vér: folyékony kötőszövet →sejtes állomány + folyékony sejtközötti állomány - szervezetünk második védelmi vonala vörösvérsejtek: vérfestékkel (hemoglobin) telt apró korongok →oxigén szállítása - képződéskor még van sejtmagjuk (vöröscsontvelő), de véráramba kerülve elveszítik sejtmagjukat - néhány hónapig élnek - számuk egy köbmilliméter vérben: 5 millió fehérvérsejtek: van sejtmagjuk, nem tartalmaznak vérfestéket (színanyagot) - fajtái: - falósejtek→ állábak: kórokozók bekebelezése, elpusztítása - ellenanyagok (antitestek) →kórokozó közömbösítése - számuk egy köbmilliméter vérben: 7000 vérnedv (vérplazma): szén-dioxid elnyelése (így szállítja) - védőanyagot is tartalmaz vérlemezkék: véralvadás folyamatának elindítása (sérüléskor) - a kicsapódó fehérjefonalakon fennakadva elzárják a sérült érfalat - nincs sejtmagjuk, a vörösvérsejteknél kisebbek - rövid életűek (1-2 hét) - számuk egy köbmilliméter vérben: 250 000-500 000 vérképzés helye: vöröscsontvelő lép: vörösvérsejtek itt bomlanak szét Immunitás: öröklött: pl: bizonyos állatok esetében a betegségokozó baktérium számukra nem kórokozó szerzett: →aktív immunitás: a szervezet aktívan közreműködik →természetes: baktérium- vagy vírusfertőzés váltja ki az ellenanyag-termelést →mesterséges: oltással bejuttatott legyengített kórokozó váltja ki az ellenanyag-termelést →passzív immunitás: a szervezet nem működik közre más élőlény által termelt ellenanyagot juttatnak a szervezetbe, ez okozza a gyógyulást Vércsoportok: - a vörösvérsejtek sejthártyájuk felszínén kétféle fehérjetermészetű anyagot hordozhatnak: A vagy B típusút eszerint: A, B, AB, vagy O típusú vércsoport van (AB→mindkettőt tartalmazza, egyiket sem tartalmazza)