csoportok között a 4 évszakot, de ne áruljátok el, hogy
melyik csoportnak mi jutott! Írjátok össze, milyen ruhákat csomagolnátok a bőröndötökbe az
évszakotoknak megfelelő utazáshoz! A csoportok olvassák fel a megoldásukat, és találják ki egy-
más évszakát!

Az évszakok változásához nemcsak öltözködésünkkel igazodunk. Étkezésünk is időről időre vál-

2. tozik. Más ételeket fogyasztunk a különböző évszakokban.
Télen több energiadús ételre van szüksége a szervezetünknek. Javasolt a sűrű levesek és a
hús fogyasztása. A vitaminpótlásra kiváló lehetőség a savanyított zöldségek (például káposzta,
uborka, karfiol) és a déligyümölcsök (például narancs, mandarin, citrom, banán, kivi) fogyasz-
tása. A hidegben felmelegítő és egészségvédő hatású, ha meleg, gyógynövényes teákat iszunk.
Milyen gyógynövényből készített teát ittál már?

Tavasszal a lemerült szervezetnek újratöltődésre van szüksége. Fogyassz minél több vitamin-
dús, nyers zöldséget! A sovány húsok, hal, zsírszegény tejtermékek és tojás segít erőre kapni.
Ekkor érdemes a csírázó magvakat is fogyasztani. Nevezz meg tavaszi zöldségeket!

54
 Nyáron a nagy melegben a könnyen emészthető, zsírszegény, magas víztartalmú élelmiszerek
fogyasztása javasolt. Itt az ideje a könnyű leveseknek, főzelékeknek, tésztaételeknek. Egyél friss,
ropogós zöldségeket nyersen vagy párolva és sok-sok lédús gyümölcsöt! Szomjoltónak kiváló ital
a limonádé. Miből készül?

Ősszel az almát, körtét, szilvát nemcsak nyersen, hanem ételekbe főzve, sütve is eheted. Ez az
évszak az ideje a sütőtök, a gombás, céklás, diós, mákos ételek fogyasztásának. Az ekkor termő
szőlő is egészséges. Mi a neve a szőlőből préselt, gyerekek számára is fogyasztható italnak?

Legyél táplálkozási tanácsadó!

Az előző feladatnál kialakított csoportod tagjaival állítsatok össze az évszakotoknak megfelelő
egészséges étrendet! A megoldásotokat írjátok a munkafüzet 4. feladatához!

Miért kell nyáron több folyadékot inni?

3. Amikor izzadsz, a bőrödön keresztül víz párolog a szervezetedből. Így hűti magát a tested. Minél
melegebb van, annál erőteljesebb az izzadás, vagyis annál több víz párolog el a testedből. Az el-
párolgott vizet folyadékfogyasztással pótolni kell. Ha nem iszol elég folyadékot, akkor megfájdul
a fejed, és rosszul leszel. Kerüld ezt el, és igyál rendszeresen! A legegészségesebb
szomjoltó a tiszta csapvíz vagy a szénsavmentes ás-
ványvíz. Mindig legyen nálad egy palack, amit meg- 2017
JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS
H K SZ CS P SZ V H K SZ CS P SZ V H K SZ CS P SZ V
tölthetsz! 2 3 4 5 6 7 8
1 1 2 3
6 7 8 9 10
4
11
5
12
1 2 3
6 7 8 9 10
4
11
5
12
9 10 11 12 13 14 15 13 14 15 16 17 18 19 13 14 15 16 17 18 19
A nyári melegen kívül mikor izzadsz még? Mondd el! 16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
20 21 22 23 24
27 28
25 26 20 21 22 23 24
27 28 29 30 31
25 26

30 31
A te korosztályodnak ajánlott napi folyadékmennyi- ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS
H K SZ CS P SZ V H K SZ CS P SZ V H K SZ CS P SZ V
ség 16 dl. Ez hány 2 dl-es pohár italnak felel meg? Te 3 4 5 6 7 8
1 2
9
1
8
2 3 4 5
9 10 11 12
6
13
7
14 5 6 7 8 9
1 2 3
10
4
11

ennél többet vagy kevesebbet iszol egy nap? 10 11 12 13 14 15

17 18 19 20 21 22
16
23
15
22
16 17 18 19
23 24 25 26
20
27
21
28
12 13 14 15 16
19 20 21 22 23
17
24
18
25
24 25 26 27 28 29 30 29 30 31 26 27 28 29 30

JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER

H K SZ CS P SZ V H K SZ CS P SZ V H K SZ CS P SZ V
1 2 1 2 3 4 5 6 1 2 3
Az évszakok múlását a hónapok váltakozásával követhetjük. A kár- 3 4 5 6 7 8 9 7 8 9 10 11 12 13 4 5 6 7 8 9 10
4. tyanaptáron az összes hónapot, vagyis az egész évet egyszerre látod.
10 11 12 13 14 15
17 18 19 20 21 22
16
23
14 15 16 17 18
21 22 23 24 25
19
26
20
27
11 12 13 14 15
18 19 20 21 22
16
23
17
24
24 25 26 27 28 29 30 28 29 30 31 25 26 27 28 29 30
31
Nézd meg a képet, és válaszolj a kérdésekre! OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER
H K SZ CS P SZ V H K SZ CS P SZ V H K SZ CS P SZ V
Hány napból állhat egy hónap? Hány hétből állhat egy hónap? Min- 2 3 4 5 6 7 8
1 1 2 3
6 7 8 9 10
4
11
5
12 4 5 6 7 8
1 2
9
3
10
9 10 11 12 13 14 15 13 14 15 16 17 18 19 11 12 13 14 15 16 17
den hónap teljes hetekből áll? Melyik az év legrövidebb hónapja? 16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
20 21 22 23 24
27 28 29 30
25 26 18 19 20 21 22
25 26 27 28 29
23
30
24
31
30 31

Jól jegyezd meg!

31 napos hónapok
Hónapszámláló I. III. V. VII. VIII. X. XII.
Nem tudod megjegyezni, hogy melyik hónap hány napos? Most
megtanulhatod. Szorítsd ökölbe a kezedet! A bal kezed külső szé- II. IV. VI. IX. XI.

létől haladj a kiemelkedő „bütykökön” és bemélyedő „völgyeken”

30 napos hónapok
sorba az ábra szerint. A bütykökre eső hónapok 31 naposak, a völ-
gyekre esők 30 naposak. Ne feledd, a február kivétel! Miért is?

Figyeld meg az asztali naptárt a képen, és válaszolj a kérdésekre!

5.
Milyen időegységeket tartalmaz a naptár egy oldala? Mit je-
lentenek a feketével és a pirossal jelölt napok? Mi a különbség
a munkanap, a hétvége és az ünnepnap között? Miért olvasha-
tó minden napnál egy vagy több keresztnév?

55
 Az egymást követő napok nem telnek egyformán. A hétköznapok, a szabadnapok és az ünnep-
6. napok tennivalói különböznek. Mivel töltöd a szabadidődet egy hétköznapon és egy hétvégén?
Meséld el!
A hetente ismétlődő feladataid alakítják ki a hetirendedet. Milyen hetente ismétlődő programja-
id vannak? Melyik napokra esnek ezek? Melyiket kedveled a legjobban?
Legfőbb feladatod a tanulás. Emellett azonban másra is fordíts időt! Mozogj rendszeresen, spor-
tolj, játssz a szabad levegőn! Segíts a házimunkában, így a szüleidnek is több szabad idejük lesz,
amit veled tölthetnek. Ha valamilyen állatot tartasz, róla se feledkezz meg!
Milyen otthoni feladataid vannak?

A teljesített feladatok után jöhet a pihenés. A pihenés célja, hogy feltöltődj, és újra tevékeny le-
7. gyél. A pihenés kétféle lehet:
• A passzív pihenés az erőkifejtést nem igénylő, kevés mozgással járó lazítás, például az olvasás,
zenehallgatás, beszélgetés, alvás.
• Az aktív pihenés a megszokottól eltérő mozgásforma választása kikapcsolódás céljából, pél-
dául a túrázás, kerékpározás, úszás, kocogás, kirándulás, focizás.
Szervezetednek mind a kettő pihenési formára szüksége van.
Te melyik pihenési formát kedveled jobban?

A naponta ismétlődő tevékenységeidből áll össze a napirended. A helyes napirend az egészséges

8. életmód egyik alapja. Ha okosan osztod be az idődet, sok mindenre jut belőle!
A napirended akkor helyes, ha abban a rendszeres tanulás mellett helyet kap a szabadidő hasz-
nos eltöltése is. Ne feledkezz meg a tisztálkodás teendőiről és az étkezésről se! A te korodban
naponta legalább 9 óra alvásra van szükség. Ha ennél kevesebbet alszol, nem pihened ki magad,
fáradékony és figyelmetlen leszel, nehezebben tanulsz, ezért este időben feküdj le!
Hogyan lehet a szabadidőt hasznosan és haszontalanul eltölteni? Beszéljétek meg!

Az évszakok változása hatással van az emberek életére. Tevékenységeink többsége hosszabb vagy
rövidebb időnként ismétlődik. Az idő helyes beosztásában segít a jól kialakított hetirend és a rend-
szeres napirend. A szabadidő hasznos eltöltése jó hatással van egészségünkre és közérzetünkre.

