Kosztolányi Dezső: Esti Novellák

 Nyugat
 Pályaképe
 Pályaszakaszok
 Műelemzések
Pályakép:
 Kosztolányi a Nyugat I. nemzedékének kiemelkedő alkotója volt.
 A líra, az esszéírás és a műfordítás terén is kiemelkedő volt.
 Művészete folytonosságot teremt a klasszikus modernség korai és kései szakasza
között.
 Kötődik az avantgard mozgalmakhoz, költészetének és prózájának középpontjában a
nyelv áll.
 Úgy gondolja, hogy az esztétikának meghatározó szerepe van a művészetben.
 Távol áll tőle Ady küldetéstudata, de Babits erkölcsi látószöge is.
 A politikát megengedhetetlennek tartja az irodalomban.

Életrajz:
 1885-ben született Szabadkán.
 Édesapja a helyi gimnázium igazgatója volt, oda járt középiskolába.7
 1903-ban Budapesten tanult a Bölcsészkaron, itt ismerkedett meg Babittsal és Juhász
Gyulával.
 1904-ben Bécsi Egyetemen tanult filozófiát.
 1908-ban a Nyugat munkatársa lett, 1922-től pedig a lap szerkesztője.
 1929-ben a Toll c. folyóiratban bíráló cikke jelent meg Adyról, ez megosztja az
irodalmi közösséget.
 A Kisfaludy Társaság és a PEN Klub elnökévé választják.
 1933-ban jelentkeznek betegsége első jelei, 1936-ban meghalt.

Pályaszakaszok:
I. Az indulás évei (1907-1919)

 Ebben a szakaszban a középpontban egyértelműen a líra állt.

 1906-tól átveszi Ady helyét a Budapesti Naplónál.
 Első verseskötete a Négy Fal Között 1907-ben jelent meg, elsősorban a 19. Századi
szimbolista hagyományok folytatója. Fő versformája a szonett.
 1910-ben újabb verseskötete jelent meg, egy versciklus, amelynek a címe a Szegény
Kisgyermek Panaszai. Ez a versciklus ennek a pályaszakasznak legkiemelkedőbb
teljesítménye, formájából adódóan 1923-ig folyamatosan bővül.
  Ekkor jelennek meg jelentős műfordításai is, többek között Shakespeare Rómeó és
Júliája.
 Minden fordítás egyben ferdítés is.

I. 1919-1929

 Több lírakötettel jelentkezik, 190-ban jelenik meg a Kenyér és Bor c., ebben a
kötetben a modern líra csúcsteljesítménye, a Boldog Szomorú dal c. vers.
 Az újabb versciklus címe a Bús Férfi panaszai, amely intertextualitás az első
versciklusával.
 A szövegek egyre inkább elmozdulnak az epikus műfajok felé.
 Motívumként megjelenik a végesség, halál.
 A pályaszakasz végén a regények lesznek meghatározóak. Pl. A pacsírta, Néró a véres
költő, Édes Anna, Aranysárkány

I. Harmadik

 Ady-revízió: A toll c. folyóiratban vitát kezdeményez Kosztolányi Ady életművéről

