A tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció egy közlésfolyamat (egyirányú, közvetett,

nyilvános kommunikáció), amely során a nézők, vagy hallgatók más kommunikációs
csatornán keresztül (például telefon, e-mail, SMS, levél) válaszolhatnak. Ez a fajta
kommunikáció szervezett, intézményes keretek között zajlik.

A vevő nagy létszámú, heterogén sokaság.

Feladó: nehéz eldönteni ki az, újságíróktól és műsorszerkesztőiktől kapja a

célközönség az üzenetet, de őket a kiadók és a szerkesztőségek ellenőrzik.

A tömegkommunikáció eszközei bármikor kikapcsolhatók, félretehetők (szemben a

társalgással, ahol a társas érintkezés alapvető feltétel) A
tömegkommunikáció eszköz, más szóval médium, többes száma: média, ebbe a
csoportba tartoznak például a sajtó, rádió, TV, közterületi objektumok (pl.: plakátok,
feliratok), internet, reklám, mozi, videó, stb.

A tömegkommunikáció célja lehet

• Tájékoztatás, információ nyújtása

• Ismeretterjesztés (→ oktatás, műveltségfejlesztés)
• Szórakozás
• Normák, értékek közvetítése, így szerepe van egyének és csoportok
társadalomba való beilleszkedésében (a szocializációban)
• Közvélemény-formálás, befolyásolás (azon társadalmi csoportok
érdekeinek, céljainak megfelelően, akiknek a kezében van az adott média,
illetve akik fizetik a hirdetéseket, reklámokat, stb.)
• Közvetít a hatalom és a társadalom közt, segíti embercsoportok
megegyezését (a konszenzusteremtést)

A tömegkommunikáció jellemzői:

• Személytelen, a személyesség hiánya jellemzi

• Közvetítése eszközök segítségével történik
• Alapvető funkciója a tájékoztatás
• Gyakran érvényesül a felhívó funkció is.
• Manipulálás (az információnak csak töredékét juttatják el a közönséghez)
• Cél mindig a figyelemfelhívás, a szórakoztatás, az ismeretterjesztés és a
reklám.
• Gyakran leegyszerűsíti a világról alkotott képet és az értékrendet.

A tömegkommunikáció veszélyei:

• Egyoldalú, manipulatív
 A tömegkommunikáció hatásai:

• Igénytelenség → szlengesedés, divatszavak

• túlzott szójátékok
• köznyelvi szabályok megsértése

A média típusai

A tévé, a rádió, az internet, a könyvek, a filmek és a sajtó. Egyes

médiumok vizuálisak, vagyis a képi megoldásokra hagyatkoznak, mint például az
újságok vagy a plakátok. A rádió auditív, azaz hangi csatornát használ. Ezenkívül
természetesen vannak összetett, úgynevezett audiovizuális csatornák, amelyekben
egyszerre érvényesül a hang és a kép. Ilyen például a televízió vagy az internet.

Köztévé

Feladata a közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információ; nemzeti értékek és

hagyományok közvetítése, kisebbségek nyilvános megszólalási lehetősége.

Sajtó (a vizuális média)

Sajtóműfajok:

• tájékoztató
• véleményt közlő, véleményformáló

a. A tájékoztató sajtóműfajok

Hír

• közérdekű és aktuális információ tömören, röviden megfogalmazva.