56
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN

22. Az emberi élet szakaszai

Ha felnövök
Azt hiszem, ha felnövök Azt hiszem, ha felnövök
Űrhajós leszek. Nagy tudós leszek.
Odalentről integetnek Tudásomért csodálhatnak
Majd az emberek. Majd az emberek.
Azt hiszem, ha felnövök Azt hiszem, hogy mindenképpen
Orvos is leszek. Jó ember leszek,
Rendelőmben meggyógyulnak Elérem, hogy szeressenek
Majd az emberek. Majd az emberek.
K. László Szilvia
Te mi szeretnél lenni, ha felnősz? Mondd el!

Az emberi élet fejlődése az anya testében kezdődik. Az anyaméhben 9 hónapig fejlődő mag-
1. zat folyamatosan növekszik. Kialakulnak a szervei, és amikor már az anya testén kívüli életre
is képes, megszületik. A magzatot a köldökzsinór köti össze az édesanyjával, amelyen keresztül
tápanyagokat és oxigént kap. Születéskor a köldökzsinórt elvágják. A köldökzsinór begyógyult
helye a köldök, amely emlékeztet minket életünk első szakaszára.
Nézz utána, mi jellemzi a magzatot, milyen változásokon megy keresztül a fejlődése során!

A születés utáni napokban újszülöttnek nevezzük a babát.

Mi jellemzi az újszülötteket? Beszéljétek meg!

Előfordul, hogy az édesanya két vagy több kisbabát szül egyszerre. Az egy időben született
testvéreket ikreknek nevezzük.

A csecsemő a felnőttek gondoskodására van utalva. Édesanyja

2. szoptatja az anyatejével. Ez jelenti a legjobb táplálékot, mivel olyan
anyagokat tartalmaz, amelyek megvédik a kisbabát a betegségek-
től. A legtöbb csecsemő egyéves koráig megtanul a hátáról a hasára
fordulni, majd visszafordulni, kúszni-mászni, ülni és állni, gagyog-
ni, azután rövid szavakat kimondani, végül járni.
A csecsemők mosolygással és sírással jelzik érzéseiket.
Miért sírhat egy csecsemő? Beszéljétek meg! Akinek van kisbaba a környezetében, mondja el
tapasztalatait!

57
 A kisgyermekkor során sokat változik a gyermek. Szobatiszta lesz,
3. megtanul beszélni, önállóan öltözködik, tisztálkodik. A játékok se-
gítségével tanul, fejlődik. Rengeteget kérdez, minden érdekli. Ki-
bújik az összes tejfoga. Elkezd óvodába járni.

Mi volt az első szavad? Melyik mese és játék volt a kedvenced? Ho-

gyan hívták az óvónénidet? Mondd el!

Amikor elkezdted az iskolát, a kisiskoláskorba léptél. Ez a korszak

4. 6-tól 10 éves korig tart. Ekkor kezdődik a fogváltás. A nap nagy
része játékkal és tanulással telik. Sokan elkezdenek sportolni, szak-
körökre járni. Egyre fontosabbá válnak az azonos korú barátok.

A serdülőkor 10–13 éves korban kezdődik, és körülbelül 18 éves

korig tart. Ilyenkor nagy változások történnek a lányok és fiúk
szervezetében. A lányok nőiesednek, a fiúk férfiasabbá válnak. El-
jön az első szerelmek ideje is.

Az ifjúkorra (18–25 év) a test teljesen kifejlődik. Ebben az időszak-

ban továbbtanulnak, vagy már munkába állnak a fiatalok.

Az általános iskola után középiskolában, majd felsőfokú oktatás-

ban folytatható a tanulás. Van olyan családtagod, ismerősöd, aki
ilyen iskolába jár? Mit tanul? Ha tudod, mondd el!

Az ember életének nagy részét a felnőttkorban (25 év felett) tölti.

5. Általában ez a családalapítás ideje. A szülők felnevelik a gyermeke-
iket, miközben munkába járnak. Szabadidejüket leginkább a csa-
ládjukkal, a gyerekeikkel töltik, és sokan a hobbijuknak szentelik.

A te szüleid mivel foglalkoznak? Van hobbijuk? Meséld el!

Az élet utolsó szakasza az öregkor. Az idős emberek haja őszül,

6. bőrükön egyre mélyebb ráncok jelennek meg, járásuk és mozgásuk
egyre nehézkesebb. Aki tudatosan figyel az egészségére, szabad-
idejében sportol, tanul, olvas és közösségbe jár, lassabban öregszik.
Erre az időre halmozódik fel az emberben a legtöbb tudás és ta-
pasztalat. Ezért is érdemes az idős emberekkel beszélgetni, tőlük
tanulni. Az emberi élet a halállal zárul.

Az idős emberek gyakran segítségre szorulnak. Beszéljétek meg, hogyan segíthetitek egy idős
ember életét!

Az emberi élet a magzati korban kezdődik. Születésünk után a fejlődés szakaszai a csecsemőkor, a
kisgyermekkor, a kisiskoláskor, a serdülőkor. Ifjúkorra a testünk teljesen kifejlődik. Életünk nagy
részét a felnőttkorban töltjük. Az élet utolsó szakasza az öregkor.

58
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN

23. Az állatok életszakaszai

Átváltozó – részlet
Petéből kelt, óvta erdő,
lombzabáló csúf tekergő
lett belőle – mondják róla.
Régi álma vált valóra,
bábbá vénült istenadta,
langyos szellő babusgatta…
Aztán… nocsak! Új varázslat:
napsugártól pille szárnyak
öltöztetik új ruhába.
Még a páva is csodálja!
S lám egy lepke a magasba’
hernyóságát kikacagja.
Tóthárpád Ferenc
A természet egyik érdekes csodáját foglalta versbe a költő. Mondd el a saját szavaiddal, hogyan fejlődnek ki a
gyönyörű pillangók!

Az élőlények egyik közös tulajdonsága a szaporodás, melynek során utódokat hoznak létre. Így
1. biztosítják a fennmaradásukat és az élet folytonosságát.
Az állatok utódait két különböző nemű kifejlett egyed, egy hím (apa) és egy nőstény (anya) hozza
létre. Az utódok fejlődhetnek petéből, tojásból vagy az emberekhez hasonlóan, az anya testén
belül.
a) Petével szaporodnak a rovarok, a kétéltűek és a halak.
Az ábrák segítségével beszéljétek meg, milyen fejlődési folyamaton megy át a hétpettyes kati-
cabogár, a kecskebéka és az amur!
pete (ikra)
pete

pete
kifejlett
lárva hal

kifejlett halivadék
bogár

báb ebihal
kifejlett
béka

fejlődő béka

59
 b) Tojással szaporodnak a madarak és a hüllők.
Az ábrák segítségével beszéljétek meg, milyen fejlődési folyamaton megy át a meszes héjú to-
jásból fejlődő házi tyúk és a lágy héjú tojásból fejlődő teknős!
tojás
tojás

kakas
tyúk

kotlós kifejlett újszülött

teknős teknős

kiscsibe naposcsibe

teknősporonty

c) Az emlősök elevenszülő állatok.

Az ábrák segítségével beszéljétek meg, milyen fejlődési folyamaton mennek át a lovak és a kutyák!

anya és újszülött kölykei

születés

kölyökkutya

felnőtt
kutya

felnőtt egyed
táplálás

csikó
fiatal kutya

Az állatok többsége világrajövetele után hasonlít a szüleire, de azoknál kisebb, és szaporodásra,

2. vagyis utódok létrehozására még képtelen. Élete első időszakában növekszik, fejlődik, és amikor
eléri a kifejlett kort, utódoknak ad életet. Idővel teste elöregszik, majd elpusztul. A nagyobb testű
állatok hosszabb, a kisebb testű állatok rövidebb ideig élnek. Érdekes kivételek a kutyák, ahol ez
pont fordítva van.

60
 a) A rovarok, halak, hüllők és kétéltűek utódai világrajövetelük után magukra vannak utalva.
A szülők nem gondoskodnak róluk. Búvóhelyet és táplálékot keresnek maguknak. Felnőtt pél-
dánnyá fejlődve az év tavaszi időszakában párt választanak, és szaporodnak. Utódaik hason-
lóan élik életüket.
b) A madarak óvják, védik az utódaikat. Egy részük a fiókáit eteti, de vannak olyan kicsinyek is,
melyek önállóan táplálkoznak. Emlékszel, hogyan nevezzük az etetésre szoruló és az önállóan
táplálkozó fiókák csoportjait?
Melyik csoport tagjai láthatók a képsoron? Válaszodat indokold!
1. 2. 3. 4.

c) Az emlősállatok óvják, táplálják kicsi-

nyeiket. Megtanítják őket az életben
maradás tudnivalóira. Sok fajuk ve-
szélyt érezve támadásba lendül, csak
hogy megvédje kölykeit.
Az emlősállatok egy része csoportban
él. A csoport tagjai rokoni viszonyban Gorillacsapat Oroszlánfalka
álló, különböző korú és nemű állatok.

Elefántcsorda Medvecsalád

Az emlősállatok élete sokban hasonlít a mi életünkhöz. Világra jött utódaik magatehetetlenek,

3. anyjuk anyatejjel táplálja őket. Kölyökkorukban sokat játszanak, testük növekszik, és megtanul-
nak gondoskodni magukról. Amikor elérik a felnőttkort, szaporodnak. Idővel bundájuk megfa-
kul, foguk megkopik, testük legyengül. Erejüket elvesztve elpusztulnak.
A te környezetedben él emlősállat? Ha igen, mesélj róla! Melyik életszakaszban van? Mi jellemzi
a napjait?

