SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEM BÖLCSÉSZET ÉS- TÁRSADALOMTUMÁNYI

KAR

Olesiák László Zoltán

Bájoló imádságok válogatása Kálmány Lajos szegedi gyűjtéséből

Bevezetés a folklorisztikába I. – szemináriumi dolgozat.

Budapest 2023
Mindenekelőtt köszönettel tartozom tanáromnak, Apjok Viviennek, akinek
iránymutató jótanácsa útjelzőtáblaként és segítő figyelmessége a tábla tövénél
olajlámpásként világított nekem, hogy meghatározások és definíciók egymást
keresztező ösvényein a téves útról visszaforduljak és a helyes irányt vegyem
célba; és aki ezt most olvassa is. Hálás köszönetem! Nem lenne túl gerinces, ha
most az ő útmutatása után saját eredményként idetűznöm, hogy mit tudtam meg
a bájoló imádságokról, s hogy mik azok a formai és tartalmi elemek, amik a
sajátosságát adják, így csak azt emelném ki, hogy a rontás, és bajelhárítás
sikerességének az érdekében ezeket az imákat adott napokon vagy adott
napszakokban imádkozták, s hogy ezt igazoljam, igyekeztem olyanokat gyűjteni
melyeknek szövegtestébe a vidék leleményes leánya/fia beleköltötte imádság
használati utasításait.

Kimönvén szép Jézus Szencségös szent lábod

Paradicsom kertbe, Vas szögel lukajtyák,
Hogy háromat lépvén Szencségös szent kezed
Möglátytyák a zsidók Vas szöggé lukajtyák,
Utánna futának Szencségös szent fejed
Botokká, lándsákká Tüvissé koronázzák.
Kergették, bevitték Ó, Szűz anyám, dajkám
Pilátus házába Nem ögyebeké,
Ottan azután nagy A blodogoké’
Kínokka kínoszták A ki eszt émongya
Szencségös szent kezit Háromszó napjába,
Vas szöggel luggatták Nem hagyom
Szencségös szent fejit Purgáterijumba
Tüvissé koronászták. Hanem beviszüm
Möglátytya Szűz anynya, Atyámnak házába,
Ó, fijam, szent fijam Vélem uralkodik
A paradicsomba’1

1
KÁLMÁNY 1891, 145
 Ott van Jézus aranyos kis kertebe’
Térgyig vérbe könyékig könyvbe’,
Aran haja lé van ersztve.
Ára mén Szent Lukács évangélista,
Kérdi tűle: Mit sírsz, mit rísz?
Hon né sírnék, hon né rínék:
Mikó aszt hatta Atyám,
A ki eszt a kis imácságot émongya:
Este léfekvésbe1, röggel fő’kelésbe,
Nem vetettöm a pokolba,
Sém purgátérjiumba!

Kej fő’ Márija, Kej fő!

Kakasok szólanak, Céntrányérba fő’szödik,
Máriját kijá’tanak: Krisztus elejibe viszik.
Mos viszik Krisztus Urunkat Krisztus Urunk asz’onyga:
Kénzó házbú kénzó udvarba, A ki eszt a kis imácságot
Kút ustorfáhon kötözik, Este léfektibe’
Vas dárdáva szurkáli Röggel fő’keltibe’
A hun écs csöp’ vére écsöppen, Émonyga,
Nem vetettőm pokolba Péntökön háromszó
Sém purgátétjjiumba, Napjába:
Hanem velem lészön a paradicsomba3

IRODALOM

2
KÁLMÁNY 1891, 148
3
KÁLMÁNY1891, 146
Kálmány Lajos

1891. Szeged népe – Seged vidéke népköltése (III. kötet) Szeged