• Tényhír: Ki? Mi? Mit? Mikor? Hol?
• Teljes, kifejtett hír: Miért? Hogyan?
• A teljes hír jellemző felépítése a fordított piramiselv és a
lineáris (előrehaladás) szerkezete
• Bevezető (összegző)
• Magyarázó (részletező)
• A jó hír: figyelemfelkeltő, érthető, korrekten tényszerű

Tudósítás

• közérdekű, aktuális eseményről adott, a helyszínen készített beszámoló (a

tudósító szemtanú)
• visszafogottan személyes hangvétel, monologikus forma
Riport

• érdekes eseményről (jelen – vagy múltbeli) szóló eleven, színes, személyes

hangvételű, sokszor oknyomozó, tényfeltáró szándékú beszámoló.
• A helyszínen készült tudósítás, amelyben a riporter bemutatja az
eseményekről a helyzetet, környezetrajzot ad, és megszólaltatja a szereplőket
is. → Formadöntően párbeszédes (dialógus). Általában hosszabb
terjedelmű, elgondolkodtató.
• Gyakori eszköze a feszültségteremtés, a fordulat, a késleltetés, a
metaforák. Viszont az információk pontosak, hitelesek, konkrétak, a
riportalanyoktól csak azt idézi, ami tényleg elhangzott.

Interjú

• az újságírónak a nyilvánosság számára készített beszélgetése nevezetes,

vagy érdekes emberekkel.

b. véleményközlő sajtóműfajok

Azok, a műfajok, amelyek a szerkesztők, újságírók, sőt néha az olvasók gondolatait,

véleményét közlik egy-egy eseményről, jelenségről.

Cikk

• minden olyan írás, ami újságban megjelenik

Kommentár

• hírmagyarázat – kommentár

Glossza

• rövid, tömör, szókimondó, ironikus csattanóval záruló írás

Jegyzet

• rövid, az életből vett, általában valamilyen hétköznapi eseményről szóló írás

Nyílt levél

• Ismert vagy fiktív személynek szóló nyilvánosságra tartozó téma

Olvasói levél

• Olvasók véleménye, közérdekű dolog újságban megjelenése

Kritika

• Műbírálat vagy műalkotásról készült bemutató

Ismertetés

• Ajánló módon mutat be egy művet vagy szerzőt

Recenzió

• Értékeli és értelmezi a bemutatott művet

Bírálat

• részletes recenzió

Tanulmány / Monográfia

• tudományos szaksajtó műfaja

Esszé

• elmélkedő, elmélyült irodalmi/tudományos jellegű írás

Rádiós műfajok:
• terjesztés szerint: országos, települési stb.
• fenntartó szerint:
- közszolgálati (állami támogatás, előfizetők pénzéből)
- kereskedelmi (magánerő, reklámok)
- társadalmi, civil ...

Műsortípusok:
hír, információ, krónikai, politikai jellegű műsor
hirdetés, reklám
zenei műsor
beszélgetős műsor
korosztályi, rétegműsorok
kisebbségi, vallási
szociálpolitikai
tudományos ismeretterjesztő
művészeti, irodalmi
szórakoztató műsor
sportműsor
magazinműsor
szolgáltató műsor
folytatásos műsor

Műsorok: 2 csoport:

1) írott anyagot előadó, megszólaltató (bemondó, színész, műsorvezető olvas fel)

2) hangos anyag elsődleges rádiós műfaj
Televíziós műfaj:
Nyelvet felváltja, kiegészíti kép is
• kiterjedtsége: világméretű, országos stb.
• működtető: közszolgálati, kereskedelmi
• sugárzott műsor jellege szerint: egyprofilú, többprofilú műsorok:
- élőadás,
- konzervműsorok

Néhány műsortípus: híradó, dokumentumműsorok, reklám, folytatásos teleregény

Hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközök:

• a színek célzott használata: élénk színek; kontrasztok (fekete-fehér,
színes)
• hangerő változtatása: reklámok hangosabban szólnak
• nyomtatásban: külalak; betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás
• az ábra a szövegben
• zenei aláfestés, ...

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre:

• SMS: tömör, rövid: soxor, minden6ó, 1ház
• kiejtés utáni írás: LM=elem
• szleng
• helyesírási hibák; terjednek (nyelv romlik), (gyorsabb gépelés miatt is)
• szakszavak köznyelvbe terjednek (számítástechnikai szavak)
• vizuális jelek: J (smiley): emotív/felhívó funkció