A kifejlett állatok különböző életkort élhetnek meg. A szúnyog 1–2 hétig, a házilégy 4 hétig,
a citromlepke 10 hónapig él. A mókus élettartama 7 év, a rókáé 6–10 év, a lovaké 25–30 év.
A leghosszabb életű állatok képviselői távoli vidékeken élnek. Az elefántok életkora elérheti a
70 évet, az óriásteknősöké a 150–170 évet, a grönlandi bálnáé a 200 évet.

Az állatok utódokkal gondoskodnak a fennmaradásukról. A világra jött utód növekszik, fejlődik,

majd szaporodásra képes kifejlett egyeddé válik. Ekkor már ő is utódokat hoz világra. Az idő mú-
lásával öregszik, végül elpusztul. Az utódok a szülők életszakaszait ismétlik, ezzel biztosítják az élet
folytonosságát.

61
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN

24. A növények életszakaszai

Kicsi mag a föld alatt kis növényke fényre ér.

napsugarat hívogat. Nő a szára, levele,
Ha a tavasz közeleg, nyújtózkodik fölfele.
pici csíra növöget. Bimbót ringat, szirmot nyit,
Kapaszkodik a gyökér, illatával beborít.
Gyermekmondóka
Milyen illatos virágokat ismersz? Nevezz meg párat!

A növény magból fejlődik. A földbe került mag

1. vizet szív magába. Megduzzad, és a maghéja meg-
reped. A repedésen át kibújik a gyököcske és a
rügyecske. Ezekből fejlődik ki a föld alatt a gyökér
és a föld felett a hajtás, majd a teljes növény.

virág termés A növény fejlődése

A kifejlett növény virágot bont, amelyből termés fejlődik.

A termésben beérő magok a földbe kerülve új növényeknek
adnak életet.
mag
kifejlett Mutasd be a növények fejlődési folyamatát az ábrák segítsé-
növény gével!
hajtás

A növények élettartama különböző.

2.
a) A lágy szárú növények lehetnek egynyá-
riak, kétnyáriak vagy évelők.
• Az egynyári, más szóval egyéves növé-
nyek élete tavasztól őszig tart. A termés
érése után elpusztulnak. Ilyen növények
például a paprika, paradicsom, borsó, A paradicsomnövény élete
bab, görögdinnye, kukorica.
• A kétnyári, más szóval kétéves növények életük első évében növekednek, kifejlődnek, és csak
a második évben virágoznak. Ekkor lesz termésük és a szaporodáshoz szükséges magjuk.
A második év termésképzése után elpusztulnak. Ilyen növények például a fejes káposzta,
vöröshagyma, petrezselyem, sárgarépa.

Fejes káposzta Vöröshagyma Petrezselyem Sárgarépa

62
 • Az évelő növények több évig élnek. Termésük beérése után minden évben elszárad a föld fe-
letti részük, de a föld alatt életben maradt részükből a következő évben újból kihajtanak. Éle-
tük minden évében növekednek, virágoznak és teremnek. Ilyen növények láthatók az alábbi
képeken.

Hóvirág Tulipán Nőszirom Nárcisz Jácint Margaréta

b) A fás szárú növények az évelő növények csoport-
jához tartoznak. A fák és a cserjék a leghosszabb
életű növények. Hosszú éveken át növekednek,
virágoznak és teremnek. Idővel egyre kevesebb
virágot bontanak, elöregednek. A kártevők és a
rajtuk megtelepedő élősködők miatt legyengül-
nek, végül elpusztulnak. Ilyen növények például a
gyümölcsfák és a vadrózsabokor, melynek termé-
se a vitamindús csipkebogyó. Almafa Vadrózsabokor

A növények életük során számos állatnak nyújtanak táplálékot, élő- és búvóhelyet. Az elpusztult
3. növények maradványai a talajba kerülnek, és lebomlanak. Ezzel javítják a talaj minőségét, táp-
anyagként szolgálnak az új növények fejlődéséhez.

Még egy kidőlt, korhadó farönk is számos

élőlénynek adhat otthont. Meztelencsigák,
százlábúak, pókok költöznek belé, rovarok
rakják rá petéiket. Mohák borítják, gombák
telepednek meg rajta. A benne szaporodó bo-
garak lárvái eleséget biztosítanak a rovarevő
madaraknak.

Kísérletezz!
4. Figyeld meg a növények életének kezdeti időszakát! Csíráztass magokat!
Szükséges eszközök: befőttesüveg, vatta, magok (például bab, lencse, napraforgó, kukorica), víz
1. A befőttesüvegbe tedd bele a vattát!
2. Helyezd a vatta és a befőttesüveg fala közé a magokat!
3. Önts rá annyi vizet, hogy nedves legyen, de ne ázzon el!
4. Tedd az üveget világos helyre!
A további tennivalókról a munkafüzet 7. feladatában olvashatsz.

A növények a termésükben kifejlődő magokkal szaporodnak. A magok a földbe kerülve kicsíráz-

nak, majd növekednek, és teljesen kifejlődnek. A kifejlődött növény virágzik, majd termést hoz.
Termésének a magja megfelelő életfeltételek mellett új növénynek ad életet. Ez a folyamat biztosítja
a növények fennmaradását. A növények idővel elöregednek, és elpusztulnak.

63
IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN

25. A földfelszín vizei, formái

Ballag a folyó – részlet

Ballag a folyó Nézik a vizet, Kérdik egymást s a
csöndeskén, bámulják. folyót is,
füzek állnak a Ámuldoznak a hová ballag a
part mentén. vén fűzfák. sok-sok víz.
Kányádi Sándor
Mit gondolsz? Milyen tájon vezethet a folyó útja?
Vajon hova vezet ez az út?

víz szárazföld
Földünk felszíne egyenetlen. Kiemelkedések, mélyedések és sík te-
1. rületek egyaránt találhatók rajta. Ennek a változatos felszínnek egy
részét víz borítja.
Nézd meg az ábrát, és válaszolj a kérdésekre!
• Melyik terület nagyobb a Földön? A vízzel borított vagy a száraz?
• Ha a száraz terület az összes terület közel egyharmada, akkor
mekkora a vízzel borított rész? A szárazföld és a víz aránya
a Földön

A földfelszín vizeit két csoportra osztjuk: állóvizekre és folyóvizekre.

2.
a) Az állóvizek a földfelszín mélyedéseit kitöltő vizek. Nagyságuk szerint: tó, tenger, óceán.

Légi felvétel hazánk legnagyobb taváról, a Balatonról

b) A folyóvizek forrásokból erednek, és egy másik folyóba vagy tóba, tengerbe, óceánba ömle-
nek. A magasabb területekről az alacsonyabbak felé folynak. Nagyságuk szerint: ér, csermely,
patak, folyó, folyam.

Ér Csermely Patak Folyó Folyam

64
 Magyarország jellemző felszíni vizei a tavak és a folyók. Hazánkban található állóvíz például a
Balaton, a Fertő, a Velencei-tó. Hazánk nagy folyói a Duna és a Tisza.

I
I I I I
I

I I
I I I
I
I

I I
I

I I
I

za

I I I
I
I

I
I

I I
Tis

I I I I I I I I
I I I
I I
I I I I
I I I I

I
I
Fertő

I
I

I I I I I
Dun

I I
I
I I I I I I I I I I I I I

I
I
I
I I I I I I
I
Velencei-tó
I
I
I
I

I
I

I
I I I I I
I
I I I I

I
I I I I
I

I
I I

I
I

I
I

I II

I
I

I I I I I
I
I I

I
n

I I I I
I I I
I I
to

I I

I
I

I I I I I
I I

I I I I
I I

I I
l a
I
I

I I
I

B a

I I
I I

I I
I I I

I I
I I
I I I I I I I I I

I I I I I I I
I I
I I

I I I
I
I I
I I I
I I I I
I
I
I
I
I I
I
I

I I
I
I I
I I I
I I I
I I I
I I

Van a lakóhelyed közelében állóvíz vagy folyóvíz? Mi a neve? Mondd el!

A vízfelületből kiemelkedő terület a szárazföld. A szárazföld különböző magasságú felszínfor-

3. mákból áll, melyeknek a magasságát a tenger szintjétől (0 m) mérik.
• A földfelszín egyenletes, közel vízszintes területei a síkságok. A 0–200 m magasság között
elterülő síkság az alföld.
• A 200–500 m magas kiemelkedés a domb. Több domb együtt dombságot alkot.
• Az 500 m-nél magasabb kiemelkedés a hegy. Több hegy együtt hegységet alkot.
A hegységeket 1500 m-ig középhegységeknek, 1500 m felett magashegységeknek nevezzük.

Melyik felszínformájú tájon jártál már? Mikor és kivel voltál ott? Meséld el!

A szárazföld különböző magasságú felszínformáit együtt középhegység

4. domborzatnak nevezzük.
A kördiagramon a hazánkban található felszíni formák dombság
aránya látható. Válaszolj a kérdésekre az ábra segítségével!
• Melyik felszínforma a leggyakoribb Magyarországon?
• Melyik terület a legritkább?
• Melyik felszíni forma nem található meg hazánkban?
A te lakóhelyed területét melyik felszíni forma jellemzi? alföld
Mondd el!

