Magyar nyelv 3.

A kommunikáció formája: szóbeliség, írásbeliség

Kommunikáció
 latin communicatio szóból ered - jelentése: közzététel, megosztás, megbeszélés
 fogalma: információ, üzenet átadása
 felbecsülhetetlen értékű az életben - lényegében folyamatosan kommunikálunk
 lehet verbális, nonverbális - közvetlen, közvetett - egyenrangú, egyenlőtlen (pl. tanár)
Tényezői - Roman Jakobson féle modell
 résztvevők: feladó, címzett / adó, vevő
 üzenet - információ, amit a feladó a kommunikáció során szeretne a címzettnek átadni
 gyakran van visszacsatolás -> ha megérkezik az üzenet (Osgood és Scramm
cirkulációs modellje - 1945 - feladó és címzett egyszerre mindkét fél - dinamikus) - ez
nem Jakobson!
 kód: mindkét fél számára ismert (pl. nyelv)
 csatorna: amin keresztül a kódolt üzenet a vevőhöz jut (pl. internet, levegő)
 szituáció - beszédhelyzet: két fél közötti pillanatnyi viszony
 kontextus - valóság: legtágabb közeg, amiben a komm. zajlik, ennek bizonyos
részeiről szól az
 zaj: kommunikációs zavar oka - 3 típus: csatornazaj (pl. nincs térerő), környezeti zaj
(dekódolást nehezíti), szemantikai zaj (adó hibásan formálta meg az üzenetet pl.
beszédhiba)
a csatorna lehet többféle, a verbális kommunikációnak, amely komplex kódrendszeréből
kifolyólag csak az emberekre jellemző, két fajtája különíthető el ebből a szempontból: szóbeli
és írásbeli
Szóbeli kommunikáció
 több tízezer éves múlt, megelőzte az írásbeli kommunikációt
 a beszélt nyelv az elsődleges nyelvhasználati mód -> általában szabad, spontán,
természetes beszéd értelemben szoktuk használni
 időhöz kötött - gyors, dinamikus, múlékony
 interakcióban mindkét fél jelen van -> azonnali reflektálás lehetősége - közvetlen
kapcsolat
 beszélt nyelv: szöveg+hangzás
 spontán, előre nem megtervezett, kevéssé átgondolt
 igék magas arányban, melléknevek, jelzők alacsony arányban, több önálló lexikális
jelentéssel nem rendelkező szó (módosítószó, kötőszó), névmások, határozószók
gyakori előfordulása
 szókincs: változatos - tréfás, gúnyos, bizalmas, udvarias, indulatszók, közmondások,
szállóigék, divatszók, töltelékszók, szleng
 rövid szintaktikai szerkezetek, félbehagyott mondatok, mondatátszövődések,
közbevetések
 takarékossági tendencia: elliptikusan (hiányosan) szerkesztett mondatok, egyszerű,
egytagú mondatok -> nem feltétlenül eldönthető, hogy hol van a mondatok határa
(modalitás jelzi)
 logikátlan, töredékes szerkesztés, ismétlések, szünetek, töltelékkifejezések
 informálisabb jellegű - nagyobb lehet a normától való eltérés
 nonverbális jelekkel egészítődik ki a nyelvi: kinezikus: térköz (proxemika), mozgás
vokális: hangsúly, hangerő, hanglejtés, beszédtempó, szünet
vizuális: gesztusok, testtartás, mimika, külső megjelenés
 pl.: beszélgetés, vita, interjú, megbeszélés, előadás, felszólalás, rádiós-televíziós
hírolvasás…
Írásbeli kommunikáció
Magyar nyelv 3. A kommunikáció formája: szóbeliség, írásbeliség

 érvényes nyelvi normának megfelelő írásos nyelvhasználatot tekintjük klasszikusan

annak
 hozzávetőlegesen ötezer éves múlt
 térhez, időhöz nem kötött - statikus, állandó - felek nincsenek azonos időben jelen,
közvetett
 van lehetőség a szöveg javítására -> tudatosabban szerkesztett, felépített
 nem nyelvi kifejezőeszközök nem segítenek (nincs közvetlenül kontextusba ágyazva)
-> maximálisan részletes kifejtettségre kell törekedni a teljes információ átadása
érdekében
 hosszabb, teljesebb mondatok, egyértelműen elkülöníthető mondatok -> írásjelek
 jól formáltság, grammatikai korrektség, választékosabb nyelvhasználat
 nonverbális: leírt szöveg képe, betűformálás, tagolás, aláhúzás/dőlt/félkövér
 pl.: tanulmány, cikk, hivatalos levél, magánlevél, napló, emlékirat, kritika, esszé
Határterületeik
 mediális írásbeliség/szóbeliség: a médiumra vonatkozik, amely segítségével a szöveg
megjelenik -> egyértelműen elkülöníthető két típus
 koncepcionális írásbeliség/szóbeliség: írásmód, megnyilatkozás modalitása:
o szóbeli: időbeli közelség, emocionális, szociális közelség -> dialogikusság,
nyitott témaelőhívás, emocionalitás, spontaneitás
o írásbeli: távolság -> produkció, percepció (észlelés) elválik egymástól,
monologikus témarendezés
 chat: írásos dialógus megtartja a szóbeli párbeszéd sajátos, tervezetlen, külső
hatásokat is magába építő, öntörvényű felépítését, de maradandó
 szóhasználat: beszélthez hasonló, kevéssé korrigált -> írott beszélt nyelv megjelenése
 mediálisan írásbeli, koncepcionálisan gyakran szóbeli
 nyilvános beszéd: tervezett, tudatosan szerkesztett, előre megírt, monologikus,
kevéssé van lehetőség reflektálásra, de! lehet benne rögtönzés, kapcsolatot kell
teremteni a hallgatókkal
 mediálisan szóbeli, koncepcionálisan több szempontból írásbeli
Napjainkban
 emberi kultúrák története kommunikációs szempontból négy nagy korszakra osztható:
o elsődleges szóbeliség: kultúrák kezdete, írás megjelenése előtti időszak
o elsődleges írásbeliség: írás az információtovábbítás domináns eszköze
o másodlagos szóbeliség: hang- és képtovábbítás megjelenése
o másodlagos írásbeliség: írott komm. hatókörének kiszélesedése, internet
megjelenés
 új szóbeliség megjelenése: szóbeliség tartalmi, formai jellemzőit hordozó írásbeli
komm.
 új szövegtípusok megjelenése: blog, komment, mém…
 információs írástudás fontossága: szövegszerkesztés, infokommunikációs
technológiák használata, internetes adatbázisok használata
 de fontos a szóbeli kommunikáció életben tartása, mivel a beszéd a kultúra átadásának
egy fontos módja -> fontos jól, helyesen beszélni, ismerni anyanyelvünk szókincsét,
szabályait -> anyanyelv a nemzethez, családhoz tartozás alapja -> nélkülözhetetlen
kapocs emberként