(1929). Ez a vita megosztója az irodalmi olvasótábort és megosztja Kosztolányi
pályatársait is.
 Esti Kornél novellák: A novellaciklus 1933-ban jelent meg, de a művét Kosztolányi
már előbb kezdte írni. A novellaciklus fogalma: azonos témájú novellák sorozata, a
novella szó újdonságot jelent, Boccaccio teremti meg a műfajt a 14. Században. Mivel
rövid terjedelműek ezért nem törekednek a valóság teljes ábrázolására, ezért mindig
egy motívumot használnak.
 Igazából két novellaciklus épül egymásra, az egyik az Esti Kornél, ez 17db
novellából áll, a másik az Esti Kornél kalandjai ami 18db novellából tevődik össze.
 A novellaciklusok főszereplője maga Esti Kornél. Az ő alakja tartja össze a
ciklusokat.
 Esti Kornél Műelemzés
 A két novellaciklus a 20. Századi magyar próza törekvései közé tartozik. Ez abban is
megmutatkozik, hogy a történettel szemben a történet megalkotottsága és a nyelv
válik hangsúlyossá. A főszereplő Kosztolányi alteregója, de soha nem azonos az
íróval.
A novellaciklus jellemzői:
 A címben szereplő Esti arra utal, hogy általában ez az időszak a művészek
legaktívabb ideje, a Kornél név pedig arra, hogy valamiféle rejtély lengi körül ezt az
alakot, hiszen a 20. Században különlegesnek számított a név. Ugyanakkor a Kornél
név előkelőségre utal.
 A novellák nagy időt fognak közre, a legkorábbi 1925-ből való, míg a legkésőbbi
1936-os. Egységes koncepció nincs, ezért a szerkezetre a lazaság jellemző. A
cselekménysor sem egységes, bár az életének csomópontjai meghatározóak a
ciklusokban (születés, halál, szerelem, iskola). A laza szerkezetre utal az is, hogy a
novellaciklus 1. fejezete készült el a legkésőbb. A fejezet szerint Esti Kornél az író
másik énje, ám ezt a másik ént el kell fojtania a társadalmi elvárások miatt. Egy
évben, egy hónapban, egy napon és egy órában születtek, képtelenség volt kettőjüket
megkülönböztetni. A jelenben azonban már 10 éve nem látták egymást és az író azért
keresi fel Esti Kornélt, hogy a segítségét kérje egy közös könyv megírásához. (Freud)
 Esti Kornél személyisége a novellaciklusokban nem teljesen következetes, hol a
lázadó személyisége, hol a bohémsága, hol egyéb személyiségjegyei kerülnek
előtérbe.
 A novellák jellegükben sem egyenletesek, van amelyik novellában nem is szerepel
Esti Kornél. Ennek ellenére Kosztolányi soha nem engedi lesüllyedni a történet
szövegét csupán az érdekesség szintjére (pl. 9. fejezet). A 7. fejezet az anyanyelv
szépségének állít oltárt.
 A befejező novella egy közönséges villamosútról ad leírást, amelyben az író
elbúcsúzik az olvasóktól. A fejezet alcíme is segít abban, hogy a befogadó a
villamosutat toposzként értelmezi, a felszállás az élet kezdete, a leszállás a halált
jelképezi.
 Furcsa a novellában az elbeszélő szerepe. Csupán arra korlátozódik, hogy helyzetbe
hozza Esti Kornélt, egyetlen mondat, utána a novella E/1-ben folytatódik. Ő egyben
elbeszélője és visszatekintője is lesz a történteknek, így lehetőség nyílik arra, hogy
Esti Kornél reflektáljon korábbi életére, értelmezze azt.
 Magyarázatot kapunk az egyén és a különböző csoportok viszonyrendjére, az
egyénnek a társadalomban elfoglalt szerepére.
 Az egész villamosút metaforikus jellegű, a legjellemzőbb magyarázat az lesz, hogy az
emberi magatartásra a kegyetlenség, az elmagányosodás és az elembertelenedés a
legjellemzőbb.
 Az elbeszélés befejezése újabb metafora, a végállomás a halál.
 Az elbeszélői nézőpontok gyakran változnak a novellában.
 A novellaciklus helyszínei a 30-as évek beli főváros helyszíneihez kötődnek pl.
Kávéház, étterem, egy-egy lakás, korzó.
 A novellák témavilága sokféle.
Tétel befejezése:
 Az Esti Kornél novellaciklus szakít minden műfaji hagyománnyal, az író a főszereplő
alteregója. A tükör motívuma arra utal, hogy az én megsokszorozható. A szövegek
közötti folytonosságot, a motívumok rendszere, a kihagyások és az utalások teremtik
meg.
 Az Esti Kornél évek c. költemény a művészet és az ember kapcsolatát mutatja be, a
művészet értéket teremt, a költészet maga a csoda, maga az élet.