65
 Az egyenetlen felszínű dombságok és hegységek területe változatos tájat mutat. A dombokat és
5. hegyeket hosszanti mélyedések, völgyek választják el egymástól. A hegyek által körbezárt, mé-
lyebb, tágas területek a medencék.

Völgy Medence

Társaiddal építsd meg homokasztalon a különböző felszínformákat! Alakíts ki közöttük álló- és

folyóvizeket! A kialakított tájon nevezd meg a domborzat különböző részeit!

Jól jegyezd meg!

Hazánk legmagasabb hegycsúcsa a Mátra hegységben található 1014 m magas Kékes.

Földünk felszíne nem végleges, folyamatosan változik.

A víz és a szél felszínformáló munkája nagyon lassú
és hosszú folyamat, csak több ezer vagy több millió év
alatt válik láthatóvá. Lehet romboló vagy építő jellegű.
A folyók sodrása idővel völgyeket vág a magas terüle-
tek sík felszínébe. A sziklás partokon a hatalmas erejű
hullámok koptatják a felszínt. A szél a felkapott apró
homokszemekkel csiszolja a sziklákat.

A hegységek lábánál a folyók a magasból lesodort hor- Teve-szikla, Pilisborosjenő

dalékukat (kavics, homok, iszap) lerakják, szétterítik a
felszínen. A homokos vízpartokon a lassú hullámok is
hordalékot visznek a partra. A szárazföld területe las-
san növekszik, a vízben szigetek jönnek létre. A szél
ereje homokbuckákat formál.

A Szentendrei-sziget csúcsa, Kisoroszi

A felszín formáit domborzatnak nevezzük. A felszíni formákat a magasságuk szerint csoporto-

síthatjuk. A 0–200 m magasságon elhelyezkedő közel sík terület az alföld. A 200–500 m magas
kiemelkedés neve domb, az 500 m-nél magasabb kiemelkedés neve hegy. 1500 m magasságig a
hegyeket középhegységeknek, 1500 m felett már magashegységeknek nevezzük. A földfelszín vizei
lehetnek állóvizek: tó, tenger, óceán, vagy folyóvizek: ér, csermely, patak, folyó, folyam.

A következő órára hozz magaddal egy iránytűt!

66
IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN

26. Tájékozódás, világtájak

A kis hajó – részlet

Megy a hajó a habon,
Csörgedező patakon,
Papírból van vasa, fája,
Piros zászló: vitorlája.
Pósa Lajos
A patak vizére engedett papírhajó útra kel.
Te hova utaznál el szívesen? Mondd el!

Az emberek mindig is vágytak az ismeretlen tájak meg-

1. ismerésére. Kíváncsian keresték a választ a kérdéseikre.
Mi van a hegyeken túl? Hova vezet a folyó? Hol van a
hatalmas víz túlsó partja?
Az első felfedezők hajókon keltek útra, és hosszú időn át,
tengereken keresztül fedezték fel a világot. Útjuk során a
Nap járását, éjjel a csillagok állását figyelve tájékozódtak.
Megfigyeléseikből születtek meg a tájékozódási irányok,
az égtájak, és bizonyosodott be, hogy a Föld gömbölyű.

Ismételj! Mit jelent a napkelte és a napnyugta kifejezés? Mi a neve a napkelte és napnyugta közti
időszaknak? Hogyan nevezzük a napnyugta és napkelte közti időtartamot? Milyen eltérés tapasz-
talható a napkelte és napnyugta idejében a különböző évszakokban?
É
Ma már a világtájak segítségével tájékozódunk.
2. északnyugat északkelet A négy fővilágtáj: észak (É), dél (D), kelet (K), nyugat (Ny).
A fővilágtájak között mellékvilágtájak találhatók: északkelet (ÉK),
Ny K északnyugat (ÉNy), délkelet (DK), délnyugat (DNy).

délnyugat délkelet Az ábra segítségével nevezd meg, melyik mellékvilágtáj melyik két
fővilágtáj között található!
D
A világtájak pontos meghatározásában az iránytű segít. Ez egy kis eszköz,
3. aminek a mutatója mindig É–D (észak–dél) irányba áll be. A színezett,
NY É

leggyakrabban piros színű vége az északi irányt mutatja. Munkájuk során

használják a repülőgépek pilótái, a hajók kapitányai és a katonák, de a ki- K
D

rándulások, túrák során magunk is hasznát vehetjük a tájékozódásban.

Az iránytűhöz hasonló egyszerű irányt mutató eszközt először Kínában készítettek több mint
3000 éve. Az iránytű feltalálása segítette az ismeretlen földterületek felfedezését, a távoli tájak
megismerését.

67
 Az iránytű helyes használata
4. Az iránytűt helyezd vízszintes helyzetbe. Várj, amíg a mutató megáll. Óvatosan forgasd el a do-
bozt úgy, hogy az északi felirat a jelzőtű színezett végéhez kerüljön. Fordulj a mutatott irányba.
Arra van észak. Ha megtanulod a következő versikét, a többi irányt már magad is meg tudod
határozni.
balra jobbra
Ha előttem van észak,
hátam mögött dél.
Balra a Nap nyugszik,
jobbra pedig kél.

Ne feledd, a versike csak akkor igaz, ha tényleg észak felé nézel!

Gyakorold az égtájak meghatározását az osztályteremben vagy az iskolaudvaron!

Éjszaka, amikor tiszta az égbolt, iránytű nélkül is meg-

állapíthatod, merre van észak. Ha a Göncölszekér nevű
csillagkép két hátsó „kerekét” jelölő csillag összekötő
vonalát képzeletben meghosszabbítod, és a két csillag
közötti távolságot ötször ráméred, megtalálod a Sark-
csillagot, ami mindig az északi irányt mutatja.
A természetben járva megfigyelhető, hogy a fák törzsé-
nek északi oldalán több moha növekszik.

Készíts iránytűt!
5. Egy varrótűn határozott mozdulatokkal mindig ugyanabba az
irányba 10-15-ször húzz végig egy mágnest! A közepére köss
egy cérnát, és függeszd fel! A tű pontosan észak–déli irányba áll É
majd be úgy, hogy a mágnesezett vége északra mutat.
Ha a mágnesezett tűt egy parafa dugóból vágott körlapra ragasz- É
tod, és egy vízzel teli tálkába teszed, nem is kell fognod az irány-
tűdet.

Az iránytűk gyakran angol nyelven vannak feliratozva, hogy a különböző nyelven beszélő em-
berek egyformán értelmezzék. A betűk jelentése a következő:
N – North → észak, E – East → kelet, S – South → dél, W – West → nyugat.

Jól jegyezd meg!

Ha iránytűt használsz, kerüld a nagyfeszültségű villanyvezetékeket, vasúti síneket, vaskerítéseket!
Befolyásolják és eltérítik az iránytű mutatóját. Mivel az iránytű érzékeny szerkezet, nem ajánlott
hosszú ideig napon tartani, és erős ütés sem érheti.

A világtájak segítségével tájékozódunk. A fővilágtájak: észak (É), dél (D), kelet (K), nyugat (Ny).
A mellékvilágtájak: északkelet (ÉK), északnyugat (ÉNy), délkelet (DK), délnyugat (DNy). A világ-
tájak pontos meghatározására iránytűt használunk.

68
IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN

27. Alaprajz

Eljött hát a te napod,

most ajándékom megkapod,
lerajzoltam a tenyerem,
legyen ez az emlékem!
Készítettem szeretettel,
neked adom, fogadd el!

Készítettél már hasonló ajándékot? Kinek? Milyen alkalom-

ból? Meséld el!

Amikor a tenyeredet körberajzolod, elkészíted a körvonalas rajzát. Tárgyak körberajzolásával is

1. készíthetsz hasonló ábrákat.
Melyik tárgyat ismered fel a rajzon?

A körvonalas rajz a tárgy alaprajza.

Az alaprajz felülnézetből ábrázolja a tárgyakat.

Mérd meg a képen látható gyufásdoboz szélességét és hosszúságát! Mérd meg a gyufásdobozról
2. készített alaprajz szélességét és hosszúságát! Hasonlítsd össze a kapott értékeket! Mit vettél észre?

25 mm

20 mm

20 mm 25 mm

A körberajzolt tárgy nagysága megegyezik az alaprajz méreteivel. Ez azt jelenti, hogy ami a va-
lóságban 1 cm, az az alaprajzon is 1 cm. Ezt az alaprajzokon 1:1 mértékszámmal jelzik, és úgy
mondjuk, hogy 1 aránylik az 1-hez.

Mit gondolsz, minden tárgyról készíthető körülrajzolással alaprajz?

69
 Nagyobb tárgyak nem férnek el egy lapon, ezért az alaprajzukat kicsinyített formában készíthet-
3. jük el.

131 132 135 134 133

121 122
111 112

101 102
91 92

81 82

71 72
61
51

41

31

21

11
62

52

42

32

22

12
124 123
114 113

104 103
94 93

84 83

54 53

44 43

34 33

24 23
WC
Kicsinyített alaprajz egy távolsági buszról
Az ábra segítségével fejtsd meg, milyen szabály alapján számozták meg az üléseket!

