Szimbolizmus a századfordulón

Hamingway, Kafka, Thomas Mann

Bevezető:
 A századfordulót és az azt követő időszakot átjárja a bizonytalanság.
Forradalmak, háborúk söpörnek végig Európán. A század életérzése az
elidegenedés. Egyre többen fogalmazzák meg a filozófusok közöl, hogy
az ember a társadalmi viszonyokat úgy érzékeli, hogy ezek fölött nincs
hatalma, a dolgok között ő maga is csak egy dologgá válik.
 Megrendül az emberek önmagukról alkotott képe is. Ezt tudatosítja Yung
és Freud is. Ők a pszichoanalízis megteremtői (tudatos én, tudatalatti én).
 A szellemi áramlatok közül fontos Dilthey, aki azt mondja, hogy a
természettudományok nem mindenhatóak, a társadalmi vizsgálatokra nem
is alkalmasak, ezért a társadalom vizsgálatát egyéb módszerekkel kell
lefolytatni. Nagy szerep jut a megértés tanának, a művek újszerű
értelmezésének, ez a tudomány a hermeneutika.
 A fenomenológia tudománya igyekszik áthidalni azt a szakadékot ami a
társadalomtudományok és a természettudományok között van.

MŰELEMZÉSEK:
Franz Kafka
Pályakép:
 A 20. Század alapvető életérzésének az elidegenedésnek
legszakavatottabb írója volt. Eseménytelen életének 1-2 fontosabb
csomópontjait érdemes kiemelni.
 Prágában született, németül beszélő zsidó családban. Egész életében
hivatalnokként dolgozott.
 1924-ben Bécs mellett halt meg, elhatalmasodó betegség következtében.
Művei:
 Kevés műve jelent meg életében, legismertebb elbeszélése közé tartozik
az “Átváltozás”, regénye közül pedig a “Per és Kastély” a legismertebb.
 Átváltozás Műelemzés
 A mű 1912-ben jelent meg, már a cím is egy jól ismert motívumra utal. A
,metamorfózis’ motívuma mint a világirodalomban, mint a magyar
irodalomban ismert pl. Népköltészet.
 Kafka átváltozása különbözik az ismert példáktól, hiszen Samsa egy rút
csótánnyá változik és ebből a nézőpontból átértékelődik a világ. (Abszurd
látásmód)
 Gregor értékrendje teljesen eltorzul, az egész csótánylét ennek
tükröződése. Az eltorzult világ metaforája.
A mű szerkezete:
 Ha az első vonatot eltudjuk fogadni, akkor innentől a novella klasszikus
szerkesztésű lineárisan előrehaladó.
 3 nagy szerkezeti részből áll:
1. Megtudjuk milyen hatással van az átváltozás a családra és a
munkahelyére.
2. A család megpróbálja elfogadni Samsa helyzetét, de ez nem sikerül.
3. A család teljesen lemond Samsáról, ő meg is hal, a tetemet a atakarítónő
találja meg.
Nézőpontok a novellában:
 Az I. fejezet végére határozottan Samsa szemszögéből látjuk az
eseményeket.
 A II. Fejezetben egyre inkább a család nézőpontja érvényesül. Míg
előkerül Samsájé is, de egyre inkább a passzív, megfigyelő szerep lesz az
övé.
 A III. Fejezetben már végképp kívülről látjuk az eseményeket, a helyszín
is áttevődik Samsa szobájából a nappaliba. A befejezésben pedig
tárgyilagos elbeszélői hang érvényesül.
Értelmezési lehetőségek:
a) Az átváltozás Samsa személyiségtorzulásának kivetítése.
b) Ez a mű az apa-fia konfliktusról szól (Tudjuk, hogy Kafka apja zsarnok
volt)
c) Samsa emberként, nem emberhez méltóan élt. Az az abszurd, hogy mire
teljes életet élhetett volna csótánnyá változik.
d) Egyfajta lázadás az átváltozás a sors ellen, így szabadulhat meg a
társadalmi elvárástól és a családi zsarnokságtól.
 Thomas Mann
Humanizmus: A reneszánsz idejében kialakuló stílusirányzat, az embert helyezi
előtérbe.
Pályakép:
 A 20. Század egyik legnagyobb írója, az emberi kultúra és a
humanizmus védelmezője.
 József A. Szép szó c. folyóirat indulásakor (1937) meghívja Thomas
Mannt, mint az Európaiság képviselőjét, az ünnepségre.
 Néhány fontosabb adat: Lübechben született 1875-ben
 Édesapja halála után Münchenben költözik, itt tanul, újságírónak
készül.
 1933-ban elhagyja a fasizálódó Németországot, 5 évig Svájcban, majd
Amerikában él 1952-ig. Amerikában egyetemen tanít.
 1952-ben visszaér Svájcba, itt is hal meg 1955-ben.
Főbb művei:
 Tónió Kröger
 Halál Velencében
 Mario és a Varázsló
Híresebb regényei:
 Varázshegy
 József és testvérei
 Dr. Faustus
 Márió és a varázsló
Keletkezése:
 Ez az elbeszélés egy 1926-os Olaszországi élményanyagából született.
 A Mann család ezen a nyaraláson megtapasztalja azt az atmoszférát, ami
a későbbiekben Németország elhagyására kényszeríti Mannt
(önéletrajziság)
A cím értelmezése:
 Utal a főszereplőre Márióra, és arra a személyre, aki valamit befolyásolni
tud.
Narráció:
 Ebben a műben a narrátor az omnipotens(mindenttudó). Szubjektív hangú
elbeszélővel van dolgunk, ezt az is bizonyítja, hogy hol E/1 hol T/1
személyéből szólal meg, valamint kommentálja is a családjával történt
eseményeket.
Szerkezete:
 Drámai felépítésű, lineárisan előrehaladott szerkezetű. Két nagy
szerkezeti egységből áll:
A) Megismerjük a helyszínt, főbb szereplőket, és azokat az eseményeket
amelyek a család kiközösítésére utalnak. A befogadó azt is sejtheti, hogy
miért adta Mann a Tragikus útiélményt alcímnek.
B) Ez a fejezet a cipollai estéjéről szól. Ez a fejezet drámai feszültségekkel
van tele. Ott kezdődik, hogy a varázsló megvárakoztatja a közönséget,
aztán amikor megjelenik egy borzasztóan rút ember lép színpadra, kisebb
attrakciókkal kezd, ami a közönséget egyre inkább a hatalmába keríti.
Novella tetőpontja:
 Amikor Cipolla úgy manipulálja Máriót, azt a képzeletet kelti, hogy ő
maga Márió szerelme, így Márió szájon csókolja.
 A kijózanodás után Márió megöli a varázslót.
Értelmezési lehetőségek:
 Cipolla egész magatartása, módszere a fasizmus természetrajzát tárja
elénk, legfőbb törekvése a hatalom megszervezése és ehhez bármilyen
eszközt és módszert felhasznál. Ezek az eszközök pl. Hipnózis, az
erőszak, fenyegetőzés, és ezek mind azt szolgálják, hogy elaltassák az
emberi értelmet.