Nevezz meg olyan tárgyakat, melyekről csak kicsinyítéssel lehet alaprajzot készíteni!

A nagy méretű tárgyak alaprajzának a készítésénél a méreteket kicsinyíteni kell. Ebben az eset-
4. ben fontos meghatározni a kicsinyítés mértékét. Ez megmutatja, hogy az alaprajz hányszor ki-
sebb, mint az eredeti tárgy.
• Ha olyan alaprajzot készítesz, amin minden méret feleakkora, mint az eredeti tárgyon, akkor
a kicsinyítés mértéke: 1:2 (1 aránylik a 2-höz). Ez azt jelenti, hogy az eredeti tárgy kétszer ak-
kora, mint az alaprajz mérete. Például ami az alaprajzon 20 cm, az a valóságban 40 cm.
• Ha olyan alaprajzot készítesz, amin minden méret negyedakkora, mint az eredeti tárgyon,
akkor a kicsinyítés mértéke: 1:4 (1 aránylik a 4-hez). Ez azt jelenti, hogy az eredeti tárgy négy-
szer akkora, mint az alaprajz mérete. Például ami az alaprajzon 10 cm, az a valóságban 40 cm.
Figyeld meg az ábrán, hogyan változik az alaprajz mérete a méretarány szerint!

Méretarány 1:1

Méretarány 1:2

Méretarány 1:4

Értelmezd az 1:50 és 1:100 méretarányokat!

70
 Több tárgy azonos méretű kicsinyítésével különböző helyiségek felülnézeti alaprajzát is elkészít-
5. hetjük. Ekkor a berendezési tárgyak méretén kívül figyelni kell azok pontos helyére is.

Figyeld meg a szoba térbeli rajzát, majd értelmezd az alaprajzot! Milyen bútorok vannak a szobá-
ban? Melyikből hány darab van? Mi van a fal mellett? Mi van az ablaknál? Mi van a szoba közepén?

Térbeli rajz Alaprajz

A házak építése előtt a tervezők képzeletben megtervezik az épületeket, és elkészítik az alapraj-

zot. Az építő szakemberek (pl. kőműves, ács, tetőfedő) ennek a tervrajznak az alapján végzik
el a munkát. Az alaprajzból látják a helyiségek számát, méretét, a falak magasságát. Az ajtók,
ablakok és a lépcsők helyét is ennek megfelelően építik ki. Az alaprajzon a ház építéséhez szük-
séges összes adat a rendelkezésükre áll.

A tárgyak körvonalas rajza az alaprajz. Az alaprajz felülnézetből ábrázolja a tárgyakat. Kicsinyített

alaprajz készítésénél méretaránnyal adjuk meg a kicsinyítés mértékét. Ez megmutatja, hogy az alap-
rajz hányszor kisebb, mint az eredeti tárgy.

71
IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN

28. Térképek

Papírlapon a világ kicsinyített része,

eligazít, hogy merre menj,
tartsd ezt észbe, és vedd kézbe!

Miről szól a találós kérdés? Találd ki!

Miben segíti a kalózfiút ez a tárgy? Mondd el!

A térkép olyan, mint egy alaprajz.

1. A valóság arányosan kicsinyített,
felülnézeti rajza. Segít eligazodni a
világban.
észak

A térképek közös jellemzője, hogy É É

a világtájak segítségével tájékozó-
dunk rajtuk. A térkép felső széle jel-
zi az északi irányt.
NY K
Ismételj! Nevezd meg a fő- és mel-
lékvilágtájakat!
Értelmezd az ábrát! Hol helyez-
kednek el a világtájak a térképen? NY K

D D

Jól jegyezd meg!

Túrázás és kirándulás során, ha térképpel akarsz tájékozódni, úgy kell fognod a térképet, hogy a
felső széle (teteje) az iránytűn jelzett északi irányba mutasson. Ekkor a térkép és az iránytű által
mutatott északi irány egybeesik, így a jelzéseket követve célba érhetsz.

72
 A térképeknek több fajtája létezik. Mindegyik térképfajtának saját jelrendszere van.
2.
a) Domborzati térkép: a felszínt bemutató térkép.

k
p

I
e

I
K
Du

I
M

I II
I
Ke

a
á

I
I

I I

I I I I
I
Különböző színekkel jelöli a felszínformákat.

s
e
I I

I I
B
I
I

I I
z
I I

I I I I I
I I I I

s
I I
I

i
I
Megmutatja a folyó- és állóvizeket. Magassági ság

I I
I

I
n
mb

f ö

k
I I

I I I
do

I I
y

T
- og

I I
i

I I I I
számokkal jelzi a felszínformák pontos ma- ZDala

l d

u
om

I I I I I I I I I I
ő-S
Küls

–
ég

I I I I I I

n
uná

t
gasságát, vagyis azt, hogy az adott hely milyen ntúli-dombvidék

ys

s
a
á

I I I
lg
magasan van a tenger szintjéhez viszonyítva.

I
ö

n
V

I
I I I I I
Be

I
lső Z s
I

Leolvasható róla a tájak neve is.

I
- S e l i c

I I

u
k
e

om
cs

l
Me

D
og

ág
bs

y
Ismételj! Nevezd meg a felszínformákat! B a ra n
ya i-
do
m

Melyikre milyen magasság jellemző? Mondd el! V Villányi-hg.

A
Á
T O

I I
I I I
I I

R S Z
I
I
I
I
I I I
I I

Á I
S Z E
Az ábra segítségével értelmezd a domborzati térkép színeit!
A térképen a folyókat kék vonal jelzi. Minél szélesebb a folyó a valóságban, annál vastagabb a
vonal a térképen. Az állóvizek mélységét a kék szín különböző árnyalatai szemléltetik. Minél
mélyebb a víz, annál sötétebb a kék szín a térképen.

Tengerszinthez viszonyított
magasság
sötétbarna 1500 m <
magashegység
világosbarna 500–1500 m
középhegység
200–500 m
sárga dombság
0–200 m
zöld alföld
<0m
kék tenger, óceán

Magyarország legalacsonyabb területe a Szegedhez tartozó Gályaréten található. Itt a felszín

csak 76 méter magas a tengerszinthez viszonyítva. (Egészen pontosan 75,8 méter.)

j Berhida
QD
I

Körmend
b) Közigazgatási térkép: az ország várme- Polgárdi
I
I I
I

I I I
I

Balatonalmádi Kunszentmiklós
I I I
I

I
I I
I

ba
I

I I
I

Sümeg Q
I

Rá
I I

F E J É R
I

I I I
I I I

árd Balatonfüred
I

Kerekegyháza
I

I I

gyéit és településeit bemutató térkép. Az

I I I

Zalaszentgrót o Enying Dunaújváros

I

I
Tapolca
Sár
I

I
I
I I

I
I I I I I I I

L L
Siófok Szabadszállás
I I I I I I

Sárbogárd
I I I I I I I

t
víz

L
Zala

L L
I

L
I I

Zalaegerszeg a

országhatárt vastagabb, a vármegyeha-

I I

Keszthely Sió Solt Izsák

l
I

Balatonlelle
I I

I I

Dunaföldvár
I I

a
I

Balatonboglár
I I
I

B
I

I I
I I I

I I
I
I I

tárokat vékonyabb piros vonallal ábrá-

I I I I I I I
I I I I I I I I I I I I

B Á C S - K I
I

I I I I

Z A L A Tamási
Lenti Paks Kiskőrös Soltvadkert
I I

Marcali
zolja. Leolvasható róla a vármegyék és a a
I I I I I I I

) Kalocsa
T O L N A Kecel
I I I I I I

tornya S O M O G Y
települések neve. A vármegyék központ-
I

ovec) Nagykanizsa
I I I I I

Mu Kiskunhalas
I

ra Dombóvár
I

Tolna
I

I
I

I
I I I I
Kaposvár RV Szekszárd I

ját, a vármegyeszékhelyeket szaggatott

I I
.DS Sió
I I
I I

Csurgó I
Jánoshalma
Bonyhád I
I I
I I

QMD Komló
I I

%HG Bátaszék
vonalú aláhúzással mutatja. Különböző Kapronca Nagyatád
I

(Koprivnica)
Baja
Pécs
nagyságú körökkel és betűmérettel jelzi őrös Bácsalmás
QD

Kozármisleny
evci)
'X

Szigetvár Szentlőrinc
Barcs

a települések nagyságát. Megmutatja a D

rá
B A R A N Y A
Mohács
va

Belovár
(Bjelovar) Verőce
S Z
településeket összekötő közlekedési út- (Virovitica)
Siklós
I I

Zombor
I I
I

(Sombor)
R V Á T O R S Z Á G
I

I I I I
I
I

I I
I
I

vonalakat is.
I
I I
I I I I
I I
I
I I I
I
I I I
I

Jól jegyezd meg!

Sok országra jellemző, hogy területüket kisebb egységekre, megyékre, vármegyékre osztják. Ezek ösz-
szefogják a térségükön lévő településeket, és irányítják azok életét. Magyarországon a korábbi megye
elnevezést 2023. január 1-jétől a vármegye elnevezés váltotta fel. Hazánknak 19 vármegyéje van.

73
 c) Turistatérkép: kisebb területet ábrázo-
ló, kiránduláshoz használatos térkép.
Megmutatja a célba jutáshoz szükséges
útvonalakat, jelzéseket, a felszín válto-
zásait. Feltünteti a kilátókat, forrásokat,
barlangokat, tűzrakásra kijelölt helye-
ket és a látnivalókat. A térképen hasz-
nált jelzéseket a kirándulás alkalmával
a valóságban is megtalálod a fákon,
sziklákon vagy épületeken. Turistatérkép Turistajelzés

d) Autóstérkép: gépkocsival utazók számára készült térkép. Segíti a jármű vezetőjét célba érni
és eligazodni az úton. Leolvashatók róla a településeket összekötő, gépjárművel járható utak.
3105
8
31

Sü
ülysáp
ü
ülys
lysáp
lyyysáp
yssáp
ysá p Tááp
ápiós
ápi
piószecső
piós
pi ó ő
Szentmár
SSz
Sze
Szent
zent
ntmá
ntm
ttm
márt
má
m áárt
árrto
rton
rrt
tto
on
onkát
n
nkkká
kát
ááta
átta
31
5
9
Mend
de
d e 6
7
Gyö
Gyömrő
Gy
G yömr
yyömrő
yö
ömr
ö
ömrő
ömmrrő
ő
4
Úri
Ú rrii
3111
Táp
ápiósá
áápió
pió
ió
óság
ósá
ós á
4 3113
30
9
Pé
P é
éte
étteri
te
er
e 7
3114
M4
4
Gom
Go
om
omb
o mba
mb
b
35 35
3115
3112
3112

7 K
Ká
Káva 10
41
Mono
M on
ono
o no
no
orr 41 Tápióbi
pió
pióbics
p ió
iób
óbbic
bicsk
bics
b iccsk
ic ssk
ske
ke
4 Bé
B é
énye
énn
nye
nyyye
e 6
Páánd
nd

4605 0 1 2 3 4 5
km

Járj utána! Mire használható a város-, a kerékpáros-, a metró-, a meteorológiai és a csillagtérkép?

A ma használatos térképek elődei a földrajzi felfede-

zések korában alakultak ki. Az utazók lerajzolták a
megismert tájakat, így amikor legközelebb arra jártak,
már könnyebben tudtak tájékozódni. A térképkészítés
jó megfigyelőképességet és emlékezetet igényelt. Az
egyre pontosabb térképeknek köszönhetően fejlődött
a közlekedés és a kereskedelem. Napjainkban műhol-
dak segítségével, számítógépeken készülnek a nagyon
pontos térképek.

Ma már a térképek telefonon is elérhetők, és

a tájékozódást útvonalak ajánlásával segítik

A térkép a valóság felülről ábrázolt, kicsinyített mása. A térképeken a világtájak és a térképjelek

segítségével tájékozódunk. A térképek leggyakrabban használt fajtái: domborzati, közigazgatási,
turista- és autóstérkép. A domborzati térkép az alacsony síkságokat zöld, a dombvidékeket sárga, a
hegységeket barna színnel jelöli. Minél magasabb a hegység, annál sötétebb barna a színe. Az álló-
és folyóvizek színe kék.

74
IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN

29. Irány a természet! – Terepgyakorlat (Kiegészítő tananyag)

Bármilyen hosszú is egy természetfilm, bármilyen szép is egy

kép, bármilyen csodás is egy-egy leírás, nem hihetjük azt,
hogy ez pótolja a személyes élményt. Márpedig ezek a helyek
Ábra: illusztráció
bárki számára könnyen elérhetők, felkeresésük, felfedezésük –
vershez
kinek-kinek a maga számára – jószerivel csak elhatározás
kérdése.
Rockenbauer Pál, természetjáró
televíziós szakember

Tegyetek látogatást minél gyakrabban a növények és állatok élőhelyeire! Kiránduljatok, túrázza-

tok rendszeresen! A természetben vizsgálódva kiegészíthetitek tudásotokat, ellenőrizhetitek is-
mereteiteket. Érdekes felfedezésekben, kikapcsolódásban lehet részetek. A friss levegő, a mozgás
az egészségeteknek is jót tesz majd! Lehetőség szerint vigyetek magatokkal nagyítót és távcsövet
a megfigyelésekhez.

Mielőtt útnak indulnátok, ismerjétek meg a természetjárók tízparancsolatát!

1.
1. Készülj fel alaposan a túrára!
2. Túrádat erőnléted, gyakorlottságod és társaid figyelembevételével tervezd!
3. Célszerűen, kényelmesen és ne feltűnően öltözz!
4. A természetben nyitott szemmel és füllel, a szépségre fogékony céllal járj!
5. Viselkedj csendesen, fegyelmezetten, vendégként! Haladj a kijelölt útvonalon!
6. Tartsd és tartasd be a túrázás szabályait (tűzrakás, hulladék elhelyezése, illem-
hely használata, táborozás, védett terület)!
7. A természetben való tartózkodás után állítsd vissza az eredeti állapotot!
8. Szeresd és védd a természetet, igyekezz azt másokkal is megszerettetni, meg-
ismertetni, megvédeni!
9. Ha bajba kerülsz, kérj segítséget! Becsüld túratársaidat, és őket a bajban soha
ne hagyd el!
10. Igyekezz hasznosítani a természetben szerzett ismereteidet, tapasztalataidat!

Értelmezzétek az olvasottakat! Miért van szükség ezekre a tanácsokra? Beszéljétek meg!

A kirándulás, túrázás pontos előkészületeket igényel. Állítsatok össze egy listát az alábbi pontok
2. alapján a legfontosabbakról!
• Milyen a megfelelő ruházat?
• Milyen eszközökre, felszerelésre lehet szükség?
• Mennyi víz és élelem szükséges?
• Milyen egészségügyi szabályokat kell betartani?
• Hogyan védekezhetsz a kullancsok ellen?

75
 A természetben járva könnyen megcsodálhatjátok a lágy szárú és fás szárú
3. növényeket. Sokan sajnos a színes virágokat hazaviszik, mert úgy vélik, így
tovább gyönyörködhetnek a szépségükben. Ne feledjétek, hogy a növények
is élőlények! Ne tépjetek le, ne tapossatok el egyetlen virágot se, mert azzal
véget vethettek az életének! Hiába teszitek vízbe, elhervad. Ne szakítsátok
le a fák leveleit, ne törjétek le az ágakat, és ne véssetek semmit a kérgükbe!
Ha olyan növényt láttok, ami megtetszik nektek, rajzoljátok vagy fényké-
pezzétek le, hogy otthon a növényhatározóban beazonosíthassátok!

A tapasztalt természetjárók már könnyen felismerik a kü-

lönböző fákat. A fajták megkülönböztethetők jellegze-
tes külsejükről. Eltérő a levelek alakja és elhelyezkedése,
a lombkorona formája. Más a törzs és az ágak vastagsága,
a kéreg színe és felülete. Kis odafigyeléssel ti is megtanul-
hatjátok a különféle fák sajátosságait!
Tölgyfa

Készítsetek lenyomatot a fák kérgéről! Válasszatok ki a túrán vagy az iskola udvarán, környékén
4. különböző kérgű fákat. Rögzítsetek rájuk ragasztószalaggal egy-egy fehér lapot. Satírozzátok be
a papírokat puha zsírkrétával. Hasonlítsátok össze a kapott kéregmintákat.
Durva kérgű fák mintázatát gyurmába nyomva is megörökíthetitek. Dolgozzátok össze a gyur-
mát, és mikor kellően megpuhult, lapogassatok belőle egyenletes vastagságú „lapokat”. A tenye-
retekkel nyomkodjátok a gyurmalapokat a fák törzsére, majd óvatosan vegyétek le a nyomatokat.

A túrázások alkalmával az élőhelyek növényeit könnyen megfigyelhetitek. Az állatokkal való ta-

5. lálkozáshoz azonban már sokkal több időre, türelemre, sőt szerencsére van szükség. Nehezebb
szemügyre venni őket, hisz rejtőzködve élnek, nagyon félénkek. A legkisebb zaj is riasztó a szá-
mukra, ráadásul a legtöbbjük éjszakai életmódot folytat.
Ha állatokkal nem is mindig, de a jelenlétüket bizonyító nyomukkal azért találkozhattok. Olvas-
sátok el, mire figyeljetek!
Táplálkozási nyomok a megrágott levelek, termések. Jelenlétre utalnak a búvó-fészkelő helyek, a
faágakon látható madárfészek, az odú vagy a kotorék. A madártoll, a kígyó levedlett bőre, a szar-
vas elhullajtott agancsa, a vaddisznó szőre mind előttünk arra járt állatról árulkodik, mint ahogy
az ürülék, a madárköpet és az állattetem maradványa is. A leglátványosabb és ritkán megfigyel-
hető nyomok az állatok lábnyomai.
Milyen állatnyomot láttatok már a valóságban? Meséljétek el!

Jól jegyezd meg!

Soha ne nyúlj döglött, elhullott állathoz! Fertőzést okozhat!

76
 Hogyan lehetsz lábnyomkereső? Az alábbi tanácsok segíthetnek a sikerben:
6.
• Az állatok lábnyomait télen a legkönnyebb megfigyelni, amikor hóréteg borítja a talajt. Ilyen-
kor a parkokban is gyakran látni macska-, kutya- és madárnyomokat.
• A többi évszak is alkalmas a nyomkeresésre, de akkor ajánlott eső után, a nedves talajon ku-
takodni. A legszebb lábnyomokat a nyirkos, iszapos talajrétegen látni az épp felszáradt tócsá-
ban, vizesárokban.
• A nyomkeresésre legalkalmasabb időpont a hűs, kora reggeli órák ideje.
• Ha állatnyomot találsz, feltétlenül rajzold le! Ügyelj arra, hogy méretében, alakjában valóság-
hűen dolgozz! Így könnyebb lesz beazonosítani a nyom tulajdonosát. Ha teheted, le is fényké-
pezheted a látványt. Biztosan szívesen megnézik a barátaid is.
Tanulmányozd a lábnyomokat! Milyen hasonlóságokat, különbségeket veszel észre? Mire utal-
nak a nyomok? Beszéljétek meg!

25–30 cm
3 cm

7–10 cm
4–5 cm
4–5 cm

5 cm

4–5,5 cm 8–16 cm 3–3,5 cm 6–7 cm

Róka Mókus Barna medve Őz Vaddisznó

Jól jegyezd meg!

Otthonról vitt kartonpapír csík, gemkapocs, gipszpor és víz segítségével gipszlenyomatot készít-
hetsz a talált lábnyomról.
Ha friss, jól kivehető állatnyomot találsz, tisztítsd meg a környékét. A kartoncsíkból a gemkapocs
segítségével alakíts kört. Ezzel kerítsd körbe a nyomot. A gipszport keverd össze vízzel, és a masz-
szát lassan, 5 cm magasságig öntsd a kartongyűrűbe. Fél óra múlva a megkötött öntvényt az alatta
lévő földdarabbal együtt ásd ki. Amikor teljesen megszáradt a gipsz, emeld ki a mélyedésből, és
puha ronggyal vagy kefével tisztítsd meg a talajmaradéktól. Szép emlék lesz!

A természetben járva készítsetek hangtérképet!

7.
Üljetek le egy erdei tisztáson, mezőn vagy vízparton! Maradjatok csendben! Amikor az emberi
zajok elcsendesednek, a környéketeken lévő állatok megnyugodnak, és hallhatóvá válhatnak.
Egy lap közepén jelöljétek be a helyeteket egy körrel. Fülel-
jetek! Ha türelmesen figyeltek, érdekes hangokat hallhattok.
A lapotokon nyíllal jelöljétek a hallott hang irányát (akár az
égtájak megnevezésével együtt), és egy-egy szóval vagy egy-
szerű rajzzal jelezzétek, mit hallottatok! 10-15 perc múlva
halkan beszéljétek meg a tapasztaltakat, és hasonlítsátok ösz-
sze a hangtérképeteket! A feladatot megoldhatjátok együtt,
csoportokban, párban vagy önállóan is. Ügyeljetek arra, hogy
a tevékenység során egymás látótávolságán belül maradjatok!

A közös kirándulásról, túrázásról készítsetek tablókat! Gyűjtsétek össze a programról készített

8. fotókat, rajzoljátok le a megfigyeléseiteket! A képeket, ábrákat szöveges feljegyzésekkel, magya-
rázó kiegészítésekkel is elláthatjátok. A feladatvégzés közben feleleveníthetitek élményeiteket, az
emlékeket. Az elkészült munkákat tegyétek ki a tanteremben!

77
 Á K I A
O V U K
L R
Z t A
A há J

re
i - h g.
S

ö
g

én
N

I
é g d

pl
Fe

Cse
l
s ro
A

y m d ső
Ze Bo -T
g öz is

R
étk R za
h e l síks
d p Sz
ága

l
I át z é I I
I ny I
l am

I
I ö

T
I
söCsóványos C s e r h K

I I
Bük N

Sz
I
ú os

I I

I
ö
i ra köz

I I

ig
- ká t r y

I
k

I I
a

Börz
M sz

I
I

I
I

et
f
í

I I I
É s z a na

k
r köz

á g y
g öz

Z
s

l
sá

I I I I
t
I I Dobogókő

I I I I
I I I I é

I
H a
I I I I

I
Han Nagy-Gerecse
Pi g

e
ob
I
l
I I I
I
A

a
is

z
G ere cse j d

Gödö
z
D

ö
kö

ll
ú
or

S
s
Rába
n

hegység

Já
H

I
p

s
s á
I I I I I I I

I
g

s
I

ői- d
g
özé
I

u z

te
k

a l j a
I I I
á
I I

k
i-

om

ér
I
á I
s

I I

I
b

K i

U
I
V
I

úl y I sá g n

-
I
g
á

t I u
I I I I

n I

I
I I I
I

át
nn

I
Nagy-S árr
I
yk ét I

o k
á
I
a
o I
I

I I I

I
I
ag I

esh
I
I I
I
I I I I

n
N I

k
I
I I I
I

en

A
I I I

I
K
I

p
z

m
f

I
z

I II
M

a
á
I

Ke
I

l
I

I I
i

Du
s

e
I I I I I
N

I I

I I
Kis-Sárrét

I I I I

B
I

z
A I

I I
I I

s
I I

I
i
I

I
I I I I
I

I I
g

n
s

I I I I I
e

k
z

I I
bsá

f ö
I I
m

I I I
kö

T
y

I I
- do
s

u
IA lai og

I I I I
om

l d
Á

Za

ÉN
ő-S

t
örö

n
Küls
i

V
Du

O
–K

ség
s

I I I I I I
a
l

y
nántú

I I I I I I I I I I
li-dombvidék á

I
I I I

lg

SZL
I

I
I I

I
ö g

ú
n
I I
Maros

I I I
T

V I I

I
M

I
Be

I
lső

I I
Z s Lúdvár

u
-S e l i c

k
75,8

H
om
l
c se

ág
D

og

O
Me

y
bs O
om
R ya i- d
B a ra n Folyó, vízfolyás
V Villányi-hg. I I I I I Csatorna
A

Á
I I

I I I
R Tó
I I
I
I
T O I I I
I
R I I I I
I I I Tengerszint feletti
I

S I 756 magasság
I
I I

Z Á S Z E R B I A I
I I

G
I

I
I

I I
I

Magyarország domborzati térképe

 Břeclav Privigye Besztercebánya Kassa
(Prievidza) (Banská Bystrica) (Košice)

L L L L L L
Szenice Rozsnyó
(Rožnava) Ungvár
Mistelbach (Senica) Pöstyén Zólyom Tőketerebes

L L L
(Piešt’any) Simony (Zvolen) (Trebišov) (Uzshorod) Szolyva
(Partizánske) Munkács (Szvaljava)
Garamszentkereszt (Mukacseve)

I I
Nagytapolcsány

Ip
(Žiar n. Hronom)

ol
(Topol’čany)

y
Galgóc

I I I I
(Ip
(Hlohovec)

el’
Rimaszombat

)
Stockerau S Z L O V A
Nagyszombat )
Á K I A (Rimavská Sobota) Sátoraljaújhely U K R A J N
oQ Losonc

r
(Trnava) Nyitra

(H
(Nitra) (Lučenec) B ORSOD -ABAÚJ-
Sárospatak

ram
Klosterneuburg Bazin Putnok Encs Beregszász
Edelény g

Ga
(Pezinok) Sajó
(Berehove)

dr
N Nagyszőlős

Bo
Kisvárda
Kazincbarcika D (Vinohragyiv)

yitr
Vágsellye ZEMPLÉN V]

d
BÉCS Léva TL

a(
(Šal’a) Szerencs

Qá
Ózd Sajószentpéter Szikszó Vásárosnamény
(WIEN) (Levice) za

Nit
D u Qa
(DoQ a u ) KiV Nagyhalász TiV

Her
Pozsony D Ibrány

ra)
uQ Ipolyság
Schwechat (Bratislava) (M a Szécsény Salgótarján Felsőzsolca

Vá
Mödling aly (Šahy)
'D

g(
uQa
j
Miskolc TMÁR-
)

Vá
Baden Balassagyarmat Alsózsolca SZAB OLC S -SZA

h)
Leitha) I
Tiszalök Mátészalka Fehérgyarmat
a( I Nyírtelek

jt
I
I
I I I Nyíregyháza

o ly
I
II
I
6]

La
I I
.UD

I
Érsekújvár

Ip

I
Dunaszerdahely DP

I
I
I N Ó G R Á D Bátonyterenye RV

I
La I I (Nové Zámky) Tiszavasvári

I
I
jt (Dunajská Streda)

I I I
V]QD

I
Pásztó

e)
I
Kismarton Eger Nagykálló

I
Tiszaújváros

I
I I

I I I I
I I I

I I

Se
I
(Eisenstadt) BEREG

I
I
Moson- Nagyecsed

I
I

I I
Polgár

ler Ę
I
I I
Bécsújhely Hajdúnánás

I
I
magyaróvár Verpelét

ed t
Párkány I

I
I Mezőkövesd I Nyírbátor

I
I
(Wiener Neustadt)

I I I
Újfehértó

uVi r
I (Štúrovo) Szatmárnémeti

I I
I I I I Gyöngyös
I I Révkomárom Balkány

I I
H E V E S Hajdúdorog

(Ne F e
Mezőcsát (Satu Mare)

I
Neunkirchen (Komárno) Vác
Jánossomorja 'XQD Esztergom Lőrinci

I I I I

]D
Füzesabony Hajdú-

I I I I

I I
I I I I I

TLV
I I I I
böszörmény Téglás

I
I I I
I I I I I Ács Nyergesújfalu Tát Nagykároly

I
I
Ráb Komárom
I ca Szentendre

I
Dorog Nyíradony

I
Sopron GYŐR- (Carei)

I
Aszód

I I I I
Győr rQa Hajdúhadház

I
Csorna Tata Dunakeszi Ta Balmazújváros
I I
Kapuvár Pilisvörösvár Hatvan Hajdúsámson
Jászárokszállás I
I
KOMÁROM-ESZTERG OM Fót Heves
Tiszafüred Debrecen
A U S Z T R I A
Gödöllő Jászfényszaru TLV]DWy
MOSON-SOPRON Zsámbék
Tatabánya
I I I I I I

Vámospércs

Z
ag Jászapáti
yv

I
Kisbér Budaörs H A J D Ú - B I H A R
I I I I

I
Rába Bicske BUDAPEST Maglód Jászberény Jászkisér
I

I
Oroszlány

I
I

Létavértes
I

l Csákvár Hajdúszoboszló Margitta

I

Vecsés Nádudvar
I

(Marghita)
I

Kőszeg Érd Monor Nagykáta J Á S Z - N A G Y K U N -

I

Mór
I

Marca
Gyál
I

Felsőőr Karcag Kaba Derecske

I
Százhalombatta Tápió Kunhegyes

I
Szilágysomlyó

I I I I I I I I
(Oberwart) Tápiószele

I
Pápa I
Sziget- Dunaharaszti
I I I

I (Șimleu Silvaniei)

I
Celldömölk Martonvásár I Fegyvernek Püspökladány
szentmiklós I
I I

I I
I
Zirc I
I Ócsa P E S T Újszász Berettyóújfalu

I
I I

I
Sárvár S Z O L N O K Zilah

I
VHOHQFHL Velence
ó
I I I I

Szombathely Várpalota Ercsi

I
tó
I

I
Szolnok Kisújszállás (Zalău)
tty

I
V E S Z P R É M Gárdony

I I
I
re
I

I I Ráckeve I

I I
I I I
I

Székesfehérvár
I I I I I
I
I
Be

I Abony

I
I

I I I Dabas Törökszentmiklós I Füzesgyarmat Nagyvárad Élesd

I
I
y

V A S Cegléd Túrkeve

I I I

I
I

I I
Veszprém I Pusztaszabolcs I
g (Oradea) (Aleșd)

I
ó
I

I I I I I

I
bá

I
I I I

'X
I

I
I I
Rákóczifalva tty

I
rto

I
I

I
Ajka

I
re

I
Berhida Ho

QD
I
Be

I I

I
Körmend

I
Fürstenfeld Polgárdi Lajosmizse Dévaványa Szeghalom

I
I Komádi

I
I I I
Balatonalmádi I I
I
Kunszentmiklós Nagykőrös Mezőtúr

I I I

I
Martfű

I
I I I
I I

I
I 6HEHV.|U|V
ba

I I
Sümeg Q

I
I I I
Rá Tiszaföldvár Gyomaendrőd

I
I I I
Szentgotthárd Balatonfüred F E J É R Kerekegyháza

I
I I

I
I
Tiszakécske I I I I I

I
I
Enying I |V Vésztő
r

I I I
Zalaszentgrót o Dunaújváros

I
Tapolca Kecskemét

I I Sár
L L
L
K|

I
Siófok L L Sárbogárd Szabadszállás

I
víz
t L A
L
B É K É S I

Zala
N

I I
Mezőberény O M Á

I I I I I I
a Szarvas R

I I I I I I I

I I
I
I I I I I I I
Zalaegerszeg Keszthely Solt Kunszentmárton

I
Izsák Nagyszalonta

I I
l Sió
Balatonlelle Békés Sarkad

I I

I
I I
(Salonta)

I
Dunaföldvár

I
a .H Belényes

I I
Balatonboglár

I I
Muraszombat B WWĘ
Kiskunfélegyháza (Beiuș)

I
Csongrád

I I
(Murska Sobota) V

I I I
.|

I I
U|

I
V
I I I I
B Á C S - K I S K U N Szentes Békéscsaba
Z A L A Tamási

I I I I I I I
SZLOVÉNIA
Lenti Paks Gyula
Kiskőrös Soltvadkert

I I
Alsólendva Marcali Kisjenő
Kalocsa C S O N G R Á D - Orosháza Újkígyós (Chișineu-Criș)
(Lendava)

I I I I I I I I I I I I
Kecel Mindszent
T O L N A Kistelek

I I I I I I I
Csáktornya

I
S O M O G Y
(Čakovec) Kiskunmajsa

I
I I I I I I
I I I I I I I
Nagykanizsa C S A N Á D Tótkomlós

I
Kiskunhalas

I
I
I
Mu Mezőkovácsháza

I
I

I I I I I
I
I
ra Dombóvár

I
I Tolna
I Sándorfalva

I
I Hódmezővásárhely
I I
I Mezőhegyes
I I I I
Varasd I I RV Szekszárd I I
Kaposvár )HKpUWy

I I
.DS Sió Battonya
(Varaždin) I
Csurgó I
Bonyhád Jánoshalma

I I
I I
Mórahalom Szeged Mar
oV Makó Arad

I I
QMD Komló Bátaszék

I
%HG Kapronca Nagyatád I

(Koprivnica)
Baja

Kőrös Pécs Bácsalmás Államhatár

QD
Kozármisleny
(Križevci) Szabadka

'X
Szigetvár Szentlőrinc (Subotica) Megyehatár
Vármegyehatár
Barcs
D Mohács Zenta
rá (Senta)
B A R A N Y A Vasút

va
Belovár
(Bjelovar) Verőce
(Virovitica) I Zsombolya
I
S Z E R B I A Autópálya
Topolya Temesvár
I I

Siklós Zombor (Jimbolia)

I
I

(Bačka Topola) Ada Nagykikinda (Timișoara)

I I I I (Sombor)
I

I I
I
(Kikinda) Főút
I
H O R V Á T O R S Z Á G I
I
I I I I
I Óbecse Lugos
I I
I
I (Bečej)
I I I
I I I (Lugoj)
I

I I I Vármegyeszékhely
I
I

I Debrecen Megyeszékhely
I I

I
I

I
I
I I

I
I

Apatin
I I
I
I

I I
I
I

Magyarország közigazgatási térképe

 Kép- és irodalomjegyzék
Illusztrációk:
Tényi-Varga Katalin: 9., 15., 16./1., 2., 19./2., 3., 22., 23./1., 2., 25./1., 2., 68., 73.
Megyeriné Kovács Katalin: piktogramok, 8., 10., 14., 16./1., 5., 18., 19./4., 23./2., 24., 25./2., 26., 30.,
39., 42., 50., 51., 52./3., 53.,55., 59., 60., 61., 63., 65., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 77.
Róth Ágnes: tipográfiai elemek, 20., 27., 43., 55./4., 55./5., 64., 68., 75.
Mazán Enikő Dóra: tipográfiai elemek
Nagy Áron: térképek

Fotók:
Thinkstock: 6./2., 8./1., 12./2b, 12./3c, 14./2., 17./7., 17./érdekes, 19. jól jegyzed meg, 21./1., 23. rá-
hangoló, 23./3., 26./5., 30. ráhangoló, 31./4c, 33./1., 34./5a, 36./1., 38./5., 38./7., 39./1., 39./3., 41.
érdekes, 41./1., 42./5., 44./1., 46./1., 50./1., 57./1., 57./2., 58./4., 58./5., 58./6., 63./2b
iStock by Getty Images: 6. ráhangoló, 6./2., 10./5., 11./1a, 12./2., 12./3a, 12./3c, 17./6., 18. ráhangoló,
18./1., 21. ráhangoló, 21./3., 25./1., 26./5., 27./1., 28./7., 30. ráhangoló, 31./4a, 36./2., 37./4b, 38./7.,
48./1., 55./3., 61./2., 64./2b, 65./3., 74./2c, 75. ráhangoló
Remac Grafikai Bt.: 58.

A könyvben található további képek: Shutterstock Képügynökség.

Shutterstock szerkesztői képek: 11./1a: Hőlégballon (AC Rider), 13.: Forma–1-es jelenet (HodagMe-
dia), 56./8.: Tabletező gyerek (Matthew Ashmore), 74.: GPS (ZeroSystem)

Irodalomjegyzék:
6.: Kálnay Adél: Köszöntő – részlet, 8.: Majtényi Erik: Fiók – részlet, 44.: Zelk Zoltán: Halország
– részlet, 52.: Orgoványi Anikó: Égi gyümölcskosár – részlet, 54.: Lengyel Ferenc: Négy vándor –
részlet, 57.: K. László Szilvia: Ha felnövök, 59.: Tóthárpád Ferenc: Átváltozó – részlet, 64.: Kányádi
Sándor: Ballag a folyó – részlet, 67.: Pósa Lajos: A kis hajó – részlet, 75.: Rockenbauer Pál: Bármilyen
hosszú is egy természetfilm…(részlet Lánczi Péter: Szemlélet és útmutatás c. cikkéből a Turista Ma-
gazin 2017. novemberi számában, 24. oldal)

80